Az Eurostat sajtóközleménye az euró-mutatókról október 22. Jelentés a évi kormányzati hiányról és adósságról

Átírás

1 Az Eurostat sajtóközleménye az euró-mutatókról október 22. Jelentés a 211. évi kormányzati hiányról és adósságról Az eurózóna és az EU-27-ek tagállamainak kormányzati hiánya a GDP 4,1, illetve 4,4%-a Az államadósság mértéke: 87,3, illetve 82,5% 211-ben az eurózóna 1 (EA-17) és az EU-27-ek kormányzati hiánya 2 abszolút értelemben egyaránt csökkent 21-hez viszonyítva, miközben a kormányzati adósság 2 mindkét övezetben emelkedett. Az eurózónában a kormányzati hiány GDP-hez viszonyított aránya a 21. évi 3 6,2%-ról 211-re 4,1%-ra csökkent, míg az EU-27-ekben 6,5%-ról 4,4%-ra. Az euróövezet GDPhez viszonyított kormányzati adóssága a 21. év végi 85,4%-ról 211 végére 87,3%-ra, az EU- 27-eké pedig 8%-ról 82,5%-ra növekedett Eurózóna (EA-17) GDP piaci áron Kormányzati hiány (-) / többlet (+) ,1-6,3-6,2-4,1 Kormányzati szektor kiadásai 47,1 51,2 51, 49,5 Kormányzati szektor bevételei 45, 44,9 44,8 45,4 Államadósság ,2 8 85,4 87,3 EU-27-ek GDP piaci áron Kormányzati hiány (-) / többlet (+) ,4-6,9-6,5-4,4 Kormányzati szektor kiadásai 47,1 51,1 5,6 49,1 Kormányzati szektor bevételei 44,7 44,2 44,1 44,7 Államadósság ,2 74,6 8 82,5 211-ben a GDP-hez viszonyított legalacsonyabb kormányzati hiányt Luxemburgban (-,3%), Finnországban (-,6%) és Németországban (-,8%) mérték, míg Magyarország (+4,3%), Észtország (+1,1%) és Svédország (+,4%) kormányzati többlettel zárt. A GDP 3%-ánál nagyobb hiányt könyvelt el tizenhét tagállam: Írország (-13,4%), Görögország és Spanyolország (mindkettő -9,4%), az Egyesült Királyság (-7,8%), Szlovénia (-6,4%), Ciprus (- 6,3%), Litvánia és Románia (mindkettő -5,5%), Franciaország (-5,2%), Lengyelország (- 5,%), Szlovákia (-4,9%), Hollandia (-4,5%), Portugália (-4,4%), Olaszország (-3,9%), Belgium (-3,7%), Lettország (-3,4%) és a Cseh Köztársaság (-3,3%). 21-hez viszonyítva összességében 25 tagállamnak javult a GDP-hez viszonyított kormányzati egyenlege 211-ben, míg két tagállamé romlott. 211 végén a GDP-hez viszonyított legalacsonyabb államadóssága Észtországnak (6,1%), Bulgáriának (16,3%), Luxemburgnak (18,3%), Romániának (33,4%), Svédországnak (38,4%) és Litvániának (38,5%) volt. A GDP 6%-át tizennégy tagállam államadósságának mértéke haladta meg 211-ben: Görögországé (17,6%), Olaszországé (12,7%), Portugáliáé (18,1%), Írországé (16,4%), Belgiumé (97,8%), Franciaországé (86,%), az Egyesült Királyságé (85,%), Magyarországé (81,4%), Németországé (8,5%), Ausztriáé (72,4%), Ciprusé (71,1%), Máltáé (7,9%), Spanyolországé (69,3%) és Hollandiáé (65,5%). 21-hez viszonyítva összességében hat tagállamnak csökkent, 21-nek pedig nőtt a GDP-hez viszonyított kormányzati adóssága 211-ben. 1

