Eredmények a TÁMOP projekt megvalósítása során - eredménykommunikációs kiadvány

Átírás

1 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP / Eredmények a TÁMOP projekt megvalósítása során - eredménykommunikációs kiadvány

2 Eredmények a TÁMOP projekt megvalósítása során - eredménykommunikációs kiadvány

3 Tartalomjegyzék Köszöntő A TÁMOP kiemelt projekt bemutatása Az ellenőrzési tevékenység és a működési folyamatok technikai támogatása tevékenység Munka-egészségügyi eszközfejlesztés megvalósítása Munkavédelmi és munkaügyi eszközfejlesztés a felügyelők számára Az új informatikai szakrendszer A döntés-előkészítés és elemző kapacitás megerősítése, módszertani fejlesztés tevékenység Az informatikai szakrendszer A korábbi adatok felhasználása a jövő stratégiájának kidolgozásáért A kockázatalapú munkáltató ellenőrzési kiválasztás módszertanának kialakítása A Munkaképesség feltérképezése Munkaképességi Index konferencia Munkaképesség fejlesztő szakmai kiadványok Munkavédelmi, munkaügyi és munkaegészségügyi szakterületi képzések tevékenység Munkavédelmi és munkaügyi szakmai képzések Személyiség- és készségfejlesztő, ismeretbővítő képzések Integrált felsőfokú munkavédelmi szakirányú képzési program fejlesztése, pilot képzés lebonyolítása Társadalmi kommunikációs és PR tevékenység Társadalmi kommunikáció A Társadalmi kommunikáció és PR projektelem legfontosabb tevékenységei A tevékenység célja, a társadalmi tudatosság növelése a kommunikáció eszközeivel Kötelező kommunikáció Társadalmi tudatosságot növelő kiemelt kommunikáció Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Roadshow PR kampány Online kampány és eszközei További rendezvények Jogsegélyszolgálatok koordinációja tevékenység A Jogsegélyszolgálatok által ellátott esetek nyilvántartása, elemezése Tájékoztatás és tapasztalatcsere Egységes Iratminta-tár összeállítása az egységes jogi háttéranyagokért Szakmai konferenciák Kiadványok, PR cikkek

4 Köszöntő Baranyiné Kabai Erzsébet, osztályvezető, a kiemelt projekt projektmenedzsere Az egészség az egyén és a közösség legfontosabb értéke, amely meghatározza nemcsak az ember életét, munkavégző képességét, végső soron az életminőségét, hanem a társadalom egészének jövedelemtermelő képességét, a fenntartható fejlődést is. A gazdaságilag aktív népesség egészségi állapotának, munkavégző képességének alakulásában a munka világának minősége és a munkavédelem helyzete meghatározó szerepet tölt be, ezért nem elhanyagolható tényező az egészség és biztonság egyenlő érték -en alapuló szemlélet megléte, illetve hiánya. Az emberek alapvető igénye a saját, illetve családjuk megélhetéséhez szükséges anyagi források biztosítása. A legtöbb ember életének jelentős részét a munkahelyén tölti, ezért fontos szempont, hogy munkavállalóként mindezt az egészségét és biztonságát nem veszélyeztető munkakörülmények között tehesse meg. Mindenkit megillet a Munka Törvénykönyve által szabályozott jogszerű foglalkoztatás, a biztonságot nem veszélyeztető, az egészségre nem veszélyes munkakörnyezet. A TÁMOP / azonosítószámú A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése című kiemelt projekt ezen jogok érvényesítéséért felelős területek fejlesztéséért, korszerűsítéséért kezdte meg munkáját október 1-jén. A projekt munkatársainak, a bevont szakértőknek, valamint a munkavédelmi és munkaügyi szakemberek együttműködésének köszönhetően úgy érzem hatalmas lépést tettünk a munkaügyi és munkavédelmi szakterület fejlesztéséért, a modern kor kihívásainak megfelelő, munkabiztonsági, munka-egészségügyi, valamint munkaügyi előírások ellenőrzésével járó európai szintű gyakorlati feladatok ellátásáért. Vörös Szabolcs, szakmai koordinátor, a projekt szakmai vezetője Megtisztelő feladat a projektünk keretében elvégzett munka, hiszen két kiemelt fontosságú szakterület fejlesztésének összehangolását, korszerűsítését végeztük el, amelyből a hazai társadalom egésze profi tál. Úgy gondolom, a projekt legfőbb ereje a komplexitásában rejlett, ugyanis lehetőségünk volt mind a munkavédelem, mind pedig a munkaügy számos területének összehangolt fejlesztésére. A szakmai tananyagok fejlesztését és a képzések megszervezését, megtartását, az információtechnológiai fejlesztések tervezését és végrehajtását, vagy éppen az orvosi és laboratóriumi eszközök beszerzését is egy kézben tudtuk összefogni. A szakfőosztályokkal együttműködve a hatósági folyamatokat is optimalizálhattuk, mindvégig szem előtt tartva a célunkat, ami a huszonegyedik század kihívásainak megfelelni tudó hatóság fejlesztését jelentette. Emellett kiemelt szerepet szántunk a munkavállalók és munkáltatók tájékozottságának és tudatosságának növelésére, ebben a tekintetben is úttörő vállalkozás volt a projektünk. Az országos kommunikációs kampány végrehajtásával a hazai lakosság döntő részét sikerült elérnünk. A kampány nagysága és intenzitása újszerű vállalkozásnak számított hazánkban, hiszen ilyen jelentős és hatékony országos társadalmi tudatosságnövelés, népszerűsítés ezeken a területeken még nem volt korábban. Büszkék vagyunk, hogy projektünkkel Magyarország is csatlakozhatott ahhoz a nemzetközi törekvéshez, amely a munkavédelem és a munkaügy területét kiemelten kommunikálja a lakosság felé. Hisszük, hogy az elvégzett feladatok, elért eredmények, sikerek hosszú időre meghatározzák a hazai munkavédelmi és munkaügyi szakterületek hatékonyságát. Bízom benne, hogy a munkaerő-piaci intézményrendszer működési feltételeinek és humánerőforrás kapacitásának fejlesztésén keresztül, valamint a társadalom megszólításával, a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzéssel és jogszerű munkavállalással kapcsolatos állampolgári tudatosság szintjének emelésével hatékonyan segítettük a munka világában keletkező kockázatok megfelelő kezelését, a munka világa szereplőinek szemléletformálását, annak felismerését, hogy a szabályok ismerete, betartása és betartatása egyéni és nemzetgazdasági szinten is előnyökkel jár. 6 7

