Könyvelői Praktikum ( :51:00 IP: Copyright 2018 Egzatik Szakkiadó Kft. - Minden jog fenntartva.

Átírás

1 A foglaló Időállapot: Szerző: Dr.Zatik Levente, Lektor: Zatik László, Módosítva: :17:02 Tartalomjegyzék: 1. A foglaló lényege 2. Adózás 3. Könyvviteli elszámolás 4. Iratminták, nyomtatványok 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 6. Módosítás az előző változathoz képest A téma rövid leírása A szerződéskötés jeléül átadott foglalóval kapcsolatos szabályokat összegzi az anyag. 1. A foglaló lényege A foglaló a szerződés megkötésekor, a kötelezettségvállalás megerősítéséül kerül átadásra. Foglalót csak szerződésben lehet kikötni, hiszen a foglalóként átadott összeg a szerződés biztosítéka. A szerződés megkötésekor a foglaló átadásának ténylegesen meg kell történnie, az átadott pénzösszeg foglaló jellegét a szerződésben meg kell nevezni. Ha a szerződést teljesítik, a tartozás a foglaló összegével csökken. Fontos megjegyezni, hogy a foglaló kárátalány szerepét is betölti, mivel felmenti a vétlen felet a szerződés meghiúsulásából eredő kárának bizonyítása alól A foglaló sorsa a teljesítés meghiúsulása esetén A teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszíti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszafizetni. Amennyiben tehát a foglalót adó fél hibájából hiúsul meg a teljesítés, a foglalót adó elveszíti a foglalót. Ha a foglalót kapó fél hibájából hiúsul meg a teljesítés, a kapott foglaló dupláját köteles visszafizetni. 1. oldal

2 Előfordulhat olyan eset is, hogy a teljesítés meghiúsulásáért egyik fél sem, vagy mindkét fél felelős. A foglaló mindkét esetben visszajár. Szintén visszajár a foglaló, ha a felek a szerződést közös megegyezéssel felbontják A foglaló és az előleg elhatárolása A szerződéskötéskor átadott pénzösszeg csak akkor minősül foglalónak, ha ez a szerződésből egyértelműen kitűnik. Egyébként az átadott pénzösszeg előlegnek tekintendő, ami nem más, mint az ellenértékbe beszámítható vagyoni előny. Utóbbi azonban nem biztosítja a szerződésben foglaltak teljesítését. Az előleg visszajár a vevőnek, amennyiben bármely okból kifolyólag meggondolja magát. Ugyanakkor a vevő részére sem jelent garanciát az előleg, hiszen bármikor visszaadhatja az előleget az eladó is, ha kedvezőbb ajánlattal keresik meg A foglaló mértéke A foglaló általában a vételár tíz százaléka. A túlzott mértékű foglaló összegét a bíróság csökkentheti, amennyiben helyt ad valamelyik fél erre irányuló kereseti kérelmének. 2. Adózás 2.1 ÁFA A foglaló, mint szerződést biztosító mellékkötelezettség osztja a szerződés jogi sorsát, így teljesítés esetén beleszámít a termékértékesítés, szolgáltatás ellenértékébe. Ez ad alapot az adófizetési kötelezettség keletkezésére. A foglalónak az ügyvédi letéti számlára történő megfizetése az eladónál áfafizetési kötelezettséget nem keletkeztet. Amikor az eladó a szerződésnek megfelelően teljesít, akkor kell a szerződés szerinti ellenértéket és annak áfáját számlázni és megfizetni. 2.2 Társasági adó A szerződés teljesülése esetén nincs külön hatása a társasági adó alapjára. Akkor van hatása, ha a szerződés az egyik fél hibájából meghiúsul. a.) Fizetett foglaló esetén: 2. oldal

