AZ ORSZÁGOS KÖZFORGALMÚ VASUTAK PÁLYATERVEZÉSI SZABÁLYZATA

Átírás

1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Út és Vasútépítési Tanszék Cím: H- Budapest, Műegyetem rkp. 3. K.mf.. Telefon: Fax: Web: Budapest University of Technology and Economics Department of Highway and ailway Engineering Address: H- Budapest, Műegyetem rkp. 3. K.mf.. Telefon: Fax: Web: AZ OSZÁGOS KÖZFOGAMÚ VASUTAK PÁYATEVEZÉSI SZABÁYZATA Budapest, 00.

2 Ez a Szabályzat a korábbi MÁV D.. sz. az 435 mm nyomtávolságú pályák és ezek állomásainak tervezésére" című irányelvek, majd ennek helyébe lépett, 983-ban kiadott "Az Országos Közforgalmú Vasutak Pályatervezési Szabályzata" átdolgozásaként készült. Tartalmazza azokat az általános műszaki előírásokat, amelyek a vasúti pálya tervezése szempontjából meghatározóak. Az összeállításban foglaltakat az Országos Vasúti Szabályzat (OVSZ) előírásait követő pályatervezési műszaki szabályozásként kell alkalmazni. Ezt a Szabályzatot a Közlekedési és Vízügyi Miniszter.számú rendeletével hagyta jóvá. Budapest, én KöViM Vasúti Közlekedési Főosztály

3 . A SZABÁYZAT HATÁYA, ÁTAÁNOS TEVEZÉSI EŐÍÁ- SOK.. A Szabályzat hatálya Az Országos Közforgalmú Vasutak Pályatervezési Szabályzata (továbbiakban: Szabályzat) előírásai az országos közforgalmú vasutak 435 mm névleges nyomtávolságú nyíltvonali vágányainak, állomási vágányhálózatainak, az azokhoz csatlakozó üzemi vágányok és iparvágányok tervezésére, valamint a vágányok mellett lévő építmények elhelyezésére érvényesek. Nem vonatkozik a Szabályzat azokra a technológiai vágányokra, melyek kizárólag az egyes termelő üzemeken belüli belső szállítást szolgálják, függetlenül attól, hogy azok az országos közforgalmú vasút vágányából, ahhoz csatlakozó üzemi vágányból, vagy iparvágányból ágaznak ki. A Szabályzatban foglaltak az Országos Vasúti Szabályzat I. előírásaival összhangban vannak. Amennyiben az Országos Vasúti Szabályzat változik, az abban foglaltak a mérvadóak. A Szabályzatban foglaltakat kell alkalmazni a vasúti pályák tervezésénél. Kivételes esetekben, új szerkezetek alkalmazásánál, különleges körülmények között, irreális költségek felmerülése esetén külön tervezői vizsgálat alapján a Szabályzattól eltérő megoldás is engedélyezhető. A tervezői vizsgálatnak igazolnia kell, hogy a javasolt megoldás nem csökkenti a biztonságot és egyenértékű megoldást jelent... A tervek készítésének általános követelményei A Szabályzat hatálya alá tartozó építményeket úgy kell megtervezni és elhelyezni, hogy azok terv szerinti megvalósulásuk esetén a biztonság követelményeit mindenkor kielégítsék. E követelmények akkor tekinthetők teljesítettnek, ha a vágányok és építmények az Országos Vasúti Szabályzat (OVSZ) I. kötete és a jelen Szabályzat előírásainak, vagy ha ilyen előírás e szabályzatban nincs a technika elismert szabályainak megfelelnek. A technika elismert szabályait az érvényes nemzeti szabványok (MSZ), az európai szabványok (EN), az UIC és OSZZSD döntvények, valamint a közforgalmú vasút vonatkozó szakmai előírásai tartalmazzák. Az előbb említett előírásoktól eltérni a miniszteri rendelettel kötelezővé tett nemzeti szabványok kivételével, a vasúti hatóság eseti engedélye alapján csak akkor lehet, ha a biztonság más módon és legalább azonos szinten elérhető. A nyomvonal jellegű vasúti építmények építése, bővítése, korszerűsítése esetében a terveket - a távlati fejlesztési igények figyelembevételével a létesítmény egészére kell elkészíteni,

4 részben annak érdekében, hogy a fejlesztés műszaki megoldása összefüggéseiben elbírálható legyen, részben azért, hogy a későbbi fejlesztés számára a szükséges területet biztosítani lehessen. Épületet, utat, vezetéket stb. úgy kell elhelyezni, hogy azok a vasút későbbi fejlesztését ne akadályozzák. A tervek feleljenek meg az OVSZ I. kötet és jelen Szabályzat előírásaink, valamint a szabályzati előírásokon belül tervezett szerkezetek elégítsék ki az üzemeltetői igényeket. Ezen Szabályzat előírásaitól eltérni csak az első fokon eljáró vasúti hatóság előzetes engedélye alapján szabad..3. A rendezési tervekkel történő egyeztetés Vasútfejlesztési célokra területet felhasználni csak a területrendezési terveknek megfelelően szabad, ezért a tervezés során a rendezési terveknek a vasútra és más létesítményekre vonatkozó követelményeit figyelembe kell venni. Az országra, illetve annak egyes térségeire, régióira a területrendezési tervek, a településekre a településrendezési tervek vonatkoznak. A távlati vasútfejlesztési tervek adatainak rendezési tervekbe történő folyamatos átvezetéséről gondoskodni kell..4. A tervek fajtái A nyomvonal jellegű vasúti létesítmények építéséhez, a megvalósítás ütemezéséhez igazodó tervdokumentáció szükséges: vázlatterv, tanulmányterv, megvalósíthatósági tanulmány, a döntés előkészítéséhez, engedélyezési terv, a létesítés engedélyezéséhez, kivitelezési, illetve építési terv, a kivitelezéshez, pályázati terv a kivitelezés vállalkozásba adásához, megvalósulási /nyilvántartási/ terv a használatbavétel engedélyezéséhez, illetve a létesítmény nyilvántartásához, elhelyezési terv, a pályát megközelítő, keresztező létesítmények kialakításához. Az engedélyezési és a kivitelezési terv egy ütemben is készíthető, ez az egyesített terv. A tervek tartalmi követelményeit az M.. melléklet adja meg. 3

5 .4.. A vázlatterv Vázlatterv szükséges: vonalkorszerűsítési javaslathoz, iparvágány-építés és bővítés esetében a vasút üzembentartójától a csatlakozás üzemviteli lehetőségeire vonatkozó állásfoglalás megszerzéséhez, pálya melletti, feletti, alatti létesítmények elhelyezéséhez..4.. A tanulmányterv, megvalósíthatósági tanulmány Tanulmánytervet beruházások, vonalkorszerűsítési programok megalapozásához lehetőleg több változatban, az elbíráláshoz gazdasági összehasonlítással, valamint területbiztosítás és más építményekkel kapcsolatos egyeztetés céljára szükség szerint kell készíteni. A Megvalósíthatósági tanulmány rendszertervi szinten vizsgálja azt, hogy egy adott fejlesztés milyen műszaki-, pénzügyi-, valamint gazdasági és ipari háttér mellett valósítható meg Az engedélyezési terv Az engedélyezési terv az építés műszaki megoldásának és a létesítmény majdani üzemeltetésének elbírálásához, a hatósági engedélyezéshez szükséges A kivitelezési (építési) terv A kivitelezési tervet előzetes engedélyezési eljárás esetében az építési engedélyben előírt feltételek figyelembevételével olyan részletességgel kell elkészíteni, hogy annak alapján a létesítmény kivitelezhető és költsége megállapítható legyen. Azokról a részletmegoldásokról nem kell tervet készíteni, amelyek a vonatkozó műszaki előírások vagy egyéb tervek alapján is megvalósíthatók Az egyesített terv Az engedélyezési és kivitelezési terv követelményeit együttesen teljesíti. Egyesített terv csak az érintett szakhatósági állásfoglalások figyelembevételével készíthető A megvalósulási (nyilvántartási) terv Az építés befejezésekor a tényleges állapotot feltüntető megvalósulási (nyilvántartási) tervet kell készíteni, ami a kivitelezési terv is lehet, a tényleges adatok rávezetésével. 4

