17/12/2012. Közgazdaságtan fogalma. Húsvét-szigetek. Húsvét-szigetek 896-ban. Közgazdasági alapismeretek. Húsvét-szigetek, 1722.

Átírás

1 17/12/2012 Közgazdasági alapismeretek Intézményi közgazdaságtan 11. előadás Csorba László EKF Közgazdaságtan fogalma A közgazdaságtan annak tanulmányozásával foglalkozik, hogy az emberek és a társadalom j meg g a szűkösen miként választják rendelkezésre álló, alternatív módon felhasználható erőforrások alkalmazását annak érdekében, hogy különböző árukat termeljenek, és hogy elosszák őket a társadalom különböző tagjai és csoportjai között a folyó vagy a jövőbeni fogyasztás céljára. (Samuelson és Nordhaus, 1990) Húsvét-szigetek Felfedezés - polinézek: (kb.) négyzetkilométernyi szárazföld Izolálva más szigetektől, szigetektől Amerikától 4 szárazföldi, 26 tengeri madár fészkelő helye Teljes területe szubtrópusi erdő Rossz kikötők, de gazdag tenger, főleg távolabb Legnagyobb népesség (kb körül) 15 ezer fő Húsvét-szigetek 896-ban Húsvét-szigetek, Húsvét 1

2 Húsvét-szigetek, Húsvét A szigeten kb. 4 ezren élnek Nincs egyetlen fa sem, csak néhány kenujuk maradt Fő táplálék: tenyésztett tyúk + patkány Szobrok ledöntve, sok félbehagyva a bányában Növekvő erőszak Aki teheti, elmegy vagy viszik rabszolgának (nem ellenkeznek ) Kérdéseink: Miért vágták ki az utolsó fákat a húsvét-szigetekiek? Miért nem irtották ki a patkányokat? Miért nem mentek el akkor, mikor még képesek lettek volna elmenni, s lett is volna hová???! Nem észlelték a szűk keresztmetszeteket? Nem volt elég tudásuk, hogy új megoldásokat találjanak ki? Vagy már nem voltak erőforrásaik a megoldások megvalósításához? Növekvő relatív költségek és a gazdasági fejlődés megközelítések Shmoller : intézmények sajátos megegyezés túlélő erkölcsi keretek, abban foglalnak helyet a rutinokból kialakuló szokások, szokásokhoz kapcsolódnak a szabályok adódnak jogj g Veblen: intézmények a múlt körülményeit, tapasztalatait tükrözik 1. szint: ösztön, 2. szint: szokások, mint meder, 3. szint: formális intézmények Menger: természetes: egy egyéni akarat, többiek önként adoptálják, pragmatikus: volt egy közös akarat létrehozására megközelítések 2. Oliver Williamson: megközelítések 3. Douglas North Intézmények a bizonytalanságot csökkentik Formális, és informális intézmények + kikényszerítő szabályok Intézmények: játékszabályok A gazdasági szereplők a játékosok Intézményi változás: relatív árak változásából adódik (más az adu) 2

3 megközelítések 3. Douglas North megközelítések 4. Boettke et Al. Az egyéni játékos A játéktér Intézmények összesítve: Együttes alakítás Folyik a játszma Intézmények Stratégiák Kényszerít - Képessé tesz Magatartási hitek Egyensúly Összeáll - Újra megerősít A játék endogén szabályai Intézmények játékszabályok, szereplők a játékosok Intézmények: a szereplői bizonytalanságot csökkentik Intézmények egy része nagyon lassan változik Új intézmények annál jobban tapadnak, minél komplexebb az intézményrendszer Koordináció De: az intézmények egy része cél, Intézményekhez kapcsolódnak javak Gazdasági szereplő és a bizonytalanság Kiindulási alap: a szereplő közvetlenül nem tudja valamennyi szükségletét kielégíteni. Okok: Szűkösség Szereplő nincs összhangban környezetével Következmény: a szereplő helyzete bizonytalan, fennmaradása kétséges. Megoldási lehetőség: taktikai célszerkezet kialakítása, megvalósítása révén elégíti ki szükségletei jelentékeny részét A bizonytalanság mint a motivációs tényező A szereplő 3 féle szempontból szeretne egyszerre megfelelő állapotban lenni: Tényleges szükségletek kielégítése Taktikai célok eredményes megvalósítása Kíváncsiság kielégítése Ezeket a szereplő sokszor nem is képes megkülönböztetni egymástól: a taktikai célok és a kíváncsiság a Lewin-i kvázi-szükségleti kör. Bármelyik nem megfelelő állapota a szereplő bizonytalanságát fokozza. A bizonytalanság csökkentése érdekében a szereplő dönt. Olyan tevékenységet kíván megvalósítani, amely révén kevésbé bizonytalan helyzetbe kerülhet a jövőben. 3

