Fizetőképességről és pénzügyi helyzetről szóló jelentés

Átírás

1 Fizetőképességről és pénzügyi helyzetről szóló jelentés (Solvency and financial condition report) év Dátum: Budapest, Előterjesztő: Dr. Zámbó Ákos Jóváhagyta: Igazgatótanács Határozat: 28/2018. ( ) IT határozat: Az igazgatótanács az MNB i határidős adatszolgáltatással kapcsolatos A fizetőképességről és pénzügyi helyzetről szóló jelentést (SFCR), a Rendszeres felügyeleti jelentést (RSR), valamint a kapcsolódó mellékleteket és jelentési táblákat megtárgyalta és 7 fő részvételével egyhangúlag úgy dönt, hogy azokat elfogadja és kéri azoknak az MNB felé történő megküldését, továbbá A fizetőképességről és pénzügyi helyzetről szóló jelentés (SFCR) közzétételét. 1

2 Tartalomjegyzék Összefoglaló... 5 A. Üzleti tevékenység és teljesítmény bemutatása... 7 A.1. Üzlet tevékenység... 7 A.1.1. A Biztosítóval, a felügyelő hatósággal, a könyvvizsgálóval és a jelentéssel kapcsolatos általános információk... 7 A.1.2. A Biztosító üzleti tevékenységére és teljesítményére ható legfontosabb tényezők... 9 A.1.3. A Biztosító szerződésállománya, tagsága, értékesítési teljesítménye, díjbevétele A.2. Biztosítási tevékenység bemutatása A.2.1. Kárkifizetések, megtérülések A.2.2. Tárgyévi események kárhányada A.2.3. A számviteli biztosítástechnikai tartalékok alakulása és lebonyolítási eredménye A.2.4. A számviteli biztosítástechnikai tartalékok értékelésénél alkalmazott módszerek, feltevések A.2.5. Költségek A.3. Befektetési tevékenység bemutatása A.4. Egyéb tevékenységek bemutatása A.5. Egyéb információk B. Irányítási rendszer B.1. Általános információk az irányítási rendszerről B.1.1. Küldöttgyűlés B.1.2. Felügyelő Bizottság B.1.3. Igazgatótanács B.1.4. A Biztosítónál működő bizottságok és azok feladatai és hatáskörük B.1.5. Szakmai vezetés B.1.6. A kiemelten fontos feladatkörök fő szerepeinek és feladatainak ismertetése B.1.7. Javadalmazási politika B.2. Szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági követelmények B.3. Kockázatkezelési rendszer (saját kockázat- és szolvencia értékelés) B.4. Belső ellenőrzési rendszer B.4.1. Compliance (megfelelőség biztosítási) funkció B.5. Belső ellenőrzési feladatkör B.6. Aktuáriusi feladatkör B.7. Kiszervezés B.8. Egyéb információk C. Kockázati Profil C.1. Biztosítási kockázat C.1.1. Nem-életbiztosítási kockázatok C.1.2. Életbiztosítási kockázatok C.1.3. Egészség- és balesetbiztosítási kockázatok C.2. Piaci kockázat C.2.1. Kamatláb kockázat C.2.2. Részvények és részesedések kockázata

3 C.2.3. Ingatlan kockázat C.2.4. Devizaárfolyam kockázat C.2.5. Koncentrációs kockázat C.2.6. Kamatrés (spread) kockázat C.3. Hitelkockázat C.3.1. Partner kockázat C.3.2. Ügyfélkockázat C.3.3. Kibocsátói kockázat C.4. Likviditási kockázat C.5. Működési kockázat C.6. Egyéb jelentős kockázatok C.7. Egyéb információk C.8. A kockázatok csökkentésére alkalmazott technikák és ezek eredményessége C.9. A Biztosító kockázatérzékenységének mérésére alkalmazott módszerek, a lényeges kockázatokra vonatkozó stressztesztek és érzékenységelemzés D. Szavatolótőke-megfelelési értékelés D.1.1. Eszközök D.1.2. Források D.2.1. Biztosítástechnikai tartalékok D.2.3. A volatilitási kiigazítás alkalmazására vonatkozó információk D.2.4. Az illeszkedési kiigazítás, az átmeneti kockázatmentes hozamgörbe és az átmeneti levonás alkalmazására vonatkozó nyilatkozatok D.3. Egyéb kötelezettségek D.4. Alternatív értékelési módszerek D.5. Egyéb információk E. Tőkekezelés E.1. Szavatoló tőke E.1.1. A vállalkozás szavatoló tőkéjével való gazdálkodása érdekében alkalmazott célokra, politikákra és eljárásokra vonatkozó információk, az üzleti tervezés és előre tekintés időhorizontja, a tárgyévben bekövetkezett lényeges változásra vonatkozó információk E.1.2. A jelentési időszakban bekövetkezett bármely lényeges változásra vonatkozó információk E.1.3. A Biztosító pénzügyi Beszámolója szerinti eredmény alakulása E.1.4. A Biztosító szavatoló tőkéjének alakulása E.1.5. A Biztosító szavatoló tőkéjének a szavatolótőke-szükséglet fedezésére és a minimális tőkeszükséglet fedezésére figyelembe vehető összege és annak változása a tárgyév során E.1.6 A szavatoló tőke összetevőinek változása a tárgyév során a Szolvencia II. mérleg alapján E.2. Szavatolótőke-szükséglet és minimális tőkeszükséglet E.2.1. Szavatolótőke-szükséglet és minimális tőkeszükséglet, számszerű adatok E.2.2. Szavatolótőke-szükséglet és minimális tőkeszükséglet, egyszerűsítések E.3. Az időtartam- alapú részvénypiaci kockázati részmodul használata a szavatolótőke-szükséglet számítása során E.4. A standard formula és az alkalmazott belső modellek közötti eltérések E.5. A minimális tőkeszükséglet és a szavatolótőke-szükséglet nem teljesülése E.6. Egyéb információk

4 E.6.1. A VENYIGE 3 INGATLAN Kft E.6.2. A VENYIGE 3 AUTÓJAVÍTÓ Kft

5 Összefoglaló évben a KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület irányítási rendszere, üzleti tevékenysége és szervezete nem változott jelentősen. A Biztosító legfőbb döntéshozó szerve a tagok által, maguk közül 5 évre megválasztott Küldöttekből álló Küldöttgyűlés. A Küldötteket a Biztosító adott küldöttválasztási területéhez tartozó tagjainak gyűlése (Területi Küldöttválasztó Gyűlés) titkos, írásbeli szavazással választja meg az adott választási területhez tartozó tagok közül. A Biztosító én 7 tagú választott Felügyelő Bizottsággal és 7 tagból álló választott Igazgatótanáccsal rendelkezett. Az Igazgatótanács látja el a - jogszabályokban meghatározott a Biztosító irányításáért végső felelősséget viselő testület szerepét. A Biztosító a i nyilvántartása alapján összesen db ( mft állománydíjjal) biztosítási szerződéssel rendelkezett, amelyből a KGFB szerződések száma db volt (8.786 mft állománydíjjal). A év végén a Biztosító Egyesület tagjainak száma fő volt. A Biztosító gazdasági és pénzügyi helyzete a évben is stabil volt. A Jegyzett tőkéje a Küldöttgyűlésen hozott döntés eredményeként mi szerint a évben keletkezett adózott eredmény az eredménytartalékba kerüljön én változatlanul mft volt, ugyanakkor a saját tőkéje a évi adózott eredménynek köszönhetően 43,28%-kal mft-ról mft-ra növekedett. A évben a Biztosító biztosítási termékeinek bruttó díjbevétele mft volt, amelyben a KGFB termékre jutó rész mft a legnagyobb, így e termék díjbevétele az összes bruttó díjbevétel 85,11%-át tette ki ben a Biztosító szerződéseinek darabszáma 4,9%-kal növekedett, ugyanakkor a díjbevétele a magasabb átlagdíj miatt 9,3%-kal és 882 mft-tal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A Biztosító piaci részesedése a évben 0,95%-ról 1,08%-ra növekedett, ugyanakkor a KGFB piaci részesedése a díjbevétel növekedése ellenére 5,84%-ról 5,45%-ra csökkent. Ezzel a Biztosító év végén a 8. pozícióba került a legfontosabb, 13 aktív szereplős részpiacon. A Biztosító diverzifikációs törekvései ellenére bevételeit és gazdálkodási eredményét 2017-ben továbbra is a KGFB termék határozta meg. A 2017-es évet a Biztosító alacsony, 50,7 mft-os befektetési eredménnyel zárta. Ennek döntő oka a Biztosító alapvetően konzervatív befektetési politikája, amelynek értelmében a Biztosító eszközeit az EGT országok államilag garantált értékpapírjaiba fektette be, a piacon elérhető hozamszintek pedig tartósan rendkívül alacsony szinten alakultak. A Biztosító adott évi eredményét az egyesületi működési forma miatt jelentősen befolyásolta a tagok által befizetett tagdíj hozzájárulás is. A csoportstruktúrában a évben nem történt változás, a Biztosító továbbra is két 100%-os tulajdonában lévő nyereségesen működő kapcsolt vállalkozással (Kft-vel) rendelkezik. 5

6 A Biztosító Szolvencia II. standard modell alkalmazásával számított fizetőképesség értékelése céljából végzett értékelés szerinti szavatoló tőkéje 2016-ban mft volt, mely a év végére mft-ra növekedett. A Biztosító szavatoló tőke megfelelési mutatója 2017 végén elérte a 211%-ot. A Biztosító a működésében feltárt kockázatok monitorozására, értékelésére és kezelésére átfogó kockázatkezelési rendszert működtet. A kockázatkezelési rendszer feladata, hogy folyamatosan képes legyen hatékonyan azonosítani, mérni, nyomon követni, kezelni és az irányító testületek felé jelenteni azokat a kockázatokat, amelyeknek a Biztosító ki van téve. A Biztosító az így kapott információkat figyelembe véve alakítja ki a kockázatvállalási stratégiáját, az egyedi kockázatokhoz tartozó kockázati limiteket, annak érdekében, hogy a fizetőképessége az esetleg előforduló, nagyon ritka (1:200-hoz) valószínűséggel bekövetkező események esetén is biztosítva legyen. 6

7 A. Üzleti tevékenység és teljesítmény bemutatása A.1. Üzlet tevékenység A.1.1. A Biztosítóval, a felügyelő hatósággal, a könyvvizsgálóval és a jelentéssel kapcsolatos általános információk A vállalkozás neve és jogi formája, általános információk A KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület (továbbiakban: Biztosító) a legnagyobb hazai egyesületi formában működő nem-életbiztosító, amely - mint biztosító és társadalmi szervezet szeptember 09-én kezdte meg működését. A Biztosító önálló jogi személyiséggel bíró társadalmi szervezet, amely mind szervezetében, mind tevékenységében megfelel Polgári Törvénykönyv, (Ptk.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV törvény, valamint a Bit. kölcsönös biztosító egyesületekre és biztosítási tevékenységre vonatkozó rendelkezéseinek. A Biztosító székhelye: 1108 Budapest, Venyige u. 3, központi telefonszáma: +36-1/ A nyilvántartásba vételről rendelkező jogerős bírósági határozat száma: Internetes elérhetősége: A Biztosító 100%-os tulajdonosa a tagság. A Biztosító tagja az Alapító Tagok kivételével csak azon személy/szervezet lehet, aki/amely a Biztosító által nyújtott biztosítási szolgáltatások közül legalább egy biztosítási termékre vonatkozó hatályos szerződéssel rendelkezik, és a tagdíjat megfizette. A Biztosító üzleti tevékenységét kizárólag Magyarország területén végzi. A Biztosító legfőbb döntéshozó szerve az évente általában egy alkalommal ülésező Küldöttgyűlés. A biztosítási tevékenység folyamatos kontrolljáért a Küldöttgyűlés által megbízott Igazgatótanács, illetve a Felügyelő Bizottság felelős. A Biztosító napi operatív tevékenységét a vezérigazgató vezetésével a szakmai menedzsment irányítja. A Biztosító irányítási rendszerében évben lényeges változás nem történt. A Biztosító a fentiekben említett testületeken kívül a megfelelő irányítás és kockázatkezelés biztosítása érdekében Javadalmazási Bizottságot, Befektetési és ALM Bizottságot, valamint Kockázatkezelési Bizottságot működtet. A Biztosító a fit & proper szabályzata szerint a legfontosabb döntéshozóinak, vezetőinek folyamatos alkalmasságát, az érintettek nyilatkozatai, illetve a rendelkezésére álló egyéb információk alapján évente vizsgálja. A Biztosító fő termékei a Kötelező Gépjármű-felelősségbiztosítás (a továbbiakban: KGFB), a különböző Casco biztosítások, és a Lakásbiztosítások. A Biztosító aktív az Utasbiztosítások és a Balesetbiztosítások, gépjárművekkel összegfüggő egyéb felelősségbiztosítások és a vállalati vagyonbiztosítások piacán is. A Biztosító leányvállalatai Neve: VENYIGE 3 INGATLAN Hasznosító és Fejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság Székhelye: 1108 Budapest, Venyige u. 3. Tulajdonos: 100%-ban a Biztosító Tel.: +36-1/ Fax.: +36 1/ titkarsag@venyige3ingatlankft.hu Weboldal: 7

8 Neve: VENYIGE 3 AUTÓJAVÍTÓ Korlátolt Felelősségű Társaság Székhelye: 1108 Budapest, Venyige u. 3. Tulajdonos: 100%-ban a Biztosító Tel.: +36-1/ Fax.: +36-1/ autojavito@venyige3.hu Weboldal: Csoportstruktúra KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület Anyavállalat VENYIGE 3 INGATLAN Kft. Leányvállalat VENYIGE 3 AUTÓJAVÍTÓ Kft. Leányvállalat Felügyeleti hatóság A Biztosító felügyeletét a Magyar Nemzeti Bank Biztosítás- felügyeleti főosztálya látja el. Felügyelő hatóság adatai A kapcsolatfelvétel adatai Cím: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Kapcsolat: Telefon: +36-1/ Fax: +36-1/ , Weboldal: Könyvvizsgáló A Biztosító a számvitelről szóló évi C. törvény III. fejezetében foglaltak szerint készítette el a évre vonatkozó éves beszámolóját. A Biztosító Alapszabálya értelmében a évi beszámolót, az üzleti jelentést, illetve a évre vonatkozó üzleti tervet az Igazgatótanács és a Felügyelő Bizottság megtárgyalta és e testületek ajánlása alapján azt a Biztosító hónapban megtartandó Küldöttgyűlése jogosult elfogadni. A Biztosító könyvvizsgálója: Alpine Gazdasági Tanácsadó és Könyvvizsgáló Korlátolt felelősségű társaság Kamarai nyilvántartási száma: Tb Könyvvizsgáló: Forgács Gabriella Kamarai tagsági száma:

9 Kapcsolatfelvétel adatai: Cím: 1026 Budapest, Pasaréti út 59. Tel.: +36-1/ Fax.: +36-1/ Weboldal: A beszámoló összeállításáért felelős személy: Csicselyné Gulyás Márta gazdasági igazgató (számviteli rendért felelős vezető) A beszámoló aláírására kötelezettek: Jelentés előkészítése és közzététele Dr. Zámbó Ákos vezérigazgató (első számú vezető) Lilli Róbert első számú vezető helyettese (vezető biztosításmatematikus) Csicselyné Gulyás Márta gazdasági igazgató (számviteli rendért felelős vezető) A Biztosító beszámolójának és a kapcsolódó anyagoknak, az üzleti jelentésének az előkészítéséért a gazdasági igazgató irányítása alatt álló kontrolling terület felelős. A végleges jelentés összeállítására az adatok összegyűjtését és a társosztályokkal történő egyeztetéseket követően kerül sor. A jelentésben használt adatok kinyerése a Biztosító által használt biztosításportfolió kezelő, valamint a SAP számviteli rendszerből történik. Az említett rendszerekből nyert adatokkal jellemzően további számításokat kell elvégezni a jelentésben feltüntetett adatok előállítása érdekében. A jelentés (SFCR - Solvency and Financial Condition Report) megküldési kötelezettségét a Bit (1) bekezdése írja elő, amelynek megküldési határidejét a 2015/35 EU Végrehajtási rendelet határozza meg. A 314/2015 Kormányrendelet ugyan a témához kapcsolódóan határoz meg további részletszabályokat, melyek ugyanakkor a tárgyévben a Biztosító szempontjából nem bírtak jelentőséggel. A kapcsolódó adattáblák megküldésének fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva, az MNB által működtetett ERA rendszeren keresztül a 48/2015. számú MNB rendeletben szabályozott módon tesz eleget. A jelentés megküldésére vezetői ellenőrzések után kerül sor. A jelentés tartalma publikus, azt a Biztosító a honlapján teszi közzé ( illetve azzal azonos napon megküldi az MNB részére. Jelentés jóváhagyása A Biztosító Felügyelő Bizottsága a jelentést tanulmányozza és véleményezi, amely vélemény figyelembe vételével az Igazgatótanács határozatban foglalva dönt a jelentés elfogadásáról, illetve közzétételéről. A.1.2. A Biztosító üzleti tevékenységére és teljesítményére ható legfontosabb tényezők A Biztosító gazdálkodását elsősorban a KGFB termékhez, a lakásbiztosításokhoz, és a lakossági Casco biztosításokhoz kapcsolódó bevételek és kiadások befolyásolják, ezért az ezeket alakító általános gazdasági folyamatok, az említett biztosítási termékek piacán bekövetkező változások és a biztosítással, illetve a Biztosító legfontosabb termékeivel kapcsolatos szabályozásban bekövetkező változások lehetnek jelentős hatással a Biztosító üzleti tevékenységére és teljesítményére. 9

10 A Biztosító tárgyévi rekord eredményében a KGFB termék és lakásbiztosítások alacsony kárhányadának hatása meghatározó volt. A Biztosító gazdálkodását meghatározó KGFB termék nemzetközi károknak való kitettsége és a gépjárműjavításhoz szükséges import alkatrészek jelentős súlya miatt, a Biztosító számára kockázati tényezőt jelent a forint árfolyamának alakulása. Az euróban felmerülő kötelezettségek és az euró eszközök tudatosan fenntartott összhangja következtében a Biztosító a mérlegében szereplő eszközei és forrásai tekintetében csekély árfolyamkockázatot fut, de jelentős forint gyengülés esetén a kárrendezés során megtérített alkatrész árakon keresztül, a tervezettnél nagyobb kedvezőtlen inflációs hatás is érheti a Biztosító gazdálkodását ben a forint árfolyama viszonylag szűk sávban mozgott, ezért a tárgyévben nem befolyásolta jelentősen a Biztosító gazdasági teljesítményét. A KGFB és Casco termékek meghatározó súlya miatt az üzemanyag árak alakulása jelentősen befolyásolhatja a tárgyévi eredményt. Az üzemanyag árak növekedése kedvezően, az esetleges jelentős csökkenése kedvezőtlenül befolyásolhatja az eredményt. A tárgyévben az üzemanyag árak viszonylag szűk, 10% körüli sávban mozogtak, így a KGFB és Casco termékek eredményét az üzemanyag árak mozgása nem befolyásolta jelentősen. A Biztosító évi üzleti tevékenységére elsősorban a KGFB piac mérsékelt, de emelkedő tendenciát mutató díjmozgásai, az élénkülő személygépjármű piac, az alacsony infláció és az alacsony hozamkörnyezet voltak jelentős hatással. Az MNB án kelt V-JÉ-II-1/2015. számú végzésében a Biztosító számára Pénzügyi Terv készítését írta elő, melynek részeként a Biztosító 3 éves kitekintést is készített. A Biztosító az említett kitekintésben szereplő üzleti célkitűzéseket 2017-ben is sikeresen teljesítette évi díjbevétele és eredménye meghaladta a kitekintésben prognosztizált értékeket. A Biztosító belső tevékenységére jelentős hatással volt a Szolvencia II. rendszer bevezetésével előírt technikai követelményeknek való megfelelés biztosítása, továbbá a évben a Biztosító elsősorban a szavatolótőkéjének erősítésére, a szavatolótőke megfelelési mutatójának javítására és a magyar biztosítási piac átlagos megfelelési szintjének elérésére törekedett. A Biztosító megfelelési céljának elérése érdekében 2017-ben is fenntartotta 2016-tól 60%-ra növelt arányos viszontbiztosítási fedezetét a KGFB és a lakossági tömeg casco biztosításaira. A Biztosító meghatározó terméke 2017-ben is a KGFB volt. A piaci környezet lehetővé tette, hogy ebben az időszakban többszörös díjhirdetés nélkül is elérhető legyen a tervben előirányzott díjbevétel. Ez utóbbi célt az is segítette, hogy 2017-ben is 20%-kal nőtt az új autó eladások száma. Emellett a használt autó értékesítés növekedésének mértéke is megközelítette a 11%-ot. A MABISZ tájékoztatása szerint a magyar nem-élet biztosítási piac díjbevétele (baleset, egészség és utasbiztosítás nélkül) 2017-ben 10,3%-kal növekedett. A Biztosító fő termékének (KGFB) piacán a korábbi években jellemző díjbevétel csökkenés 2014-ben megállt, a díjszint 2015-ben megindult növekedése 2017-ben is folytatódott, a KGFB részpiac díjbevétele 2017-ben több, mint 15%-kal haladta meg az előző évi szintet. 10

11 A befektetési környezet 2017-ben az alacsony, időnként negatív hazai állampapír piaci hozamok és az angol font leértékelése miatt kedvezőtlen hatással volt a Biztosító gazdálkodására, továbbá a Biztosító biztosítottjai által okozott nemzetközi károk jelentős száma miatt a forint árfolyam változékonysága is mérsékelt, de folyamatos kockázatot jelentett az év során. A.1.3. A Biztosító szerződésállománya, tagsága, értékesítési teljesítménye, díjbevétele A Biztosító Magyarország területén végez biztosítási tevékenységet, nem folytat határon átnyúló tevékenységet, lényeges biztosítási ágazatai: a gépjármű felelősségbiztosítás, az egyéb gépjármű biztosítások és a tűz- és egyéb vagyon kár biztosítása. Fontosabb termékei a KGFB, az LTC nevű Casco biztosítás és az Easy I. lakásbiztosítás, illetve KÖBE OTTHON lakásbiztosítás. A Biztosító a i nyilvántartása alapján összesen db ( mft állománydíjjal) biztosítási szerződéssel rendelkezett, amelyből a KGFB szerződések száma db volt (8.786 mft állománydíjjal). A év végén a Biztosító Egyesület tagjainak száma fő volt. A Biztosító új szerződéseinek és szerződésállományának alakulását az alábbi táblázatok mutatják be. A szerződések darabszáma és a díjbevétel alakulása Megnevezés Szerződésállomány (db) Díjbevétel (eft) Gépjármű felelősségbiztosítás ebből: KGFB Egyéb gépjármű-biztosítás (Casco) Tűz- és egyéb vagyoni kár biztosítása (Lakás, vállalati vagyon) ebből: lakás biztosítás Általános felelősség Egészség és baleset biztosítás Segítségnyújtás (Utas biztosítás) Pénzügyi veszteségek Összesen

12 Az új szerződések száma és állománydíja a tárgyévben és az előző évben Megnevezés Szaporulat - Állománydíj (eft) Szaporulat (db) Gépjármű felelősségbiztosítás ebből: KGFB Egyéb gépjármű-biztosítás (Casco) Tűz- és egyéb vagyoni kár biztosítása (Lakás, vállalati vagyon) ebből: lakás biztosítás Általános felelősség Egészség és baleset biztosítás Segítségnyújtás (Utas biztosítás)* Pénzügyi veszteségek Összesen A szerződésállomány 2017-ben, a év végi darabról jelentős mértékben, több mint 123 ezer darabbal növekedett, illetve a megszűnt szerződések miatt 113 ezer darabbal csökkent összességében darabra növekedett. A szerződésállomány növekedését elsősorban a KGFB termék és a lakásbiztosítások szerződésállományának lassú növekedése okozta. A Biztosító szerződésállományának növekedéséhez a 2017-ben bevezetett, a pénzügyi veszteségek ágazathoz tartozó, munkanélküliség esetén szolgáltatást nyújtó biztosítás is hozzájárult. A évben a Biztosító biztosítási termékeinek bruttó díjbevétele mft volt, amelyben a KGFB termékre jutó rész mft a legnagyobb, így e termék díjbevétele az összes bruttó díjbevétel 85,11%-át tette ki ben a Biztosító szerződéseinek darabszáma 4,9%-kal növekedett, ugyanakkor a díjbevétele a magasabb átlagdíj miatt 9,3%-kal és 882 mft-tal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A MABISZ díjbevételi adatai alapján a Biztosító évi piaci részesedése az alábbiak szerint alakult. A Biztosító piaci részesedésének alakulása Megnevezés Díjbevétel változás (az előző évhez viszonyítva) 12,74% 1,73% -1,13% -1,15% 50,36% -16,88% 9,39% Piaci részesedés 0,86% 0,93% 0,87% 0,83% 1,21% 0,95% 1,08% KGFB részesedés 6,63% 7,76% 7,52% 6,73% 8,81% 5,84% 5,45% A Biztosító piaci részesedése a évben 0,95%-ról 1,08%-ra növekedett, ugyanakkor a KGFB piaci részesedése a díjbevétel növekedése ellenére 5,84%-ról 5,45%-ra csökkent. Ezzel a Biztosító év végén a 8. pozícióba került a legfontosabb, 13 aktív szereplős részpiacon. A Biztosító bevételeit és gazdálkodási eredményét 2017-ben is a KGFB termék határozta meg. A Biztosító stratégiai célja a nem KGFB termékek díjbevételének növelése. 12

13 2017-ben a második legnagyobb díjbevételt adó lakásbiztosítási termékek esetében a Biztosító 98 mft-al, 16,8%- kal tudta növelni díjbevételét, a szerződésállomány darabszáma a tárgyév végén 11%-kal volt magasabb, mint az előző év végén. A Casco ágazatban a szerződés darabszám a tárgyévben csökkent, de elsősorban az LTC termék és a Flotta Casco biztosítás díjbevételének növekedése miatt, a Casco ágazat díjbevétele 137 mft-tal nagyobb az előző évinél. A tárgyévben az Utasbiztosítás és a Vállalati vagyonbiztosítás termékek vonatkozásában a Biztosító az eddigi legnagyobb díjbevételét érte el. Az évközben kötött utasbiztosítások száma és a vállalati vagyonbiztosítások év végi darabszáma is meghaladta a korábbi legmagasabb értéket ben a nem KGFB termékek díjbevétele a évihez viszonyítva 30,74%-kal, a évihez viszonyítva pedig 24,74%-kal volt nagyobb. A nem KGFB termékek díjbevétele 2017-ben elsősorban a lakásbiztosításban elért fejlődés és a már említett munkanélküliség biztosítás, továbbá az LTC, a Flotta Casco, a Vállalati vagyon és az Utasbiztosítás díjbevétel növekedés következtében elérte az mft-ot, amely 282,8 mft-tal magasabb érték az egy évvel korábbinál ben a nem KGFB díjbevétel aránya a évi 13%-ról, 14,9%-ra növekedett. Ezzel a Biztosító a díjbevétel termékszintű diverzifikációjával kapcsolatos stratégiai céljához közelebb került. A.2. Biztosítási tevékenység bemutatása A.2.1. Kárkifizetések, megtérülések A Biztosító kárkifizetéseinek alakulása Kárkifizetések Megnevezés Darab Ezer forint KGFB Egyéb GFB Casco Lakás Általános felelősség Baleset Segítségnyújtás Tűz elemi (Vállalati vagyon) Különböző pénzügyi veszteségek Összesen A Biztosító 2017-ben mft kárkifizetést teljesített, amely összeg 12,8%-kal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. 13