3 - Ha a szerződés a foglalót fizető hibájából nem jön létre, akkor a fizetett foglaló elvész, egyéb ráfordításként kell elszámolni. - Ha a szerződés a foglalót elfogadó hibájából nem jön létre, akkor a foglalót fizető a foglaló kétszeresét kapja vissza. A fizetett foglalón felül kapott összeget egyéb bevételként kell elszámolni. b.) Kapott foglaló esetén: - Ha a szerződés a foglalót fizető hibájából nem jön létre, akkor a kapott foglalót nem kell visszafizetni. azt egyéb bevételként kell elszámolni. - Ha a szerződés a foglalót elfogadó hibájából nem jön létre, akkor a foglalót kapó a foglaló kétszeresét kell, hogy visszafizesse. A kapott foglalón felül fizetett összeget egyéb ráfordításként kell elszámolni. 2.3 SZJA SZJA szerint adózó (vállalkozó) 3. oldal

4 Az Szja-ra egyéni vállalkozó esetében akkor van hatással a foglaló, ha a szerződés az egyik fél hibájából meghiúsul. a.) Fizetett foglaló esetén: - Ha a szerződés a foglalót fizető hibájából nem jön létre, a fizetett foglaló elvész, azaz, a vállalkozói adóalapot csökkenti. - Ha a szerződés a foglalót elfogadó hibájából nem jön létre, akkor a foglalót fizető a foglaló kétszeresét kapja vissza. A fizetett foglalón felüli kapott összeg Szja alapot képező bevétel. b.) Kapott foglaló esetén: - Ha a szerződés a foglalót fizető hibájából nem jön létre, akkor a kapott foglaló Szja alapot képező bevétel. - Ha a szerződés a foglalót elfogadó hibájából nem jön létre, akkor annak a foglaló kétszeresét kell visszafizetni. A kapott foglalón felül fizetett összeg a vállalkozói adóalapot csökkenti Magánszemély Magánszemély esetében a kapott foglaló a szerződés meghiúsulása esetén a kárátalány szerepét tölti be ezért nem jövedelem. 2.4 EVA Kettős könyvvitelt vezető EVA alany A szerződés meghiúsulása miatt kapott foglaló, illetve a pluszban kapott kárátalány olyan bevétel, ami után EVA-t kell fizetni. Az elveszett foglaló, illetve a pluszban fizetett kárátalány az EVA alapját nem csökkenti. A számviteli törvény hatálya alá tartozó EVA-s vállalkozások esetében csökkenti a kifizethető osztalékot Bevételi nyilvántartást vezető EVA alany A szerződés meghiúsulása miatt kapott foglaló, illetve a pluszban kapott kárátalány olyan bevétel, ami után EVA-t kell fizetni. 4. oldal

5 Az elveszett foglaló, illetve a pluszban fizetett kárátalány az EVA alapját nem csökkenti. 2.5 Egyéb adók és járulékok Szerződésszerű teljesítés esetén nem kapcsolódik hozzá egyéb adó és járulékfizetési kötelezettség. A szerződés meghiúsulása esetén a bevételkénti, illetve ráfordításkénti elszámolása befolyásolja a különadó összegét. 3. Könyvviteli elszámolás 3.1 Kettős könyvvitel A foglalót a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg követelésként mutatjuk ki a pénzösszeg átadójánál mindaddig, amíg azt valamilyen módon egymás között nem rendezik (a teljesítés pénzügyileg rendezett összegébe beszámítják, visszafizetik, elengedik, elévül stb.). Nem számolható el eredményt befolyásoló tételként a pénzügyi rendezésekor, sem később, ha azt a teljesítés ellenértékébe beszámítják vagy visszafizetik. Kivétel a szerződés meghiúsulása miatt elveszített, illetve kétszeres összegben fizetett, illetve megkapott foglaló, amelyet az egyéb ráfordítások, illetve egyéb bevételek között kell elszámolni. A foglaló adása, esetleges elvesztése a vállalkozási tevékenység velejárója, a rendkívüli tételkénti elszámolását semmi nem indokolja. A törvényi szabályozás logikájából már korábban kikerült a szokásos-nem szokásos megosztás, a rendkívüli tételek közé csak a törvényben konkrétan nevesített események kerülhetnek Foglaló fizetése Az adott foglaló: T 36 Egyéb követelések 100 Ft T 466 Előzetesen felszámított ÁFA 27 Ft K 38 Bank vagy Pénztár 127 Ft A kapott foglaló: 5. oldal