5 A projekt általános bemutatása A TÁMOP / azonosítószámú, A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése című kiemelt uniós projekt átfogó célja a munkahelyi egészség és biztonság, valamint a munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzés fejlesztése volt. A projekt közvetlen céljai közé tartozott a hatósági ellenőrzés rendszerének, folyamatainak fejlesztése, illetve hatékonyságának növelése, az ellenőrzések minőségének és mélységének javítása a munkavédelem és a munkaügy területén. Hatósági ellenőrzés fejlesztése (rendszer és folyamatok fejlesztése, a hatékonyság növelése) elemzési lehetőségek a kormányzati, valamint a szakmai szerveket támogatják a pontosabb közép-, illetve hosszú távú stratégiák meghatározásában, de segítséget nyújthatnak a szakmai ágazatok vezetői számára is a szükséges stratégiai döntések meghozatalában. Az elemző kapacitás fejlesztése jelentős mértékben hozzájárult a munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzés irányelvek célirányosabb megállapításához, ezen kívül lehetőséget nyújt a munkáltatók kockázatértékelés-alapú veszélyességi besorolására is. Az elemző kapacitás megerősítésével számos tevékenység válik teljesebbé. Ilyenek például a munkavédelmi és munkaügyi szakmai döntések előkészítésének támogatása, Magyarország munkavédelmi és munkaügyi helyzetének pontosabb feltérképezése, statisztikai számításokkal alátámasztott tendenciák és trendek megállapítása. A módszertani fejlesztés témakörébe tartozott a Munkaképességi Index felmérés lebonyolítása, amely a foglalkozás-egészségügy mindennapos használatában a munkaképesség megtartását célzó tevékenység segédeszköze lett. Segítségével a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok időben kiszűrhetik azokat a munkavállalókat, illetve csoportokat, amelyeknek támogató intézkedésekre van szükségük, és előre jelezhetik a közeljövőben bekövetkező munkaképtelenséget. Társadalom megszólítása (állampolgári tudatosság szintjének növelése) Munkaegészégügyi rendszer fejlesztése (munkaképesség új szemléletű felmérésének bevezetése, eszközfejlesztés) A TÁMOP kiemelt projekt keretében működő egyik tevékenység feladata volt a TÁMOP B pályázati felhívás nyertes szervezetei által irányított Országos JOGPONT+ Mini hálózat munkájának koordinálása, az egységes működés fejlesztése és támogatása. Ezen belül a jogsegélyszolgálatok tájékoztatása és tapasztalatcseréje konferenciák szervezésével, a jogsegélyszolgálatot ellátó jogászok képzésének koordinálásával valósult meg, valamint feladatunk volt egy egységes iratminta tár létrehozása; a jogsegélyszolgálatok által ellátott esetek nyilvántartása, összesítések, elemzések készítése; a tevékenység és az Alternatív vitarendezési módok népszerűsítése. Részletes információkért látogassa meg honlapunkat: A kiemelt projekt alapadatai A projekt tervezése során kiemelt szempont volt a társadalom minél szélesebb körének megszólítása, a társadalmi tudatosság növelése, a fi gyelemfelkeltés, a cselekvésre ösztönzés, az állampolgárok biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzéssel, illetve a jogszerű munkavállalással kapcsolatos magatartásának változtatása egy országos kommunikációs és PR kampány keretében. A kampány célcsoportjai között szerepeltek a munkavállalók, a munkaadók, a munkavállalók hozzátartozói, valamint az országos média szereplői is. Ugyanezen csatornákon szólítottuk meg a döntéshozókat, az érdekképviseleteket, a szakmai szervezeteket és az önfoglalkoztatókat is. A projekt a megvalósítási időszak alatt támogatta a munkavédelmi és munkaügyi hatósági szakmai feladatokat ellátó szervezetek humánerőforrás fejlesztésén keresztül elérhető minőségi javulást. A Munkavédelmi, munkaügyi és munkaegészségügyi szakterületi képzések tevékenység keretében komplex feladatként valósult meg a szakmai képzési programok akkreditációja és tananyagok fejlesztése, amelyek egy tudásbázis létrehozását támogatták. A tevékenység koordinálásában új integrált munkavédelmi felsőfokú szakirányú továbbképzési szakot hoztunk létre. A munkavédelmi és a munkaügyi hatósági szakemberek képzésének célja volt, hogy a szükséges ismeretek átadásával támogassa a vonatkozó munkabiztonsági, munkaegészségügyi, munkaügyi előírások ellenőrzésével járó európai szintű gyakorlati feladatok ellátását. Az Ellenőrzési tevékenység és a működési folyamatok technikai támogatása tevékenység keretében megvalósult