Fizetőképességről és pénzügyi helyzetről szóló jelentés

Átírás

1 Fizetőképességről és pénzügyi helyzetről szóló jelentés (Solvency and financial condition report) év Dátum: Budapest, Előterjesztő: Dr. Zámbó Ákos Jóváhagyta: Igazgatótanács Határozat: 45/2017. ( ) IT határozat: az Igazgatótanács az MNB i határidős adatszolgáltatással kapcsolatos ún. A fizetésképességről és pénzügyi helyzetről szóló jelentést (SFCR), valamint a kapcsolódó táblázatok adattartalmát megtárgyalta és 6 fő részvételével egyhangúlag úgy dönt, hogy azt elfogadja és javasolja annak az MNB felé történő megküldését és közzétételét. 1

2 Tartalomjegyzék Összefoglaló... 5 A. Üzleti tevékenység és teljesítmény bemutatása A.1. Üzleti tevékenység A.1.1. A Biztosítóval, a felügyelő hatósággal, a könyvvizsgálóval és a jelentéssel kapcsolatos általános információk A.1.2. A Biztosító üzleti tevékenységére és teljesítményére ható legfontosabb tényezők A.1.3. A Biztosító szerződésállománya, tagsága, értékesítési teljesítménye, díjbevétele A.1.4. A munkavállalói és értékesítési létszám alakulása A.2. Biztosítási tevékenység bemutatása A.2.1. Kárkifizetések, megtérülések A.2.2. Kárhányadok alakulása A.2.3. A számviteli biztosítástechnikai tartalékok alakulása és lebonyolítási eredménye A.2.4. A számviteli biztosítástechnikai tartalékok értékelésénél alkalmazott módszerek, feltevések A.2.5. Költségek A.3. Befektetési tevékenység bemutatása A.4. Egyéb tevékenységek bemutatása A.5. Egyéb információk B. Irányítási rendszer B.1. Általános információk az irányítási rendszerről B.1.1. Küldöttgyűlés B.1.2. Felügyelő Bizottság B.1.3. Igazgatótanács B.1.4. A Biztosítónál működő bizottságok és azok feladatai és hatáskörük B.1.5. Szakmai vezetés B.1.6. A kiemelten fontos feladatkörök fő szerepeinek és feladatainak ismertetése B.1.7. Javadalmazási politika B.2. Szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági követelmények B.3. Kockázatkezelési rendszer (saját kockázat- és szolvencia értékelés) B.4. Belső ellenőrzési rendszer B.4.1. Compliance (megfelelőség biztosítási) funkció B.5. Belső ellenőrzési feladatkör B.6. Aktuáriusi feladatkör B.7. Kiszervezés B.8. Egyéb információk C. Kockázati Profil C.1. Biztosítási kockázat C.1.1. Nem-életbiztosítási kockázatok C.1.2. Életbiztosítási kockázatok C.1.3. Egészség- és balesetbiztosítási kockázatok C.2. Piaci kockázat

3 C.2.1. Kamatláb kockázat C.2.2. Részvények és részesedések kockázata C.2.3. Ingatlan kockázat C.2.4. Devizaárfolyam kockázat C.2.5. Koncentrációs kockázat C.2.6. Kamatrés (spread) kockázat C.3. Hitelkockázat C.3.1. Partner kockázat C.3.2. Ügyfélkockázat C.3.3. Kibocsátói kockázat C.4. Likviditási kockázat C.5. Működési kockázat C.6. Egyéb jelentős kockázatok C.7. Egyéb információk C.8. A kockázatok csökkentésére alkalmazott technikák és ezek eredményessége C.9. A Biztosító kockázatérzékenységének mérésére alkalmazott módszerek, a lényeges kockázatokra vonatkozó stressztesztek és érzékenységelemzés D. Szavatolótőke-megfelelési értékelés D.1.1. Eszközök D.1.2. Források D.2.1. Biztosítástechnikai tartalékok D.2.2. A volatilitási kiigazítás alkalmazására vonatkozó információk D.2.3. Az illeszkedési kiigazítás, az átmeneti kockázatmentes hozamgörbe és az átmeneti levonás alkalmazására vonatkozó nyilatkozatok D.3. Egyéb kötelezettségek D.4. Alternatív értékelési módszerek D.5. Egyéb információk E. Tőkekezelés E.1. Szavatoló tőke E.1.1. A vállalkozás szavatoló tőkéjével való gazdálkodása érdekében alkalmazott célokra, politikákra és eljárásokra vonatkozó információk, az üzleti tervezés időhorizontja, a tárgyévben bekövetkezett lényeges változásra vonatkozó információk E.1.2. A jelentési időszakban bekövetkezett bármely lényeges változásra vonatkozó információk E.1.3. A Biztosító pénzügyi Beszámolója szerinti eredmény alakulása E.1.4. A Biztosító szavatoló tőkéjének alakulása E.1.5. A Biztosító szavatoló tőkéjének a szavatolótőke-szükséglet fedezésére és a minimális tőkeszükséglet fedezésére figyelembe vehető összege és annak változása a tárgyév során E.1.6 A szavatoló tőke összetevőinek változása a tárgyév során a Szolvencia II. mérleg alapján E.2. Szavatolótőke-szükséglet és minimális tőkeszükséglet E.2.1. Szavatolótőke-szükséglet és minimális tőkeszükséglet, számszerű adatok E.2.2. Szavatolótőke-szükséglet és minimális tőkeszükséglet, egyszerűsítések E.3. Az időtartam- alapú részvénypiaci kockázati részmodul használata a szavatolótőke-szükséglet számítása során

4 E.4. A standard formula és az alkalmazott belső modellek közötti eltérések E.5. A minimális tőkeszükséglet és a szavatolótőke-szükséglet nem teljesülése E.6. Egyéb információk E.6.1. A VENYIGE 3 INGATLAN Kft E.6.2. A VENYIGE 3 AUTÓJAVÍTÓ Kft

5 Összefoglaló Üzleti tevékenység A Biztosító évi üzleti tevékenységére elsősorban az MNB án kelt V-JÉ-II-1/2015. számú végzésében szereplő korlátozó intézkedései, a biztosítástechnikai tartalékok befektetését jelentősen korlátozó jogszabályi előírások, az alacsony infláció, a KGFB piac mérsékelt díjmozgásai és az élénkülő személygépjármű piacok voltak jelentős hatással. Az MNB fent említett végzésében többek között tartalékhiányt állapított meg, a KGFB termék terjesztését ideiglenesen felfüggesztette és a Biztosító számára Pénzügyi terv készítését írta elő, melyet a Biztosító benyújtott és annak a Felügyelet által történő elfogadása után sikeresen végrehajtott. A Biztosító belső tevékenységére jelentős hatással volt a Szolvencia II. rendszer évi bevezetése, különösen az, hogy az új rendszerben a Biztosítóval szemben támasztott szavatolótőke-követelmény több mint kétszeresére nőtt. A Biztosító az előző években a Szolvencia II. rendszer bevezetésére belső folyamatai átalakításával, a szükséges új elemek beépítésével következetesen felkészült, a megnövekedett tőkekövetelménynek való megfelelést a vállalt kockázatok csökkentésével, további arányos viszontbiztosítási fedezet vásárlásával biztosította. A Biztosító Magyarország területén végez biztosítási tevékenységet, nem folytat határon átnyúló tevékenységet, lényeges biztosítási ágazatai: a gépjármű felelősségbiztosítás, az egyéb gépjármű biztosítások és a tűz- és egyéb vagyon kár biztosítása. Fontosabb termékei a KGFB, az LTC és LSC nevű Casco biztosítások és az Easy I, illetve KÖBE OTTHON lakásbiztosítások. A Biztosító meghatározó terméke 2016-ban is a KGFB volt. A Biztosító a i nyilvántartása alapján összesen db (8.960 mft állománydíjjal) biztosítási szerződéssel rendelkezett, amelyből a KGFB szerződések száma db volt (7.887 mft állománydíjjal). A év végén a Biztosító Egyesület tagjainak száma fő volt. A felügyeleti intézkedések és a hatásukra hozott döntések következményeként a szerződésállomány 2016-ban, a év végi darabról jelentős mértékben, több mint 86 ezer darabbal darabra csökkent. A szerződésállomány csökkenését a KGFB termék szerződésállományának csökkenése okozta. A KGFB szerződésállomány csökkenésében jelentős szerepe volt annak, hogy a felügyeleti intézkedések hatására a Biztosító a vállalt kockázatai csökkentése érdekében a KGFB flotta piacról való kivonulásról döntött és év közben a flotta KGFB szerződéseit felmondta. Az új szerződéseket és törléseket tartalmazó táblázatokban bemutatott adatok jól jelzik, hogy a Biztosító a tárgyévben csak igen korlátozott szerzési teljesítményt érhetett el, miközben a KGFB termékre jellemző természetes fogyás és a Biztosító saját döntései alapján megvalósított állománycsökkentés jelentős állományvesztéshez vezetett. A évben a Biztosító biztosítási termékeinek bruttó díjbevétele mft volt, amelyben a KGFB termékre jutó rész mft a legnagyobb, így e termék díjbevétele az összes bruttó díjbevétel 86,95%-át tette ki. A Biztosító üzletágainak összefoglaló díjbevételi, kár, költség és viszontbiztosítási adatait bemutató S S táblázatok az 1. számú mellékletben találhatók. 5

6 2016-ban a Biztosító szerződéseinek darabszáma 28,6%-kal csökkent, ugyanakkor a díjbevétele a magasabb átlagdíj miatt csak 16,87%-kal és mft-tal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A Biztosító piaci részesedése a évben 1,21%-ról 0,95%-ra, a KGFB piaci részesedése pedig 8,81%-ról 5,84%-ra csökkent. A Biztosító stratégiai célja a nem KGFB termékek díjbevételének növelése ban a KGFB-n kívüli termékek díjbevétele a évhez képest összesen 16,6%-kal, évhez képest pedig 4,8%-kal növekedett. A KGFB-n kívüli termékek díjbevétele 2016-ban elsősorban a Lakásbiztosításban elért fejlődés következtében elérte az mft-ot, amely több mint 52,4 mft-tal magasabb az egy évvel korábbinál ban a nem KGFB díjbevétel aránya 10%-ról 13%-ra növekedett, ezzel a Biztosító a díjbevétel termékszintű diverzifikációjával kapcsolatos stratégiai céljához közelebb került. Biztosítási tevékenység A Biztosító 2016-ban mft kárkifizetést teljesített, amely 6,6%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A kárrendezési terület tevékenysége döntő mértékben papírmentesen zajlik. A kárszemlét követően beérkező elektronikus dokumentumok alapján a kárügyek több mint 65%-ában a szemle beérkezése után 1 munkanapon belül munkatársaink döntést hoznak a jogalapról, a számla nélkül felajánlható összegről, vagy megfelelő összeghatár megjelölésével engedélyt adnak a gépjármű javíttatására, illetve nem rendezett jogalap esetén tájékoztatják az ügyfelet a kárrendezéshez szükséges dokumentumokról évben meghozott EU bírósági döntés miatt a pótkocsi regressz követelések behajtásával kapcsolatban bizonytalanság alakult ki, ezért 2016-ban a Biztosító kármegtérülésből származó bevétele az előző évi 518 mft-ról 256 mft-ra csökkent. A Biztosító eredménye elsősorban az egyes termékek nettó kárhányadától függ. A Biztosító a kárhányadok változékonyságának kontrollálása, a szavatolótőke-követelmény csökkentése és a katasztrófa károk elleni védelem érdekében viszontbiztosításokat köt. A KGFB és a lakossági tömeg Casco (LTC, LSC, KÖBE Casco) termékekre a Biztosító 2016-ban 60%-os arányos (Quota Share, a továbbiakban: QS) viszontbiztosítással rendelkezett. A Biztosító a KGFB termék extrém nagy kárainak fedezetére kárösszeg meghaladásos (Excess of loss; a továbbiakban: XL) viszontbiztosítással rendelkezett 2016-ban is. A KGFB XL viszontbiztosításban a viszontbiztosítók belépési határa a tárgyévben 125 mft volt. A Lakásbiztosítások, a lakossági tömeg Casco termékek és a Vállalati vagyonbiztosítások kockázatonkénti extrém nagy káraira és katasztrófa káraira a Biztosító szintén rendelkezett XL viszontbiztosítási fedezettel a tárgyévben. A fedezet felső határát a Biztosító úgy választotta meg, hogy az az év során a Szolvencia II. standard modellben meghatározott módszer alapján a 0,5%-os valószínűséggel bekövetkező természeti és ember okozta katasztrófakárokra számítandó becsült veszteség összegét meghaladja ban a KGFB termék bruttó kárhányada 72,85%, az XL viszontbiztosítás figyelembevételével számolt nettó kárhányada 67,77% volt. 6

7 A Biztosító a 2016-ban alkalmazott díjemelések következtében 2017-ben a nettó KGFB kárhányad további csökkenésére számít. Az MNB 2015 novemberében hozott intézkedéseire reagálva a Biztosító február 20-tól hatályos díjszabásában az MNB iránymutatása alapján további díjemeléseket alkalmazott. A Biztosító az előzőekben említett felügyeleti intézkedések után az üzleti modelljének jelentős átalakításáról döntött és 2016-ra nem hirdetett meg flotta díjszabást, továbbá a flotta KGFB szerződések portfólióból történő kivezetését hajtotta végre. A Lakásbiztosítás esetében a kedvező évi kárhányad nagy valószínűséggel a káresemények szempontjából kedvező évnek volt köszönhető. Az LSC és az LTC Casco termékek kárhányada 2016-ban nőtt, azonban összességében nem haladta meg a kalkulációban előirányzott értéket. A Biztosító számviteli bruttó biztosítástechnikai tartalékainak összege a tárgyévben alig változott. A Biztosítónál a GFB, az egyéb gépjármű biztosítások és a tűz- és egyéb vagyoni kár biztosítás üzletághoz, mint elsődleges kockázathoz sorolható termékek számviteli biztosítástechnikai tartaléka haladta meg a 25 mft-ot 2016 végén. A számviteli nettó függőkár tartalékok összege jelentősen csökkent, míg a viszontbiztosítókra jutó tartalékrész jelentősen növekedett. E változások oka elsősorban az, hogy a Biztosító 2016-ban 30%-ról 60%-ra növelte a KGFB és a lakossági tömeg Casco termékekre vonatkozó arányos viszontbiztosítás terjedelmét és a KGFB nettó függőkár tartalék esetleges lebonyolítási veszteségének fedezésére ún. LPT/ADC viszontbiztosítást kötött. A Biztosító eredményét jelentősen befolyásolta az előző években történt károkra képzett függőkár tartalékok felhasználásának alakulása, az ún. lebonyolítási eredmény is. Az MNB án kelt V-JÉ-II-1/2015. számú végzésében többek között jelentős tartalékhiányt állapított meg a KGFB termék számviteli függőkár tartalékain és részben erre alapozva Pénzügyi terv készítését írta elő. A Biztosító Pénzügyi terve szerint a tartalékhiány kezelése érdekében megkötött ún. LPT/ADC viszontbiztosítási szerződés a év végi nettó KGFB számviteli függőkár tartalékok esetleges tartalékhiányára nyújt fedezetet 90%-ban. Az esetleges lebonyolítási veszteség 10%-ára a Biztosító 130 mft egyéb számviteli biztosítástechnikai tartalékot képzett ban a Biztosító a számviteli biztosítástechnikai tartalékain számottevő pozitív lebonyolítási eredményt ért el, melynek nettó összege a KGFB termék vonatkozásában elérte a 327 mft-ot. A kiemelt, nem KGFB termékek függőkár tartalékai is összességében pozitív egy éves lebonyolítási eredményt mutattak év végén. A Biztosító szerzési, igazgatási és kárrendezési költséghányada 2016-ban 34,41% volt. A költséghányadok tekintetében az elmúlt hat évben a Biztosítónak minden elem esetében sikerült érzékelhető csökkenést elérnie. A Biztosító költségei összességében 13,36%-kal csökkentek az előző évhez képest. A csökkenés elsősorban a már említett Pénzügyi tervben a tőke megfelelési kockázat csökkentése érdekében bevezetett megszorítások miatt következett be. A Biztosító az előző évihez képest alacsonyabb mft bruttó díjbevételhez viszonyított költséghányadai 2016-ban a szerzési költségek vonatkozásában csökkentek, míg a fennálló sztenderd (fix) költségek, illetve a megnövekedett kár darabszám miatt az igazgatási és a kárrendezési költséghányadok növekedtek, amelyeknek mértéke nem számottevő, 1% ponton belül maradt. 7

8 Befektetési tevékenység A Biztosító befektetéseivel kapcsolatos döntéseket a Befektetési és ALM Bizottság hozza meg. A Befektetési és ALM Bizottság évi munkáját alapvetően meghatározta az MNB 2015-ben megkezdett és 2016-ban folytatódó átfogó vizsgálata. Az MNB a V-JÉ-II-1/2015. számú végzésével - egyéb intézkedések mellett - korlátozta a Biztosító biztosítástechnikai tartalékai és szavatoló tőkéje feletti szabad rendelkezési jogát a végzésben meghatározott Pénzügyi terv végrehajtásáig, de legfeljebb az átfogó vizsgálatot lezáró határozat kézbesítéséig terjedő időtartamra. A korlátozás keretében a Biztosító befektetést kizárólag bankbetétbe, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam által kibocsájtott állampapírokba eszközölhetett azzal, hogy a biztosítástechnikai tartalékai fedezetét képező eszközöket a kötelezettségek lejárati szerkezetének figyelembevételével fektethette be. Az MNB augusztusban megszüntette a Biztosító biztosítástechnikai tartalékai és szavatoló tőkéje feletti szabad rendelkezési jogának korlátozását. A Befektetési és ALM Bizottság figyelembe véve az MNB 2016-ban közzétett, a Szolvencia II. tőkemegfelelésre vonatkozó, a folyamatos tőkemegfelelést biztosító 50%-os volatilitási tőkepuffer tartásáról szóló ajánlását is nem kívánt változtatni a portfoliók kialakult kockázati struktúráján. A Befektetési és ALM Bizottság összetétele az év során többször változott. Az MNB 2015 végén indított átfogó vizsgálatának egyik megállapítása alapján, a Biztosító megszüntette a Kockázatkezelési Bizottság és a Befektetési és ALM Bizottság tagjainak összetételében meglévő átfedést. Az előző évek számottevő befektetési eredményeitől eltérően a Biztosító a évet (-) 58,4 mft-os nettó befektetési veszteséggel zárta. Mivel az eszközök jelentős része éven belüli instrumentumokba (diszkont kincstárjegyekbe) volt befektetve, ezek nagyobb mértékű hozamcsökkenése érzékelhető mértékben csökkentette a diszkont kincstárjegyeken realizált hozamot. A negatív befektetési eredmény meghatározó részben az elszenvedett deviza árfolyamveszteségek miatt keletkezett. A devizaeszközök vételéhez a nemzetközi károk tartalékának a szabályozás szerinti devizában is kötelezően összehangolt eszköz fedezetére volt szükség. Ez egyben azt is jelentette, hogy a realizált deviza árfolyamveszteséget a tartalékok csökkenése ellensúlyozta. A Biztosító adott évi eredményét jelentősen befolyásolták az egyéb biztosítástechnikai és a nem biztosítástechnikai bevételek és ráfordítások is. Egyéb tevékenységek Az egyéb biztosítástechnikai bevételek között a legnagyobb tételt képező, a MABISZ kezelésében lévő Kártalanítási Számla (KSZ), illetve a további elszámolások (Bureau, Határbiztosítás, MÁV ÁBE) alakulása 2016-ban is kedvező hatással volt a Biztosító eredményére. 8

9 Az egyéb nem biztosítástechnikai bevételek között a tagdíjbevétel képezi a legnagyobb tételt, amely a évben 337 mft-tal javította az eredményt. Irányítási Rendszer A Biztosító legfőbb döntéshozó szerve a tagok által, maguk közül 5 évre megválasztott küldöttekből álló Küldöttgyűlés. A Biztosító én 7 tagú Felügyelő Bizottsággal és 7 tagból álló Igazgatótanáccsal rendelkezett. A jelentési időszakban a Felügyelő Bizottság látta el az Audit Bizottság feladatkörét is. A Biztosítónál a hatályos biztosítási törvény előírásai alapján 2016-ban az első számú vezető (vezérigazgató), valamint 2 fő első számú vezető helyettes (a biztosítástechnikai igazgató egyúttal vezető aktuárius és az értékesítési igazgató) és további 2 fő szakmai igazgató (az adminisztrációs és informatikai igazgató, illetve a számviteli rendért felelős vezető (gazdasági igazgató)) végezte a felső vezetői feladatokat. A Biztosító szakmai vezetése a felső vezetői feladatokat ellátó személyeken kívül kiegészül a vezető jogtanácsossal (egyben megfelelőségi vezetővel), a termékfejlesztési és innovációs igazgatóval, a kárrendezésért felelős igazgatóval, a belső ellenőrzési vezetővel és a kommunikációs vezetővel. A Biztosító irányítási rendszerében a javadalmazási politikát a Küldöttgyűlés fogadja el, annak végrehajtása a Javadalmazási Bizottság feladata. A javadalmazási politika előírásai szerint a javadalmazás kialakításánál figyelembe kell venni a Biztosító kockázatvállalási képességét, a javadalmazási elemek és azok mértékeinek meghatározásánál biztosítani kell az egyensúlyt a szavatoló tőke szint és a javadalmazásra fordítható összegek között. A befektetési és kockázatkezelési funkciók jelentősége miatt, irányítási rendszerében a Biztosító Befektetési és ALM Bizottságot és Kockázatkezelési Bizottságot is működtet. Szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság A Biztosító az Igazgatótanács elnökével, a Felügyelő Bizottság elnökével és a testületi tagokkal, az első számú vezetővel és helyetteseivel, szakmai és további kiemelten fontos feladatkört ellátó vezetőkkel szemben a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság kritériumait a Bit. előírásai szerint határozta meg. Olyan munkakörök esetében, amelyekre a Bit. nem ír elő alkalmassági és üzleti megbízhatósági kritériumokat, a Biztosító szakirányú felsőfokú végzettséggel és/vagy megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkező, továbbá az üzleti megbízhatóság tekintetében a Bit.-ben meghatározott munkakörökre előírt követelményeknek megfelelő munkatársakat alkalmaz. A szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági feltételek fennállásának igazolása az MNB által a személyi engedélyezési eljárásokra előírt módon, és tartalommal történt. Kockázatkezelési rendszer A Biztosító kockázatkezelési rendszere a stratégiai irányítás szerves része. A kockázatkezeléshez kapcsolódó feladatok összehangolására a Biztosító kockázatkezelési vezetőt alkalmaz. 9

10 A Biztosító dokumentált formában éves kockázatértékelést (egyben ORSA jelentés) végez, mely a fizetőképességről és a pénzügyi helyzetről szóló jelentéssel együtt számot ad a Biztosító kockázati profiljának alakulásáról. Az éves kockázatértékelési (egyben ORSA) jelentést, amely a tárgyév visszatekintő értékelése mellett előremutató értékelést is tartalmaz, az Igazgatótanács és a Felügyelő Bizottság is minden esetben megtárgyalja. Belső ellenőrzési rendszer A Biztosító a megfelelőségi feladatkör kiemelten fontos jellegére, a megfelelőség biztosítási funkció ellátása érdekében önálló szervezeti egységet hozott létre, amelynek élére megfelelőségi vezetőt nevezett ki. A szervezeti egység szakmai függetlensége a belső szabályozók által megfelelően biztosított, illetve érvényesül felette az Igazgatótanács és a Felügyelő Bizottság intézményesített kontrollja is a beszámolási és a jelentési rendszer keretében. A Biztosító a Bit.-ben megkövetelt feltételek szerinti belső ellenőrzési feladatkört működtet. A belső ellenőrzésre vonatkozó részletes szabályokat és követelményeket az Igazgatótanács és a Felügyelő Bizottság által jóváhagyott belső szabályzatokban rögzítette. A Biztosító által működtetett belső ellenőrzési feladatkör kiterjed a Biztosító valamennyi tevékenységére és szervezeti egységére (beleértve a kiszervezett tevékenységeket is), figyelemmel van a Biztosító teljes irányítási rendszerére. A belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy a Biztosító esetében a belső ellenőrzési vezető. A belső ellenőrzés a szakterületektől független, önálló szervezeti egységként működik, szakmai irányítását és a felügyeletét a Felügyelő Bizottság látja el, felette a munkáltatói jogokat a Biztosító vezérigazgatója gyakorolja. Aktuáriusi feladatkör Az aktuáriusi funkció a Biztosítástechnikai igazgatóság szervezeti keretein belül működik és irányítása a biztosítástechnikai igazgató feladata. A szervezet méretére tekintettel jelenleg a vezető aktuárius és a biztosítástechnikai igazgató feladatait egy személy végzi. Kiszervezés A Biztosító a vonatkozó jogszabályban (Bit.) megfogalmazott lehetőségek figyelembevételével egyes feladatokat külső erőforrások igénybevételével, kiszervezett tevékenység keretein belül végeztet el. A Biztosító a kiemelten fontos feladatkörei közül kiszervezés útján részben a következő feladatok ellátását biztosítja: eszközök befektetése, portfoliókezelés, megfelelőségi feladatkör, kárrendezés, illetve portfolió rendszerüzemeltetés és karbantartás. A Biztosító által vállalt kockázatok értékelésére tett intézkedések A Biztosító a vállalt kockázatai folyamatos, megfelelő értékelése érdekében: - negyedéves kockázatkezelési jelentéseket, - éves kockázatkezelési (ORSA) jelentést készít és 10

11 - folyamatos kockázatértékelési és kontrollfolyamatokat működtet. A jelentéseket az Igazgatótanács és a Felügyelő Bizottság rendszeresen tárgyalják. Kockázati profil E jelentésben a Biztosító a kockázati profiljával kapcsolatos részletes információkat a fizetőképesség értékelése céljából végzett ún. standard modell szerinti számítások alapján mutatja be. A Szolvencia II. rendszer i hatálybalépésének időpontjával a Biztosító elkészítette a szavatoló tőkéjére és szavatolótőke-követelményére vonatkozó számításait és a nyitó adatszolgáltatását - az ún. Day1 jelentést -, melynek számítási módszerét és eredményét a KPMG ellenőrizte és sem a számítási módszertanban, sem pedig az eredményekben materiális hibát nem talált. A Biztosító standard modell szerint számított szavatolótőke-követelménye, szavatoló tőkéje és megfelelési mutatója a tárgyév elején és a tárgyév végén az alábbiak szerint alakult: A Biztosító szavatoló tőkéje, standard modell szerinti szavatolótőke-követelménye és megfelelési mutatója (mft) Megnevezés Szavatolótőke-követelmény (standard modell) Szavatoló tőke Megfelelési mutató (standard modell) 153% 121% A Biztosító szavatoló tőkéjének összetételét bemutató S táblázat a 2. számú mellékletben található. A Biztosító saját kockázat és szolvencia értékelési rendszert is (ORSA) működtet, melyben a standard modell szerinti értékeléstől egyes kockázatok esetében a Biztosító sajátosságainak megfelelően eltér. A Biztosító saját kockázat és szolvencia értékelési rendszere (ORSA) szerint elvégzett értékelések eredményét az éves kockázatkezelési jelentés (ORSA jelentés) tartalmazza. A Biztosító saját kockázat és fizetőképesség értékelési rendszere (ORSA) szerint elvégzett értékelések eredménye alapján a Biztosító szavatolótőke-szükséglete összességében alacsonyabb a jelentésben részletesen ismertetett ún. standard modell szerinti értékelés alapján kapott szavatolótőke-szükséglet értékénél. A Biztosító kockázati profiljának a standard modell szerinti tőkekövetelményekkel kapcsolatosan megfigyelhető legfontosabb tárgyévi változásai, a piaci kockázat jelentős csökkenése és a biztosítási (ezen belül az árazási és tartalékolási) kockázat kisebb mértékű csökkenése. 11

12 A Szolvencia II. standard modell szerinti szavatolótőke-szükséglet alakulása a tárgyévben (mft) Megnevezés * Változás Változás % mft Szavatolótőke-szükséglet % -305 Működési kockázat % -22 Alap szavatolótőke-szükséglet % -283 Diverzifikációs hatás modulok között % 146 Modulok összege % -428 Modulokon belüli diverzifikációs hatással csökkentett tőkekövetelmény Piaci kockázat % -213 Partner (csőd) kockázat % -49 Életbiztosítások kockázata 0 0 0% 0 Egészségbiztosítások (és balesetbiztosítások) kockázata % -14 Nem-életbiztosítások kockázata % -153 *A 2016 eleji adatok a Day 1 jelentésben és a évi módosított ORSA jelentésben szereplő javított értékek. A Biztosító standard modell szerinti szavatolótőke-szükségletét kockázati modulonként bemutató S táblázat a 3. számú mellékletben található. A tárgyév végén a Biztosító kockázati profiljában a nem-életbiztosítások kockázata, azon belül az árazási és tartalékolás kockázat volt a meghatározó elem. A Biztosító kockázati profiljának a standard modell szerinti tőkekövetelmények változásában megfigyelhető legfontosabb tárgyévi változásai, a piaci kockázat jelentős arányú csökkenése és a biztosítási (ezen belül az árazási és tartalékolási) kockázat kisebb mértékű csökkenése. Az egyes kockázatokkal kapcsolatos részletes értékelésekből a Biztosító az összefoglalóban az alábbiakat emeli ki: - A Biztosító tervezettet meghaladó, közel 69%-os összesített tárgyévi kárhányada 948 mft-os árazási kockázathoz köthető bruttó kedvezőtlen hatással járt, melyből az XL viszontbiztosítók közel 400 mft-ot térítenek, így a 2016-os év adatai alapján az árazási kockázathoz köthető nem tervezett kedvezőtlen nettó eredményhatás 554 mft-ra tehető. - Az MNB többször hivatkozott novemberi ideiglenes végzésében a Biztosító esetében tartalékhiányt állapított meg. A Biztosító az MNB által becsült tartalékhiány megszüntetésére a tartalékolási kockázat 90%-ának kezelésére alkalmas, a tartalékolási kockázat viszontbiztosításba adását célzó viszontbiztosítási szerződést (LPT/ADC szerződés) kötött a vezető viszontbiztosító partnereivel. A KGFB termék bruttó függőkár tartalék lebonyolítási eredménye 2016-ban 322 mft volt. - A Biztosítónak a katasztrófa XL viszontbiztosítás belépési határát elérő katasztrófa kára a tárgyévben nem volt. A KGFB XL viszontbiztosítás belépési határa fölé a tárgyévben kapott információk alapján három KGFB kár becsült kárösszege került, melyek közül kettő a évben történt, egy pedig a évben. - A Biztosítónak a tárgyévben csak a leányvállalataiban volt részvény és részesedés kockázat által érintett befektetése. A Biztosító az elmúlt évben a évi (Day 1) Szolvencia II. nyitó adatszolgáltatási jelentés vizsgálatát végző KPMG-vel egyeztetve a szavatolótőke-szükséglet számítása során a VENYIGE 3 INGATLAN Kft-t a tényleges kockázati profilja alapján (ingatlanként) vette figyelembe. 12

13 Az MNB az év során arról tájékoztatta a Biztosítót, hogy megítélése szerint a szavatolótőke-szükséglet számítás során a VENYIGE 3 INGATLAN Kft. a részvénypiaci kockázati részmodulba tartozik. A Biztosító a III. negyedéves jelentéstől kezdődően a VENYIGE 3 INGATLAN Kft-t a tőkeszükséglet számítása során - a Day 1 jelentéstől eltérően - a részvénykockázati almodulban figyelembe vett eszközként, stratégiai részesedésként értékelte. - Mind a VENYIGE 3 INGATLAN Kft., mind a VENYIGE 3 AUTÓJAVÍTÓ Kft. nyereségesen üzemelt (25 mft, illetve 3 mft adózott eredménnyel) az év során. A VENYIGE 3 INGATLAN Kft. - részben saját eszközökből finanszírozott - komfortnövelő beruházásokkal folyamatosan fejleszti a telephelyet, tevékenységét stabilan, nyereségesen végzi. A VENYIGE 3 INGATLAN Kft. árbevételét folyamatosan növelve, hosszabb ideje nyereségesen működik és 2016-ban - első alkalommal - 30 mft osztalékot fizetett a Biztosítónak. - A Biztosító a devizanemenkénti eszköz-forrás egyeztetés folyamatos biztosítására törekszik, a nemzetközi károk tartalékát devizanemenként egyezteti a befektetésekkel. Az év során végrehajtott eszköz-forrás egyeztetés eredményeként sikerült a korábbiaknál pontosabban összehangolni a két oldal megfeleltetését, amely a deviza árfolyamkockázat miatti szavatolótőke-szükséglet csökkenését eredményezte. A devizaárfolyamok változása eredményeként 2016-ban a Biztosító összesen 113 mft deviza árfolyamveszteséget szenvedett el. A veszteségekkel párhuzamosan a függőkár tartalékban - a megfelelő szintű deviza fedezettség miatt, amelyet a Szolvencia II. szerinti deviza árfolyamkockázat miatti szavatolótőke-szükséglet alacsony értéke mutat - hasonló nagyságrendű kötelezettség csökkenés történt. - Koncentrációs kockázat miatti szavatolótőke-szükségletet elsősorban az ingatlankezelő leányvállalata miatt számolt a Biztosító. A leányvállalat piaci értéke nem változott jelentősen az év során. - A Biztosító esetében a partnerkockázat (counterparty risk) elsősorban annak kockázata, hogy valamely viszontbiztosító partner fizetési kötelezettségét nem tudja a szerződési feltételeknek megfelelően teljesíteni, melynek révén a Biztosítónak vesztesége keletkezhet. Az elmúlt években a Biztosító szinte kizárólag AA, illetve A hitelminősítésű viszontbiztosítókkal kötött szerződéseket, és a jövőben is legalább A minősítéssel rendelkező partnerek kiválasztását tervezi. A Biztosító 2016-ban a bankokkal és viszontbiztosítókkal szemben fennálló minden esedékes követelését problémamentesen érvényesíteni tudta. - A Biztosító a biztosítási díjakat előre szedi be, ezért megfelelő árazás esetén a működésből eredő likviditási kockázata igen alacsony. A Biztosító árazásból eredő likviditási kockázata a tárgyév során a kárhányad csökkenése és az elért számviteli eredmény miatt csökkent, és a jövőben a kárhányad további csökkenése miatt várhatóan tovább fog csökkenni. A befektetések esetleges illikviditásából eredő likviditási kockázatot a Biztosító a befektetések megfelelő likviditásának biztosításával és tudatos cashflow menedzsment tevékenységgel kezeli. Likviditási problémák a nagy összegű tőkekivonások ellenére sem fordultak elő az év során. A számviteli biztosítástechnikai tartalékok eszközfedezete az elsődleges fedezetnek számító befektetési portfoliókban az év során folyamatosan biztosítva volt. - A működési kockázattal kapcsolatos legfontosabb tárgyévi esemény az MNB október 12-én megkezdett átfogó vizsgálata volt, mely a Biztosító évi működését is alapvetően befolyásolta. A Biztosító az év során a határozatban és annak indoklásában foglalt hiányosságok megszüntetésére megfelelő intézkedéseket foganatosított és erről igazoló dokumentumokat nyújtott be a felügyelő hatóság számára. 13