6 T 38 Bank vagy Pénztár 127 Ft K 47 Egyéb rövid lejáratú kötelezettség 100 Ft K 467 Fizetendő ÁFA 27 Ft Szerződés meghiúsulása a foglalót kapó hibájából A foglalót kapónál: T 47 Egyéb rövid lejáratú kötelezettség 100 Ft T 467 Fizetendő ÁFA 27 Ft T 86 Fizetett kártérítés 127 Ft K 38 Bank vagy Pénztár 254Ft A foglalót fizetőnél: T 38 Bank vagy Pénztár 254 Ft K 36 Egyéb követelések 127 Ft K 466 Előzetesen felszámított ÁFA 27 Ft K 96 Kapott kártérítés 127 Ft Szerződés meghiúsulása a foglalót fizető hibájából A foglalót fizetőnél: T 86 Fizetett kártérítés 127 Ft K 36 Egyéb követelések 100 Ft K 466 Előzetesen felszámított ÁFA 27 Ft A foglalót kapónál: T 47 Egyéb rövid lejáratú kötelezettség 100 Ft T 467 Fizetendő ÁFA 27 Ft K 96 Kapott kártérítés 127 Ft 3.2 Egyszeres könyvvitel Foglaló fizetése Az adott foglaló: NF - Bank vagy Pénztár kiadás 127 Ft NF - Követelésnövekedés 100 Ft 6. oldal

7 NF - Előzetesen felszámított ÁFA 27 Ft A kapott foglaló: NF - Bank vagy Pénztár bevétel 127 Ft NF - Kötelezettség növekedés 100 Ft NF - Fizetendő ÁFA 27 Ft Szerződés meghiúsulása a foglalót kapó hibájából A foglalót kapónál: NF - Bank vagy Pénztár kiadás 254 Ft NF - Kötelezettség csökkenés 100 Ft NF - Fizetendő ÁFA csökkenés (-) 27 Ft NF - Egyéb közvetett költség (kiadás) 127 Ft A foglalót fizetőnél: NF - Bank vagy Pénztár bevétel 254 Ft NF - Követelések csökkenése 100 Ft NF - Előzetesen felszámított ÁFA csökkenés (-) 27 Ft NF - Vállalkozás bevételei 127 Ft Szerződés meghiúsulása a foglalót fizető hibájából A foglalót fizetőnél: NF - Pénztár bevétel (technikai) 127 Ft NF - Követelések csökkenése 100 Ft NF - Előzetesen felszámított ÁFA csökk.(-) 27 Ft NF - Pénztár kiadás (technikai) 127 Ft NF - Egyéb közvetett költség (kiadás) 127 Ft A foglalót kapónál: NF - Pénztár bevétel (technikai) 127 Ft NF - Vállalkozás bevételei 127 Ft NF - Pénztár kiadás (technikai) 127 Ft NF - Kötelezettség csökkenése 100 Ft NF - Fizetendő ÁFA csökkenése (-) 27 Ft 3.3 Szja szerinti adózás Foglaló fizetése 7. oldal

8 Az adott foglaló: PK - Bank vagy Pénztár kiadás 127 Ft PK - Egyéb, költségként el nem számolható kiadás 100 Ft PK - Előzetesen felszámított ÁFA 27 Ft A kapott foglaló: PK - Bank vagy Pénztár bevétel 127 Ft PK - A jövedelem kiszámításánál figyelembe nem veendő bevételek 100 Ft PK - Fizetendő ÁFA 27 Ft Szerződés meghiúsulása a foglalót kapó hibájából A foglalót kapónál: PK - Bank vagy Pénztár kiadás 254 Ft PK - Egyéb, költségként el nem számolható kiadás 100 Ft PK - Fizetendő ÁFA csökkenés (-) 27 Ft PK - Egyéb költségként elszámolható kiadás 127 Ft A foglalót fizetőnél: PK - Bank vagy Pénztár bevétel 254 Ft PK - A jövedelem kiszámításánál figyelembe nem veendő bevételek 100 Ft PK - Előzetesen felszámított ÁFA csökkenés (-) 27 Ft PK - Adóköteles bevételek 127 Ft Szerződés meghiúsulása a foglalót fizető hibájából A foglalót fizetőnél: PK - Pénztár bevétel (technikai) 127 Ft PK - A jövedelem kiszámításánál figyelembe nem veendő bevételek 100 Ft PK - Előzetesen felszámított ÁFA csökk.(-) 27 Ft PK - Pénztár kiadás (technikai) 127 Ft PK - Egyéb költségként elszámolható kiadás 127 Ft A foglalót kapónál: PK - Pénztár bevétel (technikai) 127 Ft PK - Adóköteles bevételek 127 Ft 8. oldal