feladatok voltak a legfontosabbak a munkavédelmi és munkaügyi felügyelők hatósági feladatellátásának technikai szempontú hatékonyabbá tételében, hiszen a fejlesztés alapozta meg az elemzői és döntéshozói információszolgáltatást. A korszerűsítést követően az ellenőrzéseket helyszíni adatszolgáltatással és információ-ellenőrzés lehetőségének biztosításával, a központi rendszer távelérésével támogatja az új informatikai szakrendszer, csökkentve ezzel a panaszok és vitás esetek számát, illetve növelve az adott létszámmal végezhető munka hatékonyságát és minőségét is. Az informatikai fejlesztés célja tehát egy korszerű rendszer létrehozása, amely hatékonyan támogatja az ellenőrzési folyamatokat, illetve a munkavédelmi és munkaügyi hatósági szakemberek napi munkavégzését. A tevékenység munkájának fontos eleme volt a munkaegészségügyi eszközfejlesztés, annak érdekében, hogy a foglalkozási megbetegedések korábban, hatékonyabban, pontosabban azonosíthatóvá váljanak és a munkavállalók egészségének, munkavégző képességének megőrzése javulhasson. A projekt kiemelt elemei között szerepelt a munkavédelmi és munkaügyi adatok hatékonyabb felhasználása érdekében a döntés-előkészítés és elemző kapacitás megerősítése. A feladatokat koordináló tevékenység a komplex nemzetgazdasági elemzéseket szolgáló elemző módszerek kibővítésével, fejlesztésével a munkavédelmi és munkaügyi helyzet magasabb szintű vizsgálatát és elemzésének lehetőségét alapozta meg. Az új módszertanok és az új A projekt költségvetése Ft Kedvezményezett Nemzetgazdasági Minisztérium Megvalósítási időszak október június 30. Társadalmi kommunikáció és PR Az ellenőrzési tevékenység és a működési folyamatok technikai támogatása Munkavédelmi és munkaügyi szakterületi képzések Jogsegélyszolgálatot nyújtó projektek szakmai koordinálása Döntéselőkészítés elemző kapacitás megerősítése, módszertani fejlesztés 8 9

6 I. Az ellenőrzési tevékenység és a működési folyamatok technikai támogatása tevékenység A fejlesztések eredménye mindig a korszerűsítés, egyben az adott szervezet felzárkózásának elérése a kitűzött működési célok megvalósításával. Ahhoz, hogy egy szervezet elmondhassa magáról, hogy megfelel a legújabb elvárásoknak, a legtöbb esetben először az információtechnológiai eszközpark frissítését, a használt technikai rendszer korszerűsítését kell megvalósítania. Lehet szó egy új rendszerre történő átállásról vagy új eszközök beszerzéséről, a cél mindig az, hogy a szervezet lépést tartson a technológia folyamatosan változó világával. A TÁMOP / kiemelt projekt átfogó céljához kapcsolódva (a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése) az ellenőrzési tevékenység és a működési folyamatok technikai támogatása tevékenység (továbbiakban: IT tevékenység) ennek érdekében három fejlesztési cél megvalósítását koordinálta: munka-egészségügyi eszközfejlesztés, felügyelői eszközbeszerzés, informatikai szakrendszer fejlesztés megvalósítását. Az IT tevékenység a projekt hangsúlyos eleme, hiszen egy hatóság munkájában kiemelten fontos szerepe van azoknak az eszközöknek, amelyek alkalmasak arra, hogy egységes és pontos, tájékozódó jellegű méréseket végezzenek az ország bármely megyéjében, bármelyik munkahelyén. A munkaegészségügyi eszközfejlesztés eredményeképpen a foglalkozás-egészségügyi szakterület alkalmassá vált a tudományos kutató, preventív, egészségügyi ellátó, oktató, gyakorlati szervező feladatok magasabb szintű ellátására, ezen belül különösen a munkaegészségügyi kutatás, foglalkozási megbetegedés gyanújával beutalt munkavállalók magasabb szintű kivizsgálására, klinikai ellátására. Sürgősségi táska és annak időbeni változása folyamatosan detektálásra, rögzítésre kerüljön, szükség volt az eszközök beszerzésére. A pontosabb és hatékonyabb munkavégzés eredményeit elemezve tájékoztató, módszertani anyagokat lehet összeállítani a munkavédelmi hatósági szakemberek részére. Az eredmények így ugyan csak közvetve, de támogatják a munkahelyi egészség fejlesztését. Ugyanis ha hatékonyabban sikerül alátámasztani a megbetegedés foglalkozási eredetét, akkor gyorsabban lehet következtetéseket levonni arra vonatkozóan, hogy mely tényezőket kell célirányosan ellenőrizni, ami a hatósági munka preventív jellegét erősíti. NO breath monitor A kedvezőtlen munkakörülmények felszámolásának célja a munkahelyi egészség és biztonság javítása. Az egészségvédelmi tevékenységnek az élet védelmére, az egészség megóvására, fejlesztésére, a káros hatások kellő időben történő megelőzésére kell irányulnia, emellett támogatni kell a műszaki, gazdasági, társadalmi változások következtében a munka világában megjelenő új, illetve a nem hatékonyan kezelt veszélyek, ártalmak feltárását és megelőzését is. 1. Munka-egészségügyi eszközfejlesztés megvalósítása Digitális röntgenfelvételi rendszer A foglalkozás-egészségügyi orvosok munkájának támogatására a kor elvárásainak megfelelő pontosságú, hatékonyságú és gyorsaságú vizsgálatok elvégzése céljából volt szükség. Ezt a jelenlegi technikai színvonalnak megfelelő munka-egészségügyi eszközök beszerzésével valósítottuk meg. A beszerzett eszközökre a biológiai expozíciós és hatásmutatókat is magukban foglaló klinikai