14 A kárkifizetések csökkenésének elsődleges oka a szerződésállomány előző évi évközi csökkenése volt, illetve az, hogy a tárgyévi kárkifizetések jelentős része még az előző években történt káreseményekhez köthető. A évi kisebb szerződésállomány alapján 2017-ben teljesített kárkifizetéseket nem ellensúlyozta a tárgyévben csak kis ütemben növekvő szerződésállomány kárai alapján teljesített nagyobb kárkifizetési összeg. Az átlagosan legnagyobb összegű nemzetközi KGFB károk száma 2017-ben kissé csökkent ban db, 2017-ben db nemzetközi KGFB kárt jelentettek be a Biztosító KGFB szerződései terhére. A csökkenést a nehéz tehergépkocsikra fedezetet nyújtó KGFB szerződések darabszámának évi csökkenése magyarázza, mely mögött még 2017-ben is a flotta KGFB szerződések 2016 eleji nagyarányú és évközi folyamatos felmondása állt. A jelentős számú nemzetközi kár gyors rendezése érdekében a kárrendezési területen külön nemzetközi csoport ellenőrzi és segíti az EU, illetve a Zöld Kártya rendszerhez csatlakozott országokban működő, kifizetési joggal rendelkező megbízottaink és képviselőink munkáját. A nemzetközi csoport létszáma nem változott az év során. A Biztosító az egyszerűbb károkat gyorsított kárrendezés keretében rendezi. Ennek köszönhetően a hazai standard gépjármű károk esetében az utolsó dokumentum beérkezését követően átlagosan 3-4 munkanapon belül megtörténik az ügyfél bankszámlájára a kártérítés utalása. A kárrendezési terület tevékenysége döntő mértékben papírmentesen zajlik. A kárszemlét követően beérkező elektronikus dokumentumok alapján a kárügyek több, mint 65%-ában a szemle beérkezése után 1 munkanapon belül munkatársaink döntést hoznak a jogalapról, a számla nélkül felajánlható összegről, vagy megfelelő összeghatár megjelölésével engedélyt adnak a gépjármű javíttatására, illetve nem rendezett jogalap esetén tájékoztatják az ügyfelet a kárrendezéshez szükséges dokumentumokról év közepétől az érintett országokban megváltozott jogi szabályozás adta lehetőséget kihasználva, a Biztosító a pótkocsi biztosítójától visszaköveteli a járműszerelvénnyel okozott károk általunk biztosított vontatóira kifizetett német és spanyol károk 50%-át, illetve 30%-át. E tevékenység eredményeként a Biztosító kármegtérülésből származó bevétele a évben elérte az 518 mft-ot. Egy évi EU bírósági döntés miatt a pótkocsi regressz követelések behajtásával kapcsolatban bizonytalanság alakult ki, ezért 2017-re a Biztosító kármegtérülésből származó bevétele 116 mft-ra csökkent. A.2.2. Tárgyévi események kárhányada A Biztosító eredménye elsősorban az egyes termékek nettó kárhányadától függ. Különösen igaz ez a jelenlegi alacsony hozamkörnyezetben. A Biztosító a kárhányadok változékonyságának kontrollálása, a szavatolótőke-követelmény csökkentése és a katasztrófa károk elleni védelem érdekében viszontbiztosításokat köt. A KGFB és a lakossági tömeg Casco (LTC, LSC, KÖBE Casco) termékekre a Biztosító 2017-ben 60%-os arányos (Quota Share, a továbbiakban QS) viszontbiztosítással rendelkezett. A Biztosító a KGFB termék extrém nagy kárainak fedezetére kárösszeg meghaladásos (Excess of loss; a továbbiakban: XL) viszontbiztosítással rendelkezett 2017-ben is. A KGFB XL viszontbiztosításban a viszontbiztosítók belépési határa a tárgyévben 125 mft volt. 14

15 A lakásbiztosítások, lakossági tömeg Casco termékek, a Vállalati vagyonbiztosítás, a balesetbiztosítások és az Utasbiztosítás kockázatonkénti extrém nagy káraira és katasztrófa káraira a Biztosító a tárgyévben szintén rendelkezett XL viszontbiztosítási fedezettel. A fedezet felső határát a Biztosító úgy választotta meg, hogy az az év során a Szolvencia II. standard modellben meghatározott módszer alapján a 0,5%-os valószínűséggel bekövetkező természeti és ember okozta katasztrófákra számítandó becsült veszteség összegét meghaladja. Ez a fedezet az egyedi kockázatok extrém nagy kárait a balesetbiztosítások és az Utasbiztosítás esetében 20 mft-ot, a Vállalati vagyonbiztosítás esetében 50 mft-os, a lakásbiztosítások esetében 130 mft-os belépési ponttal és 500 mft-os felső határral fedezi. A tárgyévben történt káresemények káraival kapcsolatban felmerülő kifizetések és függőkár tartalékok összege a tárgyévet érintő díjbevétellel szemben (kárhányadok) az egyes fontosabb termékek esetében az utóbbi két év tekintetében a tárgyév végi állapot alapján az alábbiak szerint alakult: A Biztosító legnagyobb, 50 mft feletti díjbevételű termékeinek tárgyévi eseményekre vonatkozó bruttó kárhányadai (%) Megnevezés kockázati év kockázati év KGFB 72,85% 52,23% LTC 64,90% 72,89% Flotta Casco 93,50% 88,75% Easy I lakásbiztosítás 34,77% 38,87% KÖBE Otthon lakásbiztosítás 36,70% 52,00% Last Minute Utasbiztosítás 25,30% 33,74% Defekt és kátyúkár biztosítás 0,67% 0,56% A díjbevétel 85,11%-át adó GFB üzletágba sorolható KGFB termék bruttó kárhányada a évhez képest évben jelentős mértékben csökkent. A csökkenés egyik oka, hogy a tárgyévben nem jelentkezett (átlagosan 4 évente jelentkező) több százmilliós nagy kár, míg az előző évben összességében 8,3%-os kárhányad növekedést előidéző két - egyéni vontató szegmensben jelentkező - nagy olasz személyi sérüléses kár történt. A csökkenés másik oka, hogy a KGFB szerződések döntő többségénél 2016-ban végrehajtott jelentős díjemelések teljes éves hatása először 2017-ben jelentkezett ben a KGFB termék bruttó kárhányada 52,23%, az XL viszontbiztosítás figyelembe vételével számolt nettó kárhányada azonos mértékű, szintén 52,23% volt, mert (ahogy jeleztük) a Biztosító 2017-ben új, a 125 mft-os XL viszontbiztosítási belépési pontot meghaladó összegű nagy kárt nem regisztrált. A jelentősebb nem KGFB termékek kárhányada a Flotta Casco és az LTC termék kivételével alacsony, illetve megfelelő szintű. A Flotta Casco termék kárhányada, a termék viszonylag alacsony díjbevételi aránya miatt nem befolyásolta jelentősen a Biztosító eredményét. A táblázatban nem szereplő termékek összes bevétele a tárgyévben mindössze a teljes díjbevétel 3%-a, kárhányaduk pedig jellemzően alacsony volt. 15

16 A.2.3. A számviteli biztosítástechnikai tartalékok alakulása és lebonyolítási eredménye A Biztosító legfontosabb számviteli biztosítástechnikai tartalékainak alakulását az alábbi táblázatok foglalják össze. A lényeges számviteli biztosítástechnikai tartalékok alakulása a tárgyévben (eft) Megnevezés Meg nem szolgált díjak tartaléka Felelősségbiztosítási járadéktartalék Tárgyévi nyitó tartalék Tárgyévi záró tartalék Nettó Bruttó VB rész Nettó Bruttó VB rész Függőkár tartalékok Tételes függőkár tartalék IBNR Eredménytől függő díjvisszatérítési tartalék Káringadozási tartalék Törlési tartalék A tartalék költség része Felelősségbiztosítási járadéktartalék Tételes függőkár tartalék IBNR Összesen ktg. nélkül Összesen ktg.-gel A Biztosító számviteli biztosítástechnikai tartalékai közül a tételes függőkár tartalék a legnagyobb, ez a tartalék elem teszi ki a bruttó számviteli biztosítástechnikai tartalékok felét. A Biztosító számviteli bruttó biztosítástechnikai tartalékainak összege a tárgyévben 14%-kal csökkent. A számviteli nettó függőkár tartalékok összege és a viszontbiztosítókra jutó tartalékrész szintén a bruttó tartalékokat megközelítő arányban csökkent. A számviteli tételes függőkár tartalékok csökkenése mögötti fontosabb közvetlen okként részben egy nagy 300 mft-ot meghaladó összegű nemzetközi személyi sérüléses kár kifizetése, részben pedig a KGFB termék tételes függőkár tartalékában szereplő tételek számának 10%-ot meghaladó csökkenése jelölhető meg. A Biztosítónál a GFB, az egyéb gépjármű biztosítások és a tűz- és egyéb vagyoni kár biztosítás üzletághoz, mint elsődleges kockázathoz sorolható termékek számviteli biztosítástechnikai tartaléka haladta meg az 50 mft-ot 2017 végén. A Biztosító a teljesség kedvéért az alábbiakban ezen üzletágakhoz sorolható termékei számviteli biztosítástechnikai tartalékainak alakulását is bemutatja a jelentésben. 16

17 A GFB üzletághoz sorolható termékek lényeges számviteli biztosítástechnikai tartalékainak alakulása a tárgyévben (eft) Megnevezés Tárgyévi nyitó tartalék Tárgyévi záró tartalék Nettó Bruttó VB rész Nettó Bruttó VB rész Meg nem szolgált díjak tartaléka Felelősségbiztosítási járadéktartalék Függőkár tartalékok Tételes függőkár tartalék IBNR Eredménytől függő díjvisszatérítési tartalék Káringadozási tartalék Törlési tartalék A tartalék költség része Felelősségbiztosítási járadéktartalék Tételes függőkár tartalék IBNR Összesen ktg. nélkül Összesen ktg.-gel Az egyéb gépjármű biztosítás üzletághoz sorolható termékek lényeges számviteli biztosítástechnikai tartalékainak alakulása a tárgyévben (eft) Megnevezés Tárgyévi nyitó tartalék Tárgyévi záró tartalék Nettó Bruttó VB rész Nettó Bruttó VB rész Meg nem szolgált díjak tartaléka Felelősségbiztosítási járadéktartalék Függőkár tartalékok Tételes függőkár tartalék IBNR Eredménytől függő díjvisszatérítési tartalék Káringadozási tartalék Törlési tartalék A tartalék költség része Felelősségbiztosítási járadéktartalék Tételes függőkár tartalék IBNR Összesen ktg. nélkül Összesen ktg.-gel

18 Az tűz- és egyéb vagyoni kár biztosítás üzletághoz sorolható termékek lényeges számviteli biztosítástechnikai tartalékainak alakulása a tárgyévben (eft) Megnevezés Tárgyévi nyitó tartalék Tárgyévi záró tartalék Nettó Bruttó VB rész Nettó Bruttó VB rész Meg nem szolgált díjak tartaléka Felelősségbiztosítási járadéktartalék Függőkár tartalékok Tételes függőkár tartalék IBNR Eredménytől függő díjvisszatérítési tartalék Káringadozási tartalék Törlési tartalék A tartalék költség része Felelősségbiztosítási járadéktartalék Tételes függőkár tartalék IBNR Összesen ktg. nélkül Összesen ktg.-gel A Biztosító eredményét jelentősen befolyásolja az előző években történt károkra képzett függőkár tartalékok felhasználásának alakulása, az ún. lebonyolítási eredmény is ben a Biztosító számviteli biztosítástechnikai tartalékain számottevő, 500 mft pozitív bruttó és 248 mft pozitív nettó lebonyolítási eredményt ért el. A év végi számviteli függőkár tartalékok és felelősségi járadéktartalékok együttes, évi (egy éves) lebonyolítási eredményét a fontosabb termékekre az alábbi táblázat mutatja. A legnagyobb díjbevételű termékek számviteli függőkár tartalékainak és felelősségi járadéktartalékainak együttes évi lebonyolítási eredménye (mft) Megnevezés Bruttó Nettó KGFB LTC -1 0 Flotta Casco Easy I. lakásbiztosítás 3 3 KÖBE OTTHON lakásbiztosítás Last Minute Utasbiztosítás 0 0 Defekt és kátyúkár biztosítás 0 0 A számviteli tartalékok lebonyolítási eredményének döntő hányada a KGFB termék számviteli függőkár tartalékain keletkezett. A tárgyévben a Biztosító többi termékének számviteli függőkár tartalékain is összességében pozitív tartalék lebonyolítási eredményt ért el. Az MNB án kelt V-JÉ-II-1/2015. számú végzésében többek között jelentős tartalékhiányt állapított meg a KGFB termék számviteli függőkár tartalékain és részben erre alapozva Pénzügyi Terv készítését írta elő. A Biztosító Pénzügyi Terve szerint a tartalékhiány kezelése érdekében ún. LPT/ADC viszontbiztosítást kötött, mely a 2015 végi nettó KGFB számviteli függőkár tartalékok esetleges tartalékhiányára nyújt fedezetet 90%-ban. 18

19 A 2015 végi nettó KGFB függőkár tartalékok összegén a tárgyévben elért tartalék lebonyolítási eredmény szintén pozitív volt, és az LPT/ADC szerződésből várható jutalék kismértékű növekedésében realizálódott. A legnagyobb díjbevételű termékek számviteli nettó függőkár tartalékainak és nettó felelősségi járadéktartalékainak együttes évi lebonyolítási eredménye a nettó nyitótartalékok arányában Megnevezés Nettó nyitó tartalék (mft) Lebonyolítási eredmény KGFB ,68% LTC 13-1,54% Flotta Casco 45 53,33% Easy I. lakásbiztosítás 29 8,62% KÖBE OTTHON lakásbiztosítás 41 43,90% Last Minute Utasbiztosítás 33 0,91% Defekt és kátyúkár biztosítás 0 136,99% 2017-ben a Biztosító közel 5,34%-os bruttó és 4,68%-os nettó pozitív lebonyolítási eredményt ért el a KGFB számviteli függőkár tartalékain. A 2016 végi KGFB tételes függőkár tartalék, IBNR és a felelősségi járadéktartalék egyaránt pozitív lebonyolítási eredményt mutatott 2017 végén. A kiemelt nem KGFB termékek függőkár tartalékai egy kivétellel, pozitív egy éves tartalék lebonyolítási eredményt mutattak év végén, a nem KGFB termékek pozitív lebonyolítási eredményei többségében jelentős arányúak. A számviteli függőkár tartalékok nagyságrendje még a KGFB esetében sem mindig elégséges ahhoz, hogy egyes nagy összegű személyi sérüléses károk tartalékának változásából következő egyedi hatások kiegyenlítődjenek, ezért a lebonyolítási eredmények - bár általában pozitívak - jelentősen, néhány százmilliós sávban ingadozhatnak. A.2.4. A számviteli biztosítástechnikai tartalékok értékelésénél alkalmazott módszerek, feltevések Az alábbiak a számviteli biztosítástechnikai tartalékok képzésének legfontosabb szabályait, a legfontosabb feltételezéseket, a tárgyévben történt módszertani változásokat és azok hatásait összegzik. A számviteli tételes függőkár tartalékok képzése A Biztosító a számviteli tételes függőkár tartalék megállapításához - a kárrendezés során - a várható kifizetéseket káreseményenként, azon belül károsultanként elkülönítve, az óvatosság (elégséges fedezet) figyelembe vételével, megfelelő szakmai ismeretekkel, illetve tapasztalattal rendelkező szakértő segítségével becsülteti fel. A kárbejelentés rögzítésekor pontosabb információ hiányában a KPMG által 2015 végén végzett vizsgálat figyelembe vételével kialakított kezdeti tartalékok kerülnek beállításra. A szakértői becslés beérkezésekor a kezdeti tartalékot a Biztosító a becslés szerint módosítja. A felülvizsgált kezdeti tartalékokat a Biztosító 2016-tól alkalmazza. A kezdeti tartalékok összegén a Biztosító a tárgyévben nem változtatott. 19

20 2013-ban a Biztosító felmérte a spanyol és német KGFB szabályozás változása következtében a járműszerelvényekkel okozott károk esetében a pótkocsi biztosítójától elvben behajtható követelések összegét (mely általában a vontató biztosítója által kifizetett összeg 30%-a illetve 50%-a) és megkezdte ezek behajtását végén a Biztosító összesen 248 mft, 2017 végén 85 mft becsült várható megtérüléssel csökkentette tételes függőkár tartalékát. A várható megtérülések jelentős részét a vontatószerelvénnyel spanyol és német területen okozott károkból várt, illetve ezek alapján becsült megtérülés adta. Egy évi EU bírósági döntés miatt a pótkocsi regressz követelések behajtásával kapcsolatban bizonytalanság alakult ki, és a megtérítési hajlandóság jelentősen csökkent, ezért a után nyilvántartásba vett pótkocsi regressz követeléseket a prudens tartalékképzés érdekében a Biztosító nem veszi figyelembe a tartalékképzés során, illetve korábbi követeléseit sikertelen behajtási kísérlet esetén a kísérletet követő egy év után leírja. A Biztosító a regressz követelések számviteli függőkár tartalékokban történő figyelembe vételének módszerén a tárgyévben nem változtatott. A számviteli tételes függőkár tartalékban megképzett járadéktartalék A várhatóan (baleseti, illetve felelősségi) járadék kifizetéséhez vezető kárigények függőkár tartalékának megállapításához a Biztosító az alábbi paramétereket alkalmazta: - Halandósági tábla: férfi és női néphalandóság - Technikai kamat: 0% A tételes függőkárban megképzett járadéktartalékok képzésében módszertani változás a tárgyévben nem történt. A számviteli felelősségi járadék tartalék képzése A már fizetett, elismert, vagy megítélt járadékok tartalékát a tételes függőkár tartalékban megképzett járadéktartalék meghatározásához a Biztosító az alábbi paramétereket alkalmazta: - Halandósági tábla: férfi és női néphalandóság - Technikai kamat: -1% A felelősségi járadéktartalék képzésében módszertani változás a tárgyévben nem történt. A számviteli IBNR tartalék képzése A Biztosító minden termékre képez számviteli IBNR tartalékot. Amennyiben a termék már 3 teljes évnyi kártapasztalattal rendelkezik, az IBNR megállapítása az elmúlt évek adatai alapján, a bejelentési minta időbeli változásának megfelelő figyelembe vétele érdekében finomított lánclétra módszerrel történik, az IBNR károk darabszámának becslésével. A KGFB termék esetében a Biztosító a személyi sérüléses károkra és a dologi károkra ezeken belül pedig nemzetközi és hazai károkra - az IBNR tartalékot külön-külön képzi meg. Az IBNR megállapításához a tárgyév végén a becsült IBNR darabszámokat a Biztosító az alábbiak szerint meghatározott átlagos kárösszegekkel szorozta. 20

21 KGFB termék - nemzetközi károk: a függő és lezárt IBNR károk átlagos kárösszege - hazai személyi sérüléses károk: a lezárt IBNR károk átlagos kárösszegének és a függő és lezárt IBNR károk átlagos kárösszegének átlaga - hazai dologi károk: a tárgyévet megelőző két évben lezárt IBNR károk átlagos kárösszegének és a függő és lezárt IBNR károk átlagos kárösszegének átlaga LSC és LTC termékek - a tárgyévet megelőző két év IBNR kárainak átlagos kárösszege OTTHON és az EASY I. termékek és Defekt és kátyúkár termékek - az IBNR károk átlagos kárösszege és a nem IBNR károk átlagos kárösszege közül a magasabb érték A Biztosító az IBNR tartalékot az egyes termékek művelési időtartama és kár darabszáma szerint az alábbi módon képezte: - a 3 évnél rövidebb ideje művelt termékek esetében a tartalékolásról szóló hatályos jogszabályban meghatározott módszer szerint - a 3 évnél hosszabb idő óta művelt termékek esetében általában, a tartalékolásról szóló hatályos jogszabály szerint a 3 évnél rövidebb ideje művelt termékekre alkalmazandó szabály alapján, ha a fenti háromszög módszer alapján az IBNR tartalék nem állapítható meg biztonságosan az IBNR károk alacsony darabszáma miatt Az IBNR kifutási minta számításánál a Biztosító az alábbiak szerint vette figyelembe az előző negyedévekre vonatkozó információkat: - a figyelembe vett időszak kezdete a (T+1) ik időszakra: IQ - a figyelembe vett időszak vége a (T+1) ik időszakra tárgyidőszak 1 negyedév - a további időszakokra [T+2, T+3; stb] o dologi károkra: mind a kezdet, mind az időszak vége 1 negyedévvel előbbre hozva o személyi sérüléses károkra: a kezdeti időszak marad 2014 IQ, az időszak vége 1 negyedévvel előbbre hozva - a figyelembe vett kifutási időtartam vége: o dologi károkra T+15 negyedév o személyi sérüléses károkra T+12 negyedév A kifutási minta tényadatok alapján nem becsülhető további éveire a Biztosító az alábbi korrekciókat alkalmazta: o dologi károkra a tárgyévben bekövetkezett és bejelentett károk 0,1%-a, o személyi sérüléses károkra a tárgyévben bekövetkezett és bejelentett károk 1%-a. A KGFB termék művelésével kapcsolatban jelentkező, a biztosítók és az OEP, illetve az ONYF között létrejött átalányszerződések szerint fedezendő ún. OEP, ONYF költségekre számviteli IBNR tartalékot a Biztosító a rendelkezésére álló adatok alapján, egyszerű lánclétra módszerrel képzett. Az IBNR képzésében a tárgyévben módszertani változás nem történt. 21

22 A számviteli függőkár tartalékban és felelősségi járadéktartalékban lévő költségtartalék képzése A Biztosító a számviteli függőkár tartalékok és a számviteli felelősségi járadéktartalék költségtartalékát darabköltségek meghatározásán alapuló módszer szerint képezte. A költségtartalékok képzésében módszertani változás a tárgyévben nem történt. A számviteli meg nem szolgált díjak tartaléka A Biztosító a számviteli meg nem szolgált díjak tartalékát szerződésenként tételesen, az elszámolt bruttó díjelőírás időarányos megosztásával képezte, a tételes szerződés-nyilvántartás tárgyév végi adatai alapján. A számítás eredményeit a Biztosító termékenként összegezte. A tartalék képzésében módszertani változás a tárgyévben nem történt. A számviteli törlési tartalék képzése A Biztosító számviteli törlési tartalékot is minden záráskor képez. A különböző hosszúságú hátralékkal rendelkező és nem hátralékos szerződések díjelőírásából várhatóan törlendő arányok (szorzók) meghatározása a tárgyév végén a tárgyévben tapasztalt tényleges törlési arányok kiszámításával és figyelembe vételével történt. Ezen felül, a számviteli törlési tartalékot a zárás időpontjában a törölt szerződéseken lévő hátralékok teljes összegének megfelelő összeggel is növeli a Biztosító, azonban a tárgyév végén ilyen hátralék a nyilvántartásában nem szerepelt. A tartalék képzésében módszertani változás a tárgyévben nem történt. A számviteli eredménytől független díj-visszatérítési tartalék képzése Számviteli eredménytől független díj-visszatérítési tartalékot a Biztosító akkor képez, ha a termékterv ezt tartalmazza. A tartalék képzése a terméktervben előírtak szerint történik. A Biztosító ilyen terméket a tárgyévben nem művelt, a tartalék vonatkozásában változás nem történt. A számviteli eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék Számviteli eredménytől függő díj-visszatérítési tartalékot a Biztosító csak jogszabályi előírás, vagy a Biztosító ilyen irányú döntése esetén képez. A képzés szabályait a döntés során rögzíteni kell. A Biztosító a tárgyévben számviteli eredménytől függő díj-visszatérítési tartalékot nem képzett, a tartalék vonatkozásában változás nem történt. A számviteli káringadozási tartalék A Biztosító számviteli káringadozási tartalékot a tárgyév végén nem képzett. 22

23 A számviteli nagy károk tartaléka A Biztosító jelenleg nem képez elkülönült számviteli tartalékot a nagy károkra, csak olyan kockázatokat vállal, melyek tekintetében a Biztosító döntésének függvénye a számviteli nagy károk tartalékának esetleges feltöltése. Egyéb számviteli biztosítástechnikai tartalék A Biztosító a V-JÉ-II-1/2015 sz. MNB végzés indoklásában szereplő vélelmezett esetleges lebonyolítási veszteség fedezetére, a ig bekövetkezett KGFB károkra kötött LPT/ADC szerződés alapján megtartandó 10%-os kockázati részre 2015 végén 130 mft összegű számviteli egyéb biztosítástechnikai tartalékot képzett. A 2015 végi KGFB függőkár tartalékok 2017 végén is jelentős lebonyolítási eredményt mutattak, ezért a Biztosító a fentiek alapján a 2015 végi KGFB függőkár tartalékok esetleges lebonyolítási veszteségére képzett egyéb biztosítástechnikai tartalékból az érintett tartalékból teljesített kárkifizetések és az eredeti tartalék arányának megfelelő részt a évi zárás során feloldotta. A viszontbiztosítások figyelembe vétele a számviteli biztosítástechnikai tartalékok képzése során A Biztosító a nem arányos viszontbiztosítási szerződéseit a tárgyév végén úgy vette figyelembe, hogy: - a bruttó tételes számviteli függőkár tartalékot és a bruttó számviteli felelősségi járadéktartalékot a nem arányos viszontbiztosítási szerződések szerint a viszontbiztosító által térítendő résszel csökkentette, - az IBNR tartalék saját részét pedig a becsült IBNR kár darabszámok és a lezárt késői károknak a nem arányos viszontbiztosító által várhatóan térített kárrészekkel csökkentett átlagának szorzata alapján határozta meg. Az arányos viszontbiztosítások figyelembe vétele úgy történt, hogy a Biztosító az előbbiek szerint a nem arányos viszontbiztosítások alapján csökkentett bruttó számviteli függőkár- és felelősségi járadék tartalékoknak és az egyéb viszontbiztosítási szerződések által érintett bruttó számviteli tartalékoknak (IBNR, törlési tartalék) csak az arányos viszontbiztosítási szerződések által nem fedezett részére képzett saját tartalékot. A viszontbiztosítók a számviteli költségtartalékból szerződés szerinti részesedésüknek megfelelően az átvállalt tárgyévi kárrendezési költségeknek a teljes tárgyévi kárrendezési költségekhez viszonyított arányában részesednek. A ig bekövetkezett KGFB károk nettó számviteli függőkár és felelősségi járadéktartalékát védő LPT/ADC szerződés figyelembe vétele úgy történik, hogy a Biztosító a fentiek szerint megállapított nettó számviteli biztosítástechnikai tartalékokból az LPT/ADC szerződés szerint a viszontbiztosítók által várhatóan térített részt levonta úgy, hogy viszontbiztosítók által várhatólag térített összeget az egyes nettó tartalék elemek között azok levonás előtti arányában osztotta fel. A viszontbiztosítók által térített részt a Biztosító úgy számolta ki, hogy a költségtartalék nélküli számviteli nettó KGFB függőkár- és járadéktartalék, illetve az LPT/ADC szerződésben meghatározott megtartás különbségét szorozta a viszontbiztosítók által az LPT/ADC szerződésben vállalt 90%-os aránnyal. A viszontbiztosítók által az LPT/ADC szerződés keretében várhatólag térített rész meghatározása során a Biztosító azzal a feltételezéssel élt, hogy a megjelölt időszakban történt károkra képzett költségtartalék nélküli bruttó és nettó számviteli függőkár tartalék összeg a megjelölt károk rendezéséhez szükséges jövőbeli tényleges kárkifizetések nominális összegével azonos. A viszontbiztosítások figyelembe vételével kapcsolatban a tárgyévben nem történt változás. 23

24 A.2.5. Költségek A Biztosító által felhasznált szerzési, igazgatási és kárrendezési költségek alakulását az alábbi táblázatok foglalják össze. Költségek a években (eft) Megnevezés Költségek (eft) Szerzési költségek Igazgatási költségek Kárrendezési költségek Összesen A Biztosító költségfelhasználása a évi MNB vizsgálatot követően bevezetett rendkívül szigorú költséggazdálkodás következtében és a KGFB termék értékesítésének időszakos felfüggesztése miatt a szerzési teljesítményben bekövetkezett csökkenés következtében alakult jóval alacsonyabban 2016-ban. A Biztosító stabil gazdálkodásának eredményeként a szigorú költségmegvonások feloldásra kerültek, amely döntően a munkavállalói jövedelmek emelését és a cafetéria rendszer visszaállítását jelentette. Ennek következtében a Biztosító szerzési teljesítménye, szerzési költségei és igazgatási költségei 2017-ben a korábbi szint közelébe emelkedtek vissza. A tárgyévben a szerzési költségek a szerzési teljesítménnyel összhangban alakultak. Az igazgatási költségek változása a fentebb már említett a jelentős megszorításokkal járó évet kivéve, az elmúlt években nem volt jelentős. A kárrendezési költségekben az elmúlt hat évben csökkenő trend, illetve stagnálás érzékelhető. A Biztosító szerzési, igazgatási és kárrendezési költséghányada az utóbbi hat évben az alábbiak szerint alakult. Költséghányadok a bruttó díjbevétel (%) Megnevezés Szerzési költséghányad 17,48% 16,99% 15,40% 14,51% 14,19% 15,16% Igazgatási költséghányad 21,96% 19,19% 19,07% 13,73% 14,59% 15,27% Kárrendezési költséghányad 8,85% 8,30% 6,78% 4,77% 5,62% 4,93% Összesen 48,29% 44,48% 41,25% 33,02% 34,41% 35,36% A Biztosító összesített szerzési, igazgatási és kárrendezési költséghányada 2017-ben 35,36% volt. A költséghányadok tekintetében évhez viszonyítva a Biztosítónak minden elem esetében sikerült érzékelhető csökkenést elérnie. A Biztosító költségei összességében 12,4%-kal növekedtek az előző évhez képest. A szerződés állomány darabszám 4,92%-os növekedésével egyidejűleg a szerzési költségek növekedtek a legnagyobb, 16,84%-os mértékben, de a szerzési teljesítmény növekedésével összhangban. Az igazgatási költségek 14,48%-kal növekedtek, ugyanakkor a kárrendezési költségek pedig 4,2%-kal csökkentek a évi adatokhoz képest. A Biztosító üzletágainak összefoglaló díjbevételi, kár, költség és viszontbiztosítási adatait bemutató S S táblázatok az 1. számú mellékletben találhatók. 24