2 211-ben a kormányzati kiadások 4 a GDP 49,5%-át, míg a kormányzati bevételek 4 a GDP 45,4%- át tették ki az eurózónában. Az EU-27-ekre vonatkozó megfelelő adatok: 49,1%, illetve 44,7%. A kormányzati kiadások aránya 21 és 211 között mindkét övezetben csökkent, miközben a kormányzati bevételek aránya nőtt. A közölt adatokra vonatkozó fenntartások 5 Írország: az Eurostat visszavonja a 212 áprilisában kifejezett különleges fenntartását az Írország által benyújtott adatokra vonatkozóan, amit a emelt, hogy az Allied Irish Banks és a (212- ben Permanent TSB-re átnevezett) Irish Life & Permanent átszervezési terveit nem véglegesítették. Az ír Központi Statisztikai Hivatal és az Eurostat megvizsgálták az EU versenyhatóságainak megküldött javított átszervezési terveket. Ezek a tervek megfelelő alapot teremtenek arra, hogy az Allied Irish Banks és a Permanent TSB részére 211 júliusában nyújtott tőkejuttatást hiánynövelő és hiányt nem növelő részre lehessen felosztani. Ezt végre is hajtották az Írország által közölt felülvizsgált adatokban. Írország: az Eurostat visszavonja a 212 áprilisában kifejezett különleges fenntartását az Írország által benyújtott adatokra vonatkozóan, amellyel a Nemzeti Eszközkezelő Hivatal Befektetési Kft. (NAMA-IL) statisztikai besorolása élt. Az ír Központi Statisztikai Hivatal által benyújtott iratok alapján a NAMA-IL többségében magántulajdonban áll, miután az Irish Life a NAMA-ILbeli részesedését eladta egy magánbefektetőnek. Az Eurostat 29. július 15-i, a pénzügyi válság idején meghozott állami intézkedésekről szóló határozata értelmében ez szükséges feltétele annak, hogy egy különleges feladatok ellátására létesített szervezetet a kormányzati szektoron kívül számoljanak el. A közölt adatok Eurostat általi 6 Egyesült Királyság: az Egyesült Királyság Nemzeti Statisztikai Hivatala a kormányzati hiányról és adósságról szóló kézikönyvnek a pénzügyi válság kezelésével kapcsolatos fejezetével összhangban a Bradford&Bingley (B&B) és a Northern Rock Eszközkezelő (NRAM) vállalatokat átsorolta a kormányzati szektorba. Az Eurostat következésképpen már nem helyesbíti az állami pénzügyi válságkezelő szervezetekre tekintettel az Egyesült Királyság által a hiányra és az adósságra vonatkozóan közölt adatokat. Egyéb kérdések a) Kormányok közötti hitelnyújtás A kormányzati adósság megfelelő európai szintű konszolidációja és a felhasználók tájékoztatása céljából az Eurostat adatokat gyűjt és közöl a más EU-tagállamok kormányainak nyújtott kormányzati kölcsönökről, beleértve az európai pénzügyi stabilitási eszközön (EFSF) keresztül folyósított összegeket is. 211-re vonatkozóan a kormányok közötti hitelnyújtás számai döntően a Görögországnak, Írországnak és Portugáliának nyújtott kölcsönöket jelentik. b) A pénzügyi válságra vonatkozó kiegészítő táblázatok A 2. függelék a pénzügyi válsághoz kapcsolódó kiegészítő táblázatokat tartalmaz az EU-ra és az eurózónára vonatkozóan. Honlapján az Eurostat közzéteszi az egyes tagországok kiegészítő táblázatait: deficit/supplementary_tables_financial_turmoil. Ezek a táblázatok a pénzügyi válsággal kapcsolatos kormányzati intézkedések kormányzati nettó bevételeinek és költségeinek (az ESA95 szerinti kormányzati hiányra gyakorolt hatásának) és a kormányzat fennálló követeléseinek, jelenlegi és feltételes kötelezettségeinek 28 és 211 közötti adatait tartalmazzák. Lásd még az Eurostat döntését a pénzintézeteket és pénzügyi 2

3 piacokat a pénzügyi válság idején támogató kormányzati intézkedések statisztikai elszámolásáról (az Eurostat 13/29. számú sajtóközleménye, 29. július 15.). A bankválságba történő 211. évi kormányzati beavatkozás statisztikai elszámolásáról külön magyarázat található, lásd az Eurostat (212. októberi) összegzésének 2. szakaszát a pénzügyi válsághoz kapcsolódó kiegészítő táblázatokról az alábbi elérhetőségen: ground_note_fin_crisis_oct_212_final.pdf c) Kereskedelmi hitelek és előlegek állománya Az Eurostat a kormányzati kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos kiegészítő tájékoztatásként első alkalommal tesz közzé honlapján kereskedelmi hitelekkel és előlegekkel kapcsolatos adatokat a tagállamok közötti évekre vonatkozó közlése alapján: _on_af.71l-oct_212.pdf Meg kell jegyezni, hogy a 479/29 módosított rendelet szerint a kormányzati egységek kereskedelmi hitelekben és előlegekben fennálló kötelezettségei nem részei a maastrichti adósságnak. Háttér Ebben a sajtóközleményben az Eurostat, az Európai Unió Statisztikai Hivatala az EU tagállamai által a közötti évekre vonatkozóan szolgáltatott, a 212. évi második, a túlzotthiány-eljárás (EDP) alkalmazásához szükséges jelentéshez nyújtott adatok alapján adja meg 7 az államadósságra és a kormányzati hiányra vonatkozó adatokat. A jelentés a nemzeti számlák ESA95-rendszerén alapul. A sajtóközlemény tartalmazza még a kormányzati kiadásokra és bevételekre vonatkozó adatokat és a 212. áprilisi közlemény óta elvégzett főbb felülvizsgálatok függelékét. Az Eurostat további információkat tesz közzé honlapján a government finance statistics címszó alatt a kormányzati szektor számláiról, valamint arról, hogy a hiány/többlet és az egyéb vonatkozó tényezők mennyiben járultak hozzá az adósságszint változásaihoz (állományok és folyamatok korrekciója): 1. Eurózóna (EA-17): Belgium, Németország, Észtország, Írország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Ciprus, Luxemburg, Málta, Hollandia, Ausztria, Portugália, Szlovénia, Szlovákia és Finnország. A mellékelt táblázatban Észtország és Szlovákia a teljes időszakban az euróövezet országai között szerepel annak ellenére, hogy Szlovákia 29. január 1-jén, Észtország pedig 211. január 1-jén csatlakozott az eurózónához. 2. A Maastrichti Szerződés mellékletét képező, a túlzott hiányra vonatkozó eljárásról szóló jegyzőkönyv szerint a kormányzati hiány (többlet) a teljes kormányzati szektor (központi kormányzat, tartományi kormányzat, helyi önkormányzatok és társadalombiztosítási alapok) nettó hitelfelvételét (nettó hitelnyújtását) jelenti. A nemzeti számlák módszertana alapján számítják ki (Nemzeti Számlák Európai Rendszere, ESA95). Az államadósság a teljes kormányzati szektor év végén fennálló konszolidált bruttó adósságállománya (névértéken). Az eurózóna és az EU-27-ek összesített táblázata: az adatok euróban szerepelnek. Az euróövezeten kívüli országok esetén az euróra történő átváltás árfolyama a következő: - a hiány/többlet és a GDP adatai esetében az éves átlagárfolyam; - az államadósság állománya esetében az év végi árfolyam. Nemzeti adatok táblázata: az adatok nemzeti valutában szerepelnek. Szlovákia és Észtország esetében az euró bevezetését megelőző évek adatai euróban szerepelnek, az átváltás a visszavonhatatlanul rögzített átváltási ráták alapján történt. 3