14 Kockázatcsökkentési technikák A Biztosító által a tárgyévben, illetve a tárgyévre való felkészülés során alkalmazott legfontosabb kockázatcsökkentési technikák az alábbiak voltak: - Piaci kockázatok: befektetési jegyek értékesítése, a hosszú hátralévő futamidejű államkötvények jelentős részének rövid futamidejű állampapírokkal való cseréje, a deviza alapú kötelezettségek és a deviza alapú befektetések lényegesen pontosabb összhangjának kialakítása. - Biztosítási kockázatok: az arányos viszontbiztosítási fedezet szükséges mértékű növelése, XL és katasztrófa XL viszontbiztosítások megújítása, az esetleges tartalék lebonyolítási veszteség kezelésére alkalmas LPT/ADC viszontbiztosítás kötése, a flotta KGFB szerződések felmondása. A Biztosító a fenti kockázatcsökkentési technikákat eredményének stabilitása és a 2016-tól bevezetett Szolvencia II. tőkekövetelmények teljesítése érdekében alkalmazta. A Szolvencia II. tőkekövetelményeket a Biztosító a tárgyév során folyamatosan teljesítette. A kockázatérzékenység mérésére alkalmazott stressz tesztek A Biztosító a hatályban lévő szavatolótőke-követelményt 2016 végén 153%-os megfelelési mutatóval teljesítette. A Biztosító üzleti tervének teljesülése esetén, az elvégzett előrebecslések alapján, a évet várhatóan 190%-os megfelelési mutatóval zárja. A kockázatokkal kapcsolatos kockázatérzékenységét a Biztosító a lényeges kockázatokra kedvezőtlen forgatókönyvek hatásának vizsgálatával tesztelte. A Biztosító az elvégzett becslések szerint minden lényeges kockázatra a meghatározott kockázati mértéknek (99,5% VaR) megfelelő egyszeri, külön bekövetkező stressz hatás évi bekövetkezése esetén képes lenne teljesíteni a hatályos tőkekövetelményt a vállalt kockázatai csökkentése nélkül. Az elvégzett tesztek alapján megállapítható, hogy a Biztosító kivételesen erőteljes sokkok esetén is képes a szavatolótőke-követelmény teljesítésére 2017-ben, illetve a további években. Szavatolótőke-megfelelés értékelése A Biztosító által a biztosítástechnikai tartalékok értékelésének módszertanában és a kapcsolódó feltételezésekben végrehajtott változtatások közül, csupán a múltbeli kifizetések között azonosított outlierek számának (és összegének) növekedése okozott jelentősnek tekinthető változást (növekedést) a biztosítástechnikai tartalékokban. A nettó függőkár tartalékok indokolatlan csökkenésének elkerülése érdekében az XL viszontbiztosítási szerződések határát meghaladó összegű károk kezelésével kapcsolatos, jelentős hatású, szintén a tartalékot erősítő változtatásra került sor. A Biztosító által elvégzett számítások alapján, a KGFB termék nemzetközi dologi, nemzetközi személyi és hazai személyi kárszegmenseire meghatározott kártartalékok összegével kapcsolatos bizonytalanság tekinthető jelentősnek. A Biztosító a tárgyévben a nagy termékek nettó kártartalékain 148 mft lebonyolítási veszteséget szenvedett el. A Biztosító nyitó bruttó díjtartalékának 91%-át adó bruttó KGFB díjtartalék a tervezettnél magasabb tárgyévi kárhányad következtében - a tárgyévben 223 mft lebonyolítási veszteséget mutatott. 14

15 A bruttó lebonyolítási veszteség döntő része a KGFB termék hazai és nemzetközi személyi sérüléses kárszegmenseihez köthető. A nettó lebonyolítási veszteséget alapvetően a személyi sérüléses KGFB károk kártartalékainak lebonyolítási vesztesége magyarázza. A évi lebonyolítási veszteségek, a jelzett bizonytalanságok és a Biztosító viszonylag kis mérete miatt, a biztosítástechnikai tartalékok értékével kapcsolatos bizonytalanság jelentősnek tekinthető. A Biztosító fizetőképesség értékelése céljára végzett tartalékszámításainak eredménye a KGFB kárhányad, egy-egy nagyobb KGFB kifizetés, vagy a kifizetési minta a kifizetésekben még csak részben megjelenő változása miatt jelentős, mft-os mértékben bármely irányba eltérhet a tartalék értékelés során becsült értékektől. A Biztosító a bruttó biztosítástechnikai tartalékai döntő többségét végén 96%-át - a GFB üzletág tartalékai adták. A bruttó biztosítástechnikai tartalékok 5,5%-kal nőttek az év során. A Biztosító biztosítástechnikai tartalékait bemutató S és S táblázatok a 4. és 5. számú mellékletekben találhatók. A viszontbiztosítóktól várt megtérülések igen jelentős összeget képviselnek a Biztosító Szolvencia II. mérlegében. A Biztosító viszontbiztosítóktól várt megtérülései 2015 végén a biztosítástechnikai tartalékok 37%-át, 2016 végén 52%-át fedték le. A növekedés a tárgyévben igen jelentős volt, azonban e növekedés összhangban van azzal, hogy a Biztosító 2016-tól 30%-ról 60%-ra emelte a KGFB és lakossági tömeg Casco termékeket védő arányos viszontbiztosítás mértékét, továbbá, hogy a tartalékai esetleges lebonyolítási veszteségének fedezése céljából ún. LPT/ADC viszontbiztosítási szerződést kötött, mely lényegében a nemzeti számviteli szabályok alapján készült mérlegében szereplő nettó KGFB függőkár tartalékok egy részének átadásával járt. A év végi biztosítástechnikai tartalékok, a szavatolótőke-szükséglet és a szavatoló tőke számítását a Biztosító volatilitási kiigazítást nem tartalmazó hozamgörbék használatával is elvégezte. A szavatolótőkemegfelelés a volatilitási kiigazítást nem tartalmazó hozamgörbe használatával számolva csekély mértékben javulna (0,1%). Tőkekezelés A Biztosító 7 éves stratégiai időszakokat határoz meg. A tervezés időhorizontja a stratégiai időszak végéig, de legalább 3 éves időszakra terjed ki. A Biztosító hatályos Stratégiája a időszakra vonatkozik. A Stratégiában meghatározott célok között szerepel, hogy a Biztosító a es teljes stratégiai időszakban őrizze meg gazdasági egyensúlyát és folyamatosan feleljen meg a biztosítási törvényben foglalt szavatoló tőke és egyéb törvényes működési követelményeknek. A Biztosító érje el a %-os tőke megfelelési sávot. A Biztosító 2016 végére 153%-os megfelelési mutatót ért el és a időszakban a Stratégiához kapcsolódó akciótervében a piaci átlagos szintet megközelítő kb. 200%-os megfelelési mutató elérését tűzi ki célként. Ez egyben azt is jelenti, hogy a Biztosító a következő években a szavatoló tőke növelését kezeli legfontosabb prioritású feladatként, továbbá, hogy a tárgyév végén vállalthoz hasonló kockázatvállalási szint mellett, a szavatoló tőke megfelelési mutatóját jelentősen növelni kívánja. A Biztosító éves beszámolóját a Küldöttgyűlés fogadja el, és egyben döntést hoz az adott évi adózott eredmény felhasználására vonatkozóan. A nemzeti számviteli jogszabályok alapján készített pénzügyi beszámoló szerint a évet a Biztosító 794 mft adózott eredménnyel zárta. Ezzel a Biztosító saját tőkéje évben mft-ról mft-ra nőtt a pénzügyi beszámoló céljára készült mérleg szerint. 15

16 A Biztosító Szolvencia II. standard modell alkalmazásával számított fizetőképesség értékelése céljából végzett értékelés szerinti szavatoló tőkéje 2016 elején az ún. Szolvencia II. nyitó adatszolgáltatás alapján mft volt, mely a év végére mft-ra növekedett. A Biztosító szavatolótőke-követelménynek való megfelelési szintet tükröző megfelelési mutatója 2016 végén elérte a 153%-ot. A Biztosító kizárólag 1. szintű szavatoló tőkeelemmel rendelkezik. A szavatoló tőke növekedéséhez több tényező kedvező irányú változása is hozzájárult. Meghatározó volt a viszontbiztosítóktól várt jutalékok összegének az év során mutatott növekedése, mely döntő részben a számviteli KGFB függőkár tartalékok már bemutatott jelentős pozitív lebonyolítási eredményének, a MABISZ eredményszámla jelentősen a terv felett alakuló egyenlegének, valamint a tagdíjbevételek terv feletti alakulásának volt köszönhető. A szavatoló tőkéből nem került levonásra semmilyen tétel, illetve a szavatoló tőkének a Biztosítón belüli rendelkezésre állását és átruházhatóságát semmi nem korlátozta. A Biztosító által a fizetőképesség értékelése céljára készített ún. Szolvencia II. mérleg legfontosabb tárgyévi változásai az alábbiak szerint foglalhatók össze: - Az értékpapír befektetések piaci értéke az év során jelentősen változott, mft-tal csökkent a tárgyévben. Az év során nettó 3 mrdft tőkekivonásra került sor a befektetési portfoliókból. A tőkekivonások elsősorban a viszontbiztosítási elszámolásokhoz kapcsolódtak és jelentős részben a Biztosító 2016-tól megnövelt viszontbiztosítási fedezeteiből következtek. - A biztosítástechnikai tartalékok Szolvencia II. rendszer szerinti elvek alapján megállapított, viszontbiztosítókra jutó (a viszontbiztosítók csődkockázata miatt csökkentett) összege, illetve a viszontbiztosítóktól várt, vagy visszafizetendő, de még nem esedékes jutalékok összege nagy, mft-os növekedést mutatott az év során. Ennek egyik oka a 30%-ról 60%-ra megnövelt KGFB és lakossági tömeg Casco termékekre vonatkozó arányos (QS) viszontbiztosítási-szerződés volt. A növekedés másik jelentős oka, hogy a megkötött LPT/ADC szerződés keretében a Biztosító nettó KGFB függőkár tartalékainak egy kisebb részét lényegében átadta a tartalékolási kockázatra fedezetet nyújtó viszontbiztosítóknak. - A biztosítástechnikai tartalékok 471 mft-tal növekedtek, melynek oka a KGFB bruttó függőkár-tartalékok növekedése volt. - A Biztosítónak a év végén a viszontbiztosítókkal szemben fennálló kötelezettségei az év során mft-tal csökkentek, amelynek oka elsősorban az, hogy a Biztosító esedékessé vált viszontbiztosítási elszámolásait rendezte. Az MNB az átfogó vizsgálatot lezáró határozatában kötelezte a Biztosítót, hogy a szavatolótőke-szükségletének számítását - a kötelezettség megszüntetéséig - negyedévente végezze el, és a szavatolótőke-szükségletre vonatkozó információkat bemutató S jelzésű adatszolgáltatási táblát megfelelően kitöltve, elektronikus formában küldje meg az MNB részére. Továbbá kötelezte a Biztosítót, hogy rendkívüli adatszolgáltatás keretében augusztus 1-jétől elektronikus úton teljesítsen havi adatszolgáltatást a határozat mellékletében rögzített adatok tekintetében. A Biztosító az év során határidőre, rendben teljesítette az MNB által előírt kötelezettségeket. A Biztosító a 2016-os évet 153%-os Szolvencia II. szerinti tőkekövetelmény megfelelési mutatóval zárta, azaz az MNB által az év során bevezetett, a Szolvencia II. standard modell szerinti szavatolótőke-megfelelésre vonatkozó ún. volatilitási tőkepuffer 150%-os ajánlását az év végére teljesítette. 16

17 A Biztosító Szolvencia II. standard modell szerinti minimális tőkeszükséglete mft volt, amely a rendelkezésre álló mrdft szavatoló tőke alapján 267%-os megfelelést jelent. A Biztosító Szolvencia II. standard modell szerinti minimális tőkeszükséglet számításhoz felhasznált alapadatait bemutató S táblázat a 6. számú mellékletben található. 17

18 A. Üzleti tevékenység és teljesítmény bemutatása A.1. Üzleti tevékenység A.1.1. A Biztosítóval, a felügyelő hatósággal, a könyvvizsgálóval és a jelentéssel kapcsolatos általános információk A vállalkozás neve és jogi formája, általános információk A KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító (továbbiakban: Biztosító) a legnagyobb hazai egyesületi formában működő nem-életbiztosító, amely - mint biztosító és társadalmi szervezet szeptember 09-én kezdte meg működését. A Biztosító önálló jogi személyiséggel bíró társadalmi szervezet, amely mind szervezetében, mind tevékenységében megfelel Polgári Törvénykönyv (Ptk.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV törvény, valamint a Bit. kölcsönös biztosító egyesületekre és biztosítási tevékenységre vonatkozó rendelkezéseinek. A Biztosító székhelye: 1108 Budapest, Venyige u. 3, központi telefonszáma: A nyilvántartásba vételről rendelkező jogerős bírósági határozat száma: Internetes elérhetősége: A Biztosító 100%-os tulajdonosa a tagság. A Biztosító tagja az Alapító Tagok kivételével csak azon személy/szervezet lehet, aki/amely a Biztosító által nyújtott biztosítási szolgáltatások közül legalább egy biztosítási termékre vonatkozó hatályos szerződéssel rendelkezik, és a tagdíjat megfizette. A Biztosító üzleti tevékenységét kizárólag Magyarország területén végzi. A Biztosító legfőbb döntéshozó szerve az évente általában egy alkalommal ülésező Küldöttgyűlés. A biztosítási tevékenység folyamatos kontrolljáért a Küldöttgyűlés által megbízott Igazgatótanács, illetve a Felügyelő Bizottság felelős. A Biztosító napi operatív tevékenységét a vezérigazgató vezetésével a szakmai menedzsment irányítja. A Biztosító irányítási rendszerében évben lényeges változás nem történt. A Biztosító a fentiekben említett testületeken kívül a megfelelő irányítás és kockázatkezelés biztosítása érdekében Javadalmazási Bizottságot, Befektetési és ALM Bizottságot, Kockázatkezelési Bizottságot és Audit Bizottságot működtet. Élve a vonatkozó jogszabály által biztosított lehetőséggel, illetve figyelembe véve a Biztosító méretét, az Audit Bizottság feladatkörét is a Felügyelő Bizottság látja el. A Biztosító a legfontosabb döntéshozóinak folyamatos alkalmasságát biztosító fit & proper szabályzata szerint, az érintettek nyilatkozatai, illetve a rendelkezésére álló egyéb információk alapján évente vizsgálja. A Biztosító fő termékei a Kötelező Gépjármű-felelősségbiztosítás (a továbbiakban: KGFB), a különböző Casco biztosítások, és a Lakásbiztosítások. A Biztosító aktív az Utasbiztosítások és a Balesetbiztosítások, gépjárművekkel összegfüggő egyéb felelősségbiztosítások és a Vállalati vagyonbiztosítások piacán is. 18

19 A Biztosító leányvállalatai Neve: VENYIGE 3 INGATLAN Hasznosító és Fejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság Székhelye: 1108 Budapest, Venyige u. 3. Tulajdonos: 100%-ban a Biztosító Tel.: 06 1/ Fax: 06 1/ titkarsag@venyige3ingatlankft.hu Weboldal: Neve: VENYIGE 3 AUTÓJAVÍTÓ Korlátolt Felelősségű Társaság Székhelye: 1108 Budapest, Venyige u. 3. Tulajdonos: 100%-ban a Biztosító Tel.: 06 1/ Fax: 06 1/ autojavito@venyige3.hu Weboldal: Csoportstruktúra KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület Anyavállalat VENYIGE 3 INGATLAN Kft. Leányvállalat VENYIGE 3 AUTÓJAVÍTÓ Kft. Leányvállalat Felügyeleti hatóság A Biztosító felügyeletét a Magyar Nemzeti Bank Biztosítás- felügyeleti főosztálya látja el. Felügyelő hatóság adatai A kapcsolatfelvétel adatai Cím: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Kapcsolat: +36-1/ , Weboldal: Könyvvizsgáló A Biztosító a számvitelről szóló évi C. törvény III. fejezetében foglaltak szerint készítette el a évre vonatkozó éves beszámolóját. 19

20 A Biztosító Alapszabálya értelmében a évi beszámolót, az üzleti jelentést, illetve a évre vonatkozó üzleti tervet az Igazgatótanács és a Felügyelő Bizottság, illetve az Audit Bizottság megtárgyalta és e testületek ajánlása alapján azt a Biztosító május hónapban megtartandó Küldöttgyűlése jogosult elfogadni. A Biztosító könyvvizsgálója: Alpine Gazdasági Tanácsadó és Könyvvizsgáló Korlátolt Felelősségű Társaság Kamarai nyilvántartási száma: Tb Könyvvizsgáló: Forgács Gabriella Kamarai tagsági száma: Kapcsolatfelvétel adatai: Cím: 1026 Budapest, Pasaréti út 59. Tel.: 06 1/ Fax: 06 1/ info@alpinetreuhand.hu Weboldal: A beszámoló összeállításáért felelős személy: Csicselyné Gulyás Márta gazdasági igazgató (számviteli rendért felelős vezető) A beszámoló aláírására kötelezettek: Dr. Zámbó Ákos vezérigazgató (első számú vezető) Lilli Róbert első számú vezető helyettese (vezető biztosításmatematikus) Csicselyné Gulyás Márta gazdasági igazgató (számviteli rendért felelős vezető) Jelentés előkészítése és közzététele A Biztosító jelentésének előkészítéséért a gazdasági igazgató irányítása alatt álló kontrolling terület felelős. A jelentés összeállítására az adatok összegyűjtését és a társosztályokkal történő egyeztetéseket követően került sor. A jelentésben szereplő adatok kinyerése a Biztosító által használt biztosításportfolió kezelő rendszerből, valamint az SAP számviteli rendszerből történik. A jelentés megküldési kötelezettségét a Bit (1) bekezdése írja elő, amelynek megküldési határidejét a 2015/2452 SFCR (Solvency and Financial Condition Report) A fizetőképességről és a pénzügyi helyzetről szóló végrehajtási rendelet határozza meg. A Biztosító e jelentést a biztosítási és a viszontbiztosítási tevékenységhez kapcsolódó fizetőképességről és pénzügyi helyzetről szóló részletszabályokat tartalmazó 314/2015. (X.28) Korm. rendelet előírásai alapján állította össze. A kapcsolódó adattáblák megküldésének fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva, az MNB által működtetett ERA rendszeren keresztül a 48/2015. számú MNB rendeletben szabályozott módon tesz eleget. A jelentés megküldésére a vezetői ellenőrzések után kerül sor. A jelentés tartalma publikus, amelyet a Biztosító az MNB-nek történő megküldést követően a holnapján ( tesz közzé. 20

21 Jelentés jóváhagyása A Biztosító Felügyelő Bizottsága a jelentést tanulmányozza és véleményezi, amely vélemény figyelembevételével az Igazgatótanács határozatban foglalva döntött a jelentés elfogadásáról, illetve közzétételéről. A.1.2. A Biztosító üzleti tevékenységére és teljesítményére ható legfontosabb tényezők A Biztosító évi üzleti tevékenységére elsősorban az MNB án kelt V-JÉ-II-1/2015. számú végzésében szereplő korlátozó intézkedései, a biztosítástechnikai tartalékok befektetését jelentősen korlátozó jogszabályi előírások, az alacsony infláció, a KGFB piac mérsékelt díjmozgásai és az élénkülő személygépjármű piacok voltak jelentős hatással. Az MNB az említett végzésében többek között tartalékhiányt állapított meg, a KGFB termék terjesztését ideiglenesen felfüggesztette és a Biztosító számára Pénzügyi terv készítését írta elő, melyet a Biztosító benyújtott és annak a Felügyelet által történő elfogadása után sikeresen végrehajtott. A Biztosító belső tevékenységére jelentős hatással volt a Szolvencia II. rendszer évi bevezetése, különösen az, hogy az új rendszerben a Biztosítóval szemben támasztott szavatolótőke-követelmények több mint kétszeresükre nőttek. A Biztosító az előző években a Szolvencia II. rendszer bevezetésére belső folyamatai átalakításával, a szükséges új elemek beépítésével következetesen felkészült, a megnövekedett tőkekövetelményeknek való megfelelést a vállalt kockázatok csökkentésével, további arányos viszontbiztosítási fedezet vásárlásával biztosította. A Biztosító meghatározó terméke 2016-ban is a KGFB volt. A piaci környezet lehetővé tette, hogy ebben az időszakban többszörös díjhirdetés nélkül is elérhető legyen a tervben előírt díjbevétel. Ez utóbbi célt az is segítette, hogy 2016-ban 25%-kal nőtt az új autó eladások száma. Emellett a használt autó értékesítés növekedésének mértéke is elérte a 16%-ot. A MABISZ tájékoztatása szerint a magyar nem-életbiztosítási piac díjbevétele 2016-ban 9,5%-kal növekedett. A Biztosító fő termékének (KGFB) piacán a korábbi években jellemző díjbevétel csökkenés 2014-ben megállt, a díjszint a évi növekedés után 2016-ban is jelentősen nőtt, így e részpiac díjbevétele 2016-ban több, mint 20%-kal haladta meg az előző évi szintet. A befektetési környezet 2016-ban az állampapírok hozamemelkedése és az angol font leértékelése miatt kedvezőtlen hatással volt a Biztosító gazdálkodására, továbbá a Biztosító biztosítottjai által okozott nemzetközi károk jelentős száma miatt a forint árfolyam változékonysága is mérsékelt, de folyamatos kockázatot jelentett az év során. A.1.3. A Biztosító szerződésállománya, tagsága, értékesítési teljesítménye, díjbevétele A Biztosító Magyarország területén végez biztosítási tevékenységet, nem folytat határon átnyúló tevékenységet, lényeges biztosítási ágazatai: a gépjármű felelősségbiztosítás, az egyéb gépjármű biztosítások és a tűz- és egyéb vagyon kár biztosítása. Fontosabb termékei a KGFB, az LTC és LSC nevű Casco biztosítások és az Easy I, illetve KÖBE OTTHON lakásbiztosítások. A Biztosító a i nyilvántartása alapján összesen db (8.960 mft állománydíjjal) biztosítási szerződéssel rendelkezett, amelyből a KGFB szerződések száma db volt (7.887 mft állománydíjjal). 21

22 A év végén a Biztosító Egyesület tagjainak száma fő volt. Az MNB án kelt V-JÉ-II-1/2015. számú végzésének 1) pontjában elrendelte a Biztosító KGFB terméke terjesztésének felfüggesztését, amelyet án kelt V-JÉ-II-1/2016. számú végzésében oldott fel. A Felügyelet ezen intézkedése jelentős mértékben befolyásolta a Biztosító év végi és a évi értékesítési tevékenységét. A Biztosító új szerződéseinek és szerződésállományának alakulását az alábbi táblázatok mutatják be. A szerződések darabszáma és a díjbevétel alakulása Megnevezés Szerződésállomány (db) Díjbevétel (eft) Gépjármű felelősségbiztosítás ebből: KGFB Egyéb gépjármű-biztosítás (Casco) Tűz- és egyéb vagyoni kár biztosítása (Lakás, vállalati vagyon) ebből: Lakás biztosítás Általános felelősség Egészség és baleset biztosítás Segítségnyújtás (Utasbiztosítás) Összesen Az új szerződések száma és állománydíja a tárgyévben és az előző évben Megnevezés Szaporulat - Állománydíj (eft) Szaporulat (db) Gépjármű felelősségbiztosítás ebből: KGFB Egyéb gépjármű-biztosítás (Casco) Tűz- és egyéb vagyoni kár biztosítása (Lakás, vállalati vagyon) ebből: Lakás biztosítás Általános felelősség Egészség és baleset biztosítás Segítségnyújtás (Utasbiztosítás) Összesen

23 A törölt szerződések száma és állománydíja a tárgyévben és az előző évben Megnevezés Állományvesztés - Állománydíj (eft) Állományvesztés (db) Gépjármű felelősségbiztosítás ebből: KGFB Egyéb gépjármű-biztosítás (Casco) Tűz- és egyéb vagyoni kár biztosítása (Lakás, vállalati vagyon) ebből: lakás biztosítás Általános felelősség Egészség és baleset biztosítás Segítségnyújtás (Utas biztosítás)* Összesen A felügyeleti intézkedések és a hatásukra hozott biztosítói döntések következményeként a szerződésállomány 2016-ban a év végi darabról jelentős mértékben, több mint 86 ezer darabbal darabra csökkent. A szerződésállomány csökkenését a KGFB termék szerződésállományának csökkenése okozta. A KGFB szerződésállomány csökkenésében jelentős szerepe volt annak, hogy a felügyeleti intézkedések hatására a Biztosító a vállalt kockázatai csökkentése érdekében a KGFB flotta piacról való kivonulásról döntött és év közben a flotta KGFB szerződéseit felmondta. Az új szerződések és törlések adatait bemutató táblázatokban szereplő adatok jól jelzik, hogy a Biztosító a tárgyévben csak igen korlátozott szerzési teljesítményt érhetett el, miközben a KGFB termékre jellemző természetes fogyás és a Biztosító saját döntései alapján megvalósított állománycsökkentés jelentős állományvesztéshez vezetett 2016-ban. A évben a Biztosító biztosítási termékeinek bruttó díjbevétele mft volt, amelyben a KGFB termékre jutó rész mft a legnagyobb, így e termék díjbevétele az összes bruttó díjbevétel 86,95%-át tette ki ban a Biztosító szerződéseinek darabszáma 28,6%-kal csökkent, ugyanakkor a díjbevétele a magasabb átlagdíj miatt csak 16,87%-kal és mft-tal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A MABISZ díjbevételi adatai alapján a Biztosító évi piaci részesedése az alábbiak szerint alakult: A Biztosító piaci részesedésének alakulása Megnevezés Díjbevétel változás (az előző évhez viszonyítva) -15,59% 12,74% 1,73% -1,13% -1,15% 50,36% -16,88% Piaci részesedés 0,74% 0,86% 0,93% 0,87% 0,83% 1,21% 0,95% KGFB részesedés 5,05% 6,63% 7,76% 7,52% 6,73% 8,81% 5,84% A Biztosító piaci részesedése a évben 1,21%-ról 0,95%-ra, a KGFB piaci részesedése pedig 8,81%-ról 5,84%-ra csökkent. 23

24 Ezzel a Biztosító év végén a 8. pozícióba került a legfontosabb, 13 aktív szereplős részpiacán. A Biztosító bevételeit és gazdálkodási eredményét 2016-ban a KGFB termék határozta meg ban az ismételt évfordulót megélt KGFB szerződések átlagdíjai magasabbá váltak az egy évvel korábbinál, ezért a Biztosító nem veszített állományarányosan a díjbevételéből. A korábbi terveknél kedvezőbb törlési hányad elérését a KGFB piacon tapasztalt folyamatos díjemelések is segítették. A flottaállomány folyamatos évközi megszűnése ellenére az új szerződések díjai az előző év átlagdíjait jelentősen meghaladták. Ezzel együtt és részben ebből fakadóan a meglévő évfordulót folyamatosan megélő szerződések átlagdíjai is folyamatosan emelkedtek. A Biztosító stratégiai célja a nem KGFB termékek díjbevételének növelése. A KGFB-n kívüli termékek értékesítésének a KGFB korlátozott évközi értékesíthetősége szintén korlátot jelentett az off-line értékesítési csatornák számára, hiszen erősen beszűkültek a keresztértékesítési lehetőségek. Ennek ellenére a második legnagyobb díjbevételt adó Lakásbiztosítási termékek esetében a Biztosító szinten tudta tartani az állományt és elsősorban az indexálásoknak köszönhetően a díjbevételt is sikerült növelni 29,2 mft-tal. A Casco ágazatban is növekedett a szerződés darabszám és elsősorban a Flotta casco biztosítás díjbevételének növekedése miatt, a Casco ágazat díjbevétele is csak 10 mft-tal maradt el az előző évi díjbevételtől. Az Utasbiztosítás és a Vállalati vagyonbiztosítás esetében történelmi csúccsal zárt díjbevétel és darabszám szempontjából is a Biztosító ban a KGFB-n kívüli termékek díjbevétele a évhez képest összesen 16,6%-kal, évhez képest pedig 4,8%-kal növekedett. A KGFB-n kívüli termékek díjbevétele 2016-ban elsősorban a Lakásbiztosításban elért fejlődés következtében elérte az mft-ot, amely több mint 52,4 mft-tal magasabb az egy évvel korábbinál ban a nem KGFB díjbevétel aránya 10%-ról 13%-ra növekedett, ezzel a Biztosító a díjbevétel termékszintű diverzifikációjával kapcsolatos stratégiai céljához közelebb került. A.1.4. A munkavállalói és értékesítési létszám alakulása A A munkavállalói és értékesítési létszám alakulása a beszámolási időszakban Megnevezés Az állományi létszám alakulása Létszám (fő) Záró létszám A Biztosító 2016-ban is kiegyensúlyozott létszámgazdálkodást folytatott, bár a 2016-ban jelentősen csökkent szerződésállomány a munkavállalói létszámot is érintette én a Biztosító állományi létszáma 130 fő volt, amely re 116 főre csökkent. 24

25 Az értékesítési hálózat létszámának alakulása Megnevezés Hálózati szerződött vállalkozások száma Függő biztosítási ügynöki vállalkozás Többes biztosítási ügynök Alkuszcégek Összesen Az üzletkötői hálózatban 2016-ban az egyes biztosítás ügynöki vállalkozások száma 11-el csökkent. Az alkuszcégekkel kötött szerződések száma azonban 145-ről 154-re növekedett. Eközben a többes biztosítási ügynöki vállalkozások száma 0-ra csökkent. 25

26 A.2. Biztosítási tevékenység bemutatása A.2.1. Kárkifizetések, megtérülések A Biztosító kárkifizetéseinek alakulása Megnevezés Kárkifizetések Darab Ezer forint KGFB Egyéb GFB Casco Lakás Általános felelősség Baleset Segítségnyújtás Tűz elemi (Vállalati vagyon) Összesen A Biztosító 2016-ban mft kárkifizetést teljesített, amely 6,6%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A szerződésállomány évközi csökkenése ellenére a kárkifizetések növekedésének elsődleges oka az, hogy a kárkifizetések jelentős része még az előző években történt káreseményekhez köthető. A évi nagyobb szerződésállomány alapján 2016-ban teljesített kárkifizetést nem ellensúlyozta a tárgyévben folyamatosan csökkenő szerződésállomány kárai alapján teljesített kisebb kárkifizetési összeg. Az átlagosan legnagyobb összegű nemzetközi KGFB károk száma 2016-ban csökkent ben db, 2016-ban db nemzetközi KGFB kárt jelentettek be a Biztosító KGFB szerződései terhére. A csökkenést a nehéz tehergépkocsikra fedezetet nyújtó KGFB szerződések darabszámának csökkenése magyarázza, mely mögött a flotta KGFB szerződések év eleji és évközi folyamatos felmondása áll. A jelentős számú nemzetközi kár gyors rendezése érdekében a kárrendezési területen külön nemzetközi csoport ellenőrzi és segíti az EU, illetve a Zöld Kártya rendszerhez csatlakozott országokban működő, kifizetési joggal rendelkező megbízottaink és képviselőink munkáját. A nemzetközi csoport létszámát a terhelés változásának megfelelően az év során csökkentette a Biztosító. A Biztosító az egyszerűbb károkat gyorsított kárrendezés keretében rendezi. Ennek köszönhetően a hazai standard gépjármű károk esetében az utolsó dokumentum beérkezését követően átlagosan 3-4 munkanapon belül megtörténik az ügyfél bankszámlájára a kártérítés utalása. A kárrendezési terület tevékenysége döntő mértékben papírmentesen zajlik. A kárszemlét követően beérkező elektronikus dokumentumok alapján a kárügyek több mint 65%-ában a szemle beérkezése után 1 munkanapon belül munkatársaink döntést hoznak a jogalapról, a számla nélkül felajánlható összegről, vagy megfelelő összeghatár megjelölésével engedélyt adnak a gépjármű javíttatására, illetve nem rendezett jogalap esetén tájékoztatják az ügyfelet a kárrendezéshez szükséges dokumentumokról. 26

27 2013. év közepétől az érintett országokban megváltozott jogi szabályozás adta lehetőséget kihasználva, a Biztosító a pótkocsi biztosítójától visszaköveteli a járműszerelvénnyel okozott károk általunk biztosított vontatóira kifizetett német és spanyol károk 50%-át, illetve 30%-át. E tevékenység eredményeként a Biztosító kármegtérülésből származó bevétele a évben elérte az 518 mft-ot. Egy évi EU Bírósági döntés miatt a pótkocsi regressz követelések behajhatóságával kapcsolatban bizonytalanság alakult ki, ezért 2016-ban a Biztosító kármegtérülésből származó bevétele 256 mft-ra csökkent. A kárrendezés által működtetett regressz (ügyfelektől történő visszakövetelési) tevékenység bevétele 2016-ban lényegesen alacsonyabb, mindösszesen 32 mft volt. A.2.2. Kárhányadok alakulása A Biztosító eredménye elsősorban az egyes termékek nettó kárhányadától függ, amely különösen igaz a jelenlegi alacsony hozamkörnyezetben. A Biztosító a kárhányadok változékonyságának kontrollálása, a szavatolótőke-követelmény csökkentése és a katasztrófa károk elleni védelem érdekében viszontbiztosításokat köt. A KGFB és lakossági tömeg Casco (LTC, LSC, KÖBE Casco) termékekre a Biztosító 2016-ban 60%-os arányos (Quota Share, a továbbiakban QS) viszontbiztosítással rendelkezett. A Biztosító a KGFB termék extrém nagy kárainak fedezetére kárösszeg meghaladásos (Excess of loss; a továbbiakban: XL) viszontbiztosítással rendelkezett 2016-ban is. A KGFB XL viszontbiztosításban a viszontbiztosítók belépési határa a tárgyévben 125 mft volt. A Lakásbiztosítások, lakossági tömeg Casco termékek és a Vállalati vagyonbiztosítások kockázatonkénti extrém nagy, illetve katasztrófa káraira a Biztosító szintén rendelkezett XL viszontbiztosítási fedezettel. A fedezet felső határát a Biztosító úgy választotta meg, hogy az az év során a Szolvencia II. standard modellben meghatározott módszer alapján a 0,5%-os valószínűséggel bekövetkező természeti és ember okozta katasztrófákra számítandó becsült veszteség összegét meghaladja. Ez a fedezet az egyedi kockázatok extrém nagy kárait a Vállalati vagyonbiztosítások esetében 50 mft-os, a Lakásbiztosítások esetében 130 mft-os belépési ponttal és 500 mft-os felső határral fedezi. A tárgyévben történt káresemények káraival kapcsolatban felmerülő kifizetések és függőkár tartalékok összege a tárgyévet érintő díjbevétellel szemben (kárhányadok) az egyes fontosabb termékek esetében az utóbbi két év tekintetében a tárgyév végi állapot alapján az alábbiak szerint alakult: A Biztosító legnagyobb díjbevételű termékeinek tárgyévi eseményekre vonatkozó bruttó kárhányadai (%) Megnevezés kockázati év kockázati év KGFB 68,66% 72,85% LSC 75,01% 82,82% LTC 62,96% 64,90% Easy I lakásbiztosítás 41,94% 34,76% KÖBE Otthon lakásbiztosítás 46,07% 36,70% CMR 103,81% 17,12% Last Minute Utasbiztosítás 22,07% 22,71% 27

