Széchenyi és Budapest

Átírás

1 Közös Dolgaink rendezvénysorozat szeptember 22. Széchenyi emlékére Széchenyi és Budapest Dr. Berényi János tud. tanácsadó

2

3

4

5 Széchenyi és Pest-Buda 1826-ban Pestre költözik, 1829-ben polgárjogot szerez, 1831-től választott polgára is Pestnek A Budapest-gondolat Újdonsága: Széchenyi Budában és Pestben mint egy egységben gondolkodik Nemzeti főváros koncepció: ennek megfelelően kiemelten kell kezelni, országos forrásokból fejleszteni A két város politikai és gazdasági súlyának növelése A Budapest (Buda-Pest) név: Világ c. művében, Buda-pesti por és sár c. írásában jelenik meg Konkrét kezdeményezései A Tudós Társaság (Akadémia) megalakítása (1825/27-es pozsonyi országgyűlés) Pesti Kaszinó 1827-től: Évente rendezett lóversenyek Pesten 1840: Hajósegylet Lánchíd kezdeményezése: 1832: Budapesti Hídegylet Alagút kezdeményezése 1835: Tunnel Társaság (Alagút végül csak 1853-ban épül meg) 1835: javaslata téli kikötő és hajógyár Óbudán (megépül) a pesti Magyar Színház (későbbi Nemzeti Színház) kezdeményezése. József Hengermalom kezdeményezése (1841-től működik) Pesti Gépgyár és Vasöntöde

6 Lakos szám Buda Pest Kereskedelmi központ Kulturális központ-szerep: az egyetem Nagyszombatból Budára majd Pestre költözése (1784) költözése, kiadók, nyomdák Részleges közigazgatási és politikai központ-szerep 1724: központi bíróságok (Királyi Kúria) Pestre telepítése 1784: Központi kormányhatóságok (Helytartótanács és Kamara) Pozsonyból Budára helyezése. Buda nádori székhely, azonban Országgyűlés 1848-ig Pozsonyban marad Pest megye megyegyűlése Pesten Közélet Pesten: Nemzeti Kaszinó 1827; 1840-es évek: körök, társaságok; egyesületek Szabad királyi városi rang Városi polgárjog Városi tanács Választó/választott polgárság Kereskedelem, közlekedés és ipar: Terménykereskedelemből származó tőke iparba fektetése - malomipar, szesz-és cukorgyártás Vasúti hálózat kiépülése Pest-Buda központtal Bankszektor fellendülése Ipar, közlekedés és városépítési: vas- és gépgyártás, építőanyag-ipar

7 A kiegyezés után a megvalósulás Városi szinten Városegyesítés: 1868:56. tc. kisajátítási törvény A Fővárosi Közmunkák Tanácsának létrehozása a londoni Metropolitan Board of Works mintája alapján 1870: 10. tc. a Fővárosi Közmunkák Tanácsának alapokmánya A Fővárosi Közmunkák Tanácsának több, mint a főváros szerve: Törvény hozta létre Parlamentnek volt felelős Összetétele: tagjai felerészben városi, felerészben állami delegáltak+ államilag kinevezett alelnök+ elnök (Andrássytól kezdve a mindenkori miniszterelnök) Országos szinten Közlekedés-szállítási hálózat: vasút és hajózás Ipar fejlesztés Pénzügyek és államigazgatás

8 Néhány alapvetés Csorba László: Budapest-gondolat és városegyesítés c. tanulmányából idézve (Budapesti Negyed, 1993/2) Ám Széchenyi nemcsak a név ügyében a legnagyobb hatású kezdeményező, hanem abban is, hogy első pillanattól fogva nem önmagában, hanem egy többlépcsős koncepció részeként kezelte a fővárosfejlesztés ügyét. Első megközelítésben pl. a Vaskapu szabályozásának kérdése egyszerű közlekedési-műszaki problémának látszik csupán, melynek gazdasági értelme a balkáni kereskedelem, illetve a tengerekre való kijutás könnyítése lehet. Csakhogy az így fellendülő közép-európai áruforgalom elosztó- és szabályozó központot kíván, és a gróf ezen az úton Budapest számára akarta biztosítani ezt a különleges előnyökkel kecsegtető pozíciót. Az áruk mellett ugyanakkor a hadihajók is leúszhatnak a kitágítandó Kazán-szoroson... és ha számos okból megnövekszik a Habsburg-monarchia keleti aktivitása. Széchenyi egyedül ezirányban látott bizonyos pozíciónyerési lehetőségeket a hanyatló török félhold ellenében, akkor szükségképpen át helyeződik a monarchia súlypontja a közben világvárossá fejlesztendő magyar fővárosba! Nos, ez az a Budapest-gondolat, amelyet azután nemzeti hivatássá emel a Széchenyit túlélő nemzedék. Ennek jegyében politizál a Széchenyi-tanítvány Andrássy Gyula, a főváros egyesítését megvalósító miniszterelnök a hetvenes években. Széchenyi zsenialitása - sokan elmondták, leírták már, mégsem lehet elégszer hangsúlyozni - abban van, ahogyan az átalakulás teljes koncepciójába beilleszti a Budapest-gondolat, és az ehhez hasonló ideák eszmetömbjeit.

9 Közös Dolgaink rendezvénysorozat szeptember 22. Széchenyi emlékére Köszönöm figyelmüket! Dr. Berényi János