6 .4.7. A vágányt megközelítő, keresztező létesítmények elhelyezési tervei A vasúti pályát megközelítő, illetve az azt keresztező létesítmények helyszínrajzán, továbbá a keresztező út vagy vezeték hossz-, illetve keresztmetszeti tervein a vasúti pálya adatait, -a létesítményre vonatkozó vasúti szelvényt, a vágánytól való oldalirányú és magassági távolságokat - meg kell adni. A létesítmények által megközelített állomások vágányhálózatát e terveken olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy abból a vágányhálózat elrendezése egyértelműen megállapítható legyen. A keresztmetszeti adatokat a vágánytengelyre merőleges értékekkel a vágányközéptől (vágánytengelytől), a magassági méreteket a sínkoronaszinttől kell megadni. Ha a létesítmény jellemző keresztmetszete a vágányra nem merőleges, eltérő jelöléssel a merőleges méreteket is ugyanazon rajzon fel kell tüntetni A pályázati terv Tendertervet hazai és nemzetközi pályázatokhoz, tervezői, kivitelezői vagy beruházáslebonyolítói vállalkozásba adáshoz szükséges készíteni. A terveknek olyan tartalmúnak és részletességűnek kell lenniük, hogy azokból a vállalkozó a pályázata elkészítéséhez szükséges műszaki és gazdasági alapadatokat megállapíthassa..5. Külföldi tervek honosítása Külföldi tervező által készített vasúti tervet magyar tervezői jogosultsággal rendelkező tervezővel felül kell vizsgáltatni, hogy az a magyar üzemeltetői előírásoknak és ezen Szabályzatnak megfelel-e. A felírásokat és a szöveges tervrészeket magyarra kell fordítani..6. A tervezés műszaki előmunkálatai A pályatervezési munkát a geodéziai, hidrológiai és nyilvántartási adatok (helyszínrajzok, fejlesztési és rendezési tervek stb.) beszerzésének meg kell előznie. A tervezés alapadataiként a.. és.. fejezetben szereplő műszaki jellemzők a mérvadóak. A forgalmi és kereskedelmi vizsgálat megállapításait a pályatervezésnél figyelembe kell venni..6.. Geodéziai adatok A tanulmánytervhez nyilvántartási terveket és topográfiai térképeket kell felhasználni, a változások feltüntetésével. 5

7 Az engedélyezési tervhez a jellemző helyeken mérésekkel kiegészített-alaptérképet kell készíteni. A kivitelezési tervdokumentációhoz csak két évnél nem régebbi részletes geodéziai felvételek használhatók fel..6.. Szelvényezés Új vonal tervezése, vagy meglévő vonal korszerűsítése esetén a részletmérések előtt a vonalat, a vonal kezdőpontjától kiindulva 00 m-enként szelvényezni kell. A vasútvonal kezdőpontja a fejállomás ütközőbakja, vonalkiágazás esetén az állomás felvételi épületének közepe vagy külön megjelölt pont. Az ipar-, vontató- és deltavágány kezdőpontja a kiágazási kitérő eleje. Negatív irányban szelvényezés nem készíthető. Közbenső vonalszakasz tervezésekor a szelvényezés kiindulása a szakasz szelvényezés szerinti kezdőpontjához közeleső maradandó létesítmény (műtárgy, felvételi épület) nyilvántartás szerinti szelvényszáma. A felmérendő vonalszakasz végén a maradandó szelvényszám felhasználásával hibaszelvényt kell létesíteni. A szelvényezett vágánnyal párhuzamosan haladó, ahhoz tartozó vágányokat nem kell külön szelvényezni, a szelvényezést kell átvetíteni. Kétvágányú pályán a jobb vágányt kell szelvényezni. Két párhuzamosan haladó vonalat külön-külön kell szelvényezni. Önállóan kell szelvényezni a deltavágányt, a vontató-, az összekötő- és az iparvágányt. Korszerűsítés tervezésekor a hosszeltérést hibaszelvénnyel kell kiegyenlíteni. Az építési munkák befejezése után a pályát újra kell szelvényezni, és a hibaszelvényt a vonalszakasz végpontján összevontan kell meghatározni. A meghatározandó pontok szelvényét szelvényszámmal és közbenső méretet centiméter pontossággal kell megadni (pl. 5+37,53), tájékoztató adatként szövegben szelvényközzel (pl. 5/6) is megadható. 6

8 . A VASÚTVONAAK OSZTÁYOZÁSA ÉS MŰSZAKI JEEMZŐI E fejezet a vasútvonalak különböző szempontok alapján való osztályozását, a vasúti pálya műszaki jellemzőinek paramétereit, valamint a jelenleg alkalmazott menetdinamikai számításokat tárgyalja... A vasútvonalak osztályozása A vasútvonalakat jellegük szerint osztályozhatók:... A terepviszonyok szerint síkvidéki vonalak, amelyeken a max. emelkedő: 3, dombvidéki vonalak, ahol a max. emelkedő: 0 hegyvidéki vonalak: a 0 feletti emelkedőjű vasutak.... Műszaki szempontból: A nyomtávolság alapján: normál (435 mm), széles (50 mm), keskeny (760, 000 mm). A vágányok száma alapján: egyvágányú-, kétvágányú-, többvágányú vonalak. A vágányok elhelyezkedése tekintetében: nyíltvonali -, állomási -, egyéb vágányok...3. A biztosítóberendezés rendszere szerint: Vonali berendezések, önműködő térközbiztosító berendezéssel ellátott vonalak (ezek között központi forgalomvezérlésű, illetve forgalomellenőrzésű vonalak), 7

9 elektromechanikus berendezésű állomástávolságú közlekedésű vonalak (ellenmenet biztosítású, illetve e nélküli vonalak), Állomási berendezések elektronikus, jelfogófüggéses berendezéssel biztosítottak (központi forgalomvezérléssel, illetve forgalomellenőrzéssel, mechanikus berendezéssel), váltózárkulcs-azonosító berendezéssel, fedező jelzővel ellátott nem biztosított állomások...4. A vontatási nem szerint: villamosított-, és dízel vontatású vonalak...5. Műszaki fejlesztési szempontból: kiemelt jelentőségű európai nemzetközi vonalak ( A kategória ), hazai fővonalak ( B kategória ), regionális vonalak ( C kategória). Az egyes vonalak besorolásának jegyzékét az Országos Vasúti Szabályzat (OVSZ) I. kötete tartalmazza... A vasúti pálya műszaki jellemzői A vonalak legfontosabb műszaki jellemzői a következők: a sebesség, a tengelyteher, az űrszelvény, a terhelési osztály, a nyíltvonali vágányok száma, az állomási vágányok és peronok hossza, a vonali és állomási biztosítóberendezés rendszere, a vontatás neme. 8