28 A díjbevétel 86,95%-át adó GFB üzletágba sorolható KGFB termék bruttó kárhányada a évhez képest évben emelkedett, melynek egyik oka a tárgyévben összességében 8,3%-os kárhányad növekedést előidéző két - egyéni vontató szegmensben jelentkező - nagy olasz személyi sérüléses kár, másik oka pedig a magas egyedi személygépkocsi KGFB kárhányad volt ban a KGFB termék bruttó kárhányada 72,85%, az XL viszontbiztosítás figyelembe vételével számolt nettó kárhányada 67,77% volt. A nettó KGFB kárhányad közel 8% ponttal kedvezőtlenebbül alakult, mint a tervezett 60,04%. A tervezettnél magasabb KGFB kárhányad legfontosabb okaiként a 2015-ben nagy számban értékesített, alacsony első éves díjú személygépkocsi szerződések tervezettnél magasabb évi kárhányada jelölhető meg ban e szerződéseken a Biztosító a korábbi díjszabásának megfelelően jelentős díjemelést hajtott végre, de a díjemelések hatása csak 2017-ben válik teljessé. A Biztosító a 2016-ban alkalmazott díjemelések következtében 2017-ben a nettó KGFB kárhányad további csökkenésére számít. Az MNB 2015 novemberében hozott intézkedéseire reagálva a Biztosító a február 20-tól hatályos díjszabásában az MNB iránymutatása alapján további díjemeléseket alkalmazott. A Biztosító az előzőekben említett felügyeleti intézkedés után az üzleti modelljének jelentős átalakításáról döntött és 2016-ra nem hirdetett meg flotta díjszabást, továbbá az MNB által javasolt flotta KGFB szerződések portfólióból történő kivezetését hajtotta végre. A Lakásbiztosítás esetében a kedvező évi kárhányad nagy valószínűséggel a káresemények szempontjából kedvező évnek volt köszönhető. Az LSC és az LTC Casco termékek kárhányada 2016-ban szintén nőtt, azonban összességében nem haladta meg a kalkulációban előirányzott értéket. A CMR termék tárgyévi kárhányada a 2015-ben végrehajtott portfólió tisztítás hatására évben (17,12%) rendkívül kedvezően alakult az előző évi kárhányadhoz képest (103,81%). Az Utasbiztosítás kárhányada kifejezetten kedvezően alakult 2015-ben és 2016-ban is, a termék érzékelhető módon továbbra is hozzájárulhat a Biztosító eredményes gazdálkodásához. A táblázatban nem szereplő termékek összes bevétele mindössze a teljes díjbevétel 2,87%-a, kárhányaduk pedig alacsony volt. 28

29 A.2.3. A számviteli biztosítástechnikai tartalékok alakulása és lebonyolítási eredménye A Biztosító legfontosabb számviteli biztosítástechnikai tartalékainak alakulását az alábbi táblázatok foglalják össze. A lényeges számviteli biztosítástechnikai tartalékok alakulása a tárgyévben (eft) Megnevezés Tárgyévi nyitó tartalék Tárgyévi záró tartalék Meg nem szolgált díjak tartaléka Felelősségbiztosítási járadéktartalék Nettó Bruttó VB rész Nettó Bruttó VB rész Függőkár tartalékok Tételes függőkár tartalék IBNR Eredménytől függő díjvisszatérítési tartalék Káringadozási tartalék Törlési tartalék A tartalék költség része Felelősségbiztosítási járadéktartalék Tételes függőkár tartalék IBNR Összesen ktg. nélkül Összesen ktg.-gel A Biztosító számviteli biztosítástechnikai tartalékai közül a tételes függőkár tartalék a legnagyobb, ez a tartalék elem teszi ki a bruttó számviteli biztosítástechnikai tartalékok felét. A Biztosító bruttó számviteli biztosítástechnikai tartalékainak összege a tárgyévben alig változott. A számviteli nettó függőkár tartalékok összege jelentősen csökkent, míg a viszontbiztosítókra jutó tartalékrész jelentősen növekedett. E változások oka elsősorban az, hogy a Biztosító 2016-ban 30%-ról 60%-ra növelte a KGFB és lakossági tömeg Casco termékekre vonatkozó arányos viszontbiztosítás terjedelmét és a KGFB nettó függőkár tartalék esetleges lebonyolítási veszteségének fedezésére ún. LPT/ADC viszontbiztosítást kötött. A Biztosítónál a GFB, az egyéb gépjármű biztosítások és a tűz- és egyéb vagyoni kár biztosítás üzletághoz, mint elsődleges kockázathoz sorolható termékek számviteli biztosítástechnikai tartaléka haladta meg a 25 mft-ot 2016 végén. A Biztosító a teljesség kedvéért az alábbiakban ezen üzletágakhoz sorolható termékei számviteli biztosítástechnikai tartalékainak alakulását is bemutatja a jelentésben. 29

30 A GFB üzletághoz sorolható termékek lényeges számviteli biztosítástechnikai tartalékainak alakulása a tárgyévben (eft) Megnevezés Meg nem szolgált díjak tartaléka Felelősségbiztosítási járadéktartalék Tárgyévi nyitó tartalék Tárgyévi záró tartalék Nettó Bruttó VB rész Nettó Bruttó VB rész Függőkár tartalékok Tételes függőkár tartalék IBNR Eredménytől függő díjvisszatérítési tartalék Káringadozási tartalék Törlési tartalék A tartalék költség része Felelősségbiztosítási járadéktartalék Tételes függőkár tartalék IBNR Összesen ktg. nélkül Összesen ktg.-gel Az egyéb gépjármű biztosítás üzletághoz sorolható termékek lényeges számviteli biztosítástechnikai tartalékainak alakulása a tárgyévben (eft) Megnevezés Meg nem szolgált díjak tartaléka Felelősségbiztosítási járadéktartalék Tárgyévi nyitó tartalék Tárgyévi záró tartalék Nettó Bruttó VB rész Nettó Bruttó VB rész Függőkár tartalékok Tételes függőkár tartalék IBNR Eredménytől függő díjvisszatérítési tartalék Káringadozási tartalék Törlési tartalék A tartalék költség része Felelősségbiztosítási járadéktartalék Tételes függőkár tartalék IBNR Összesen ktg. nélkül Összesen ktg.-gel

31 Az tűz- és egyéb vagyoni kár biztosítás üzletághoz sorolható termékek lényeges számviteli biztosítástechnikai tartalékainak alakulása a tárgyévben (eft) Megnevezés Meg nem szolgált díjak tartaléka Felelősségbiztosítási járadéktartalék Tárgyévi nyitó tartalék Tárgyévi záró tartalék Nettó Bruttó VB rész Nettó Bruttó VB rész Függőkár tartalékok Tételes függőkár tartalék IBNR Eredménytől függő díjvisszatérítési tartalék Káringadozási tartalék Törlési tartalék A tartalék költség része Felelősségbiztosítási járadéktartalék Tételes függőkár tartalék IBNR Összesen ktg. nélkül Összesen ktg.-gel A Biztosító eredményét jelentősen befolyásolta az előző években történt károkra képzett függőkár tartalékok felhasználásának alakulása, az ún. lebonyolítási eredmény is. Az MNB án kelt V-JÉ-II-1/2015. számú végzésében többek között jelentős tartalékhiányt állapított meg a KGFB termék számviteli függőkár tartalékain és részben erre alapozva Pénzügyi terv készítését írta elő. A Biztosító Pénzügyi terve szerint a tartalékhiány kezelése érdekében ún. LPT/ADC viszontbiztosítást kötött, mely a 2015 végi nettó KGFB számviteli függőkár tartalékok esetleges tartalékhiányára nyújt fedezetet 90%-ban. Az esetleges lebonyolítási veszteség 10%-ára a Biztosító 130 mft egyéb számviteli biztosítástechnikai tartalékot képzett ban a Biztosító számviteli biztosítástechnikai tartalékain számottevő pozitív lebonyolítási eredményt ért el, melynek nettó összege a KGFB termék vonatkozásában elérte a 327 mft-ot, melynek 90%-a az LPT/ADC szerződésből várható jutalék növekedésében realizálódott. A év végi számviteli függőkár tartalékok és felelősségi járadéktartalékok együttes, évi (egy éves) lebonyolítási eredményét a fontosabb termékekre az alábbi táblázat mutatja be: A legnagyobb díjbevételű termékek számviteli függőkár tartalékainak és felelősségi járadéktartalékainak együttes évi lebonyolítási eredménye (mft) Megnevezés Bruttó Nettó KGFB LSC 0 0 LTC 10 7 KÖBE OTTHON lakásbiztosítás 0 0 Easy I. lakásbiztosítás 1 1 CMR -5-5 Last Minute Utasbiztosítás

32 A legnagyobb díjbevételű termékek számviteli nettó függőkár tartalékainak és nettó felelősségi járadéktartalékainak együttes évi lebonyolítási eredménye a nettó nyitótartalékok arányában Megnevezés Nettó nyitó tartalék (mft) Lebonyolítási eredmény KGFB ,91% LSC 7 1,22% LTC 19 37,18% KÖBE OTTHON lakásbiztosítás 29 0,35% Easy lakásbiztosítás 53 2,16% CMR 52-9,66% Last Minute Utasbiztosítás 8 31,13% 2016-ban a Biztosító közel 4,3%-os bruttó és 6,91%-os nettó pozitív lebonyolítási eredményt ért el a KGFB függőkár tartalékain. A 2015 végi KGFB tételes függőkár tartalék, IBNR és a felelősségi járadéktartalék egyaránt pozitív lebonyolítási eredményt mutatott 2016 végén. Az IBNR számítási módszertanában 2014-ben végrehajtott, az IBNR szintet jelentősen növelő változások 2015-ben és 2016-ban megfelelőnek bizonyultak, a év végén és év végén képzett IBNR is pozitív lebonyolítási eredményt mutatott 2016 végén. A kiemelt nem KGFB termékek függőkár tartalékai is összességében pozitív egy éves lebonyolítási eredményt mutattak év végén. A CMR kiugróan pozitív lebonyolítási eredményét a korábbi évekhez hasonlóan a bejelentett, de később nem dokumentált vagy időben nem érvényesített károk nagy száma okozta. A függőkár tartalékok nagyságrendje még a KGFB esetében sem mindig elégséges ahhoz, hogy egyes nagy összegű személyi sérüléses károk tartalékának változásából következő egyedi hatások kiegyenlítődjenek, ezért a lebonyolítási eredmények - bár általában pozitívak - jelentősen, néhány százmilliós sávban ingadozhatnak. A.2.4. A számviteli biztosítástechnikai tartalékok értékelésénél alkalmazott módszerek, feltevések Az alábbiak a számviteli biztosítástechnikai tartalékok képzésének legfontosabb szabályait, a legfontosabb feltételezéseket, a tárgyévben történt módszertani változásokat és azok hatásait összegzik. A tételes számviteli függőkár tartalékok képzése A Biztosító a számviteli tételes függőkár tartalék megállapításához - a kárrendezés során - a várható kifizetéseket káreseményenként, azon belül károsultanként elkülönítve, az óvatosság (elégséges fedezet) figyelembe vételével, megfelelő szakmai ismeretekkel, illetve tapasztalattal rendelkező szakértő segítségével becsülteti fel. A kárbejelentés rögzítésekor pontosabb információ hiányában KPMG által 2015 végén végzett vizsgálat figyelembe vételével kialakított kezdeti tartalékok kerülnek beállításra. A szakértői becslés beérkezésekor a kezdeti tartalékot a Biztosító a becslés szerint módosítja. 32

33 A felülvizsgált kezdeti tartalékokat a Biztosító 2016-tól alkalmazza. A változás hatására a 2016 végi költségtartalék nélküli bruttó számviteli tételes függőkár tartalék 2,5%-kal nőtt 2013-ban a Biztosító felmérte a spanyol és német KGFB szabályozás változása következtében a járműszerelvényekkel okozott károk esetében a pótkocsi biztosítójától elvben behajtható követelések összegét (mely általában a vontató biztosítója által kifizetett összeg 30%-a illetve 50%-a) és megkezdte ezek behajtását. A várható megtérülések döntő részét a vontatószerelvénnyel spanyol és német területen okozott károkból várt, illetve ezek alapján becsült megtérülés adta. A 2010-es kárévre vonatkozó regressz követeléseket a Biztosító nem veszi figyelembe, azok kis befolyási valószínűsége miatt. Azon regressz követelések sem kerülnek figyelembe vételre, ahol a regressz levélre vagy a forgalmi rendszámra vonatkozóan a Biztosító nem kapott választ egy éven belül. Amennyiben ezeket a leveleket fél évnél hosszabb, de egy évnél rövidebb ideje küldte ki a Biztosító, a várt regressz követelést 50%-al csökkenti. Egy évi EU Bírósági döntés miatt a pótkocsi regressz követelések behajtásával kapcsolatban bizonytalanság alakult ki, ezért a után nyilvántartásba vett pótkocsi regressz követeléseket a prudens tartalékképzés érdekében a Biztosító nem veszi figyelembe a tartalékképzés során. A számviteli tételes függőkár tartalékban megképzett járadéktartalék A várhatóan (baleseti, illetve felelősségi) járadék kifizetéséhez vezető kárigények függőkár tartalékának megállapításához a Biztosító az alábbi paramétereket alkalmazta: - Halandósági tábla: férfi és női néphalandóság - Technikai kamat: 0% A tételes függőkárban megképzett járadéktartalékok képzésében módszertani változás a tárgyévben nem történt. A számviteli felelősségi járadék tartalék képzése A már fizetett, elismert, vagy megítélt járadékok tartalékát a tételes függőkár tartalékban megképzett járadéktartalék meghatározásához a Biztosító az alábbi paramétereket alkalmazta: - Halandósági tábla: férfi és női néphalandóság - Technikai kamat: -1% A felelősségi járadéktartalék képzésében módszertani változás a tárgyévben nem történt. A számviteli IBNR tartalék képzése A Biztosító minden termékre képez IBNR tartalékot. Amennyiben a termék már 3 teljes évnyi kártapasztalattal rendelkezik, az IBNR megállapítása az elmúlt évek adatai alapján, a bejelentési minta időbeli változásának megfelelő figyelembe vétele érdekében finomított lánclétra módszerrel történik, az IBNR károk darabszámának becslésével. A KGFB termék esetében az Biztosító a személyi sérüléses károkra és a dologi károkra ezeken belül pedig nemzetközi és egyéb károkra - az IBNR tartalékot külön-külön képzi meg. Az IBNR megállapításához a tárgyév végén a becsült IBNR darabszámokat a Biztosító az alábbiak szerint meghatározott átlagos kárösszegekkel szorozta. 33

34 KGFB termék - nemzetközi károk: a függő és lezárt IBNR károk átlagos kárösszege - hazai személyi sérüléses károk: a lezárt IBNR károk átlagos kárösszegének és a függő és lezárt IBNR károk átlagos kárösszegének átlaga - hazai dologi károk: a tárgyévet megelőző két évben lezárt IBNR károk átlagos kárösszegének és a függő és lezárt IBNR károk átlagos kárösszegének átlaga LSC és LTC termékek - a tárgyévet megelőző két év IBNR kárainak átlagos kárösszege OTTHON és az EASY termékek és Defekt és kátyúkár termékek - az IBNR károk átlagos kárösszege és a nem IBNR károk átlagos kárösszege közül a magasabb érték A Biztosító az IBNR tartalékot az egyes termékek művelési időtartama és kár darabszáma szerint az alábbi módon képezte: - a 3 évnél rövidebb ideje művelt termékek esetében a tartalékolásról szóló hatályos jogszabályban meghatározott módszer szerint. - a 3 évnél hosszabb idő óta művelt termékek esetében általában, a tartalékolásról szóló hatályos jogszabály szerint a 3 évnél rövidebb ideje művelt termékekre alkalmazandó szabály alapján, ha a fenti háromszög módszer alapján IBNR tartalék nem állapítható meg biztonságosan az IBNR károk alacsony darabszáma miatt. Az IBNR kifutási minta számításánál a Biztosító az alábbiak szerint vette figyelembe az előző negyedévekre vonatkozó információkat: - a figyelembe vett időszak kezdete a (T+1) ik időszakra: IQ - a figyelembe vett időszak vége a (T+1) ik időszakra tárgyidőszak 1 negyedév - a további időszakokra [T+2, T+3; stb] o dologi károkra: mind a kezdet, mind az időszak vége 1 negyedévvel előbbre hozva o személyi sérüléses károkra: a kezdeti időszak marad 2014 IQ, az időszak vége 1 negyedévvel előbbre hozva - a figyelembe vett kifutási időtartam vége: o dologi károkra T+15 negyedév o személyi sérüléses károkra T+12 negyedév A kifutási minta tényadatok alapján nem becsülhető további éveire a Biztosító az alábbi korrekciókat alkalmazta: o dologi károkra a tárgyévben bekövetkezett és bejelentett károk 0,1%-a, o személyi sérüléses károkra a tárgyévben bekövetkezett és bejelentett károk 1%-a. A KGFB termék művelésével kapcsolatban jelentkező, a biztosítók és az OEP, illetve az ONYF között létrejött átalányszerződések szerint fedezendő ún. OEP, ONYF költségekre számviteli IBRN tartalékot a Biztosító a rendelkezésére álló adatok alapján, egyszerű lánclétra módszerrel képzett. Az IBNR képzésében a tárgyévben módszertani változás nem történt. 34

35 A számviteli függőkár tartalékban és felelősségi járadéktartalékban lévő költségtartalék képzése A Biztosító a számviteli függőkár tartalékok és a számviteli felelősségi járadéktartalék költségtartalékát darabköltségek meghatározásán alapuló módszer szerint képezte. A költségtartalékok képzésében módszertani változás a tárgyévben nem történt. A számviteli meg nem szolgált díjak tartaléka A Biztosító a számviteli meg nem szolgált díjak tartalékát szerződésenként tételesen, az elszámolt bruttó díjelőírás időarányos megosztásával képezte, a tételes szerződés-nyilvántartás tárgyév végi adatai alapján. A számítás eredményeit a Biztosító termékenként összegezte. A tartalék képzésében módszertani változás a tárgyévben nem történt. A számviteli törlési tartalék képzése A Biztosító számviteli törlési tartalékot is minden záráskor képez. A különböző hosszúságú hátralékkal rendelkező és nem hátralékos szerződések díjelőírásából várhatóan törlendő arányok (szorzók) meghatározása a tárgyév végén a tárgyévben tapasztalt tényleges törlési arányok kiszámításával és figyelembe vételével történt. Ezen felül, a számviteli törlési tartalékot a zárás időpontjában a törölt szerződéseken lévő hátralékok teljes összegének megfelelő összeggel is növeli a Biztosító, azonban a tárgyév végén ilyen hátralék a nyilvántartásában nem szerepelt. A tartalék képzésében módszertani változás a tárgyévben nem történt. Az számviteli eredménytől független díj-visszatérítési tartalék képzése Számviteli eredménytől független díj-visszatérítési tartalékot a Biztosító akkor képez, ha a termékterv ezt tartalmazza. A tartalék képzése a terméktervben előírtak szerint történik. A Biztosító ilyen terméket a tárgyévben nem művelt, a tartalék vonatkozásában változás nem történt. A számviteli eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék Számviteli eredménytől függő díj-visszatérítési tartalékot a Biztosító csak jogszabályi előírás, vagy a Biztosító ilyen irányú döntése esetén képez. A képzés szabályait a döntés során rögzíteni kell. A Biztosító a tárgyévben számviteli eredménytől függő díj-visszatérítési tartalékot nem képzett, a tartalék vonatkozásában változás nem történt. A számviteli káringadozási tartalék A Biztosító számviteli káringadozási tartalékot a tárgyév végén nem képzett. A számviteli nagy károk tartaléka A Biztosító jelenleg nem képez elkülönült számviteli tartalékot a nagy károkra. 35

36 A Biztosító jelenleg csak olyan kockázatokat vállal, melyek tekintetében a Biztosító döntésének függvénye a számviteli nagy károk tartalékának esetleges feltöltése. Egyéb számviteli biztosítástechnikai tartalék A Biztosító a V-JÉ-II-1/2015 sz. MNB végzés indoklásában szereplő vélelmezett esetleges lebonyolítási veszteség fedezetére, a ig bekövetkezett KGFB károkra kötött LPT/ADC szerződés alapján megtartandó 10%-os kockázati részre 2015 végén 130 m Ft összegű számviteli egyéb biztosítástechnikai tartalékot képzett. A 2015 végi KGFB függőkár tartalékok 2016 végén jelentős lebonyolítási eredményt mutattak, ezért a Biztosító a fentiek alapján a 2015 végi KGFB függőkár tartalékok esetleges lebonyolítási veszteségére képzett egyéb biztosítástechnikai tartalékból az érintett tartalékból teljesített kárkifizetések és az eredeti tartalék arányának megfelelő részt a évi zárás során feloldott. A viszontbiztosítások figyelembe vétele a számviteli biztosítástechnikai tartalékok képzése során A Biztosító a nem arányos viszontbiztosítási szerződéseit a tárgyév végén úgy vette figyelembe, hogy: - a bruttó tételes számviteli függőkár tartalékot és a bruttó számviteli felelősségi járadéktartalékot a nem arányos viszontbiztosítási szerződések szerint a viszontbiztosító által térítendő résszel csökkentette, - az IBNR tartalék saját részét pedig a becsült IBNR kár darabszámok és a lezárt késői károknak a nem arányos viszontbiztosító által várhatóan térített kárrészekkel csökkentet átlagának szorzata alapján határozta meg. Az arányos viszontbiztosítások figyelembe vétele úgy történt, hogy a Biztosító az előbbiek szerint a nem arányos viszontbiztosítások alapján csökkentett bruttó számviteli függőkár- és felelősségi járadék tartalékoknak és az egyéb viszontbiztosítási szerződések által érintett bruttó számviteli tartalékoknak (IBNR, törlési tartalék) csak az arányos viszontbiztosítási szerződések által nem fedezett részére képzett saját tartalékot. A viszontbiztosítók a számviteli költségtartalékból szerződés szerinti részesedésüknek megfelelően az átvállalt tárgyévi kárrendezési költségeknek a teljes tárgyévi kárrendezési költségekhez viszonyított arányában, részesednek. A ig bekövetkezett KGFB károk nettó számviteli függőkár és felelősségi járadéktartalékát védő LPT/ADC szerződés figyelembe vétele úgy történik, hogy a fentiek szerint megállapított nettó számviteli biztosítástechnikai tartalékokból az LPT/ADC szerződés szerint a viszontbiztosítók által várhatóan térített részt levonta úgy, hogy a viszontbiztosítók által várhatólag térített összeget az egyes nettó tartalék elemek közt azok levonás előtti arányában osztotta fel. A viszontbiztosítók által térített részt a Biztosító úgy számolta ki, hogy a költségtartalék nélküli számviteli nettó KGFB függőkár- és járadéktartalék, illetve az LPT/ADC szerződésben meghatározott megtartás különbségét szorozta a viszontbiztosítók által az LPT/ADC szerződésben vállalt 90%-os aránnyal. A viszontbiztosítók által az LPT/ADC szerződés keretében várhatólag térített rész meghatározása során a Biztosító azzal a feltételezéssel élt, hogy a megjelölt időszakban történt károkra képzett költségtartalék nélküli bruttó és nettó számviteli függőkár tartalék összeg a megjelölt károk rendezéséhez szükséges jövőbeli tényleges kárkifizetések nominális összegével azonos. 36

37 A viszontbiztosítások figyelembe vételével kapcsolatban a tárgyévben nem történt változás. A.2.5. Költségek A Biztosító által felhasznált szerzési, igazgatási és kárrendezési költségek alakulását az alábbi táblázatok foglalják össze: Költségek a években (eft) Költségek Megnevezés Szerzési költségek Igazgatási költségek Kárrendezési költségek Összesen A Biztosító költségfelhasználása 2012-ben és 2015-ben volt a legmagasabb. A szerzési költségek a szerzési teljesítménnyel összhangban alakultak. Az igazgatási költségek változása, a jelentős megszorításokkal járó évet kivéve, az elmúlt években nem volt jelentős. A kárrendezési költségekben az elmúlt hat évben csökkenő trend érzékelhető. A Biztosító szerzési, igazgatási és kárrendezési költséghányada az utóbbi hat évben az alábbiak szerint alakult: Költséghányadok a bruttó díjbevétel százalékában Megnevezés Szerzési költséghányad 17,59% 17,48% 16,99% 15,40% 14,51% 14,19% Igazgatási költséghányad 20,74% 21,96% 19,19% 19,07% 13,73% 14,59% Kárrendezési költséghányad 7,63% 8,85% 8,30% 6,78% 4,77% 5,62% Összesen 45,96% 48,29% 44,48% 41,25% 33,02% 34,41% A Biztosító szerzési, igazgatási és kárrendezési költséghányada 2016-ban 34,41% volt. A költséghányadok tekintetében az elmúlt hat évben a Biztosítónak minden elem esetében sikerült érzékelhető csökkenést elérnie. A Biztosító költségei összességében 13,36%-kal csökkentek az előző évhez képest. A csökkenés elsősorban a már említett Pénzügyi tervben, a tőke megfelelési kockázat csökkentése érdekében bevezetett megszorítások miatt következett be. A szerződés állomány darabszám 28,61%-os csökkenésével egyidejűleg a szerzési költségek csökkentek a legnagyobb, 18,7%-os mértékben. Az igazgatási költségek 11,66%-kal, a kárrendezési költségek pedig 2,01%-kal csökkentek a évi adatokhoz képest. A Biztosító, az előző évihez viszonyítva alacsonyabb mft bruttó díjbevételhez viszonyított költséghányadai 2016-ban a szerzési költségek vonatkozásában csökkentek, míg a fennálló sztenderd (fix) költségek, illetve a megnövekedett kár darabszám miatt az igazgatási és a kárrendezési költséghányadok növekedtek, amelyeknek mértéke nem számottevő, 1% ponton belül maradt. 37

38 A.3. Befektetési tevékenység bemutatása A Biztosító befektetéseivel kapcsolatos döntéseket a Befektetési és ALM Bizottság hozza meg. A Befektetési és ALM Bizottság évi munkáját alapvetően meghatározta az MNB 2015-ben megkezdett és 2016-ban folytatódó átfogó vizsgálata. Az MNB V-JÉ-II-1/2015. számú végzésével - egyéb intézkedések mellett - korlátozta a Biztosító biztosítástechnikai tartalékai és szavatoló tőkéje feletti szabad rendelkezési jogát a végzésben meghatározott Pénzügyi terv végrehajtásáig, de legfeljebb az átfogó vizsgálatot lezáró határozat kézbesítéséig terjedő időtartamra. A korlátozás keretében a Biztosító befektetést kizárólag bankbetétbe, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam által kibocsájtott állampapírokba eszközölhetett azzal, hogy a biztosítástechnikai tartalékai fedezetét képező eszközöket a kötelezettségek lejárati szerkezetének figyelembevételével fektethette be. A Biztosító számára meghatározott keretek a korábbiakhoz képest jóval kevesebb intézkedést kívántak meg a Befektetési és ALM Bizottságtól. Az MNB augusztusban megszüntette a Biztosító biztosítástechnikai tartalékai és szavatoló tőkéje feletti szabad rendelkezési jogának korlátozását. A Befektetési és ALM Bizottság - figyelembe véve az MNB 2016-ban közzétett, Szolvencia II. tőkemegfelelésre vonatkozó, a folyamatos tőkemegfelelést Biztosító 50%-os volatilitási tőkepuffer tartásáról szóló ajánlását is - nem kívánt változtatni a portfoliók kialakult kockázati struktúráján. A Befektetési és ALM Bizottság összetétele az év során megváltozott. Az MNB 2015 végén indított átfogó vizsgálatának egyik megállapítása alapján, a Biztosító megszüntette a Kockázatkezelési Bizottság és a Befektetési és ALM Bizottság tagjainak összetételében meglévő átfedést. A Biztosító Befektetési és ALM Bizottsága által hozott befektetési döntéseket 2016-ban is megbízható vagyonkezelők hajtották végre, kiszervezett tevékenység keretében. A vagyon kezelését a kockázat megosztása és a versenyhelyzet fenntartása érdekében 2016-ban is két vagyonkezelő között (AEGON, Generali) osztotta meg a Biztosító és év végén az alapkezelők által kezelt eszközérték a következők szerint alakult (mft) Megnevezés AEGON Alapkezelő Zrt GENERALI Alapkezelő Zrt Az év során a vagyonkezelésben lévő összeg csökkent. A csökkenést egyrészt a viszontbiztosító partnerekkel történt elszámolások miatti, másrészt a likviditás biztosítása érdekében szükséges tőkekivonások okozták. 38

39 A Biztosító befektetési eredményei (eft) Befektetési eredmény Megnevezés Változás (%) Kapott osztalék ,00 Kapott kamatok ,42 Árfolyamnyereség/veszteség ,73 ebből deviza ,37 Értékpapírok egyéb realizált vesztesége ,00 Tulajdoni részesedés ért.veszt. visszaírása ,00 Befektetési szolgáltatás díjai ,91 Összesen ,99 Az előző évek számottevő befektetési eredményeitől eltérően a Biztosító a évet (-) 58,4 mft-os nettó befektetési veszteséggel zárta. A kisebb befektetési állományon kevesebb volt a realizált kamatbevétel, amelyet a rövid hozamok 2016-ban folytatódó csökkenése tovább rontott. Mivel az eszközök jelentős része éven belüli instrumentumokba (diszkontkincstárjegyekbe) volt befektetve, ezek nagyobb mértékű hozamcsökkenése érzékelhető mértékben csökkentette a diszkont kincstárjegyeken realizált hozamot. A negatív befektetési eredmény meghatározó részben az elszenvedett deviza árfolyamveszteségek miatt keletkezett. A devizaeszközök vételére a nemzetközi károk tartalékának a szabályozás szerinti devizában is kötelezően összehangolt - eszköz fedezetéhez volt szükség. Ez egyben azt is jelenti, hogy a realizált deviza árfolyamveszteséget a tartalékok csökkenése ellensúlyozta. A befektetési eredményt javította, hogy 2016-ban először fizetett osztalékot a Biztosító a 100%-os tulajdonában lévő leányvállalata, a stabil, kiegyensúlyozott gazdálkodást folytató VENYIGE 3 INGATLAN Kft. A piaci hozamszint alakulása 2015 és 2016 végén Futamidő ÁKK referenciahozam (%) Változás (bp) ÁKK referenciahozam (%) M3 0, ,80 M6 0, ,87 M12 0, ,93 Y3 0, ,11 Y5 1, ,55 Y10 3, ,33 Y15 3, ,88 A befektetett eszközök összetételében történt változások közül a diszkontkincstárjegyek arányában bekövetkezett nagyobb mértékű csökkenést érdemes kiemelni, amely az év során végrehajtott tőkekivonások következménye. Az egyes eszköztípusokon elért hozamokkal kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy mind az államkötvények, mind a diszkontkincstárjegyek esetében a forintban kibocsájtott eszközökkel szemben a devizás eszközökön elszenvedett deviza árfolyamveszteség eredményezte a negatív hozamokat. 39

40 A pénzügyi instrumentumok i értékei és évi realizált hozamaik (mft) Megnevezés Befektetés összege Befektetés összege Befektetés hozama Államkötvény Diszkontkincstárjegy Leányvállalattól kapott osztalék Pénzeszközök Összesen A Biztosító 2016-ban is folyamatos, tudatos likviditáskezeléssel alapozta meg a hatékony pénzkezelését, biztosítva ezzel, hogy kötelezettségei határidőre történő teljesítéséhez a megfelelő pénzmennyiség minden időpontban biztonságosan rendelkezésre álljon. A.4. Egyéb tevékenységek bemutatása A Biztosító adott évi eredményét jelentősen befolyásolták az egyéb biztosítástechnikai és a nem biztosítástechnikai bevételek és ráfordítások is. Az egyéb biztosítástechnikai bevételek között a legnagyobb tételt képező, a MABISZ kezelésében lévő Kártalanítási Számla (KSZ), illetve a további elszámolások (Bureau, Határbiztosítás, MÁV ÁBE) alakulása 2016-ban is kedvező hatással volt a Biztosító eredményére. A KSZ és a további elszámolások együttes eredménye jelentős mértékben növelte a Biztosító évi eredményét, illetve jelentős mértékben több mint 200 mft-al - haladta meg a tervben szereplő értéket. A MABISZ által kezelt számlák Biztosítóra osztott eredménye (eft) MABISZ eredmény (eft) Megnevezés Változás (%) Kártalanítási Számla ,37 Bureau ,64 Határbiztosítás ,77 MÁV ÁBE ,00 Összesen ,15 Az egyéb nem biztosítástechnikai bevételek között a tagdíjbevétel képezi a legnagyobb tételt, amely a évben 337 mft-tal javította az eredményt. A biztosítási adó összege 2016-ban 38 mft volt, amely a viszonylag alacsony arányú, nem KGFB díjbevétel miatt egyelőre továbbra sem jelentett meghatározó tételt a Biztosító gazdálkodásában. Az egyéb biztosítástechnikai ráfordítások között továbbra is jelentős fizetési kötelezettséget jelentenek a KGFB termékkel összefüggő, az Országos Egészségpénztárnak, illetve az Országos Nyugdíjfolyósító Intézetnek fizetett hozzájárulások, illetve a Kártalanítási Alapnak fizetett feltöltések, amelyek együttes összege 2016-ban 288 mft volt. Az egyéb nem biztosítástechnikai ráfordítások összege 2016-ban 50 mft-ot tett ki. 40