9 PK - Pénztár kiadás (technikai) 127 Ft PK - Egyéb, költségként el nem számolható kiadás 100 Ft PK - Fizetendő ÁFA csökkenése (-) 27 Ft 4. Iratminták, nyomtatványok Ehhez a témához nincsenek feltöltve fájlok. 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (1.sz.melléklet 6.1) 9. oldal

10 1. számú melléklet 6. A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes: 6.1. az a juttatás, amelyet a magánszemély kap a) mint károsult, segélyként, támogatásként elemi kár (ideértve a martinsalak felhasználása miatt a lakást, lakóépületet ért kárt is), katasztrófa (pl. környezeti vészhelyzet) esetén különösen lakás helyreállítása, újjáépítése céljából jogszabályban meghatározott feltételek szerint, vagy közadakozásból, vagy a munkáltatójától, b) tartásdíjként jogszabályban meghatározott kötelezettség alapján, ideértve a jogszabályban meghatározott kötelezettség alapján megállapított tartásdíj helyett fizetett összeget is, c) kártalanításként (ideértve a kisajátítással összefüggő járulékos költségek megtérítését, valamint a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra megvásárolt ingatlan vételárát is), kárpótlásként, kártérítésként, sérelemdíjként, kivéve a jövedelmet pótló kártalanítást, kárpótlást és kártérítést, d) mint bűncselekmény áldozata, támogatásként az áldozatsegítő szolgálattól, e) mint sértett, jóvátételként közvetítői eljárás keretében a bűncselekmény tettesétől; évi C. törvény a számvitelről 77., (2) b), c) 81. (1), (2) a), b) 77. (2) Az egyéb bevételek között kell elszámolni: b) kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok, kártérítések összegét, c) a behajthatatlannak minősített - és az előző üzleti év(ek)ben hitelezési veszteségként leírt - követelésekre kapott összeget, 81. (1) Egyéb ráfordítások az olyan, az értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó kifizetések és más veszteség jellegű tételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek fel, és nem 10. oldal

11 minősülnek sem a pénzügyi műveletek ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak. (2) Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni: a) az üzleti év mérlegfordulónapja előtt bekövetkezett, a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált káreseményekkel kapcsolatos - a le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló - kifizetéseket, elszámolt, fizetendő összegeket; b) b) 330 a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok, kártérítések összegét; 2007/115. Adózási kérdés foglalóként ügyvédi letétbe helyezett pénzösszeg utáni áfafizetési kötelezettség [az általános forgalmi adóról szóló évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény) 17. (1) bekezdés] A vevő egy ingatlan megvétele során foglalót fizet ügyvédi letéti számlára, amely foglaló beszámít a vételárba. Kérdés az, hogy a foglalóként ügyvédi letétbe helyezett pénzösszeg után kell-e - és ha igen, akkor mikor - áfát fizetni. Az Áfa törvény 17. (1) bekezdése szerint, ha a termékértékesítés teljesítését megelőzően az ellenértékbe beszámítható pénzösszeget fizetnek (előleg), a pénzösszeg átvételének (jóváírásának) napja teljesítési időpontnak tekintendő. Ügyvédi letét esetén a teljesítés időpontja az az időpont, amikor a pénzösszeg az ügyvédi letétből az eladóhoz kerül, tehát amikortól az eladó szabadon rendelkezik a foglaló összegével (amikor az összeget az eladó bankszámláján jóváírják). Önmagában ugyanis még az a tény, hogy a vevő a pénzösszeget ügyvédi letétbe helyezte, nem elegendő ahhoz, hogy az előlegnek minősüljön, mert az eladó nem rendelkezik felette. Az eladó szabad rendelkezése a pénzösszeg felett egy később bekövetkező feltételtől függ, így az adófizetési kötelezettség is akkor fog keletkezni. Az ügyvédi letétben lévő összeg nem minősül az Áfa törvény 17. szerinti előlegnek, az ügyvéd az általa átvett pénzről számviteli törvény szerinti egyéb bizonylatot köteles kiállítani, a számvitelről szóló évi C. törvény a alapján. Az eladó Áfa törvény szerinti számlát azon a napon köteles kiállítani, 11. oldal

