Tudatos média- és információhasználat információs műveltség

Átírás

1 Dr. Varga Katalin OFI Pedagógiai Könyvtár és Múzeum Tudatos média- és információhasználat információs műveltség Hazai és nemzetközi tapasztalatok Média Oktatás. Médiatudatosság az oktatásban november

2 Miért fontos ez a téma? videó

3 Információs és tudástársadalomban élünk Az információ: a tudástársadalom kulcstényezője, a tanulás és az emberi gondolkodás alapvető forrása, a kreativitás és az innováció lényeges eleme, segítségével jobb eredményeket érhetünk el a tudományos életben, a munkában és a mindennapi életben, a nemzet társadalmi-szociális fejlődésének fontos forrása. Az információhoz való szabad hozzáférés alapvető emberi jog. A média és az információ nélkülözhetetlen a demokratikus társadalomban való részvételhez. A média és az információ alapvetően formálja nézeteinket, hitünket, attitűdjeinket. A média és az információ egyre inkább közös alkotás során alakul.

4 Információs szmogban élünk Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet túl sok információ, túl gyors információáramlás, a gyors döntések kényszere, félelem, hogy úgy kell döntéseket hoznunk, hogy nem vagyunk birtokában valamennyi szükséges információnak.

5 Az internet ablakot nyit a világra Az interneten minden információhoz hozzá lehet jutni. Az internet összeköti az embereket. Az internet segít megismerni a barátaimat. Az internet segít új barátokat szerezni.

6 Az internet ablakot nyit a világra? A hozzánk eljutó információkat láthatatlan algoritmusok szerint rendezik. Fontos, hogy az információ személyre szabott legyen. A Google figyeli a keresési szokásainkat, figyeli, hogy hová szoktunk először kattintani. Ugyanarra a kérdésre mindenki más találatokat kap, az ő személyes szokásai szerint. Amit kapunk, az személyre szabott, csak a miénk.

7 Az internet ablakot nyit a világra? Az interneten nem azt találjuk meg, amire kíváncsiak vagyunk, hanem azt, amit a szolgáltatónk szerint látni szeretnénk.

8 Gyermekeink média- és információs műveltsége Az internetet használók egy 5 fokú skálán 3,6-ra értékelték az internet pontosságát és megbízhatóságát. A televízió és a rádió 3,5-ös osztályzatot kapott, az újságok pedig 2,9-et. A mai fiatalokra jellemző az otthoni internethasználat, akár órában is hetente, egyre több gyereknek van saját okostelefonja is. A 12 évnél idősebbek általában egyedül interneteznek (56%), mindenféle felügyelet vagy kontroll nélkül. A közösségi oldalak használata jóval intenzívebbé vált, a televíziónézés mint kedvenc időtöltés viszont folyamatosan csökken. A fiatalok internetes keresési sebessége arra enged következtetni, hogy egyre kevesebb időt töltenek a megszerzett információ relevanciájának, pontosságának és megbízhatóságának értékelésével.

9 Gyermekeink média- és információs műveltsége A év közötti fiatalok milyen ellenőrzéseket végeznek el egy-egy weblap meglátogatásakor: 25% semmilyen ellenőrzést nem végez. 8% nézi meg, ki és miért hozta létre a weboldalt. 17% hasonlítja össze a különböző oldalakon megjelenő információkat. 26% kérdez utána, hogy másoknak hogy tetszik az adott weboldal. 44%-nak voltak kritikai észrevételei az internetes keresők eredményeinek megbízhatóságával kapcsolatban. 31% szinte vakon megbízik abban, amit a keresők találatként kihoznak. 15%-ot egyáltalán nem érdekel a megbízhatóság. A éveseknek mintegy negyede nagyobb biztonságban érzi magát az internet világában, mint a való világban.

10 Gyermekeink média- és információs műveltsége A fiatalok nincsenek tisztában saját információs szükségleteikkel, ezért nehézséget okoz számukra a megfelelően hatékony keresési stratégia megtalálása. Egyértelműen azt szeretik, ha természetes nyelven fejezhetik ki magukat, nem fordítanak energiát a kérdés elemzésére és a megfelelő kulcsszavak megtalálására. Hosszú találati listák esetén nem tudnak dönteni a relevanciáról, gyakran futó pillantások alapján nyomtatnak ki oldalakat. A fiatalok fejében létező mentális térkép az internetről nem mindig teszi számukra egyértelművé, hogy itt különböző szolgáltatóktól származó hálózati források gyűjteményéről van szó. A kereső motorokat (Yahoo, Google) azonosítják az internettel. Sok fiatal a könyvtárak által közvetített forrásokat nem találja eléggé érdekesnek, ezért jobban kedvelik azt, amit a Google vagy más keresők nyújtanak. Számukra ez meghittebb, egyszerűbb tanulási környezet.