25 A.3. Befektetési tevékenység bemutatása A Biztosító befektetéseivel kapcsolatos döntéseket a Befektetési és ALM Bizottság hozza meg. A Biztosító által a befektetési politikában meghatározott befektetések köre az év során nem változott, a 2015-ben az MNB átfogó vizsgálatát követő végzéssel kialakított - majd 2016-ban a korlátozás feloldását követően a befektetési politika szintjére emelt - keretek határozták meg a 2017-es év befektetési döntéseit is. Ennek megfelelően a Biztosító befektetései az elmúlt évben is kizárólag bankbetétbe, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam által kibocsájtott állampapírokba irányultak ben a Befektetési és ALM Bizottság összetételében egy változás történt: a kockázatkezelési és befektetési vezető - aki az MNB vizsgálati jelentésének történő megfelelés, a Kockázatkezelési Bizottság és a Befektetési és ALM Bizottság tagjai közötti átfedés megszüntetése érdekében szeptember és március között a Befektetési és ALM Bizottságban csak a döntések, határozatok előkészítésében kapott szerepet, a határozathozatalban nem vett részt -, az MNB-vel történt további egyeztetést követően teljes jogú tagként ismét tagja lett a Befektetési és ALM Bizottságnak. A Biztosító Befektetési és ALM Bizottsága által hozott befektetési döntéseket 2017-ben is megbízható vagyonkezelők hajtották végre, kiszervezett tevékenység keretében. A vagyon kezelését a kockázat megosztása és a versenyhelyzet fenntartása érdekében 2017-ben is két vagyonkezelő között (AEGON, Generali) osztotta meg a Biztosító és év végén az alapkezelők által kezelt eszközérték a következők szerint alakult (%) Megnevezés AEGON Alapkezelő Zrt. 82% 85% GENERALI Alapkezelő Zrt. 18% 15% Az év során a vagyonkezelésben lévő összeg növekedett. A növekedést elősegítette, hogy az állományadatok az év második felére stabilizálódtak, a díjbevételek növekedtek, másrészt a kárkifizetések nettó összege a tervhez képest jóval kedvezőbben alakult. A Biztosító befektetési eredményei (eft) Befektetési eredmény Megnevezés Kapott osztalék Változás (%) Kapott kamatok % Árfolyamnyereség/veszteség % ebből deviza % Értékpapírok egyéb realizált vesztesége 9 0 Tulajdoni részesedés ért. veszt. visszaírása % Befektetési szolgáltatás díjai % Összesen % A 2017-es évet a Biztosító 50,7 mft-os befektetési eredménnyel zárta. 25

26 A nagyobb kezelt vagyon ellenére a kapott kamatok összege alacsonyabb volt az előző évi összegnél, ami jól tükrözi az év során folytatódó hozamcsökkenést: a hazai piacon az elmúlt év júliusától kezdődően először a másodlagos piacon, szeptembertől pedig az aukciókon is negatív hozamokat láthattak a befektetők. Emiatt a megfelelő eszközmenedzsment nehézségekbe ütközött: egyrészt a Biztosító a Befektetési és ALM Bizottság döntése alapján, a piacon elérhető negatív hozamok mellett nem kívánta rövidebb eszközökbe befektetni lejáró befektetéseit, illetve szabad pénzeszközeit, másrészt hosszabb futamidejű értékpapírokba sem kívánt fektetni a Fed kamatemelési ciklusának megkezdése következtében várható hozamemelkedés miatt. Ezért a Befektetési és ALM Bizottság többnyire 1 éves futamidejű - minimális mértékben, de pozitív hozamú - diszkont kincstárjegyeket, illetve 1 évesnél valamivel hosszabb futamidejű államkötvényeket vásárolt. Futamidő A piaci hozamszint alakulása 2016 és 2017 végén ÁKK referenciahozam (%) ÁKK referenciahozam (%) Változás (bp) M3-0,01 0,06-7 M6 0,01 0,08-7 M12 0,02 0,15-13 Y3 0,51 0,82-31 Y5 1,09 1,67-58 Y10 2,02 3, Y15 2,72 3,66-94 Az eszközállomány összetételében két jelentősebb változás történt az év során: a diszkont kincstárjegy állomány csökkent az államkötvény állománnyal szemben, illetve a készpénz állomány megnőtt. Az államkötvény állomány növekedése nem jelentette ugyanakkor a portfoliók átlagos hátralévő futamidejének jelentős növekedését, mivel elsősorban valamivel éven túli értékpapírokat vásároltak a vagyonkezelők a lejáró, többnyire éves diszkont kincstárjegyek helyett. A készpénzállomány meghatározó részben a számlán lévő EUR összeg miatt növekedett: az euróban kibocsájtott értékpapírok hozama az év során folyamatosan negatív volt, és a Biztosító a Befektetési és ALM Bizottság döntése alapján negatív hozamok mellett nem kívánta befektetni lejáró befektetéseit, illetve szabad pénzeszközeit. A pénzügyi instrumentumok i értékei és realizált hozamaik (eft) Megnevezés Befektetés összege Befektetés hozama Befektetés összege Befektetés hozama Államkötvény Diszkontkincstárjegy Leányvállalattól kapott osztalék Kölcsönkamat Leányvállalat értékvesztés visszaírás Pénzeszközök Összesen

27 A Biztosító 2017-ben is folyamatos, tudatos likviditáskezeléssel alapozta meg a hatékony pénzkezelését, biztosítva ezzel, hogy kötelezettségei határidőre történő teljesítéséhez a megfelelő pénzmennyiség minden időpontban biztonságosan rendelkezésre álljon. A.4. Egyéb tevékenységek bemutatása A Biztosító tárgyévi eredményét jelentősen befolyásolták az egyéb biztosítástechnikai és a nem biztosítástechnikai bevételek és ráfordítások is. Az egyéb biztosítástechnikai bevételek között a legnagyobb tételt képező, a MABISZ kezelésében lévő Kártalanítási Számla (KSZ), illetve a további elszámolások (Bureau, Határbiztosítás, MÁV ÁBE) alakulása 2017-ben is kedvező hatással volt a Biztosító eredményére. A KSZ és a további elszámolások Biztosítóra jutó együttes eredménye jelentős mértékben növelte a Biztosító évi eredményét, illetve kedvező mértékben közel 76 mft-al - haladta meg a tervben szereplő értéket. A MABISZ által kezelt számlák Biztosítóra osztott eredménye (eft) MABISZ eredmény (eft) Megnevezés Változás (%) Kártalanítási Számla ,01 Bureau ,41 Határbiztosítás ,78 MÁV ÁBE 0 0 0,00 Összesen ,82 Az egyéb nem biztosítástechnikai bevételek között a tagdíjbevétel képezi a legnagyobb tételt, amely a évben 299 mft-tal javította az eredményt. A biztosítási adó összege 2017-ben 52 mft volt, amely a viszonylag alacsony arányú, nem KGFB díjbevétel miatt egyelőre továbbra sem jelentett meghatározó tételt a Biztosító gazdálkodásában. Az egyéb nem biztosítástechnikai ráfordítások összege 2017-ban 33 mft-ot tett ki. A Biztosító nem rendelkezett sem pénzügyi, sem operatív lízinggel kapcsolatos megállapodásokkal. A.5. Egyéb információk A Biztosító a jelentésben üzleti teljesítménye és tevékenysége vonatkozásában egyéb információt nem kíván közzétenni. 27

28 B. Irányítási rendszer B.1. Általános információk az irányítási rendszerről A Biztosító szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó alábbiakban nem részletezett előírásokat a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) tartalmazza. B.1.1. Küldöttgyűlés A Biztosító legfőbb döntéshozó szerve a tagok által, maguk közül 5 évre megválasztott Küldöttekből álló Küldöttgyűlés. A Küldötteket a Biztosító adott küldöttválasztási területéhez tartozó tagjainak gyűlése (Területi Küldöttválasztó Gyűlés) titkos, írásbeli szavazással választja meg az adott választási területhez tartozó tagok közül. A Biztosító Küldöttgyűlésének alapvető feladatai a következők: - az Alapszabály elfogadása és módosítása, - a Biztosító stratégiai terve, az üzleti terv és az éves beszámoló, illetve a konszolidált beszámoló elfogadása, - a Biztosító tulajdonában lévő gazdasági társaság(ok) számviteli törvény szerinti éves beszámolóinak elfogadása, - a Biztosító könyvvizsgálója beszámolójának elfogadása, - a tagdíj mértékének meghatározása az Igazgatótanács javaslata alapján, - az eredmény felhasználásáról való döntés az Alapszabályban lefektetett elvek szerint, - az Igazgatótanács és a Felügyelő Bizottság éves beszámolójának elfogadása, - a vezérigazgató két Küldöttgyűlés közötti időszakra vonatkozó beszámolójának elfogadása, - a Biztosító tisztségviselőinek és könyvvizsgálójának megválasztása, visszahívása/felmentése, - a Szavazatszámláló Bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, - a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítők megválasztása, - a Biztosító tisztségviselői és a könyvvizsgáló tiszteletdíjának meghatározása, - a Biztosító feloszlásának, egyesülésének (beolvadás, összeolvadás), szétválásának elhatározása, állomány átadása, illetve átvétele, az összes küldöttek háromnegyedének egyetértő szavazata alapján, - rendelkezés a Biztosító jogutód nélküli megszűnése vagy megszüntetése után fennmaradó vagyon felosztásáról, - a Biztosító javadalmazási politikájának elfogadása, - döntés mindazon kérdésekben, melyek elbírálását a Küldöttgyűlés a saját hatáskörébe vonta. A Biztosító én 7 tagú választott Felügyelő Bizottsággal és 7 tagból álló választott Igazgatótanáccsal rendelkezett. A vonatkozó jogszabály változásra figyelemmel a Biztosító 2017-ben az Audit Bizottságot megszűntette. 28

29 B.1.2. Felügyelő Bizottság A Felügyelő Bizottság 7 főből álló testület. Tagjait és elnökét a Küldöttgyűlés írásbeli szavazással választja. A Felügyelő Bizottság tagjai közül elnökhelyettest választhat. A Felügyelő Bizottság tagjai, elnöke és elnökhelyettese újraválaszthatók. A Felügyelő Bizottság tagjává csak olyan személy választható, aki megfelel a Bit. adott tisztség betöltésére előírt, vezető állású személyre vonatkozó feltételeinek. A Biztosító Felügyelő Bizottsága az adott évre általa egyeztetett és jóváhagyott Munka- és ülésterv alapján meghatározott időben, általában kéthavonta, szükséges esetben pedig ad hoc ülésezik. A Felügyelő Bizottság gondoskodik arról, hogy az Egyesület rendelkezzen átfogó és az eredményes működésre alkalmas ellenőrzési rendszerrel. A Felügyelő Bizottság folyamatosan figyeli és az ülésein rendszeresen megtárgyalja a szakmai területek vezetőinek beszámolóit, a Biztosító és leányvállalatainak negyedéves működési jelentéseit és a kockázatértékelési beszámolókat, illetve tárgyalja a belső ellenőrzési jelentések és a javasolt intézkedések megtételének beszámolóit. A Felügyelő Bizottság az adott év április hónapjában tárgyalja az előző év biztosítói, leányvállalati és konszolidált beszámolókat, tárgyalja és véleményezi a fizetőképességről és pénzügyi helyzetről szóló jelentést, az éves rendszeres felügyeleti jelentést, a Biztosító ORSA jelentését és a Biztosító üzleti terveit. A Felügyelő Bizottság megtárgyalja a megfelelőségi feladatkört ellátó személy által a jogszabályokban és a szabályzatokban foglaltaknak történő megfelelésről évente legalább egyszer elkészítendő jelentést. A Felügyelő Bizottság elnöke és elnökhelyettese tanácskozási joggal részt vehet az Igazgatótanács ülésein. A Felügyelő Bizottság éves tevékenységéről a Küldöttgyűlésnek számol be. B.1.3. Igazgatótanács A Bit.-ben meghatározott Igazgatóság feladat- és hatáskörében a Biztosítónál az Igazgatótanács jár el. Az Igazgatótanács a Biztosító irányító szerve. Az Igazgatótanács vállal végső felelősséget a Bit.-ben és a Bit. felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározott kötelezettségek teljesítéséért, ideértve a kiszervezett tevékenység körébe tartozókat is. A Biztosítónál a belső ellenőrzési feladatkör kivételével minden feladatkör az Igazgatótanács irányítása alatt működik, és a feladatkört ellátó személy a szervezeti felépítés sajátosságainak figyelembevételével az Igazgatótanácsnak számol be. A Biztosító Igazgatótanácsa havonta ülésezik az általa meghatározott és jóváhagyott Munka- és ülésterv alapján, de szükséges esetben ad hoc ülésekre is sor kerülhet. Az Igazgatótanács feladata a küldöttválasztás lebonyolítása, a területi küldöttválasztó gyűlések összehívása, valamint az ezzel összefüggő végrehajtási szabályok meghatározása, a Küldöttgyűlés napirendjén szereplő előterjesztések, határozati javaslatok előkészítése és szakmai megalapozása. Az Igazgatótanács feladata a küldöttgyűlési határozatok végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése. Az Igazgatótanács véleményezi és előzetesen jóváhagyja a Biztosító stratégiai tervét, éves üzleti terveit. Az Igazgatótanács gyakorolja a vezérigazgató feletti munkáltatói jogokat, jóváhagyja helyettesei kinevezését, illetve felmentését, a Bit. szerinti egyéb vezetők kinevezését, illetve felmentését, a belső ellenőrzési vezető kivételével. Az Igazgatótanács állapítja meg a Biztosító Szervezeti és Működési Szabályzatát, jogosult továbbá a Felügyelő Bizottságnál vizsgálat lefolytatását kezdeményezni. 29

30 Feladatai közé tartozik a javadalmazási politika végrehajtásának felügyelése, a hatáskörébe tartozó jelentések, beszámolók tárgyalása, jóváhagyása. A Biztosítónál Javadalmazási Bizottság, Befektetési és ALM Bizottság, valamint Kockázatkezelési Bizottság működik. A B. Irányítási rendszer fejezetben leírtak alapján a Biztosítónál működő irányítási rendszer megfelel a jogszabályi előírások mellett a Biztosító stratégiájának és tevékenységének. Az Igazgatótanács folyamatosan figyeli és értékeli a Biztosító szakmai munkáját a területek vezetőinek beszámolói alapján. Tárgyalja/megvitatja és jóváhagyja a Biztosító és leányvállalatainak negyedévenkénti működési jelentéseit és a kockázatértékelési jelentéseket, illetve kockázatvállalási limiteket határoz meg. Elfogadási hatáskörébe tartozik többek között a A KÖBE kockázatkezelése és kockázatértékelése c. belső utasítás. Tárgyalja az éves megfelelőségi jelentést és a kockázatkezelési jelentést (ORSA/FLAOR), tárgyalja és jóváhagyja az SFCR jelentést, az RSR jelentést és az éves Szolvencia II szerinti adatszolgáltatási táblákat, a stratégiát a Biztosító és leányvállalatainak éves beszámolóit, üzleti terveit és javasolja ezeket a Biztosító Küldöttgyűlése számára jóváhagyásra. B.1.4. A Biztosítónál működő bizottságok és azok feladatai és hatáskörük Befektetési és ALM Bizottság A Biztosító befektetési kockázatokkal kapcsolatos eszköz-forrás menedzsment tevékenységének irányítására létrehozott állandó bizottsága a Befektetési és ALM Bizottság. A Befektetési és ALM Bizottság feladatai: a) a Biztosító befektetési stratégiájának kialakítása, a befektetési politika véleményezése és jóváhagyása, b) a Befektetési és ALM Bizottság működéséről és a befektetési folyamatok szabályozásáról szóló szabályzat módosítása, jóváhagyása c) a vagyonkezelési irányelvek kialakítása, a vagyonkezelési szerződések jóváhagyása, d) befektetési döntések meghozatala, e) a Bizottság által meghatározott irányelvek és célok megvalósulásának követése, értékelése, f) a Biztosító ún. piaci és partner kockázatokkal (market risk, counterparty default risk) kapcsolatos eszközforrás menedzsment feladatainak ellátása (ezen belül az alábbi kockázatok kezelése: kamatláb kockázat, részvény befektetési és részesedési kockázat (a leányvállalatok kivételével), ingatlan befektetési kockázat, árfolyamrés kockázat (spread risk), devizaárfolyam kockázat, koncentrációs kockázat, partnerkockázat (viszontbiztosítási partnerek nélkül), likviditási kockázat). A Befektetési és ALM Bizottság tagjai az Igazgatótanács elnöke, a vezérigazgató, az adminisztrációs és informatikai igazgató, a gazdasági igazgató és a kockázatkezelési és befektetési vezető. A Befektetési és ALM Bizottság összetétele az elmúlt évben egyszer módosult: az MNB évi átfogó ellenőrzését lezáró vizsgálati jelentés megállapításaira figyelemmel, a Kockázatkezelési Bizottság függetlensége, a befektetési bizottsági és a kockázatkezelési bizottsági tagok közötti átfedés minimalizálása érdekében a kockázatkezelési és befektetési vezető szeptember 25. és február 23. között csak a Kockázatkezelési Bizottságnak volt tagja, a Befektetési és ALM Bizottság munkájában a döntések előkészítőjeként vett részt. 30

31 Az MNB visszajelzését követően február 23-tól a felelősség egyértelmű meghatározása érdekében a kockázatkezelési és befektetési vezető is újra tagja a Bizottságnak. A Befektetési és ALM Bizottság saját hatáskörben hozott döntései szerinti gyakorisággal, de legalább negyedévente egyszer ül össze. A Bizottság a beszámolási időszakban 4 alkalommal ülésezett. Kockázatkezelési Bizottság A Biztosító Kockázatkezelési Bizottságot működtet. A Biztosító mérete lehetővé teszi, hogy a Kockázatkezelési Bizottságban minden, a Biztosító materiális kockázatát kezelő szervezeti egység vezetője helyet kapjon, ezért a kockázatkezelési jelentések megfelelő belső kommunikációja a Kockázatkezelési Bizottság működése során megvalósul. Így a kockázatok kezeléséért felelős vezetők az általuk kezelt kockázatok vonatkozásában a stratégiával, kockázati étvággyal, kockázatkezelési és értékelési szabályokkal összhangban lévő kezeléséhez megfelelő információkkal rendelkeznek. A Kockázatkezelési Bizottság tagjai jelen beszámoló összeállításakor (2016. október 27-től) a következők voltak: a kockázatkezelési és befektetési vezető, a biztosítástechnikai igazgató/vezető aktuárius, az értékesítési igazgató, a pénzügyi és számviteli vezető, az adminisztrációs és informatikai igazgató-helyettes, a vezető jogtanácsos, a kárigazgató, és a termékfejlesztési és kockázat-elbírálási (innovációs) igazgató. A belső ellenőrzési vezető állandó meghívottként, véleményezési joggal vesz részt a Bizottság ülésein. A Bizottság összetétele 2017-ben nem változott. Javadalmazási Bizottság A Biztosító irányítási rendszerében a Javadalmazási Politikát a Küldöttgyűlés fogadja el, annak végrehajtása a Javadalmazási Bizottság feladata. A Javadalmazási Bizottság tagjai az Igazgatótanács elnöke, a Felügyelő Bizottság elnöke és elnök-helyettese, valamint a Biztosító vezérigazgatója. A javadalmazási politika meghatározza a Javadalmazási Bizottság alapvető feladatait, illetve a munkájával összefüggő jogosultságokat is. A Javadalmazási Bizottság 2017-ben 10 alkalommal ülésezett, amely üléseken megtárgyalta és határozatba foglalta a teljesítmény elvárásokhoz kötött jövedelmekhez kapcsolódó kiértékelések eredményét és azok kifizethetőségi döntéseit. B.1.5. Szakmai vezetés Szakmai vezetés A Biztosítónál a hatályos biztosítási törvény előírásai alapján 2017-ben az első számú vezető (vezérigazgató), valamint 2 fő első számú vezető helyettes (a biztosítástechnikai igazgató, egyúttal vezető aktuárius és az értékesítési igazgató) és további 2 fő szakmai igazgató (az adminisztrációs és informatikai igazgató, illetve a számviteli rendért felelős vezető (gazdasági igazgató)) végezte a felső vezetői feladatokat. A Biztosító szakmai vezetése a felső vezetői feladatokat ellátó személyeken kívül kiegészül a vezető jogtanácsossal (egyben megfelelőségi vezetővel), a termékfejlesztési és innovációs igazgatóval, a kárrendezésért felelős igazgatóval, a belső ellenőrzési vezetővel és a kommunikációs vezetővel. 31

32 A Biztosító az alábbi felsorolásban szereplő feladatköröket minősíti kiemelten fontos feladatkörnek: Aktuárius; Kockázatkezelés; Megfelelőség; Belső ellenőrzés; Termékfejlesztés; Kockázatvállalás; Kárrendezés; Portfolió rendszerüzemeltetés, karbantartás; Saját kockázat- és szolvencia értékelés; Eszközök befektetése, portfoliókezelés; Panaszkezelés. B.1.6. A kiemelten fontos feladatkörök fő szerepeinek és feladatainak ismertetése Az aktuáriusi feladatkörhöz tartozó feladatok leírását jelen beszámoló B.6. fejezete tartalmazza. A kockázatkezelési feladatkör a kockázatkezelési rendszer működtetésével kapcsolatos feladatok ellátására terjed ki. A kockázatkezelési vezető munkaszervezetileg közvetlenül a vezérigazgató alá tartozik. A vezető aktuárius szakmai felügyelete mellett, de eljárásában az aktuáriusi, illetve egyéb funkcióktól függetlenül végzi munkáját. A kockázatkezelési vezető az Igazgatótanácsnak tesz jelentést, a negyedéves kockázatkezelési jelentések, az éves ORSA-jelentések, illetve ad-hoc jelentések formájában. A menedzsment számára üzleti döntések előkészítéséhez (pl. új termék bevezetése, új befektetési politika előkészítése, viszontbiztosítási struktúra tervezett változtatása esetén) szavatolótőke-követelmény előrebecsléseket készít. Lásd részletesen jelen beszámoló B.3. fejezetében. A megfelelőség biztosítás annak érdekében működik, hogy a Biztosító mindenkor megfeleljen a tevékenységére és működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak és a szabályzatok összhangban legyenek a jogszabályi rendelkezésekkel. A feladatkörhöz kapcsolódó egyes tevékenységek kiszervezésre kerültek. A feladatait részletesen jelen beszámoló B.4.1. fejezete tartalmazza. A belső ellenőrzés a szakterületektől független, önálló szervezeti egységként működik, szakmai irányítását és a felügyeletét a Felügyelő Bizottság látja el, felette a munkáltatói jogokat a Biztosító vezérigazgatója gyakorolja. A belső ellenőrzés tevékenységéhez szükséges erőforrásokat a vezérigazgató a Biztosító által folytatott szolgáltatási tevékenységek sajátosságaival és kockázataival összhangban határozza meg és bocsátja rendelkezésre, valamint olyan kultúrát teremt, folyamatokat alakít ki és működtet, amely biztosítja, hogy az ellenőrzési megállapításokat és intézkedési terveket a szervezet megfelelő prioritásokkal kezelje. A belső ellenőrzés jelentéseit megküldi a Felügyelő Bizottság és az Igazgatótanács, valamint a szakmai vezetés részére. A belső ellenőrzés a Felügyelő Bizottság részére annak ülésén legalább negyedéves gyakorisággal, az Igazgatótanács részére éves gyakorisággal számol be. A belső ellenőrzési feladatkör szerepkörének leírását jelen beszámoló B.5. fejezete tartalmazza. 32

33 A termékfejlesztés feladata a termékkoncepció elkészítése, a termékfeltételek, a díjkalkuláció és díjszabás, a kockázatelbírálási és a kárrendezési szabályok kialakítása, a nyomtatványok elkészítése a társterületekkel együttműködve. A termékfejlesztés részt vesz az értékesítés által irányított termék bevezetési, oktatási tevékenységben. Feladatai közé tartozik többek között a termékek díjszabásának kialakítása, rendszeres felülvizsgálata és aktualizálása, indexálása. A kockázatvállalás (kockázatelbírálás) együttműködik az aktuáriusi, az értékesítési, a kárrendezési, az adminisztráció és informatikai területekkel. Meghatározza a biztosítási termékek művelésével összefüggő szabályokat, kockázatelbírálási elveket. Kidolgozza, teszteli és karbantartja az elektronikus kockázatelbírálás rendszerét. Részt vállal továbbá a viszontbiztosítási igények megfogalmazásában és a szükséges fedezetek kialakításában. A kárrendezés feladata a Biztosító kárrendezési munkájának szakmai irányítása, szervezése, a feladatok ellátásához szükséges feltételek biztosítása. A kárrendezés biztosítja a kárügyek és kártérítési összegek szakszerű és megalapozott jóváhagyását, utalását. Ellátja továbbá a regressz ügyintézési tevékenységet. A portfolió rendszerüzemeltetés és karbantartás a Biztosító állomány-nyilvántartó rendszerének rendeltetésszerű működtetésére és fejlesztésére terjed ki. A feladatkör kiszervezésre került. A saját kockázat- és szolvencia értékelés leírását a B.3. fejezet tartalmazza. Az eszközök befektetése, portfoliókezelési tevékenység kiszervezési szerződés alapján kerül ellátásra. A panaszkezelés, mint kiemelten fontos feladatkör magában foglalja a panaszfelvételi tevékenységet, a panaszok nyilvántartásba vételét, megválaszolását, a kapcsolódó belső szabályozás kialakítását és folyamatos karbantartását. A Biztosítón belül a személyes panaszfelvételt az ügyfélszolgálat és az ügyfélszolgálati irodák, a telefonos panaszfelvételt a call center munkatársai végzik. Az egyéb csatornán beérkező panaszügyek felvétele az illetékes igazgatóságon, a panaszügyintézővel egyeztetve történik. A szakmai területek panaszminősítési, panaszfelvételi és határidőben történő megválaszolási folyamatainak ellenőrzése a panaszügyintéző feladata. A termékfejlesztés, a kockázatvállalás, a kárrendezés, a portfolió rendszerüzemeltetés és karbantartás, a sajátkockázat és szolvencia értékelés, az eszközök befektetése és portfoliókezelés, valamint a panaszkezelés mint kiemelten fontos feladatkörök a tevékenységük ellátásához szükséges felhatalmazással az SZMSZ és a kapcsolódó vezérigazgatói utasítások alapján rendelkeznek. A Felügyelő Bizottság és az Igazgatótanács részére jellemzően legalább éves gyakorisággal beszámolnak. A jelentési időszakban a Biztosító irányítási rendszerében lényeges változás, hogy a vonatkozó jogszabályok alapján a Biztosítónak Audit Bizottságot nem kell működtetnie, így az megszűntetésre került. 33