12 amikor ténylegesen hozzájut a pénzösszeghez (ettől az időponttól minősül az átadott pénzösszeg előlegnek). Ha a pénzösszeg átvételének a napja az ingatlan értékesítésének teljesítési időpontját követő időpontra esik, akkor ezen pénzösszeg soha nem minősül előlegnek [az Áfa törvény 17. (1) bekezdésének termékértékesítés... teljesítését megelőzően... fizetnek kritériuma ugyanis nem teljesül], így önmagában az Áfa törvény szerinti bizonylattal sem kell kísérni. Ez esetben az ingatlanügyletről az eladónak számlát az ingatlan értékesítésének teljesítési időpontjában kell kiállítania, a pénzösszeg átvételéről pedig a számviteli törvény szerinti egyéb bizonylat kiállítása szükséges. (PM Forgalmi adók, vám és jövedéki főosztály 12031/1/ APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály ; AEÉ 2007/10.) 2007/57. Adózási kérdés előleg vagy foglaló fizetésével biztosított ügylet meghiúsulásának hatása az áfára, a meghiúsult ügylet előlegének beszámítása egy másik teljesítés ellenértékébe [az általános forgalmi adóról szóló évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény) 22. (5) bekezdés c) pont, 45. ] Tekintettel arra, hogy a foglaló az ügylet teljesítésekor a vételárba beszámítandó szerződést biztosító mellékkötelezettség, annak megítélésénél az előlegre (a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítését megelőzően az ellenértékbe beszámítandó pénzösszeg fizetése) vonatkozó rendelkezéseket kell irányadónak tekinteni. Amennyiben egy ügylet (amely korábban előleggel, foglalóval nem volt biztosítva) utóbb bármilyen okból meghiúsul, akkor az arról kibocsátott számlát az Áfa törvény 45/A. -a szerint sztornírozni kell. Amennyiben azonban az ügylet előleggel vagy foglalóval biztosított, az előlegről, foglalóról kiállított számláról nem sztornó számlát kell kiállítani. Abban az esetben, ha az alapügyletről kötött szerződést a felek felbontják, akkor az esetlegesen fizetett előlegről kiállított számlát nem lehet sztornírozni, mivel az Áfa törvény 17. -a alapján előleg fizetése esetén a teljesítés időpontja az előleg tényleges átvételének, jóváírásának napja, amely átvétel, jóváírás fizikailag már megtörtént, és amelyet már meg nem történtté nem lehet tenni. Ezért, amennyiben az előleggel biztosított ügylet meghiúsul ugyan, az előleg 12. oldal

13 fizetése - az Áfa törvény alkalmazásában - nem hiúsulhat meg, hiszen fizikailag már teljesült, ezért az előleg fizetése minden esetben teljesítettnek minősül, annak tényleges átvételét, jóváírását követő meghiúsulása fogalmilag kizárt. Így magára az előlegre az Áfa törvény 45/A. -ának sztornírozásra vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók. Ezért, amennyiben az előleggel (foglalóval) biztosított ügylet meghiúsul (függetlenül attól, hogy a foglalót szankciós mellékkikötéses jellegéből adódóan - a felróhatóságra tekintettel - esetlegesen kétszeresen kell visszaadni), akkor nullára történő számlahelyesbítést kell végrehajtani az Áfa törvény ának szabályai szerint. A helyesbítő számla teljesítési időpontjaként mindig az eredeti (helyesbített) ügylet teljesítési időpontját kell szerepeltetni a helyesbítő számlán (a foglaló átvételének, jóváírásának a napja). Helyesbítés esetén, ha a helyesbítés az adó alapját, összegét negatív irányban módosítja, a helyesbítő számlát az Áfa törvény 45. (3)-(6) bekezdései alapján, annak kibocsátását tartalmazó adómegállapítási időszakokban kell figyelembe venni. Mivel az Áfa törvény 45. (3)-(5) bekezdései alapján az adó összegét csökkentő helyesbítést a számla kibocsátónak is a helyesbítő számla kiállítására vonatkozó adó-megállapítási időszakban kell figyelembe vennie, ezért az előlegről kiállított számla nullára történő helyesbítése okán az ő oldalán sem nyílik lehetőség az önellenőrzésre. Az előleg (foglaló) visszafizetése esetén (mivel az előleg átvétele teljesítési időpontnak minősül az Áfa törvény alkalmazásában) a teljesítés meghiúsulása miatt kiállított helyesbítő számlában szereplő adómértéknek azonosnak kell lennie az átvételkor felszámított adó mértékével, még akkor is, ha az ügylet tárgyának adójogi megítélése, vagy a felszámítandó adó mértéke törvénymódosítás miatt az eltelt időszak alatt változott. A helyesbítő számla tartalma például [az Áfa törvény 45. (2) bekezdésének rendelkezései alapján]: eredeti előleg adóalapja -200 adója oldal