laboratóriumi vizsgálatok megfelelő színvonalú végzése érdekében volt szükség, továbbá a foglalkozási megbetegedések megelőzése, diagnosztizálása, kivizsgálása és verifi kálása céljából. A kémiai biztonság erősítése, a környezeti és munkakörnyezeti egészségre káros vegyi anyagok feltárása, mérése, esetleges expozíciós esetek feltárása, az egészségre ártalmas vegyi anyag koncentrációk időben történő jelzése érdekében, valamint a módszerfejlesztési (munkahelyi légszennyezők, biológiai metabolitok) háttérkörnyezet bővítése céljából volt szükség a környezeti feltételek fejlesztésére (a változó nemzetközi követelményeknek az új meghatározandó komponensek, alacsonyabb határértékek tekintetében is). Zárt mikrohullámú roncsoló 2. Munkavédelmi és munkaügyi eszközfejlesztés a felügyelők számára Az ellenőrzési feladatokat speciális mobil eszközökkel támogattuk. A munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzések (országosan évi alkalom) az ellenőrzött gazdasági szervezet székhelyén és/vagy telephelyén, illetve egyéb munkavégzési helyén valósulnak meg. Felügyelői eszközátadás A projekt keretében beszerzett mobil mérőműszerek, digitális távolságmérők és baleseti helyszínelő készletek, a tachográf korongok olvasására alkalmas szkennerek, valamint a speciális mobil eszközök lehetővé teszik a felügyelői munka hatékonyságának növelését. A mobil mérőműszerek alkalmazása során nyert tájékoztató jellegű adatok segítségével lehetőség nyílik egyes ágazatok vagy adott tevékenységet végző munkáltatók munkavédelmi helyzetének pontosabb megítélésére. Az új informatikai rendszerben feldolgozott adatok pedig a későbbiekben támogatni fogják a döntés előkészítési folyamatot, az ellenőrizni kívánt munkáltatók kockázat alapú kiválasztásának folyamatát is. Analizátor A munkavégzés során a munkavállalók egészségét számos eltérő időtartamú és folyamatosan változó mértékű, intenzitású munkakörnyezeti hatás (veszélyes anyagok, keverékek, klimatikus hatások, zaj stb.) veszélyeztetheti. Annak érdekében, hogy ezek a hatások a munkavégzés, illetve a munkatevékenység során pontosan (beleértve a képi megjelenítést és rögzítést is) azonosíthatóak legyenek, továbbá a kitettség (az expozíció) mértéke (például: légszennyező gőzök, aeroszolok, ergonómiai- és EKG paraméterek) A digitális távolságmérők és a baleseti helyszínelő készletek is a munkavédelmi felügyelők munkáját támogatják. A digitális távolságmérő egyfelől a mindennapi ellenőrzések során, másrészt a munkabalesetek vizsgálata során a baleseti helyszínelő készletet kiegészítve segíti a munkakörülmények vizsgálatát. Az eszköz használata nélkülözhetetlen, hiszen egyes követelmények teljesülése csak így ellenőrizhető pontosan. Tekintettel arra, hogy a súlyos munkabaleseteket a munkavédelmi felügyelők kötelesek kivizsgálni, a baleseti helyszínelő készlet a vizsgálatok országos szintű egységességét alapozta meg

7 Baleseti helyszínelőkészlet Mobileszköz a felügyelők számára táblagép A munkaügyi területen alkalmazott tachográf korongok olvasására alkalmas szkennerek, valamint a digitális kártyaolvasók az utazó munkavállalók vezetési és pihenőidejének ellenőrzését támogatják. Ezen eszközök segítségével tehát felmérhető a közúti személyszállítással és árufuvarozással foglalkozó munkáltatók járművezetői tevékenységet ellátó munkavállalóinak munkaügyi helyzete. A szkenner használható továbbá normál irodai alkalmazásban is, ami az adminisztratív feladatok ellátásában nyújt segítséget a hatóság szakemberei számára. A speciális mobil eszközök az ellenőrzési tevékenyég technikai támogatását biztosítják. Az eszközök alkalmazásával a rendszerfejlesztéssel párhuzamosan a jelenleg alkalmazott látogatási lap kiváltását alapozhatják meg, ami a papíralapú dokumentálás egy elemét szünteti meg, továbbá egyszerűsíti is a folyamatot, ha egyes elemek automatikusan kitöltésre kerülnek (például: ellenőrzést végző felügyelő, ellenőrzés időpontja). Az ellenőrzés során online vagy offl ine módon elérhetővé válik a munkáltatói adatbázis, a jogtár (esetleg szabványtár), illetve a belső módszertani útmutatók, iránymutatások, amelyek a hatósági munkát segítik, és növelik a szakmai szempontú hatékonyságot. Célvizsgálatok, illetve akcióellenőrzések során a szempontrendszer elektronikus formában történő alkalmazása szintén a papíralapú dokumentálást válthatja ki, továbbá az adatfeldolgozást könnyíti és gyorsítja meg. Tekintettel arra, hogy a felsorolt eszközök a hatósági kormánytisztviselők munkáját támogatják és a szakmai irányítói döntések megalapozását segítik, így egy irányba hatottak a projekt átfogó céljaival, azaz a hatósági ellenőrzés rendszerének, folyamatainak fejlesztése, hatékonyságának növelése és az ellenőrzések minőségének, irányultságának és mélységének javítása a munkavédelem és a munkaügy területén egyaránt. Mobil mérőműszer Tachográf korongok olvasására alkalmas szkenner 3. Az új informatikai szakrendszer Az új informatikai szakrendszer bevezetésének a projekt tervezése során meghatározott célja az volt, hogy létrejöjjön egy olyan informatikai rendszer, amely hatékony, gazdaságos, lehetővé teszi különböző szakmai szervezeti egységek közös munkáját, de kivédi a