34 B.1.7. Javadalmazási politika A Javadalmazási Politika elvei és az alkalmazás szabályai az Alapszabályban és a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakkal összhangban kerültek kialakításra. Általános elvárás, hogy a Biztosító javadalmazási politikája, a javadalmazási formák és mértékek feleljenek meg a Biztosító üzleti és kockázatkezelési stratégiájának, teljesítményének. A Biztosító irányítási rendszerében a Javadalmazási Politikát a Küldöttgyűlés fogadja el, annak végrehajtása a Javadalmazási Bizottság feladata. A Javadalmazási Politika előírásai szerint a javadalmazás kialakításánál figyelembe kell venni a Biztosító kockázatvállalási képességét, a javadalmazási elemek és azok mértékeinek meghatározásánál biztosítani kell az egyensúlyt a szavatoló tőke szint és a javadalmazásra fordítható összegek között. A Biztosító javadalmazási rendszerében egyéni kritériumokra épülő értékelési rendszert alkalmaz, és működési formája sajátosságaiból adódóan javadalmazási rendszere nem tartalmaz részvény vagy részvényopció juttatásra vonatkozó elemeket. Az egyéni kritériumokra épülő értékelésre objektív rendszeradatokon, illetve folyamatosan vezetett vezetői nyilvántartáson keresztüli teljesítményértékelés alapján kerül sor. Az adott évre vonatkozó prémium fizethetőséget olyan egyesületi szintű mutatók teljesüléséhez, illetve olyan kiemelt jelentőségű vagy rendkívüli feladatok elvégzéséhez köti a Biztosító, amelyek biztosítják az adott vezető érdekeltségét a kijelölt mutatók elérésében, illetve a kiemelt vagy rendkívüli feladatok teljesítésében, ugyanakkor a Biztosító számára üzleti, gazdasági, erkölcsi, vagy egyéb előnnyel járnak. A Biztosító adminisztratív, vezetési vagy felügyeleti testületeinek tagjai számára nem biztosít kiegészítő vagy korkedvezményes nyugdíjazási rendszert. A Biztosító a munkakörök többségében alkalmaz teljesítményhez kötött javadalmazást, de az indokolatlan kockázatvállalás elkerülése érdekében a fix jövedelemrész aránya minden munkakörben meghaladja a teljes jövedelem 60%-át. A Biztosító a jelentési időszakban a vállalkozásra jelentős befolyást gyakorló személyekkel, az Igazgatótanács és a Felügyelő Bizottság tagjaival nem folytatott lényeges tranzakciókat. Az Igazgatótanács, illetve a Felügyelő Bizottság tagjainak javadalmazási jogosultsága A Javadalmazási Politika alapján a Biztosító Felügyelő Bizottság elnökének, elnök-helyettesének, és a bizottság tagjainak, az Igazgatótanács elnökének, és az Igazgatótanács tagjainak javadalmazását, annak formáját és mértékét a Javadalmazási Bizottság javaslata alapján a Biztosító mindenkori Küldöttgyűlése határozza meg és hagyja jóvá. Az alkalmazott javadalmazási forma a tiszteletdíj, továbbá a bizottsági ülésekre, illetve egyéb, a Biztosító érdekében történő utazásokra költségtérítés adható, amelyek mértéke a kiküldetés elszámolására vonatkozó jogszabályokban meghatározott, adómentesen adható mérték. 34

35 B.2. Szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági követelmények A Biztosító választott és szakmai vezetőinek folyamatosan meg kell felelniük a Felügyelet és a Biztosító által elvárt ún. fit & proper követelményeknek. A követelményeket és a megfelelést biztosító eljárásokat rögzítő belső szabályozás 2013-ban lépett életbe, amelynek alapján az érintettek évenként nyilatkozatot tesznek a személyüket érintő esetleges változásokról. A Biztosító választott és szakmai vezetői a fit & proper követelményeknek a évi értékelés szerint is megfeleltek. B.3. Kockázatkezelési rendszer (saját kockázat- és szolvencia értékelés) A Biztosító kockázatkezelési rendszere a stratégiai irányítás szerves része. A Biztosító a kockázatkezelési politikája kialakítása és működtetése során azokat a szempontokat tartja szem előtt, amelyek hozzájárulnak - többek között - az alábbi célok eléréséhez: - szolvencia, tőke-, és egyéb törvényes működési követelményeknek történő megfelelés, illetve a Biztosító által kitűzött, a törvény által előírt mindenkori szavatolótőke-szükséglet (követelmény) 200%-a - elérése, illetve annak tartós és kényelmes mértékű meghaladása, - a tartalékok és a szavatoló tőke törvényben előírt szabályok betartásával történő, biztonságos befektetése, - megfelelő viszontbiztosítási és egyéb nemzetközi kapcsolatok kialakítása és ennek révén az állomány saját kockázatban kezelt részének növelése úgy, hogy a megtartott kockázat katasztrófa károk és nagy egyedi kockázatok esetén ne haladja meg az Igazgatótanács által elfogadott mértéket, - a Biztosító a Szolvencia II. tőkekövetelmények teljesíthetősége érdekében 2016-tól a KGFB Casco arányos viszontbiztosítási fedezetet 30%-ról 60%-ra emelte, azonban a szavatolótőke-megfelelés prioritása mellett az arányos viszontbiztosítás hosszútávon történő csökkentése továbbra is a Biztosító stratégiai célja maradt, - egyenletes növekedés a gazdasági egyensúly megtartása mellett, a kárhányad és a költséghányad megfelelő kontrolljával, - minden területen kockázatarányos, de lehetőleg átlagos díjszintek kialakítása, amelyek révén az egyes termékek és az egyes díjkategóriák önfenntartókká válnak, - a kockázatoknak az Igazgatótanács által elfogadott, kockázatonként és kockázati csoportonként (személyi kockázatok, működési, nem személyi kockázatok, üzleti kockázatok) külön meghatározott, az egyes kockázatokkal kapcsolatos kockázatvállalási készséget kifejező kockázati limiteken belül tartása. A kockázatkezeléshez kapcsolódó feladatok összehangolására a Biztosító kockázatkezelési vezetőt alkalmaz. A Biztosító dokumentált formában éves kockázatértékelést (egyben ORSA jelentés) végez, mely a Fizetőképességről és a pénzügyi helyzetről szóló jelentéssel együtt számot ad a Biztosító kockázati profiljának alakulásáról. A Biztosító folyamatosan fejleszti a kockázatkezelési tevékenységét, Kockázatkezelési Bizottságot, Befektetési és ALM Bizottságot működtet. 35

36 A kockázatokért felelős vezetők - a Kockázatkezelési Bizottság tagjai - a kockázatkezelési vezetővel közösen rövid, havi kockázatkezelési jelentést készítenek, illetve haladéktalanul jelzik, ha az általuk felügyelt kockázatok, illetve ezek szavatoló tőke szükségletének vonatkozásában a Kockázatkezelési Politikában meghatározott nagyságrendű, jelentős mértékű változás áll be. A havi és esetleges rendkívüli kockázatkezelési jelentések biztosítják, hogy a kockázatkezelési rendszer folyamatosan képes legyen hatékonyan azonosítani, mérni, nyomon követni, kezelni és jelenteni azokat a kockázatokat, amelyeknek a Biztosító ki van téve. A Biztosítónál a havi kockázatkezelési jelentések és a Kockázatkezelési Bizottság ülései biztosítják a kockázatkezelési és saját kockázatértékelési rendszer (ORSA) rendszeres felülvizsgálatát. Az ORSA változtatásáról, illetve a kockázatkezelési tevékenységről az Igazgatótanács és a Felügyelő Bizottság rendszeresen (általában évente két alkalommal) kap tájékoztatást. A havi jelentések felhasználásával negyedéves kockázatkezelési jelentések készülnek, melyeket a kontrolling szempontú negyedéves ún. Működési jelentéssel együtt az Igazgatótanács minden esetben és általában félévenként a Felügyelő Bizottság is megtárgyal. A negyedéves jelentések az érvényben lévő, aktuális kockázati térkép segítségével leírt kockázati profilt jellemző mutatókat, továbbá a Szolvencia II. szavatolótőke-követelmény és szavatoló tőke számításokat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket tartalmaznak. A Biztosító éves kockázatértékelést is végez, mely alapján éves kockázatkezelési jelentést (egyben ORSAjelentést) készít, amely a tárgyév visszatekintő értékelése mellett, előremutató értékelést is tartalmaz, és amelyet az Igazgatótanács és a Felügyelő Bizottság is minden esetben megtárgyal. A Biztosító az ORSA jelentésben alkalmazott értékelési elveket és módszereket A KÖBE kockázatkezelése és kockázatértékelése c. belső utasításában rögzítette, melyet az Igazgatótanács hagyott jóvá. A Biztosító elvégezte a 2016-ös évre vonatkozó Beszámolóhoz kapcsolódó Szolvencia II. és saját kockázat- és szolvencia értékelést bemutató számításokat és elkészítette éves Kockázatkezelési jelentését (ORSA-jelentés). A jelentést, annak beküldése előtt a Kockázatkezelési Bizottság és az Igazgatótanács megtárgyalta és elfogadta. A negyedéves kockázatkezelési jelentések és az éves kockázatkezelési (ORSA) jelentés 2017-ben a Biztosító véleménye szerint megfelelő információt biztosítottak az Igazgatóság számára a kockázatvállalás kontrolljához, a Biztosító kockázati profiljának szükséges korrekciójához, a megtett intézkedések eredményének, kockázatának ellenőrzéséhez. A Biztosító Stratégiában meghatározott céljai között szerepel, hogy a es teljes stratégiai időszakban őrizze meg gazdasági egyensúlyát és folyamatosan feleljen meg a biztosítási törvényben foglalt szavatolótőke- és egyéb törvényes működési követelménynek. A Biztosító valamennyi eszközét a 2009/138/EK irányelv 132. cikkében meghatározott prudens személy alapelvével összhangban fektette be. 36

37 A Biztosító 2015 végén és a évben a Szolvencia II. rendszer bevezetésével többszörösére nőtt tőkekövetelmények teljesítése érdekében és az MNB 2015 végi intézkedései következtében, jelentősen csökkentette a vállalt kockázatait - különös tekintettel a piaci (befektetési) és a nem-életbiztosítási kockázatokra -, illetve a vállalt kockázatokból megtartott részt. Ez a kockázatvállalási, illetve megtartási szint a tárgyévben nem változott. A Biztosító a időszakban a Stratégiához kapcsolódó akciótervében a piaci átlagos szintet megközelítő kb. 200%-os megfelelési mutató elérését tűzte ki célként, ezt 2017 végére - 211%-os megfelelési mutató elérésével - sikerült teljesítenie a Biztosítónak. A Biztosító az akciótervében kiemelte, hogy a tőkemegfelelés javítása prioritást képez, ezért a mérleg szerinti eredmény a saját tőkét fogja növelni, annak a biztosítottak részére bármilyen formában történő visszajuttatása a kitűzött szint eléréséig, illetve tartós meghaladásáig nincs napirenden. A Biztosító a kockázatértékelés során belső modellt nem alkalmaz. B.4. Belső ellenőrzési rendszer A Biztosítónál kialakított és működő belső kontrollrendszer célja a vonatkozó jogszabályi előírásoknak való megfelelés, a tevékenység hatékonyságának és eredményességének, a pénzügyi és egyéb információk rendelkezésre állásának és megbízhatóságának biztosítása. A belső kontrollrendszer kialakításáért és működtetéséért, a belső kontroll funkciók összehangolásáért, továbbá a működés feltételeinek és erőforrásainak biztosításáért a belső ellenőrzési feladatkör kivételével a végső felelősséget az Igazgatótanács vállalja. Ennek keretében kialakításra került a belső szabályozások megalkotásának, kommunikálásának és jóváhagyásának rendje, valamint a beszámolási és jelentési rendszer révén az ellenőrzési tevékenység gyakorlásának módja. Valamennyi szervezeti egységben folyamatba épített és vezetői ellenőrzés működik. Az egyes szervezeti egységekben érvényesülő, folyamatba épített ellenőrzések alapját az SZMSZ szerinti feladatok ellátásához szükséges funkciók megfelelő szintű és mértékű elkülönítése, az egyes funkciókhoz rendelt eljárások szabályozott, egymásba kapcsolódó, egyúttal hatékony visszacsatolást biztosító kialakítása jelenti. A Biztosító komplex beszámolási és jelentési rendszert működtet a folyamatai hatékony ellenőrzésének és a hiányosságok korrigálásának lehetővé tétele, valamint az Igazgatótanács, a Felügyelő Bizottság és a szakmai vezetés döntéshozatalához szükséges információk rendelkezésre állásának biztosítása érdekében, továbbá azért, hogy az irányítás és ellenőrzés során egységes és átfogó információk álljanak rendelkezésre. A Biztosító annak érdekében, hogy átláthatóak legyenek a tevékenysége során érvényesülő folyamatba épített és vezetői ellenőrzési mechanizmusok ún. kontroll térképet (ellenőrzési nyomvonalat) készített. A belső kontrollrendszer részeként a Biztosító önálló kockázatkezelési kontroll (risk control function), belső ellenőrzési (internal audit function) és megfelelőség biztosítási (compliance function) funkciót alakított ki és működtet. A működtetett kontroll funkciók szervezetileg egymástól függetlenek, ugyanakkor egymás jelentéseit megismerik és saját munkájuk során mellett hasznosítják. 37

38 B.4.1. Compliance (megfelelőség biztosítási) funkció A Biztosító a megfelelőségi feladatkör kiemelten fontos jellegére, valamint arra tekintettel, hogy az a belső védelmi vonalak, azon belül is a belső kontrollrendszer fontos pillére, a megfelelőség biztosítási funkció ellátása érdekében önálló szervezeti egységet hozott létre, amelynek élére megfelelőségi vezetőt nevezett ki. A Biztosító valamennyi szervezeti egységének feladata annak biztosítása, hogy az adott szervezeti egység a jogszabályoknak megfelelően, illetve egyéb, jogszabálynak nem minősülő előírások, dokumentációk figyelembe vételével működjön. Ez a tevékenység az önálló megfelelőség biztosítási funkció támogatásával valósul meg, melynek keretében a megfelelőség biztosítási szervezeti egység ellátja a jogszabályokban, illetve a Biztosító belső szabályzataiban meghatározott feladatait. A compliance szervezeti egység tevékenysége a vezérigazgató irányítása alá tartozik, melyre kiterjed a belső ellenőr ellenőrzési hatásköre is. A szervezeti egység szakmai függetlensége a belső szabályozók által megfelelően biztosított, illetve érvényesül felette az Igazgatótanács és a Felügyelő Bizottság intézményesített kontrollja is a beszámolási és jelentési rendszer keretében. A belső ellenőrzés évben vizsgálta a Biztosító compliance tevékenységét és a belső védelmi vonalak kialakításáról szóló 5/2016. MNB ajánlásra figyelemmel megfogalmazta javaslatait, melynek eredményeképp a Biztosító változtatásokat vezetett be a compliance jelentéstételi rendszerben az irányítási és kontroll funkciók, illetve a compliance tevékenység függetlenségének további erősítése érdekében. B.5. Belső ellenőrzési feladatkör A Biztosító által működtetett belső ellenőrzési feladatkör kiterjed a Biztosító valamennyi tevékenységére és szervezeti egységére (beleértve a kiszervezett tevékenységeket is), figyelemmel van a Biztosító teljes irányítási rendszerére. A Biztosító a belső ellenőrzésre vonatkozó részletes szabályokat és követelményeket az Igazgatótanács és a Felügyelő Bizottság által jóváhagyott belső szabályzatokban (A belső ellenőrzési feladatkör szabályozása, Belső ellenőrzési kézikönyv) rögzítette. A belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy a Biztosító esetében a belső ellenőrzési vezető, akinek kizárólagos feladata a Biztosító belső szabályzatai megfelelő működésének és hatékonyságának, valamint a Biztosító tevékenységének a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetőség és a célszerűség szempontjából történő vizsgálata. Fentiek mellett a belső ellenőrzés a Biztosító által a Felügyelet részére adott jelentések és adatszolgáltatások tartalmi helyességét és teljességét is legalább negyedévente ellenőrzi. A belső ellenőrzés a szakterületektől független, önálló szervezeti egységként működik, szakmai irányítását és a felügyeletét a Felügyelő Bizottság látja el, felette a munkáltatói jogokat a Biztosító vezérigazgatója gyakorolja. A belső ellenőrzés tevékenységét a Bit., a 2015/35 EU Bizottsági rendelet, továbbá az MNB által, a belső védelmi vonalak kialakításáról és működtetéséről, a pénzügyi szervezetek irányítási és kontroll funkcióiról kiadott ajánlások előírásai szerint végezte. A belső ellenőri vizsgálatokról írásos jelentések készültek, amelyek végleges példányait a Felügyelő Bizottság és az Igazgatótanács valamennyi tagja, továbbá a menedzsment tagjai is teljes terjedelemben megkaptak. A belső ellenőri jelentéseket a Felügyelő Bizottság a Bit.-ben előírt gyakorisággal megtárgyalta, a belső ellenőrzés munkájáról készített negyedéves és éves beszámolókat elfogadta. Az Igazgatótanács a belső ellenőrzés munkájáról készített beszámolót megtárgyalta és elfogadta. 38

39 A belső ellenőrzés a vizsgálatai során feltárt hiányosságok kijavítása érdekében javaslatokat fogalmazott meg, a javaslatokat a feltárt kockázatok alapján súlyozta. A belső ellenőri javaslatok alapján az ellenőrzött szakterületek vezetői intézkedési terveket készítettek. Az intézkedési javaslatok nyomon követése folyamatos volt, annak eredményéről a belső ellenőrzés a Felügyelő Bizottság ülésein beszámolt. B.6. Aktuáriusi feladatkör Az aktuáriusi terület felelős a tartalékok megállapításáért, a díjszabások kialakításáért, a díjkalkulációkért és a megfelelő viszontbiztosítási háttér megteremtéséért, feladata továbbá a kockázatkezelési funkció segítése az aktuáriusi ismereteket igénylő feladatok elvégzésében. Az aktuáriusi feladatokat a Biztosító által főállásban alkalmazott három fő aktuárius és egy fő aktuárius asszisztens a biztosítástechnikai igazgató irányításával látja el, a Biztosítástechnikai igazgatóság szervezeti keretein belül. Az aktuáriusi funkció ellátása a vezető aktuárius feladata, melyhez a szükséges felhatalmazásokat az SZMSZ és a kapcsolódó vezérigazgatói utasítások tartalmazzák. A szervezet méretére tekintettel jelenleg a vezető aktuárius és a biztosítástechnikai igazgató feladatait egy személy végzi. A vezető aktuárius az aktuáriusi funkció ellátásáról a Fizetőképességről és pénzügyi helyzetről szóló jelentésben és a jelen Rendszeres felügyeleti jelentésben ezek egyik készítőjeként, és különösen az aktuáriusi funkcióról évente készített jelentésben ad számot. Az aktuáriusi funkcióról készített jelentést a vezető aktuárius függetlenül, közvetlenül az irányító testületek részére készíti el. B.7. Kiszervezés A Biztosító a vonatkozó jogszabályokban (a Bit-ben, illetve a Bizottság 2015/35. EU rendeletében) megfogalmazott lehetőségek és előírások figyelembe vételével egyes feladatokat külső erőforrások igénybevételével, kiszervezett tevékenység keretein belül végeztet el évtől kezdődően a Biztosító kiszervezési politikával rendelkezik. A kiszervezési politika (7/2014. sz. vezérigazgatói utasítás) meghatározza a kiszervezés során figyelembe veendő alapvető szempontokat, a szolgáltató kiválasztásának szempontjait és menetét, a kiszervezési szerződés minimális tartalmi követelményeit, a szolgáltató ellenőrzésére, a kiszervezett feladatkör vagy tevékenység ellátásának értékelésére vonatkozó szabályokat, a Felügyelet felé fennálló, kapcsolódó bejelentési kötelezettségek teljesítésére, továbbá a nyilvántartásra vonatkozó előírásokat. A kiszervezési politika rögzíti, hogy a Biztosító esetében kritikus vagy lényeges működési feladatkörnek és tevékenységnek minősülnek a Biztosító működéséhez nélkülözhetetlen feladatkörök vagy tevékenységek, melyek nélkül a Biztosító nem tudná biztosítani szolgáltatásait. A Biztosító a kiemelten fontos feladatköröket egyúttal kritikus feladatköröknek is tekinti. 39

40 A kiszervezett tevékenységet végző szolgáltatók hozzáférést biztosítanak a kiszervezett tevékenységekkel kapcsolatos valamennyi információhoz a Biztosító, a Biztosító könyvvizsgálója, belső ellenőre, a Biztosító érdekében megfelelőség biztosítási tevékenységet végző személy és a Felügyelet részére egyaránt. Az ehhez szükséges biztosítékokat a kiszervezési szerződések tartalmazzák. A kiszervező szervezeti egység köteles évente legalább egyszer értékelni a kiszervezett tevékenység ellátását, megvizsgálva, hogy továbbra is fennállnak-e a kiszervezés feltételei, azonosítja a tevékenység ellátása során esetlegesen felmerült problémákat, azokat jelzi a szolgáltató felé, valamint egyeztet azok megszüntetése érdekében. Kritikus vagy lényeges feladatkörök és tevékenységek, kiemelten fontos feladatkörök kiszervezése A Biztosító a kiemelten fontos feladatkörei közül kiszervezés útján részben a következő feladatok ellátását biztosítja: eszközök befektetése, portfoliókezelés, megfelelőségi feladatkör, kárrendezés, illetve portfolió rendszerüzemeltetés és karbantartás. A tárgyévben a Biztosító kettő kivétellel (CED International BV, holland joghatóság alatt, InterEurop AG European Law Service InterEurope Italia, olasz joghatóság alatt, mindkettő nemzetközi kárrendezés tárgyában) magyar joghatóság alá tartozó cégekkel, illetve egyéni vállalkozókkal kötött kiszervezési szerződéseket. Megjegyzendő, hogy a nemzetközi kárrendezés területén a kiszervezési szerződések jellemzően a Biztosító és a nemzetközi kárrendező szervezetek magyarországi bejegyzésű leányvállalatai között jönnek létre a magyar jog szerint, azonban a külföldi eljárásuk során e cégek, illetve anyavállalataik legtöbbször a kárigény benyújtása helye szerinti jog alapján járnak el. B.8. Egyéb információk A Biztosító irányítási rendszere az üzleti tevékenységgel járó kockázatok jellegének, nagyságrendjének, és összetettségének megfelelően került kialakításra. A jelzett szempontokra figyelemmel kerültek meghatározásra a Bit.-ben előírtak mellett a további kiemelten fontos feladatkörök, működnek a felsorolt bizottságok. A Biztosító a jelentésben irányítási rendszerére vonatkozóan egyéb információt nem kíván közzétenni. 40

41 C. Kockázati Profil A kockázatok értékelésére tett intézkedések Negyedéves kockázatkezelési jelentések A tárgyévben a Biztosító minden negyedévben teljes Szolvencia II. standard modell szerinti szavatoló tőke és szavatolótőke-követelmény értékelést végzett és elvégezte a saját kockázatértékelés szerinti tőkekövetelmény számításokat is. E számítások és a kockázatkezelési és értékelési rendszerben elvégzett mérések alapján előállított és a kockázati térképben megjelenített egyéb információk, illetve a kockázatokért felelős vezetők havi jelentései alapján a kockázatkezelési vezető negyedévente kockázatkezelési jelentéseket készített, melyet a Kockázatkezelési Bizottság jóváhagyása után az Igazgatótanács minden esetben, a Felügyelő Bizottság pedig két alkalommal tárgyalt. Éves kockázatkezelési (ORSA) jelentés A jelentést a Biztosító elkészítette, az MNB korábbi észrevételei alapján kiegészítette, majd miután azt a Kockázatkezelési Bizottság és az Igazgatótanács megtárgyalta és elfogadta, a november 30-i határidőre megküldte az MNB részére. Folyamatos kockázatértékelés és kontroll folyamatok A kockázatokért felelős vezetők - a Kockázatkezelési Bizottság tagjai - a kockázatkezelési vezetővel közösen minden hónapot követően havi kockázatkezelési jelentést készítettek. A kockázatokért felelős vezetők feladata, hogy haladéktalanul jelezzék, ha az általuk felügyelt kockázatok, illetve ezek szavatolótőke-szükségletének vonatkozásában a Kockázatkezelési Politikában meghatározott nagyságrendű, jelentős mértékű változás áll be. A kockázatkezelési vezetők rendkívüli, hó közi kockázatnövekedésről nem adtak jelzést az év során. A Biztosító Kockázatkezelési Politikájában szabályozott rendkívüli kockázatértékelést (rendkívüli ORSA) kiváltó esemény, kockázatnövekedés a tárgyévben nem történt, rendkívüli ORSA jelentés készítésére ezért nem volt szükség. A saját kockázatkezelési és értékelési rendszer (ORSA) változtatásáról, illetve a kockázatkezelési tevékenységről, annak folyamatairól az Igazgatótanács és a Felügyelő Bizottság rendszeresen kap tájékoztatást. A Biztosító kockázati profiljának és tőkehelyzetének összefoglaló értékelése A Biztosító Üzleti jelentésében kockázati profilját elsősorban a szavatolótőke-követelmény számítások során kapott értékelési eredmények alapján mutatja be. E számítások a Biztosító által vállalt kockázatokat az egyes kockázatok esetében 0,5%-os valószínűséggel bekövetkező kedvezőtlen események eredményhatását becslik, így azt mutatják be, hogy a Biztosító egy-egy ilyen gyakoriságú kedvezőtlen esemény hatására kockázatonként különkülön és összességében mekkora veszteséget szenvedne el. Ezért a szavatolótőke-követelmény számítás eredményei jól jellemzik a Biztosító által vállalt kockázatok nagyságát és összetételét, a Biztosító kockázati profilját. A Biztosító a jelentésben bemutatja a főbb kockázati csoportok saját értékelés szerint számított (ORSA) szavatolótőke-követelményét is, azonban a szöveges értékelés során az átláthatóság érdekében a standard modell szerint számolt tőkekövetelményekre támaszkodik. A saját értékelés szerint számított (ORSA) szavatolótőkekövetelmények változása alapján levonható következtetések megegyeznek a standard modell szerint számolt követelmények alapján levonható következtetésekkel. 41

42 A standard modell szerinti értékelés alapján kapott szavatolótőke-szükséglet a Biztosítóval szemben a hatályos jogszabályok szerint támasztott tőkekövetelmény nagyságát határozza meg. A Biztosító standard modell szerint számított szavatolótőke-követelménye, szavatoló tőkéje és megfelelési mutatója a tárgyév végén és a tárgyévet megelőzően az alábbiak szerint alakult. A Biztosító szavatoló tőkéje, standard modell szerinti szavatoló tőke követelménye és megfelelési mutatója (mft) Megnevezés Szavatoló tőke követelmény (standard modell) Szavatoló tőke Megfelelési mutató (standard modell) 153% 211% A Biztosító szavatoló tőkéjének összetételét bemutató S táblázat a 2. számú mellékletben található. A Biztosító saját kockázat és fizetőképesség értékelési rendszert is (ORSA) működtet, melyben a standard modell szerinti értékeléstől egyes kockázatok esetében a Biztosító sajátosságainak megfelelően eltér. A Biztosító saját kockázat és fizetőképesség értékelési rendszere (ORSA) szerint elvégzett értékelések eredményét az éves kockázatkezelési jelentés (ORSA jelentés) tartalmazza, melyet a Biztosító a felügyelő hatóság részére megküld. A saját kockázat és fizetőképesség értékelési rendszere (ORSA) szerint elvégzett értékelések eredménye alapján a Biztosító szavatolótőke-szükséglete összességében alacsonyabb az üzleti jelentésben részletesen ismertetett ún. standard modell szerinti értékelés alapján kapott szavatolótőke-szükséglet értékénél. A Biztosító saját kockázat és fizetőképesség értékelési rendszere (ORSA) szerint elvégzett értékelések alapján számított szavatolótőke-követelménye és megfelelési mutatója a tárgyév végén és a tárgyévet megelőzően az alábbiak szerint alakult. A Biztosító szavatoló tőkéje, saját kockázat és fizetőképesség értékelési rendszere (ORSA) szerinti szavatoló tőke követelménye és megfelelési mutatója (mft) Megnevezés Szavatoló tőke követelmény (saját értékelés, ORSA) Megfelelési mutató (saját értékelés, ORSA) 208% 301% A Biztosító kockázati profiljának alakulását a főbb kockázati csoportok vonatkozásában vállalt kockázatok nagysága és egymáshoz viszonyított arányai határozzák meg. 42

43 A Biztosító standard modell szerinti kockázati profilja a legfontosabb kockázati kategóriák szerint, a Biztosító lényeges kockázatainak bemutatása A Szolvencia II. standard modell szerinti szavatolótőke-szükséglet alakulása a tárgyévben (mft) Megnevezés Változás % Változás mft Szavatolótőke-szükséglet % 2 Működési kockázat % 3 Alap szavatolótőke-szükséglet % -2 Diverzifikációs hatás modulok között % -26 Modulok összege % 24 Modulokon belüli diverzifikációs hatással csökkentett tőkekövetelmény.... Piaci kockázat % 24 Partner (csőd) kockázat % 141 Életbiztosítások kockázata 0 0 0% 0 Egészségbiztosítások (és balesetbiztosítások) kockázata % -34 Nem-életbiztosítások kockázata % -107 A saját kockázatértékelés szerinti szavatolótőke-szükséglet alakulása a tárgyévben (mft) Megnevezés Változás % Változás mft Szavatolótőke-szükséglet % -67 Teljes diverzifikációs hatás % -247 Részkockázatok összege % 180 Működési kockázat % -17 Piaci kockázat % 115 Partner (csőd) kockázat % 141 Életbiztosítások kockázata 0 0 0% 0 Egészségbiztosítások (és balesetbiztosítások) kockázata % -34 Nem-életbiztosítások kockázata % -24 A Biztosító standard modell szerinti szavatolótőke-szükségletét kockázati modulonként bemutató S táblázat a 3. számú mellékletben található. A tárgyév végén a Biztosító kockázati profiljában a nem-életbiztosítások kockázata, azon belül az árazási (díj) kockázat és a katasztrófakockázat volt a meghatározó elem. A Biztosító kockázati profiljának a standard modell szerinti tőkekövetelmény változásában megfigyelhető legfontosabb tárgyévi változásai közül a nem-életbiztosítási (ezen belül a tartalékolási) kockázat csökkenését és a partnerkockázat szavatolótőke-szükségletének növekedését érdemes kiemelni. 43