41 A.5. Egyéb információk A Biztosító a jelentésben üzleti teljesítménye és tevékenysége vonatkozásában egyéb információt nem kíván közzétenni. B. Irányítási rendszer B.1. Általános információk az irányítási rendszerről A Biztosító szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó alábbiakban nem részletezett előírásokat a Biztosító Szervezeti és működési szabályzatában (SZMSZ) rögzítette. B.1.1. Küldöttgyűlés A Biztosító legfőbb döntéshozó szerve a tagok által, maguk közül 5 évre megválasztott Küldöttekből álló Küldöttgyűlés. A Küldötteket a Biztosító adott küldöttválasztási területéhez tartozó tagjainak gyűlése (Területi Küldöttválasztó Gyűlés) titkos, írásbeli szavazással választja meg az adott választási területhez tartozó tagok közül. A Biztosító Küldöttgyűlésének alapvető feladatai a következők: - az Alapszabály elfogadása és módosítása, - a Biztosító stratégiai terve, az üzleti terv és az éves beszámoló, illetve a konszolidált beszámoló elfogadása, - a Biztosító tulajdonában lévő gazdasági társaság(ok) számviteli törvény szerinti éves beszámolóinak elfogadása, - a Biztosító könyvvizsgálója beszámolójának elfogadása, - a tagdíj mértékének meghatározása az Igazgatótanács javaslata alapján, - az eredmény felhasználásáról való döntés az Alapszabályban lefektetett elvek szerint, - az Igazgatótanács és a Felügyelő Bizottság éves beszámolójának elfogadása, - a vezérigazgató két Küldöttgyűlés közötti időszakra vonatkozó beszámolójának elfogadása, - a Biztosító tisztségviselőinek és könyvvizsgálójának megválasztása, visszahívása/felmentése, - a Szavazatszámláló Bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, - a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítők megválasztása, - a Biztosító tisztségviselői és a könyvvizsgáló tiszteletdíjának meghatározása, - a Biztosító feloszlásának, egyesülésének (beolvadás, összeolvadás), szétválásának elhatározása, állomány átadása, illetve átvétele, az összes küldöttek háromnegyedének egyetértő szavazata alapján, - rendelkezés a Biztosító jogutód nélküli megszűnése vagy megszüntetése után fennmaradó vagyon felosztásáról, - a Biztosító javadalmazási politikájának elfogadása, - döntés mindazon kérdésekben, melyek elbírálását a Küldöttgyűlés a saját hatáskörébe vonta. A Biztosító én 7 tagú választott Felügyelő Bizottsággal és 7 tagból álló választott Igazgatótanáccsal rendelkezett. A évben a Felügyelő Bizottság látta el az Audit Bizottság feladatkörét is. 41

42 B.1.2. Felügyelő Bizottság A Felügyelő Bizottság 7 főből álló testület. Tagjait és elnökét a Küldöttgyűlés írásbeli szavazással választja. A Felügyelő Bizottság tagjai közül elnökhelyettest választhat. A Felügyelő Bizottság tagjai, elnöke és elnökhelyettese újraválaszthatók. A Felügyelő Bizottság tagjává csak olyan személy választható, aki megfelel a Bit. adott tisztség betöltésére előírt, vezető állású személyre vonatkozó feltételeinek. A Biztosító Felügyelő Bizottsága az adott évre általa egyeztetett és jóváhagyott munka- és ülésterv alapján meghatározott időközönként, általában kéthavonta ülésezik. A Felügyelő Bizottság gondoskodik arról, hogy az Egyesület rendelkezzen átfogó és az eredményes működésre alkalmas ellenőrzési rendszerrel. A Felügyelő Bizottság ülésein rendszeresen megtárgyalja a szakmai területek vezetőinek beszámolóit, a Biztosító és leányvállalatainak működési jelentéseit és a kockázatértékelési jelentéseket, tárgyalja továbbá a belső ellenőrzési jelentéseket és a javasolt intézkedések végrehajtásának nyomon követését. A Felügyelő Bizottság tárgyalja a Biztosító és leányvállalatai éves beszámolóit és a konszolidált éves beszámolót, tárgyalja és véleményezi a Biztosító üzleti terveit. A Felügyelő Bizottság megtárgyalja a megfelelőségi feladatkört ellátó személy által a jogszabályokban és a szabályzatokban foglaltaknak történő megfelelésről évente legalább egyszer elkészítendő jelentést. A jelentési időszakban a Felügyelő Bizottság látta el az Audit Bizottság feladatkörét is. A Felügyelő Bizottság elnöke és elnökhelyettese tanácskozási joggal részt vehet az Igazgatótanács ülésein. A Felügyelő Bizottság éves tevékenységéről a Küldöttgyűlésnek számol be. B.1.3. Igazgatótanács A Bit.-ben meghatározott Igazgatóság feladat- és hatáskörében a Biztosítónál az Igazgatótanács jár el. Az Igazgatótanács a Biztosító irányító szerve. Az Igazgatótanács vállal végső felelősséget a Bit.-ben és a Bit. felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározott kötelezettségek teljesítéséért, ideértve a kiszervezett tevékenység körébe tartozókat is. A Biztosítónál a belső ellenőrzési feladatkör kivételével minden feladatkör az Igazgatótanács irányítása alatt működik, és a feladatkört ellátó személy a szervezeti felépítés sajátosságainak figyelembevételével az Igazgatótanácsnak számol be. A Biztosító Igazgatótanácsa havonta ülésezik az általa meghatározott és jóváhagyott munka- és ülésterv alapján. Az Igazgatótanács feladata a küldöttválasztás lebonyolítása, a területi küldöttválasztó gyűlések összehívása, valamint az ezzel összefüggő végrehajtási szabályok meghatározása, a Küldöttgyűlés, valamint az ezzel összefüggő végrehajtási szabályok meghatározása, a Küldöttgyűlés napirendjén szereplő előterjesztések, határozati javaslatok előkészítése és szakmai megalapozása. Az Igazgatótanács feladata a küldöttgyűlési határozatok végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése. Az Igazgatótanács véleményezi és előzetesen jóváhagyja a Biztosító stratégiai tervét, éves üzleti terveit. Az Igazgatótanács gyakorolja a vezérigazgató feletti munkáltatói jogokat, jóváhagyja helyettesei kinevezését, illetve felmentését, a Bit. szerinti egyéb vezetők kinevezését, illetve felmentését, a belső ellenőrzési vezető kivételével. Az Igazgatótanács állapítja meg a Biztosító Szervezeti és Működési Szabályzatát, jogosult továbbá a Felügyelő Bizottságnál vizsgálat lefolytatását kezdeményezni. 42

43 Feladatai közé tartozik a javadalmazási politika végrehajtásának felügyelése, a hatáskörébe tartozó jelentések, beszámolók tárgyalása, jóváhagyása. A Biztosítónál Audit Bizottság, Javadalmazási Bizottság, Befektetési és ALM Bizottság, valamint Kockázatkezelési Bizottság működik. A B. Irányítási rendszer fejezetben leírtak alapján a Biztosítónál működő irányítási rendszer megfelel a jogszabályi előírások mellett a Biztosító stratégiájának és tevékenységének. B.1.4. A Biztosítónál működő bizottságok és azok feladatai és hatáskörük Audit Bizottság A Biztosító Alapszabálya értelmében Audit Bizottságot működtet, amely feladatkört a vizsgált időszakban a Biztosító Felügyelő Bizottsága látta el. Audit Bizottsági feladatkörében eljárva a Felügyelő Bizottság az alábbi hatáskörrel és felelősséggel rendelkezik: a) a beszámoló előzetes véleményezése, b) a beszámoló könyvvizsgálatának nyomon követése, c) javaslattétel a könyvvizsgáló személyére, díjazására, a megkötendő szerződés előkészítése, d) a könyvvizsgálókkal történő együttműködés, e) a pénzügyi beszámolási rendszer működésének értékelése, f) az Igazgatótanács munkájának segítése a pénzügyi ellenőrzési rendszer megfelelő működése érdekében, g) a belső ellenőrzési és kockázatkezelési rendszer hatékonyságának figyelemmel kísérése, h) az eredmény felhasználására vonatkozó javaslat előzetes véleményezése, i) az éves és közbenső pénzügyi jelentések ellenőrzése. Befektetési és ALM Bizottság A Biztosító befektetési kockázatokkal kapcsolatos eszköz-forrás menedzsment tevékenységének irányítására létrehozott állandó bizottsága a Befektetési és ALM Bizottság. A Befektetési és ALM Bizottság feladatai: a) a Biztosító befektetési stratégiájának kialakítása, a befektetési politika véleményezése és jóváhagyása, b) a vagyonkezelési irányelvek kialakítása, a vagyonkezelési szerződések jóváhagyása, c) a befektetési döntések meghozatala, d) a Bizottság által meghatározott irányelvek és célok megvalósulásának követése, értékelése, e) a Biztosító ún. piaci és partner kockázatokkal (market risk, counterparty default risk) kapcsolatos eszközforrás menedzsment feladatainak ellátása (ezen belül az alábbi kockázatok kezelése: kamatláb kockázat, részvény befektetési és részesedési kockázat (a leányvállalatok kivételével), ingatlan befektetési kockázat, árfolyamrés kockázat (spread risk), devizaárfolyam kockázat, koncentrációs kockázat, partnerkockázat (viszontbiztosítási partnerek nélkül), likviditási kockázat). 43

44 A Befektetési és ALM Bizottság tagjai jelen beszámoló összeállításakor a vezérigazgató, az Igazgatótanács elnöke, az adminisztrációs és informatikai igazgató, a gazdasági igazgató és a befektetési és kockázatkezelési vezető. A Befektetési és ALM Bizottság összetétele az elmúlt időszakban (2016. évben, valamint 2017-ben jelen beszámoló összeállításáig) az MNB évi átfogó ellenőrzését lezáró vizsgálati jelentés megállapításaira figyelemmel kétszer is módosult, a befektetési bizottsági és a kockázatkezelési bizottsági tagok közötti átfedés minimalizálása, a Kockázatkezelési Bizottság függetlensége érdekében szeptember 25-ig a Befektetési és ALM Bizottság összetétele: az Igazgatótanács elnöke, a vezérigazgató, a gazdasági igazgató, a biztosítástechnikai igazgató, valamint a kockázatkezelési és befektetési vezető, ezt követően az MNB újabb visszajelzéséig az Igazgatótanács elnöke, a vezérigazgató, a gazdasági igazgató, valamint az adminisztrációs és informatikai igazgató február 23-tól újra tagja a Bizottságnak a kockázatkezelési és befektetési vezető is a felelősség egyértelmű meghatározása érdekében. A Befektetési és ALM Bizottság saját hatáskörben hozott döntései szerinti gyakorisággal, de legalább negyedévente egyszer ül össze. A Bizottság a beszámolási időszakban 7 alkalommal ülésezett. Kockázatkezelési Bizottság A Biztosító Kockázatkezelési Bizottságot működtet. A Biztosító mérete lehetővé teszi, hogy a Kockázatkezelési Bizottságban minden, a Biztosító materiális kockázatait kezelő szervezeti egység vezetője helyet kapjon, ezért a kockázatkezelési jelentések megfelelő belső kommunikációja a Kockázatkezelési Bizottság működése során megvalósul. A kockázatok kezeléséért felelős vezetők az általuk kezelt kockázatoknak a stratégiával, kockázati étvággyal, valamint a kockázatkezelési és értékelési szabályokkal összhangban álló kezeléséhez megfelelő információkkal rendelkeznek. A Kockázatkezelési Bizottság tagjai jelen beszámoló összeállításakor (2016. október 27-től) a következők voltak: a kockázatkezelési és befektetési vezető, a biztosítástechnikai igazgató/vezető aktuárius, az értékesítési igazgató, a pénzügyi és számviteli vezető, az adminisztrációs és informatikai igazgató-helyettes, a vezető jogtanácsos, a kárigazgató, és a termékfejlesztési és kockázat-elbírálási (innovációs) igazgató. A belső ellenőrzési vezető állandó meghívottként, véleményezési joggal vesz részt a Bizottság ülésein. A Bizottság összetétele 2016 folyamán az MNB Befektetési és ALM Bizottság kapcsán már említett megállapításaira figyelemmel, két alkalommal módosult. A hatályos összetételt megelőzően április 28. és október 26. között az adminisztrációs és informatikai igazgató-helyettes helyett az adminisztrációs és informatikai igazgató, illetve ezt megelőzően a pénzügyi és számviteli vezető helyett a gazdasági igazgató/ számviteli rendért felelős vezető, továbbá az első számú vezető is tagja volt a Bizottságnak. Javadalmazási Bizottság A Biztosító kockázati politikájával összhangban kialakított, az irányítási rendszer szerves részét képező javadalmazási politikát, illetve annak módosítását a Javadalmazási Bizottság előterjesztése alapján a Biztosító mindenkori Küldöttgyűlése hagyja jóvá, amelyet mind a Felügyelő Bizottság, mind pedig az Igazgatótanács előzetesen véleményezett. A javadalmazási politika végrehajtása a Javadalmazási Bizottság feladata. A Javadalmazási Bizottság tagjai az Igazgatótanács elnöke, a Felügyelő Bizottság elnöke és elnök-helyettese, valamint a Biztosító vezérigazgatója. 44

45 A javadalmazási politika meghatározza a Javadalmazási Bizottság alapvető feladatait, illetve jogosultságait. A Javadalmazási Bizottság 2016-ban 2 alkalommal ülésezett, amely üléseken megtárgyalta és határozatba foglalta a teljesítmény elvárásokhoz kötött jövedelmekhez kapcsolódó kiértékelések eredményét és azok kifizethetőségi döntéseit. B.1.5. Szakmai vezetés A Biztosítónál a hatályos biztosítási törvény előírásai alapján 2016-ban az első számú vezető (vezérigazgató), valamint 2 fő első számú vezető helyettes (a biztosítástechnikai igazgató egyúttal vezető aktuárius és az értékesítési igazgató) és további 2 fő szakmai igazgató (az adminisztrációs és informatikai igazgató, illetve a számviteli rendért felelős vezető (gazdasági igazgató)) végezte a felső vezetői feladatokat. A Biztosító szakmai vezetése a felső vezetői feladatokat ellátó személyeken kívül kiegészül a vezető jogtanácsossal (egyben megfelelőségi vezetővel), a termékfejlesztési és innovációs igazgatóval, a kárrendezésért felelős igazgatóval, a belső ellenőrzési vezetővel és a kommunikációs vezetővel. A tárgyévben a szakmai vezetést ellátók személyében változás nem történt. Jelen beszámoló összeállításáig egyedül a belső ellenőrzési vezető személyében következett be változás. A Biztosító az alábbi felsorolásban szereplő feladatköröket minősíti kiemelten fontos feladatkörnek: aktuárius, kockázatkezelés, megfelelőség, belső ellenőrzés, termékfejlesztés, kockázatvállalás, kárrendezés, portfolió rendszerüzemeltetés, karbantartás, saját kockázat- és szolvencia értékelés, eszközök befektetése, portfoliókezelés, panaszkezelés. B.1.6. A kiemelten fontos feladatkörök fő szerepeinek és feladatainak ismertetése Az aktuáriusi feladatkörhöz tartozó feladatok leírását jelen beszámoló B.6. fejezete tartalmazza. A kockázatkezelési feladatkör a kockázatkezelési rendszer működtetésével kapcsolatos feladatok ellátására terjed ki, lásd részletesen jelen beszámoló B.3. fejezetében. A megfelelőség biztosítás annak érdekében működik, hogy a Biztosító mindenkor megfeleljen a tevékenységére és működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak és a szabályzatok összhangban legyenek a jogszabályi rendelkezésekkel, feladatait részletesen jelen beszámoló B.4.1. fejezete tartalmazza. A feladatkörhöz kapcsolódó egyes tevékenységek kiszervezésre kerültek. 45

46 A belső ellenőrzési feladatkör szerepkörének leírását jelen beszámoló B.5. fejezete tartalmazza. A termékfejlesztés feladata a termékkoncepció elkészítése, a termékfeltételek, a díjkalkuláció és díjszabás, a kockázatelbírálási és a kárrendezési szabályok kialakítása, a nyomtatványok elkészítése a társterületekkel együttműködve. A termékfejlesztés részt vesz az értékesítés által irányított termék bevezetési, oktatási folyamatban. Feladatai közé tartozik többek között a termékek díjszabásának kialakítása, rendszeres felülvizsgálata és aktualizálása, indexálása. A kockázatvállalás (kockázatelbírálás) együttműködik aktuáriusi, az értékesítési, a kárrendezési, az adminisztráció és az informatikai területekkel. Meghatározza a biztosítási termékek művelésével összefüggő szabályokat, kockázatelbírálási elveket. Kidolgozza, teszteli és karbantartja az elektronikus kockázatelbírálás rendszerét. Részt vállal továbbá a viszontbiztosítási igények megfogalmazásában és a szükséges fedezetek kialakításában. A kárrendezés feladata a Biztosító kárrendezési munkájának szakmai irányítása, szervezése, a feladatok ellátásához szükséges feltételek biztosítása. A kárrendezés biztosítja a kárügyek és kártérítési összegek szakszerű és megalapozott jóváhagyását, utalását. Ellátja továbbá a regressz ügyintézési tevékenységet. A portfolió rendszerüzemeltetés és karbantartás a Biztosító állomány-nyilvántartó rendszerének rendeltetésszerű működtetésére és fejlesztésére terjed ki. A feladatkör kiszervezésre került. A saját kockázat- és szolvencia értékelés leírását a B.3. fejezet tartalmazza. Az eszközök befektetése, portfoliókezelési tevékenység kiszervezési szerződés alapján kerül ellátásra. A panaszkezelés, mint kiemelten fontos feladatkör magában foglalja a panaszfelvételi tevékenységet, a panaszok nyilvántartásba vételét, megválaszolását, a kapcsolódó belső szabályozás kialakítását és folyamatos karbantartását. A Biztosítón belül a személyes panaszfelvételt az ügyfélszolgálat és az ügyfélszolgálati irodák, a telefonos panaszfelvételt a call center munkatársai végzik. Az egyéb csatornán beérkező panaszügyek felvétele az illetékes igazgatóságon, a panaszügyintézővel egyeztetve történik. A szakmai területek panaszminősítési, panaszfelvételi és határidőben történő megválaszolási folyamatainak ellenőrzése a panaszügyintéző feladata. A jelentési időszakban a Biztosító irányítási rendszerében lényeges változás nem következett be. B.1.7. Javadalmazási politika A Javadalmazási Politika elvei és az alkalmazás szabályai az Alapszabályban és a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakkal összhangban kerültek kialakításra. Általános elvárás, hogy a Biztosító javadalmazási politikája, a javadalmazási formák és mértékek feleljenek meg a Biztosító üzleti és kockázatkezelési stratégiájának, teljesítményének. A Biztosító irányítási rendszerében a Javadalmazási Politikát a Küldöttgyűlés fogadja el, annak végrehajtása a Javadalmazási Bizottság feladata. 46

47 A Javadalmazási Politika előírásai szerint a javadalmazás kialakításánál figyelembe kell venni a Biztosító kockázatvállalási képességét, a javadalmazási elemek és azok mértékeinek meghatározásánál biztosítani kell az egyensúlyt a szavatoló tőke szint és a javadalmazásra fordítható összegek között. A Biztosító javadalmazási rendszerében egyéni kritériumokra épülő értékelési rendszert alkalmaz, és működési formája sajátosságaiból adódóan javadalmazási rendszere nem tartalmaz részvény vagy részvényopció juttatásra vonatkozó elemeket. A Biztosító adminisztratív, vezetési vagy felügyeleti testületeinek tagjai számára nem biztosít kiegészítő vagy korkedvezményes nyugdíjazási rendszert. A Biztosító a munkakörök többségében alkalmaz teljesítményhez kötött javadalmazást, de az indokolatlan kockázatvállalás elkerülése érdekében a fix jövedelemrész aránya minden munkakörben meghaladja a teljes jövedelem 60%-át. A Biztosító a jelentési időszakban a vállalkozásra jelentős befolyást gyakorló személyekkel, az Igazgatótanács és a Felügyelő Bizottság tagjaival nem folytatott lényeges tranzakciókat. Az Igazgatótanács, illetve a Felügyelő Bizottság tagjainak javadalmazási jogosultsága A Javadalmazási Politika alapján a Biztosító Felügyelő Bizottság elnökének, elnök-helyettesének, és a bizottság tagjainak, az Igazgatótanács elnökének, és az Igazgatótanács tagjainak javadalmazását, annak formáját és mértékét a Javadalmazási Bizottság javaslata alapján a Biztosító mindenkori Küldöttgyűlése határozza meg és hagyja jóvá. Az alkalmazott javadalmazási forma a tiszteletdíj, továbbá a bizottsági ülésekre, illetve egyéb, a Biztosító érdekében történő utazásokra költségtérítés adható, amelyek mértéke a kiküldetés elszámolására vonatkozó jogszabályokban meghatározott, adómentesen adható mérték évben a Felügyelő Bizottság elnöke, elnök-helyettese és tagjai, az Igazgatótanács elnöke és tagjai a részükre járó tiszteletdíjat nem vették fel, az MNB november 13-i kötelezése alapján összeállított és benyújtott Pénzügyi tervvel kapcsolatosan hozott költségmegtakarítást célzó intézkedések részeként. B.2. Szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági követelmények A Biztosító az Igazgatótanács elnökével, a Felügyelő Bizottság elnökével és a testületi tagokkal, az első számú vezetővel és helyetteseivel, szakmai és további kiemelten fontos feladatkört ellátó vezetőkkel szemben a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság kritériumait a Bit. előírásai szerint határozta meg. Olyan munkakörök esetében, amelyekre a Bit. nem ír elő alkalmassági és üzleti megbízhatósági kritériumokat, a Biztosító szakirányú felsőfokú végzettséggel és/vagy megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkező, továbbá az üzleti megbízhatóság tekintetében a Bit.-ben meghatározott munkakörökre előírt követelményeknek megfelelő munkatársakat alkalmaz. A szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági feltételek fennállásának igazolása az MNB által a személyi engedélyezési eljárásokra előírt módon és tartalommal történik. Az érintett személyek kötelesek a megválasztásukkal, kinevezésükkel kapcsolatban tett nyilatkozatuk megtételét követően rendszeresen, minden naptári évben, az MNB engedélyezési útmutatójában meghatározott kérdőíven szereplő kérdések alapján nyilatkozatot tenni szakmai alkalmasságukról és üzleti megbízhatóságukról, továbbá az előző nyilatkozat óta eltelt időben a büntetlen előéletben bekövetkezett változás hiányáról. 47

48 B.3. Kockázatkezelési rendszer (saját kockázat- és szolvencia értékelés) A Biztosító kockázatkezelési rendszere a stratégiai irányítás szerves része. A Biztosító a kockázatkezelési politikája kialakítása és működtetése során azokat a szempontokat tartja szem előtt, amelyek hozzájárulnak - többek között - az alábbi célok eléréséhez: - a szolvencia, tőke-, és egyéb törvényes működési követelményeknek történő megfelelés, illetve a Biztosító által kitűzött és az MNB volatilitási tőkepuffer tartására vonatkozó ajánlásával összhangban lévő szavatoló tőke cél - amely a törvény által előírt mindenkori szavatolótőke-szükséglet (követelmény) 150%-a - elérése, illetve annak tartós és kényelmes mértékű meghaladása, - a tartalékok és a szavatoló tőke törvényben előírt szabályok betartásával történő biztonságos befektetése, az e fölötti szabad eszközök minél magasabb hozammal történő befektetése, - megfelelő viszontbiztosítási és egyéb nemzetközi kapcsolatok kialakítása és ennek révén az állomány saját kockázatban kezelt részének növelése úgy, hogy a megtartott kockázat katasztrófa károk és nagy egyedi kockázatok esetén ne haladja meg az Igazgatótanács által elfogadott mértéket. - egyenletes növekedés a gazdasági egyensúly megtartása mellett, a kárhányad és a költséghányad megfelelő kontrolljával, - minden területen kockázatarányos, de lehetőleg átlagos díjszintek kialakítása, amelyek révén az egyes termékek és az egyes díjkategóriák rövid időn belül önfenntartókká válnak, - a kockázatoknak az Igazgatótanács által elfogadott, kockázatonként és kockázati csoportonként (személyi kockázatok, működési, nem személyi kockázatok, üzleti kockázatok) külön meghatározott, az egyes kockázatokkal kapcsolatos kockázatvállalási készséget kifejező kockázati limiteken belül tartása. A kockázatkezeléshez kapcsolódó feladatok összehangolására a Biztosító kockázatkezelési vezetőt alkalmaz. A Biztosító dokumentált formában éves kockázatértékelést (egyben ORSA jelentés) végez, mely a fizetőképességről és a pénzügyi helyzetről szóló jelentéssel együtt számot ad a Biztosító kockázati profiljának alakulásáról. A Biztosító folyamatosan fejleszti a kockázatkezelési tevékenységét, Kockázatkezelési Bizottságot, Befektetési és ALM Bizottságot működtet. A kockázatokért felelős vezetők - a Kockázatkezelési Bizottság tagjai - a kockázatkezelési vezetővel közösen havi kockázatkezelési jelentést készítenek, illetve haladéktalanul jelzik, ha az általuk felügyelt kockázatok, illetve ezek szavatolótőke-szükségletének vonatkozásában a Kockázatkezelési Politikában meghatározott nagyságrendű, jelentős mértékű változás áll be. A havi és esetleges rendkívüli kockázatkezelési jelentések biztosítják, hogy a kockázatkezelési rendszer folyamatosan képes legyen hatékonyan azonosítani, mérni, nyomon követni, kezelni és jelenteni azokat a kockázatokat, amelyeknek a Biztosító ki van téve. A Biztosító korlátozott mérete lehetővé teszi, hogy a Kockázatkezelési Bizottságban minden, a Biztosító materiális kockázatát kezelő szervezeti egység vezetője helyet kapjon, ezért a kockázatkezelési jelentések megfelelő belső kommunikációja a Kockázatkezelési Bizottság működése során megvalósul. Így a kockázatok kezeléséért felelős vezetők az általuk kezelt kockázatok vonatkozásában a stratégiával, kockázati étvággyal, kockázatkezelési és értékelési szabályokkal összhangban lévő kezeléséhez megfelelő információkkal rendelkeznek. 48

49 A Biztosítónál a havi kockázatkezelési jelentések és a Kockázatkezelési Bizottság ülései biztosítják a kockázatkezelési és saját kockázatértékelési rendszer (ORSA) rendszeres felülvizsgálatát. Az ORSA változtatásáról, illetve a kockázatkezelési tevékenységről az Igazgatótanács és a Felügyelő Bizottság rendszeresen tájékoztatást kap. A havi jelentések felhasználásával negyedéves kockázatkezelési jelentések készülnek, melyeket a kontrolling szempontú negyedéves ún. működési jelentéssel együtt az Igazgatótanács és általában félévenként a Felügyelő Bizottság is megtárgyal. A negyedéves jelentések az érvényben lévő, aktuális kockázati térkép segítségével leírt kockázati profilt jellemző mutatókat, továbbá a Szolvencia II. szavatolótőke-követelmény és szavatoló tőke számításokat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket tartalmaznak. Az éves kockázatértékelési (egyben ORSA) jelentést, amely a tárgyév visszatekintő értékelése mellett előremutató értékelést is tartalmaz, az Igazgatótanács és a Felügyelő Bizottság is minden esetben megtárgyalja. A Biztosító az ORSA jelentésben alkalmazott értékelési elveket és módszereket A KÖBE kockázatkezelése és kockázatértékelése c. belső utasításában rögzítette, melyet az Igazgatótanács hagyott jóvá. A Biztosító májusban elvégezte a 2015-ös évre vonatkozó Szolvencia II. és saját kockázat- és szolvencia értékelésre vonatkozó számításokat az éves Kockázatkezelési jelentéshez kapcsolódóan. A jelentést a Kockázatkezelési Bizottság, az Igazgatótanács, a Felügyelő Bizottság és a Küldöttgyűlés is megtárgyalta és elfogadta. A negyedéves kockázatkezelési jelentések és az éves kockázatkezelési (ORSA) jelentés 2016-ban a Biztosító véleménye szerint megfelelő információt biztosítottak az Igazgatóság számára a kockázatvállalás kontrolljához, a Biztosító kockázati profiljának szükséges korrekciójához, a megtett intézkedések eredményének, kockázatának ellenőrzéséhez. B.4. Belső ellenőrzési rendszer A Biztosító belső ellenőrzési (kontroll) rendszere az alábbiakra terjed ki: igazgatási eljárások, számviteli eljárások, belső ellenőrzési keretrendszer, jelentési és adatszolgáltatási rendszer, megfelelőségi feladatkör. A Biztosítónál kialakított és működő belső kontrollrendszer célja a vonatkozó jogszabályi előírásoknak való megfelelés, a tevékenység hatékonyságának és eredményességének, a pénzügyi és egyéb információk rendelkezésre állásának és megbízhatóságának biztosítása. A belső kontrollrendszer kialakításáért és működtetéséért, a belső kontroll funkciók összehangolásáért, továbbá a működés feltételeinek és erőforrásainak biztosításáért a belső ellenőrzési feladatkör kivételével a végső felelősséget az Igazgatótanács vállalja. Ennek keretében kialakításra került a belső szabályozások megalkotásának, kommunikálásának és jóváhagyásának rendje, valamint a beszámolási és jelentési rendszer révén az ellenőrzési tevékenység gyakorlásának módja. 49

50 Valamennyi szervezeti egységben folyamatba épített és vezetői ellenőrzés működik. Az egyes szervezeti egységekben érvényesülő, folyamatba épített ellenőrzések alapját az SZMSZ szerinti feladatok ellátásához szükséges funkciók megfelelő szintű és mértékű elkülönítése, az egyes funkciókhoz rendelt eljárások szabályozott, egymásba kapcsolódó, egyúttal hatékony visszacsatolást biztosító kialakítása jelenti. A Biztosító komplex beszámolási és jelentési rendszert működtet a folyamatai hatékony ellenőrzésének és a hiányosságok korrigálásának lehetővé tétele, valamint az Igazgatótanács, a Felügyelő Bizottság és a szakmai vezetés döntéshozatalához szükséges információk rendelkezésre állásának biztosítása érdekében, továbbá azért, hogy az irányítás és ellenőrzés során egységes és átfogó információk álljanak rendelkezésre. A Biztosító annak érdekében, hogy átláthatóak legyenek a tevékenysége során érvényesülő folyamatba épített és vezetői ellenőrzési mechanizmusok ún. kontroll térképet (ellenőrzési nyomvonalat) készített. A belső kontrollrendszer részeként a Biztosító önálló kockázatkezelési kontroll (risk control function), belső ellenőrzési (internal audit function) és megfelelőség biztosítási (compliance function) funkciót alakított ki és működtet. A működtetett kontroll funkciók szervezetileg egymástól függetlenek, ugyanakkor egymás jelentéseit megismerik és saját munkájuk során, a vezetői ellenőrzés tapasztalatai mellett hasznosítják. B.4.1. Compliance (megfelelőség biztosítási) funkció A Biztosító a megfelelőségi feladatkör kiemelten fontos jellegére, valamint arra tekintettel, hogy az a belső védelmi vonalak, azon belül is a belső kontrollrendszer fontos pillére, a megfelelőség biztosítási funkció ellátása érdekében önálló szervezeti egységet hozott létre, amelynek élére megfelelőségi vezetőt nevezett ki. A Biztosító valamennyi szervezeti egységének feladata annak biztosítása, hogy az adott szervezeti egység a jogszabályoknak megfelelően, illetve egyéb, jogszabálynak nem minősülő előírások, dokumentációk figyelembe vételével működjön. Ez a tevékenység az önálló megfelelőség biztosítási funkció támogatásával valósul meg, melynek keretében a megfelelőség biztosítási szervezeti egység ellátja a jogszabályokban, illetve a Biztosító belső szabályzataiban meghatározott feladatait. A compliance szervezeti egység tevékenysége a vezérigazgató irányítása és a jogi igazgató szakmai felügyelete alá tartozik, melyre kiterjed a belső ellenőr ellenőrzési hatásköre is. A szervezeti egység szakmai függetlensége a belső szabályozók által megfelelően biztosított, illetve érvényesül felette az Igazgatótanács és a Felügyelő Bizottság intézményesített kontrollja is a beszámolási és jelentési rendszer keretében. B.5. Belső ellenőrzési feladatkör A Biztosító által működtetett belső ellenőrzési feladatkör kiterjed a Biztosító valamennyi tevékenységére és szervezeti egységére (beleértve a kiszervezett tevékenységeket is), figyelemmel van a Biztosító teljes irányítási rendszerére. A Biztosító a belső ellenőrzésre vonatkozó részletes szabályokat és követelményeket az Igazgatótanács és a Felügyelő Bizottság által jóváhagyott belső szabályzatokban (A belső ellenőrzési feladatkör szabályozása, Belső ellenőrzési kézikönyv) rögzítette. 50

51 A belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy a Biztosító esetében a belső ellenőrzési vezető, akinek kizárólagos feladata a Biztosító belső szabályzatai megfelelő működésének és hatékonyságának, valamint a Biztosító tevékenységének a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetőség és a célszerűség szempontjából történő vizsgálata. Fentiek mellett a belső ellenőrzés a Biztosító által a Felügyelet részére adott jelentések és adatszolgáltatások tartalmi helyességét és teljességét is legalább negyedévente ellenőrzi. A belső ellenőrzés a szakterületektől független, önálló szervezeti egységként működik, szakmai irányítását és a felügyeletét a Felügyelő Bizottság látja el, felette a munkáltatói jogokat a Biztosító vezérigazgatója gyakorolja. A belső ellenőrzés tevékenységét a Bit., a 2015/35 EU Bizottsági rendelet, továbbá az MNB által, a belső védelmi vonalak kialakításáról és működtetéséről, a pénzügyi szervezetek irányítási és kontroll funkcióiról kiadott ajánlások előírásai szerint végezte. A belső ellenőri vizsgálatokról írásos jelentések készültek, amelyek végleges példányait a Felügyelő Bizottság és az Igazgatótanács valamennyi tagja, továbbá a menedzsment tagjai is teljes terjedelemben megkaptak. A belső ellenőri jelentéseket a Felügyelő Bizottság a Bit.-ben előírt gyakorisággal megtárgyalta, a belső ellenőrzés munkájáról készített negyedéves és éves beszámolókat elfogadta. Az Igazgatótanács a belső ellenőrzés munkájáról készített beszámolót megtárgyalta és elfogadta. A belső ellenőrzés a vizsgálatai során feltárt hiányosságok kijavítása érdekében javaslatokat fogalmazott meg, a javaslatokat a feltárt kockázatok alapján súlyozta. A belső ellenőri javaslatok alapján az ellenőrzött szakterületek vezetői intézkedési terveket készítettek. Az intézkedési javaslatok nyomon követése folyamatos volt, annak eredményéről a belső ellenőrzés a Felügyelő Bizottság ülésein beszámolt. B.6. Aktuáriusi feladatkör Az aktuáriusi funkciót a Biztosító által főállásban alkalmazott négy fő aktuárius és egy fő aktuárius asszisztens a vezető aktuárius irányításával látja el. Az aktuáriusi funkció a Biztosítástechnikai igazgatóság szervezeti keretein belül működik és irányítása a biztosítástechnikai igazgató feladata. A szervezet méretére tekintettel jelenleg a vezető aktuárius és a biztosítástechnikai igazgató feladatait egy személy végzi. Az aktuáriusi funkció felelős a tartalékok megállapításáért, a díjszabások kialakításáért és a megfelelő viszontbiztosítási háttér megteremtéséért, feladata továbbá a kockázatkezelési funkció segítése az aktuáriusi ismereteket igénylő feladatok elvégzésében. B.7. Kiszervezés A Biztosító a vonatkozó jogszabályban (Bit.) megfogalmazott lehetőségek figyelembevételével egyes feladatokat külső erőforrások igénybevételével, kiszervezett tevékenység keretein belül végeztet el évtől kezdődően a Biztosító kiszervezési politikával rendelkezik. A kiszervezési politika (7/2014. sz. vezérigazgatói utasítás) meghatározza a kiszervezés során figyelembe veendő alapvető szempontokat, a szolgáltató kiválasztásának szempontjait és menetét, a kiszervezési szerződés minimális tartalmi követelményeit, a szolgáltató ellenőrzésére, a kiszervezett feladatkör vagy tevékenység ellátásának értékelésére vonatkozó szabályokat, a Felügyelet felé fennálló, kapcsolódó bejelentési kötelezettségek teljesítésére vonatkozó, továbbá a nyilvántartási előírásokat. A kiszervezési politika rögzíti, hogy a Biztosító esetében kritikus vagy lényeges működési feladatkörnek és tevékenységnek minősülnek a Biztosító működéséhez nélkülözhetetlen feladatkörök vagy tevékenységek, melyek nélkül a Biztosító nem tudná biztosítani szolgáltatásait. 51