10 ... Sebesség A pálya vízszintes vonalvezetésének tervezésekor a műszaki fejlesztési kategória szerinti fejlesztési sebességgel kell számolni. A túlemelés kialakításánál a kiépítési sebességet kell figyelembe venni. Az egyes vonalkategóriáknak megfelelő fejlesztési sebességeket a.. táblázat tartalmazza:.. táblázat: A fejlesztési sebességek Kategória V fejl [km/h] A kategória 0-60 B kategória C kategória Bizonyos esetekben szükség lehet V = 00 km/h sebességre alkalmas vasúti pályák tervezésére is, mint például: A kategóriájú vonalakon, az ezekhez csatlakozó külföldi pályákon történő jövőbeni további sebességnövelés miatti előkészítő munkák, illetve más nemzetközi kötelezettségek folytán, magyarországi nagyobb sebességű próbapályák létesítése céljából, külföldi tervezési tendereken való részvétel, illetve speciális igények kielégítésére szóló megrendelések céljából. A hazai vonalakra a V = 00 km/h sebesség tervezésének szükségességét, műszaki-, vasútüzemi- és gazdaságossági szempontból kellően indokolni kell. Az egyes vonalakon a különböző sebességre alkalmas vágányszakaszok gyakori váltakozását kerülni kell. Két különböző sebességű pályaszakasz között a nagyobbik sebességű pályaszakasz 0,5 V n méternél hosszabb legyen, ahol V n a nagyobb sebesség értéke km/h-ban. Ha valamelyik vonalon, vagy vonalszakaszon a fejlesztési sebességgel való közlekedés csak a későbbiekben valósul meg, akkor az átmenetiívek vízszintes vonalvezetését a fejlesztési sebességnek, míg az ívek túlemelését a fejlesztési sebességnél kisebb tényleges kiépítési sebességnek megfelelően kell kialakítani. A kiépítési sebesség értékét a tervezés alapadatai között kell megadni. Nyílt vonalon a sebességet az előzők szerint kell figyelembe venni. 9

11 Delta vágányt a csatlakozó, alacsonyabb sebességű vonal figyelembevételével kell tervez- Állomásokon a tervezési sebességek az alábbiak: az átmenő vágányokon a vonalra megadott érték, a megelőző vágányokon törekedni kell: A kategóriájú vonalakon V = 0 km/h, az elágazó állomásokon a csatlakozó vonalra meghatározott sebesség elérésére, B kategóriájú vonalakon V = 80 km/h, egyéb vágányokon: V = 40 km/h, tároló-, rakodó, vontatási és egyéb üzemi vágányon V = 0 km/h. ni. Iparvágány tervezésénél: 500 m, valamint ennél hosszabb vontató- és összekötő vágányokon minimálisan 40 km/h, 500 m-nél rövidebb vágányokon legalább 0 km/h, rakodó- és kezelő vágányokon min. 0 km/h.... Tengelyteher Normál nyomtávolságú A és B kategóriájú pályát 5 kn tengelyteherre (,5 tonna tengelyenkénti tömegre) kell tervezni. C kategóriájú vonalak megerősítésénél (egyszerűsített korszerűsítésénél) 0 kn tengelyteher is megengedett. Széles nyomtávolságú vonalakat 50 kn, míg keskeny nyomtávolságú pályákat 5 kn tengelyteherre kell tervezni...3. Állomási vágányok használható hossza Az állomási vágányok azon hossza, amely járművekkel elfoglalható anélkül, hogy a szomszédos vágányokra a szerelvények be- és kijárása akadályozva lenne. A tehervonati fogadó- és indítóvágányok általános használható hosszát a. táblázat szerint kell meghatározni... táblázat: Az alkalmazható leghosszabb vágányok V o n a l k a t e g ó r i a Használható hossz [m] A kategória 730 B kategória 600 C kategória 550 0

12 A vágányok használható hosszát, mennyiségét, rendeltetését és az egyidejű menetlehetőséget biztosító vágánykapcsolások szükségességét forgalmi-üzemi vizsgálat alapján kell tervezni. A biztonsági hossz személyvonati fogadó-csonkavágányok esetén 50 m, a kizárólag indításra szolgáló csonkavágánynál 0 m, vonatfordítás esetében 30 m legyen. C kategóriájú vonalak egyszerűsített korszerűsítésekor a forgalom jellegének megfelelően (pl. kizárólag néhány kocsival közlekedő motorvonatos személyforgalom esetén) a.. táblázat értékeinél lényegesen rövidebb vágányok is tervezhetők. A kihúzóvágány legkisebb használható hosszát a tolatási igények szerint úgy kell megállapítani, hogy arra az állomáson feloszló leghosszabb tehervonat fele egyszerre kihúzható legyen. A biztonsági (terelő-) csonkavágány legkisebb használható hossza legalább 5 m legyen. Egyéb állomási vágányok és iparvágányok legkisebb használható hosszát a vágányon egy időben kezelt kocsik száma alapján kell +0 m biztonsággal meghatározni. aktár, vasúti járműmérleg és rakodóhely mellett a szükséges vágányhossz, a berendezés előtt és után: h = k r + 5 [m] ahol: k = az egyszerre kiállítandó kocsisor hossza, r = az egyszerre kezelt kocsik hossza Ahol tűzveszélyes folyadékok töltését, vagy lefejtését végzik, ott a nemzeti és vállalati (társasági) szabványokban, valamint a tűzvédelmi előírásokban foglaltak figyelembe vételével kell a vágányokat tervezni. Különleges rakodóhoz csatlakozó homlokrakodó-vágány legkisebb használható hossza 50 m legyen...4. Terhelési osztályok A vonalszakaszokat az emelkedési és ívellenállások alapján, mindkét irányban terhelési szakaszokba kell sorolni. A terhelési osztályok mértékadó emelkedőit (e m ) a.3 táblázat tartalmazza..3. táblázat: A vonalszakaszok terhelési osztályozása

13 Terhelési osztály Új vonal építésénél és korszerűsítésnél Mértékadó emelkedő e m [ ] Meglévő pályán, kivételesen,00,33,00,40 3 3,00 3,50 4 4,00 4,50 5 5,00 5,60 6 6,00 6,70 7 7,00 7,80 8 8,00 8,90 0 0,00,00,00 3,00 4 4,00 5,00 6 6,00 7,00 8 8,00 9,00 0 0,00,00 5 5,00 7, ,00 7,00 A vonalszakaszok legnagyobb emelkedője (e max ) korlátozott hosszon nagyobb is lehet a mértékadó emelkedőnél. A hossz-szelvény különböző lejtésű, egymáshoz csatlakozó szakaszainak minden lehetséges kombinációja az alábbi feltételeket elégítse ki: 650 em emax, ha l 500 l 3900 em emax, ha 500 < l ,3 l ahol e max egy szakasz esetén a legnagyobb emelkedő, több szakasz esetén az átlagos emelkedő, [ o / oo ], e m mértékadó emelkedő, [ o / oo ], l a kombinációba bevont szakaszok összhossza, [m].