4 3. Az előző túlzotthiány-eljárás keretében történő adatszolgáltatás során a 211. évi kormányzati hiány az eurózónában (EA-17) a GDP 4,1%-a, az EU-27-ekben 4,5%-a volt. Az államadósság az eurózónában (EA-17) a GDP 87,2%-át, az EU-27-ekben 82,5%-át tette ki. Lásd: 62/212. számú sajtóközlemény, 212. április Kormányzati kiadásaikról és bevételeikről a tagállamok az ESA95 adattovábbítási program keretében szolgáltatnak adatokat az Eurostat részére, melyek a kormányzat nem pénzügyi tranzakcióinak összegét jelentik, és magukban foglalják a folyó és tőkeműveleteket egyaránt. A meghatározásokat lásd a 2223/96. számú módosított tanácsi rendeletben. Meg kell jegyezni, hogy a kormányzati egyenleg (amely az összes kormányzati bevétel és kiadás különbözete) nem azonos az ESA95 és a túlzotthiány-eljárás esetében (lásd a swap-megállapodások és határidős megállapodások szerinti elszámolások átsorolásáról szóló 2558/21. számú tanácsi rendeletet). 5. A fenntartások kifejezést a 479/29. számú módosított tanácsi rendelet 15. cikkének (1) bekezdése szerinti értelemben használjuk. Az Európai Bizottság (Eurostat) akkor fejezi ki fenntartásait, ha kétségei vannak a szolgáltatott adatok minőségével kapcsolatban. 6. A 479/29. számú módosított tanácsi rendelet 15. cikkének (2) bekezdése szerint a Bizottság (az Eurostat) módosíthatja a tagországok által jelentett adatokat, és a módosított adatokat és az indoklást közli olyan esetekben, amikor a tagország által jelentett adatok bizonyíthatóan nem felelnek meg a minőségre vonatkozó követelményeknek (az elszámolási szabályok betartása, a statisztikai adatok teljessége, megbízhatósága, időszerűsége és következetessége). 7. A 479/29. számú módosított tanácsi rendelet 14. cikkének (1) bekezdése szerint az Eurostat a túlzotthiányeljárásról (EDP) szóló jegyzőkönyv alkalmazásával a benyújtási határidők után három héten belül közzéteszi a tényleges kormányzati hiányról és adósságról szóló adatokat. Ez az adatszolgáltatás a közzététellel lép hatályba. A túlzotthiány-eljárás keretében szolgáltatott statisztikai adatok módszertanáról további információk találhatók a 679/21. számú tanácsi rendelet által módosított 479/29. számú tanácsi rendeletben (ami összevont formában elérhető a következő címen: a 2223/96. számú módosított tanácsi rendeletben (ami összevont formában elérhető a következő címen: és az ESA95 manual on government deficit and debt című Eurostat-kiadvány negyedik kiadásában (212): Kiadja: Eurostat Sajtóiroda Tim ALLEN Tel.: eurostat-pressofice@ec.europa.eu Az Eurostat sajtóközleményei a világhálón: Kiválasztott fő európai gazdasági mutatók: 4