44 C.1. Biztosítási kockázat C.1.1. Nem-életbiztosítási kockázatok A nem-életbiztosítási kockázatok között a nem-életbiztosítási árazási és tartalékolási kockázatot, a neméletbiztosítási törlési kockázatot és a nem-életbiztosítási katasztrófa kockázatot értékelte a Biztosító. A nem-életbiztosítási kockázatok Szolvencia II. standard modell szerinti, egyes részkockázatok közötti diverzifikációs hatások figyelembe vételével számolt tőkeszükséglete 2017 során 107 mft-tal (7%-kal) csökkent (2017: mft vs. 2016: mft). C Nem-életbiztosítási árazási és tartalékolási kockázat A nem-életbiztosítási kockázatokon belül a nem-élet árazási és tartalékolási kockázat diverzifikációs hatás figyelembe vétele nélkül becsült tőkeszükséglete a év végi értékhez képest 159 mft-tal (12%-kal) csökkent (2017: mft vs. 2016: mft). Összességében az árazási kockázat szavatolótőke-szükségletének kisebb mértékű növekedéséhez képest a tartalékolási kockázat szavatolótőke-szükséglete nagyobb mértékben csökkent az év során, ami a nem-élet árazási és tartalékolási kockázat diverzifikációs hatás figyelembe vétele nélkül becsült tőkeszükségletének csökkenését eredményezte. C Nem-életbiztosítási árazási kockázat A Szolvencia II. standard modell módszertana szerint a nem-életbiztosítások árazási kockázatának tőkeszükséglete a viszontbiztosítások figyelembevételével számolt nettó díjbevétel alakulásával arányos. A Biztosító standard modell szerinti nem-élet árazási kockázat diverzifikációs hatás figyelembe vétele nélkül becsült tőkeszükséglete 62 mft-tal (8%-kal) nőtt (2017: 881 mft vs. 2016: 818 mft) ben a Biztosító tervezetthez képest kedvezőbb, 51,8%-os összesített tárgyévi kárhányada 307 mft-os árazási kockázathoz köthető kedvező hatással járt. A KGFB termék kumulált, tárgyévi eseményekre vonatkozó kárhányada a végleges üzleti tervben és a Pénzügyi Terv hároméves kitekintésében 2017-re tervezett érték alatt maradt. A lakásbiztosítások kárhányada kismértékben a végleges Üzleti terv fölött, de a Pénzügyi Tervben szereplő érték alatt maradt. Ugyanakkor a lakossági tömeg CASCO termékek kárhányada és az egyéb termékek kárhányada jelentősebb mértékben, 10-13% ponttal meghaladta a végleges üzleti tervben és a Pénzügyi Terv tervben szereplő értékeket. A Biztosító 2017-ben egy alkalommal hirdetett díjat: a KGFB díjak folyamatosan emelkedtek a piacon, melyet a Biztosító is lekövetett annak figyelembe vételével, hogy a díjpolitikából fakadó szerződésállomány megfeleljen a kitűzött Szolvencia II-es és a stratégiai céloknak, azon belül különösen a megfelelő szintű szavatoló tőke megfelelési mutató elérésével kapcsolatos célnak. A Biztosító árazási kockázatának mértékét alapvetően meghatározza a vállalt biztosítási kockázatok tőkeszükségletét csökkentő arányos viszontbiztosítás. 44

45 A KGFB és lakossági tömeg Casco (LTC, LSC, KÖBE Casco) termékekre a Biztosító 2017-ben 60%-os arányos (Quota Share, a továbbiakban QS) viszontbiztosítással rendelkezett és 2018-ra is változatlan kockázat átadási aránnyal megújította azt. C Nem-életbiztosítási tartalékolási kockázat A nem-élet tartalékolási kockázat Szolvencia II. standard modell szerint számított, diverzifikációs hatás figyelembe vétele nélkül becsült tőkeszükséglete 221 mft-tal (44%-kal) csökkent a év végi értékhez képest (2017: 282 mft vs. 2016: 503 mft). A tartalékolási kockázat a nettó biztosítástechnikai tartalékok nagyságával arányos. A Biztosító standard modell szerinti tartalékolási kockázatra számolt tőkeszükséglete csökkent a kockázat mennyiségi mérőszámának (a viszontbiztosítási szerződésekből megtérülő összegek levonása utáni nettó függőkár tartalékok legjobb becslésének) csökkenése miatt. Ennek elsődleges oka a várt VB jutalékok növekedése, ami a kedvező kárhányad és tartalék lebonyolítási eredmény következménye. Az MNB októberi ideiglenes végzésében a Biztosító esetében tartalékhiányt állapított meg. A Biztosító az MNB által becsült tartalékhiány megszüntetésére a tartalékolási kockázat 90%-ának kezelésére alkalmas, a tartalékolási kockázat viszontbiztosításba adását célzó viszontbiztosítási szerződést (LPT/ADC szerződés) kötött a vezető viszontbiztosító partnereivel. A KGFB termék bruttó számviteli tartalék lebonyolítási eredménye 2017-ben 408 mft volt. A tartalékolási kockázatokkal kapcsolatban fontos megemlíteni a regressz bevételek alakulását. A kármegtérülések összege a tervhez képest 39 mft-tal alacsonyabban alakult. Az elmaradás oka elsősorban egy a pótkocsi regresszre vonatkozó, Európai Bírósági - a Biztosító álláspontja szerint helytelen - eseti döntés értelmezéséből fakadó bizonytalanság. C Nem-életbiztosítási törlési kockázat A nem-életbiztosítási törlési kockázat szabályozásban előírt számítási módszere alapján, a Biztosító neméletbiztosítási törlési kockázatára 2017-ben számolandó diverzifikáció nélküli szavatolótőke-követelménye nulla. C Nem-életbiztosítási katasztrófa kockázat A nem-életbiztosítások katasztrófa kockázatának diverzifikációs hatás figyelembe vétele nélkül becsült tőkeszükséglete 2017-ben 92 mft-tal (27%-kal) nőtt (2017: 425 mft, 2016: 334 mft). A Biztosító a katasztrófa károk ellen is viszontbiztosításokat vásárol, illetve ezekkel csökkenti saját megtartott kockázatát. A évben és 2018-ban hatályos QS, XL és katasztrófa XL viszontbiztosításokról a Biztosító a jelentés A.2.2. Tárgyévi események kárhányada és C.8. A kockázatok csökkentésére alkalmazott technikák, ezek eredményessége részekben adott részletes információt. 45

46 A katasztrófa kockázat tőkeszükségletét elsősorban az XL és katasztrófa XL viszontbiztosítások felső határai és a tényleges egyedi kockázatvállalások határozzák meg. Ezért a Biztosító kiemelt figyelmet fordított arra, hogy a nagy egyedi és koncentrált kockázatok vállalását és a szerzési mennyiségeket a viszontbiztosítási szerződésekkel összehangolja, annak érdekében, hogy a katasztrófa kockázat tőkeszükséglete a jelenlegi szinten maradjon. A Biztosítónak a katasztrófa XL viszontbiztosítás belépési határát elérő katasztrófa kára a tárgyévben nem volt. C.1.2. Életbiztosítási kockázatok A Biztosító a KGFB-termék felelősségi járadéktartalékainak az SI mérlegben a matematikai tartalékok között szereplő összegét a Szolvencia II. rendszer alapján az egészség- és balesetbiztosítások soron mutatta be. Ez egyben azt is jelenti, hogy a Biztosítónak a Szolvencia II. rendszerben nincs életbiztosítási kockázata. C.1.3. Egészség- és balesetbiztosítási kockázatok A Biztosító egészség- és balesetbiztosítási kockázatának meghatározó részét a KGFB járadékokhoz kapcsolódó kockázatok adják. A kockázat nagysága a KGFB járadékok mellett elsősorban az egészség- és balesetbiztosítási üzletág előző, vagy következő 12 hónapban várható nettó díjbevételétől, az ágazathoz tartozó nettó függőkár tartalékok nagyságától és az egészség- és balesetbiztosítási koncentrációs kockázattól függ év végén a Biztosító egészség- és balesetbiztosítási kockázatának az egyes részkockázatok közötti diverzifikációs hatások figyelembe vételével becsült tőkeszükséglete 79 mft-ra (-30%) csökkent (2016: 113 mft). A csökkenés a nettó felelősség járadéktartalékok csökkenésének következménye, mely mögött az áll, hogy a Biztosító 2017-végén az XL viszontbiztosítóktól várt megtérítéseket a megfelelő üzletágakra szétbontotta, míg korábban e várható megtérítések teljes összegét szétbontás nélkül a GFB üzletághoz sorolta. A Biztosító egészség- és balesetbiztosítási ágazatban vállalt kockázatait csökkenti, hogy a lakás, Casco és Vállalati vagyon biztosítások katasztrófa kárai elleni védelmére vonatkozó katasztrófa XL viszontbiztosításba 2017-től az egészségség és balesetbiztosítási kitettséggel rendelkező termékek közül az Utasbiztosítást és a baleset- és egészségbiztosításokat bevonta. A Biztosítónak az üzletágat érintő, a fenti fedezetek alsó határát elérő KGFB, vagy katasztrófa kára a tárgyévben sem volt. A Biztosító különleges célú gazdasági egységeket nem alkalmaz. C.2. Piaci kockázat A Biztosító a piaci kockázatok között a kamatláb kockázatot, a részvény kockázatot, a részesedések kockázatát, az ingatlan befektetési kockázatot, a deviza árfolyamkockázatot, a koncentrációs kockázatot és az árfolyamrés kockázatot (spread risk) értékelte. 46

47 A Szolvencia II. standard modell szerinti piaci kockázatokra - az egyes kockázatok közötti diverzifikációs hatás figyelembe vételével - számított tőkeszükséglet értéke 2017 végére 24 mft-tal (8%-kal) nőtt az előző év végi értékhez képest (2017: 347 mft vs. 2016: 323 mft). A piaci kockázathoz sorolt kockázatok alá tartozó eszközöket a Biztosító a prudens személy alapelvével összhangban fektette be. Így a teljes eszközportfólió befektetése csak olyan eszközökbe és instrumentumokba történt, amelyek kockázatát a Biztosító megfelelően tudta azonosítani, felmérni, figyelemmel kísérni, kezelni, ellenőrizni és jelenteni, illetve megfelelően figyelembe tudta venni saját kockázat- és szavatolótőke-megfelelés értékelése során. A Biztosító minden eszköze olyan módon lett befektetve, hogy az biztosítsa a portfólió egészének biztonságát, minőségét, likviditását és nyereségességét. Az eszközök hozzáférhetősége, gyors értékesíthetősége likviditásuk révén biztosított. A biztosítástechnikai, illetve számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezete céljából tartott eszközökre, de a teljes eszközportfolióra is igaz, hogy befektetésük során a Biztosító figyelembe vette a befektetési politikában megfogalmazott befektetési célkitűzéseket, a kötelezettségek jellegét és futamidejét, megítélése szerint a befektetési döntések meghozatala során az összes szerződő legjobb érdeke szerint járt el. Az alábbiakban a Biztosító piaci kockázataihoz tartozó egyes kockázatokra vonatkozó változásokat ismertetjük részletesebben. C.2.1. Kamatláb kockázat A Szolvencia II. standard modell szerint a kamatláb kockázatra a diverzifikációs hatás figyelembe vétele nélkül számított tőkekövetelmény 54 mft volt 2017 végén (2016: 62 mft). A 2017 végére tovább csökkenő - és a legrövidebb futamidőkre negatív tartományba került - kamatszintek miatt mind az eszközoldal, mind a forrásoldal esetében a kamatláb sokk előtti, illetve utáni értékek különbsége nagyon alacsony volt. Az év során a portfoliók összetétele keveset változott. Az év során a piaci kamatszint tovább csökkent: éven belüli futamidejű értékpapírok esetében 7-13 bázispontos csökkenés következett be, a 3-5 éves futamidő bázispontos csökkenést mutatott, míg a 10 és 15 éves futamidejű értékpapírok esetében bázispontos hozamcsökkenés történt. Az alacsony hozamkörnyezetben a Biztosító befektetési kockázata abban áll, hogy a befektetési portfólióban lévő hosszabb futamidejű államkötvények hozamának esetleges emelkedése e kötvények piaci értékében csökkenéshez vezet. A Biztosító a jogszabályok és az azok alapján kialakított felügyeleti értelmezés szerint köteles eszközeinek átlagos futamidejét a források futamidejével a forrásokban lévő kötelezettségek folyamatos üzem melletti megújulásának figyelembe vétele nélkül összehangolni. Ennek következtében a Biztosítónak nincs módja még magasabb szavatolótőke-követelmény teljesítése mellett sem elkerülni a várható hozamemelkedés kockázatát. 47

48 C.2.2. Részvények és részesedések kockázata A Biztosítónak a tárgyévben csak a leányvállalataiban volt részvény és részesedés kockázat által érintett befektetése. A részvénykockázat és részesedés kockázat Szolvencia II. standard modell szerint számolt diverzifikációs hatás figyelembe vétele nélkül becsült tőkeszükséglete így 2017-ben 305 mft volt (2016: 297 mft). Mind a VENYIGE 3 INGATLAN Kft., mind a VENYIGE 3 AUTÓJAVÍTÓ Kft. nyereségesen üzemelt (27 mft, illetve 3 mft adózott eredménnyel) az év során. A VENYIGE 3 INGATLAN Kft. - részben saját eszközökből finanszírozott - komfortnövelő beruházásokkal folyamatosan fejleszti a telephelyet, tevékenységét stabilan nyereségesen végzi. C.2.3. Ingatlan kockázat A Biztosító ingatlan kockázatának diverzifikációs hatás figyelembe vétele nélkül számolt tőkeszükséglete év végén 0 Ft volt. C.2.4. Devizaárfolyam kockázat A Biztosító devizaárfolyam kockázatának Szolvencia II. standard modell szerint számított, diverzifikációs hatás figyelembe vétele nélkül becsült tőkeszükséglete év végén 31 mft-tal (94%-kal) volt magasabb a év végi értékhez képest (2017: 64 mft vs. 2013: 33 mft). A Biztosító a devizanemenkénti eszköz-forrás egyezés folyamatos biztosítására törekszik: a nemzetközi károk tartalékát devizanemenként egyezteti a befektetésekkel. Devizaárfolyamok változása eredményeként 2017-ben a Biztosítónak 6 mft deviza árfolyamvesztesége volt. A devizaeszközök vételére a nemzetközi károk tartalékának fedezetéhez volt szükség. Ez azt is jelenti, hogy a fenti árfolyamveszteséggel párhuzamosan a függőkár tartalékban - a megfelelő szintű deviza fedezettség miatt, amelyet a Szolvencia II. szerinti deviza árfolyamkockázat miatti szavatolótőke-szükséglet alacsony értéke mutat - hasonló nagyságrendű kötelezettség csökkenés történt. C.2.5. Koncentrációs kockázat A Biztosító koncentrációs kockázatának diverzifikációs hatás figyelembe vétele nélküli tőkeszükséglete a Szolvencia II. standard modell szerint év végén 95 mft volt. (2016: 75 mft). A koncentrációs kockázat diverzifikációs hatás figyelembe vétele nélkül számolt tőkeszükségletének meghatározása során a Biztosító a leányvállalatok közül a VENYIGE 3 INGATLAN Kft-t a kockázati profilja alapján ingatlanként (illetve a Biztosító saját ingatlanaként) vette figyelembe, a VENYIGE 3 AUTÓJAVÍTÓ Kft-t pedig részesedésként. A leányvállalatok értéke kismértékben növekedett az év során, azonban a koncentrációs kockázat tőkeszükségletének növekedését a kockázati kitettséghez tartozó egyéb eszközök (tárgyi eszközök, készletek) értékében bekövetkezett nagyobb mértékű növekedés okozta. 48

49 C.2.6. Kamatrés (spread) kockázat A spread risk diverzifikációs hatás figyelembe vétele nélküli tőkeszükséglete mind a Szolvencia II. standard modell szerint, mind a saját értékelés (ORSA) szerint év végén 0 Ft volt. (2016: 0 mft). C.3. Hitelkockázat A Biztosító hitelkockázata annak kockázata, hogy a másik szerződéses fél valamilyen fizetési kötelezettségét nem tudja a szerződési feltételeknek megfelelően teljesíteni. Ide sorolható a partnerkockázat (counterparty risk): elsősorban a viszontbiztosítók nemteljesítési kockázata, az ügyfélkockázat (customer risk): a szolgáltatást igénybe vevő ügyfelekkel szembeni hitelkockázat, valamint a kibocsátói kockázat (issuer risk): a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátóival szembeni hitelkockázat. C.3.1. Partner kockázat A Biztosító esetében a partnerkockázat (counterparty risk) elsősorban annak kockázata, hogy valamely viszontbiztosító partner fizetési kötelezettségét nem tudja a szerződési feltételeknek megfelelően teljesíteni, melynek révén a Biztosítónak vesztesége keletkezhet. A partnerkockázat (counterparty risk) Szolvencia II. értékelés szerinti diverzifikációs hatás figyelembe vétele nélkül számolt tőkeszükséglete 141 mft-tal (48%) nőtt az év során (2017: 437 mft vs. 2016: 296 mft). A partnerkockázat tőkeszükségletét a viszontbiztosítási partnereknél lévő tartalékrészek és a tőlük várt jutalékok (pl.: LPT jutalék), a számlavezető banknál lévő számlakövetelések, továbbá a jutalékelőleg, a baleseti adó és a tagdíj követelések határozzák meg. A viszontbiztosítási partnerkockázatot meghatározó kintlévőségek (követelések) összege 526 mft-tal (11%-kal) növekedett az év során. Az SII szerinti partner nemteljesítési kockázatot befolyásoló további tényezők közül a számlavezető bank hitelminősítése nem változott az év során, viszont a bank felé fennálló kitettség, a bankszámlákon lévő pénzösszeg 334 m Ft-tal (64%-kal) megnőtt. Szintén növekedett az egyéb, a partnerkockázat alá tartozó (ún. Type 2 típusú) követelések (jutalékelőleg követelések, baleseti adó követelések és tagdíjkövetelések) összege (264 m Ft-tal, 31%- kal). A Biztosító a partnerkockázatokat a viszontbiztosítási partnerek alapos kiválasztásával is igyekszik csökkenteni. Az elmúlt években a Biztosító szinte kizárólag AA, illetve A hitelminősítésű viszontbiztosítókkal kötött szerződéseket, és a jövőben is legalább A minősítéssel rendelkező partnerek kiválasztását tervezi. A Biztosító 2017-ben a bankokkal és viszontbiztosítókkal szemben fennálló minden esedékes követelését problémamentesen érvényesíteni tudta. C.3.2. Ügyfélkockázat A Biztosító esetében az ügyfélkockázat a szolgáltatást igénybe vevő ügyfelek (szerződők) nemteljesítési kockázata. A szerződőkkel szembeni követelések nagyságrendje az év során nőtt. 49

50 A szerződőkkel szembeni követelések Szolvencia II. mérleg szerinti értékeléséhez a Biztosító megvizsgálta azok befolyási arányát és az értékelést ezen arányok figyelembe vételével végezte el. A Biztosítónak 2017-ben sem az üzletkötőkkel, sem egyéb partnerekkel szembeni követelései között (az 5 éven túli tagdíjköveteléseket kivéve) nem volt behajthatatlannak minősítendő követelése. C.3.3. Kibocsátói kockázat A kibocsátói kockázat a Biztosító esetében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátóival szembeni hitelkockázat. A Biztosító befektetési portfolióiban nincsenek vállalati, illetve jelzálog fedezetű hitelviszonyt megtestesítő, csak állami garanciájú értékpapírok. A portfoliók 92%-át képező, forintban és euróban kibocsájtott ( BBB hitelminősítésű) magyar államkötvények és diszkont kincstárjegyek mellett végén ( AA hitelminősítésű) angol, valamint ( BBB hitelminősítésű) román állami garanciájú értékpapírok voltak a Biztosító portfolióiban. C.4. Likviditási kockázat A Biztosító a biztosítási díjakat előre szedi be, ezért megfelelő árazás esetén a működésből eredő likviditási kockázata igen alacsony. A Biztosító díjbevételek ütemezéséhez kapcsolódó likviditási kockázata a tárgyév során a kárhányad csökkenése és az elért rekord pénzügyi eredmény miatt csökkent, és a jövőben a kárhányad további csökkenése miatt várhatóan tovább csökken. A évben a jövőbeli díjakban foglalt várható nyereség teljes összege a Szolvencia II. végrehajtási rendelet 260. cikk (2) bekezdésével összhangban számítva 360 mft volt. A befektetések esetleges illikviditásából eredő likviditási kockázatot a Biztosító a befektetések megfelelő likviditásának biztosításával és tudatos cash-flow menedzsment tevékenységgel alapozza meg. Az év során a vagyonkezelésben lévő összeg növekedett. A növekedést elősegítette, hogy az állományadatok az év második felére stabilizálódtak, a díjbevételek növekedtek, másrészt a kárkifizetések nettó összege a tervhez képest jóval kedvezőbben alakult. Likviditási problémák nem fordultak elő az év során. A Biztosító 2017-ben is folyamatos, tudatos likviditáskezeléssel alapozta meg a hatékony pénzkezelését, biztosítva ezzel, hogy kötelezettségei határidőre történő teljesítéséhez a megfelelő pénzmennyiség minden időpontban biztonságosan rendelkezésre álljon. A számviteli biztosítástechnikai tartalékok eszközfedezete az év során folyamatosan biztosítva volt. C.5. Működési kockázat A működési kockázat értékelése során a hiányos, vagy nem megfelelően működő belső folyamatok, emberi mulasztás, vagy rendszerprobléma miatti, illetve külső eseményekből származó veszteségek, nem várt, nem tervezett többlet kiadások kockázatát értékelte a Biztosító. 50

51 2017-ben a Biztosító Szolvencia II. standard modell szerinti működési kockázat miatti szavatolótőke-szükséglete - mely elsősorban a bruttó megszolgált díjbevétellel arányos - minimális mértékben nőtt (2017: 270 mft vs. 2016: 267 mft). C.6. Egyéb jelentős kockázatok A Biztosító egyéb jelentős kockázatot nem azonosított. C.7. Egyéb információk A Biztosító jelentésében a kockázati profiljával kapcsolatban egyéb információt nem kíván közzétenni. C.8. A kockázatok csökkentésére alkalmazott technikák és ezek eredményessége A Biztosító e részben az általa vállalt kockázatok csökkentése érdekében tárgyévben tett intézkedéseit foglalta össze. Piaci kockázatok Az alacsony kockázatú befektetések kockázatcsökkentő hatásának eredményeként a Biztosító befektetési, piaci kockázatához kapcsolódó tőkekövetelménye - és befektetési eredménye ben az előző évihez hasonlóan alacsony volt. Biztosítási kockázatok A Biztosító a Szolvencia II. rendszer bevezetésére való felkészülés során, ugyancsak a tőkekövetelmények teljesítése érdekében a meghatározó KGFB és lakossági tömeg Casco termékekre kiterjedő arányos viszontbiztosítási fedezet szükséges mértékű növelését irányozta elő. A tőkekövetelmények teljesítése érdekében a Biztosító a hivatkozott termékek vonatkozásában a viszontbiztosítási arányt 30%-ról 60%-ra emelte 2016-tól, amely arány 2018-ban is érvényben marad. A Biztosító standard modell szerinti árazási kockázata 2017-ben valamelyest növekedett (a következő 12 hónap várható díjbevétel növekedése miatt), viszont a tartalékolási kockázat tovább csökkent a nagyobb VB-arány miatt. Az arányos viszontbiztosításból fakadó partnerkockázati tőkekövetelmény ugyanakkor megnőtt, amelyet a fedezetet adó viszontbiztosítók kiváló minősítése valamelyest ellensúlyozott. Összességében a partnerkockázatok szavatolótőke-követelmény növekedésével szemben nagyjából ugyanakkora mértékben csökkent az árazási és tartalékolási kockázat, ami a Biztosító Szolvencia II. standard modell szerinti szavatolótőke-követelményének gyakorlatilag változatlan szintjét eredményezte. A Biztosító 2017-ben és 2018-ban is megújította a KGFB termékre vonatkozó XL és a lakásbiztosításokra, a lakossági tömeg Casco termékekre, továbbá a Vállalati vagyonbiztosításra, továbbá az utasbiztosításra és a baleset- és egészségbiztosításokra vonatkozó kockázatonkénti XL és katasztrófa XL fedeztetet adó viszontbiztosításait, melyekkel a katasztrófa kockázatát csökkentette. 51

52 A katasztrófa XL viszontbiztosítási fedezet felső határát a Biztosító úgy választotta meg, hogy az az év során a Szolvencia II. standard modellben meghatározott módszer alapján a 0,5%-os valószínűséggel bekövetkező természeti és ember okozta katasztrófákra számítandó becsült veszteség összegét meghaladja. Az MNB án kelt V-JÉ-II-1/2015. számú végzésében többek között jelentős tartalékhiányt állapított meg. A Biztosító a tartalékhiány kezelése, a tartalékolási kockázat csökkentése érdekében ún. LPT/ADC viszontbiztosítási szerződést kötött, mely a év végi nettó KGFB számviteli függőkár tartalékok esetleges tartalékhiányára nyújt fedezetet, 90%-ban. A Biztosító így jelentősen csökkentette a tartalékolási kockázatát. Az LPT/ADC viszontbiztosítási szerződést a Biztosító a lehetséges maximális nyereségjutalék realizálása érdekében 2021-ig kívánja fenntartani ben a Biztosító a számviteli biztosítástechnikai tartalékain számottevő pozitív lebonyolítási eredményt ért el, melynek bruttó összege a meghatározó KGFB termék vonatkozásában elérte a 408 mft-ot. A Biztosító a fenti kockázat csökkentési technikákat eredményének stabilitása és a Szolvencia II. tőkekövetelmények teljesítése érdekében alkalmazta. Az alkalmazott kockázatcsökkentési módszerek eredményességét az alábbiak szerint követi nyomon: - a standard modell szerinti és saját értékelés szerinti tőkekövetelmények alakulásának folyamatos kontrolljával, - az Igazgatótanács által a tőkekövetelményekre kockázatonként meghatározott limitek nyomon követésével, - a Biztosító tevékenységét jellemző mutatókban, az elért pénzügyi eredményekben a viszontbiztosítások és egyéb kockázatkezelési módszerek lényeges hatásának kimutatásával, - az alkalmazott kockázatcsökkentési módszerek eredményességének a tőke megfelelési mutató javulásában jelentkező hatásának követésével. A Szolvencia II. tőkekövetelményeket a Biztosító a tárgyév során folyamatosan teljesítette. Viszontbiztosításai működőképességét jelzi, hogy a tárgyévben, történetében először, egy évi nemzetközi KGFB kárban az XL viszontbiztosítási szerződésben előírt határ feletti kifizetést teljesített, majd a szerződés szerint a viszontbiztosító partnerek által fizetendő összegeket probléma mentesen, hiánytalanul képes volt behajtani. A fentiek alapján a Biztosító viszontbiztosítási politikáját, megkötött szerződéseit, az alkalmazott egyéb kockázatcsökkentési módszereit eredményesnek ítéli. C.9. A Biztosító kockázatérzékenységének mérésére alkalmazott módszerek, a lényeges kockázatokra vonatkozó stressztesztek és érzékenységelemzés A Biztosító a hatályban lévő szavatolótőke-követelményt 2017 végén 211%-os megfelelési mutatóval teljesítette. A Biztosító üzleti tervének teljesülése esetén az elvégzett előrebecslések alapján a évet várhatóan 271 %-os megfelelési mutatóval zárja. A Biztosító a évi üzleti tervéből induló további előrebecsléseket végzett a időszakra. Az előrebecslések során alapforgatókönyvében a Biztosító alapvetően a 2017 végére kialakulthoz hasonló, de növekvő üzemmérettel, hasonló árazási és költség szintekkel, illetve hasonló kárhányadokkal és befektetési eredménnyel számolt. 52