14 .3. A menetdinamikai számítás Új vonalak tervezésekor, valamint egyéb indokolt esetben a tervezett vonalvezetést mindkét irányban menetdinamikai számítással kell igazolni. Erre a célra számítógépes programot kell használni a következő alapadatok figyelembevételével. A számításoknál alkalmazandó vonattípusok: A kategóriájú vonalon : EC, IC és expressz vonat 350 t/vonat 0-60 km/h sebességgel, Gyors- és postavonat 700 t/vonat 0-60 km/h sebességgel, Expressz nemzetközi tehervonat 00 t/vonat 0 km/h sebességgel, Tehervonat 000 t/vonat 00-0 km/h sebességgel. B kategóriájú vonalon : EC, IC és expressz vonat Gyors- és postavonat Gyorstehervonat Tehervonat C kategóriájú vonalon: Személyszállító vonat Tehervonat 350 t/vonat km/h sebességgel, 700 t/vonat 80-0 km/h sebességgel, 700 t/vonat 80-0 km/h sebességgel, 000 t/vonat km/h sebességgel, 350 t/vonat km/h sebességgel, 000 t/vonat 60 km/h, illetve a vonali sebességre Amennyiben a fejlesztési sebesség a fentieknél kisebb, akkor a fejlesztési sebességgel kell számolni. A menetdinamikai számításnál figyelembe veendő mozdonytípus a tervezés alapadata. A legkedvezőtlenebb vonatmenet mozdonyának vonóerő kihasználását kell egybevetni a mértékadó emelkedőn haladó vonat mozdonyának vonóerő kihasználásával. A menetdinamikai számításoknál a vonóerő-jelleggörbéből adódó gyorsítással és a fékrendszertől függő lassítással kell számolni, azonban a sebességváltozás értéke,3 m/s -nél nagyobb nem lehet. 3

15 A pályatervezésnél használt legfontosabb műszaki jellemzők és jelölései a következők:, inflexiós körívek sugarai m r a változó görbületű ív (átmenetiív) adott pontjához tartozó görbületi sugár m V a sebesség km/h v a sebesség m/s V f a fejlesztési sebesség km/h a n a centripetális (normál) gyorsulás m/s a t a tangenciális (érintőleges) gyorsulás m/s a o a szabad oldalgyorsulás m/s h az oldalgyorsulás változása m/s 3 h o a szabad oldalgyorsulás változása m/s 3 az átmenetiív hossza m l az átmenetiív vizsgált szakaszának hossza m X az átmenetiív végpontjának az érintőre vonatkozó abszcisszája m x az átmenetiív vizsgált pontjának az érintőre vonatkozó abszcisszája m Y az átmenetiív végpontjának az érintőre vonatkozó ordinátája m y az átmenetiív vizsgált pontjának az érintőre vonatkozó ordinátája m f a köríveltolás m x o az f értékhez tartozó abszcissza m α a középponti szög fok-perc-mp τ az érintőszög fok-perc-mp β a polárszög fok-perc-mp C a klotoid átmenetiív állandója m m a túlemelés mm e m a mértékadó emelkedő e max a legnagyobb emelkedő az űrszelvény ívpótléka mm 4

16 3. A PÁYAÉTESÍTMÉNYEK ÉS A PÁYÁT MEGKÖZEÍTŐ ÉPÍTMÉNYEK EHEYEZÉSE A VÁGÁNY MENTÉN 3.. Az űrszelvény és a szabadon tartandó tér A vágány mentén az űrszelvényt az M.3. melléklet figyelembevételével kell biztosítani. Alapűrszelvény a járművek és a rajtuk levő rakományok akadálytalan áthaladásához elméletileg szükséges legkisebb keresztmetszeti terület. Űrszelvény a vágány mentén a vasúti járművek és a rajtuk levő rakományok akadálytalan áthaladásához szükséges tér vágányra merőleges keresztmetszete. Villamos űrszelvény villamosított és villamosításra tervezett vonalakon alkalmazandó szelvény. Szabadon tartandó tér a vágánymenti létesítmények elhelyezésénél figyelembe veendő szelvény. Ezt kell biztosítani hidak, műtárgyak, felsővezetéki berendezések, peronok, perontetők, rakodók, rakodóberendezések, jelző- és biztosítóberendezések esetében. A pálya menti létesítményeknek a vágányhoz viszonyított méreteire a szabadon tartandó teret kell figyelembe venni. Íves vágányoknál az ívben és a csatlakozó részen űrszelvénybővítéssel (ívpótlék, ) és ennek átmenetével (kifuttatás) kell számolni. Az ívpótlékot a jobb- és baloldalon külön-külön kell az alapméretekhez hozzáadni. Túlemeléssel kialakított vágányoknál a szelvények dőlését figyelembe kell venni. A külső oldalon a dőlés nélküli szelvényt is biztosítani kell, kivéve, ha az szerkezeti okokból nem lehetséges (pl. ágyazatátvezetés nélküli acélhidakon, peronszegélynél). Az A és a B kategóriájú vonalak nem villamosított nyíltvonali pályáin és vonatfogadó vágányain is villamosított pályára érvényes űrszelvény-előírásokat kell alkalmazni. Egyéb vágányokon a villamos űrszelvény szükségességét külön vizsgálattal kell megállapítani. A villamosított vonalakra érvényes űrszelvények alkalmazása esetében útátjáróknál és lehetőleg az átmenővágányban lévő kitérőknél is a 6500 mm magas szabadon tartandó teret kell biztosítani. A szabadon tartandó tér és felsővezeték kifuttatása nem lehet meredekebb, mint: 00 km/h sebességig: : km/h sebességnél: :50-60 km/h sebességnél: : km/h sebességnél: :400 A töréspontoknál a meredekség (átmeneti lejtés) a megadottnak a fele lehet. Hidakon a szabadon tartandó teret kell biztosítani. Alagutakban az alagútszelvény érvényes azzal, hogy íves, túlemeléssel kialakított vágánynál ellenőrizni kell a bővített és dőlt villamos űrszelvény elhelyezhetőségét. 5

17 Új felüljárók, perontetők tervezésénél a sín feletti magasság megállapításánál figyelembe kell venni: az alaptestek esetleges süllyedését (min. 50 mm), az építési pontatlanságot (min. 00 mm) és a fenntartási pályaszintemelést (max. 00 mm). Az üzemi közlekedési tér oldalirányú méreteit az M.. melléklet adja meg, magassága a sínkorona felett legalább 500 mm legyen. Az üzemi közlekedési tér általában csak útátjárónál vagy biztonsági határjelzőnél kerülhet át a vágány másik oldalára. Olyan pályarészeken, amelyeken nem szükséges üzemi közlekedési tér, a pályafelügyeletet, a pályafenntartást és a pályamenti berendezések fenntartását végző dolgozók részére félreállóhelyet kell biztosítani: ha nyílt vonalon a padka szélétől :,5 hajlásúnál meredekebb a rézsű, olyan műtárgy esetében, amelynek vágány melletti részén 5,0 m-nél hosszabb, és e vágánnyal párhuzamos korlát van, alagutakban, a vágány melletti bélésfalak, falazatok mellett, ha azok belső éle az üzemi közlekedési tér méretén belül van. A félreállóhelyek közötti legnagyobb távolság 0 km/h-ig 30,0 m, 0 km/h sebesség felett 5,0 m és azok a jobb- és baloldalon felváltva is elhelyezhetők. A félreállóhely szélességi mérete (mélysége) az elsodrási határon kívül legalább 600 mm, a vágánnyal párhuzamos mérete 500 mm legyen. Egyvágányú alagútban a félreállóhelyet jobb- és baloldalon felváltva kell kialakítani. Íves alagutakban a félreállóhelyek távolságát a láthatóság módosíthatja, ezért azt ott e szempontból is vizsgálni kell. 3.. A vágánytengely-távolság A nyíltvonali pályán két vágány közötti tengelytávolságot az űrszelvény és a sebesség alapján kell megállapítani, figyelemmel a vágányok közti szintkülönbségre is. Valamely vonalon, vagy annak az ívviszonyok szempontjából jellegzetes szakaszain lehetőleg egységes, 50 mm-re felkerekített vágánytengely-távolsági méretet kell tervezni. Nyíltvonalon a tervezhető legkisebb tengelytávolságok: V 0 km/h esetén 4,00 m, melyet az ívekben növelni kell 0 < V 60 km/h esetén 4,0 m 60 < V 00 km/h esetén 4,50 m 6