duplikációt, gyorsítja a folyamatokat. A papír alapú rendszer kiváltásának megalapozása nem csak a működési hatékonyságot növeli, hanem környezettudatos döntés is, továbbá biztosítja a rendszer helytől és időtől független folyamatos elérését. Egy adatgyűjtési, adatelemző és adatszolgáltató rendszer kifejlesztése volt indokolt, amely a vezetők számára biztosítja a szervezet új típusú tevékenységének ellátásához szükséges stratégiai döntések alapjául szolgáló információkat, valamint képes a munkavédelem és munkaügy területén szakmapolitikai irányelvekhez, ágazati trendek vizsgálatához, az ellenőrzési célpontok kiválasztásához megfelelő és alátámasztott inputot szolgáltatni, azt informatikailag támogatni. A rendszer fejlesztésénél a következő elvárásokat vették fi gyelembe a megvalósítók: A szakrendszer kialakítása során fontos cél volt, hogy a rendszer tegye lehetővé a különböző szakmai szervezeti egységek hatékony együttműködését, és teljesen képezze le a hatósági feladatok folyamatait. Mindezek mellett kiemelt cél volt, hogy a rendszer folyamatosan rögzítse a munkavállalók (és munkáltatók) különböző nyilvántartásokban fellelhető adatait. Ezen adatok elemzésével könnyebben szűrhetők a bejelentés nélküli foglalkoztatások gyanús esetei. Tároló-szolgáltató szerver 12 13

8 Fontos volt továbbá, hogy az informatikai rendszer biztosítsa az elektronikus bejelentések lehetőségét. A megvalósuló online felületeken a hatóság elérhető lesz a munkáltatók és a munkavállalók számára is. A jogszabályban meghatározott munkavédelmi és munkaügyi témájú bejelentések (például: azbesztbontás bejelentése, mint kötelező bejelentés vagy a közérdekű panaszok bejelentése) online felületen is elérhetőek lesznek a munkáltatók és munkavállalók részére, ami jelentősen gyorsíthatja az ügyintézést. Ezzel megvalósul az a cél is, hogy a rendszer biztosítson lehetőséget a munkavállalók, valamint munkáltatók számára a jogszabályban előírt kötelező munkavédelmi és munkaügyi bejelentések megtételére, illetve lekérdezhetőségére, és egyben biztosítsa a régi rendszerek adatainak tisztítását és migrációját. Hatósági munkáról lévén szó, fontos cél volt, hogy a rendszer biztosítsa az archiválási lehetőséget, amely a statisztikai célból már nem szükséges részletes adatok és iratok archiválását valósítja meg, valamint, hogy az iratok elektronikusan is átadhatóak legyenek a levéltárnak. Az új informatikai szakrendszer megvalósításához szükség volt az informatikai tárolókapacitás növelésére, ami a projekt fi nanszírozásában szintén megvalósul. II. Döntés-előkészítés és elemző kapacitás megerősítése, módszertani fejlesztés tevékenység A TÁMOP kiemelt projektben közvetlen céljaink közé tartozott a hatósági ellenőrzés rendszerének, folyamatainak fejlesztése, hatékonyságának növelése, az ellenőrzések minőségének, irányultságának és mélységének javítása a munkavédelem és a munkaügy területén. A Döntés-előkészítés és elemző kapacitás megerősítése, módszertani fejlesztés elnevezésű tevékenységünk (a továbbiakban Döntés-előkészítés tevékenység) is szerteágazó feladatokat, fejlesztéseket valósított meg. Részt vett szorosan együttműködve az IT tevékenységgel annak az informatikai szakrendszernek a fejlesztésében, amelyről előző fejeztünkben is beszámoltunk, amely 2016-ban már a szakhatóságok informatikai hátterét fogja biztosítani. Ezen a területen három fő feladatot végzett el a tevékenység: folyamatok feltérképezése, optimalizálása, Magyarország munkavédelmi és munkaügyi helyzetének pontosabb feltérképezése, statisztikai számításokkal alátámasztott tendenciák és trendek megállapítása, új adatgyűjtési stratégiák kialakítása. Emellett, Magyarországon elsőként bonyolítottunk le e tevékenységünk keretében egy úgynevezett Munkaképességi Index felmérést is. A felméréshez kapcsolódóan három munkaképesség fejlesztő szakmai útmutató készült el, amelyek a foglalkozás-egészségügyi szakorvosok munkáját segítik. 1. Az informatikai szakrendszer A Döntés-előkészítés tevékenység nagyban hozzájárult a bevezetésre kerülő szakrendszer logikai tervezéséhez, hiszen a jelenleg használt hatósági folyamatok feltérképezése után sikeresen racionalizálhattuk azokat. Ez a számok tekintetében a következőképpen fest: Felmért, jelenleg használt hatósági folyamatok: Munkaügy: 22 db Munkavédelem: 31 db Adminisztráció: 8 db Összesen: 61 db Összevont, optimalizált folyamatok: Munkaügy: 3 db Munkavédelem: 9 db Összevont: 20 db Összesen: 32 db A megvalósítás szakaszában a folyamatok részletes tervezése, dokumentálása egy nemzetközileg is ismert és elfogadott BPMN (Business Process Modeling Notation) szabvány alkalmazásával történt. A rendszer így tökéletesen alkalmassá vált arra, hogy mind a folyamatmenedzsment, mind a szabályozás, mind az új informatikai rendszer követelmény specifi kációjának szempontjából teljes körűen lefedje az igényeket. A jelenlegi helyzet felmérését követően lehetőség volt a kialakított folyamatok új verziójaként a jövőbeli elvárt folyamatok, valamint a kapcsolódó informatikai rendszerek használatának dokumentálására. A módszertan hatékonyságát segítette, hogy a bemutatott folyamatmodellek minden esetben, a munkavédelmi és munkaügyi hatóságok vezetőivel