5 GDP, kormányzati hiány/többlet és adósság az EU-ban (nemzeti valutában) Belgium GDP piaci áron Kormányzati hiány (-) / többlet (+) , -5,5-3,8-3,7 Kormányzati szektor kiadásai 49,8 53,7 52,5 53,3 Kormányzati szektor bevételei 48,7 48,1 48,6 49,4 Államadósság ,2 95,7 95,5 97,8 mgj.: kormányközi hitelnyújtás a pénzügyi 13 83, ,7 Bulgária GDP piaci áron (millió BGN) Kormányzati hiány (-) / többlet (+) (millió BGN) ,7-4,3-3,1-2, Kormányzati szektor kiadásai 38,4 41,4 37,4 35,6 Kormányzati szektor bevételei 4,1 37,1 34,3 33,6 Államadósság (millió BGN) ,7 14,6 16,2 16,3 mgj.: kormányközi hitelnyújtás a pénzügyi (millió BGN) Csehország GDP piaci áron (millió CZK) Kormányzati hiány (-) / többlet (+) (millió CZK) ,2-5,8-4,8-3,3 Kormányzati szektor kiadásai 41,1 44,7 43,7 43, Kormányzati szektor bevételei 38,9 38,9 39, 39,8 Államadósság (millió CZK) ,7 34,2 37,8 4,8 mgj.: kormányközi hitelnyújtás a pénzügyi (millió CZK) Dánia GDP piaci áron (millió DKK) Kormányzati hiány (-) / többlet (+) (millió DKK) ,2-2,7-2,5-1,8 Kormányzati szektor kiadásai 51,5 58, 57,8 58, Kormányzati szektor bevételei 54,8 55,2 55,1 56,1 Államadósság (millió DKK) ,4 4,6 42,9 46,6 mgj.: kormányközi hitelnyújtás a pénzügyi (millió DKK) Németország GDP piaci áron Kormányzati hiány (-) / többlet (+) ,1-3,1-4,1 -,8 Kormányzati szektor kiadásai 44,1 48,2 47,7 45,3 Kormányzati szektor bevételei 44, 45,1 43,6 44,5 Államadósság ,8 74,5 82,5 8,5 mgj.: kormányközi hitelnyújtás a pénzügyi , ,8 5

6 Észtország GDP piaci áron Kormányzati hiány (-) / többlet (+) ,9-2,,2 1,1 Kormányzati szektor kiadásai 39,7 45,5 4,7 38,3 Kormányzati szektor bevételei 36,7 43,5 4,8 39,4 Államadósság ,5 7,2 6,7 6,1 Írország GDP piaci áron Kormányzati hiány (-) / többlet (+) ,4-13,9-3,9-13,4 Kormányzati szektor kiadásai 43,1 48,7 66,1 48,1 Kormányzati szektor bevételei 35,7 34,7 35,2 34,9 Államadósság ,5 64,9 92,2 16,4 Görögország GDP piaci áron Kormányzati hiány (-) / többlet (+) ,8-15,6-1,7-9,4 Kormányzati szektor kiadásai 5,6 54, 51,5 51,8 Kormányzati szektor bevételei 4,7 38,3 4,6 42,3 Államadósság ,9 129,7 148,3 17,6 Spanyolország GDP piaci áron Kormányzati hiány (-) / többlet (+) ,5-11,2-9,7-9,4 Kormányzati szektor kiadásai 41,5 46,3 46,3 45,2 Kormányzati szektor bevételei 37, 35,1 36,6 35,7 Államadósság ,2 53,9 61,5 69,3 347, ,2 14,1 347, ,8 Franciaország GDP piaci áron Kormányzati hiány (-) / többlet (+) ,3-7,5-7,1-5,2 Kormányzati szektor kiadásai 53,3 56,8 56,6 56, Kormányzati szektor bevételei 49,9 49,2 49,5 5,8 Államadósság ,2 79,2 82,3 86, 4 448, ,8 6

7 Olaszország GDP piaci áron Kormányzati hiány (-) / többlet (+) ,7-5,4-4,5-3,9 Kormányzati szektor kiadásai 48,6 51,9 5,4 49,9 Kormányzati szektor bevételei 45,9 46,5 46, 46,1 Államadósság ,1 116,4 119,2 12,7 3 99, ,8 Ciprus GDP piaci áron Kormányzati hiány (-) / többlet (+) ,9-6,1-5,3-6,3 Kormányzati szektor kiadásai 42,1 46,2 46,2 46,1 Kormányzati szektor bevételei 43,1 4,1 4,9 39,8 Államadósság ,9 58,5 61,3 71,1 Lettország GDP piaci áron (millió LVL) Kormányzati hiány (-) / többlet (+) (millió LVL) ,2-9,8-8,1-3,4 Kormányzati szektor kiadásai 39,1 44,4 43,7 38,4 Kormányzati szektor bevételei 34,9 34,7 35,6 35, Államadósság (millió LVL) ,8 36,7 44,5 42,2 (millió LVL) Litvánia GDP piaci áron (millió LTL) Kormányzati hiány (-) / többlet (+) (millió LTL) ,3-9,4-7,2-5,5 Kormányzati szektor kiadásai 37,2 43,7 4,8 37,4 Kormányzati szektor bevételei 34, 34,3 33,6 31,9 Államadósság (millió LTL) ,5 29,3 37,9 38,5 (millió LTL) Luxemburg GDP piaci áron Kormányzati hiány (-) / többlet (+) ,2 -,8 -,8 -,3 Kormányzati szektor kiadásai 39,1 44,6 42,8 42, Kormányzati szektor bevételei 42,3 43,9 42, 41,6 Államadósság ,4 15,3 19,2 18,3 43,2 55,1 144,8 183,4 7