53 Nettó kockázatvállalási szintjét 2019-től az arányos viszontbiztosítás megtartott részének évente 10% pontos növelésével kívánja emelni úgy, hogy a Biztosító tőkemegfelelési mutatója az átlagos piaci szint felett marad. Az előreszámításban feltételezett alapforgatókönyvvel kapcsolatos részletesebb információk az E részben találhatók. Az alap forgatókönyvre alkalmazott előrebecslés szerint a Biztosító szavatoló tőkéje és szavatolótőkekövetelménye várhatóan az alábbiak szerint alakul a időszakban. A Biztosító becsült szavatoló tőkéje, szavatolótőke-követelménye és megfelelési mutatója a időszakban Szolvencia II. standard modell Szavatolótőke-követelmény becslés Alap szavatolótőke-követelmény Szavatolótőke-szükséglet diverzifikációs hatás után Diverzifikációs hatás Kockázati almodulok összege Piaci kockázat Partnerkockázat Életbiztosítási kockázat Egészségbiztosítási kockázat Nem-életbiztosítási kockázat Biztosítástechnikai tartalékok (nem-élet) Legjobb becslés Risk margin Biztosítástechnikai tartalékok (egészségbiztosítás) Legjobb becslés Risk margin Minimális tőkeszükséglet becslés Rendelkezésre álló saját tőke SII. becslés Szavatoló tőke többlet/hiány becslés SII. tőke megfelelési mutató 271% 283% 268% 271% A Biztosító lényeges kockázatnak azokat a kockázatait tekintette, melyekhez a tárgyév végén a standard modell alapján elvégzett számítás legalább 150 mft-os, csak a kockázatcsoporton belüli diverzifikációs hatás figyelembevételével számolt szavatolótőke-szükségletet rendelt. A tárgyév végén a Biztosító lényeges kockázatai az alábbiak voltak: - a részesedésekkel kapcsolatos kockázatok, - a partner nemteljesítési kockázat, - a KGFB termékhez kapcsolódó árazási és tartalékolási kockázat, - az árvíz, a földrengés és a tűzkár események kockázata, - a működési kockázat. 53

54 A fenti kockázatokkal kapcsolatos kockázatérzékenységét a Biztosító az érintett kockázatokra kedvezőtlen forgatókönyvek hatásának vizsgálatával tesztelte, a katasztrófa eseményekkel kapcsolatos kockázatok kivételével. Katasztrófa kockázatokkal kapcsolatos eseményekkel a Biztosító nem sokkolta üzleti tervét, mert ezekre a kockázatokra minden évben olyan megfelelő VB-szerződéseket köt, amelyek a legalább a standard modell szerinti 200 éves szcenáriókat lefedik. A szavatoló tőke helyzet várható alakulása egyszeri sokkok esetén A Biztosító kockázattűrő képességét egyszeri sokkokkal szemben úgy tesztelte, hogy a időtartamon megvizsgálta a szavatoló tőke többlet elégségességét abban az esetben, ha a standard modell szerint egy-egy lényeges kockázatra számolt kockázati mérték (99,5% VaR) szerint becsült ritkán bekövetkező váratlan nagy veszteség, kár, többlet költség 100%-ának megfelelő stressz valóban bekövetkezne az alapforgatókönyvhöz képest valamely évben. A számítás eredményeit az alábbi táblázat tartalmazza: A Biztosító becsült maradék szavatoló tőke többlete a tárgyév végén a lényeges kockázatokra alkalmazott egyszeri, a standard modell szerinti tőkekövetelmény 100%-ának megfelelő sokk után (eft-ban). Kockázat megnevezése Működési kockázat Részvény kockázat Partnerkockázat Nem-élet árazási kockázat Nem-élet tartalékolási kockázat Nem-élet katasztrófa kockázat A Biztosító a becslések szerint minden lényeges kockázatra a standard modell szerint meghatározott kockázati mértéknek (99,5% VaR) megfelelő nem tervezett stressz hatás évi vagy későbbi egyszeri bekövetkezése esetén képes lenne teljesíteni a hatályos tőke követelményt a vállalt kockázatai csökkentése nélkül. A fenti, tőke megfelelési mutatókat is tartalmazó táblázat alapján az is megállapítható, hogy a Biztosító a időszakban a becslés szerint, 200% feletti becsült megfelelési mutatóval rendelkezik majd, így, a teljes aggregált kockázatára vonatkozó 1/200 éves esemény mértékét megközelítő jelentős sokk esetén is képes lenne teljesíteni a hatályos tőke követelményeket, anélkül, hogy a sokk után megváltoztatná kockázati profilját, szerződés állománya méretét. A Biztosító a kockázatérzékenység vizsgálata keretében néhány fontosabb paraméter esetében azt is megvizsgálta, milyen hatással van a tőkekövetelményekre és a tőkehelyzetre, ha az adott paraméter alakulása jelentősebben eltér attól, amit a Biztosító az alapforgatókönyvben feltételezett. 54

55 Az alapforgatókönyvtől való tartós eltérések hatása az alapváltozathoz viszonyítva, egy lényeges paraméter /feltételezés kedvezőtlen (sokkolt) alakulásával számolva. Paraméter Alapváltozat Sokk feltételezés Új szerzések száma VB-arány csökkentése Alap Üzleti terv 60%, évente -10% ponttal csökken Új szerzések száma 200% az alap tervváltozathoz viszonyítva Megfelelési mutató % 245% 219% 213% 2018-tól -20% pont évente 244% 225% 216% 224% KGFB kárhányad 53,38% +3 % pont évente 257% 258% 236% 234% Igazgatási költséghányad MABISZ eredmény KSZ Venyige 3 Ingatlan Kft. értéke 14,68% +2 % pont évente 262% 266% 246% 245% 150 m Ft évente 0 mft minden évben 264% 270% 251% 251% befektetési hozam feltételezés szerint növekvő -10% csökkenés évente 266% 274% 255% 256% Az új szerződések darabszámára és az igazgatási költséghányadra vonatkozó sokkokat, az egyszerűsítés érdekében, a számítások során a Biztosító csak a legfontosabb termékeire (KGFB, lakásbiztosítások, lakossági tömeg Casco termékek) alkalmazta. Az új szerzések számának az alapforgatókönyvhöz viszonyított 100%-os növelése, a KGFB és lakossági tömeg Casco termékekre vonatkozó arányos viszontbiztosítás 20% pontos csökkentése, a KGFB kárhányad 3%-os, az igazgatási költséghányad 2%-os növelése, a MABISZ KSZ eredmény elmaradása, vagy a Biztosító legnagyobb részesedésén évi 10%-os értékvesztés kedvezőtlenül érintené a megfelelési mutatót. Ennek ellenére a időszakban a Biztosító tőke megfelelési mutatója e paraméterek külön-külön bekövetkező feltételezett kedvezőtlen alakulása esetén is a %-os sávban mozogna. Ez azt jelenti, hogy a Biztosító egy-egy jelentősebb területen bekövetkező tartós, közepes sokk esetén is a piaci átlagot elérő-meghaladó tőke megfelelési mutatóval rendelkezne. A szavatoló tőke helyzet várható alakulása kombinált sokkok esetén A Biztosító évi üzleti terve alapváltozatának kockázatérzékenységét három, módosított paraméterekkel készült további változattal tesztelte. 55

56 I. sokkolt tervváltozat Az I. sokkolt tervváltozat eltérései a évi üzleti tervben szereplő becsült értékektől, előirányzatoktól Paraméter évi üzleti terv I. sokkolt tervváltozat KGFB kárhányad 53,38% 61,38% Igazgatási költséghányad 14,68% 14,68+2% Ebben a változatban a Biztosító azzal számol, hogy a évi KGFB kárhányad a tervezetthez képest kedvezőtlen irányba tér el az eddig tapasztalt legnagyobb mértékben, 8% ponttal. Az igazgatási költségek tekintetében e változat közel 14%-os nem várt túlköltéssel számol az alaptervhez képest. Az I. sokkolt tervváltozat eredménykimutatása (eft) Megszolgált díjak, viszontbiztosítás nélkül bruttó díj meg nem szolgált díjak tartalékának változása Egyéb biztosítástechnikai bevétel Károk ráfordításai bruttó összeg kárrendezési költségek bevételek kármegtérítésből és kárrendezési költségtérítésekből Függő károk tartalékának változása Matematikai tartalékok változása (+-) 0 Egyéb biztosítástechnikai tartalékok változása (±) Nettó működési költségek tárgyévben felmerült szerzési költségek elhatárolt szerzési költségek változása (±). igazgatási költségek (befektetési költségek kivételével) viszontbiztosítótól járó jutalékok és nyereségrészesedések (-) Egyéb biztosítástechnikai ráfordítások Befektetési eredmény Egyéb bevételek Egyéb ráfordítások Adózott eredmény

57 A szavatoló tőke és tőkekövetelmény alakulása az I. sokkolt pesszimista tervváltozat esetén Szolvencia II. standard modell Szavatolótőke-követelmény becslés Alap szavatolótőke-követelmény Szavatolótőke-szükséglet diverzifikációs hatás után Diverzifikációs hatás Kockázati almodulok összege Piaci kockázat Partnerkockázat Életbiztosítási kockázat 0 0 Egészségbiztosítási kockázat Nem-életbiztosítási kockázat Biztosítástechnikai tartalékok (nem-élet) Legjobb becslés Risk margin Biztosítástechnikai tartalékok (egészségbiztosítás) Legjobb becslés Risk margin 24 4 Minimális tőkeszükséglet becslés Rendelkezésre álló saját tőke SII. becslés Szavatoló tőke többlet/hiány becslés SII. tőke megfelelési mutató 211% 224% Az elvégzett számítások szerint a fenti sokkok bekövetkezése esetén a Biztosító a tervezett 931 mft-os eredmény helyett 63 mft-os pénzügyi Beszámoló szerinti nyereséggel zárná a évet. Az alacsonyabb eredmény miatt a Biztosító szavatoló tőke megfelelési mutatója 2018 végére az alapforgatókönyv szerint várt 271%-hoz képest csak 224%-ra nőne. 57

58 II. sokkolt tervváltozat A II. sokkolt tervváltozat eltérései a évi üzleti tervben szereplő becsült értékektől, előirányzatoktól Paraméter évi üzleti terv II. sokkolt tervváltozat KGFB kárhányad 53,38% 56,38% MABISZ KSZ eredmény 150 m Ft 0 m Ft A VENYIGE 3 INGATLAN Kft, ingatlan értékének csökkenése 0 mft -250 mft Ebben a változatban a Biztosító szintén azzal számol, hogy a évi KGFB kárhányad a tervezetthez képest kedvezőtlen irányba tér el, de ebben az esetben az eltérés 3% pont, mely a Biztosító átlagos eltéréséhez közeli érték. E változatban a Biztosító az egyéb biztosítástechnikai bevételek között legjelentősebb tétel, a MABISZ KSZ eredmény tekintetében a tervezett 150 mft kiesésével, és a részesedési kockázatot meghatározó, a Biztosító saját ingatlanát birtokló és kezelő, 100%-os tulajdonú VENYIGE 3 INGATLAN Kft. ingatlanának 250 mft-os (közel 20%- os) leértékelődésével számol az alaptervhez képest. A II. sokkolt tervváltozat eredménykimutatása (eft) Megszolgált díjak, viszontbiztosítás nélkül bruttó díj meg nem szolgált díjak tartalékának változása Egyéb biztosítástechnikai bevétel Károk ráfordításai bruttó összeg kárrendezési költségek bevételek kármegtérítésből és kárrendezési költségtérítésekből Függő károk tartalékának változása Matematikai tartalékok változása (+-) 0 Egyéb biztosítástechnikai tartalékok változása (±) Nettó működési költségek tárgyévben felmerült szerzési költségek elhatárolt szerzési költségek változása (±). igazgatási költségek (befektetési költségek kivételével) viszontbiztosítótól járó jutalékok és nyereségrészesedések (-) Egyéb biztosítástechnikai ráfordítások Befektetési eredmény Egyéb bevételek Egyéb ráfordítások Adózott eredmény

59 A szavatoló tőke és tőkekövetelmény alakulása a II. sokkolt pesszimista tervváltozat esetén Szolvencia II. standard modell Szavatolótőke-követelmény becslés Alap szavatolótőke-követelmény Szavatolótőke-szükséglet diverzifikációs hatás után Diverzifikációs hatás Kockázati almodulok összege Piaci kockázat Partnerkockázat Életbiztosítási kockázat 0 0 Egészségbiztosítási kockázat Nem-életbiztosítási kockázat Biztosítástechnikai tartalékok (nem-élet) Legjobb becslés Risk margin Biztosítástechnikai tartalékok (egészségbiztosítás) Legjobb becslés Risk margin 24 4 Minimális tőkeszükséglet becslés Rendelkezésre álló saját tőke SII. becslés Szavatoló tőke többlet/hiány becslés SII. tőke megfelelési mutató 211% 241% Az elvégzett számítások szerint a fenti sokkok bekövetkezése esetén a Biztosító a tervezett 931 mft-os eredmény helyett 527 mft-os eredménnyel zárná a évet. A sokkok hatására a Biztosító szavatoló tőke megfelelési mutatója 2018 végére az alapforgatókönyv szerint várt 271%-hoz képest csak 241%-ra nőne. 59

60 III. sokkolt tervváltozat A III. sokkolt tervváltozat eltérései a évi üzleti tervben szereplő becsült értékektől, előirányzatoktól Paraméter évi üzleti terv III. sokkolt tervváltozat KGFB kárhányad 53,38% 56,38% MABISZ KSZ eredmény 150 mft 0 mft KGFB, Lakásbiztosítás és lakossági tömeg Casco termékek szerzés száma terv fölött növekszik - KGFB +50% - Lakásbiztosítás +50% - tömeg Casco +50% Ebben a változatban a Biztosító azzal számolt, hogy a évi KGFB kárhányad a tervezetthez képest 3% ponttal tér el kedvezőtlen irányba az alapforgatókönyvtől, valamint az egyéb biztosítástechnikai bevételek között a legjelentősebb tétel, a MABISZ KSZ eredmény tekintetében a tervezett 150 mft helyett 0 mft-tal számolt, végül ez a változat az alapforgatókönyvhöz képest a meghatározó termékek esetében (KGFB, lakásbiztosítások, lakossági tömeg Casco termékek) 50%-os többlet szerzési teljesítményt tételezett fel. A III. sokkolt tervváltozat eredménykimutatása (eft) Megszolgált díjak, viszontbiztosítás nélkül bruttó díj meg nem szolgált díjak tartalékának változása Egyéb biztosítástechnikai bevétel Károk ráfordításai bruttó összeg kárrendezési költségek bevételek kármegtérítésből és kárrendezési költségtérítésekből Függő károk tartalékának változása Matematikai tartalékok változása (+-) 0 Egyéb biztosítástechnikai tartalékok változása (±) Nettó működési költségek tárgyévben felmerült szerzési költségek elhatárolt szerzési költségek változása (±). igazgatási költségek (befektetési költségek kivételével) viszontbiztosítótól járó jutalékok és nyereségrészesedések (-) Egyéb biztosítástechnikai ráfordítások Befektetési eredmény Egyéb bevételek Egyéb ráfordítások Adózott eredmény

61 A szavatoló tőke és tőkekövetelmény alakulása a III. sokkolt tervváltozat esetén Szolvencia II. standard modell Szavatolótőke-követelmény becslés Alap szavatolótőke-követelmény Szavatolótőke-szükséglet diverzifikációs hatás után Diverzifikációs hatás Kockázati almodulok összege Piaci kockázat Partnerkockázat Életbiztosítási kockázat 0 0 Egészségbiztosítási kockázat Nem-életbiztosítási kockázat Biztosítástechnikai tartalékok (nem-élet) Legjobb becslés Risk margin Biztosítástechnikai tartalékok (egészségbiztosítás) Legjobb becslés Risk margin 24 4 Minimális tőkeszükséglet becslés Rendelkezésre álló saját tőke SII. becslés Szavatoló tőke többlet/hiány becslés SII. tőke megfelelési mutató 211% 249% Az elvégzett számítások szerint a fenti sokkok bekövetkezése esetén a Biztosító a tervezett 931 mft-os eredmény helyett 564 mft-os eredménnyel zárná a évet. A Biztosító szavatoló tőke megfelelési mutatója 2018 végére az alapforgatókönyv szerint várt 271%-hoz képest csak 249%-ra nőne. A fentiek szcenáriók alapján megállapítható, hogy a Biztosító kivételesen erőteljes sokkok esetén is képes a szavatolótőke-követelmény teljesítésére 2018-ban, illetve a további években. 61

62 D. Szavatolótőke-megfelelési értékelés D.1.1. Eszközök A Biztosító az alábbi részben mutatja be a fizetőképesség értékelése céljából végzett értékelésre (a továbbiakban: Szolvencia II. értékelés, Szolvencia II. mérleg, SII mérleg ) alkalmazott módszerek és legfontosabb feltevések és a pénzügyi Beszámolóban szereplő a nemzeti számviteli jogszabályok alapján végzett értékelésre (a továbbiakban: Szolvencia I. értékelés, mérleg, Szolvencia I. mérleg ) alkalmazott módszerek és legfontosabb feltevések közötti lényeges különbségeket, minden lényeges eszközosztályra vonatkozóan, számszerű és szöveges magyarázattal. A Biztosító a fizetőképesség értékelése céljából végzett értékeléshez készített Szolvencia II. mérleget bemutató S táblázat a 7. számú mellékletben található. Az Eszköz oldal főbb eltérései a két mérleg között (mft) Eszközök Mérleg SII Mérleg Értékelési különbözet Immateriális eszközök Tárgyi eszközök Befektetések Ingatlanok Részesedések leányvállalatokban Részvények (Tőzsdei) Kötvények - Kormányzati és nemzetközi banki kibocsájtás Kötvények - Vállalati eszközfedezettel Kötvények - Vállalati egyéb Befektetési alapok Hosszú távú bankbetétek Egyéb befektetések Kölcsönök Viszontbiztosítók része a technikai tartalékokból Viszontbiztosítók része a technikai tartalékokból - nem-élet Viszontbiztosítók része a technikai tartalékokból élet és egészség (baleset) Egyéb követelések viszontbiztosítóktól Követelések biztosítási ügyletekből Követelések közvetítőktől Egyéb követelések Halasztott szerzési költségek Bankbetétek, pénztár Rövid távú bankbetétek Egyéb, máshol nem feltüntetett eszközök Eszközök összesen

63 Immateriális eszközök - A nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben a Biztosító az immateriális eszközök értékelését a számviteli politikájában meghatározott értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési érték alapján mutatta be. - A Szolvencia II. mérlegben az immateriális eszközök értékét a Biztosító 0-nak tekintette, mert ezen eszközei nem, illetve csak kis valószínűséggel értékesíthetők más gazdálkodók számára. Tárgyi eszközök - A nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben a Biztosító a tárgyi eszközök értékelését a számviteli politikájában meghatározott értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési érték alapján mutatta be. E soron kerül kimutatásra a készletek értéke is, mely a Szolvencia II. mérlegben, az Egyéb, máshol nem feltüntetett eszközök között szerepel 12 mft értékben. - A Szolvencia II. mérlegben a (készletek nélküli) tárgyi eszközök piaci érték alapú értékeléséhez a Biztosító előzetesen megvizsgálta a teljes tárgyi eszköz állományt. Az EUROTAX lekérdezések alapján a cég tulajdonában lévő gépkocsik könyvszerinti és a piaci értéke közötti felértékelési különbözet került beállításra a Szolvencia II. mérlegbe, 15 mft értékben (az értékelési különbözetet az év során a Biztosító nem változtatta). A további eszközök esetében lényeges - materialitási szintet elérő - értékelési különbséget a Biztosító nem állapított meg, így a két mérlegben a többi tárgyi eszköz azonos értékben szerepel. Részesedések - A Biztosító két leányvállalattal rendelkezik: VENYIGE 3 AUTÓJAVÍTÓ Kft. és VENYIGE 3 INGATLAN Kft. A VENYIGE 3 AUTÓJAVÍTÓ Kft. az elszámolt értékvesztéssel csökkentett jegyzett tőkének megfelelő bekerülési értéken (66,5 mft) szerepel a nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben. - A VENYIGE 3 INGATLAN Kft. az értékbecslési szakvélemény alapján számított értékhelyesbítés összegével növelt jegyzett tőkének megfelelő bekerülési értéken (1.360 mft) szerepel a nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben. - A Szolvencia II. mérlegben a leányvállalati részesedések értékét korrigált tőkemódszerrel állapította meg a Biztosító az alábbiak szerint: a nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérleg szerinti saját tőke - immateriális javak - az értékhelyesbítésre és lekötött tartalékra jutó 10% halasztott adófizetési kötelezettség. Mindezek alapján a részesedések Szolvencia II. mérleg szerinti értéke -39 mft-tal tér el a nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben kimutatott eszközértéktől. Befektetések - A nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben a Biztosító a befektetéseit bekerülési értéken mutatta be, illetve ahol ez a jogszabályok és a Biztosító számviteli politikája alapján szükséges volt, a bekerülési értéket az elszámolt értékvesztés összegével korrigálta, továbbá a jogszabályoknak megfelelően az elhatárolt kamatokat az Egyéb, máshol nem feltüntetett eszközök mérlegsoron jelenítette meg (89 mft). A kötvények esetében a Biztosító ebben a mérlegben a bekerülési érték és a névérték közti különbséget a lejáratig hátralévő idővel arányosan csepegtetve korrigálta. A deviza eszköz befektetések esetében a Biztosító a bekerülési érték deviza árfolyamváltozásokkal történő korrekcióját évente egyszer az éves zárás során végzi el. 63

64 - Az értékpapír befektetéseket a Biztosító a Szolvencia II. mérlegében piaci értéken mutatta be. A befektetések piaci értéke 23 mft-tal haladta meg a nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben bemutatott értéket. Mindezek alapján a befektetések piaci értéke -16 mft-tal tér el a nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben bemutatott értéktől. Kölcsönök - A Biztosító a nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben az egyéb hitelek, kölcsönök mérlegsoron a leányvállalatainak nyújtott tagi kölcsönöket mutatta be az aktuális tartozás szerinti összegben. - A Biztosító értékelése szerint e kölcsönök piaci értéke a fizetendő kamatok figyelembe vételével nem tér el materiálisan a nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben szereplő összegtől, ezért a Szolvencia II. mérlegben a hivatkozott kölcsönök azonos értékkel szerepelnek. Követelések viszontbiztosítóktól (Viszontbiztosítók része a technikai tartalékokból és egyéb követelések viszontbiztosítóktól) - A nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben a viszontbiztosítókkal szembeni követelések a követeléssel azonos összegben kerültek bemutatásra. A Biztosító viszontbiztosítási partnereinek minősítése legalább az S&P A szintet eléri. A Biztosító saját megítélése és információi szerint a minősítések reálisak, ezért a követelések összegét a nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben nem csökkenti. - A nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben a számviteli biztosítástechnikai tartalékokban értékelt kötelezettségekből a viszontbiztosítóktól várt összegek eredetileg a forrás oldalon kerültek bemutatásra, azonban az összehasonlíthatóság érdekében a fenti táblázatban azokat - igazodva a Szolvencia II. mérleg struktúrájához - az eszköz oldalon szerepeltette a Biztosító. A viszontbiztosítóknak fizetendő (nekik járó) tételeket a Biztosító a nemzeti számviteli szabályok alapján készült mérlegben az időbeli elhatárolások között (a fenti táblázatban Egyéb, máshol nem feltüntetett eszközök, illetve Máshol fel nem tüntetett források) mutatta ki a tétel jellegének megfelelő mérlegoldalon. A viszontbiztosítóktól a hatályos szerződések és elszámolások alapján a biztosítástechnikai tartalékokban értékelt kötelezettségekkel szemben várt megtérítések a Szolvencia II. mérlegben, a viszontbiztosítók csődkockázata miatt csökkentett összeggel az eszköz oldalon szerepelnek, a viszontbiztosítóktól várt, vagy visszafizetendő, de még nem esedékes jutalékok diszkontált és a partner kockázat miatti korrekcióval csökkentett összegével együtt. Az esedékes viszontbiztosítói jutalékok ebben a mérlegben az Egyéb követelések viszontbiztosítóktól soron, diszkontált és a partner kockázat miatti korrekcióval csökkentett értéken kerültek bemutatásra. Az alkalmazott eltérő értékelési és bemutatási elvek miatt a Szolvencia II. mérlegben a követelések viszontbiztosítóktól sorokon bemutatott összeg mft-tal magasabb, mint a számviteli biztosítástechnikai tartalékok viszontbiztosítói részének összege a nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben. 64

65 Közvetlen biztosítási ügyletből származó követelések - A nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben a közvetlen biztosítási ügyletből származó követelések a követelések összegével azonos összegben kerültek bemutatásra. A közvetlen biztosítási ügyletből származó követelések Szolvencia II. szabályok szerinti értékeléséhez a Biztosító megvizsgálta és figyelembe vette azok befolyási arányát és átlagos befolyási időtartamát, amelyre 1,5 hónapos átlagos befolyási időtartamot feltételezett. - A fentiek alapján a közvetlen biztosítási ügyletből származó követelések értéke a Szolvencia II. mérlegben 343 mft-tal alacsonyabb a nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben szereplő összegnél. Egyéb követelések - A nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben az egyéb követelések a követelések értékvesztéssel csökkentett összegével azonos összegben kerültek bemutatásra. Az egyéb követelések Szolvencia II. szabályok szerinti értékeléséhez a Biztosító megvizsgálta és figyelembe vette az egyéb követelések összegében meghatározó, értékvesztéssel csökkentett tagdíj követelések befolyási arányát és átlagos befolyási időtartamát, amelyre 1,5 hónapos átlagos befolyási időtartamot feltételezett. Ennek alapján a Szolvencia II. mérlegben az egyéb követelések értéke 19 mft-tal lett alacsonyabb, mint a nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben. Halasztott szerzési költségek - A nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben a Biztosító a halasztott szerzési költségként a meg nem szolgált díjakhoz kapcsolódó már kifizetett, de még meg nem szolgált jutalékok összegét mutatta be. - A Szolvencia II. mérlegben a halasztott szerzési költségeknek megfelelő összeg a díjtartalék számítás során kerül figyelembe vételre. Bankbetét, pénztár - A nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben a bankbetét, pénztár soron a pénztár és a banki folyószámla aktuális egyenlegei jelennek meg. - A Szolvencia II. mérlegben erre a mérlegsorra átsorolásra kerültek a vagyonkezelők kezelésében lévő befektetési bankszámla egyenlegek (melyek a másik mérlegben a hosszú távú bankbetétek közt kerültek bemutatásra). Az átsorolás indoka, hogy ezek az egyenlegek kötöttség nélkül a folyószámlára utalhatóak. A betétek hitelintézeteknél soron a Szolvencia II. mérlegben az az összeg jelenik meg, amelynek befektetésére már megbízást adott a Biztosító (ha van ilyen), a vételre a negyedévi fordulónapot követően került sor. 65

66 Egyéb, máshol nem feltüntetett eszköz A nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben az e soron kimutatott lényeges tételek a következők: az LPT/ADC szerződés alapján várt nyereségjutalék elhatárolása, az értékpapírokhoz kapcsolódó kamatelhatárolások, a tagi kölcsönökhöz kapcsolódó kamatelhatárolások, a költségek (szállítók és egyéb) aktív időbeli elhatárolása. A Szolvencia II. jogszabályok alapján készült mérlegben: Az arányos (QS) viszontbiztosítási szerződésekből származó várt és az LPT/ADC szerződés alapján várt nyereségjutalékot a Szolvencia II. mérlegben a viszontbiztosítóktól várt megtérítések között kell bemutatni. Az értékpapírokhoz kapcsolódó kamatelhatárolások a Szolvencia II. mérlegben a megfelelő eszköz soron a papír piaci értékében jelennek meg. Ugyanezen az alapon a tagi kölcsönökhöz kapcsolódó elhatárolt kamatot pedig a Szolvencia II. mérlegben a kölcsönök/hitelek soron kell szerepeltetni. A nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegtől eltérően a készleteket a Szolvencia II. mérlegben ezen a soron mutatja be a Biztosító. A nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegtől eltérően a Szolvencia II. mérleg tartalmazza a törölt szerződéseken fennálló díjkövetelésekből 12 hónap alatt biztosítási díjként várhatóan behajtható összeget. A Szolvencia II. mérlegben e mérlegsoron szerepel a felmondási időn túli állapotban lévő élő szerződések alapján követelhető tagdíjak tagdíj túlfizetéssel csökkentett és befolyási aránnyal korrigált összege. A nemzeti számviteli szabályok alapján készült mérlegben szereplő értékkel egyezően szerepel a költségek (szállítók és egyéb) aktív időbeli elhatárolása. Összességében a Szolvencia II. mérlegben az eszközök értéke év végén mft-tal volt alacsonyabb a nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben szereplő értéknél. A Biztosító nem használ a 2015/2452 ITS-ben meghatározott, Szolvencia II. szerinti mérlegben használtaktól eltérő eszközosztályokat. 66