11 A média- és információs műveltség jelentősége a kormányzat szempontjából

12 Az információs műveltség modellje Új információ létrehozása Az információs igény felismerése Az információ ismerete Az információ hasznosítása Információs műveltség Az információforrások ismerete Értékelés, válogatás Információkeresési készségek

13 A médiaműveltség modellje A média szerepe és funkciói Tartalomelőállítás A funkciók teljesítésének körülményei Digitális írástudás Médiaműveltség Részvétel a média alakításában A média tartalmak kritikai értékelése

14 A két fogalom egymáshoz való viszonya Médiaműveltség Információs műveltség Információs műveltség Médiaműveltség

15 A média- és információs műveltség összetevői

16 A média- és információs műveltség oktatásának pillérei A különböző forrásokból származó információ és a média megismerése és megértése. Információforrások és médiaüzenetek értékelése. A média és az információ hasznosítása, új információ és média előállítása.

17 Fontos kérdések Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Mi a célja ennek az információnak, szövegnek, médiának? Hogyan keletkezett? Ki készítette? Ki a célközönség? Honnan tudjuk? Mi az üzenet? Kinek válik hasznára, ki profitál belőle? Mik az én információs igényeim? Hogyan tudom meghatározni az igényeimet? Létezik-e a számomra szükséges információ a nekem megfelelő formában? Ha nem, mit tegyek? Hogyan és hol találom meg a nekem szükséges információt? Hogyan értelmezzem, szervezzem és értékeljem a megtalált információt? Hogyan tudom használható formába önteni az információt? Hogyan őrizzem, tároljam és hasznosítsam az információt?

18 Kutatási kérdések Elméleti alapok, fogalom meghatározások. Társadalmi környezet, kontextusok. Alapvető készségek, mentális műveletek (pl. az agyműködés és az információs műveltség összefüggései). Különböző társadalmi csoportok információs műveltsége. A média- és információs műveltség az oktatás különböző szintjein. A média- és információs műveltség a munka világában. A média- és információs műveltség mérése, indikátorai, sztenderdjei.

19 Pedagógiai kérdések Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Pedagógiai szemléletváltásra van szükség. Nem digitális írástudást kell oktatni, hanem gondolkodásra, tervezésre, céltudatos munkára, értő válogatásra, értékelésre és kritikára kell tanítani a digitális bennszülötteket. A média- és információs műveltséget integrálni kell a tananyagba, valamennyi szaktárgy oktatásába. Módszertan: projektmunka

20 Az információs műveltséget a médiapedagógia koncepciójaként kell alkalmazni, melynek megvalósítása során az általános iskolától kezdve az olvasási és digitális kompetencia elsajátításának lépcsőfokain keresztül lépésről lépésre alakul ki a rendszerezett információs műveltség. az információs műveltség szisztematikus közvetítése azt eredményezi, hogy egyrészt képessé válunk a szakmai információs szolgáltatások adekvát alkalmazására, másrészt áthatolhatunk az információhasználat és -előállítás társadalmi dimenzióin (pl. szerzői jogi keretfeltételek, információs önrendelkezés kérdései és médiaszociológiai kölcsönhatások). Bár az információs műveltség iskolai kontextusban történő közvetítése visszanyúlik általános tananyagi célokra és tartalmakra, minden esetben be kell ágyazni - mint ahogyan a teljes médiapedagógiát is - valamilyen szaktárgyi összefüggésbe. A Német Információtudományi Társaság memoranduma: az információs műveltség oktatásügyben megvalósítandó támogatásáról.

21 Tennivalók Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Helyzetfelmérés. Indikátorok meghatározása. Az információs műveltség koncepciójának politikai és oktatáspolitikai beágyazottsága. A lakosság különböző csoportjainak információs műveltséggel kapcsolatos készségei. Nemzeti média- és információs műveltség stratégia kidolgozása. Az oktatás minden szintjére kiterjedően kijelöli a fejlesztési célokat, illetve a megvalósításhoz szükséges eszközöket. Az első lépéseket a pedagógusok irányában kell megtenni. Abban a pillanatban, hogy a mindennapi pedagógiában természetessé válik az információs műveltség szemléletmódja, rögtön érezhetőek lesznek a változások.

22 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!