8 Magyarország GDP piaci áron (millió Ft) Kormányzati hiány (-) / többlet (+) (millió Ft) ,7-4,6-4,4 4,3 Kormányzati szektor kiadásai 49,2 51,4 49,8 49,6 Kormányzati szektor bevételei 45,5 46,9 45,4 53,9 Államadósság (millió Ft) , 79,8 81,8 81,4 (millió Ft) Málta GDP piaci áron Kormányzati hiány (-) / többlet (+) ,6-3,9-3,6-2,7 Kormányzati szektor kiadásai 43,8 43,3 42,5 42,3 Kormányzati szektor bevételei 39,2 39,4 38,9 39,6 Államadósság , 67,6 68,3 7,9 Hollandia GDP piaci áron Kormányzati hiány (-) / többlet (+) ,5-5,6-5,1-4,5 Kormányzati szektor kiadásai 46,2 51,4 51,2 49,8 Kormányzati szektor bevételei 46,7 45,8 46,1 45,4 Államadósság ,5 6,8 63,1 65,5 2, ,2 66 1, 4 187,7 Ausztria GDP piaci áron Kormányzati hiány (-) / többlet (+) ,9-4,1-4,5-2,5 Kormányzati szektor kiadásai 49,3 52,6 52,6 5,5 Kormányzati szektor bevételei 48,3 48,5 48,1 48, Államadósság ,8 69,2 72, 72,4 67,2 2 38,7 Lengyelország GDP piaci áron (millió PLN) Kormányzati hiány (-) / többlet (+) (millió PLN) ,7-7,4-7,9-5, Kormányzati szektor kiadásai 43,2 44,6 45,4 43,6 Kormányzati szektor bevételei 39,5 37,2 37,6 38,5 Államadósság (millió PLN) ,1 5,9 54,8 56,4 (millió PLN) 8

9 Portugália GDP piaci áron Kormányzati hiány (-) / többlet (+) ,6-1,2-9,8-4,4 Kormányzati szektor kiadásai 44,8 49,8 51,3 49,4 Kormányzati szektor bevételei 41,1 39,6 41,4 45, Államadósság ,7 83,2 93,5 18,1 548, ,7 Románia GDP piaci áron (millió RON) Kormányzati hiány (-) / többlet (+) (millió RON) ,7-9, -6,8-5,5 Kormányzati szektor kiadásai 39,3 41,1 4,1 37,9 Kormányzati szektor bevételei 33,6 32,1 33,3 32,3 Államadósság (millió RON) ,4 23,6 3,5 33,4 (millió RON) Szlovénia GDP piaci áron Kormányzati hiány (-) / többlet (+) ,9-6, -5,7-6,4 Kormányzati szektor kiadásai 44,3 49,1 5,3 5,7 Kormányzati szektor bevételei 42,4 43,1 44,5 44,3 Államadósság , 35, 38,6 46,9 Szlovákia GDP piaci áron Kormányzati hiány (-) / többlet (+) ,1-8, -7,7-4,9 Kormányzati szektor kiadásai 34,9 41,5 4 38,2 Kormányzati szektor bevételei 32,8 33,5 32,3 33,2 Államadósság ,9 35,6 41, 43,3 Finnország GDP piaci áron Kormányzati hiány (-) / többlet (+) ,4-2,5-2,5 -,6 Kormányzati szektor kiadásai 49,2 56,1 55,8 54,8 Kormányzati szektor bevételei 53,6 53,4 53, 53,9 Államadósság ,9 43,5 48,6 49, 13,3 392,2 325,9 173, ,7 9

10 Svédország GDP piaci áron (millió SEK) Kormányzati hiány (-) / többlet (+) (millió SEK) ,2 -,7,3,4 Kormányzati szektor kiadásai 51,7 54,9 52,3 51,1 Kormányzati szektor bevételei 53,9 54, 52,3 51,3 Államadósság (millió SEK) ,8 42,6 39,5 38,4 (millió SEK) Egyesült Királyság* GDP piaci áron (millió GBP) Kormányzati hiány (-) / többlet (+) (millió GBP) ,1-11,5-1,2-7,8 Kormányzati szektor kiadásai 47,7 51,3 5,4 48,5 Kormányzati szektor bevételei 42,6 39,9 4,2 4,7 Államadósság (millió GBP) ,3 67,8 79,4 85, (millió GBP) 43 Pénzügyi év (pé) 28/29 29/21 21/ /212 GDP piaci áron (millió GBP) Kormányzati hiány (-) / többlet (+) (millió GBP) , -11,5-9,6-7,7 Államadósság (millió GBP) ,1 74,1 79,8 86, (millió GBP) * Az adatok naptári évre vonatkoznak. A pénzügyi évre vonatkozó adatokat (április 1-től március 31-ig) dőlt betűvel jelezzük. Az Egyesült Királyság esetében a túlzott hiány eljárás alkalmazása szempontjából a pénzügyi évre vonatkozó adatok a mérvadók. 43 1