és munkatársaival közösen, valós időben készültek el, elkerülve ezzel az utólagos dokumentálást, hosszas véleményezést. Az eljárások optimalizálása tehát jelentősen hozzájárul a hatósági szakrendszer hatékony tervezéséhez és logikai felépítéséhez, így például az eddig párhuzamosan futó ügymeneteket sikerült kiszűrni, ezzel egyszerűsítve a feladatellátást. A Döntés-előkészítés tevékenység koordinálásban ellátott feladatok a komplex nemzetgazdasági elemzéseket szolgáló, elemző módszerek kibővítésével, fejlesztésével az ország munkavédelmi és munkaügyi helyzetének hatékonyabb vizsgálatára és elemzésére adnak lehetőséget a továbbiakban. A megvalósított fejlesztések is támogatják a kormányzati és a szakmai szerveket a pontosabb közép-, és hosszú távú stratégiák meghatározásában, de segítsé

9 get nyújtanak a szakmai ágazatok vezetői számára is a szükséges stratégiai döntések meghozatalában. Az elemző kapacitás fejlesztése jelentős mértékben hozzájárul a munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzés irányelveinek célirányosabb megállapításához, ezen kívül lehetőséget nyújt a munkáltatók kockázatértékelés-alapú veszélyességi besorolására is. rejlő lehetőségeket, valamint a rendelkezésre álló informatikai megoldásokat, azonban a terület összetettsége miatt meg kellett őriznünk a rendszer alkalmazkodóképességének lehetőségét is. Ez azt jelenti, hogy bizonyos helyzetekben a rendszernek objektíven kell adatot szolgáltatnia a munkáltatókról, foglalkoztatási helyzetekről, lehetőséget biztosítva az egyes földrajzi, szakágankénti eltérések fi gyelembe vételére, tehát rugalmasan alkalmazhatónak is kell lennie. A hatékonyság biztosításához adatgyűjtésre, az eredményességhez pedig egy rendszerezett, széleskörű adatbázis működtetésére van szükség. Az adatokból komplex, nemzetgazdasági ágazatonként és földrajzi területenként is értékelhető elemzések, ágazati tendencia-vizsgálatok végezhetők el, valamint új adatgyűjtési stratégia hozható létre, amely hatékony támogatást nyújt a kiválasztásra vonatkozó döntések meghozatalában. Az elemző kapacitás megerősítésével a szakhatóság számára az alábbi tevékenységek ellátása vált lehetővé/teljesebbé: munkavédelmi és munkaügyi szakmai döntések előkészítésének támogatása, Magyarország munkavédelmi és munkaügyi helyzetének pontosabb feltérképezése, statisztikai számításokkal alátámasztott tendenciák és trendek megállapítása, a rendelkezésre álló adatok mélyebb elemzése, új adatforrások keresése, felhasználása, új adatgyűjtési stratégiák kialakítása, a gyűjtött és felhasznált adatok valóságtartalmának, megbízhatóságának vizsgálata, a munkabaleseti jegyzőkönyvekből származó információk mélyebb elemzése, kivizsgált foglalkozási megbetegedésekből és fokozott expozíciós esetekből származó információk mélyebb elemzése, ágazatok, tevékenységek, régiók kockázatainak szélesebb, részletesebb meghatározása és elemzése, a munkáltatók kockázatértékelés alapú veszélyességi besorolása. 2. A korábbi adatok felhasználása a jövő stratégiájának kidolgozásáért A FEIR (Felügyelői Ellenőrzések Informatikai és Iktató Rendszere) adatbázisából kinyert adatok alapján a szakemberek feltérképezték Magyarország munkavédelmi és munkaügyi helyzetét az ellenőrzések számát és arányát illetően megyei és szakág bontásban a es évekre nézve. A megismert adatokat feldolgozva további hasznos ötletek, hatékony megoldások fogalmazódtak meg tanácsadóink részéről annak érdekében, hogy a hatóságok előmozdíthassák a jogszabályok betartását, segítsék a munkáltatókat és a munkavállalókat a helyes gyakorlatok elsajátításában, megalapozva a konstruktív társadalmi párbeszédhez szükséges tisztességes és hatékony munkaügyi kapcsolatokat, valamint a kedvező befektetési környezet megteremtését. 3. A kockázatalapú munkáltató ellenőrzési kiválasztás módszertanának kialakítása A modern kor kihívásaira válaszolva, a technikai fejlődés lehetőségeit kihasználva valós igényként jelent meg a hatósági szakemberek napi munkájában az ellenőrzési célpontok kockázat alapú kiválasztásának lehetősége. Ezért kiemelt cél volt, hogy bevezetésre kerülhessen egy olyan egységes, objektív módszertan, amely épít a több évtizedes gyakorlatra és tapasztalatokra, használja a fellelhető adatbázisokban és azok esetleges összekapcsolásában 16 17

10 4. A Munkaképesség feltérképezése Munkaképességi Index konferencia 1 A TÁMOP kiemelt projekt keretében 2013 májusában megrendezett Munkaképességi Index Konferencia témájának középpontjában egy, a munkaképességi állapot nyomon követésére, illetve a munkaképességet befolyásoló egészségkárosodások szűrésére alkalmas módszertan ismertetése állt. A kétnapos rendezvény mintegy kétszáz 5. Munkaképesség fejlesztő szakmai kiadványok A kiemelt projekt keretében kidolgozásra került három olyan szakmai útmutató is, amelyek elsősorban a foglalkozás-egészségügyi orvosok részére nyújtanak segítséget ahhoz, hogy biztos alapokon nyugvó döntéseket hozhassanak a munkaköri alkalmasság megítélésekor, illetve a bizonyos egészségkárosodással élők munkahelyi egészségfejlesztésével kapcsolatban. A kiválasztásnál a gyakran felmerülő betegségek, és állapotok alapján választottunk témaköröket. A