52 A Biztosító a kiemelten fontos feladatköröket egyúttal kritikus feladatköröknek is tekinti. A kiszervezett tevékenységet végző szolgáltatók hozzáférést biztosítanak a kiszervezett tevékenységekkel kapcsolatos valamennyi információhoz a Biztosító, a Biztosító könyvvizsgálója, belső ellenőre, a Biztosító érdekében megfelelőség biztosítási tevékenységet végző személy és a Felügyelet részére egyaránt. Az ehhez szükséges biztosítékokat a kiszervezési szerződések tartalmazzák. A kiszervező szervezeti egység köteles évente legalább egyszer értékelni a kiszervezett tevékenység ellátását, megvizsgálva, hogy továbbra is fennállnak-e a kiszervezés feltételei, azonosítja a tevékenység ellátása során esetlegesen felmerült problémákat, azokat jelzi a szolgáltató felé, valamint egyeztet azok megszüntetése érdekében. Kritikus vagy lényeges feladatkörök és tevékenységek, kiemelten fontos feladatkörök kiszervezése, felelős személyek jegyzéke a szolgáltatónál A Biztosító a kiemelten fontos feladatkörei közül kiszervezés útján részben a következő feladatok ellátását biztosítja: eszközök befektetése, portfoliókezelés, megfelelőségi feladatkör, kárrendezés, illetve portfolió rendszerüzemeltetés és karbantartás. A tárgyévben a Biztosító egy kivétellel (holland joghatóság alatt, nemzetközi kárrendezés tárgyában) magyar joghatóság alá tartozó cégekkel, illetve egyéni vállalkozókkal kötött kiszervezési szerződéseket. Megjegyzendő, hogy a nemzetközi kárrendezés területén a kiszervezési szerződések jellemzően a Biztosító és a nemzetközi kárrendező szervezetek magyarországi bejegyzésű leányvállalatai között jönnek létre a magyar jog szerint, azonban külföldi eljárásuk során e cégek, illetve anyavállalataik legtöbbször a kárigény benyújtása helye szerinti jog alapján járnak el. B.8. Egyéb információk A Biztosító irányítási rendszere az üzleti tevékenységgel járó kockázatok jellegének, nagyságrendjének, és összetettségének megfelelően került kialakításra. A jelzett szempontokra figyelemmel kerültek meghatározásra a Bit.-ben előírtak mellett a további kiemelten fontos feladatkörök, működnek a felsorolt bizottságok. A Biztosító a jelentésben az irányítási rendszerére vonatkozóan egyéb információt nem kíván közzétenni. 52

53 C. Kockázati Profil A kockázatok értékelésére tett intézkedések Negyedéves kockázatkezelési jelentések A tárgyévben a Biztosító minden negyedévben teljes Szolvencia II. standard modell szerinti szavatoló tőke és szavatolótőke-követelmény értékelést végzett és elvégezte a saját kockázatértékelés szerinti tőkekövetelmény számításokat is. E számítások és a kockázatkezelési és értékelési rendszerben elvégzett mérések alapján előállított és a kockázati térképben megjelenített egyéb információk, illetve a kockázatokért felelős vezetők havi jelentései alapján a kockázatkezelési vezető negyedévente kockázatkezelési jelentéseket készített, melyet a Kockázatkezelési Bizottság jóváhagyása után az Igazgatótanács minden esetben, a Felügyelő Bizottság pedig két alkalommal tárgyalt. Éves kockázatkezelési (ORSA) jelentés A Biztosító a évi beszámoló adataihoz kapcsolódóan elkészítette éves kockázatértékelési jelentését, mely egyben az ORSA jelentés is. A jelentést a Biztosító év közben a felügyelő hatóság által a korábbi jelentéshez a jelentés elkészültét követően megküldött észrevételei alapján kiegészítette. Az Igazgatótanács mindkét változatot tárgyalta és elfogadta. A jelentést a Biztosító határidőre (2016.november 30.) benyújtotta a felügyelő hatóság számára. Folyamatos kockázatértékelés és kontroll folyamatok A kockázatokért felelős vezetők - a Kockázatkezelési Bizottság tagjai - a kockázatkezelési vezetővel közösen minden hónap után havi kockázatkezelési jelentést készítettek. A kockázatokért felelős vezetők feladata, hogy haladéktalanul jelezzék, ha az általuk felügyelt kockázatok, illetve ezek szavatolótőke-szükségletének vonatkozásában a Kockázatkezelési Politikában meghatározott nagyságrendű, jelentős mértékű változás áll be. A kockázatkezelési vezetők rendkívüli, hó közi kockázatnövekedésről nem adtak jelzést az év során. A Biztosító Kockázatkezelési Politikájában szabályozott rendkívüli kockázatértékelést (rendkívüli ORSA) kiváltó esemény, kockázatnövekedés a tárgyévben nem történt, rendkívüli ORSA jelentés készítésére ezért nem volt szükség. A saját kockázatkezelési és értékellési rendszer (ORSA) változtatásáról, illetve a kockázatkezelési tevékenységről, annak folyamatairól az Igazgatótanács és a Felügyelő Bizottság rendszeresen kap tájékoztatást. A Biztosító kockázati profiljának és tőkehelyzetének összefoglaló értékelése A Biztosító kockázati profilját elsősorban a standard modell szerint elvégzett szavatolótőke-követelmény számítások során kapott értékelési eredmények alapján mutatja be. E számítások a Biztosító által vállalt kockázatokat az egyes kockázatok esetében 0,5%-os valószínűséggel bekövetkező kedvezőtlen események eredményhatását becslik, így azt mutatják be, hogy a Biztosító egy-egy ilyen gyakoriságú kedvezőtlen esemény hatására külön-külön és összességében mekkora veszteséget szenvedne el. Ezért a szavatolótőke-számítás eredményei jól jellemzik a Biztosító által vállalt kockázatok nagyságát és összetételét, a Biztosító kockázati profilját. 53

54 A Biztosító a jelentésben bemutatja a főbb kockázati csoportok saját értékelés szerint számított (ORSA) szavatolótőke-követelményét is, azonban a szöveges értékelés során az átláthatóság érdekében a standard modell szerint számolt tőke követelményekre támaszkodik. A saját értékelés szerint számított (ORSA) szavatolótőkekövetelmények változása alapján levonható következtetések megegyeznek a standard modell szerint számolt követelmények alapján levonható következtetésekkel. A standard modell szerinti értékelés alapján kapott szavatolótőke-szükséglet a Biztosítóval szemben a hatályos jogszabályok szerint támasztott tőke követelmény nagyságát határozza meg. A Szolvencia II. rendszer i hatálybalépésének időpontjával a Biztosító elkészítette a szavatoló tőkéjére és a szavatolótőke-követelményére vonatkozó számításait és nyitó adatszolgáltatását - az ún. Day1 jelentést -, melynek számítási módszerét és eredményét a KPMG ellenőrizte és sem a számítási módszertanban, sem az eredményekben materiális hibát nem talált. A Biztosító e számítások szavatoló tőkére és szavatolótőke-követelményre vonatkozó eredményeit mutatja be a jelentésben tárgyév eleji állapotként. A Biztosító standard modell szerint számított szavatolótőke-követelménye, szavatoló tőkéje és megfelelési mutatója a tárgyév elején és a tárgyév végén az alábbiak szerint alakult: A Biztosító szavatoló tőkéje, standard modell szerinti szavatoló tőke követelménye és megfelelési mutatója (mft) Megnevezés Szavatolótőke-követelmény (standard modell) Szavatoló tőke Megfelelési mutató (standard modell) 153% 121% A Biztosító saját kockázat és fizetőképesség értékelési rendszert is (ORSA) működtet, melyben a standard modell szerinti értékeléstől egyes kockázatok esetében a Biztosító sajátosságainak megfelelően eltér. A Biztosító saját kockázat és fizetőképesség értékelési rendszere (ORSA) szerint elvégzett értékelések eredményét az éves kockázatkezelési jelentés (ORSA) tartalmazza, melyet a Biztosító a felügyelő hatóság részére megküld. A Biztosító saját kockázat és fizetőképesség értékelési rendszere (ORSA) szerint elvégzett értékelések eredménye alapján a szavatolótőke-szükséglete összességében alacsonyabb ezen jelentésben részletesen ismertetett ún. standard modell szerinti értékelés alapján kapott szavatolótőke-szükséglet értékénél. A Biztosító saját kockázat és fizetőképesség értékelési rendszere (ORSA) szerint elvégzett értékelések alapján számított szavatolótőke-követelménye és megfelelési mutatója a tárgyév elején és a tárgyév végén az alábbiak szerint alakult: A Biztosító szavatoló tőkéje, standard modell szerinti szavatolótőke-követelménye és megfelelési mutatója (mft) Megnevezés Szavatoló tőke követelmény (saját értékelés, ORSA) Megfelelési mutató (saját értékelés, ORSA) 208% 141% A Biztosító kockázati profiljának alakulását a főbb kockázati csoportok vonatkozásában vállalt kockázatok nagysága és egymáshoz viszonyított arányai határozzák meg. 54

55 A Biztosító standard modell szerinti kockázati profilja a legfontosabb kockázati kategóriák szerint, a Biztosító lényeges kockázatainak bemutatása A Szolvencia II. standard modell szerinti szavatolótőke-szükséglet alakulása a tárgyévben (mft) Megnevezés * Változás % Változás mft Szavatolótőke-szükséglet % -305 Működési kockázat % -22 Alap szavatolótőke-szükséglet % -283 Diverzifikációs hatás modulok között % 146 Modulok összege % -428 Modulokon belüli diverzifikációs hatással csökkentett tőkekövetelmény Piaci kockázat % -213 Partner (csőd) kockázat % -49 Életbiztosítások kockázata 0 0 0% 0 Egészségbiztosítások (és balesetbiztosítások) kockázata % -14 Nem-életbiztosítások kockázata % -153 *A 2016 eleji adatok a Day 1 jelentésben és a évi Beszámoló adataink alapuló módosított ORSA jelentésben szereplő javított értékek. A saját kockázatértékelés szerinti szavatolótőke-szükséglet alakulása a tárgyévben (mft) Megnevezés * Változás % Változás mft Szavatolótőke-szükséglet % -506 Teljes diverzifikációs hatás % 202 Részkockázatok összege % -708 Működési kockázat % -14 Piaci kockázat % -517 Partner (csőd) kockázat % -49 Életbiztosítások kockázata 0 0 0% 0 Egészségbiztosítások (és balesetbiztosítások) kockázata % -14 Nem-életbiztosítások kockázata % -113 *A 2016 eleji adatok a Day 1 jelentésben és a évi Beszámoló adataink alapuló módosított ORSA jelentésben szereplő javított értékek. A tárgyév végén a Biztosító kockázati profiljában a nem-életbiztosítások kockázata, azon belül az árazási és tartalékolási kockázat volt a meghatározó elem. A Biztosító kockázati profiljának a standard modell szerinti tőkekövetelmények változásában megfigyelhető legfontosabb tárgyévi változásai, a piaci kockázat jelentős arányú csökkenése és a biztosítási (ezen belül az árazási és tartalékolási) kockázat kisebb mértékű csökkenése. A további részekben a Biztosító a főbb kockázati csoportok részletes elemzését mutatja be. 55

56 C.1. Biztosítási kockázat C.1.1. Nem-életbiztosítási kockázatok A nem-életbiztosítási kockázatok között a nem-életbiztosítási árazási és tartalékolási kockázatot, a neméletbiztosítási törlési kockázatot és a nem-életbiztosítási katasztrófa kockázatot értékelte a Biztosító. A nem-életbiztosítási kockázatok Szolvencia II. standard modell szerinti, egyes részkockázatok közötti diverzifikációs hatások figyelembevételével számolt tőkeszükséglete 2016 során 153 mft-tal (10%-kal) csökkent (2016: mft vs. 2015: mft). C Nem-életbiztosítási árazási és tartalékolási kockázat A nem-életbiztosítási kockázatokon belül a nem-életbiztosítási árazási és tartalékolási kockázat diverzifikációs hatás figyelembevétele nélkül becsült tőkeszükséglete a 2015 év végi értékhez képest 158 mft-tal (11%-kal) csökkent (2016: mft vs. 2015: mft). Összességében az árazási kockázat szavatolótőkeszükségletének kisebb mértékű növekedésénél a tartalékolási kockázat szavatolótőke-szükséglete nagyobb mértékben csökkent az év során, amely a nem-életbiztosítási árazási és tartalékolási kockázat diverzifikációs hatás figyelembevétele nélkül becsült tőkeszükségletének csökkenését eredményezte. C Nem-életbiztosítási árazási kockázat A Szolvencia II. standard modell módszertana szerint a nem-életbiztosítások árazási kockázatának tőkeszükséglete a viszontbiztosítások figyelembevételével számolt nettó díjbevétel alakulásával arányos. A Biztosító standard modell szerinti nem-életbiztosítási árazási kockázat diverzifikációs hatás figyelembevétele nélkül becsült tőkeszükséglete 73 mft-tal (10%-kal) nőtt (2016: 818 mft vs. 2015: 746 mft). Az árazási kockázat szavatolótőke-szükséglete kismértékben növekedett az előző évhez képest. A Biztosító tervezettet meghaladó, közel 69%-os összesített tárgyévi kárhányada 948 mft-os árazási kockázathoz köthető bruttó kedvezőtlen hatással járt, melyből az XL viszontbiztosítók közel 400 mft-ot térítenek, így a 2016-os év adatai alapján az árazási kockázathoz köthető nem tervezett, kedvezőtlen nettó eredményhatás 554 mft-ra tehető. Elsősorban a KGFB, a CASCO és az egyéb termékek (kumulált, tárgyévi eseményekre vonatkozó) kárhányada alakult jelentősen a tervezett felett. A Lakásbiztosítások kárhányada kedvezőbben alakult, mint a tervezett érték (35,7% az 50,2%-kal szemben). A Biztosító az MNB-nek benyújtott Pénzügyi tervhez új KGFB díjszabást mellékelt, melyet február 20-i hatállyal jelentetett meg azzal a céllal, hogy az MNB végzés indoklásában szereplő megállapítások alapján megfelelő díjszintet alakítson ki, illetve megfeleljen a Parlament által 2016-ban elfogadott, az új szerződések kedvezőbb díjának tilalmára vonatkozó jogszabálynak. Az új KGFB díjszabás többek közt az MNB végzésben szereplő indoklás szerint túl alacsonyra díjazott vontatók, tehergépkocsik és pótkocsik esetében további emeléseket, minimumdíj emelést tartalmazott. 56

57 A Biztosító árazási kockázatának mértékét alapvetően meghatározzák a vállalt biztosítási kockázatok tőkeszükségletét csökkentő viszontbiztosítások. A KGFB és lakossági tömeg Casco (LTC, LSC, KÖBE Casco) termékekre a Biztosító 2016-ban 60%-os arányos (Quota Share, a továbbiakban QS) viszontbiztosítással rendelkezett és 2017-re is változatlan kockázatátadási aránnyal újította meg azt. A Biztosító a KGFB termék extrém nagy kárainak fedezetére kárösszeg meghaladásos (Excess of loss; a továbbiakban: XL) viszontbiztosítással rendelkezett 2016-ban is. A KGFB XL viszontbiztosításban a viszontbiztosítók belépési határa a tárgyévben 125 mft volt. A Biztosító a KGFB XL viszontbiztosítási fedezetet is megújította 2017-re, változatlan kockázatátadási határral. A Lakásbiztosítások, lakossági tömeg Casco termékek és Vállalati vagyonbiztosítások kockázatonkénti extrém nagy káraira és katasztrófa káraira a Biztosító szintén rendelkezett kombinált XL viszontbiztosítási fedezettel. A katasztrófa fedezet felső határát a Biztosító úgy választotta meg, hogy az az év során folyamatosan haladja meg - a Szolvencia II. standard modellben meghatározott módszer alapján - a 0,5%-os valószínűséggel bekövetkező természeti és ember okozta katasztrófákra számítandó becsült veszteség összegét, így a Biztosítónak a katasztrófa kockázatokra csak a viszontbiztosítók belépési pontjáig kelljen fedezetet nyújtania és szavatolótőke-követelményt biztosítania. Ez a fedezet az egyedi kockázatok extrém nagy kárait a Vállalati vagyonbiztosítások esetében 50 mft-os, a Lakásbiztosítások esetében 130 mft-os belépési ponttal és 500 mft-os felső határral fedezi. A Biztosító a hivatkozott fedezetet 2017-re az Utasbiztosítási termék és az egészségbiztosítások és balesetbiztosítások bevonásával, szintén megújította. C Nem-életbiztosítási tartalékolási kockázat A nem-életbiztosítási tartalékolási kockázat Szolvencia II. standard modell szerint számított, diverzifikációs hatás figyelembevétele nélkül becsült tőkeszükséglete 231 mft-tal (32%-kal) csökkent a 2015 év végi értékhez képest (2016: 503 mft vs. 2015: 734 mft). A tartalékolási kockázat a nettó biztosítástechnikai tartalékok nagyságával arányos. A Biztosító standard modell szerinti tartalékolási kockázatra számolt tőkeszükséglete csökkent a kockázat mennyiségi mérőszámának (a viszontbiztosítási szerződésekből megtérülő összegek levonása utáni nettó függőkár tartalékok legjobb becslésének) csökkenése miatt. Ennek oka részben a évi viszontbiztosítási szerződések magasabb QS aránya, részben pedig a KGFB szerződésállomány jelentős csökkenése volt. A 2016-ra vonatkozó, a KGFB és a lakossági tömeg Casco termékeket védő arányos viszontbiztosítási szerződéseket a Biztosító 40%-os megtartási aránnyal kötötte meg a korábbi 70%-kal szemben. Az MNB többször hivatkozott októberi ideiglenes végzésében a Biztosító esetében tartalékhiányt állapított meg. A Biztosító az MNB által becsült tartalékhiány megszüntetésére a tartalékolási kockázat 90%-ának kezelésére alkalmas, a tartalékolási kockázat viszontbiztosításba adását célzó viszontbiztosítási szerződést (LPT/ADC szerződés) kötött a vezető viszontbiztosító partnereivel. 57

58 A KGFB termék számviteli bruttó függőkár tartalék lebonyolítási eredménye 2016-ban 322 mft volt. A tartalékolási kockázatokkal kapcsolatban fontos megemlíteni a regressz bevételek alakulását ban a KGFB termék regressz bevétele jelentősen, 130 mft-tal elmaradt a tervezettől. Az elmaradás elsődleges oka, hogy az Európai Bíróság egyik ítéletét a biztosítók egy része úgy értelmezi, hogy megszűnt az ún. pótkocsi regresszek követelésének jogalapja. A Biztosító nem osztja ezt az álláspontot és a hivatkozott követelések behajtására törekszik. A megfelelő szintű számviteli biztosítástechnikai tartalékok képzése érdekében a Biztosító a tételes függőkár tartalékot a helyzet tisztázásáig a további új követelések várt bevételével nem csökkenti, illetve az egy éven belül be nem hajtott követelésekkel (a már korábbiakban bevezetett gyakorlat szerint) folyamatosan növeli a tételes függőkár tartalékot. C Nem-életbiztosítási törlési kockázat A nem-életbiztosítási törlési kockázat számítási módszere alapján a Biztosító a nem-életbiztosítási törlési kockázatára 2016-ban számolandó diverzifikáció nélküli szavatolótőke-követelménye nulla. C Nem-életbiztosítási katasztrófa kockázat A nem-életbiztosítások katasztrófa kockázatának diverzifikációs hatás figyelembevétele nélkül becsült tőkeszükséglete 2016-ban lényegében változatlan maradt az előző évhez képest (328 mft vs. 329 mft). A Biztosító a katasztrófa károk ellen is viszontbiztosításokat vásárol, illetve ezekkel csökkenti saját megtartott kockázatát. A évben és 2017-ben hatályos QS, XL és katasztrófa XL viszontbiztosításokról a Biztosító a jelentés C Nem-életbiztosítási árazási kockázat részében adott részletes információt. A katasztrófa kockázat tőkeszükségletét elsősorban az XL és katasztrófa XL viszontbiztosítások felső határai és a tényleges egyedi kockázatvállalások határozzák meg. Ezért a Biztosító kiemelt figyelmet fordított arra, hogy a nagy egyedi és koncentrált kockázatok vállalását és a szerzési mennyiségeket a viszontbiztosítási szerződésekkel összehangolja, annak érdekében, hogy a katasztrófa kockázat tőkeszükséglete a jelenlegi szinten maradjon. A Biztosítónak a katasztrófa XL viszontbiztosítás belépési határát elérő katasztrófa kára a tárgyévben nem volt. A KGFB XL viszontbiztosítás belépési határa fölé a tárgyévben kapott információk alapján három KGFB kár becsült kárösszege került, melyek közül kettő a évben történt, egy pedig a évben. C.1.2. Életbiztosítási kockázatok A Biztosító a KGFB termék felelősségi járadéktartalékainak az SI mérlegben a matematikai tartalékok között szereplő összegét a Szolvencia II. rendszer alapján az egészség- és balesetbiztosítások soron mutatta be. Ez egyben azt is jelenti, hogy a Biztosítónak a Szolvencia II. rendszerben nincs életbiztosítási kockázata. 58

59 C.1.3. Egészség- és balesetbiztosítási kockázatok A Biztosító egészség- és balesetbiztosítási kockázatának meghatározó részét a KGFB járadékokhoz kapcsolódó kockázatok adják. A kockázat nagysága a KGFB járadékok mellett elsősorban az egészség- és balesetbiztosítási üzletág előző, vagy következő 12 hónapban várható nettó díjbevételétől, az ágazathoz tartozó nettó függőkár tartalékok nagyságától és az egészség- és balesetbiztosítási koncentrációs kockázattól függ év végén a Biztosító egészség- és balesetbiztosítási kockázatának az egyes részkockázatok közötti diverzifikációs hatások figyelembevételével becsült tőkeszükséglete 113 mft-ra (-11%) csökkent (2015: 127 mft). Az egészség- és balesetbiztosítási kockázat szavatolótőke-szükségletének csökkenését az egészségbiztosítási katasztrófakockázati részmodul tőkeszükségletének csökkenése okozta. Csökkent a baleset-koncentrációs kockázati részmodul tőkeszükséglete, mivel az előző év legmagasabb koncentrációjú szerződése megszűnését követően 2016-ban egy kisebb létszámú (és így kisebb koncentrációjú) szerződés képezte a Biztosító legnagyobb baleseti kockázatkoncentrációját. A csökkenés másik oka, hogy a tömeges baleseti kockázati részmodul tőkeszükségletének számítása során a Biztosító az előző évben a biztosítottak számát a szerződés darabszám és az egy szerződésre jutó biztosítottak átlagos számának konzervatív becslése alapján határozta meg, míg 2016-ban áttért a szerződés szintű tételes analitika alapján történő számításra. A Biztosító egészség és balesetbiztosítási ágazatban vállalt kockázatait csökkenti, hogy a Lakás, Casco és Vállalati vagyonbiztosítások katasztrófa kárai elleni védelemre vonatkozó katasztrófa XL viszontbiztosításba 2017-től az egészség- és balesetbiztosítási kitettséggel rendelkező termékek közül az Utasbiztosítást és a balesetés egészségbiztosításokat bevonta. A Biztosítónak katasztrófa kára a tárgyévben sem volt. C.2. Piaci kockázat A Biztosító a piaci kockázatok között a kamatláb kockázatot, a részvény kockázatot, a részesedések kockázatát, az ingatlan befektetési kockázatot, a deviza árfolyamkockázatot, a koncentrációs kockázatot és az árfolyamrés kockázatot (spread risk) értékelte. A Szolvencia II. standard modell szerinti piaci kockázatokra - az egyes kockázatok közötti diverzifikációs hatás figyelembevételével - számított tőkeszükséglet értéke 2016 végére jelentősen, 213 mft-tal (40%-kal) csökkent az előző év végi értékhez képest (2016: 323 mft vs. 2015: 536 mft). A piaci kockázathoz sorolt kockázatok alá tartozó eszközöket a Biztosító a prudens személy alapelvével összhangban fektette be. Így a teljes eszközportfólió befektetése csak olyan eszközökbe és instrumentumokba történt, amelyek kockázatát a Biztosító megfelelően tudta azonosítani, felmérni, figyelemmel kísérni, kezelni, ellenőrizni és jelenteni, illetve megfelelően figyelembe tudta venni a saját kockázat- és szavatolótőke-megfelelés értékelése során. A Biztosító minden eszköze olyan módon lett befektetve, hogy az biztosítsa a portfólió egészének biztonságát, minőségét, likviditását és nyereségességét. 59

60 Az eszközök hozzáférhetősége, gyors értékesíthetősége likviditásuk révén biztosított. A biztosítástechnikai, illetve számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezete céljából tartott eszközökre, de a teljes eszközportfolióra is igaz, hogy befektetésük során a Biztosító figyelembe vette a befektetési politikában megfogalmazott befektetési célkitűzéseket, a kötelezettségek jellegét és futamidejét, megítélése szerint a befektetési döntések meghozatala során az összes szerződő legjobb érdeke szerint járt el. Az alábbiakban a Biztosító a piaci kockázatokhoz tartozó egyes kockázatokra vonatkozó változásokat ismerteti részletesebben. C.2.1. Kamatláb kockázat A Szolvencia II. standard modell szerint a kamatláb kockázatra a diverzifikációs hatás figyelembevétele nélkül számított tőkekövetelmény 62 mft volt 2016 végén (2015: 60 mft). A 2016 végére rekord alacsonyra csökkent kamatszintek miatt mind az eszközoldal, mind a forrásoldal esetében a kamatláb sokk előtti, illetve utáni értékek különbsége nagyon alacsony volt. Az év során a portfoliók összetétele keveset változott. Az év során a piaci kamatszint tovább csökkent: éven belüli futamidejű értékpapírok esetében bázispontos csökkenés következett be, a 3-5 éves futamidő bázispontos csökkenést mutatott, míg a 10 és 15 éves futamidejű értékpapírok esetében bázispontos hozamcsökkenés történt. Az alacsony hozamkörnyezetben a Biztosító befektetési kockázata abban áll, hogy a befektetési portfólióban lévő hosszabb futamidejű államkötvények hozamának esetleges emelkedése e kötvények piaci értékében csökkenéshez vezet. A Biztosító a jogszabályok és az azok alapján kialakított felügyeleti értelmezés szerint köteles eszközeinek átlagos futamidejét a források futamidejéhez a forrásokban lévő kötelezettségek folyamatos üzem melletti megújulásának figyelembevétele nélkül összehangolni. Ennek következtében a Biztosítónak nincs módja még magasabb szavatolótőke-követelmény teljesítése mellett sem elkerülni a várható hozamemelkedés kockázatát. C.2.2. Részvények és részesedések kockázata A Biztosítónak a tárgyévben csak a leányvállalataiban volt részvény és részesedés kockázat által érintett befektetése. A Biztosító az elmúlt évben a évi (Day 1) Szolvencia II. nyitó adatszolgáltatási jelentés vizsgálatát végző KPMG-vel egyeztetve a szavatolótőke-szükséglet számítása során a VENYIGE 3 INGATLAN Kft.-t a tényleges kockázati profilja alapján (ingatlanként) vette figyelembe, a tartalom a forma felett elv alkalmazásával. Ez az eljárás tükrözi a valós kockázati profilt. Az MNB az év során arról tájékoztatta a Biztosítót, hogy megítélése szerint a szavatolótőke-szükséglet számítás során a VENYIGE 3 INGATLAN Kft. a részvénypiaci kockázati részmodulba tartozik. A KPMG-vel ismét egyeztetve a Biztosító jelezte, hogy fenntartja a véleményét. Ugyanakkor a 2016 III. negyedéves jelentéstől kezdődően a VENYIGE 3 INGATLAN Kft-t a tőkeszükséglet számítása során - a Day 1 jelentéstől eltérően - a részvénykockázati almodulban figyelembe vett eszközként, stratégiai részesedésként értékelte, a másik 100%-os tulajdonú, stratégiai befektetésnek tekintett leányvállalatával, a VENYIGE 3 AUTÓJAVÍTÓ Kft.-vel együtt, a stratégiai részesedések 22%-os mértékű részvénykockázati sokkját alkalmazva. 60

61 A részvénykockázat és részesedés kockázat Szolvencia II. standard modell szerint számolt diverzifikációs hatás figyelembevétele nélkül becsült tőkeszükséglete így 2016-ban 297 mft-ra nőtt (2015: 11 mft). Mind a VENYIGE 3 INGATLAN Kft., mind a VENYIGE 3 AUTÓJAVÍTÓ Kft. nyereségesen üzemelt (25 mft, illetve 3 mft adózott eredménnyel) az év során. A VENYIGE 3 INGATLAN Kft. - részben saját eszközökből finanszírozott - komfortnövelő beruházásokkal folyamatosan fejleszti a telephelyet, tevékenységét stabilan nyereségesen végzi. A VENYIGE 3 INGATLAN Kft. árbevételét folyamatosan növelve hosszabb ideje nyereségesen működik és ban - első alkalommal - 30 mft osztalékot fizetett a Biztosítónak. C.2.3. Ingatlan kockázat Az ingatlan kockázat diverzifikációs hatás figyelembevétele nélkül számolt tőkeszükséglete év végén 0 Ft volt, amely érték a évi (Day 1) jelentésben számolt év végi 325 mft értékhez képest módszertani változást tükröz. A változás a részvénykockázat szavatolótőke-szükségletét bemutató szakaszban leírtak miatt következett be. A Biztosító 2016 végi értékelésében az ingatlanbefektetések kockázata nullára csökkent, mivel a VENYIGE 3 INGATLAN Kft-n kívüli, az ingatlankockázati almodul keretében értékelendő eszköze a Biztosítónak nem volt a tárgyév végén. C.2.4. Devizaárfolyam kockázat A devizaárfolyam kockázat Szolvencia II. standard modell szerint számított, diverzifikációs hatás figyelembevétele nélkül becsült tőkeszükséglete jelentősen, 292 mft-tal (90%-kal) csökkent 2016 végére a év végi értékhez képest (2016: 33 mft vs. 2015: 325 mft). A Biztosító a devizanemenkénti eszköz-forrás egyeztetés folyamatos biztosítására törekszik, a nemzetközi károk tartalékát devizanemenként egyezteti a befektetésekkel. Az év során végrehajtott eszköz-forrás egyeztetés eredményeként sikerült a korábbiaknál pontosabban összehangolni a két oldal megfeleltetését, amely a deviza árfolyamkockázat miatti szavatolótőke-szükséglet csökkenését eredményezte. A devizaárfolyamok változása eredményeként 2016-ban a Biztosító összesen 113 mft deviza árfolyamveszteséget szenvedett el. A devizaeszközök vételére a nemzetközi károk tartalékának fedezetéhez volt szükség. Ez azt is jelenti, hogy a fenti veszteségekkel párhuzamosan a függőkár tartalékban - a megfelelő szintű deviza fedezettség miatt, amelyet a Szolvencia II. szerinti deviza árfolyamkockázat miatti szavatolótőke-szükséglet alacsony értéke mutat - hasonló nagyságrendű kötelezettség csökkenés történt. A Biztosító a jogszabályok szerint köteles eszközeinek devizanemeit a forrásokban lévő kötelezettségek devizanemeivel a jogszabályokban meghatározott pontossággal összehangolni. Ennek következtében a Biztosítónak nincs módja még magasabb szavatolótőke-követelmény teljesítése mellett sem kihasználni a devizaárfolyam mozgásokat a befektetéseivel. Ugyanakkor a devizaárfolyam kockázatok ellen a Biztosító nagyrészt védett. 61

62 C.2.5. Koncentrációs kockázat A koncentrációs kockázat diverzifikációs hatás figyelembevétele nélküli tőkeszükséglete a Szolvencia II. standard modell szerint 2016 év végén 75 mft volt. (2015: 47 mft). Az év során történt eszközeladások következtében a koncentrációs kockázatnak kitett eszközök értéke jelentősen csökkent. Ezért az egyébként változatlan összegű leányvállalati részesedések aránya, illetve többlet kitettségének mértéke megnőtt, amely a koncentrációs kockázat diverzifikációs hatás figyelembevétele nélküli Szolvencia II. standard modell szerint számolt tőkeszükségletét növelte. A koncentrációs kockázat szavatolótőke-szükségletének számítása során a Biztosító figyelembe vette a január 1-től hatályos 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet módosítását, amely értelmében a nem nemzeti devizában kibocsájtott kitettségekre december 31-ig - nem kell koncentrációs kockázat és spread risk miatt szavatolótőke-szükségletet számolni, a következő két évben pedig csökkentett paraméterekkel kell a szavatolótőke-szükségletet meghatározni. Így a Biztosító a portfolióiban található, euró kötelezettségeket fedező, euróban kibocsájtott állami garanciájú értékpapírokra (magyar államkötvényekre) nem számolt koncentrációs kockázat miatti szavatolótőke-szükségletet. Egyéb, a koncentrációs kockázati kitettséghez tartozó értékpapír befektetés nem volt a Biztosító befektetési portfolióiban. Koncentrációs kockázat miatti szavatolótőke-szükségletet elsősorban a leányvállalatok miatt számolt a Biztosító. A Biztosító koncentrációs kockázatnak kitett eszközei a tárgyév végén Kitettség megnevezése Teljes kitettség (eft) Határ feletti kitettség Kockázati szorzó Határ feletti kitettség * szorzó Magyar államkötvény EUR ,86% 0,00 0 Egyesült Királyság államkötvény GBP ,92% 0,00 0 Román államkötvény RON ,70% 0,00 0 Magyar Államkötvény ,48% 0,00 0 Saját használatú tárgyi eszközök ,56% 0, Biztosíték nélküli kölcsön (leányvállalatoknak) ,00% 0,73 0 Egyéb máshol fel nem tüntetett eszköz ,00% 0,73 0 VENYIGE 3 INGATLAN Kft ,91% 0, VENYIGE 3 AUTÓJAVÍTÓ Kft ,00% 0,73 0 * A kitettség koncentrációs tőkekövetelmény nélküli határ feletti része a teljes figyelembe veendő eszközérték arányában A Biztosító befektetései koncentrációs kockázatát alacsony szinten tartja, leányvállalatai tényleges koncentrációs kockázatot nem jelentenek, mert a leányvállalatok a Biztosító 100%-os tulajdonában vannak és irányításukat a Biztosító testületei látják el. A Biztosító a leányvállalatainak működését, gazdálkodását, tőkéjét teljes mértékben kontrollja alatt tartja. 62