18 Többvágányú pálya kétvágányú csoportja mellett: V 80 km/h esetén 4,75 m 80 < V 60 km/h esetén 5,60 m 60 < V 00 km/h esetén 6,00 m tengely-távolságot kell tervezni. Az állomási vágánytengely-távolságra vonatkozó előírásokat a pont tartalmazza Szabad rálátás Vasúti pálya mentén bármely vasútüzemi vagy nem vasúti tevékenység egyértelmű és időben történő észlelését, folyamatos figyelemmel kísérését a vasútüzem-biztonság érdekében lehetővé kell tenni. A szabad rálátást a vasútforgalmi igények szerint legalább a kiépítési sebességnek megfelelően kell biztosítani. A jelzőkkel kapcsolatban a 0.. pontban foglaltakat kell figyelembe venni A védősáv (biztonsági sáv) és a védőtávolság A vágányok helyének meghatározásánál a vasúti védősávon kívül a meglévő nem vasúti létesítmények védőtávolságát is figyelembe kell venni. Környezetvédelmi szempontból a pihenésre szolgáló, nem üzemi jellegű épület és a legközelebbi vágánytengely közötti védőtávolság legalább 5,0 m, teherkocsimosó-vágánynál legalább 00,0 m legyen. akott területen a vonatok közlekedésére használt vágányokat lehetőleg hézagnélküli kivitelűre kell tervezni, ennek akadálya esetén, az előzőekben említett létesítményeknél a védősáv a vágánytengelytől számítva legalább 50,0 m széles legyen. A pályatervezéskor arra kell törekedni, hogy a mozdonyszemélyzet hangjelzésére például különleges útátjáró miatt ne legyen szükség. A védősáv felhasználására javaslatot kell tenni. A vasút és az egyes nem vasútüzemi jellegű építmények közötti tűztávolságot az Országos Tűzvédelmi Szabályzat, s a vonatkozó előírások szerint kell betartani. A nem vasútüzemi jellegű védőtávolságot pedig az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) és az építményre vonatkozó utasítások, illetve szabályzatok szerint kell figyelembe venni Vasúti építmények elhelyezése a pálya mentén 3.5. Az oldal- és homlokrakodó Az oldalrakodó elhelyezésénél a rakodóvágányokra érvényes űrszelvény-előírásokat kell figyelembe venni, íves pályán és kitérők mellett biztosítva az ívpótlékot, ívhez csatlakozó egyenes pályaszakaszon pedig az űrszelvénybővítés kifuttatását is. Ívhez csatlakozó egyenes pályarészen célszerű az oldalrakodót oda telepíteni, ahol már nincs űrszelvénybővítés. 7

19 A szabadon álló homlokrakodónál a szomszédos vágány és a homlokrakodó vágánya közötti távolságot úgy kell megnövelni, hogy az üzemi közlekedési tér biztosítható legyen. A homlokrakodó félszélessége 50 mm, magassága a sínfej felett 90 mm legyen A vasúti járműmérleg-épület A vasúti járműmérleg-épület fala és a mérlegvágány tengelye közötti távolság 3000 mm. Meglévő mérlegszerkezet átalakításáig ez a méret legalább 450 mm is lehet Az állat- és a magasrakodó Az állatrakodó, a magasrakodó széle és az egyenes vágány tengelye közötti távolság 00 mm legyen A jelzők és a felsővezetéktartó oszlopok A jelzők és a felsővezetéktartó oszlopok elhelyezésénél az űrszelvény-előírásokat kell figyelembe venni. Íves pályarészeken az ívpótlék és a túlemelésnek megfelelő űrszelvénydőlés számításbavétele helyett a vonatkozó előírásban felsővezetéktartó oszlopokra megadott táblázat méretei a jelzőkre is alkalmazhatók (M.. melléklet). Az oszlop belső élének távolsága a vágánytengelytől nyíltvonalon jelzőknél legalább 500 mm, felsővezetéktartó oszlopoknál 600 mm legyen. A felsővezetéktartó oszlop a padkába kerüljön, sem a zúzottkő ágyazatba, sem a vízelvezető árokba nem eshet. Az oszlop alapjának legközelebbi pontja legalább 50 mm-re legyen a vágánytengelytől. V f > 60 km/h sebesség esetén az üzemi közlekedési teret akadálymentesen kell biztosítani, itt sem oszlop, sem egyéb közlekedést gátló építmény nem helyezhető el. Állomási szélső vágányok külső oldalán, valamint a nyíltvonali pálya kijelölt helyein az állomáshoz csatlakozó nyíltvonali szakaszon a tolatási határig az üzemi közlekedési teret minden esetben biztosítani kell (M.. melléklet). Állomási és megállóhelyi peronoknál a felsővezetéki oszlop a vágányt a V f - hez tartozó elsodrási határ +,00 m távolságra közelítheti meg. A felsővezetéktartó oszlopot rakterületen a vágánytengelytől 6,0 m-re, oldalrakodón pedig általában a rakodó középvonalában, de legalább az elsodrási határ +,0 m-re kell elhelyezni. Állomások belső vágányai mellett az oszlopok vágánytengelytől való minimális távolsága 00 mm+ívpótlék legyen. Átmenővágányoknál figyelembe kell venni a túlemelésnek megfelelő dőlést is. 8

20 A fordítókorong A fordítókorong szélétől a forgalmi vágány tengelye legalább 6,0 m távolságra, állomási mellékvágány tengelye legalább 5,0 m távolságra legyen Vasútüzemi épületek elhelyezése a pálya mentén Vasútüzemi épületek és más állandó létesítmények vágány melletti elhelyezésénél a későbbi esetleges állomásbővítésre, nyílt vonalon a második vágány építésére is figyelemmel kell lenni. A felvételi épület széle a legközelebbi vágánytengelytől legalább 0,0 méterre legyen. A legkisebb távolságot a peron szükséges szélessége alapján számítással kell meghatározni. Szigetperonon épületet úgy kell elhelyezni, hogy az az üzemi közlekedési téren kívül legyen. Üzemi- és egyéb épület a peron teljes hosszában nem kerülhet a vágányhoz közelebb, mint a felvételi épület. Minden más helyen az elsodrási határon kívül legalább,0 m széles gyalogút helyét szabadon kell hagyni. Fejpályaudvaroknál az ütközőbakot a vonat mozgási energiájának a felemésztésére kell méretezni. Épületen belül ha a technológia nagyobb távolságot nem igényel a szélső vágány tengelye és az épület fala, illetve az ebből kiálló pillér között legalább 3,0 m távolság legyen. Csarnokba vezető vágány részére 4400 x 4850 mm szabad méretű kapu is tervezhető, ha az üzemi közlekedési tér oldalán olyan személyajtó létesül, ami a vágánykapu nyitott helyzetében feltétlenül biztosítja a bejárást. Villamosított vonalon az épületeket úgy kell elhelyezni, hogy az épület üzemeltetői és karbantartói munkájuk végzése közben a feszültség alatt álló szerkezetekhez,0 m-nél közelebb ne kerülhessenek. Csonkavágányok végéhez épület ne kerüljön. Fordítókorong szélétől 6,0 m-en belül, a tolópad-akna szélétől 4,0 m távolságon belül épület nem lehet Egyéb létesítmények elhelyezése a pálya mentén Iparvágány melletti üzemi épület a vágánytengelytől legalább 4000 mm-re legyen. Az utakat, vezetékeket és azok oszlopait a nyomvonal-jellegű létesítmények keresztezésére és megközelítésére vonatkozó előírások figyelembevételével kell elhelyezni. Kerítés (korlát, élősövény) az üzemi közlekedési téren, illetőleg a vasúti oldalárkon, kívül legyen. Az üzemi közlekedési tér biztosításának kérdései az pontban szerepelnek. 9