4 A szereplő bizonytalan helyzete t 0 -ban 19 A szereplői döntés célja t x -ben: a jövőben megfelelő, azaz kevésbé Motívum bizonytalan helyzetbe kerülni 20 Idő t 0 t 1 Megfelelőnek ítélt t 0-ban Észlelt helyzet, állapot t 0-ban Szükséglet Taktikai cél Kíváncsiság Megfelelőnek ítélt t x-ben Észlelt helyzet, állapot t x-ben Szükséglet Taktikai cél Kíváncsiság Alkotmány-problémák Alkotmányossági problémák Van ahol működőképes az alkotmány Van ahol folyamatos problémák: Két világháború közötti Európában az országok 50%-ban alkotmányos válság Jelenleg pl. Venezuela, Peru, Argentína és a legtöbb afrikai állam Jellemzői: Rendeleti kormányzás Államigazgatás nem az alkotmányos kereteknek megfelelően teszi a dolgát Az alkotmányok létrejötte Jellemzően nem külső kényszer alapján, hanem belső fejlődés útján Az alkotmány a jogrendszer belső kényszerítő ereje, gyakran tényleges eszközrendszer nélkül A nyugati világ által alkotmánynak tekintett alaptörvény biztosítja: A politikai és a gazdasági szabadságot Alapvető emberi jogokat A problémás országok gyakorlata Folyamatos átalakulásban az alaptörvények is Kisajátítás és kizsákmányolás, az állam célja dominanciájának, tulajdonlásának fenntartása Jogszabályok alkalmazása gyakran személyes kapcsolatok függvénye A gazdasági fejlődés jelentős részben a politikától, az uralkodótól függ, nem a piaci viszonyoktól North: mindenki volt gyermek, minden országnak voltak ilyen átalakulási gondjai Ön-végrehajtó alkotmány - megközelítés Játékelméleti keretek: polgárok koordinálják magatartásukat a kormányzat lehetséges jogsértéseivel szemben. A polgári koordináció nehéz: eltérő helyzetek, érdekek, célok, preferenciák Kormányzat tovább nehezít: oszd meg és uralkodj elv alkalmazása: vannak kedvezményezettek 4

5 A két egyensúly összehasonlítása Legfelsőbb bíróság létszámának növelése (9 15) F. Roosevelt (2/3-os többségben) 1937: nem sikerült: ellenálltak a polgárok és szervezeteik Legfelsőbb bíróság létszámának növelése (5 9) Carlos Menem (1990. Argentína) sikeres: jogsértések növekedése Szerkezeti megoldások a polgárok koordinációs dilemmájára Krízis lehetőség a változtatásokra uralkodó meggyengülése sokk a rendszerben (forradalmak, háborúk, gazdasági összeomlás, vezetők ő halála stb.) Paktum akkor megfelelő, ha: Kimunkált és az uralkodó is résztvevő Résztvevők mindegyike előnyösnek véli Minden résztvevő elfogadja Résztvevők meg tudják védeni a későbbi uralkodó megsértéstől Első példa: Dicsőséges angol forradalom 1688 Uralkodó: II. Károly ( ) régi rend és új rend átmeneti status quo-ja (Nagy) Polgárság g I: tory-k királypártiak, elfogadják, hogy a whig-ek jogait a király áthágja A rossz királyt is el kell viselni, ez a kötelesség Polgárság II: whig-ek ők sem állnak ellen, mert a tory-k sem. A rossz királynak ellen kell állni, kötelessége jónak lenni Első példa: Dicsőséges angol forradalom 1688 II. Jakab ( ) abszolutista próbálkozások, ráijesztés a tory-kra Összefog a két párt, hogy véget vessenek az uralkodók folyamatos jogsértéseinek Új király: Orániai III. Vilmos Jognyilatkozat (1689) alkotmányos monarchia Angol Bank megalakulása (1694) Államadósság 5%-ról 40%-ra nőhet a jogbiztonság miatt Második példa: Az USA alkotmánya Konföderációs cikkelyek megalkotása ( ) hatályos: ig A függetlenség g elnyerése után a súlypont az államokhoz kerül: uralkodó korlátozása A Kongresszus kompetenciája: Háború és béke Diplomácia Pénzkibocsátás Postaszolgálat Végső fellebbezési fórum Második példa: Az USA alkotmánya Alkotmány: Konföderációs Cikkelyek helyett, annak hibáit javítva, hiányosságokat pótolva Erősíti a szövetséget, a központi hatalmat Már lesz szövetségi végrehajtó hatalom Adókivetés Szövetségi törvények Kereskedelem szabályozása Szövetségi választási jog Jognyilatkozat (kiegészítések) 1791 tagállamok óhajai: pl. fegyverviselési jog 5