11 1. számú függelék Főbb revíziók a 212. áprilisi és a 212. októberi jelentések között Az alábbiakban országonként ismertetjük a évi kormányzati hiányról és államadósságról szóló 212. áprilisi és 212. októberi jelentések közötti, valamint a GDP legjelentősebb felülvizsgálatainak magyarázatát. A 212. áprilisi jelentés óta a 211. évi GDP-arányos kormányzati hiányt egy tagállam körülbelül -,9%-kal, három -,3%-kal, 22 tagállam -,2% illetve +,3% közötti mértékben, míg egy tagállam +,4%-kal módosította. Hiány Németország: A 211-es hiány csökkenése főként a tartományi és önkormányzati bevételek és kiadások összeállításához használt adatok frissítésének a következménye. Írország: A 21. évi hiányadat javulása főleg a központi kormányzat adatfrissítésének, illetve a Társadalombiztosítási Hivatal maradványok és eredményszemléletű korrekciójának köszönhető. A 211-es hiány növekedését leginkább az Allied Irish Banks és a Permanent TSB számára nyújtott feltőkésítésnek egy felülvizsgált tőketranszfer-eleme okozta. Spanyolország: A 21-es deficit emelkedése nagyrészt a tartományi és az önkormányzati alszektor korábban el nem könyvelt kifizetetlen számláinak tudható be. A 211-es hiány növekedését leginkább a központi kormányzatnak a Katalán Caixa Bank, az NCG Bank és az Unnim Bank számára nyújtott tőkeinjekcióinak átsorolása, valamint a tartományi és az önkormányzati alszektor korábban el nem könyvelt kifizetetlen számlái idézték elő. Luxemburg: A 211. évi hiány csökkenése főképp a Különleges Alapok javuló számviteli eredményeinek és a társadalombiztosítási alapok megemelkedett többletének köszönhető. Hollandia: A 211-es hiányadat javulása nagyrészt a természetbeni társadalmi juttatások és a bruttó állóeszköz-felhalmozás adatainak frissítéséből ered. Románia: A 211. évi deficit romlását főleg néhány központi kormányzati szerv adatjavítása, illetve az magyarázza, hogy az állami költségvetés adóbevételeit a hátralékkal rendelkező állami vállalatok átszervezési rendszerének keretében számolták el. Szlovénia: A 21. évi hiány csökkenése nagyrészt az adók eredményszemléletű kiigazításának módszertani változásaiból, illetve a bruttó állóeszköz-felhalmozás elszámolási időpontjából származik. Egyesült Királyság: A 211. év hiányának mérséklődése leginkább a központi kormányzatot és az önkormányzatokat egyaránt érintő adatfrissítésekből, valamint az adók eredményszemléletű módszertanának változásából adódik. Adósság Olaszország: Az adósság teljes időszakban történt növekedése főként az Eurostat 212. július 31- i, a kereskedelmi hitelek elszámolásáról szóló határozatának végrehajtásából ered. Egyesült Királyság: Az adósság évi csökkenése elsősorban a pénzügyi válságkezelő szervezetek vonatkozó hatásának megváltozott számításából adódik. GDP A 212 októberében (az EDP-jelentés során) közölt 211. évi GDP számos tagállam esetében tartalmaz kisebb összegű módosításokat a 212. áprilisi jelentésben megadotthoz képest. Görögország a GDP több mint 3%-át kitevő csökkenést jelentett, míg Finnország nagyjából 1%- kal mérsékelte GDP-adatát. 1% és 2% közötti növekedés Írország, Ciprus, Málta és Szlovénia 11

12 esetében volt megfigyelhető. 21-re vonatkozóan Görögország több mint 2%-os csökkenést könyvelt el, Málta pedig 1 2% közötti mértékben növelte GDP-mutatóját. Luxemburg 29-re a GDP nagyjából 4%-át jelentő, míg 28-ra 5 6% közötti csökkenést tett közzé. 12

13 Belgium Bulgária Csehország Dánia Németország Kormányzati hiány-/többlet- és felülvizsgálata a 212. áprilisi és októberi jelentések időszaka között revíziója revíziója revíziója revíziója revíziója Hiány/többlet* Adósság ,1 -,2 -,5 -,3 -,1 -,1 -,1 -,5 -,2,1,1 -,2 -,2 -,2 -,3 -,2 -,2 -,2 -,3,1,1,1,1,2,1,1 -,6 -,7,1,1,2,1,1,1 -,6 -,7 * Hiány-/többletráták revíziója: a pluszjel a kormányzati egyenleg GDP-hez viszonyított javulását, a mínuszjel pedig a romlását jelenti. 13