21 Kút a legközelebbi vágány tengelyétől legalább 0 m-re legyen. Nem vasútüzemi épület a nyíltvonali vágányt vagy az állomásban a szélső vágány tengelyét ha kerítés nincs legfeljebb 9 m-re közelítheti meg. Az OTÉK által előírt védőtávolságon belüli elhelyezéshez a vasúti hatóság engedélye szükséges. A vasút és a különböző nyomvonalas létesítmények keresztezésére és megközelítésére a vonatkozó előírásokban, továbbá az OVSZ. 4. fejezetében foglaltakat kell figyelembe venni A vasútépítő gépek részére hely biztosítása Ágyazattal kialakított felépítménynél a 3.. ábrán bejelölt keresztmetszeten belül, az al- és felépítményen kívül csak a peronszegély, szivárgóakna, biztosítóberendezési vonóvezeték, akna, kábelszerelvény, jelzőalap és rakterület burkolása, illetve annak szegélye helyezhetők el. Kétoldali elhelyezés esetében a gépi ágyazattisztítás lehetőségét külön kell vizsgálni. Ágyazatátvezetéses hídon az "x" értékét a felépítményszerkezet kialakításához az alj alatt szükséges hatékony ágyazatvastagság figyelembevételével kell meghatározni. A hídon alkalmazott teljes ágyazatvastagság azonban nem lehet kevesebb, mint a hídhoz csatlakozó pályán alkalmazott teljes ágyazatvastagság értéke. 3.. ábra: A vasútépítő gépek részére biztosítandó keresztmetszet mm-ben 0

22 4. A VONAVEZETÉS 4.. A vasúti pálya helyszínrajzi kialakítása A vasúti pálya vízszintes helyszínrajzi vonalvezetésénél a nyílt pálya vágányát és az állomási átmenővágányt azonos követelmények szerint kell kialakítani az alábbiaknak megfelelően A szabad oldalgyorsulás és a szabad oldalgyorsulás-változás számítási képletei A szabad oldalgyorsulás: a o V m = [m/s ] 3,6 53 A szabad oldalgyorsulás-változás: általános képlete: h o V =, 6 ao [m/s 3 ] 3 lineáris görbületváltozású (klotoid) átmenetiív esete: 3 h V mv = o [m/s 3 ] hullámos (koszinusz) átmenetiív esete 3 h V mv = o [m/s 3 ] Az oldalgyorsulás változása átmenetiív nélküli körív esetén (7,5 m forgócsap, illetve tengelytávolság esetén): 3 V h = [m/s 3 ] A szabad oldalgyorsulás és a szabad oldalgyorsulás-változás, valamint a túlemelések határértékei A pályageometria tervezésénél a 4.. táblázat előírásait kell teljesíteni. 4.. táblázat: A pályageometria tervezésénél alkalmazható értékhatárok

23 Jellemzők V 60 km/h 60 km/h < V 00 km/h NOM MAX KIV NOM MAX Pozitív szabad oldalgyorsulás a 0 [m/s ] 0,5 0,65 0,85 0,5 0,65 Túlemelés hiány m h [mm] Negatív szabad oldalgyorsulás a 0 [m/s ] 0,46 0,5 0,65 0,46 0,5 Túlemelés többlet m t [mm] Szabad oldalgyorsulás-változás h 0 [m/s 3 ] lineáris görbületváltozású átmenetiív esetén hullámos görbületváltozású átmenetiív esetén 0,7 0,33 0,47 0,60 0,55 0,60 0,3 0,4 Az oldalgyorsulás-változás h [m/s 3 ] kitérőben 0,8 0,8 Túlemelés m [mm] Megjegyzés: A 4.., 4.. és 4.3. táblázat jelölései: NOM = normális érték (új vasútvonal tervezésénél) MAX = maximális érték (meglévő vonal átépítésénél) MIN = minimális érték (meglévő vonal átépítésénél) KIV = kivételes érték (OVSZ szerint hatósági engedéllyel) Az alkalmazható legkisebb körívsugarak A pályán alkalmazott körívek nyílt pályán és átmenő vágányok esetén feleljenek meg a 4.. táblázatnak, azonban törekedni kell a nagyobb körívsugarak alkalmazására. A 4.. táblázat adatait meglévő vasútvonalak korszerűsítésénél kell alapul venni. Új vasútvonal tervezésekor V = 60 km/h feletti sebességtartományban a 4.. táblázat alapulvételével a körívsugár értéke egyedileg tervezendő. 4.. táblázat: A körívsugarak határértékei nyílt pályán V [km/h] min [m] V [km/h] min [m] Megjegyzés: körívsugár: a 4.. táblázatban szereplő kinematikai jellemzők NOMÁIS értékéből számolva körívsugár: a 4.. táblázatban szereplő kinematikai jellemzők MAXIMÁIS értékéből számolva Állomásokon az átmenő vágányok kivételével a vonatfogadó vágányokban alkalmazható legkisebb körívsugár 00 m, mellékvágányokban, legfeljebb 30 m hosszban 50 m, rendezőpályaudvarokon 80 m. Iparvágányok vontató- és összekötővágányaiban az alkalmazható legkisebb körívsugár 00 m, egyéb vágányaiban minimum 50 m.