63 C.2.6. Kamatrés (spread) kockázat A spread risk diverzifikációs hatás figyelembevétele nélküli tőkeszükséglete mind a Szolvencia II. standard modell szerint év végén 0 Ft volt. (2015: 0 mft). A spread risk szavatolótőke-szükségletének számítása során a Biztosító figyelembe vette azt a 2015-ben megjelent rendeletet, amely alapján a nem nemzeti devizában kibocsájtott kitettségekre - átmeneti ideig - nem kell koncentrációs kockázat és spread risk miatt szavatolótőke-szükségletet számolni. Így a Biztosító a portfolióiban található, euró kötelezettségeit fedező, euróban kibocsájtott állami garanciájú értékpapírokra (magyar államkötvényekre) nem számolt koncentrációs kockázat miatti szavatolótőkeszükségletet. Egyéb, a kamatrés kockázati kitettséghez tartozó értékpapír befektetés nem volt a Biztosító portfolióiban. C.3. Hitelkockázat A Biztosító hitelkockázata annak kockázata, hogy a másik szerződéses fél valamilyen fizetési kötelezettségét nem tudja a szerződési feltételeknek megfelelően teljesíteni. Ide sorolható a partnerkockázat (counterparty risk): elsősorban a viszontbiztosítók nemteljesítési kockázata, az ügyfélkockázat (customer risk): a szolgáltatást igénybe vevő ügyfelekkel szembeni hitelkockázat, valamint a kibocsátói kockázat (issuer risk): a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátóival szembeni hitelkockázat. C.3.1. Partner kockázat A Biztosító esetében a partnerkockázat (counterparty risk) elsősorban annak kockázata, hogy valamely viszontbiztosító partner fizetési kötelezettségét nem tudja a szerződési feltételeknek megfelelően teljesíteni, melynek révén a Biztosítónak vesztesége keletkezhet. A partnerkockázat (counterparty risk) Szolvencia II. értékelés szerinti diverzifikációs hatás figyelembevétele nélkül számolt tőkeszükséglete 49 mft-tal (14%) csökkent az év során (2016: 296 mft vs. 2015: 345 mft). A viszontbiztosítási partnerkockázatot meghatározó tényezők közül a biztosítástechnikai tartalékok viszontbiztosítókra jutó része növekedett, a viszontbiztosítási partnerek minősítése az év során nem változott. A partner nemteljesítési kockázatot befolyásoló további tényezők közül a számlavezető bank hitelminősítése nem változott, viszont a bank felé fennálló kitettség nagysága az év során jelentősen (800 mft-tal) csökkent. A banki partnerkockázat tőkeszükségletének csökkenése azért következett be, mert a év végén a bankszámlán tartott jelentős összegű euró számlapénzt az első negyedév során a Biztosító euróban kibocsájtott magyar államkötvényekbe fektette, így a partnerbanknál számlán lévő és csőd esetén érintett követelések összege is jelentősen csökkent. A Biztosító a partnerkockázatokat a viszontbiztosítási partnerek alapos kiválasztásával is igyekszik csökkenteni. Az elmúlt években a Biztosító szinte kizárólag AA, illetve A hitelminősítésű viszontbiztosítókkal kötött szerződéseket, és a jövőben is legalább A minősítéssel rendelkező partnerek kiválasztását tervezi. A Biztosító legfontosabb viszontbiztosítási partnerei (a viszontbiztosítóktól várt megtérülések tárgyév végi VBpartnerenkénti arányában): Swiss Re (69%), Axis Re (10%), SCOR (5%), Münich Re (4%). 63

64 A Biztosító 2016-ban a bankokkal és viszontbiztosítókkal szemben fennálló minden esedékes követelését problémamentesen érvényesíteni tudta. C.3.2. Ügyfélkockázat A Biztosító esetében az ügyfélkockázat a szolgáltatást igénybe vevő ügyfelek (szerződők) nemteljesítési kockázata. A szerződőkkel szembeni követelések nagyságrendje az év során nőtt. A szerződőkkel szembeni követelések Szolvencia II. mérleg szerinti értékeléséhez a Biztosító megvizsgálta azok befolyási arányát és az értékelést ezen arányok figyelembe vételével végezte el. A Biztosítónak 2016-ban sem az üzletkötőkkel, sem egyéb partnerekkel szembeni követelései között (az 5 éven túli tagdíjköveteléseket kivéve) nem volt behajthatatlannak minősítendő követelése. C.3.3. Kibocsátói kockázat A kibocsátói kockázat a Biztosító esetében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátóival szembeni hitelkockázat. Az MNB novemberi ideiglenes végzése korlátozta a Biztosító biztosítástechnikai tartalékai és a szavatoló tőkéje feletti szabad rendelkezési jogát azáltal, hogy új befektetéseket kizárólag bankbetétekbe, illetve EGTtagállamok által kibocsájtott állampapírba engedélyezett, a lejárati szerkezet figyelembevételével. Az azóta megszüntetett korlátozás következtében a Biztosító befektetési portfolióiban nincsenek vállalati, illetve jelzálog fedezetű hitelviszonyt megtestesítő, csak állami garanciájú értékpapírok. A portfoliók 85%-át képező, forintban és euróban kibocsájtott (2016-ban befektetési kategóriát jelentő BBB hitelminősítésűre felemelt) magyar államkötvények és diszkontkincstárjegyek mellett, végén ( AA hitelminősítésű) angol, valamint ( BBB hitelminősítésű) román állami garanciájú értékpapírok voltak a Biztosító portfolióiban. C.4. Likviditási kockázat A Biztosító a biztosítási díjakat előre szedi be, ezért megfelelő árazás esetén a működésből eredő likviditási kockázata igen alacsony. A Biztosító árazásból eredő likviditási kockázata a tárgyév során a kárhányad csökkenése és az elért rekord pénzügyi eredmény miatt csökkent, és a jövőben a kárhányad további csökkenése miatt várhatóan tovább csökken. A évben a jövőbeli díjakban foglalt várható nyereség teljes összege a 260. cikk (2) bekezdésével összhangban számítva 19 mft volt. A befektetések esetleges illikviditásából eredő likviditási kockázatot a Biztosító a befektetések megfelelő likviditásának biztosításával és tudatos cash-flow menedzsment tevékenységgel alapozza meg. Az év során jelentős összegű tőkekivonásra került sor a befektetési portfoliókból. 64

65 A tőkekivonásokkal kapcsolatos fontosabb események az alábbiak voltak: - Az MNB 2015 végi hivatkozott intézkedései következtében a Biztosító szerződésállománya a tárgyévben, az előző év végi állapothoz viszonyítva jelentős mértékben csökkent, mely csökkentette a biztosítástechnikai tartalékok összegét. - A Biztosító a Felügyelet által megállapított tartalékhiány kockázatának fedezésére LPT/ADC szerződést kötött, mely szerződés lényegében a biztosítástechnikai tartalékok részbeni átadásával járt. - A Biztosító a Szolvencia II. tőkekövetelmények teljesítése érdekében 30%-ról 60%-ra növelte a KGFB és tömeg Casco szerződésekre vonatkozó viszontbiztosítás arányát. - A korábbi kárévekre vonatkozó arányos viszontbiztosítási megállapodások alapján a Biztosítónak jelentősebb jutalék előleg visszafizetési kötelezettségei váltak esedékessé. Likviditási problémák a nagy összegű tőkekivonások ellenére sem fordultak elő az év során. A Biztosító 2016-ban is folyamatos, tudatos likviditáskezeléssel alapozta meg a hatékony pénzkezelését, biztosítva ezzel, hogy kötelezettségei határidőre történő teljesítéséhez a megfelelő pénzmennyiség minden időpontban biztonságosan rendelkezésre álljon. A számviteli biztosítástechnikai tartalékok eszközfedezete az elsődleges fedezetüknek számító befektetési portfoliókban az év során folyamatosan biztosítva volt. C.5. Működési kockázat A működési kockázat értékelése során a hiányos, vagy nem megfelelően működő belső folyamatok, emberi mulasztás, vagy rendszerprobléma miatti, illetve külső eseményekből származó veszteségek, nem várt, nem tervezett többlet kiadások kockázatát értékelte a Biztosító ban a Biztosító Szolvencia II. standard modell szerinti működési kockázat miatti szavatolótőke-szükséglete - mely elsősorban a bruttó megszolgált díjbevétellel arányos - kismértékben csökkent (2016: 267 mft vs. 2015: 289 mft). A működési kockázattal kapcsolatos legfontosabb tárgyévi esemény az MNB október 12-én megkezdett átfogó vizsgálata, mely a Biztosító évi működését is alapvetően befolyásolta. Az MNB november 13-i végzésében ideiglenes intézkedések alkalmazásáról értesítette a Biztosítót. A Felügyelet a Biztosító számára a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás termék terjesztését - a végzés alapján benyújtásra kerülő Pénzügyi terv végrehajtásáig, de legfeljebb az átfogó vizsgálatot lezáró határozat kézbesítéséig terjedő időtartamra - felfüggesztette. Az MNB a Biztosító esetében a KGFB termék nettó függőkár tartalékára vonatkozóan tartalékhiányt állapított meg. Az MNB nem ítélte továbbá kellően megalapozottnak a Biztosító által a évi KGFB díjkalkulációban, valamint az üzleti tervben szereplő kárhányadot. Emellett korlátozta a biztosítástechnikai tartalékok és a szavatoló tőke feletti szabad rendelkezési jogot azáltal, hogy új befektetéseket kizárólag bankbetétekbe, illetve EGT-tagállamok által kibocsájtott állampapírba engedélyezett, a lejárati szerkezet figyelembevételével. Az ideiglenes végzésben az MNB a Biztosítót a biztosítástechnikai tartalékai és a szavatoló tőkéjének egyidejű megfelelését legfeljebb hat hónapos időtartam alatt biztosító intézkedéseket tartalmazó Pénzügyi terv benyújtására kötelezte. 65

66 A Biztosító a Felügyelet mindegyik, a végzésben leírt határozatát teljesítette: - üzleti modellváltást hajtott végre a KGFB flotta szerződések felmondásával, illetve kivezetésével, a KGFB díjszint további emelésével, illetve a flotta tarifa megszüntetésével, - LPT/ADC szerződést kötött a KGFB függőkár tartalékok esetleges hiányának kezelése érdekében, - növelte az arányos viszontbiztosítási fedezetet a Szolvencia II. tőke követelmény csökkentése, a követelménynek való megfelelés biztosítása érdekében, - elkészítette és benyújtotta az MNB-nek a Pénzügyi tervét a kért, hároméves időszakra vonatkozó kitekintéssel, - minimálisra csökkentette a befektetési és eszköz-forrás összhang kockázatait. Ennek eredményeként az MNB február 8-i dátummal jóváhagyta a Pénzügyi tervet, majd március 3-i dátummal a KGFB-termék terjesztésének felfüggesztését is megszüntette. Az átfogó vizsgálat az MNB augusztus 5-i dátumú, H-JÉ-II-B-53/2016. számú, intézkedést tartalmazó határozatával zárult le. Az MNB a jogszabály sértések következményeként a Biztosítót 8,5 mft felügyeleti bírság és 14,5 mft fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezte, amely kötelezettségét a Biztosító határidőre teljesítette. A Biztosító az év során a határozatban és annak indoklásában foglalt hiányosságokat megszűntette és erről igazoló dokumentumokat nyújtott be a felügyelő hatóság számára. C.6. Egyéb jelentős kockázatok A Biztosító egyéb jelentős kockázatot nem azonosított. C.7. Egyéb információk A Biztosító jelentésében a kockázati profiljával kapcsolatban egyéb információt nem kíván közzétenni. C.8. A kockázatok csökkentésére alkalmazott technikák és ezek eredményessége A Biztosító e részben az általa vállalt kockázatok csökkentése érdekében tárgyévben tett intézkedéseit foglalta össze. Piaci kockázatok A Biztosító a Szolvencia II. rendszer bevezetésére való felkészülési tervében a tőkekövetelmények teljesítése érdekében a befektetéseivel vállalt piaci kockázatok jelentős csökkentését irányozta elő. Ennek keretében még év végén megtörtént a Biztosító által korábban tartott részvények és befektetési jegyek értékesítése, a hosszú hátralévő futamidejű államkötvények jelentős részének rövid futamidejű állampapírokra történő cseréje, továbbá a nemzetközi károkból fakadó deviza alapú kötelezettségek és a deviza alapú befektetések lényegesen pontosabb összhangjának kialakítása. A Biztosító a tárgyév során az MNB által 2015 végén előírt korlátozó kötelezéseknek megfelelően fektette be eszközeit és a tárgyév elejére - nagyrészt saját tervezett döntései alapján - kialakított alacsony kockázatú befektetési portfóliót tartott fenn az év során. 66

67 A végrehajtott kockázatcsökkentések eredményeként a Biztosító befektetési, piaci kockázatához kapcsolódó tőkekövetelménye és befektetési eredménye egyaránt jelentősen csökkent. Biztosítás kockázatok A Biztosító a Szolvencia II. rendszer bevezetésére való felkészülés során, ugyancsak a tőkekövetelmények teljesítése érdekében a meghatározó KGFB és lakossági tömeg Casco termékekre kiterjedő arányos viszontbiztosítási fedezet szükséges mértékű növelését irányozta elő. A tőkekövetelmények teljesítése érdekében a Biztosító a hivatkozott termékek vonatkozásában a viszontbiztosítási arányt 30%-ról 60%-ra emelte 2016-tól. A Biztosító standard modell szerinti árazási kockázata így az év elejétől jelentősen csökkent, melyet az év során a tartalékolási kockázat csökkenése követett. A fedezetet adó viszontbiztosítók minősítése kiváló, ezért az arányos viszontbiztosításból fakadó partnerkockázati tőkekövetelmény növekedés marginális volt. A Biztosító 2016-ban is megújította a KGFB termékre vonatkozó XL és a Lakásbiztosításokra, a lakossági tömeg Casco termékekre, továbbá a Vállalati vagyonbiztosításra vonatkozó kockázatonkénti XL és katasztrófa XL fedeztetet adó viszontbiztosításait, melyekkel a katasztrófa kockázatát csökkentette. A katasztrófa XL viszontbiztosítási fedezet felső határát a Biztosító úgy választotta meg, hogy az az év során a Szolvencia II. standard modellben meghatározott módszer alapján a 0,5%-os valószínűséggel bekövetkező természeti és ember okozta katasztrófákra számítandó becsült veszteség összegét meghaladja. Az MNB án kelt V-JÉ-II-1/2015. számú végzésében többek között jelentős tartalékhiányt állapított meg. A Biztosító a tartalékhiány kezelése, a tartalékolási kockázat csökkentése érdekében ún. LPT/ADC viszontbiztosítási szerződést kötött, mely a 2015 év végi nettó KGFB számviteli függőkár tartalékok esetleges tartalékhiányára nyújt fedezetet, 90%-ban. Az esetleges lebonyolítási veszteség 10%-ára a Biztosító 130 mft egyéb számviteli biztosítástechnikai tartalékot képzett. A Biztosító így jelentősen csökkentette a tartalékolási kockázatát. Az LPT/ADC viszontbiztosítási szerződést a Biztosító a lehetséges maximális nyereségjutalék realizálása érdekében 2021-ig kívánja fenntartani ban a Biztosító a számviteli biztosítástechnikai tartalékain számottevő pozitív lebonyolítási eredményt ért el, melynek nettó összege a KGFB termék vonatkozásában elérte a 327 mft-ot. A Biztosító a tárgyévben további jelentős kockázatcsökkentést hajtott végre a flotta KGFB piacról történt kivonulásával. A hivatkozott MNB végzés indoklásában a felügyelő hatóság a flotta KGFB szerződéseket jelölte meg a Biztosító legkockázatosabb állományszegmensének. A Biztosító kockázatai csökkentése érdekében a flotta KGFB szerződéseit a jogszabály adta lehetőségek figyelembevételével a tárgyév során felmondta. A Biztosító a fenti kockázat csökkentési technikákat eredményének stabilitása és a 2016-tól bevezetett Szolvencia II. tőkekövetelmények teljesítése érdekében alkalmazta. Az alkalmazott kockázatcsökkentési módszerek eredményességét az alábbiak szerint követi nyomon: - a standard modell szerinti és saját értékelés szerinti tőkekövetelmények alakulásának folyamatos kontrolljával, - az Igazgatótanács által a tőkekövetelményekre kockázatonként meghatározott limitek nyomon követésével, - a Biztosító tevékenységét jellemző mutatókban, az elért pénzügyi eredményekben a viszontbiztosítások és egyéb kockázatkezelési módszerek lényeges hatásának kimutatásával, - az alkalmazott kockázatcsökkentési módszerek eredményességének a tőkemegfelelési mutató javulásában jelentkező hatásának követésével. 67

68 A Szolvencia II. tőkekövetelményeket a Biztosító a tárgyév során folyamatosan teljesítette, eredménye pedig a KGFB XL viszontbiztosítások nélkül 572 mft-tal lett volna kisebb. Amennyiben a Biztosító a KGFB termékre nem kötött volna viszontbiztosításokat, saját tőkéje mft-tal maradna el a évi végi tényleges értéktől. A fentiek alapján a Biztosító viszontbiztosítási politikáját, megkötött szerződéseit, az alkalmazott egyéb kockázatcsökkentési módszereit eredményesnek ítéli. C.9. A Biztosító kockázatérzékenységének mérésére alkalmazott módszerek, a lényeges kockázatokra vonatkozó stressztesztek és érzékenységelemzés A Biztosító a hatályban lévő szavatolótőke-követelményt 2016 végén 153%-os megfelelési mutatóval teljesítette. A Biztosító üzleti tervének teljesülése esetén az elvégzett előrebecslések alapján a évet várhatóan 190 %-os megfelelési mutatóval zárja. A Biztosító a évi üzleti tervéből induló további előrebecsléseket végzett a időszakra. Az előrebecslések során a Biztosító alapvetően a 2016 végére kialakulthoz hasonló, de valamelyest növekvő üzemmérettel és a év végihez hasonló nettó kockázatvállalási, árazási és költség szintekkel, illetve hasonló befektetési eredménnyel számolt. Az előreszámításban feltételezett alapforgatókönyvvel kapcsolatos részletesebb információk az E részben találhatók. Az előrebecslés szerint a Biztosító szavatoló tőkéje és szavatolótőke-követelménye várhatóan az alábbiak szerint alakul a időszakban. A Biztosító becsült szavatoló tőkéje, szavatolótőke-követelménye és megfelelési mutatója a időszakban Szolvencia II. standard modell Szavatoló tőke követelmény becslés Minimális tőkeszükséglet becslés Rendelkezésre álló saját tőke SII becslés Szavatoló tőke többlet/hiány becslés SII szerinti tőkemegfelelési mutató 190% 220% 245% A Biztosító lényeges kockázatnak azokat a kockázatait tekintette, melyekhez a tárgyév végén a standard modell alapján elvégzett számítás legalább 150 mft-os, csak a kockázatcsoporton belüli diverzifikációs hatás figyelembevételével számolt szavatolótőke-szükségletet rendelt. A tárgyév végén a Biztosító lényeges kockázatai az alábbiak voltak: - a részesedésekkel kapcsolatos kockázatok, - a partner nemteljesítési kockázat, - a KGFB termékhez kapcsolódó árazási és tartalékolási kockázat, - az árvíz, a földrengés és a tűzkár események kockázata, - a működési kockázat. 68

69 A fenti kockázatokkal kapcsolatos kockázatérzékenységét a Biztosító az érintett kockázatokra kedvezőtlen forgatókönyvek hatásának vizsgálatával tesztelte. A szavatoló tőke helyzet várható alakulása egyszeri sokkok esetén A Biztosító kockázattűrő képességét egyszeri sokkokkal szemben úgy tesztelte, hogy a időtartamon megvizsgálta a szavatoló tőke többlet elégségességét abban az esetben, ha a standard modell szerint egy-egy lényeges kockázatra számolt kockázati mérték (99,5% VaR) szerint becsült ritkán bekövetkező váratlan nagy veszteség, kár, többlet költség 100%-ának megfelelő stressz valóban bekövetkezne az alapforgatókönyvhöz képest valamely évben. A számítás eredményeit az alábbi táblázat tartalmazza: A Biztosító becsült maradék szavatoló tőke többlete a tárgyév végén a lényeges kockázatokra alkalmazott egyszeri, a standard modell szerinti tőkekövetelmény 100%-ának megfelelő sokk után (eft-ban). Kockázat megnevezése Működési kockázat Részvény kockázat Partnerkockázat Nem-élet árazási kockázat Nem-élet tartalékolási kockázat Nem-élet katasztrófa kockázat A Biztosító a becslések szerint minden lényeges kockázatra a meghatározott kockázati mértéknek (99,5% VaR) megfelelő nem tervezett stressz hatás évi bekövetkezése esetén képes lenne teljesíteni a hatályos tőke követelményt a vállalt kockázatai csökkentése nélkül. A fenti tőke megfelelési mutatókat is tartalmazó táblázat alapján az is megállapítható, hogy a Biztosító a becslés szerint 2018-tól a 200% feletti becsült megfelelési mutató elérése után, a teljes aggregált kockázatára vonatkozó 1/200 éves esemény mértékét megközelítő jelentős sokk esetén is képes lenne teljesíteni a hatályos tőke követelményeket, anélkül, hogy a sokk után megváltoztatná kockázati profilját, szerződés állománya méretét. A Biztosító a kockázatérzékenység vizsgálata keretében néhány fontosabb paraméter esetében azt is megvizsgálta, milyen hatással van a tőkekövetelményekre és a tőkehelyzetre, ha az adott paraméter alakulása jelentősebben eltér attól, amit a Biztosító az alapforgatókönyvben feltételezett. 69

70 Az alapforgatókönyvtől való tartós eltérések hatása az alapváltozathoz viszonyítva, egy lényeges paraméter /feltételezés kedvezőtlen (sokkolt) alakulásával számolva. Paraméter Alapváltozat Sokk feltételezés Megfelelési mutató Új szerzések darabszáma Új szerzések darabszáma Alap Üzleti terv 200% az alap 180% 181% 183% tervváltozathoz viszonyítva VB-arány csökkentése 60% 40% 190% 183% 193% KGFB kárhányad 57,30% +3 % pont évente 177% 190% 192% Igazgatási költséghányad 15,6% +2 % pont évente 182% 198% 203% MABISZ KSZ eredmény 150 m Ft évente 0 mft minden évben 183% 200% 206% VENYIGE 3 INGATLAN Kft értéke befektetési hozam feltételezés szerint növekvő -10% csökkenés évente 184% 204% 212% Az új szerződések darabszámára és az igazgatási költséghányadra vonatkozó sokkokat az egyszerűsítés érdekében a számítások során a Biztosító csak a legfontosabb termékeire (KGFB, Lakásbiztosítások, lakossági tömeg Casco termékek) alkalmazta. Az új szerzések számának az alapforgatókönyvhöz viszonyított 100%-os növelése, a KGFB és lakossági tömeg Casco termékekre vonatkozó arányos viszontbiztosítás 20% pontos csökkentése, a KGFB kárhányad 3%-os, az igazgatási költséghányad 2%-os növelése, a MABISZ KSZ eredmény elmaradása, vagy a Biztosító legnagyobb részesedésén évi 10%-os értékvesztés kedvezőtlenül érintené a megfelelési mutatót. Ennek ellenére a időszakban a Biztosító tőke megfelelési mutatója e paraméterek külön-külön bekövetkező feltételezett kedvezőtlen alakulása esetén is a %-os sávban mozogna. Ez azt jelenti, hogy a Biztosító egy-egy jelentősebb területen bekövetkező tartós közepes sokk esetén is a piaci átlag 90%-ának megfelelő tőke megfelelési mutatóval rendelkezne. A szavatoló tőke helyzet várható alakulása kombinált sokkok, illetve a vártnál kedvezőbb szcenárió esetén A Biztosító évi üzleti terve alapváltozatának kockázatérzékenységét három, módosított paraméterekkel készült további változattal tesztelte. I. sokkolt tervváltozat (a vártnál kedvezőtlenebb szcenárió) Az I. sokkolt tervváltozat eltérései a évi üzleti tervben szereplő becsült értékektől, előirányzatoktól. Paraméter évi üzleti terv I. sokkolt tervváltozat KGFB kárhányad 57,30% 65,30% Igazgatási költséghányad 15,6% 15,6+2% Ebben a változatban a Biztosító azzal számol, hogy a évi KGFB kárhányad a tervezetthez képest kedvezőtlen irányba tér el az eddig tapasztalt legnagyobb mértékben, 8% ponttal. Az igazgatási költségek tekintetében e változat 10%-ot meghaladó nem várt túlköltéssel számol az alaptervhez képest. 70

71 A szavatoló tőke és tőkekövetelmény alakulása az I. sokkolt pesszimista tervváltozat esetén Szolvencia II. standard modell Szavatoló tőke követelmény becslés Minimális tőkeszükséglet becslés Rendelkezésre álló saját tőke SII becslés Szavatoló tőke többlet/hiány becslés SII szerinti tőkemegfelelési mutató 153% 146% Az elvégzett számítások szerint a fenti sokkok bekövetkezése esetén a Biztosító a tervezett 562 mft-os eredmény helyett 212 mft-os pénzügyi Beszámoló szerinti veszteséggel zárná a évet. A veszteség hatására a Biztosító szavatolótőke-megfelelési mutatója 2017 végére 146 %-ra csökkenne. II. sokkolt tervváltozat (a vártnál kedvezőtlenebb szcenárió) A II. sokkolt tervváltozat eltérései a évi üzleti tervben szereplő becsült értékektől, előirányzatoktól. Paraméter évi üzleti terv I. sokkolt tervváltozat KGFB kárhányad 57,30% 60,30% MABISZ KSZ eredmény 150 m Ft 0 m Ft A VENYIGE 3 INGATLAN Kft, ingatlan értékének csökkenése 0 mft -250 mft Ebben a változatban a Biztosító szintén azzal számol, hogy a évi KGFB kárhányad a tervezetthez képest kedvezőtlen irányba tér el, de ebben az esetben az eltérés 3% pont, mely a Biztosító átlagos eltéréséhez közeli érték. E változatban a Biztosító az egyéb biztosítástechnikai bevételek között legjelentősebb tétel, a MABISZ KSZ eredmény tekintetében a tervezett 150 mft kiesésével, és a részesedési kockázatot meghatározó, a Biztosító saját ingatlanát birtokló és kezelő, 100%-os tulajdonú VENYIGE 3 INGATLAN Kft. ingatlanának 250 mft-os (kb. 20%- os) leértékelődésével számol az alaptervhez képest. A szavatoló tőke és tőkekövetelmény alakulása a II. sokkolt pesszimista tervváltozat esetén Szolvencia II. standard modell Szavatoló tőke követelmény becslés Minimális tőkeszükséglet becslés Rendelkezésre álló saját tőke SII becslés Szavatoló tőke többlet/hiány becslés SII szerinti tőkemegfelelési mutató 153% 159% 71

72 Az elvégzett számítások szerint a fenti sokkok bekövetkezése esetén a Biztosító a tervezett 562 mft-os eredmény helyett 185 mft-os eredménnyel zárná a évet. A sokkok hatására a Biztosító szavatolótőke-megfelelési mutatója 2017 végére kis mértékben, csak 159%-ra növekedne. III. sokkolt tervváltozat (a vártnál kedvezőbb szcenárió) A III. sokkolt tervváltozat eltérései a évi üzleti tervben szereplő becsült értékektől, előirányzatoktól. Paraméter évi üzleti terv III. sokkolt tervváltozat KGFB kárhányad 57,30% 54,30% MABISZ KSZ eredmény 150 mft 300 mft KGFB, Utasbiztosítás és Flotta Casco szerzések száma terv fölött növekszik - KGFB +50% - Utasbiztosítás +50% - Flotta Casco +50% Ebben a változatban a Biztosító azzal számolt, hogy a évi KGFB kárhányad a tervezetthez képest kedvező irányba tér el az alapforgatókönyvtől és megegyezik a Pénzügyi tervben korábban feltételezett értékkel. E változatban a Biztosító az egyéb biztosítástechnikai bevételek között legjelentősebb tétel, a MABISZ KSZ eredmény tekintetében a tervezett 150 mft helyett 300 mft-tal számolt, mely összeg a évi tényleges MABISZ KSZ eredményhez közeli érték. Végül ez a változat az alapforgatókönyvhöz képest a meghatározó termékek esetében (KGFB, Lakásbiztosítások, lakossági tömeg Casco termékek) 50%-os többlet szerzési teljesítményt tételezett fel. A szavatoló tőke és tőkekövetelmény alakulása a III. sokkolt, optimista tervváltozat esetén Szolvencia II. standard modell Szavatoló tőke követelmény becslés Minimális tőkeszükséglet becslés Rendelkezésre álló saját tőke SII becslés Szavatoló tőke többlet/hiány becslés SII szerinti tőkemegfelelési mutató 153% 209% Az elvégzett számítások szerint a fenti sokkok bekövetkezése esetén a Biztosító a tervezett 562 mft-os eredmény helyett 958 mft-os eredménnyel zárná a évet. A lényegesen nagyobb eredmény hatására a Biztosító szavatolótőke-megfelelési mutatója 2017 végére 209%-ra növekedne és ezzel a Biztosító elérné a piaci átlagos szintet. A fentiek alapján megállapítható, hogy a Biztosító kivételesen erőteljes sokkok esetén is képes a szavatolótőkekövetelmény teljesítésére 2017-ben, illetve a további években. 72

73 D. Szavatolótőke-megfelelési értékelés D.1.1. Eszközök A Biztosító az alábbi részben mutatja be a fizetőképesség értékelése céljából végzett értékelésre (a továbbiakban: Szolvencia II. értékelés, Szolvencia II. mérleg, SII mérleg ) alkalmazott módszerek és legfontosabb feltevések és a pénzügyi Beszámolóban szereplő a nemzeti számviteli jogszabályok alapján végzett értékelésre (a továbbiakban: Szolvencia I. értékelés, mérleg, Szolvencia I. mérleg ) alkalmazott módszerek és legfontosabb feltevések közötti lényeges különbségeket minden lényeges eszközosztályra vonatkozóan, számszerű és szöveges magyarázattal. A Biztosító a fizetőképesség értékelése céljából végzett értékeléshez készített Szolvencia II. mérleget bemutató S táblázat a 7. számú mellékletben található. Eszközök Az Eszköz oldal főbb eltérései a két mérleg között (mft) Mérleg SII Mérleg Értékelési különbözet Immateriális eszközök Tárgyi eszközök Befektetések Ingatlanok Részesedések leányvállalatokban Részvények (Tőzsdei) Kötvények - Kormányzati és nemzetközi banki kibocsájtás Kötvények - Vállalati eszközfedezettel Kötvények - Vállalati egyéb 0 0 Befektetési alapok Hosszú távú bankbetétek 0 Egyéb befektetések Kölcsönök Viszontbiztosítók része a technikai tartalékokból Viszontbiztosítók része a technikai tartalékokból - nem-élet Viszontbiztosítók része a technikai tartalékokból élet és egészség (baleset) Egyéb követelések viszontbiztosítóktól Követelések biztosítási ügyletekből Követelések közvetítőktől Egyéb követelések Halasztott szerzési költségek Bankbetétek, pénztár Rövid távú bankbetétek Egyéb, máshol nem feltüntetett eszközök Eszközök összesen

74 Immateriális eszközök - A nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben a Biztosító az immateriális eszközök értékelését a számviteli politikájában meghatározott értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési érték alapján mutatta be. - A Szolvencia II. mérlegben az immateriális eszközök értékét a Biztosító 0-nak tekintette, mert ezen eszközei nem, illetve csak kis valószínűséggel értékesíthetők más gazdálkodók számára. Tárgyi eszközök - A nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben a Biztosító a tárgyi eszközök értékelését a számviteli politikájában meghatározott értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési érték alapján mutatta be. E soron kerül kimutatásra a készletek értéke is, mely a Szolvencia II. mérlegben, az Egyéb, máshol nem feltüntetett eszközök között szerepel 10 mft értékben. - A Szolvencia II. mérlegben a (készletek nélküli) tárgyi eszközök piaci érték alapú értékeléséhez a Biztosító előzetesen megvizsgálta a teljes tárgyi eszköz állományt. Az EUROTAX lekérdezések alapján a cég tulajdonában lévő gépkocsik könyv szerinti és a piaci értéke közötti felértékelési különbözet került beállításra a Szolvencia II. mérlegbe 2016 elején, 25 mft értékben (az értékelési különbözetet az év során a Biztosító nem változtatta). A további eszközök esetében lényeges - materialitási szintet elérő - értékelési különbséget a Biztosító nem állapított meg, így a két mérlegben a többi tárgyi eszköz azonos értékben szerepel. Részesedések - A Biztosító két leányvállalattal rendelkezik: VENYIGE 3 AUTÓJAVÍTÓ Kft. és VENYIGE 3 INGATLAN Kft. A VENYIGE 3 AUTÓJAVÍTÓ Kft. az elszámolt értékvesztéssel csökkentett jegyzett tőkéjének megfelelő bekerülési értéken (60 mft) szerepel a nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben. - A VENYIGE 3 INGATLAN Kft. az értékbecslési szakvélemény alapján számított értékhelyesbítés összegével növelt jegyzett tőkéjének megfelelő bekerülési értéken (1.340 mft) szerepel a nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben. - A Szolvencia II. mérlegben a leányvállalati részesedések értékét korrigált tőkemódszerrel állapította meg a Biztosító az alábbiak szerint: a nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérleg szerinti saját tőke - immateriális javak - az értékhelyesbítésre és lekötött tartalékra jutó 10% halasztott adófizetési kötelezettség. Mindezek alapján a részesedések Szolvencia II. mérleg szerinti értéke -52 mft-tal tér el a nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben kimutatott eszközértéktől. Befektetések - A nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben a Biztosító a befektetéseit bekerülési értéken mutatta be, illetve ahol ez a jogszabályok és a Biztosító számviteli politikája alapján szükséges volt, a bekerülési értéket az elszámolt értékvesztés összegével korrigálta, továbbá a jogszabályoknak megfelelően az elhatárolt kamatokat az Egyéb, máshol nem feltüntetett eszközök mérlegsoron jelenítette meg (93 mft). A kötvények esetében a Biztosító ebben a mérlegben a bekerülési érték és a névérték közötti különbséget a lejáratig hátralévő idővel arányosan csepegtetve korrigálta. 74

