Didaktikai módszerek III. Számonkérési-ellenőrzési módszerek

Átírás

1 Didaktikai módszerek III. Számonkérési-ellenőrzési módszerek

2 Mai órán Ismétlés módszerek, tanulásszervezés, projektmódszer Andragógiai ellenőrzés és értékelés Pedagógusok értékelése visszajelzés fontossága

3 1. A tanulásszervezés módszerei Alapmódszerek Tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdve-kifejtés, előadás, szemléltetés Munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat Individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok Motiváló módszerek Csoportmunka Játék Szerepjáték (drámapedagógia) Vita Kutató-felfedező módszer Kooperatív módszerek Projekt módszer

4 Leggyakrabban használt módszerek 90 % Ismeretszerzés Falus és mtsi (1989) 53,5% nevelői magyarázat és bemutatás Tanórákon elhangzó szavak 79% tanárok 21% diákok

5 Ismeret vagy képesség?

6 A tanulásszervezés sikerének néhány alapelve Differenciálás Egyéni különbségek figyelembevétele Tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése Szociális készségek fejlettsége (strensz=fejlesztő élmény) Szociális kompetencia Schneider, 1993 Divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret Motiváló módszerek alkalmazása pl. kooperatív-, projekt módszer, drámapedagógia Ergonómia

7 Sokfélék vagyunk (egyéni sajátosságok)

8 Lehetséges? Milyen egy tanterem? kommunikáció kooperáció csoportmunka helyváltoztatás

9 feladat Milyen egy másik tanterem? kommunikáció kooperáció csoportmunka helyváltoztatás

10 Problémák, leküzdendő gátak 1. Szelektív iskolarendszer 2. Homogén csoportokra törekvés 3. Ismeretközpontúság 4. Tanárközpontúság 5. A tanár saját magát tartja a legfőbb ismeretforrásnak 6. A tanulás helyett még mindig a tanításon van a hangsúly 7. A tantárgyak közötti integráció hiánya 8. Krétapedagógia 9. Merev hagyományok, pl. ergonómiai szinten

11 A pedagógus néhány fontos szerepe 1. Pozitív tanulási légkört alakít ki 2. Megtanít tanulni 3. Együttműködik más szakos kollégáival 4. Iskolában is tud gondolkodni 5. Tapasztalatcserékre jár 6. Példát mutat 7. Életszerű 8. Az értékelés fejlesztő jellegét is alkalmazza 9. Felhasználja a tanulók tapasztalatait 10. A diákkultúrára, a tanulók világára is épít 11. Egyéni és társas tanulási helyzetekre egyaránt lehetőséget ad 12. A tanulót partnernek tekinti

12 2. Szociális készségek fejlesztése Módszerek Mintanyújtás, modellkövető viselkedés előhívása Megerősítési és alakítási, viselkedésmódosítási technikák Szerepjáték (drámapedagógia) Brainstormig technikák (ötletbörze)

13 Személyiségfejlesztés néhány jelentős területe Nonverbális készségek Kreativitás Énkép Metakommunikáció SZEMÉLYISÉG Önismeret Divergens gondolkodás Társismeret, kapcsolatteremtés Empátia

14 A szociális készségek fejlesztésének jelentősége elősegítik a tudásnak és az emberségnek, az intelligenciának és a cselekvőképességnek, az önkibontakozásnak a lehetőségét a szociális készségek a tanulási-tanítási folyamatban, akár egy gépezetben a csavarok, elősegítik az elsajátított ismeretek és készségek megnyilvánulását, kibontakozását (pl. az iskolai szituációban a tudás önmagában nem elég, ha nem fejlettek a kommunikációs készségek).

15 Projektmódszer

16 Hogyan fogjunk a projekt megszervezéséhez? A tervezés szakaszai: témaválasztás, tervkészítés, adatgyűjtés, a téma feldolgozása, a termék, produktum összeállítása, a projekt értékelése, a termék, produktum bemutatása.

17 A pedagógiai projektek fajtái 1. Témaválasztás módja szerint: Pedagógusok hirdetik meg, Diákok azonos érdeklődés mentén, Megadott téma feldolgozása, Szigorúan meghatározottak a feldolgozás szempontjai.

18 2. Tartalma, témája szerint: Tananyaghoz, műveltségi területhez kapcsolódó projekt Tananyaghoz csak részben kapcsolódó projekt A tananyaghoz nem kapcsolódó projekt

19 3. Interdiszciplinaritása alapján Szűk tartalmú projekt Multidiszciplináris projekt

20 4. Tanítási időhöz való viszonya alapján Hagyományos órakereteket változatlanul hagyja Epochális oktatás A tanítási szünetekhez kapcsolódó szaktáborok, gyermekfoglalkozások, műhelymunkák, alkotótáborok

21 5. Időtartam alapján Rövid távú projekt (1-2 nap) Középtávú projekt (1-2 hét) Hosszú távú projekt (több hét, félév, év)

22 6. A projektben résztvevők száma alapján: egyéni kiscsoportos (team) közép-, és nagy létszámú projektek

23 7. Produktuma alapján Tárgy, modell, játék Írásmű, album, újság, kötet Színpadi előadás, videofelvétel, kiállítás Rendezvény, kirándulás Nyilvános vita, tárgyalás Fentiek kombinációja, stb.