24 4..4. A körívek hossza A körív átmenetiívei között a tiszta ívhossz 0,5 V f, de legalább 5,0 m legyen. Az átmenetiív nélküli körív hossza ha V> 40 km/h ugyancsak legalább 0,5 V f m, de legalább 5,0 m legyen. Ennél rövidebb tiszta ívhossz hatósági engedéllyel alkalmazható A körívek csatlakoztatása Az egymást követő ívek, illetve azok átmenetiívei között legalább 0,5 V f m, de legalább 50 m hosszú egyenes legyen. Ha a kedvezőtlen helyi viszonyok miatt a kívánt hosszúságú egyenes szakasz nem iktatható be, akkor: rövidebb egyenes szakasz hatósági engedéllyel alkalmazható, azonos irányú ívek esetében egységes körívsugár, vagy kosárív tervezhető, az ellenirányú íveket közvetlenül (inflexiósan) is lehet csatlakoztatni. Eltérő ívsugarak esetén a csatlakozó ívek sugarának harmonikus átlaga feleljen meg a 4.3. táblázat értékeinek. átl = + Nyílt pályán és az állomások átmenő vágányában átmenetiívek nélkül közvetlenül (inflexiósan) csatlakoztathatók a körívek, ha azok a 4.3. táblázat feltételeit kielégítik. A táblázatban megadott értékek az inflexiós pontban ébredő h=0,3 m/s 3 és h=0,4 m/s 3 gyorsulás változás alapján határozhatók meg táblázat: Átmenetiív nélküli ellenívek legkisebb sugara V [km/h] [m] NOM MIN

25 4..6. Túlemelés A legnagyobb túlemelés 50 mm, a legkisebb 0 mm lehet. Peron melletti vágányban 00 mm-nél nagyobb túlemelés nem tervezhető. Kivételesen "a o " értékkel való tervezéskor, ha a túlemelés 0 mm-nél kisebbre adódik, akkor 0 mm-t kell figyelembe venni. Kosárívben lehetőleg egységes túlemelést kell alkalmazni; amennyiben ez nem oldható meg, az ívek közé átmenetiívet kell tervezni. Kitérő 80 mm-nél nagyobb túlemelésbe nem kerülhet. Olyan állomáson, ahol minden vonat megáll, a megállási hely környezetében a túlemelés megállapításánál a ténylegesen várható sebességet kell figyelembe venni. A túlemelés megengedhető legkisebb és legnagyobb értékeit a 4.4. táblázat tartalmazza táblázat: Túlemelések mm-ben [m] V [km/h] max min max min max min max min max min max min max min max min max min

26 4.4. táblázat folytatása [m] V [km/h] max min max min max min max min max min max min max min max min max min

27 4..7. Túlemelésátmenet A túlemelésátmenet az átmenetiívvel azonos hosszúságú legyen. Új vonal tervezénél megengedhető legnagyobb hajlása (:n) lehetőleg :0 V, de legalább :7 V legyen. Meglévő vonalakon és kötöttségek esetén :6 V hajlás még elfogadható, de az :400-nál meredekebb nem lehet. A túlemelésátmenet az alkalmazott átmenetiív geometriájának feleljen meg. Kialakítását egyenes és körív csatlakozásánál a 4.. ábra, azonos görbületű körívek között a 4.. ábra, ellenkező görbületű körívek között a 4.3. ábra adja meg, mind a lineáris, mind a koszinusz geometriára. 4.. ábra: Túlemelésátmenet egyenes és körív között a.) ineáris átmenet b.) Koszinusz átmenet m m π m l = l [mm] m l = cos l [mm] 4.. ábra: Túlemelésátmenet azonos görbületű körívek között a.) ineáris átmenet b.) Koszinusz átmenet m m m m π = m + l [mm] m l = m + cos l [mm] m l 6

28 4.3. ábra: Túlemelésátmenet ellenkező görbületű körívek között a.) ineáris átmenet y m m k + + = = [mm] y l = y k [mm] y l = y k [mm] m m m l = [mm] m l = l [mm] l b.) Koszinusz átmenet arccos = [mm] π y t m m m π = + cos l 4 [mm] y j m = π cos l [mm] y b m = π m cos l [mm] m V =, m n [mm] 8 m G V = m =, 8 mn [mm] G 7

29 4.4. ábra: Klotoid átmenetiív < 0,5 esetén 0,5 esetén 3 X 40 Y f τ 6 x o radiánban fokban percben 8,648 78,9 t 3 3 9, l x l l, ill. l 40C 3 7 l l * 6C 336C radiánban fokban percben l l l 9, C C C y 3 β C ρ l Csak az átmenetiív utolsó negyedére eső ( l > 0,75 ) részletpontoknál kell a pontos képlettel számítani 5 3 8

30 4.5. ábra: Koszinusz átmenetiív X Y f τ x o t t h t r y 0,067 0,4868 0, ,3 X sinτ Y ctgτ X t Y cos ecτ x π cos x 4 π Ellenkező görbületű ívek túlemeléskülönbségét a körívek közötti átmenetiív teljes hosszán kell kifuttatni úgy, hogy az inflexiós pontban ne legyen túlemelés. Ebben az esetben a túlemelés kifuttatást a kivitelezési terv hossz-szelvényén részlettervként ki kell dolgozni Az egyenes és a körív közötti átmenetiív Törekedni kell arra, hogy az egyenes-körív csatlakozás lehetőleg átmeneti ívvel történjen. Átmenetiív szükséges, ha: a körívben túlemelés van, az oldalgyorsulás-változás értékét csökkenteni kell. 9

31 Az átmenetiív alakja Az átmenetiív hullámos görbületváltozású (pl. koszinusz 4.5. ábra) vagy lineáris görbületváltozású (pl. klotoid 4.4. ábra) lehet. Új vasútvonal létesítésénél V = 0 km/h-nál nagyobb sebesség esetén csak koszinusz átmenetiív tervezhető. Meglévő vasútvonal átépítésénél V = 60 km/h sebességig a klotoid átmenetiív is alkalmazható, de V = 0 km/h-nál nagyobb sebesség esetén az ezzel való tervezés indokoltságát részletes műszaki és gazdaságossági számítással igazolni kell. Koszinusz geometriájú átmenetiív V f < 0 km/h sebesség esetén is tervezhető, ha műszaki, vagy gazdasági előnyökkel jár. A klotoid átmenetiíveknél alkalmazható C állandó értékeket a 4.5. táblázat tartalmazza. A koszinusz átmenetiívek képleteit a 4.5. ábra adja meg. Az átmenetiív hossza legalább 0,5 V f m legyen táblázat: Klotoid átmenetiívek legkisebb állandói C V [km/h] 000 [m ] C 000 [m ] C 000 [m ] C min 000 [m ] ,3 5, ,3 8, ,3, ,3 3, Ahol: c a normál állandó értéke c és c a csökkentett állandók értékei a kivételesen alkalmazható állandó értéke c min A körívek közötti átmenetiív A körívek közötti átmenetiívek geometriája lehetőleg egyezzék meg a vonalszakaszon alkalmazott geometriával. Az azonos görbületű körívek (kosárívek), továbbá az ellenkező görbületű körívek (ellenívek) közötti átmenetiívek kialakítására az M.5. melléklet tartalmaz irányelveket. 30

32 4..0. Kis szögű iránytörés és vágányelhúzás (vágánytengely-ugratás) kialakítása átmeneti-ívekkel A vonatkozó megoldásokra beleértve a vágánytengely-ugrást is az M.5. melléklet ad tájékoztatást. 4.. A magassági vonalvezetés A vasúti pálya függőleges értelmű helyzetét a magassági vonalvezetés határozza meg. Az emelkedő és esés nagyságát egy tizedes pontossággal ezrelékben (e ) kell megadni. A lejtő jellegét (emelkedő vagy esés) a pályaterveken a szelvényezés iránya, a menetdinamikai számításoknál a haladási irány határozza meg. Az emelkedőnél az ívellenállást pozitív értékkel, esésben fekvő szakaszoknál nulla értékkel kell számításba venni. 4.. A hossz-szelvény kialakítása A hossz-szelvény magassági töréspontjai közötti távolság a vonalon közlekedő vonatok hosszánál lehetőleg ne legyen rövidebb, de V = 00 km/h kiépítési sebesség alatt nyíltvonalon kényszerítő körülmény esetén homorú lejttörések között 300 m-re, egyébként 00 m-re, állomási mellékvágányokban 50 m-re csökkenthető. Sík vidéken 3 -nél nagyobb mértékadó emelkedő tervezését kerülni kell. Korszerűsítés tervezésekor a terhelési osztályt növelni csak megfelelő indokolással lehet. Törekedni kell arra, hogy a vonal egységes terhelési osztályba tartozzék. Pályakorszerűsítés tervezésénél a pályaszint süllyesztését kerülni kell. Hosszú bevágásba és alagútba a vízelvezetés érdekében vízszintes szakasz ne kerüljön. Itt a mértékadó emelkedőnél - -kel kisebb értékkel kell tervezni. Az alagút lejtője legalább 3 -es legyen. Hófúvásos helyeken kerülni kell a 3,0 m-nél kisebb mélységű bevágásokat, a töltéseket lehetőleg úgy kell kialakítani, hogy a pályaszint a várható legmagasabb hótakaró fölé kerüljön. Vízfolyások közelében az árvédelmi gáttal nem védett alépítménykorona széle legalább méterrel a 00 éves gyakoriságú árvízszint felett legyen. 3