munkaképességet fejlesztő szakmai útmutatók célja az, hogy olyan iránymutatásokat fogalmazzanak meg, amelyek a lehető legnagyobb védelmet és egészségnyereséget jelentik a munkavállalónak, de eközben nem korlátozzák indokolatlanul a munkaerő-piaci megjelenésüket, ezáltal segítve az egyén boldogulását és javítva az ország teljesítményét. Több fórumon is említettük az IT tevékenység és a Döntés-előkészítés tevékenység szoros kapcsolatát. Hasonlatként egyszerűen úgy mutattuk be, hogy az információtechnológiai fejlesztéseinkkel sikerült létrehoznunk egy hatékonyan működő testet, amely képes lépést tartani a kor kihívásaival, a Döntés-előkészítés tevékenység pedig ennek a testnek a lelkét biztosította. Büszkék vagyunk erre a működő rendszerre, amely reményeink szerint nagy segítséget jelent a munkavédelmi és munkaügyi szakemberek számára. Munkaképességi Index konferencia szakember részvételével valósult meg, az érdeklődők itt ismerhették meg a Munkaképességi Index módszertanát és a tervezett kutatási célú országos reprezentatív felmérés kérdőívének tartalmát. A Munkaképességi Index forradalmi előrelépés volt abban a tekintetben, hogy nem a bekövetkezett sérülések, betegségek okozta károsodást, hanem a meglévő képességet méri fel. A több ezer munkavállalón végzett felmérés sikeresnek bizonyult, a követéses vizsgálatok pedig megerősítették a módszertan és a szemlélet létjogosultságát. A fi nn FIOH intézet kutatási célra biztosította a Munkaképességi Index módszertant. A év végén zárult felmérés során ötezer fő adatait gyűjtötték össze a szakemberek. Az eredmények tudományos közlemények alapját képezik, illetve országos szintű döntések meghozatalában nyújtanak segítséget. A felmérésbe 45 év feletti, az építőiparban, a mezőgazdaságban és az egészségügyben dolgozó munkavállalókat, autóipari dolgozókat, háziorvosokat illetve általános és középiskolai tanárokat vontunk be. A felmérés eredményeit felhasználó elsődleges célcsoportot a foglalkozás-egészségügyi szolgálatoknál dolgozó orvosok alkották, de emellett fontosnak tartottuk, hogy a munkavállalók és a munkáltatók is minél szélesebb körben megismerhessék a Munkaképességi Index számukra hasznos alkalmazási formáit. Fontos kiemelni, hogy a különböző okokból rosszabbodó mun- Munkaképességi Index konferencia kaképesség nem csak az egyén problémája. Az érintett munkavállalón kívül a munkaképesség hatással van a dolgozó családjára, a munkáltatójára, illetve idővel az egészségügyi és szociális ellátórendszer szükségszerű igénybevételén keresztül terhet jelent majd a társadalom számára is. Szükség van tehát egy olyan eszközre, amely segít megtalálni azokat a munkavállalókat, akik leginkább támogatásra szorulnak. Szakmai útmutatók a foglalkozás-egészségügyi orvosoknak 1 A Munkaképességi Index egy olyan rövid, hét kérdésből álló kérdőív, amely jól alkalmazható szűrésre, valamint a kérdésekre adott válaszok nagy biztonsággal jelzik előre, hogy a teszt alanya képes lesz-e aktuális munkáját hosszabb távon is folytatni. Az eszköz kiváló felhasználhatóságát jelzi, hogy ez idáig több mint 26 nyelvre fordították le

11 III. Munkavédelmi, munkaügyi és munkaegészségügyi szakterületi képzések tevékenység A szakmai kompetenciák fejlesztése, bővítése mára szinte minden hivatásban, minden szakterületen szükséges és elengedhetetlen. A munkavédelmi és munkaügyi szakhatóságok dolgozói esetében sincs ez másként. A munkaügyi szakembereknek folyamatosan lépést kell tartaniuk a hazai és nemzetközi jogszabályok változásaival, a munkavédelmi szakembereknek pedig a technikai fejlődéssel, ipari és gazdasági változásokkal, trendekkel. Ez kiemelt fontosságú feladat, hiszen a hatóság feladatkörébe tartozó, munkavédelmi (munkabiztonsági és munkaegészségügyi) és munkaügyi szakterület számos tudományágat ölel fel, széles szakismereti igényt támaszt a szakemberek felé. Emellett mind a kormányzat, mind pedig a társadalom részéről jogos elvárás, hogy az egyes szakhatóságok egyre hatékonyabb és eredményesebb működést mutassanak fel. A huszonegyedik század által támasztott kihívásoknak megfelelni képes munkavédelmi és munkaügyi szakhatóság elképzelhetetlen folyamatos képzések, és a szakmai oktatás fejlesztése nélkül. A TÁMOP kiemelt projekt céljai között hangsúlyosan szerepelt a humánerőforrás fejlesztésének segítségével a hatékonyság növelése és az ellenőrzések minőségének javítása, továbbá a szolgáltatás jellegű feladatok ellátása során az ügyfélbarát szemlélet, tanácsadói funkció hatóságon belüli támogatása is. A projekt keretében lehetővé vált a szakterülethez kapcsolódó oktatás, képzés fejlesztése és modernizálása is. A képzéseinket három fő területre osztottuk fel már a tervezés fázisában: munkavédelmi és munkaügyi szakmai képzések, személyiség- és készségfejlesztő, ismeretbővítő képzések, integrált felsőfokú munkavédelmi szakirányú képzési program fejlesztése, pilot képzés lebonyolítása. A szakmai képzésekkel lehetőséget biztosítottunk a munkavédelmi és munkaügyi hatósági szakemberek számára a mindennapos munka során használt szakmai kompetenciáik fejlesztésére, ismereteik bővítésére, elmélyítésére. Ez a korábban már említett technikai, ipari, gazdasági és jogszabályi változások