14 módosított adóalap 0 adója 0 különbözet adóalapja -200 adója -40 Abban az esetben, ha az előleg összegét nem fizetik vissza, hanem a felek azt betudják egy általuk kötött másik ügylet ellenértékébe, akkor ez szintén előlegfizetésnek minősül, és mint ilyen, annak jóváírási időpontja új teljesítési időpontként kezelendő az Áfa törvény 17. -a alapján. A jóváírás napjának ilyenkor az a nap számít, amelyiken a felek a meghiúsult ügylet kapcsán fizetett előleg összegét az általuk kötött másik ügylet ellenértékébe beszámítható pénzösszegként először elismerik. Természetesen erről az összegről, mint előlegről az Áfa törvény szabályai szerinti számlát ki kell állítani a jóváírás napja szerinti teljesítési időponttal, amely előleg az új teljesítési időpontban érvényes adómértékkel számlázandó. Azaz, ha egy 2005-ben megfizetett, jóváírt előlegről kiállított számlát 2006-ban helyesbítenek, akkor a helyesbítő számlát természetesen az eredeti teljesítésre tekintettel, 25 százalékos adómértékkel kell kiállítani. Ugyanakkor az új ügylet keretében 2006-ban fizetett, jóváírt előlegről a számlát - tekintettel arra, hogy az előleg teljesítési időpontja 2006-os - már 20 százalékkal terhelten kell kibocsátani. (PM Forgalmi adók, vám és jövedéki főosztály 5242/1/ APEH Adójogi főosztály /2006.; AEÉ 2007/6.) évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 6:185. 6:185. [Foglaló] (1) A másik félnek fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, ha annak 14. oldal

15 fizetésére a kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor, és ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik. (2) Ha a szerződést teljesítik, a tartozás a foglaló összegével csökken. Ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár. (3) A teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. (4) A foglaló elvesztése vagy kétszeres visszatérítése a szerződésszegés következményei alól nem mentesít. A kötbér és a kártérítés összege a foglaló összegével csökken. (5) A túlzott mértékű foglaló összegét a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti. 36/2007. Számviteli kérdés Véleményem szerint a foglaló nem azonos az előleggel, ezért nem értek egyet a rovat 100/2006. Számviteli kérdésre írott válasszal. Az adott előleget beszerzésként, a kapott foglalót bevételként számolnám el. Ha a teljesítés meghiúsul, a foglalót a rendkívüli eredményben szerepeltetném, jellegének megfelelően. A Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) a szerint a szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül foglalót lehet adni. A szerződés megkötésekor átadott pénzösszeget vagy más dolgot csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a rendeltetése a szerződésből kétségtelenül kitűnik. A Ptk. szerint a foglalót a szolgáltatás ellenértékébe akkor kell beszámítani, ha a szerződést teljesítik. Az előleggel a Ptk. valójában nem foglalkozik. A foglaló adásakor, hasonlóan az előleghez nem a teljesítés elismertetése történik, hanem csak pénzeszköz átadás-átvétele. Ezért a foglalót is az előleghez hasonlóan az átadónál követelésként, az átvevőnél kötelezettségként kell kimutatni, amíg a szerződés szerinti teljesítés meg nem történt. (Itt kell megjegyezni, hogy az előleg áfaköteles, a foglaló viszont nem, éppen a Ptk.-ban rögzített tartalma miatt.) Számviteli rendszerünk teljesítésszemléletű számvitel, ezért mind a foglalót, mind az előleget a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg követelésként mutatjuk ki a pénzösszeg átadójánál mindaddig, amíg azt valamilyen módon egymás között nem rendezik (a teljesítés pénzügyileg rendezett összegébe beszámítják, visszafizetik, 15. oldal