24 Andragógiai ellenőrzés és értékelés

25 Ellenőrzés az a tanári tevékenység, amely kiváltja és felfogja a tanulók megnyilvánulásainak valamennyi területéről érkező információkat Az értékelés a tanulók képességeiről, tudásáról szerzett tájékozódás alapján történő visszajelzés, amely megállapít, megerősít, besorol

26 Az ellenőrzés és értékelés a pedagógiai munka szerves része A pedagógus rendszeresen tájékozódik: a diákok teljesítményéről magatartásáról ezekre reagálva véleményt fogalmaz meg megerősíti a kívánatost, a jót korrigálja a hibát önellenőrzés, önértékelés révén minél eredményesebb teljesítményre buzdít

27 Az andragógiai értékelés az andragógiai információk tervezett, szervezett, differenciált visszajelzésének elmélete és gyakorlata. Funkció alapján lehet (SCRIVEN): diagnosztikus formatív szummatív Viszonyítási alapok: normatív, kritériumorientált, sztenderdorientált

28 A tanulási eredmények értékelése Diagnosztikus (helyzetfeltárás) Pedagógiai beavatkozások előtt A diákok milyen feltételekkel kezdik az adott szakaszt Melyek azok a területek, amelyeken lemaradtak Kialakítható az egyénre, csoportra szabott oktatási stratégia

29 Formatív: (fejlesztés-formálás) Folyamat közbeni irányítás Nem minősítés, hanem a jó megerősítése, a hiba kijavítása Feltárja mit tud a gyerek, mit nem

30 Szummatív: (minősítő) Nevelési-oktatási szakasz záróaktusa Célja a záró minősítés A tanulót teljesítmény alapján minősítjük Szelektív funkciót tölt be (pl. bukás) Cél objektív, hiteles, megbízható adatok

31 Az értékelés folyamata A célok megfogalmazása (követelmények kialakítása) Ellenőrzés Megfigyelés Szóbeli felelet Írásbeli Információk értelmezése Mennyiségi értelmezés osztályzat, pontok Minőségi szöveges, metakommunikatív

32 Mérés Tudást, képességet, attitűdöt stb. számszerűsítünk, így lehetővé válik az objektív összehasonlítás A mérőeszközön rögzített skálát hozzámérjük a megvizsgált tulajdonsághoz Eszköze: teszt Tudást Intelligencia Kognitív kompetenciát Képességeket mérő tesztek

33 Méréssel kapcsolatos követelmény Objektivitás Kizárni a szubjektivitást Tanár viselkedése, metakommunikációja Érvényesség (validitás) Azt mérjük-e, amit mérni akarunk? Megbízhatóság (reliabilitás) Egy tulajdonság ismételt mérése ugyanolyan eredményű lesz

34 Normára orientált A teljesítménymérés Globális becslés: a pedagógus az összbenyomását egy osztályzatban fejezi ki Pontérték felállítása: a pontok a feladategységek megoldásából adódnak Hátrányai: Önmegvalósító jóslat Nem tárja fel mely célt érte el, melyeket nem A jó osztályzatból sem derül ki, hogy elérte-e a célt?

35 Kritérium orientált A teljesítményt egy előre meghatározott kritérium alapján mérik A kérdés, hogy a tanuló bizonyos célokat elért vagy sem? Objektív mérce

36 Az értékelés funkciói: Tárgyi-tartalmi információt nyújt Informál Ösztönöz Értékelés az oktató szempontjából: Szubjektív önértékelés Kollektív értékelés Vizsgálat

37 Az értékelést befolyásoló tényezők (Edmund ERAZMUS) rendezési effektus elsőbbségi effektus végeffektus nagyságeffektus redundancia-effektus kontraszteffektus

38 Az értékelés rendszerszemléletű megközelítése A szabályozási modell Cél Irányító rendszer Információáramlás Irányított rendszer Eredmény Módosított információ Visszacsatolás Környezet

39 Irányítási folyamat Cél Az értékelés szakaszai 1. Információgyűjtés = ellenőrzés 2. Viszonyítás Értékelés Tervezés Objektív (Mérés) Szubjektív (Becslés) Intézkedés ÉRTÉKLET 3. Diagnózis Megvalósítási feltételek vizsgálata Motiváció Funkcióadás

40 Az értékelés szintjei: hallgató, folyamat, programok, intézmények, nemzetközi Értékelési elvek: Mikor? Hol? Hogyan? Problémák Validitás Reliabilitás Objektivitás Értékelési technikák egyoldalúsága

41 Pedagógusok értékelése

42

43 Miért fontos a visszajelzés a pedagógusoknak? Bill Gates Ted előadása

44 Szakirodalom Simon Béláné: Didaktika, BMF BGK jegyzet, Budapest 2001.