67 D.1.2. Források A következő két részben a Biztosító a fizetőképesség értékelése céljából végzett értékelésre (a továbbiakban: Szolvencia II. értékelés, Szolvencia II. mérleg, SII mérleg) alkalmazott módszerek és legfontosabb feltevések és a pénzügyi Beszámolóban szereplő a nemzeti számviteli jogszabályok alapján végzett értékelésre (a továbbiakban: Szolvencia I. értékelés, mérleg, Szolvencia I. mérleg, SI mérleg,) alkalmazott módszerek és legfontosabb feltevések közötti lényeges különbségeket ismerteti a biztosítástechnikai tartalékokra és az egyéb kötelezettségekre vonatkozóan, számszerű és szöveges magyarázattal. A Forrás oldal főbb eltérései a két mérleg között (mft) Források Mérleg SII Mérleg Értékelési különbözet Bruttó technikai tartalékok - nem élet Technikai tartalékok SI Technikai tartalékok legjobb becslés SII Kockázati ráhagyás SII Bruttó technikai tartalékok - egészség / Non-SLT Health Technikai tartalékok SI Technikai tartalékok legjobb becslés SII Kockázati ráhagyás SII Bruttó technikai tartalékok életbiztosításhoz hasonló egészségbiztosítás / SI. - matematikai tartalékok Matematikai tartalékok SI Technikai tartalékok legjobb becslés SII Kockázati ráhagyás SII Viszontbiztosítók felé kötelezettségek Céltartalékok Egyéb kötelezettségek Máshol fel nem tüntetett források Források összesen Eszközök és Források különbsége Saját tőke D.2.1. Biztosítástechnikai tartalékok D A két mérleg számszerű eltérései a biztosítástechnikai tartalékok vonatkozásában A nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben a számviteli biztosítástechnikai tartalékokban értékelt kötelezettségekből a viszontbiztosítóktól várt összegek eredetileg a forrás oldalon kerültek bemutatásra, azonban az összehasonlíthatóság érdekében a fenti táblázatokban az eszköz oldalon szerepeltette a Biztosító azokat a Szolvencia II. mérleg struktúrájához igazodva. 67

68 Biztosítástechnikai tartalékok nem-élet - A források közül mindkét mérlegben a bruttó biztosítástechnikai tartalékok adják a legjelentősebb tételt. - A nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben a számviteli biztosítástechnikai tartalékokra vonatkozó értékelési elveket alkalmazta a Biztosító a számviteli biztosítástechnikai tartalékokra vonatkozó jogszabályi előírások alapján. - A Szolvencia II. értékelési elvek szerint értékelt (diszkontált és a tételesen képzett függőkár tartalékokra jellemző konzervatív felültartalékolást nem tartalmazó) nem-élet bruttó biztosítástechnikai tartalékok kockázati ráhagyással (Risk margin) növelt értéke 112 mft-tal alacsonyabb a hatályos számviteli tartalékolási szabályok alapján képzett bruttó biztosítástechnikai tartalékok értékénél. Az eltérést az eltérő tartalékképzési és értékelési elvek magyarázzák. Biztosítástechnikai tartalékok - életbiztosításhoz hasonló egészségbiztosítások - A nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben a KGFB termék felelősségi járadéktartalékának megállapítása során a számviteli biztosítástechnikai tartalékokra vonatkozó értékelési elveket alkalmazta a Biztosító, melyet (a tartalék viszontbiztosítóktól várt részével együtt) ebben a mérlegben a forrás oldalon, a matematikai tartalékok között a számviteli felelősségi járadéktartalékokra vonatkozó jogszabályi előírások alapján mutatott be. - A Biztosító nem művel életbiztosításhoz hasonló egészségbiztosítást, de a hatályos Szolvencia II. értékelésre vonatozó jogszabályok szerint a KGFB termék felelősségi járadéktartalékait az életbiztosítási tartalékolási elvek szerint kell megállapítani és az e tartalékokban lévő kötelezettségek az életbiztosításhoz hasonló egészségbiztosítási kötelezettségekhez sorolandók. E tétel esetében a bruttó biztosítástechnikai tartalék a Szolvencia II. rendszerben alkalmazott értékelési elv szerint, elsősorban a diszkontálás hatása miatt 351 mft-tal alacsonyabb, mint a nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben a felelősségi járadéktartalék számviteli matematikai tartalékok közt kimutatott összege. D A biztosítástechnikai tartalékok értéke és azok változása a tárgyévben Az alábbi táblázatok a Biztosító által a fizetőképesség értékelése céljából készített tartalékértékelések eredményeit foglalják össze. A Biztosító kárkifizetési mintáival és függőkár tartalékainak alakulásával kapcsolatosan jogszabályban előírt bemutatandó adatokat a 8. számú mellékletben található S táblázat tartalmazza. A kockázati ráhagyással növelt bruttó biztosítástechnikai (BT) tartalékok alakulása az 50 mft-ot meghaladó összegű bruttó biztosítástechnikai tartalékkal rendelkező üzletágakban, a tárgyévben (eft) SII bruttó BT tartalékok Gépjármű felelősségbiztosítás (GFB) Egyéb gépjármű biztosítás Tűz- és egyéb vagyoni kár biztosítása Neméletbiztosítási kötelezettségek összesen Neméletbiztosításokból származó egészségbiztosítási kötelezettségek Összesen Változás

69 A Biztosító a nem-életbiztosítási bruttó biztosítástechnikai tartalékai döntő többségét, 2017 végén 86%-át a GFB üzletág tartalékai adták. A kockázati ráhagyást is tartalmazó bruttó biztosítástechnikai tartalékok 0,73%-kal nőttek az év során, ezen belül a GFB ágazatban tapasztalt csökkenés 4,3%-os volt, mely szintén nem tekinthető jelentős változásnak. A felelősségi járadékokat tartalmazó egészségbiztosítási kötelezettségek jelentősen növekedtek a tárgyévben A növekedés mértéke elérte a 31,7%-ot. Ez a növekedés lényegében egy káreseményből származó két járadékos járadékának növekedése miatt következett be. A bruttó függőkár tartalékok alakulása az 50 mft-ot meghaladó összegű biztosítástechnikai tartalékkal rendelkező üzletágakban, a tárgyévben (eft) SII bruttó függőkár tartalékok Gépjármű felelősségbiztosítás (GFB) Egyéb gépjármű biztosítás Tűz- és egyéb vagyoni kár biztosítása Neméletbiztosítási kötelezettségek összesen Neméletbiztosításokból származó egészségbiztosítási kötelezettségek Összesen Változás A biztosítástechnikai tartalékok legnagyobb részét a függőkár tartalékok teszik ki. A Biztosító kockázati ráhagyás nélküli bruttó függőkár tartalékai 2016-ban a kockázati ráhagyással együtt számolt biztosítástechnikai tartalékok 82%-át adták, 2017 végén ez az arány 73%-ra csökkent. Az arány minden ágazatban bekövetkezett csökkenése elsősorban a díjtartalékok növekedése miatt következett be. A nem-életbiztosítási kötelezettségekhez tartozó bruttó függőkár tartalékok a tárgyévben jelentősen csökkentek. A csökkenést a gépjármű felelősségbiztosítási üzletág függőkár tartalékaiban bekövetkezett csökkenés magyarázza. A GFB üzletág bruttó függőkár tartaléka csökkenésének mértéke és a megfelelő számviteli függőkár tartalékok csökkenésének mértéke a tárgyévben hasonló nagyságú volt. A bruttó díjtartalékok alakulása az 50 mft-ot meghaladó összegű biztosítástechnikai tartalékkal rendelkező üzletágakban, a tárgyévben (eft) SII bruttó díjtartalékok Gépjármű felelősségbiztosítás (GFB) Egyéb gépjármű biztosítás Tűz- és egyéb vagyoni kár biztosítása Neméletbiztosítási kötelezettségek összesen Neméletbiztosításokból származó egészségbiztosítási kötelezettségek Összesen Változás A Biztosító bruttó díjtartalékai a biztosítástechnikai tartalékok 14%-át adták a és 24%-át év végén. Ez az arány az egyéb gépjármű biztosítás és a tűz- és egyéb vagyoni kár biztosítása üzletágakban lényegesen magasabb, 66% és 59% volt. A tárgyévben a Biztosító díjtartalékai minden üzletágban jelentősen nőttek. A Biztosító számviteli meg nem szolgált díj tartalékai és Szolvencia II értékelés szerinti díjtartalékai egyaránt jelentős növekedést mutatnak. 69

70 A kockázati ráhagyás alakulása az 50 mft-ot meghaladó összegű biztosítástechnikai tartalékkal rendelkező üzletágakban, a tárgyévben (eft) Kockázati ráhagyás Gépjármű felelősségbiztosítás (GFB) Egyéb gépjármű biztosítás Tűz- és egyéb vagyoni kár biztosítása Neméletbiztosítási kötelezettségek összesen Neméletbiztosításokból származó egészségbiztosítási kötelezettségek Összesen Változás A Biztosító által számolt kockázati ráhagyás a bruttó biztosítástechnikai tartalékok 3%-át adta a év végén. Sem a kockázati ráhagyás nagysága sem annak változása nem volt jelentős a tárgyévben az eredményhez viszonyítva. A Biztosító biztosítástechnikai tartalékait bemutató S és S táblázatok a 4. és 5. számú mellékletekben találhatók. D A viszontbiztosítási szerződésekből eredő várt megtérülések értéke és azok változása a tárgyévben A Biztosító a jelentés A.2.2. Tárgyévi események kárhányada és C.8. A kockázatok csökkentésére alkalmazott technikák, ezek eredményessége részekben adott részletes információt viszontbiztosítási szerződéseiről. A 2017-ben hatályos és a korábbi években kötött viszontbiztosítási szerződések alapján várt megtérülések csődkockázat miatti korrekcióval csökkentett diszkontált értéke az alábbiak szerint alakult. A viszontbiztosítási szerződések alapján várt megtérülések alakulása az 50 mft-ot meghaladó összegű biztosítástechnikai tartalékkal rendelkező üzletágakban, a tárgyévben (eft) Viszontbiztosítóktól várt megtérülések Gépjármű felelősségbiztosítás (GFB) Egyéb gépjármű biztosítás Tűz- és egyéb vagyoni kár biztosítása Neméletbiztosítási kötelezettségek összesen Neméletbiztosításokból származó egészségbiztosítási kötelezettségek Összesen Változás A viszontbiztosítóktól várt megtérülések igen jelentős összeget képviselnek a Biztosító Szolvencia II. mérlegében. A Biztosító viszontbiztosítóktól várt megtérülései 2016 és 2017 végén a biztosítástechnikai tartalékok 51%-át, illetve 54%-át fedték le. A viszontbiztosítási szerződésekből várt megtérülések összege nem változott jelentősen az év során. A tűz- és egyéb vagyoni kár biztosítása üzletágban kimutatott negatív viszontbiztosítói megtérülési összeg a Biztosító díjtartalékában figyelembe vett, a katasztrófa viszontbiztosításból eredő viszontbiztosítási díjfizetési kötelezettséggel áll összefüggésben. 70

71 D A biztosítástechnikai tartalékok értékelésénél alkalmazott módszerek és feltevések D Függőkár tartalékok A Biztosító az SII-es függőkár-tartalékok megállapítása során eltérő gyakorlatot alkalmaz a nagy- és kis termékek vonatkozásában. A függőkár-tartalékok megállapítása termékcsoport vagy termék szinten történik, amennyiben az adott termékcsoport vagy termék az adott termékcsoportban (1) vagy termékben foglalt további kockázatok megbontása nélkül egyértelműen besorolható valamelyik SII szerinti biztosítási üzletágba (továbbiakban üzletág). (A Szolvencia II. szerinti üzletágakat a 2015/35 EU rendelet I. sz. melléklete határozza meg.) Ha a termékcsoportban, termékben foglalt kockázatok miatt a termékcsoport vagy termék nem sorolható be egyértelműen valamelyik üzletágba, akkor további kockázatok szerinti megbontás szükséges, és az egyes kockázatokból származó múltbeli károkhoz rendelhető jövőbeni kifizetések diszkontált és valorizált értékét a kockázatot egyébként lefedő üzletágnál kell figyelembe venni a kárkifutás teljes idejét figyelembe véve. Ha a termékcsoportban vagy a termékben foglalt kockázatok miatt a termékcsoport vagy termék nem sorolható be egyértelműen valamelyik Szolvencia II. üzletágba, akkor a Biztosító a termékcsoport vagy termék vonatkozásában képzett függőkár-tartalékokat a számviteli biztosítástechnikai tételes függőkár-tartalékok Szolvencia II. üzletági besorolásával kapott arányok szerint osztja fel az egyes Szolvencia II. üzletágak közt. A Biztosító a függőkár-tartalékok legjobb becslését a kártartalékok és a költségtartalékok összegében határozza meg. 1. A kártartalékok értéke a függőkár-tartalékok számítása során figyelembe vett, költségkifizetések nélküli jövőbeni pénzáramok diszkontált jelenértéke. 2. A költségtartalékok értéke a függőkár-tartalékok számítása során figyelembe vett költségkifizetések jövőbeni pénzáramainak diszkontált jelenértéke. A releváns pénzáramok modellezése azonban nem egy modellen belül, hanem két külön modell segítségével történik. Az egyes termékcsoportok, termékek esetében a tartalékszámítások során (tartalékszámítás alatt a függőkártartalék és díjtartalék számítását értve), a Biztosító két különböző módszert követ: 1. A Szolvencia II. biztosítástechnikai tartalékok modellezéséhez felépítésre kerülnek a jövőbeni pénzáramok jelenértékén alapuló modellek. 2. A Szolvencia II. biztosítástechnikai tartalékok a számviteli biztosítástechnikai tartalékok alkalmas kifutási minta szerint kifuttatott és diszkontált értékével meghatározottak (egyszerűsített modell). A nagy termékek (KGFB; Klasszikus lakossági CASCO: LSC, LTC, KÖBE CASCO; Lakásbiztosítások: Easy, KÖBE Otthon) függőkár tartalékai A Biztosító a nagy termékek függőkár tartalékát bekövetkezési időszak kifizetési időszak alapú negyedév bontású felső kifizetési háromszögek alapján módosított lánclétra módszerrel számítja. 1 Termékcsoport: Hasonló kockázati profillal leírható termékek csoportja. 71

72 A KGFB termék esetében az eltérő kockázatok és eltérő bejelentési és kifutási minták miatt a Biztosító külön-külön becsli a szükséges függőkár tartalékokat az alábbi kockázati kárszegmensekre: hazai dologi károk, hazai személyi (sérüléses) károk, nemzetközi dologi károk, nemzetközi személyi (sérüléses) károk. A többi nagy termék esetében a Biztosító nem alkalmaz szegmentálást a függőkár tartalékok képzése során. A nagy termékek függőkár tartalékai az alábbi pénzáramokat veszik figyelembe: kárkifizetések, önkéntes és jogszabály által alátámasztott követelés alapján befizetett, illetve behajtott kármegtérítések, beleértve a társbiztosítói megtérítéseket. A Biztosító a múltbeli kifizetésekre saját, a megfelelő kárhalmazhoz tartozó kárinflációs korrekciót alkalmaz. A Biztosító megfelelő múltbeli deviza alapú kifizetési adatok hiányában a devizás pénzáramok konverzióját a kifizetés negyedévére vonatkozó átlagos árfolyam felhasználásával végzi el. A felelősségi járadékok megfelelő kezelése érdekében a Biztosító a múltbeli KGFB felelősségi járadékok kifizetéseit nem tartalmazó negyedéves megbontású bekövetkezés-kárkifizetés alapú felső háromszögekből indul ki, majd ezeket módosítja úgy, hogy a múltban megképzett járadéktartalékokat a képzés időpontjával megvalósult egyösszegű kárkifizetésként kezeli. A járadékosnak eredetileg elismert, megindított vagy megítélt járadék összege, ennek csökkenése, növekedése vagy egyösszegű megváltása, illetve az ehhez kapcsolódó tartalékváltozások szintén kifizetésként kerülnek az említett felső háromszögekbe. A Biztosító azon kifizetések tekintetében a kifizetés felső háromszögből történő elhagyásával simítást végez (outlier értékek kezelése), ahol az azonos kifutási időszakokra jellemző kifizetésektől történő eltérés extrém nagyságú és konkrét okkal magyarázható. A simított felső háromszögön alapuló - módosított lánclétra módszer eredményeként becsült függőkár tartalékhoz, a Biztosító egy outlier korrekciós összeget ad hozzá, a tartalékolni szükséges jövőbeli időpontokban jelentkező outlier kifizetések megfelelő figyelembevétele érdekében. A szükséges függőkár kártartalékok nagyságának becsléséhez a Biztosító olyan negyedéves kárbekövetkezéskárkifizetés bontású kifizetési háromszögeken alapuló módosított lánclétra módszert alkalmaz, ahol az egyes növekedési hányadosok számítása során a figyelembe vett múltbeli időszakok (negyedévek) hossza (negyedévek darabszáma) úgy került meghatározásra, hogy lehetőleg a jelenlegi kárrendezési folyamatokhoz hasonló folyamatokkal jellemezhető múltbeli időszakok kifizetései alapján adjon a módszer becslést a szükséges kártartalékok nagyságára, illetve a várható kifizetési mintára. 72

73 Jövőbeni pénzáramok diszkontálása és valorizálása A Biztosító a jövőbeni pénzáramok valorizálásához és diszkontálásához a 43/2015. (III. 12.) sz. kormányrendeletnek megfelelően az EIOPA által Magyarország számára meghatározott, volatilitási kiigazítást tartalmazó kockázatmentes hozamgörbét használja a forintban denominált kártartalékok megállapításához. Az euróban denominált kártartalékok megállapításához az euró zóna országai számára meghatározott volatilitási kiigazítást tartalmazó kockázatmentes hozamgörbe került alkalmazásra. A viszontbiztosítások kezelése Excess of loss viszontbiztosítás (XL): A Biztosító az Excess of loss (a továbbiakban: XL) viszontbiztosításból várhatóan megtérülő összegek legjobb becslését, illetve a módosított lánclétra módszerrel kiszámított, XL viszontbiztosítók térítése nélkül becsült függőkár tartalékot teljes bruttó függőkár tartalékká kiegészítő összeget, a számviteli biztosítástechnikai tartalékok között meghatározott tételes függőkár tartalékból az XL viszontbiztosítóktól várt tartalékrész diszkontált értéke szerint határozza meg, mert a Biztosító kárkifizetései 1998 óta még csak egyetlen kár esetében érték el az XL viszontbiztosítók belépési szintjét. Katasztrófa kockázatok XL viszontbiztosítása (CAT XL): A Biztosítónak a tárgyév végéig nem volt olyan katasztrófa kára, ahol a kárösszeg elérte volna, vagy várhatólag eléri a katasztrófa XL viszontbiztosítási szerződésben szereplő viszontbiztosítói belépési szintet, ezért a Biztosító katasztrófa XL viszontbiztosításból fakadó viszontbiztosítói megtérítéssel a tárgyév végén nem számolt. Arányos viszontbiztosítás: A KGFB és lakossági tömeg Casco termékekre vonatkozó arányos viszontbiztosításokból várt megtérülések legjobb becslésének kiszámításához a Biztosító először a bruttó kártartalék legjobb becsléséből levonja az XL és CAT XL viszontbiztosítóktól várt megtérítések, illetve tartalékrész összegét úgy, hogy egyéb adat hiányában az XL és CAT XL viszontbiztosítóktól várt kifizetések kifizetési mintáját a Biztosító az érintett kárügyekről meglévő információk alapján tételesen becsli, illetve adja meg. Ezután az XL viszontbiztosítóktól várt kifizetések nélküli (aktuáriusi módszerekkel becsült) kifizetési pénzáram összegeket a Biztosító az adott kárbekövetkezési negyedévhez tartozó arányos viszontbiztosítási szerződésekben meghatározott viszontbiztosítási aránnyal (QS arány) szorozza meg. Loss Portfolio Transfer/Adverse Development Cover viszontbiztosítás (LPT/ADC): Az LPT/ADC viszontbiztosítás a ig bekövetkezett, de a határnapig még nem rendezett KGFB károkból származó költségtartalék nélküli nettó függőkár tartalékok és felelősségi járadéktartalékok tartalékolási kockázata 90%-ára vonatkozó védelmet biztosít egy ún. belépési határ felett. Ennek megfelelően a Biztosító az LPT/ADC szerződésből várt megtérülést úgy határozta meg, hogy ig bekövetkezett, de én még nem rendezett KGFB károkra számolt nettó kártartalékok és felelősségi járadéktartalékok összegéhez hozzáadta az e károkra 2016-tól kifizetett összegeknek az XL és QS viszontbiztosítók által térítendő résszel csökkentett részét, majd az így kapott összegből levonta az LPT/ADC szerződésben meghatározott belépési határ összegét. Ezután a kapott belépési határ feletti összeg 90%-ának megfelelő összeget a Biztosító diszkontálta és a viszontbiztosítók csődvalószínűségének megfelelően korrigálta. Az LPT/ADC szerződés alapján a Biztosító nyereségjutalékot kap, melynek összege szintén diszkontálásra került és a Biztosító itt is figyelembe vette a viszontbiztosítók csődkockázata miatt szükséges korrekciót. 73

74 A viszontbiztosítók csődkockázatának figyelembevétele a viszontbiztosítóktól várt kifizetések, megtérítések meghatározásánál: A viszontbiztosítóktól várt kifizetések csődkockázatának számszerűsítése érdekében alkalmazott korrekciót minden viszontbiztosítási partner esetében a Biztosító a hatályos 35/2015 EU rendelet 61. cikkében meghatározott egyszerűsített módon, az adott viszontbiztosító aktuális csődkockázati minősítésének figyelembevételével, továbbá 50%-os megtérülés feltételezésével végezte el, figyelembe véve, hogy a Biztosító viszontbiztosítóinak S&P minősítése igen jó, minden esetben eléri az A kategóriát. A kis termékek függőkár-tartalékai A nagy termékek között fel nem sorolt termékek (kis termékek) esetében a kisszámú kárra, illetve kis összegű tartalékra tekintettel, a függőkár tartalékok a számviteli biztosítástechnikai tartalékok közül a tételes függőkár- és IBNR tartalékok költségtartalékok nélküli összegének diszkontált értékeként kerültek meghatározásra. A Biztosító a kis termékek vonatkozásában a Szolvencia II. függőkár-tartalékok költségtartalék részét - egyszerűsítéssel élve - a nagy termékek költségtartalékában képezte meg. Költségtartalékok A költségtartalék képzése során a Biztosító az alábbi költségkategóriákból származó pénzáramokat vette figyelembe: 1. igazgatási költségek, 2. befektetés-kezelési költségek, 3. kárigény-kezelési költségek, 4. viszontbiztosítási szerződésekkel és különleges célú gazdasági egységekkel kapcsolatos költségek. A viszontbiztosítások figyelembevétele a költségtartalékok megállapítása során A Biztosító az XL viszontbiztosításokból és arányos viszontbiztosításokból várt kárigény-kezelés költségeit fedező költségtartalék részt azonosnak tekintette a számviteli biztosítástechnikai tételes függőkár és IBNR tartalékok költségtartalék részeinek meghatározása során számolt munkafolyamatok és becsült egységköltségek alapján kalkulált összeggel. Az eddig kötött XL viszontbiztosítások és arányos viszontbiztosítások alapján a viszontbiztosítók nem vállalnak át a károk rendezésével kapcsolatban ún. belső költségeket, így igazgatási, befektetési és viszontbiztosítás kezelési költségekkel kapcsolatos megtérülést a Biztosító e költségtartalék résszel szemben az XL viszontbiztosítóktól nem vár. A költségtartalékok vonatkozásában a viszontbiztosítási partnerektől várt megtérülésekhez köthető, csődkockázatból eredő várható veszteséget a Biztosító függőkár-tartalékokhoz köthető viszontbiztosítási megtérüléseken várt csődkockázat értékében vette figyelembe. 74

75 A KGFB felelősségi járadéktartalékok A Biztosítónak csak a KGFB termék vonatkozásában van felelősségi járadék kötelezettsége. A Biztosító KGFB felelősségi járadékokra (megindult, elismert, vagy megítélt) az egyes járadékok folyósítási költségeit tartalmazó várható pénzáram - járadékonkénti, tételes - meghatározása alapján standard életbiztosítási technikák alkalmazásával képez tartalékot, melyet a 33 jelű, a nem-életbiztosítási szerződésekből eredő és egészségbiztosítási kötelezettségekhez kapcsolódó járadékok üzletághoz tartozói kötelezettségek közé sorol. A KGFB felelősségi járadéktartalékokat a Biztosító a tárgyév végén teljes egészében magyar forintban denominált kötelezettségként értékelte, mert én a KGFB felelősségi járadéktartalékok közel 100%-a magyar forintban denominált kötelezettség. A Biztosító a KGFB felelősségi járadéktartalékok megállapítása során, a tárgyév végén, a évi KSH néphalandósági tábla kiegyenlített, koréves halandósági rátájának 20%-kal csökkentett értékét veszi figyelembe mind a férfiakra, mind pedig a nőkre. A Biztosító az XL viszontbiztosítótól várt megtérítések értékét ebben az esetben úgy állapítja meg, hogy az érintett károkra megállapított bruttó felelősségi járadéktartalékok alapján a tartalékok képzésének időpontjában a viszontbiztosítási szerződés szerint számítható ún. módosított limit feletti összeget az érintett viszontbiztosítók által már kifizetett összeggel csökkenti, majd a még várt megtérítési összeg kifizetési mintájára tett egyedi feltételezés alapján végzi el a diszkontálást. Amennyiben kárhoz tartozó felelősségi járadéktartalékok összege az így megállapított összegnél kisebb, a maradékot a Biztosító a megfelelő kárszegmenshez tartozó bruttó függőkár kártartalékkal szembeni XL megtérítésként állítja be. A KGFB felelősségi járadéktartalékok arányos viszontbiztosításba adott része, a járadéktartalékkal szemben az XL viszontbiztosítóktól várt megtérítéssel csökkentett bruttó járadéktartalék és a kárbekövetkezés negyedévéhez tartozó viszontbiztosítási arány szorzata. Az LPT/ADC szerződés alapján a viszontbiztosítóktól várt kártérítést a Biztosító a költségtartalék nélküli Szolvencia II. nettó KGFB függőkár-tartalék és a KGFB felelősségi járadéktartalék aránya alapján osztotta fel. A viszontbiztosítóktól várt kifizetések csődkockázatának számszerűsítése érdekében alkalmazott korrekciót a Biztosító minden viszontbiztosítási partner esetében a hatályos 35/2015 EU rendelet 61. cikkében meghatározott egyszerűsített módon, az adott viszontbiztosító aktuális csődkockázati minősítésének figyelembevételével, továbbá 50%-os megtérülés feltételezésével végezte el. A Biztosító a számításban további egyszerűsítéssel élve, a legrosszabb adós besorolású viszontbiztosítási partnerének minősítésével számol a viszontbiztosítóktól várt kifizetések, megtérítések meghatározásánál. Az egyszerűsítés a viszontbiztosítóktól várt megtérülés becsült összegét csökkenti, azonban az egyszerűsítés hatása marginális. D Díjtartalékok A díjtartalékokat a Biztosító a kis termékek esetében termékszinten állapította meg, amennyiben az adott termék a termékben foglalt további kockázatok megbontása nélkül egyértelműen besorolható volt valamelyik Szolvencia II. üzletágba. A nagy termékek esetében a díjtartalék meghatározása a KGFB-re termékszinten az Easy I és KÖBE OTTHON lakásbiztosításokra, illetve az LTC, LSC és KÖBE Casco biztosításokra termékcsoport szinten történt. 75