75 A deviza eszköz befektetések esetében a Biztosító a bekerülési érték deviza árfolyamváltozásokkal történő korrekcióját évente egyszer az éves zárás során végzi el. - Az értékpapír befektetéseket a Biztosító a Szolvencia II. mérlegben piaci értéken mutatta be. A befektetések piaci értéke 72 mft-tal tér el a nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben bemutatott értéktől. Kölcsönök - A Biztosító a nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben az Egyéb hitelek, kölcsönök mérlegsoron a leányvállalatainak nyújtott tagi kölcsönöket mutatta be az aktuális tartozás szerinti összegben. - A Biztosító értékelése szerint e kölcsönök piaci értéke a fizetendő kamatok figyelembe vételével nem tér el materiálisan a nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben szereplő összegtől, ezért a Szolvencia II. mérlegben a hivatkozott kölcsönök azonos értékkel szerepelnek. Követelések viszontbiztosítóktól (Viszontbiztosítók részesedése a technikai tartalékokból és egyéb követelések viszontbiztosítóktól) - A nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben a viszontbiztosítókkal szembeni követelések a követeléssel azonos összegben kerültek bemutatásra. A Biztosító viszontbiztosítási partnereinek minősítése legalább az S&P A szintet eléri. A Biztosító saját megítélése és információi szerint a minősítések reálisak, ezért a követelések összegét a nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben nem csökkenti. A nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben a számviteli biztosítástechnikai tartalékokban értékelt kötelezettségekből a viszontbiztosítóktól várt összegek eredetileg a forrás oldalon kerültek bemutatásra, azonban az összehasonlíthatóság érdekében a fenti táblázatban azokat - igazodva a Szolvencia II. mérleg struktúrájához - az eszköz oldalon szerepeltette a Biztosító. A viszontbiztosítóknak fizetendő (nekik járó) tételeket a Biztosító a nemzeti számviteli szabályok alapján készült mérlegben az időbeli eltárolások között (a fenti táblázatban Egyéb, máshol nem feltüntetett eszközök, illetve Máshol fel nem tüntetett források) mutatta ki a tétel jellegének megfelelő mérlegoldalon. A viszontbiztosítóktól a hatályos szerződések és elszámolások alapján a biztosítástechnikai tartalékokban értékelt kötelezettségekkel szemben várt megtérítések a Szolvencia II. mérlegben, a viszontbiztosítók csődkockázata miatt csökkentett összeggel az eszköz oldalon szerepelnek, a viszontbiztosítóktól várt, vagy visszafizetendő, de még nem esedékes jutalékok diszkontált és a partner kockázat miatti korrekcióval csökkentett összegével együtt. Az esedékes viszontbiztosítói jutalékok ebben a mérleg az Egyéb követelések viszontbiztosítóktól soron, diszkontált és a partner kockázat miatti korrekcióval csökkentett értéken kerültek bemutatásra. Az alkalmazott eltérő értékelési és bemutatási elvek miatt a Szolvencia II. mérlegben a követelések viszontbiztosítóktól sorokon bemutatott összeg 589 mft-tal magasabb, mint a számviteli biztosítástechnikai tartalékok viszontbiztosítói részének összege a nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben. Közvetlen biztosítási ügyletből származó követelések - A nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben a közvetlen biztosítási ügyletből származó követelések a követelések összegével azonos összegben kerültek bemutatásra. 75

76 A közvetlen biztosítási ügyletből származó követelések Szolvencia II. szabályok szerinti értékeléséhez a Biztosító megvizsgálta és figyelembe vette azok befolyási arányát és átlagos befolyási időtartamát, 1,5 hónapos átlagos befolyási időtartamot feltételezve. A fentiek alapján a közvetlen biztosítási ügyletből származó követelések értéke a Szolvencia II. mérlegben 248 mft-tal alacsonyabb a nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben szereplő összegnél. Egyéb követelések - A nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben az egyéb követelések a követelések értékvesztéssel csökkentett összegével azonos összegben kerültek bemutatásra. Az egyéb követelések Szolvencia II. szabályok szerinti értékeléséhez a Biztosító megvizsgálta és figyelembe vette az egyéb követelések összegében meghatározó, értékvesztéssel csökkentett tagdíj követelések befolyási arányát és átlagos befolyási időtartamát, 1,5 hónapos átlagos befolyási időtartamot feltételezve. Ennek alapján a Szolvencia II. mérlegben az egyéb követelések értéke 9 mft-tal lett alacsonyabb, mint a nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben. Halasztott szerzési költségek - A nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben a Biztosító halasztott szerzési költségként a meg nem szolgált díjakhoz kapcsolódó már kifizetett, de még meg nem szolgált jutalékok összegét mutatta be. - A Szolvencia II. mérlegben a halasztott szerzési költségeknek megfelelő összeg a díjtartalék számítás során került figyelembevételre. Bankbetét, pénztár A nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben a bankbetét, pénztár soron a pénztár és a banki folyószámla aktuális egyenlegei jelennek meg. - A Szolvencia II. mérlegben erre a mérlegsorra átsorolásra kerültek a vagyonkezelők kezelésében lévő befektetési bankszámla egyenlegek (melyek a másik mérlegben a bankbetétek közt kerültek bemutatásra). Az átsorolás indoka, hogy ezek az egyenlegek kötöttség nélkül a folyószámlára utalhatóak. A betétek hitelintézeteknél soron a Szolvencia II. mérlegben az az összeg jelenik meg, amelynek befektetésére már megbízást adott a Biztosító (50 mft), a vételre a negyedévi forduló napot követően került sor. Így a Szolvencia II. mérlegben az e soron szereplő érték 244 mft-tal lett magasabb, mint a nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben. Egyéb, máshol nem feltüntetett eszköz A nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben az e soron kimutatott lényeges tételek a következők: az arányos (QS) viszontbiztosítási szerződésekből származó várt jutalékok aktív időbeli elhatárolása, az LPT/ADC szerződés alapján várt nyereségjutalék elhatárolása, az értékpapírokhoz kapcsolódó kamatelhatárolások, a tagi kölcsönökhöz kapcsolódó kamatelhatárolások, a költségek (szállítók és egyéb) aktív időbeli elhatárolása. 76

77 A Szolvencia II. jogszabályok alapján készült mérlegben: Az arányos (QS) viszontbiztosítási szerződésekből származó várt és az LPT/ADC szerződés alapján várt nyereségjutalékot a Szolvencia II. mérlegben a viszontbiztosítóktól várt megtérítések között kell bemutatni. Az értékpapírokhoz kapcsolódó kamatelhatárolások a Szolvencia II. mérlegben a megfelelő eszköz soron a papír piaci értékében jelennek meg. Ugyanezen az alapon a tagi kölcsönökhöz kapcsolódó elhatárolt kamatot pedig a Szolvencia II. mérlegben a kölcsönök/hitelek soron kell szerepeltetni. A nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegtől eltérően a készleteket a Szolvencia II. mérlegben ezen a soron mutatja be a Biztosító. A nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegtől eltérően a Szolvencia II. mérleg tartalmazza a törölt szerződéseken fennálló díjkövetelésekből 12 hónap alatt biztosítási díjként várhatóan behajtható összeget. A Szolvencia II. mérlegben e mérlegsoron szerepel a felmondási időn túli állapotban lévő élő szerződések alapján követelhető tagdíjak túlfizetéssel csökkentett összege. A nemzeti számviteli szabályok alapján készült mérlegben szereplő értékkel egyezően szerepel a költségek (szállítók és egyéb) aktív időbeli elhatárolása. Összességében a Szolvencia II. mérlegben az eszközök értéke év végén mft-tal volt alacsonyabb a nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben szereplő értéknél. 77

78 D.1.2. Források A következő két részben a Biztosító a fizetőképesség értékelése céljából végzett értékelésre (a továbbiakban: Szolvencia II. értékelés, Szolvencia II. mérleg, SII mérleg) alkalmazott módszerek és legfontosabb feltevések és a pénzügyi Beszámolóban szereplő a nemzeti számviteli jogszabályok alapján végzett értékelésre (a továbbiakban: Szolvencia I. értékelés, mérleg, Szolvencia I. mérleg, SI mérleg,) alkalmazott módszerek és legfontosabb feltevések közötti lényeges különbségeket ismerteti a biztosítástechnikai tartalékokra és az egyéb kötelezettségekre vonatkozóan, számszerű és szöveges magyarázattal. A Forrás oldal főbb eltérései a két mérleg között (mft) Források Mérleg SII Mérleg Értékelési különbözet Bruttó technikai tartalékok - nem élet Technikai tartalékok SI Technikai tartalékok legjobb becslés SII Kockázati ráhagyás SII Bruttó technikai tartalékok - egészség / Non-SLT Health Technikai tartalékok SI Technikai tartalékok legjobb becslés SII. 7 7 Kockázati ráhagyás SII. 3 3 Bruttó technikai tartalékok életbiztosításhoz hasonló egészségbiztosítás / SI. - matematikai tartalékok Matematikai tartalékok SI Technikai tartalékok legjobb becslés SII Kockázati ráhagyás SII. 3 3 Viszontbiztosítók felé kötelezettségek Céltartalékok Egyéb kötelezettségek Máshol fel nem tüntetett források Források összesen Eszközök és Források különbsége Saját tőke D.2.1. Biztosítástechnikai tartalékok D A két mérleg számszerű eltérései a biztosítástechnikai tartalékok vonatkozásában A nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben a számviteli biztosítástechnikai tartalékokban értékelt kötelezettségekből a viszontbiztosítóktól várt összegek eredetileg a forrás oldalon kerültek bemutatásra, azonban az összehasonlíthatóság érdekében a fenti táblázatokban az eszköz oldalon szerepeltette a Biztosító azokat a Szolvencia II. mérleg struktúrájához igazodva. 78

79 Biztosítástechnikai tartalékok nem-élet - A források közül mindkét mérlegben a bruttó biztosítástechnikai tartalékok adják a legjelentősebb tételt. - A nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben a számviteli biztosítástechnikai tartalékokra vonatkozó értékelési elveket alkalmazta a Biztosító a számviteli biztosítástechnikai tartalékokra vonatkozó jogszabályi előírások alapján. - A Szolvencia II. értékelési elvek szerint értékelt (diszkontált és a tételesen képzett függőkár tartalékokra jellemző konzervatív felültartalékolást nem tartalmazó) nem-élet bruttó biztosítástechnikai tartalékok kockázati ráhagyással (Risk margin) növelt értéke 428 mft-tal alacsonyabb a hatályos számviteli tartalékolási szabályok alapján képzett bruttó biztosítástechnikai tartalékok értékénél. Az eltérést az eltérő tartalékképzési és értékelési elvek magyarázzák. Biztosítástechnikai tartalékok - életbiztosításhoz hasonló egészségbiztosítások - A nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben a KGFB termék felelősségi járadéktartalékának megállapítása során a számviteli biztosítástechnikai tartalékokra vonatkozó értékelési elveket alkalmazta a Biztosító, melyet (a tartalék viszontbiztosítóktól várt részével együtt) ebben a mérlegben a forrás oldalon, a matematikai tartalékok között a számviteli felelősségi járadéktartalékokra vonatkozó jogszabályi előírások alapján mutatott be. - A Biztosító nem művel életbiztosításhoz hasonló egészségbiztosítást, de a hatályos Szolvencia II. értékelésre vonatozó jogszabályok szerint a KGFB termék felelősségi járadéktartalékait az életbiztosítási tartalékolási elvek szerint kell megállapítani és az e tartalékokban lévő kötelezettségek az életbiztosításhoz hasonló egészségbiztosítási kötelezettségekhez sorolandók. E tétel esetében a bruttó biztosítástechnikai tartalék a Szolvencia II. rendszerben alkalmazott értékelési elv szerint, elsősorban a diszkontálás hatása miatt 269 mft-tal alacsonyabb, mint a nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben a felelősségi járadéktartalék számviteli matematikai tartalékok között kimutatott összege. D A biztosítástechnikai tartalékok értéke és azok változása a tárgyévben Az alábbi táblázatok a Biztosító által a fizetőképesség értékelése céljából készített tartalékértékelések eredményeit foglalják össze. A Biztosító kárkifizetési mintáival és függőkár tartalékainak alakulásával kapcsolatosan jogszabályban előírt bemutatandó adatokat a 8. számú mellékletben található S táblázat tartalmazza. A Szolvencia II. rendszer csak 2016-tól hatályos, ezért előző értékelésként a Biztosító az ún. Szolvencia II. nyitó (Day1) adatszolgáltatáshoz készített számítások eredményeit vette figyelembe. A bruttó biztosítástechnikai (BT) tartalékok alakulása a 10 mft-ot meghaladó összegű biztosítástechnikai tartalékkal rendelkező üzletágakban, a tárgyévben (eft) SII bruttó BT tartalékok Gépjármű felelősségbiztosítás (GFB) Egyéb gépjármű biztosítás Tűz- és egyéb vagyoni kár biztosítása Nem-életbiztosítási kötelezettségek összesen Változás

80 A Biztosító bruttó biztosítástechnikai tartalékainak döntő többségét, 2016 végén 96%-át a GFB üzletág tartalékai adták. A táblázatban fel nem tüntetett ágazatok közül a legnagyobb biztosítástechnikai tartaléka az Utasbiztosítás jelentős részét adó jövedelembiztosítási üzletágnak volt 2016 végén, de ez sem érte el a 10 mft-ot. A bruttó biztosítástechnikai tartalékok 5,5%-kal nőttek az év során. A bruttó függőkár tartalékok alakulása a 10 mft-ot meghaladó összegű biztosítástechnikai tartalékkal rendelkező üzletágakban, a tárgyévben (eft) SII bruttó függőkár tartalékok Gépjármű felelősségbiztosítás (GFB) Egyéb gépjármű biztosítás Tűz- és egyéb vagyoni kár biztosítása Nem-életbiztosítási kötelezettségek összesen Változás A Biztosító bruttó függőkár tartalékai a biztosítástechnikai tartalékok 80%-át adták 2015 és 2016 végén. Ez az arány az egyéb gépjármű biztosítás és a tűz- és egyéb vagyoni kár biztosítás üzletágakban lényegesen alacsonyabb, 45% és 52% volt a év végén. A bruttó díjtartalékok alakulása a 10 mft-ot meghaladó összegű biztosítástechnikai tartalékkal rendelkező üzletágakban, a tárgyévben (eft) SII bruttó díjtartalékok Gépjármű felelősségbiztosítás (GFB) Egyéb gépjármű biztosítás Tűz- és egyéb vagyoni kár biztosítása Nem-életbiztosítási kötelezettségek összesen Változás A Biztosító bruttó díjtartalékai a biztosítástechnikai tartalékok 15-16%-át adták a és év végén. Ez az arány az egyéb gépjármű biztosítás és a tűz- és egyéb vagyoni kár biztosítás üzletágakban lényegesen magasabb, 48% és 27% volt 2016 végén. A díjtartalékok változása a tárgyévben összességében nem volt jelentős. A kockázati ráhagyás alakulása a 10 mft-ot meghaladó összegű biztosítástechnikai tartalékkal rendelkező üzletágakban, a tárgyévben (eft) Kockázati ráhagyás Gépjármű felelősségbiztosítás (GFB) Egyéb gépjármű biztosítás Tűz- és egyéb vagyoni kár biztosítása Nem-életbiztosítási kötelezettségek összesen Változás A Biztosító által számolt kockázati ráhagyás a bruttó biztosítástechnikai tartalékok 4%-át adta a és év végén. A kockázati ráhagyás változása nem volt jelentős. A kockázati ráhagyás az egyéb gépjármű biztosítás és a tűz- és egyéb vagyoni kár biztosítás üzletágakban a díjtartalékok és függőkár tartalékok változásának együttes hatását tükrözte, a GFB üzletágban a kockázati ráhagyás a függőkár tartalék és a díjtartalék növekedése ellenére csökkent. 80

81 D A viszontbiztosítási szerződésekből eredő várt megtérülések értéke és azok változása a tárgyévben A Biztosító viszontbiztosítási szerződéseiről részletes ismertetés a C Nem-életbiztosítási árazási kockázat részben található. A 2016-ban hatályos és a korábbi években kötött viszontbiztosítási szerződések alapján várt megtérülések csődkockázat miatti korrekcióval csökkentett diszkontált értéke az alábbiak szerint alakult: A viszontbiztosítási szerződések alapján várt megtérülések alakulása a 10 mft-ot meghaladó összegű biztosítástechnikai tartalékkal rendelkező üzletágakban, a tárgyévben (eft) Viszontbiztosítóktól várt megtérülések Gépjármű felelősségbiztosítás (GFB) Egyéb gépjármű biztosítás Tűz- és egyéb vagyoni kár biztosítása Nem-életbiztosítási kötelezettségek összesen Változás A viszontbiztosítóktól várt megtérülések igen jelentős összeget képviselnek a Biztosító Szolvencia II. mérlegében. A Biztosító viszontbiztosítóktól várt megtérülései 2015 végén a biztosítástechnikai tartalékok 37%-át, 2016 végén 52%-át fedték le. A növekedés a tárgyévben igen jelentős volt, azonban e növekedés összhangban van azzal, hogy a Biztosító 2016-tól 30%-ról 60%-ra emelte a KGFB és lakossági tömeg Casco termékeket védő arányos viszontbiztosítás mértékét, továbbá, hogy a tartalékai esetleges lebonyolítási veszteségének fedezése céljából ún. LPT/ADC viszontbiztosítási szerződést kötött, mely lényegében a nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben szereplő nettó KGFB függőkár tartalékok egy részének átadásával járt. A tűz- és egyéb vagyoni kár biztosítás üzletágban kimutatott negatív viszontbiztosítói megtérülési összeg a Biztosító díjtartalékában figyelembe vett, a katasztrófa viszontbiztosításból eredő viszontbiztosítási díjfizetési kötelezettséggel áll összefüggésben. D A biztosítástechnikai tartalékok értékelésénél alkalmazott módszerek és feltevések D Függőkár tartalékok A Biztosító a Szolvencia II. függőkár-tartalékok megállapítása során eltérő gyakorlatot alkalmaz a nagy- és kis termékek vonatkozásában. A függőkár-tartalékok megállapítása termékcsoport, termék vagy termékszegmens szinten történik, amennyiben az adott termékcsoport, termék vagy termékszegmens az adott termékben, termékcsoportban foglalt további kockázatok megbontása nélkül egyértelműen besorolható valamelyik Szolvencia II. szerinti biztosítási üzletágba (továbbiakban: üzletág). (A Szolvencia II. szerinti üzletágakat a 35/2015 EU rendelet I. sz. melléklete határozza meg.) Ha a termékcsoportban, termékben foglalt kockázatok miatt a termékcsoport vagy termék nem sorolható be egyértelműen valamelyik üzletágba, akkor további kockázatok szerinti megbontás szükséges, és az egyes kockázatokból származó múltbeli károkhoz rendelhető jövőbeni kifizetések diszkontált és valorizált értékét a kockázatot egyébként lefedő üzletágnál kell figyelembe venni a kárkifutás teljes idejét figyelembe véve. 81

82 Ha a termékcsoportban vagy a termékben foglalt kockázatok miatt a termékcsoport vagy termék nem sorolható be egyértelműen valamelyik Szolvencia II. üzletágba, akkor a Biztosító a termékcsoport vagy termék vonatkozásában képzett függőkár-tartalékokat a számviteli biztosítástechnikai tételes függőkár-tartalékok Szolvencia II. üzletági besorolásával kapott arányok szerint osztja fel az egyes Szolvencia II. üzletágak közt. A Biztosító a függőkár-tartalékok legjobb becslését a kártartalékok és a költségtartalékok összegében határozza meg. 1. A kártartalékok értéke a függőkár-tartalékok számítása során figyelembe vett, költségkifizetések nélküli jövőbeni pénzáramok diszkontált jelenértéke. 2. A költségtartalékok értéke a függőkár-tartalékok számítása során figyelembe vett költségkifizetések jövőbeni pénzáramainak diszkontált jelenértéke. A releváns pénzáramok modellezése azonban nem egy modellen belül, hanem két külön modell segítségével történik. Az egyes termékcsoportok, termékek esetében a tartalékszámítások során (tartalékszámítás alatt a függőkártartalék és díjtartalék számítását értve), a Biztosító két különböző módszert követ: 1. A Szolvencia II. biztosítástechnikai tartalékok modellezéséhez felépítésre kerülnek a jövőbeni pénzáramok jelenértékén alapuló modellek. 2. A Szolvencia II. biztosítástechnikai tartalékok a számviteli biztosítástechnikai tartalékok alkalmas kifutási minta szerint kifuttatott és diszkontált értékével meghatározottak (egyszerűsített modell). A kártartalékok szükséges nagyságának becsléséhez a Biztosító negyedéves kárbekövetkezés-kárkifizetés bontású háromszögeken alapuló módosított lánclétra módszert alkalmaz. A nagy termékek (KGFB; Klasszikus lakossági CASCO: LSC, LTC, KÖBE CASCO; Lakásbiztosítások: Easy, KÖBE Otthon) függőkár tartalékai A KGFB termék esetében az eltérő kockázatok és eltérő bejelentési és kifutási minták miatt a Biztosító külön-külön becsli a szükséges kártartalékokat az alábbi kockázati szegmensekre: hazai dologi károk, hazai személyi (sérüléses) károk, nemzetközi dologi károk, nemzetközi személyi (sérüléses) károk. A többi nagy termék esetében a Biztosító nem alkalmaz szegmentálást a függőkár tartalékok képzése során. A nagy termékek kártartalékai az alábbi pénzáramokat veszik figyelembe: kárkifizetések, önkéntes és jogszabály által alátámasztott követelés alapján befizetett, illetve behajtott kármegtérítések, beleértve a társbiztosítói megtérítéseket. A Biztosító a múltbeli kifizetésekre saját, a megfelelő kárhalmazhoz tartozó kárinflációs korrekciót alkalmaz. A Biztosító megfelelő múltbeli deviza alapú kifizetési adatok hiányában a devizás pénzáramok konverzióját a kifizetés negyedévére vonatkozó átlagos árfolyam felhasználásával végzi el. 82

83 A felelősségi járadékok megfelelő kezelése érdekében a Biztosító a múltbeli KGFB felelősségi járadékok kifizetéseit nem tartalmazó negyedéves megbontású bekövetkezés-kárkifizetés alapú felső háromszögekből indul ki, majd ezeket módosítja úgy, hogy a múltban megképzett járadéktartalékokat a képzés időpontjával megvalósult egyösszegű kárkifizetésként kezeli. A járadékosnak eredetileg megítélt járadék összege, ennek csökkenése, növekedése vagy egyösszegű megváltása, illetve az ehhez kapcsolódó tartalékváltozások szintén kifizetésként kerülnek az említett felső háromszögekbe. A Biztosító a megképzett járadéktartalékokat (a járadéktartalék-változásokat is beleértve), a Szolvencia II. zárási időpontnak megfelelő bázison újraértékeli. Az ismételt kiszámítás során a múltban megítélt járadékösszegeket a Biztosító a Szolvencia II. zárásnak megfelelő értékre valorizálja, és a járadéktartalékokat az aktuális zárás időpontjának megfelelő mortalitással, hozamgörbével és jövőre vonatkozó inflációs feltevésekkel ismét kiszámítja. A Biztosító azon kifizetések tekintetében a kifizetés felső háromszögből történő elhagyásával simítást végez (outlier értékek kezelése), ahol az azonos kifutási időszakokra jellemző kifizetésektől történő eltérés extrém nagyságú és konkrét okkal magyarázható. Az eredetileg a felső háromszögben szereplő outlier értékek aktuális zárási időpontra valorizált értéke hozzáadásra kerül a simított felső háromszögön alapuló, - módosított lánclétra módszer eredményeként becsült - kártartalékhoz. A KGFB hazai személyi, nemzetközi személyi és nemzetközi dologi kockázati szegmensekben a tapasztalat szerint, a kárkifizetések összege az első kifizetési időszakokban összevonás nélkül nem elegendő a kártartalékok szükséges mértékének megbízható becsléséhez. Ezért a Biztosító az első kifizetési időszakok felső háromszögben történő összevonásával biztosítja a kártartalékok becslésének stabilitását, a becsült kártartalékok elégségességét. A Biztosító az egyes termékek függőkár-tartalékának meghatározásához a fentiek szerint felépített felső háromszögekben az alábbi feltételezéseket, paramétereket alkalmazta a tárgyév végi zárás során: KGFB hazai dologi károk - a múltbeli kárkifizetések valorizálása: 2003 kárévig, a KSH által közzétett éves fogyasztói árindex alapján, - a kárévtől, a Biztosító saját hazai dologi kárainak kártapasztalatából (kárkifizetés) számított simított láncindex alapján, - devizakonverzió: a szegmenshez tartozó károkkal kapcsolatos kifizetések jellemzően magyar forintban történnek, ezért devizakonverziót a Biztosító nem alkalmaz, - outlierek kezelése: a Biztosító e kárszegmensben outlier kifizetéseket nem azonosított, - kifizetési időszakok összevonása: a kárszegmensben kifizetési időszakok összevonására nem volt szükség. KGFB hazai személyi (sérüléses) károk - a múltbeli kárkifizetések valorizálása: a KSH által közzétett éves fogyasztói árindex alapján történt, - devizakonverzió: a szegmenshez tartozó károkkal kapcsolatos kifizetések jellemzően magyar forintban történnek, ezért devizakonverziót a Biztosító nem alkalmaz, - outlierek kezelése: a Biztosító e kárszegmensben a fentiekben ismertetett outlier kezelést alkalmazta, - kifizetési időszakok összevonása: A kárszegmensben az első hat kifizetési időszak összevonására került sor. 83

84 KGFB nemzetközi dologi károk - a múltbeli kárkifizetések valorizálása: az Eurostat éves harmonizált fogyasztói árindexváltozás (harmonizált fogyasztói árindexváltozás) alapján történt, - devizakonverzió: a szegmenshez tartozó károkkal kapcsolatos kifizetések jellemzően euróban történnek, ezért a Biztosító az egyes kárnegyedévek átlagos euró árfolyama alapján devizakonverziót alkalmazott a magyar forintban kifejezett kárkifizetési összegeken, - outlierek kezelése: a Biztosító e kárszegmensben a fentiekben ismertetett outlier kezelést alkalmazta, - kifizetési időszakok összevonása: A kárszegmensben az első három kifizetési időszak került összevonásra. KGFB nemzetközi személyi (sérüléses) károk - a múltbeli kárkifizetések valorizálása: az Eurostat éves harmonizált fogyasztói árindexváltozás (harmonizált fogyasztói árindexváltozás) alapján történt, - devizakonverzió: a szegmenshez tartozó károkkal kapcsolatos kifizetések jellemzően euróban történnek, ezért a Biztosító az egyes kárnegyedévek átlagos euró árfolyama alapján devizakonverziót alkalmazott a magyar forintban kifejezett kárkifizetési összegeken, - outlierek kezelése: a Biztosító e kárszegmensben a fentiekben ismertetett outlier kezelést alkalmazta, - kifizetési időszakok összevonása: A kárszegmensben az első öt kifizetési időszak került összevonásra. A nemzetközi személyi károk szegmensében a Biztosítónak nincs elegendő számú olyan, nagy károkhoz köthető kárkifizetési tapasztalata, ahol a felső kifizetési háromszögben az adott kifutási időszakra jellemző kárkifizetésektől extrém módon eltérő nagy kárkifizetés jelenne meg. E probléma kezelése érdekében a Biztosító a kárkifizetések felső háromszögében található kárkifizetések értékéhez hozzáadja azon károk becsült bruttó kárráfordítási összegeit, ahol a becsült bruttó kárráfordítási összeg a tárgyévben meghaladta a kár kárévéhez tartozó XL limit értékét. Ez az összeg a fentiek szerint outlier értéknek minősül, ezért a Biztosító csökkenti (simítja) a felső kifizetési háromszöget az előzőek szerint hozzáadott becsült bruttó kárráfordítási összegekkel, majd a becsült kárráfordítási összegeket egy összegben hozzáadja a simított felső kifizetési háromszög alapján számított bruttó kártartalék értékéhez. Klasszikus lakossági CASCO termékek - a múltbeli kárkifizetések valorizálása: 2003 kárévig, a KSH által közzétett éves fogyasztói árindex alapján, kárévtől, a Biztosító saját hazai dologi kárainak kártapasztalatából (kárkifizetés) számított simított láncindex alapján, - devizakonverzió: a szegmenshez tartozó károkkal kapcsolatos kifizetések jellemzően magyar forintban történnek, ezért devizakonverziót a Biztosító nem alkalmaz, - outlierek kezelése: a Biztosító e kárszegmensben outlier kifizetéseket nem azonosított, - kifizetési időszakok összevonása: a kárszegmensben kifizetési időszakok összevonására nem volt szükség. Lakásbiztosítások - a múltbeli kárkifizetések valorizálása: 2003 kárévig, a KSH által közzétett éves fogyasztói árindex alapján, kárévtől, a Biztosító saját hazai dologi kárainak kártapasztalatából (kárkifizetés) számított simított láncindex alapján, 84

85 - devizakonverzió: a szegmenshez tartozó károkkal kapcsolatos kifizetések jellemzően magyar forintban történnek, ezért devizakonverziót a Biztosító nem alkalmaz, - outlierek kezelése: a Biztosító e kárszegmensben a fentiekben ismertetett outlier kezelést alkalmazta, - kifizetési időszakok összevonása: a kárszegmensben kifizetési időszakok összevonására nem volt szükség. A szükséges kártartalékok nagyságának becsléséhez a Biztosító olyan negyedéves kárbekövetkezés-kárkifizetés bontású háromszögeken alapuló módosított lánclétra módszert alkalmaz, ahol az egyes növekedési hányadosok számítása során a figyelembe vett múltbeli időszakok (negyedévek) hossza (negyedévek darabszáma) úgy került meghatározásra, hogy lehetőleg a jelenlegi kárrendezési folyamatokhoz hasonló folyamatokkal jellemezhető múltbeli időszakok kifizetései alapján adjon a módszer becslést a szükséges kártartalékok nagyságára, illetve a várható kifizetési mintára. A nagy termékek vonatkozásában a tárgyév végi kártartalékok számítása során figyelembe vett múltbeli időszakok számát az alábbi táblázat mutatja be: Növekedési hányadosok számításához figyelembe vett múltbeli időszakok (negyedévek) száma Kifutási időszak [T+1] [T+2] [T+3] [T+4-től Hazai dologi károk (KGFB) T+30-ig] 10 Nemzetközi dologi károk (KGFB) T+22-ig] 12 Hazai személyi károk (KGFB) Nincs korlát Nincs korlát Nincs korlát Korlátozás csak [T+6]-ban. Értéke: 14 Nemzetközi személyi károk (KGFB) Nincs korlát Nincs korlát Nincs korlát Nincs korlát Klasszikus lakossági CASCO Nincs korlát Nincs korlát Nincs korlát Nincs korlát Lakásbiztosítások Nincs korlát Nincs korlát Nincs korlát Nincs korlát Megjegyzés: [T+x]: T a kárbekövetkeztének időpontját, x pedig a kár bekövetkeztétől a kár kifizetéséig eltelt negyedévek számát jelöli. Jövőbeni pénzáramok diszkontálása és valorizálása A Biztosító a jövőbeni pénzáramok valorizálásához és diszkontálásához a 43/2015. (III. 12.) sz. kormányrendeletnek megfelelően az EIOPA által Magyarország számára meghatározott, volatilitási kiigazítást tartalmazó kockázatmentes hozamgörbét használja a forintban denominált kártartalékok megállapításához. A Biztosító az euróban denominált kártartalékok megállapításához az euró zóna országai számára meghatározott volatilitási kiigazítást tartalmazó kockázatmentes hozamgörbét alkalmazza. 85

86 A viszontbiztosítások kezelése Excess of loss viszontbiztosítás (XL): A Biztosító az Excess of loss (a továbbiakban: XL) viszontbiztosításból várhatóan megtérülő kártartalékok legjobb becslését a számviteli biztosítástechnikai tartalékok között meghatározott tételes függőkár tartalékból az XL viszontbiztosítóktól várt tartalékrész diszkontált értéke szerint határozza meg, mert a Biztosító kárkifizetései 1998 óta még egyetlen kár esetében sem érték el az XL viszontbiztosítók belépési szintjét. Katasztrófa kockázatok XL viszontbiztosítása (CAT XL): A Biztosítónak a tárgyév végéig nem volt olyan katasztrófa kára, ahol a kárösszeg elérte volna, vagy várhatólag eléri a katasztrófa XL viszontbiztosítási szerződésben szereplő viszontbiztosítói belépési szintet, ezért a Biztosító katasztrófa XL viszontbiztosításból fakadó viszontbiztosítói megtérítéssel a tárgyév végén nem számolt. Arányos viszontbiztosítás: A KGFB és lakossági tömeg Casco termékekre vonatkozó arányos viszontbiztosításokból várt megtérülések legjobb becslésének kiszámításához a Biztosító először a bruttó kártartalék legjobb becsléséből levonta az XL és CAT XL viszontbiztosítóktól várt megtérítések, illetve tartalékrész összegét úgy, hogy egyéb adat hiányában az XL és CAT XL viszontbiztosítóktól várt kifizetések kifizetési mintáját kárnegyedévenként és kifizetési negyedévenként is a bruttó függőkár-tartalék becsült kifizetési mintájával tekintette azonosnak. Ezután a kapott maradék, (XL viszontbiztosítóktól várt kifizetések nélküli), kifizetési pénzáram összegeket az adott kárbekövetkezési negyedévhez tartozó arányos viszontbiztosítási szerződésekben meghatározott aránnyal (QS arány) szorozta meg. A Biztosító viszontbiztosítási aránya nem minden évben volt azonos, ezért a fenti eljárással kapott, az arányos viszontbiztosításokból várt megtérítési összeg megfelelő korrekciójára is szükség van, melyet a Biztosító a tárgyév végén is elvégzett. Loss Portfolio Transfer/Adverse Development Cover viszontbiztosítás (LPT/ADC): Az LPT/ADC viszontbiztosítás a ig bekövetkezett, de a határnapig még nem rendezett KGFB károkból származó költségtartalék nélküli függőkár tartalékok és felelősségi járadéktartalékok tartalékolási kockázata 90%- ára vonatkozó védelmet biztosít egy ún. belépési határ felett. Ennek megfelelően a Biztosító az LPT/ADC szerződésből várt megtérülést úgy határozta meg, hogy ig bekövetkezett, de én még nem rendezett KGFB károkra számolt nettó kártartalékok és felelősségi járadéktartalékok összegéhez hozzáadta az e károkra 2016-ban kifizetett összegeknek az XL és QS viszontbiztosítók által térítendő résszel csökkentett részét, majd az így kapott összegből levonta az LPT/ADC szerződésben meghatározott belépési határ összegét. Ezután a kapott belépési határ feletti összeg 90%-ának megfelelő összeget a Biztosító diszkontálta és a viszontbiztosítók csődvalószínűségének megfelelően korrigálta. Az LPT/ADC szerződés alapján a Biztosító nyereségjutalékot kap, melynek összege szintén diszkontálásra került és a Biztosító itt is figyelembe vette a viszontbiztosítók csődkockázata miatt szükséges korrekciót. A viszontbiztosítók csődkockázatának figyelembevétele a viszontbiztosítóktól várt kifizetések, megtérítések meghatározásánál: A viszontbiztosítóktól várt kifizetések csődkockázatának számszerűsítése érdekében alkalmazott korrekciót minden viszontbiztosítási partner esetében a Biztosító a hatályos 35/2015 EU rendelet 61. cikkében meghatározott egyszerűsített módon, az adott viszontbiztosító aktuális csődkockázati minősítésének figyelembevételével, továbbá 50%-os megtérülés feltételezésével végezte el, figyelembe véve, hogy a Biztosító viszontbiztosítóinak S&P minősítése igen jó, minden esetben eléri az A kategóriát. 86