14 Észtország Írország Görögország Spanyolország Franciaország Olaszország revíziója revíziója revíziója revíziója revíziója revíziója Hiány/többlet* Adósság ,1,1,1 -,1,1,1,1,3 -,3,3 -,3 -,3-1,8,2 -,5,1,1,2,3 -,3 -,3-1,7 -,3 -,3 -,1,3 3,4 5,2 -,1 -,1 -,2 -,3 -,1,3 3,4 5,2 -,3 -,9,3,8 -,3 -,9,1,1 -,1,1,6,2,2,1,3,4,6,6,1,3,4,6,6 * Hiány-/többletráták revíziója: a pluszjel a kormányzati egyenleg GDP-hez viszonyított javulását, a mínuszjel pedig a romlását jelenti. 14

15 Ciprus Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta revíziója revíziója revíziója revíziója revíziója revíziója Hiány/többlet* Adósság ,1 -,5 -,1,1,3,1 -,3 -,9,1 -,2 -,3 -,2 -,3 -,1,1 -,1 -,1,2,3,8,6,2,1,1,3,2,8,6,2,1 -,2,1,4,8 -,1,4,8 -,1,1 -,3 -,4-1,1-1,1 -,1,1,1,1,1,1 -,3 -,5-1,2-1,2 * Hiány-/többletráták revíziója: a pluszjel a kormányzati egyenleg GDP-hez viszonyított javulását, a mínuszjel pedig a romlását jelenti. 15

16 Hollandia Ausztria Lengyelország Portugália Románia Szlovénia revíziója revíziója revíziója revíziója revíziója revíziója Hiány/többlet* Adósság ,2,3,3 -,1,2,2,3,3 -,2,1 -,3,1,3,1,1,1 -,3 -,1,1,1,1,1,1 -,2,1,2,2,3 -,2,1,2,2,2,1 -,3 -,1,1 -,3,1 -,1,1,3 -,2 -,2 -,7,1,2 -,1,1 -,2 -,2 -,7 * Hiány-/többletráták revíziója: a pluszjel a kormányzati egyenleg GDP-hez viszonyított javulását, a mínuszjel pedig a romlását jelenti. 16

17 Szlovákia Finnország Svédország Egyesült Királyság EU-27-ek EA-17 revíziója revíziója revíziója revíziója revíziója revíziója Hiány/többlet* Adósság ,1 -,1 -,1 -,1,1 -,1,1,3,5,1,1 -,1 -,1,1,3,6,1,1,1,1 -,1 -,1,5-2,5-1,8,2 -,7 -,1,4-2,2-1,4,1,1 -,3 -,4 -,2 -,7 -,2 -,2 -,2 -,1,1,1 -,1 -,1 -,1,1,1,1,1,1,2,1 -,1 * Hiány-/többletráták revíziója: a pluszjel a kormányzati egyenleg GDP-hez viszonyított javulását, a mínuszjel pedig a romlását jelenti. 17

18 2. számú függelék A pénzügyi válsággal kapcsolatos kiegészítő táblázatok A pénzintézeteket támogató kormányzati intézkedések 1 1. táblázat: Az ESA95 szerinti kormányzati hiányban szereplő nettó kormányzati bevétel/kiadás Eurózóna (EA-17) EU-27-ek A. Bevétel (a+b+c+d) a) Kapott garanciadíjak b) Kapott kamatok c) Kapott osztalékok d) Egyéb B. Kiadás (e+f+g+h) e) Fizetett kamatok f) Kormányzati hiányt növelő tőkeinjekciók (tőketranszfer) g) Garanciák lehívása h) Egyéb C. A kormányzat nettó bevétele/kiadása (A-B) C. A kormányzat nettó bevétele/kiadása (A-B) (a GDP % ,72 -,1-7 -,13 -,52-7 ában) Forrás: Eurostat. 2. táblázat: A kormányzat eszközei, kötelezettségei 4 és feltételes kötelezettségei (millió euró 3 ) Eurózóna (EA-17) EU-27-ek D. Záróegyenleg a. Hitelek b. Nem részvény-típusú értékpapírok c. Részvények és egyéb részesedések E. Záróegyenleg (elszámolva az ESA95 szerinti kormányzati adósságban) d. Hitelek e. Nem részvény-típusú értékpapírok F. Záróegyenleg (az ESA95 szerinti adósságban nincs elszámolva) f. Kötelezettségek és eszközök a kormányzati szektoron kívül (kormányzati garanciával 5 ) g. Likviditási rendszerek során kibocsátott értékpapírok h. Speciális feladatok ellátására létrehozott szervezetek D. Záróegyenleg eszközök (a GDP %- ában) 1,9 2,4 4,3 3,8 1,7 2,6 4,8 4, E. Záróegyenleg kötelezettségek (a GDP %-ában) 1,9 2,5 5,2 4,9 2, 3,1 5,1 4,7 F. Záróegyenleg feltételes kötelezettségek () 5,5 8,7 6,3 6,2 6,8 12,1 8,5 7,1 Forrás: Eurostat. 18