76 Ha a termék, illetve a termékcsoport által fedezett kockázatok nem voltak egyértelműen besorolhatók valamelyik üzletágba, úgy a Biztosító a kockázatok szerinti további megbontást végzett. Ebben az esetben a termék, termékcsoport vonatkozásában képzett díjtartalékok a bruttó állománydíj üzletági besorolásával kapott arányok szerint kerültek felosztásra az egyes üzletágak között. A nagy termékek esetében a Biztosító a díjtartalékok meghatározásához felépítette a jövőbeni pénzáramok jelenértékén alapuló modelleket. A nagy termékek díjtartalékainak meghatározása A Biztosító a díjtartalékhoz kapcsolódó pénzáramokat a 35/2015 EU rendelet 18. cikkében meghatározott szerződéshatárig, illetve a bekövetkező károk teljes kifutásáig vetíti előre. A díjakhoz kapcsolódó pénzáramok értékének becslését a Biztosító a időpontban élő és a következő évben kötelezettséggel járó szerződésekre a szerződés határáig várt díjelőírás már megfizetett díjakkal csökkenetett összege alapján, az ebből történő törlés, illetve a pénz időértékének figyelembevételével végezte el. A kárkifizetések pénzáramát a Biztosító a tervében szereplő, 2018-ra vonatkozó várt kárhányad és a termékre, illetve termékcsoportra a függőkár tartalékok kifutási háromszögei alapján becsült kifutási minta alapján modellezte, majd a pénzáram értékét a becsült törlési hányaddal korrigálva valorizált és diszkontált értéken vette figyelembe a díjtartalékban. A szerzési és igazgatási és befektetési költségek pénzáramának meghatározása szintén a Biztosító tervében szereplő, 2018-ra vonatkozó költséghányadok alapján történt. E pénzáramok értéke szintén becsült törlési aránnyal korrigált, valorizált és diszkontált értéken került figyelembevételre a díjtartalékban. A szerzési költségek esetében a Biztosító a számított összeget az elhatárolt (már kifizetett) szerzési költségek törlési aránnyal korrigált összegével csökkentette. A releváns múltbeli tapasztalatok és a Biztosító év végi szerződésállománya alapján valószínűsíthető, hogy az élő szerződések jövőben bekövetkező káraihoz köthető kötelezettségek meghatározó része forintban merül fel. Ezért a Biztosító a díjtartalékokhoz köthető összes pénzáramot forint pénzáramként modellezte. A Biztosító a díjtartalék számítások során a fentiek szerint bruttó és a viszontbiztosítási szerződésekből eredő pénzáramait is magába foglaló nettó díjtartalékot számolt. A viszontbiztosítási szerződésekből várhatóan megtérülő összegek meghatározása a bruttó és nettó díjtartalékok különbségeként történt. A díjtartalék számítás során figyelembe veendő szerződések határáig várható, a viszontbiztosítóval szembeni pénzáramok egyenlege a Biztosító szempontjából a tárgyév végén negatív volt, így várt megtérülés előjele is negatív, tehát a Biztosító ebben a tekintetben nincs kitéve a viszontbiztosító csődkockázatának, ezért a viszontbiztosítótól várt negatív megtérülést a viszontbiztosító csődkockázatából eredő várható veszteség értékével a Biztosító nem csökkentette. A Biztosítónak alapításától a tárgyév végéig csak néhány olyan kára volt, melynek kárösszege a tárgyév végén meghaladta az XL viszontbiztosítások belépési határát. Az évek többségében ilyen kára a Biztosítónak nem volt. Ezért az a Biztosító díjtartalékainak a károkhoz kapcsolódó bruttó és viszontbiztosítási szerződések alapján várható pénzáramait úgy modellezte, hogy figyelembe vette az XL és CAT XL szerződések díját, de az XL és CAT XL viszontbiztosítások belépési határát meghaladó összegű kárt nem feltételezett, így e károk díjtartalékokra gyakorolt hatását azok ritkasága miatt nem modellezte. 76

77 A kis termékek díjtartalékainak meghatározása A kistermékek díjtartalékait a Biztosító a meg nem szolgált díjak számviteli tartalékainak a évre vonatkozó üzleti tervben szereplő előirányzatok, becslések és a pénzügyi Beszámolóban szereplő adatok felhasználásával, egyszerűsített modellel határozta meg. A kis termékekre a Biztosító csak kockázatonkénti és katasztrófa XL viszontbiztosítással rendelkezett a évben. A kis termékekkel kapcsolatban a Biztosítónak XL és katasztrófa XL kára nem volt, ezért ilyen kárt nem modellezett, de a nettó díjtartalék meghatározása során a vonatkozó viszontbiztosítás (diszkontált) díját figyelembe vette. D Egyéb tartalékok A Biztosító a fizetőképesség értékelése céljából végzett tartalékszámítások során egyéb biztosítástechnikai tartalékokat nem képzett. 77

78 D A biztosítástechnikai tartalékok értékelése során alkalmazott feltevések lényeges változásai az előző év végén alkalmazott feltevésekhez képest A Biztosító a tárgyévben a biztosítástechnikai tartalékok értékelése során alkalmazott módszertanban és feltevésekben az alábbi területeken hajtott végre változtatásokat: Outlier kezelés A Biztosító a tárgyév végén változtatott a függőkár tartalékok képzése során alkalmazott outlier kezelési módszeren, illetve függőkár tartalékok outlierek miatt alkalmazott korrekcióján. A Biztosító a tárgyév zárásakor és a továbbiakban a simított felső kifizetési háromszögei alapján számolt tartalékok outlierek miatti szükséges korrekciójának összegét, a múltbeli outlierek összege alapján becsli, de úgy, hogy az outlierek összegét a becslendő kifizetési időszakok és a rendelkezésre álló tapasztalati kifizetési időszakok számának hányadosa alapján képzett szorzóval korrigálja. A változtatás a Biztosító számításai szerint jelentősen csökkentette a bruttó függőkár tartalékok diszkontálatlan értékét. Az ún. pótkocsi regressz hatásának figyelembe vétele A társbiztosítók ún. pótkocsi regresszekre vonatkozó fizetési hajlandóságának jelentős csökkenése miatt a tárgyév végétől, a Biztosító a függőkár tartalékok meghatározásának alapjául szolgáló felső kifizetési háromszögekben nem veszi figyelembe az elmúlt években behajtott nagy mennyiségű ún. pótkocsi regressz megtérülést, hogy a jövőbeli kifizetésekre vonatkozó becslése a megváltozott megtérítési hajlandóságot is tükrözze. A változtatás a Biztosító számítása szerint jelentősen növelte a KGFB nemzetközi dologi károk és a nemzetközi személyi károk függőkár tartalékának diszkontálatlan értékét. XL viszontbiztosítási határt meghaladó összegű KGFB károk kezelése A Biztosítónak teljes fennállása alatt eddig mindössze hat olyan KGFB kára volt, melyek esetében a kárösszeg illetve a várható kárösszeg meghaladta a Biztosító jelenleg, 125 m Ft-os KGFB XL viszontbiztosításának belépési határát. Az ilyen káresetek kis száma miatt az egyes kárszegmensekre felírt felső kifizetési háromszögek eredeti formájukban nem kielégítően alkalmasak az XL viszontbiztosítóktól várható összeggel együtt számítandó bruttó függőkár tartalékok becslésére. A tárgyév végi zárás során, és a továbbiakban a nagy károkra vonatkozó tapasztalatok nem kielégítő mennyisége miatt, a Biztosító a bruttó függőkár tartalékok meghatározása során külön, káronkénti egyedi becslést adott, illetve ad az XL viszontbiztosítóktól várt összegekre és az XL viszontbiztosítás belépési határa alatti kárösszegekre készít becslést háromszög módszerrel. Az XL viszontbiztosítók belépési határa alatti kárösszegekre a függőkár tartalékokat a Biztosító, az XL viszontbiztosítóktól várhatóan befolyó összegek nélküli felső kifizetési háromszögek alapján háromszög módszerrel képezte, illetve képzi meg, majd a bruttó tartalékot úgy becsli, hogy az így kapott összeghez az XL viszontbiztosítóktól jövőben várt megtérítések legjobb becslésének tekinthető, a számviteli függőkár tartalékokban megképzett XL viszontbiztosítási tartalékrészt adja hozzá. A korábbiakban a Biztosító a bruttó függőkár tartalékok becslése során nem kezelte külön az XL viszontbiztosítóktól várt megtérüléseket. A változtatás hatására a bruttó függőkár tartalékok diszkontálatlan értéke lényegében nem változott. A Biztosító a tárgyév végén feloldotta azt az egyszerűsítést, mely szerint a korábbiakban az XL viszontbiztosítóktól várt teljes megtérülést, tehát az egészségbiztosítási üzletág kötelezettségeihez tartozó KGFB felelősségi járadékokkal szemben várt XL megtérítést is a nem-életbiztosítási függőkár tartalékokkal állította szembe. 78

79 A változtatás 304 m Ft-tal csökkentette a nem-életbiztosítási függőkár tartalékok és egyben viszontbiztosítóktól várt megtérítések összegét, miközben a felelősségi járadéktartalékokat magába foglaló egészségbiztosítási kötelezettségekhez tartozó viszontbiztosítótól várt megtérülések ugyanezzel az összeggel növekedtek. D A biztosítástechnikai tartalékok értékével kapcsolatos bizonytalanság szintje A Biztosító által elvégzett számítások alapján, a KGFB termék nemzetközi dologi, nemzetközi személyi és hazai személyi kárszegmenseire meghatározott kártartalékok összegével kapcsolatos bizonytalanság tekinthető jelentősnek. E kárszegmensekben az outlier kifizetések jelentkezése, illetve kezelése, az összevont időszakokra adott becslések tapasztalható jelentősebb hibái és a kifizetési minta megfigyelhető gyorsulása okozhat becslési bizonytalanságot, továbbá az, hogy a nemzetközi és a személyi sérüléses károk első kifutási negyedéveiben igen kevés kifizetés történik, mely tulajdonság éppen azon kárnegyedévek várható összes kifizetéseinek becslésében okoz bizonytalanságot, melyek a tartalékban a legtöbb várható jövőbeli kifizetést képviselik. A biztosítástechnikai tartalékok értékével kapcsolatos információk, számítások bizonytalanságára elsősorban a lebonyolítási eredményekből következtethetünk. E jelentés az ún. nagy termékek függőkár tartalékának és díjtartalékának lebonyolítási eredményét mutatja be. A többi termék biztosítástechnikai tartaléka és tartalék lebonyolítási eredménye nem jelentős. A tárgyévet megelőző év végén a nagy termékekre képzett kártartalékok egy éves lebonyolítási Termék / szegmens Hazai személyi eredményei (mft) KGFB Hazai dologi Nemzetközi személyi Nemzetközi dologi Lakásbiztosítások Casco Összesen Nettó XL Bruttó A Biztosító nagy termékeinek bruttó függőkár tartalékai a tárgyév végén mft-os, a nyitó tartalék 15%-ának megfelelő egy éves lebonyolítási eredményt mutattak. E lebonyolítási eredmény több mint fele az XL viszontbiztosítók belépési határát meghaladó összegű, néhány nagy személyi sérüléses káron keletkezett. A hazai személyi sérüléses károk esetében az XL lebonyolítási eredményből 304 m Ft annak az említett változtatásnak a látszólagos hatása, mely során a hazai személyi KGFB károk szegmensében található két legnagyobb összegű, már csak felelősségi járadékkal rendelkező kárban az XL viszontbiztosítóktól várt megtérítési összeg, a felelősségi járadékokat magába foglaló egészségbiztosítási kötelezettségekhez került átsorolásra, egy korábbi egyszerűsítés feloldásával. A Biztosító legnagyobb termékeinek kártartalékai a tárgyév végén összességében 285 m Ft-os, a nyitó tartalék 9%-ának megfelelő, pozitív, egy éves nettó lebonyolítási eredményt mutattak. A nemzetközi személyi sérüléses KGFB kártartalékok jelentősebb pozitív lebonyolítási eredménye ellensúlyozta, illetve meghaladta a nemzetközi dologi kárszegmens negatív lebonyolítási eredményét. A Biztosító pozitív nettó lebonyolítási eredménye kisebb részben, de érzékelhetően járult hozzá a Biztosító szavatoló tőkéjének növekedéséhez. 79

80 A tárgyévet megelőző év végén a főbb termékekre képzett díjtartalék egy éves lebonyolítási eredménye (mft) Termék / szegmens KGFB Lakásbiztosítások Casco Összesen Nettó Bruttó A Biztosító nyitó bruttó díjtartalékának kb. 90%-át adó bruttó KGFB díjtartalék a tárgyévben 352 mft lebonyolítási nyereséget mutatott. A lebonyolítási nyereség döntő oka a KGFB termék tervezettnél (57,3%) érzékelhetően kedvezőbb, 52,23%-os tárgyévi kárhányada volt. A tervezettnél alacsonyabb KGFB kárhányad a év végi KGFB díjtartalékban lévő kárrész felülbecsléséhez, összességében a díjtartalék felülbecsléséhez, illetve lebonyolítási nyereségéhez vezetett. A függőkár tartalékok évi, részben módszertani hatásból adódó, kárszegmensenként jelentősen eltérő lebonyolítási eredményei, a jelzett bizonytalanságok és a Biztosító viszonylag kis mérete miatt, a biztosítástechnikai tartalékok értékével kapcsolatos bizonytalanság jelentősnek tekinthető. A Biztosító fizetőképesség értékelése céljára végzett tartalékszámításainak eredménye a KGFB kárhányad, egy-egy nagyobb KGFB kifizetés, vagy a kifizetési minta a kifizetésekben még csak részben megjelenő változása miatt, jelentős, mft-os mértékben bármely irányba eltérhet a tartalék értékelés során becsült értékektől. 80

81 D A biztosítástechnikai tartalékok értékelésénél alkalmazott módszerek, feltevések eltérései a nemzeti számviteli és biztosítási jogszabályok alapján készült pénzügyi Beszámolóban szereplő számviteli biztosítástechnikai tartalékok számításánál alkalmazott módszerek és feltevések között A Biztosító a hatályos nemzeti előírások alapján készült pénzügyi Beszámolójában szereplő számviteli biztosítástechnikai tartalékok képzése során alkalmazott módszerek és feltevések összefoglalása a B.2.4. részben található. A fizetőképesség értékelés céljára végzett számítások során meghatározott biztosítástechnikai tartalék képzése során alkalmazott módszerek és feltevések összefoglalása a D részben található. A két értékelési módszer közötti fontosabb különbségek az alábbiak: - A számviteli biztosítástechnikai tartalékok képzése során a Biztosító függőkár tartalékai az egyes károk felmérése, szakértői értékelése alapján megállapított, várható kárkifizetések nem diszkontált értékén alapul, míg a biztosítástechnikai tartalékokat a Biztosító a megtörtént kifizetések alapján, a várt kifizetési pénzáram meghatározásával, a pénz időértékének figyelembevételével, diszkontálva képzi. Az utóbbi esetben a tartalék a befektetésével elérhető kockázatmentes hozammal kisebb és nem tartalmazza a szakértői becslésekben általában megjelenő prudenciális többletet sem. - Mivel a biztosítástechnikai tartalékok képzése már megtörtént kifizetések alapján történik, e tartalékban nem kerülnek értékelésre a jövőbeli kifizetésekről már rendelkezésre álló, a számviteli biztosítástechnikai tartalékokban figyelembe vett, de a kifizetésekben még meg nem jelent információk. E tulajdonság a biztosítástechnikai tartalékok esetében kisebb kármennyiségek mellett, különösen a nagy károk esetében vezethet becslési bizonytalansághoz, vagy jelentős alulbecslési hibához. A Biztosító a függőkár tartalék becslése során az XL viszontbiztosítók belépési határát meghaladó ismert károk esetében korrekciókat alkalmaz a potenciális alubecslés elkerülése érdekében. - Ugyancsak a biztosítástechnikai tartalékok képzésének bizonytalanságát növeli, hogy e tartalékok képzése során a kifizetési minta változása becslési hibához vezethet, ezzel szemben a számviteli biztosítástechnikai tartalékok nem érzékenyek a kifizetési minta gyorsulására vagy lassulására. A Biztosító tartalék becslései során igyekszik felismerni és figyelembe venni az egye kárszegmensek kifizetési mintáinak változásait - A számviteli biztosítástechnikai tartalékok a már említett szakértői becslések hibája miatt bizonytalanok, továbbá nem érzékenyek a pénz időértékére, mely elsősorban hosszú kifutási időtartam és/vagy magas hozamok esetén vezet a jelenérték lényeges becslési hibájához. A Biztosító mindkét tartalékbecslését folyamatosan finomítja, elemzi a lebonyolítási eredményeket és egyéb tapasztalatokat, annak érdekében, hogy a fenti (mindkét tartalékkal kapcsolatban felvethető) problémákat lehetőség szerint elkerülje. A lényeges különbségek számszerű bemutatását lást a D.1.2. fejezetében. 81

82 D.2.3. A volatilitási kiigazítás alkalmazására vonatkozó információk A Biztosító biztosítástechnikai tartalékainak fizetőképesség értékelése céljából végzett értékelése során alkalmazza a 2009/138/EK irányelv 77d. cikkében említett volatilitási kiigazítást. A 2017-es év végi biztosítástechnikai tartalékok, a szavatolótőke-szükséglet és a szavatoló tőke számítását a Biztosító volatilitási kiigazítást nem tartalmazó hozamgörbék használatával is elvégezte. A hozamgörbék cseréjének (a volatilitási kiigazítást tartalmazó hozamgörbék helyett a volatilitási kiigazítást nem tartalmazó hozamgörbék használata) alig van hatása a biztosítástechnikai tartalékok, a szavatolótőke-szükséglet, illetve a szavatoló tőke értékére. mft (VA) (nincs VA) Eltérés Szavatolótőke-követelmény 2.007, ,51-0,01% Szavatoló tőke 4.230, ,56 0,03% Szavatolótőke-megfelelés 210,71% 210,79% 0,04% A szavatolótőke-megfelelés volatilitási kiigazítást nem tartalmazó hozamgörbe használatával számolva csekély mértékben javulna (0,04%). D.2.4. Az illeszkedési kiigazítás, az átmeneti kockázatmentes hozamgörbe és az átmeneti levonás alkalmazására vonatkozó nyilatkozatok A Biztosító biztosítástechnikai tartalékainak fizetőképesség értékelése céljából végzett értékelése során nem alkalmazza a 2009/138/EK irányelv 77b. cikke szerinti illeszkedési kiigazítást. A Biztosító biztosítástechnikai tartalékainak fizetőképesség értékelése céljából végzett értékelése során nem alkalmazza a 2009/138/EK irányelv 308c. cikkében említett átmeneti kockázatmentes hozamgörbét. A Biztosító biztosítástechnikai tartalékainak fizetőképesség értékelése céljából végzett értékelése során nem alkalmazza a 2009/138/EK irányelv 44 cikkének (2a) bekezdésében említett kockázatmentes hozamgörbére vonatkozó extrapolációt. A Biztosító biztosítástechnikai tartalékainak fizetőképesség értékelése céljából végzett értékelése során nem alkalmazza a 2009/138/EK irányelv 308d. cikkében említett átmeneti levonást. D.3. Egyéb kötelezettségek A közvetlen biztosítási ügyletekből és viszontbiztosítási szerződésekből származó kötelezettségek és céltartalékok - A közvetlen biztosítási ügyletekből és viszontbiztosítási szerződésekből származó kötelezettségeket és a céltartalékokat a Biztosító mindkét mérlegben azonos összegben képezte meg. - A hatályos hazai számviteli előírások alapján készített mérlegben e soron a viszontbiztosítók felé meglévő esedékes és nem esedékes kötelezettségek is szerepelnek, míg a Szolvencia II. mérlegben e soron csak a már esedékes kötelezettségek jelennek meg. 82

83 Egyéb kötelezettségek - A nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben az egyéb kötelezettségek soron az egyesületi tagokkal szemben fennálló tagdíj kötelezettségeket, a belföldi és külföldi szállítókkal szembeni kötelezettségeket, a baleseti adó kötelezettségeket, a vagyonkezelővel szembeni kötelezettségeket, illetve a költségvetéssel szembeni kötelezettségeket szerepelteti a Biztosító. - A Szolvencia II. mérlegben e kötelezettségeket a tagdíj túlfizetések összegével csökkenti a Biztosító, mivel e tagdíj túlfizetéseket (előre fizetményeket) a már fel nem mondható szerződések díjával együtt e mérlegben követelésként az Eszköz oldalon az Egyéb, máshol fel nem tüntetett eszközök soron vette figyelembe. Így a Szolvencia II. mérlegben az e soron szereplő érték 5 mft-tal alacsonyabb, mint a nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben. Máshol fel nem tüntetett források - A nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben a Biztosító az esedékes viszontbiztosítói jutalékelhatárolást ezen a soron mutatja be (40 mft). - Az arányos (QS) viszontbiztosítási szerződésekből származó esedékes jutalékot a Szolvencia II. mérlegben a viszontbiztosítókkal szembeni kötelezettségek soron kell bemutatni. Előre fizetett díjak - A nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben a Biztosító a biztosítási szerződések alapján befizetett, de még nem esedékes összegeket mutatja ki (789 mft). - A Szolvencia II. mérlegben e tétel a díjtartalék számítás során kerül figyelembe vételre. Árfolyam elhatárolás - A nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben az értékpapírok árfolyamával kapcsolatos elhatárolásokat a Máshol fel nem tüntetett források (ezen belül a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása) mérleg soron szerepelteti a Biztosító, 154 mft összegben. Az elhatárolás összegének meghatározása a hatályos nemzeti számviteli előírások alapján történt. - A Szolvencia II. mérlegben az értékpapírokhoz kapcsolódó árfolyam elhatárolások a megfelelő eszköz soron a papír piaci értékében jelennek meg, így e mérlegben nem a Máshol fel nem tüntetett források között mutatja be azokat a Biztosító. Elhatárolt (meg nem szolgált) tagdíj - A nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben az elhatárolt (befizetett, de még meg nem szolgált) tagdíjat a Máshol fel nem tüntetett források (ezen belül bevételek passzív időbeli elhatárolása) mérleg soron szerepelteti a Biztosító 136 mft összegben. - E tételt a Szolvencia II. mérlegben nem kell kötelezettségként megjeleníteni, mert fordulónap után nem okoz erőforrás kiáramlást, emiatt a fizetőképesség értékelése céljából készített Szolvencia II. mérlegben a biztosítástechnikai tartalékokon kívüli kötelezettségek közül e tétel kiemelésre került. Összességében a Szolvencia II. mérlegben a Máshol fel nem tüntetett források soron szereplő érték m Ft-tal lett alacsonyabb, mint a nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben. Mindezek eredményeként a Szolvencia II. mérlegben a források értéke 2017 év végén mft-tal volt alacsonyabb a nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben szereplő értéknél. 83

84 A fenti átértékelések eredményeként a Szolvencia II. rendszerben alkalmazandó értékelési elvek alapján elkészített mérleg szerint a saját tőke értéke mft, ami 114 mft-tal magasabb a jelenleg hatályos számviteli előírások alapján készített mérlegben szereplő saját tőkénél. D.4. Alternatív értékelési módszerek A Biztosító nem alkalmaz a 2015/35/EU rendelet 263. cikkében meghatározott alternatív értékelési módszereket. D.5. Egyéb információk A Biztosító jelentésében a fizetőképesség értékelése céljából végzett értékelésekkel kapcsolatban egyéb információt nem kíván közzétenni. 84

85 E. Tőkekezelés E.1. Szavatoló tőke E.1.1. A vállalkozás szavatoló tőkéjével való gazdálkodása érdekében alkalmazott célokra, politikákra és eljárásokra vonatkozó információk, az üzleti tervezés és előre tekintés időhorizontja, a tárgyévben bekövetkezett lényeges változásra vonatkozó információk A Biztosító 7 éves stratégiai időszakokat határoz meg. Az előre tekintések időhorizontja a stratégiai időszak végéig, de legalább 3 éves időszakra terjed ki. A Biztosító hatályos Stratégiája a időszakra vonatkozik. A Biztosító Stratégiában meghatározott céljai között szerepel, hogy a es teljes stratégiai időszakban őrizze meg gazdasági egyensúlyát és folyamatosan feleljen meg a biztosítási törvényben foglalt szavatoló tőke és egyéb törvényes működési követelménynek. A Biztosító a időszakban a Stratégiához kapcsolódó akciótervében a piaci átlagos szintet megközelítő kb. 200%-os megfelelési mutató elérését tűzte ki célként, ezt 2017 végére - 211%-os megfelelési mutató elérésével teljesítette. A Biztosító 2015 végén és a évben a Szolvencia II. rendszer bevezetésével többszörösére nőtt tőkekövetelmények teljesítése érdekében és az MNB 2015 végi intézkedései következtében, jelentősen csökkentette a vállalt kockázatait, illetve a vállalt kockázatokból megtartott részt. Ez a kockázatvállalási, illetve megtartási szint a tárgyévben lényegében nem változott. (A megtett kockázatcsökkentő intézkedések részletes bemutatása a C.8. részben található.) A Biztosító a következő néhány évben mérsékelt ütemben növelni tervezi a biztosítási kockázatvállalás mértékét: 2019-től a tárgyév végéhez képest a vállalt kockázatokból megtartott rész óvatos növelése szerepel a tervekben a viszontbiztosítási arány évente 10% pontos csökkentésével, a 2017 végén mért szavatoló tőke megfelelési szint megtartása mellett. A Biztosító a rendelkezésre álló szavatoló tőkéjének megfelelő kockázatvállalás érdekében az Igazgatótanács kockázatonként, illetve kockázatcsoportonként (a kockázatcsoporton belüli diverzifikáció hatás figyelembe vételével) saját értékelés (ORSA) alapján számolt szavatolótőke-követelmény limiteket határoz meg, mely limitek túllépése esetén az Igazgatótanács jelzést kap. A túllépés kezelésére alkalmas intézkedésekre vonatkozó javaslat kidolgozása a Kockázatkezelési Bizottság feladata. Az Igazgatótanács az egyes kockázatokra, kockázatcsoportokra vonatkozó limiteket úgy állapítja meg, hogy azok lehetőleg megfelelő tűrési sávot is tartalmazzanak a kockázati mérőszámok, illetve a kockázat értékének ingadozása esetére. E.1.2. A jelentési időszakban bekövetkezett bármely lényeges változásra vonatkozó információk A Biztosító évi Küldöttgyűlése a Stratégia részeként elfogadott egy a időszakra vonatkozó akciótervet. 85

86 Az akcióterv prioritásként jelöli meg, hogy a Biztosító folyamatosan feleljen meg a biztosítási törvényben foglalt szavatoló tőke és egyéb törvényes működési követelménynek és új célként fogalmazta meg, hogy a Biztosító az időszak végére közelítse meg, illetve érje el a piaci átlagos kb. 200%-os tőke megfelelési szintet. E.1.3. A Biztosító pénzügyi Beszámolója szerinti eredmény alakulása A Biztosító éves Beszámolóját a Küldöttgyűlés fogadja el, és egyben döntést hoz az adott évi adózott eredmény felhasználásra vonatkozóan. A nemzeti számviteli jogszabályok alapján készített pénzügyi Beszámoló szerint a évet a Biztosító mft adózott eredménnyel zárta. Ezzel a Biztosító saját tőkéje évben mft-ról mft-ra nőtt a pénzügyi Beszámoló céljára készült mérleg szerint. A időszakban a Biztosító pénzügyi Beszámolója szerinti eredményének alakulását az alábbi táblázat mutatja be. A Biztosító pénzügyi Beszámolója szerinti eredményének alakulása (mft) Adózott eredmény (-) (-) Az előző évek Küldöttgyűlésein hozott döntések eredményeként a Biztosító jegyzett tőkéje én változatlanul mft volt. A pénzügyi Beszámoló szerinti saját tőke év során mft-ról mft-ra nőtt. A Biztosító szakmai vezetése azt javasolja az Igazgatótanácsnak és a Küldöttgyűlésnek elfogadásra, hogy a keletkezett eredményt jegyzett tőke emelésre fordítsa. A Biztosító nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült pénzügy Beszámolója szerinti tőkeszerkezetét az alábbi ábra mutatja be. 86

87 A Biztosító nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült pénzügyi Beszámolója szerinti tőkeszerkezetének alakulása (mft) Tőkeszerkezet Jegyzett tőke Saját tőke Adózott eredmény Értékelési tartalék Eredménytartalék E.1.4. A Biztosító szavatoló tőkéjének alakulása A Biztosító Szolvencia II. standard modell alkalmazásával számított fizetőképesség értékelése céljából végzett értékelés szerinti szavatoló tőkéje 2016-ban mft volt, mely a év végére mft-ra növekedett. A Biztosító szavatoló tőke megfelelési mutatója 2017 végén elérte a 211%-ot. E.1.5. A Biztosító szavatoló tőkéjének a szavatolótőke-szükséglet fedezésére és a minimális tőkeszükséglet fedezésére figyelembe vehető összege és annak változása a tárgyév során Az alábbi táblázat a Biztosító szavatoló tőkéjének a szavatolótőke-szükséglet fedezésére és a minimális tőkeszükséglet fedezésére figyelembe vehető összegét és annak változását mutatja be a tárgyév során. A Biztosító szavatoló tőkéjének szerkezete és annak változása a tárgyévben (mft) Tőkeelemek Rendelkezésre álló szavatoló tőke Felhasználható szavatoló tőke Rendelkezésre álló szavatoló tőke Felhasználható szavatoló tőke 1. szintű szavatoló tőkeelem Korlátozott 1. szintű szavatoló tőkeelem szintű alapvető szavatoló tőke szintű kiegészítő szavatoló tőke szintű alapvető szavatoló tőke szintű kiegészítő szavatoló tőke