6 Intézményrendszer, intézményi átalakulás komplex modellje Kettős elvárás az intézményrendszertől: Legyen stabil. Minél változékonyabb a környezet, annál stabilabb (horgony) Legyen rugalmas és alkalmazkodó. Minél változékonyabb a környezet, annál inkább alkalmazkodó (Barba család) Alapintézmény: T 0 Célszerkezet: alapcélok hálószerű kombinációja Alapszükségletek és kvázi szükségletek által létrehozott cselekvési helyzet kombináció Egyszerre a kettő! Nem könnyű ez a lényeg! Egyedi megoldásintézmény : T 1 Külső, közösségi tudás minimális számú alternatívára szűkíti a lehetőségeket. Forrás: Hasonló helyzetekben szerzett tapasztalat Felfedezés, találmány 33 Közös, összehangolóintézmény : T 2 Ha lehetséges a szereplői célok együttes megvalósítása, olyan egyéni cselekvési alternatívák maradnak lehetőségként, melyekkel ez kivitelezhető. Forrás: Többi szereplő, közösség tapasztalata hasonló helyzetekben Felfedezés, találmány 34 Közös, rangsorolóintézmény : T 3 Ha a szereplői célok együttes megvalósítása nem lehetséges, de a közösséget nem kívánják megbontani. Az egyedi célok megvalósíthatósága az általános egyedi képességek függvénye mindenki a saját sikerének kovácsa, egyedi felelősség, nincs áthárítás. 35 Közös, áthárítóintézmény : T Ha a szereplői célok 4 együttes megvalósítása nem lehetséges, de a 36 közösséget részben meg kell bontani. Az egyedi célok megvalósíthatósága g már nem csak az egyedi képességek függvénye: a szereplők egymást célzatosan akadályozzák meghatározott mértékig felelősség részleges áthárítása más szereplőkre. Nem totális élet-halál harc, de áldozatok nélkül nem megy. 6

7 Intézményi átalakulás a szűkösség fokozódásával egy cselekvési helyzet esetében Összes cselekvési helyzet Célszerkezet T0 intézmény T1 megoldás intézmény Taktikai célháló alapintézmény T2 összehangoló intézmény T3 rangsoroló intézmény T4 áthárító intézmény Közösség felbomlása, osztódása, tagok más közösséghez csatlakozása Megoldások Összehangolók Rangsorolók Áthárítók Exit 39 Közös (külső) intézmények: T 2, T 3 és T 4 összefoglalása T 2 összehangoló T 3 rangsoroló T 4 áthárító Közösségi kohézió Csalás mértéke Együttműködési szándék Szűkösség, mint ok Bizonytalanság mértéke Szűkösség: átváltás (Jan Tinbergen) Növekvő egyedi bizonytalanság vállalása az össz-bizonytalanság csökkentése érdekében A feltárt új kombinációk relatív bőséget eredményeznek más cselekvési helyzetek vonatkozásában Áthárító intézmények: ritkán jön létre új kombináció Mokyr: makro-találmányok Piac verseny - árak Az árak nem közvetítik a valódi szűkösséget, kellenek még más koordinációs mechanizmusok is Az a jó verseny, amelyik gyengébb több innováció ió Magára hagyott piacon a szereplők szövetkezésre hajlamosak Az innovációk kellenek, s ehhez verseny kell, de stabilitás is kell, hogy a közösség ne essen szét. verseny kell, hogy ne legyen túl sok verseny! Köszönöm a figyelmet! 7