19 A pénzügyi válsággal kapcsolatos kiegészítő táblázatok átfogó képet kívánnak nyújtani arról, hogy milyen tényleges és várható hatásai vannak a pénzintézetek támogatásához közvetlenül kapcsolódó kormányzati beavatkozásoknak a kormányzati hiányra és adósságra. A nem pénzügyi intézményeknek nyújtott, illetve az általános gazdaságélénkítő támogatások nem szerepelnek a táblázatokban. Az első táblázat a kormányzati számlák között elszámolt tranzakciók adataira vonatkozik, amelyeknek így közvetlen hatásuk van az EDP-hiányra/többletre. A második táblázat olyan pénzügyi eszközök és kötelezettségek állományának adatait tartalmazza, amelyek pénzintézetek támogatásával kapcsolatos kormányzati beavatkozásokból származnak. A táblázat különbséget tesz azok között a tevékenységek között, amelyek hozzájárultak a tényleges kormányzati kötelezettségekhez (szerepelnek a kormányzati adósságban), és azok között, amelyek a jövőben várhatóan hozzájárulnak a kormányzati kötelezettségekhez, de amelyek jelenleg feltételes, a jövőbeli eseményektől függő tételként szerepelnek (így jelenleg nem szerepelnek a kormányzati adósságban). Közelebbről az 1. táblázat C. sorában látható a pénzügyi válságba történő közvetlen kormányzati beavatkozások kormányzati többletre/hiányra gyakorolt nettó hatása. Látható, hogy a pénzügyi válsággal összefüggésben végrehajtott kormányzati beavatkozások az EU-27-ek kormányzati hiányát 211-ben 8,36 milliárd euróval (a GDP 7%-ával) növelték meg. Az eurózónában e beavatkozások nettó hatása 9,5 milliárd eurót (a GDP,1%-át) tett ki 211-ben. A 2. táblázat alapján 211-ben ez a hatás a kormányzati adósságra (a kötelezettségek záróegyenlege) az EU-27-ekben 593,9 milliárd euró, a GDP 4,7%-a, míg az euróövezetben 467 milliárd euró, a GDP 4,9%-a volt. Ami a feltételes kötelezettségeket (amelyek várhatóan hatással lesznek az adósságra és esetleg a hiányra is) illeti: 899,35 milliárd eurót, a GDP 7,1%-át tették ki az EU-27-ekben, és 58,23 milliárd eurót, a GDP 6,2%-át az eurózónában. További táblázatok a tagállamok kormányzati hiányát és adósságát befolyásoló tényleges és lehetséges hatásokról az Eurostat weboldalán találhatók: t/supplementary_tables_financial_turmoil 1. Ezek a táblázatok a pénzintézetek támogatására irányuló tevékenységekre vonatkoznak. Nem tartalmaznak átfogó, a gazdaság élénkítésére létrehozott gazdasági csomagokat, intézkedéseket. 2. A fizetett kamatok releváns esetekben tényleges kamatokat, míg egyéb esetekben imputálással megállapított finanszírozási kamatokat tartalmaznak. 3. A 2. táblázatban valamennyi tételt névértéken kell elszámolni a törzsrészvények (eszközök) kivételével (ezeket piaci értéken számolják el). 4. A kormányzati szektor kötelezettségeiről (amelyek a pénzintézeteket támogató tevékenységek hatásai a maastrichti adósságra) általában feltételezni kell, hogy közvetlenül érintik a kormányzat adósságát olyan tevékenységek során, amelyek a kormányzat pénzbeli transzfereit foglalják magukban (pl. tőkeinjekcióhoz, kölcsönök nyújtásához, pénzügyi eszközök beszerzéséhez kapcsolódó pénzbeli transzferek); kivétel ez alól a közvetlen kölcsön hatása. A finanszírozási kiadásokkal kapcsolatos imputálásokat is ide kell sorolni. 5. Azokat a garanciákat tartalmazza, amelyeket a kormányzat nyújt nem-kormányzati pénzintézetek számára. Nem tartalmazza a bankbetétekre, illetve a speciális feladatok ellátására létrehozott szervezetek (lásd h.) kötelezettségeire irányuló garanciákat. Csak az aktív garanciák értékeit kell szerepeltetni (meghatározott limit nélkül). Eszközökre irányuló garanciákat is tartalmaz, amelyek kormányzati kötelezettséget jelentenek a lehíváskor. 6. Az itt szereplő likviditási rendszerek azok, amelyeknél a kormányzati értékpapírokat nem számolják el a kormányzat adósságában (a részleteket lásd az Eurostat határozatában és a kiegészítő útmutatóban). A tételeket általában a "feltételes kötelezettség a kormányzati szektoron kívül" alatt kell elszámolni ahogy a garanciák esetében is, fontos azonban megjegyezni, hogy a kormányzat kockázata itt valószínűleg korlátozott. 7. Az itt szereplő, speciális feladatok ellátásra létrehozott szervezetek azok, amelyekben a kormányzat jelentős szerepet tölt be (garanciát is nyújt), azonban a kormányzati szektoron kívülre sorolják őket (a részleteket lásd az Eurostat határozatában és a kiegészítő útmutatóban). Kötelezettségeiket a kormányzati szektoron kívül számolják el (a kormányzati szektor feltételes kötelezettségeiként). 19