87 A Biztosító tekintettel a korrekció jelentéktelen hatására nem viszontbiztosítónként, hanem egyben, a legrosszabb minősítésű viszontbiztosító minősítése alapján végezte el a korrekció számítását, továbbá a lakossági tömeg Casco termékekkel kapcsolatos arányos viszontbiztosítási szerződésből várt összeg korrekciója során is, további egyszerűsítésként, a KGFB tartalékok átlagos hátralévő futamidejével számolt. Mindkét további egyszerűsítés növelte a korrekció összegét. A kis termékek függőkár-tartalékai A nagy termékek között fel nem sorolt termékek (kis termékek) esetében a kisszámú kárra, illetve kis összegű tartalékra tekintettel, a kártartalékok a számviteli biztosítástechnikai tartalékok közül a tételes függőkár- és IBNR tartalékok költségtartalékok nélküli összegének diszkontált értékeként kerültek meghatározásra. A Biztosító a kis termékek esetében deviza konverziót nem hajtott végre. A Biztosító a kis termékek vonatkozásában a Szolvencia II. függőkár-tartalékok költségtartalék részét a nagy termékek költségtartalékában képezte meg. Költségtartalékok A költségtartalék képzése során a Biztosító az alábbi költségkategóriákból származó pénzáramokat vette figyelembe: 1. igazgatási költségek, 2. befektetés-kezelési költségek, 3. kárigény-kezelési költségek, 4. viszontbiztosítási szerződésekkel és különleges célú gazdasági egységekkel kapcsolatos költségek. A Biztosító a kárigény-kezelési költségekre a számviteli függőkár tartalékok részeként, a már bekövetkezett károk rendezésére, a már bejelentett és a bekövetkezett, de még be nem jelentett (becsült) károk darabszámán, továbbá az egyes károk rendezéséhez szükséges munkafolyamatokon, illetve azoknak az előző év tény költségráfordításai alapján számolt egységköltségén alapuló költségtartalékot képzett. Az igazgatási és befektetési költségek költségrészét a Biztosító úgy határozza meg, hogy a következő évre tervezett igazgatási és befektetési költségeket tekintette bázisnak, majd ennek az összegnek a már bekövetkezett károkból származó kötelezettségek kiszolgálására a szervezeti egységenként meghatározott, igazgatási, illetve a befektetések és a viszontbiztosítások kezelését is rendezni képes szükséges létszámok összege és a Biztosító teljes dolgozói létszámának hányadosa alapján meghatározott részét tekintette a károk rendezéséhez szükséges költségtartalék igazgatási és befektetési költségek fedezetére szánt részének. Az így meghatározott költségtartalék részt a biztosító az előző negyedévi bruttó Szolvencia II. függőkár-tartalékok és bruttó díjtartalékok arányában osztotta meg, és a megfelelő részt a Biztosító függő kárainak becsült kifutási időtartamával szorozza, majd a kopott összeget hozzá adta a függőkár-tartalékokhoz. (A Biztosító a teljes kárkifutási időtartamot egyszerűsítésként, a kártartalékok kifutásának hátralevő átlagos futamidejével helyettesítette.) 87

88 A viszontbiztosítások figyelembevétele a költségtartalékok megállapítása során A Biztosító az XL viszontbiztosításokból és arányos viszontbiztosításokból várt kárigény-kezelés költségeit fedező költségtartalék részt azonosnak tekintette a számviteli biztosítástechnikai tételes függőkár és IBNR tartalékok költségtartalék részeinek meghatározása során számolt munkafolyamatok és becsült egységköltségek alapján kalkulált összeggel. Az eddig kötött XL viszontbiztosítások és arányos viszontbiztosítások alapján a viszontbiztosítók nem vállalnak át a károk rendezésével kapcsolatban ún. belső költségeket, így igazgatási, befektetési és viszontbiztosítás kezelési költségekkel kapcsolatos megtérülést a Biztosító e költségtartalék résszel szemben az XL viszontbiztosítóktól nem vár. A költségtartalékok vonatkozásában a viszontbiztosítási partnerektől várt megtérülésekhez köthető, csődkockázatból eredő várható veszteséget a Biztosító függőkár-tartalékokhoz köthető viszontbiztosítási megtérüléseken várt csődkockázat értékében vette figyelembe. A KGFB felelősségi járadéktartalékok A Biztosítónak csak a KGFB termék vonatkozásában van felelősségi járadék kötelezettsége. A Biztosító KGFB felelősségi járadékokra (megindult, elismert, vagy megítélt) az egyes járadékok folyósítási költségeit tartalmazó várható pénzáram - járadékonkénti, tételes - meghatározása alapján standard életbiztosítási technikák alkalmazásával képez tartalékot, melyet a 33 jelű, a nem-életbiztosítási szerződésekből eredő és egészségbiztosítási kötelezettségekhez kapcsolódó járadékok üzletághoz tartozói kötelezettségek közé sorol. A KGFB felelősségi járadéktartalékokat a Biztosító a tárgyév végén teljes egészében magyar forintban denominált kötelezettségként értékelte, mert én a KGFB felelősségi járadéktartalékoknak 95%-a magyar forintban denominált kötelezettség. A Biztosító a KGFB felelősségi járadéktartalékok megállapítása során a tárgyév végén, a évi KSH néphalandósági tábla kiegyenlített, koréves halandósági rátájának 20%-kal csökkentett értékét veszi figyelembe mind a férfiakra, mind pedig a nőkre. A Biztosító fennállása során mindössze egy olyan kárra nyújtott fedezetet, amely az XL viszontbiztosítások belépési határát meghaladó összeget eléri. A XL viszontbiztosító által fizetett kártérítés az adott káreseményhez tartozó teljes, a járadék mellett a káreseményhez tartozó minden más kártérítési összeget is magában foglaló várható kifizetési összegre vonatkozik, attól nem elválasztható. Ezért a Biztosító egyszerűsítést alkalmazva, az XL viszontbiztosítóktól várt teljes kárösszeget a felelősségi járadéktartaléknál lényegesen nagyobb függőkártartalékkal szembeni megtérülésként mutatja ki a Szolvencia II. tartalékokból a viszontbiztosítóktól várt megtérítési összegek becslése során. A KGFB felelősségi járadéktartalékok arányos viszontbiztosításba adott részét a Biztosító a kárbekövetkezés negyedévéhez tartozó viszontbiztosítási arány és a bruttó járadéktartalék szorzataként határozza meg. Az LPT/ADC szerződés alapján a viszontbiztosítóktól várt kártérítést a Biztosító a költségtartalék nélküli Szolvencia II. nettó KGFB függőkár-tartalék és a KGFB felelősségi járadéktartalék aránya alapján osztotta fel. A viszontbiztosítóktól várt kifizetések csődkockázatának számszerűsítése érdekében alkalmazott korrekciót a Biztosító minden viszontbiztosítási partner esetében a hatályos 35/2015 EU rendelet 61. cikkében meghatározott egyszerűsített módon, az adott viszontbiztosító aktuális csődkockázati minősítésének figyelembevételével, továbbá 50%-os megtérülés feltételezésével végezte el. 88

89 A Biztosító a számításban további egyszerűsítéssel élve, a legrosszabb adós besorolású viszontbiztosítási partnerének minősítésével számol a viszontbiztosítóktól várt kifizetések, megtérítések meghatározásánál. Az egyszerűsítés a viszontbiztosítóktól várt megtérülés becsült összegét csökkenti, azonban az egyszerűsítés hatása marginális. D Díjtartalékok A díjtartalékokat a Biztosító a kis termékek esetében termékszinten állapította meg, amennyiben az adott termék a termékben foglalt további kockázatok megbontása nélkül egyértelműen besorolható volt valamelyik Szolvencia II. üzletágba. A nagy termékek esetében a díjtartalék meghatározása a KGFB-re termékszinten az Easy I és KÖBE OTTHON lakásbiztosításokra, illetve az LTC, LSC és KÖBE Casco biztosításokra termékcsoport szinten történt. Ha a termék, illetve a termékcsoport által fedezett kockázatok nem voltak egyértelműen besorolhatók valamelyik üzletágba, úgy a Biztosító a kockázatok szerinti további megbontást végzett. Ebben az esetben a termék, termékcsoport vonatkozásában képzett díjtartalékok a bruttó állománydíj üzletági besorolásával kapott arányok szerint kerültek felosztásra az egyes üzletágak között. A nagy termékek esetében a Biztosító a díjtartalékok meghatározásához felépítette a jövőbeni pénzáramok jelenértékén alapuló modelleket. A nagy termékek díjtartalékainak meghatározása A Biztosító a díjtartalékhoz kapcsolódó pénzáramokat a 35/2015 EU rendelet 18. cikkében meghatározott szerződéshatárig, illetve a bekövetkező károk teljes kifutásáig vetíti előre. A díjakhoz kapcsolódó pénzáramok értékének becslését a Biztosító a időpontban élő és a következő évben kötelezettséggel járó szerződésekre a szerződés határáig várt díjelőírás már megfizetett díjakkal csökkenetett összege alapján, az ebből történő törlés, illetve a pénz időértékének figyelembevételével végezte el. A kárkifizetések pénzáramát a Biztosító a Pénzügyi tervében szereplő, 2017-re vonatkozó várt kárhányad és a termékre, illetve termékcsoportra a függőkár tartalékok kifutási háromszögei alapján becsült kifutási minta alapján modellezte, majd a pénzáram értékét a becsült törlési hányaddal korrigálva valorizált és diszkontált értéken vette figyelembe a díjtartalékban. A szerzési és igazgatási és befektetési költségek pénzáramának meghatározása szintén a Pénzügyi tervben szereplő, 2017-re vonatkozó költséghányadok alapján történt. E pénzáramok értéke szintén becsült törlési aránnyal korrigált, valorizált és diszkontált értéken került figyelembevételre a díjtartalékban. A szerzési költségek esetében a Biztosító a számított összeget az elhatárolt (már kifizetett) szerzési költségek törlési aránnyal korrigált összegével csökkentette. A releváns múltbeli tapasztalatok és a Biztosító év végi szerződésállománya alapján valószínűsíthető, hogy az élő szerződések jövőben bekövetkező káraihoz köthető kötelezettségek meghatározó része forintban merül fel. Ezért a Biztosító a díjtartalékokhoz köthető összes pénzáramot forint pénzáramként modellezte. A Biztosító a díjtartalék számítások során a fentiek szerint bruttó és a viszontbiztosítási szerződésekből eredő pénzáramait is magába foglaló nettó díjtartalékot számolt. A viszontbiztosítási szerződésekből várhatóan megtérülő összegek meghatározása a bruttó és nettó díjtartalékok különbségeként történt. 89

90 A díjtartalék számítás során figyelembe veendő szerződések határáig várható, a viszontbiztosítóval szembeni pénzáramok egyenlege a Biztosító szempontjából a tárgyév végén negatív volt, így várt megtérülés előjele is negatív, tehát a Biztosító ebben a tekintetben nincs kitéve a viszontbiztosító csődkockázatának, ezért a viszontbiztosítótól várt negatív megtérülést a viszontbiztosító csődkockázatából eredő várható veszteség értékével a Biztosító nem csökkentette. A Biztosítónak alapításától a tárgyév végéig csak néhány olyan kára volt, melynek kárösszege a tárgyév végén meghaladta az XL viszontbiztosítások belépési határát. Az évek többségében ilyen kára a Biztosítónak nem volt. Ezért az a Biztosító díjtartalékainak a károkhoz kapcsolódó bruttó és viszontbiztosítási szerződések alapján várható pénzáramait úgy modellezte, hogy figyelembe vette az XL és CAT XL szerződések díját, de az XL és CAT XL viszontbiztosítások belépési határát meghaladó összegű kárt nem feltételezett, így e károk díjtartalékokra gyakorolt hatását azok ritkasága miatt nem modellezte. A kis termékek díjtartalékainak meghatározása A kistermékek díjtartalékait a Biztosító a meg nem szolgált díjak számviteli tartalékainak a évre vonatkozó üzleti tervben szereplő előirányzatok, becslések és a pénzügyi Beszámolóban szereplő adatok felhasználásával, egyszerűsített modellel határozta meg. A meglévő szerződésekkel kapcsolatos pénzáramok értékének meghatározása: - a következő díjfizetési esedékességéig tartó kockázati napokra: </kombinált hányad * (meg nem szolgált díjak számviteli tartaléka elhatárolt szerzési költségek)>*(1- becsült törlési arány) - a következő díjfizetési esedékesség után, a szerződés határáig teljesítendő kockázati napokra: <várt díjelőírás * kombinált hányad - várt díjelőírás jelenértéke + előre fizetett díjak* kombinált hányad>*(1-törlési hányad) A Biztosító a fenti értékek összegéből a diszkontáláshoz szükséges pénzáramot a Lakásbiztosítások díjtartalékának kifutási mintája alapján állítja elő. A diszkontálás az előírt módon történik. A kis termékekre a Biztosító csak kockázatonkénti és katasztrófa XL viszontbiztosítással rendelkezik a évben. A kis termékekkel kapcsolatban a Biztosítónak XL és katasztrófa XL kára nem volt, ezért ilyen kárt nem modellezett, de a nettó díjtartalék meghatározása során a vonatkozó viszontbiztosítás (diszkontált) díját figyelembe vette. D Egyéb tartalékok A Biztosító a fizetőképesség értékelése céljából végzett tartalékszámítások során egyéb biztosítástechnikai tartalékokat nem képzett. D A biztosítástechnikai tartalékok értékelése során alkalmazott feltevések lényeges változásai az előző év végén alkalmazott feltevésekhez képest A Biztosító a tárgyévben a biztosítástechnikai tartalékok értékelése során alkalmazott módszertanban és feltevésekben az alábbi területeken hajtott végre változtatásokat: 90

91 - Pontosította az egyes termékekben vállalt fedezetekből származó kötelezettségei üzletágakra történő felbontását. - Pontosította az egyes termékek biztosítástechnikai tartalékainak meghatározásához használt, múltbeli kifizetéseket tartalmazó - negyedéves bontású bekövetkezési negyedév kifizetési negyedév alapú háromszögekben: az összevonás alá eső időszakokra adott becslését, a kifizetések valorizációjával kapcsolatos feltételezést (a kifizetés feltételezett centrumát a negyedév elejéről a negyedév közepére változtatta, pontosította a valorizáció alapjául szolgáló indexek meghatározásának módszerét alapvetően KSH, illetve EUROSTAT fogyasztói árindex alapú valorizációra tért át azokban a KGFB kárszegmensekben, ahol a nyitó adatszolgáltatásban még saját kártapasztalat alapú valorizációt alkalmazott), az outlier kezelésével kapcsolatos módszert annyiban, hogy míg a nyitó adatszolgáltatáshoz végzett számításban egyes outiereket elhagyott, más outliereket a környezetükben szereplő kifizetések átlagával helyettesített a simítás során, addig az év végi tartalékok meghatározása során már minden esetben elhagyta az outlier kifizetés értékét, ezen kívül az évközben a múltbeli outlierek száma is növekedett, a háromszögek évközi felülvizsgálata során, az XL viszontbiztosítási szerződések belépési határát a tárgyévben meghaladó károk kezelésének módszerét annyiban, hogy a kifizetési háromszögbe az ilyen károk kárösszegét tárgyidőszaki kifizetésnek tekintve beépítette, ezzel a bruttó függőkár tartalékokat összhangba hozta a viszontbiztosítóktól várt megtérítésekben még a kifizetés előtt megjelenő összeggel. - Pontosította, illetve néhány kifutási negyedéven az egységesítés érdekében megváltoztatta a KGFB biztosítástechnikai tartalékok meghatározása során alkalmazott növekedési hányadosok számítása során figyelembe vett időszakok számát. A fenti változások közül csupán a múltbeli kifizetések között azonosított outlierek számának (és összegének) növekedése okozott jelentősnek tekinthető változást (növekedést) a biztosítástechnikai tartalékokban. Az XL viszontbiztosítási szerződések határát meghaladó összegű károk kezelésével kapcsolatos, jelentős hatású változtatásra a nettó függőkár tartalékok indokolatlan csökkenésének elkerülése érdekében került sor. D A biztosítástechnikai tartalékok értékével kapcsolatos bizonytalanság szintje A Biztosító által elvégzett számítások alapján, a KGFB termék nemzetközi dologi, nemzetközi személyi és hazai személyi kárszegmenseire meghatározott kártartalékok összegével kapcsolatos bizonytalanság tekinthető jelentősnek. E kárszegmensekben az outlier kifizetések jelentkezése, az összevont időszakokra adott becslések tapasztalható jelentősebb hibái és a kifizetési minta megfigyelhető gyorsulása okoz becslési bizonytalanságot, továbbá az, hogy a nemzetközi és a személyi sérüléses károk első kifutási negyedéveiben igen kevés kifizetés történik, mely tulajdonság éppen azon kárnegyedévek várható összes kifizetéseinek becslésében okoz bizonytalanságot, melyek a tartalékban a legtöbb várható jövőbeli kifizetést képviselik. A biztosítástechnikai tartalékok értékével kapcsolatos információk, számítások bizonytalanságára elsősorban a lebonyolítási eredményekből következtethetünk. E jelentés az ún. nagy termékek és kártartalékainak és a bruttó díjtartalékok 91%-t adó KGFB termék díjtartalékának lebonyolítási eredményét mutatja be. A többi termék biztosítástechnikai tartalékai és azok lebonyolítási eredménye nem jelentős. 91

92 A tárgyévet megelőző év végén a nagy termékekre képzett kártartalékok egy éves lebonyolítási eredményei (mft) KGFB KGFB Termék / KGFB KGFB Lakás- Nemzetközi Nemzetközi Casco Összesen szegmens Hazai személyi Hazai dologi biztosítások személyi dologi Nettó Bruttó A Biztosító a tárgyévben a nagy termékek bruttó kártartalékain 536 mft, nettó kártartalékain 148 mft lebonyolítási veszteséget szenvedett el. A bruttó lebonyolítási veszteség döntő része a KGFB termék hazai és nemzetközi személyi sérüléses kárszegmenseihez köthető. A nettó lebonyolítási veszteséget alapvetően a személyi sérüléses KGFB károk kártartalékainak lebonyolítási vesztesége magyarázza. A tárgyévet megelőző év végén a KGFB termékre képzett díjtartalék egy éves lebonyolítási eredménye (mft) Termék / szegmens KGFB Lakásbiztosítások Casco Összesen Nettó Bruttó A Biztosító nyitó bruttó díjtartalékának 91%-át adó bruttó KGFB díjtartalék a tárgyévben 223 mft lebonyolítási veszteséget mutatott. A lebonyolítási veszteség döntő oka az volt, hogy a termék év végi díjtartalékában a károkra kifizetendő összeget a Biztosító a 60%-ra tervezett KGFB kárhányad feltételezésével határozta meg, azonban a KGFB XL viszontbiztosítás kárhányad csökkentő hatásának figyelembevételével számolt KGFB kárhányad a tervezettnél közel 8% ponttal magasabb volt. A tervezettnél magasabb KGFB kárhányad a év végi KGFB díjtartalékban lévő kárrész alulbecsléséhez, összességében a díjtartalék alulbecsléséhez, illetve lebonyolítási veszteségéhez vezetett. A évi lebonyolítási veszteségek, a jelzett bizonytalanságok és a Biztosító viszonylag kis mérete miatt a biztosítástechnikai tartalékok értékével kapcsolatos bizonytalanság jelentősnek tekinthető. A Biztosító fizetőképesség értékelése céljára végzett tartalékszámításainak eredménye a KGFB kárhányad, egy-egy nagyobb KGFB kifizetés, vagy a kifizetési minta a kifizetésekben még csak részben megjelenő változása miatt, jelentős, mft-os mértékben bármely irányba eltérhet a tartalék értékelés során becsült értékektől. 92

93 D A biztosítástechnikai tartalékok értékelésénél alkalmazott módszerek, feltevések eltérései a nemzeti számviteli és biztosítási jogszabályok alapján készült pénzügyi Beszámolóban szereplő számviteli biztosítástechnikai tartalékok számításánál alkalmazott módszerek és feltevések között A Biztosító a hatályos nemzeti előírások alapján készült pénzügyi Beszámolójában szereplő számviteli biztosítástechnikai tartalékok képzése során alkalmazott módszerek és feltevések összefoglalása a B.2.4. részben található. A fizetőképesség értékelés céljára végzett számítások során meghatározott biztosítástechnikai tartalék képzése során alkalmazott módszerek és feltevések összefoglalása a D részben található. A két értékelési módszer közötti fontosabb különbségek az alábbiak: - A számviteli biztosítástechnikai tartalékok képzése során a Biztosító függőkár tartalékai az egyes károk felmérése, szakértői értékelése alapján megállapított, várható kárkifizetések nem diszkontált értékén alapul, míg a biztosítástechnikai tartalékokat a Biztosító a megtörtént kifizetések alapján, a várt kifizetési pénzáram meghatározásával, a pénz időértékének figyelembevételével, diszkontálva képzi. Az utóbbi esetben a tartalék a befektetésével elérhető kockázatmentes hozammal kisebb és nem tartalmazza a szakértői becslésekben általában megjelenő prudenciális többletet sem. - Mivel a biztosítástechnikai tartalékok képzése már megtörtént kifizetések alapján történik, e tartalékban nem kerülnek értékelésre a jövőbeli kifizetésekről már rendelkezésre álló, a számviteli biztosítástechnikai tartalékokban figyelembe vett, de a kifizetésekben még meg nem jelent információk. E tulajdonság a biztosítástechnikai tartalékok esetében kisebb kármennyiségek mellett, különösen a nagy károk esetében vezethet becslési bizonytalansághoz, vagy jelentős alulbecslési hibához. - Ugyancsak a biztosítástechnikai tartalékok képzésének bizonytalanságát növeli, hogy e tartalékok képzése során a kifizetési minta változása becslési hibához vezethet, ezzel szemben a számviteli biztosítástechnikai tartalékok nem érzékenyek a kifizetési minta gyorsulására vagy lassulására. - A számviteli biztosítástechnikai tartalékok a már említett szakértői becslések hibája miatt bizonytalanok, továbbá nem érzékenyek a pénz időértékére, mely elsősorban hosszú kifutási időtartam és/vagy magas hozamok esetén vezet a jelenérték lényeges becslési hibájához. A Biztosító mindkét tartalékbecslését folyamatosan finomítja, elemzi a lebonyolítási eredményeket, annak érdekében, hogy a fenti (mindkét tartalékkal kapcsolatban felvethető) problémákat lehetőség szerint elkerülje. D.2.2. A volatilitási kiigazítás alkalmazására vonatkozó információk A Biztosító biztosítástechnikai tartalékainak fizetőképesség értékelése céljából végzett értékelése során alkalmazza a 2009/138/EK irányelv 77d. cikkében említett volatilitási kiigazítást. A 2016-os év végi biztosítástechnikai tartalékok, a szavatolótőke-szükséglet és a szavatoló tőke számítását a Biztosító volatilitási kiigazítást nem tartalmazó hozamgörbék használatával is elvégezte. A hozamgörbék cseréjének (a volatilitási kiigazítást tartalmazó hozamgörbék helyett a volatilitási kiigazítást nem tartalmazó hozamgörbék használata) alig van hatása a biztosítástechnikai tartalékok, a szavatolótőke-szükséglet, illetve a szavatoló tőke értékére. mft (VA) (nincs VA) Eltérés Szavatolótőke-követelmény 2 006, ,8-0,07% Szavatoló tőke 3 061, ,0 0,003% Szavatolótőke-megfelelés 152,6% 152,7% 0,10% 93

94 A szavatolótőke-megfelelés volatilitási kiigazítást nem tartalmazó hozamgörbe használatával számolva csekély mértékben javulna (0,1%). D.2.3. Az illeszkedési kiigazítás, az átmeneti kockázatmentes hozamgörbe és az átmeneti levonás alkalmazására vonatkozó nyilatkozatok A Biztosító biztosítástechnikai tartalékainak fizetőképesség értékelése céljából végzett értékelése során nem alkalmazza a 2009/138/EK irányelv 77b. cikke szerinti illeszkedési kiigazítást. A Biztosító biztosítástechnikai tartalékainak fizetőképesség értékelése céljából végzett értékelése során nem alkalmazza a 2009/138/EK irányelv 308c. cikkében említett átmeneti kockázatmentes hozamgörbét. A Biztosító biztosítástechnikai tartalékainak fizetőképesség értékelése céljából végzett értékelése során nem alkalmazza a 2009/138/EK irányelv 308d. cikkében említett átmeneti levonást. D.3. Egyéb kötelezettségek A közvetlen biztosítási ügyletekből és viszontbiztosítási szerződésekből származó kötelezettségek és céltartalékok - A közvetlen biztosítási ügyletekből és viszontbiztosítási szerződésekből származó kötelezettségeket és a céltartalékokat a Biztosító mindkét mérlegben azonos összegben képezte meg. Egyéb kötelezettségek - A nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben az egyéb kötelezettségek soron az egyesületi tagokkal szemben fennálló tagdíj kötelezettségeket, a belföldi és külföldi szállítókkal szembeni kötelezettségeket, a baleseti adó kötelezettségeket, a vagyonkezelővel szembeni kötelezettségeket, illetve a költségvetéssel szembeni kötelezettségeket szerepelteti a Biztosító. - A Szolvencia II. mérlegben e kötelezettségeket a tagdíj túlfizetések összegével csökkenti a Biztosító, mivel e tagdíj túlfizetések (előre fizetmények) a már fel nem mondható szerződések díjával együtt e mérlegben követelésként az Eszköz oldalon az Egyéb, máshol fel nem tüntetett eszközök soron vette figyelembe. Így a Szolvencia II. mérlegben az e soron szereplő érték 1 mft-tal alacsonyabb, mint a nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben. Máshol fel nem tüntetett források Előre fizetett díjak - A nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben a Biztosító a biztosítási szerződések alapján befizetett, de még nem esedékes összegeket mutatja ki (548 mft). - A Szolvencia II. mérlegben e tétel a díjtartalék számítás során kerül figyelembe vételre. Árfolyam elhatárolás - A nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben az értékpapírok árfolyamával kapcsolatos elhatárolásokat a Máshol fel nem tüntetett források (ezen belül a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása) mérleg soron szerepelteti a Biztosító, 71 mft összegben. Az elhatárolás összegének meghatározása a hatályos nemzeti számviteli előírások alapján történt. 94

95 - A Szolvencia II. mérlegben az értékpapírokhoz kapcsolódó árfolyam elhatárolások a megfelelő eszköz soron a papír piaci értékében jelennek meg, nem a Máshol fel nem tüntetett források között mutatja be azokat a Biztosító. Elhatárolt (meg nem szolgált) tagdíj - A nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben az elhatárolt (befizetett, de még meg nem szolgált) tagdíjat a Máshol fel nem tüntetett források (ezen belül bevételek passzív időbeli elhatárolása) mérleg soron szerepelteti a Biztosító,124 mft összegben. - E tételt a Szolvencia II. mérlegben nem kell kötelezettségként megjeleníteni, mert fordulónap után nem okoz erőforrás kiáramlást, emiatt a biztosítástechnikai tartalékokon kívüli kötelezettségek közül e tétel kiemelésre került. Összességében a Szolvencia II. mérlegben a máshol fel nem tüntetett források soron szereplő érték 744 mft-tal alacsonyabb, mint a nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben. Mindezek eredményeként a Szolvencia II. mérlegben a források értéke 2016 év végén mft-tal volt alacsonyabb a nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült mérlegben szereplő értéknél. A fenti átértékelések eredményeként a Szolvencia II. rendszerben alkalmazandó értékelési elvek alapján elkészített mérleg szerint a saját tőke értéke mft, amely 190 mft-tal magasabb a jelenleg hatályos számviteli előírások alapján készített mérlegben szereplő saját tőkénél. D.4. Alternatív értékelési módszerek A Biztosító nem alkalmaz a 2015/35/EU rendelet 263. cikkében meghatározott alternatív értékelési módszereket. D.5. Egyéb információk A Biztosító e jelentésében a fizetőképesség értékelése céljából végzett értékelésekkel kapcsolatban egyéb információt közzétenni nem kíván. 95

96 E. Tőkekezelés E.1. Szavatoló tőke E.1.1. A vállalkozás szavatoló tőkéjével való gazdálkodása érdekében alkalmazott célokra, politikákra és eljárásokra vonatkozó információk, az üzleti tervezés időhorizontja, a tárgyévben bekövetkezett lényeges változásra vonatkozó információk A Biztosító 7 éves stratégiai időszakokat határoz meg. A tervezés időhorizontja a stratégiai időszak végéig, de legalább 3 éves időszakra terjed ki. A Biztosító hatályos Stratégiája a időszakra vonatkozik. A Biztosító Stratégiában meghatározott céljai között szerepel, hogy a es teljes stratégiai időszakban őrizze meg gazdasági egyensúlyát és folyamatosan feleljen meg a biztosítási törvényben foglalt szavatoló tőke és egyéb törvényes működési követelménynek. A Biztosító érje el a %-os tőke megfelelési sávot. A Biztosító 2016 végére 153%-os megfelelési mutatót ért el és a időszakban a Stratégiához kapcsolódó akciótervében a piaci átlagos szintet megközelítő kb. 200%-os megfelelési mutató elérését tűzi ki célként. Ez egyben azt is jelenti, hogy a Biztosító a következő években a szavatoló tőke növelését kezeli legfontosabb prioritású feladatként, továbbá, hogy a tárgyév végén vállalthoz hasonló kockázatvállalási szint mellett, a szavatoló tőke megfelelési mutatóját jelentősen növelni kívánja. A Biztosító 2015 végén és a évben a Szolvencia II. rendszer bevezetésével többszörösére nőtt tőkekövetelmények teljesítése érdekében és az MNB 2015 végi intézkedései következtében, jelentősen csökkentette a vállalt kockázatait, illetve a vállalt kockázatokból megtartott részt. (A megtett kockázatcsökkentő intézkedések részletes bemutatása a C.8. részben található.) A Biztosító a következő néhány évben nem tervezi a vállalt kockázatainak számottevő növelését. A Biztosító a rendelkezésre álló szavatoló tőkéjének megfelelő kockázatvállalás érdekében az Igazgatótanács kockázatonként, illetve kockázatcsoportonként (a kockázatcsoporton belüli diverzifikáció hatás figyelembevételével) saját értékelés (ORSA) alapján számolt szavatolótőke-követelmény limiteket határoz meg, mely limitek túllépése esetén az Igazgatótanács jelzést kap. A túllépés kezelésére alkalmas intézkedésekre vonatkozó javaslat kidolgozása a Kockázatkezelési Bizottság feladata. Az Igazgatótanács az egyes kockázatokra, kockázatcsoportokra vonatkozó limiteket úgy állapítja meg, hogy azok megfelelő tűrési sávot is tartalmazzanak a kockázati mérőszámok, illetve a kockázat értékének ingadozása esetére. E.1.2. A jelentési időszakban bekövetkezett bármely lényeges változásra vonatkozó információk A Biztosító évi Küldöttgyűlése az MNB 2015 végi intézkedéseinek megfelelően beadott Pénzügyi tervéhez készített hároméves kitekintésben szereplő előirányzatokat változtatás nélkül átvette a Stratégiához kapcsolt számszerű terv részeként. 96

97 E.1.3. A Biztosító pénzügyi Beszámolója szerinti eredmény alakulása A Biztosító éves Beszámolóját a Küldöttgyűlés fogadja el, és egyben döntést hoz az adott évi adózott eredmény felhasználására vonatkozóan. A nemzeti számviteli jogszabályok alapján készített pénzügyi Beszámoló szerint a évet a Biztosító 794 mft adózott eredménnyel zárta. Ezzel a Biztosító saját tőkéje évben mft-ról mft-ra nőtt a pénzügyi Beszámoló céljára készült mérleg szerint. A időszakban a Biztosító pénzügyi Beszámolója szerinti eredményének alakulását az alábbi táblázat mutatja be: A Biztosító pénzügyi Beszámolója szerinti eredményének alakulása (mft) Adózott eredmény A választott Küldöttgyűlés az elmúlt évben úgy döntött, hogy a keletkezett veszteséget eredménytartalékba helyezi. Az előző évek Küldöttgyűlésein hozott döntések eredményeként a Biztosító jegyzett tőkéje én mft volt. A pénzügyi Beszámoló szerinti saját tőke 2016 során mft-ról mft-ra nőtt. A Biztosító szakmai vezetése az előző évhez hasonlóan azt javasolja az Igazgatótanácsnak és a Küldöttgyűlésnek, hogy a keletkezett eredményt helyezze az eredménytartalékba, melynek összege így összességében pozitív lesz. A Biztosító nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült pénzügy Beszámolója szerinti tőkeszerkezetét az alábbi ábra mutatja be. 97

98 A Biztosító nemzeti számviteli jogszabályok alapján készült pénzügyi Beszámolója szerinti tőkeszerkezetének alakulása (mft) Tőkeszerkezet Jegyzett tőke Saját tőke Adózott eredmény Értékelési tartalék Eredménytartalék E.1.4. A Biztosító szavatoló tőkéjének alakulása A Biztosító Szolvencia II. standard modell alkalmazásával számított fizetőképesség értékelése céljából végzett értékelés szerinti szavatoló tőkéje 2016 elején az ún. Szolvencia II. nyitó adatszolgáltatás szerint mft volt, mely a év végére mft-ra növekedett. A Biztosító szavatolótőke-követelménynek való megfelelési szintet tükröző megfelelési mutatója 2016 végén elérte a 153%-ot. E.1.5. A Biztosító szavatoló tőkéjének a szavatolótőke-szükséglet fedezésére és a minimális tőkeszükséglet fedezésére figyelembe vehető összege és annak változása a tárgyév során Az alábbi táblázat a Biztosító szavatoló tőkéjének a szavatolótőke-szükséglet fedezésére és a minimális tőkeszükséglet fedezésére figyelembe vehető összegét és annak változását mutatja be a tárgyév során. A Biztosító szavatoló tőkéjének szerkezete és annak változása a tárgyévben (mft) Tőkeelemek Rendelkezésre álló szavatoló tőke Felhasználható szavatoló tőke Rendelkezésre álló szavatoló tőke Felhasználható szavatoló tőke 1. szintű szavatoló tőkeelem Korlátozott 1. szintű szavatoló tőkeelem szintű alapvető szavatoló tőke szintű kiegészítő szavatoló tőke szintű alapvető szavatoló tőke szintű kiegészítő szavatoló tőke