16 elengedik, elévül stb.) Egyiket sem számoljuk el eredményt befolyásoló tételként azok pénzügyi rendezésekor, sőt általában később sem, ha azt a teljesítés ellenértékébe beszámítják vagy visszafizetik. Kivétel a szerződés meghiúsulása miatt elveszített, illetve kétszeres összegben fizetett, illetve megkapott foglaló egyéb ráfordítások, egyéb bevételek közötti elszámolása. A fenti tételek rendkívüli bevételkénti, illetve rendkívüli ráfordításkénti elszámolásával sem lehet egyetérteni, mivel a törvényi szabályozás logikájából már korábban kikerült a szokásos-nem szokásos megosztás, a rendkívüli tételek közé csak a törvényben konkrétan nevesített események kerülhetnek. A foglaló adása, esetleges elvesztése a vállalkozási tevékenység velejárója, a rendkívüli tételkénti elszámolását semmi nem indokolja. [2000. évi C. törvény 81. (2) b)] 41/2001. APEH iránymutatás a foglaló minősítése a személyi jövedelemadóban Az évi IV. törvény (a Polgári Törvénykönyv) rendelkezik a szerződést biztosító mellék-kötelezettségekről, így a foglalóról is. A foglaló - a Ptk a értelmében - a kötelezettségvállalás jeléül átadott pénzösszeg vagy más dolog. A szerződés megkötésének jele biztosítékként szolgál arra, hogy a szerződés meghiúsulása ne következzen be, azonban, ha a teljesítés a foglalót adó hibájából marad el, a foglalót elveszti, ha a teljesítés a foglalót kapó fél hibájából hiúsul meg, a kapott foglaló kétszereséig köteles visszafizetni, egyéb esetben az a teljesítésbe beszámít vagy visszajár. A Ptk (2) bekezdése alapján, ha a foglalóval biztosított szerződést valamelyik fél megszegi, a foglaló veszni hagyásával, illetőleg kétszeres megfizetésével a szerződésszegés következményeit nem lehet megváltani. Amennyiben a jogosult szerződésszegéssel okozott kárigényt érvényesít, a foglaló összegét a kártérítés összegébe be kell számítani. Így a szerződés meghiúsulása miatt kétszeresen fizetett foglaló a kárátalány szerepét is betölti annyiban, hogy felmenti a szerződő felet a szerződés meghiúsulásából eredő kárának bizonyítása alól. Ha a kár összege meghaladja a foglaló összegét, azt a károsultnak bizonyítania kell. Amennyiben a kár összege kevesebb mint a foglaló összege, a károsult a foglaló összegét követelheti. 16. oldal

17 Mindezek miatt a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 6.1 pontja alapján a szerződés teljesítésének meghiúsulásáért adott foglalón felül visszafizetett összeg adómentes jövedelemnek minősül. 6. Módosítás az előző változathoz képest i hatállyal, az új Ptk. hatályba lépése miatt kisebb változtatás történt az 1. pontban: a foglaló a szerződés megkötésekor, a kötelezettségvállalás megerősítéséül kerül átadásra. Az 1.1. pontban foglaltak átfogalmazásra kerültek az új Ptk. hatályba lépése miatt, a lényeg azonban nem változott a korábbiakhoz képest: a teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszíti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszafizetni. Amennyiben tehát a foglalót adó fél hibájából hiúsul meg a teljesítés, a foglalót adó elveszíti a foglalót. Ha a foglalót kapó fél hibájából hiúsul meg a teljesítés, a kapott foglaló dupláját köteles visszafizetni. 17. oldal