33 4... A lejtők csatlakoztatása ejttörésnél a lejtők csatlakozása feleljen meg a megadott feltételeknek: (ld.: 4.6. ábra) 4.6. ábra: ejtők csatlakoztatása Felülről domború lekerekítő ív esetén: e e m Felülről homorú lekerekítő ív esetén: A lekerekítő ív tangenshossza: T f e e m 0 e( / = ) A lekerekítő ív részletpontjainak számítása: x y = A számítási képletekben: e csatlakozó lejtők különbsége vagy összege, [ o / oo ], e m a vonalra (vonalszakaszra) mértékadó emelkedő, [ o / oo ]. f 3

34 Ha a csatlakozó lejtők a megadott feltételeket nem elégítik ki, akkor a két lejtő közé átmeneti szakaszt kell beiktatni. A fenti előírások,5 vagy ennél kisebb különbségű lejttörésekre nem vonatkoznak Az állomási lejtviszonyok Az állomások és rakodóhelyek vágányai, valamint iparvágányok rakodó-, kezelőkocsitároló vágányai,5 vagy ennél kisebb lejtésűek legyenek. akodóvágány lehetőleg vízszintesben épüljön. Állomásokon új építésnél, kivéve azokat a vágányokat, ahol a nehézségi erőt tolatás céljára felhasználják,,5 -nél nagyobb esést tervezni nem szabad. Állomás átalakításánál a helyi körülményeket és a gazdaságossági szempontokat figyelembe véve előzetes hatósági hozzájárulással legfeljebb,5 tervezhető. Azok a vágányrészek, amelyekre mozdonyról leakasztott kocsik, járműcsoportok nem kerülhetnek, legfeljebb 5 -es lejtőbe helyezhetők. Állomási bejáratoknál, a biztonsági határjelzőkön kívül, 5 -nél nagyobb lejtő is tervezhető, de az emiatt szükségessé váló forgalmi korlátozást figyelembe kell venni. A kihúzóvágány az állomási vágányok felé 3-7 esésben legyen. Forgalmi kitérő és megállóhely 5 -nél nagyobb lejtőbe csak akkor helyezhető, ha a lejtő esése a vonal mértékadó emelkedőjének felét nem haladja meg. Ettől eltérő megoldás csak hatósági engedéllyel tervezhető. Vízszintesbe kell helyezni vasúti járműmérleg, űrítőhíd, lefejtőberendezés, tolópad vagy fordítókorong, kocsibuktató, illetve kocsimosó vágányait. A vízszintes vágányszakasz vasúti járműmérlegnél és ürítőhídnál 5-5 m, helyszíni kötöttség esetén 0-0 m, tolópadnál és fordítókorongnál a méretüknek megfelelően, de legalább 5 m hosszban nyúljon túl. A tűzveszélyes és a mérgezőhatású folyadékok, a robbanásveszélyes anyagok rakodóvágánya vízszintes legyen. Kocsivontató berendezést,5 -nél nagyobb lejtésű vágány mellett nem szabad létesíteni. Fékezésre is alkalmas kocsimozgató berendezés esetén a vágány legfeljebb,5 lejtésű lehet. akodódaru alatt 0-,5 ; kivételesen,5 tervezhető A lejttörések lekerekítő ívei A hossz-szelvény töréspontjainál függőleges lekerekítő ívet kell alkalmazni. 33

35 A lekerekítő ív sugarát V = 00 km/h sebességig az 0,4 V f 3 V = 00 km/h sebesség felett az 0,004 V f képlettel kell számolni. Kitérő közelében, 80 km/h-nál nagyobb sebességre tervezett vágányban a lekerekítő ív és a kitérő közé a kitérővel azonos lejtésű vágányszakaszt kell tervezni, melynek hossza legalább 0,0 V f legyen. A lekerekítő ívsugár Nyílt pályán és állomások fővágányaiban = 500 m vagy ennél nagyobb legyen. endezőpályaudvar gurítódombján a domború sugara legalább 300 m, a homorú sugara 400 m legyen. Mellékvágányokban legalább 600 m legyen. A vagy ennél kisebb lejttörésnél általában nem kell lekerekítést tervezni. ejttörés és annak lekerekítő íve nem eshet: ágyazat nélküli acélhídra, ha annak szimmetrikus elrendezését megzavarná, nyílt pályán vagy állomási átmenővágányban fekvő kitérőre. nyílt vonalon és állomási átmenővágányban fekvő átmenetiívbe, ha az túlemelés kifuttatására szolgál. Egyéb vágányban fekvő kitérőre kerülő domború lekerekítő ív sugara legalább 5000 m, homorú lekerekítő ív sugara legalább 600 m legyen. A töréspont és annak lekerekítő íve a kitérőkben lehetőleg a csúcssín vége és a keresztezés között helyezkedjék el. Útátjáróra homorú lekerekítő ív nem kerülhet. A lekerekítő ív érintőhosszát minden esetben meg kell határozni és a hossz-szelvényben fel kell tüntetni. Túlemelés kifuttatásba lejttörés vagy annak lekerekítő íve nem eshet. 34

36 5. ÁOMÁSTEVEZÉS 5.. Az állomások feladatai és csoportosítása 5... Az állomások feladatai A vasúthálózat nyílt vonalakból és állomásokból áll. A vasúti állomásokon az alábbi vasútüzemi feladatokat kell ellátni, s azokat a feladatok elvégzése céljából megfelelő vágányokkal és üzemi létesítményekkel kell kialakítani (M.6. melléklet). Forgalmi feladatok: vonatok képzése, menesztése, fogadása, felosztása, áthaladásának lehetővé tétele, továbbá kocsirendezési, tolatási és iparvágány kiszolgálási műveletek. Vontatási feladatok: a vontatójárművek szerelése, kocsivizsgálat. Kereskedelmi feladatok: az utas- és poggyászszállítás, az utasellátás és az árukezelés műveletei Az állomások osztályozása Az állomások osztályozása vasútforgalmi szempontból (M.7. melléklet): Közbenső állomások (középállomások) Elágazó állomások Csatlakozó állomások Keresztező állomások Csomóponti állomások Végállomások Határmenti végállomások Határállomások Vámhatárállomások Pályaudvarok Személypályaudvarok Üzemi pályaudvarok Kereskedelmi pályaudvarok endező pályaudvarok 35