miatt is feltétlenül szükségesnek és hasznosnak bizonyult. A személyiség- és készségfejlesztő, ismeretbővítő képzések lehetőséget adtak számukra, hogy a megszerzett szakmai tudást hatékonyabban hasznosíthassák. A specialista munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések kivizsgálása területén felsőfokú szakirányú továbbképzés létrehozásával, elindításával sikerült a hazai képzési rendszer egyik jelentős hiányosságát orvosolni. Sokáig a magyar felsőfokú szakképzési rendszernek ugyanis a munkavédelmi szakterületen nem képezte részét az integrált graduális felügyelői képzés. Így a mindenkori szakmai irányítónak kellett biztosítania a megfelelő szakismereteket magába foglaló tananyagok elkészítését, képzések megszervezését. Összességében a kiemelt projektben végrehajtott átfogó képzési programban a szakismereti és készségfejlesztési képzési igény rendkívül összetetten és szerteágazóan, a munkavédelmi-, illetve a munkaügyi szakhatóság személyi állományának csaknem egészét érintette. 1. Munkavédelmi és munkaügyi szakmai képzések A szakmai képzések kapcsán kiemelendő, hogy a kiemelt projekt keretében valósult meg a tananyagfejlesztéstől az oktatók kiválasztásáig, egészen a képzések lebonyolításán át minden folyamat. A TÁMOP projekt keretében tizenöt (tíz munkavédelmi és öt munkaügyi témájú) szakmai képzési program és kapcsolódó tananyag fejlesztése és akkreditálása valósult meg, amelyek a hatósági tevékenység gyakorlati szempontú fejlesztését támogatják. Az adott témákban nagy tudással rendelkező szakemberek bevonásával készült tananyagok jelentős részének elektronikus változata a projekt honlapján mindenki számára ingyenesen elérhető. A szakterületi képzések 2013 novemberében kezdődtek és 2015 márciusáig 58 alkalommal valósultak meg az ország különböző pontjain. A szakma felkészült, és a helyszíni ellenőrzések során sok tapasztalatot szerző munkatársai osztották meg tudásukat oktatóként a két, három vagy négy napos képzések során a résztvevőkkel. A képzések során 168 napon keresztül, összesen tanórán belül fő részére történt oktatás 35 előadó közreműködésével. Munkaüggyel kapcsolatos frontális szakmai képzés A szakterületi képzések végeztével minden alkalommal hallgatói elégedettséget mértünk. A kapott információkat a képzések hatékonyságának, minőségének további javításához használtuk fel, és a kérdőívek összesítésénél a következő eredményeket szintetizálhattuk: képzési helyszínnel kapcsolatos elégedettség: 4,51 a képzés/tréning tartalmával, tematikájával kapcsolatos elégedettség: 4,46 az oktató személyével, tájékozottságával kapcsolatos elégedettség: 4,44 Munkavédelem (munkabiztonság és munka-egészségügy) A munkavédelmi képzéseken az alapvető fontosságú munkabiztonsági és munkaegészségügyi témakörökön túl jellemzően az építőiparra, feldolgozóiparra, mezőgazdaságra, erdőgazdálkodásra, továbbá a kóroki tényezőkre (például: zaj, rezgés, fertőzésveszély) vonatkozó naprakész ismeretekkel gazdagodtak a képzések résztvevői, tekintettel arra, hogy ezek a bekövetkezett munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések száma és súlyossága alapján kiemelt ágazatok, illetve tényezők. Szakmai konferencia Munkaügy A munkaügyi hatósági szakemberek részére szervezett képzések célja a munkaügyi ellenőrzés hatáskörének teljes spektrumát felölelő témakörökhöz kapcsolódó tudásbővítés volt. Ennek keretében kiemelt fi gyelmet kapott a képzések során az új Mt. (2012. évi I. törvény, a munka törvénykönyvéről) részleteinek megismerése. A munka díjazásának, a munkaidő- és pihenőidő, és a speciális foglakoztatás szabályozása egyaránt szerepelt a képzési témakörök között. A képzések oktatói nagy hangsúlyt fektettek az uniós munkavégzés előírásainak megismertetésére is

12 2. Személyiség- és készségfejlesztő, ismeretbővítő képzések A személyiség- és készségfejlesztő képzések a munkavédelmi és munkaügyi hatósági tevékenységet ellátó munkatársak kommunikációs, konfl iktuskezelési készségeinek, továbbá a szervezetirányítás vonatkozásában szükséges kompetenciák fejlesztését biztosították. Ezek a képességek ma már egyre inkább szükségesek a hatékony munkavégzéshez és szervezeti működtetéshez. A képzésekért felelős tevékenység kiemelt célja volt a munkavédelmi szakemberek számára a korábbi képzési struktúrában nem szereplő Specialista munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések kivizsgálása területén elnevezésű szakirányú továbbképzés fejlesztése és megvalósítása a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az Óbudai Egyetem közreműködésével. A szakirányú továbbképzési rendszer magas szintű, a munkavédelem két kiemelten fontos szegmensére koncentráló, hatósági megközelítést alkalmazó, gyakorlatorientált tudást biztosított. Ennek köszönhetően a szakemberek a specialistákra jellemző jártasságot szereztek a bármely munkáltatónál bekövetkezett foglalkozási megbetegedésekre és a munkabalesetekre vonatkozóan. A képzés része volt továbbá a kiváltó okok azonosítása, a megelőzési technikák kialakítása és bevezetése, a vizsgálati, és az értékelési eljárás alkalmazása, valamint új módszerek fejlesztése. Kommunikációs tréning: A kommunikációs tréningek célja elsősorban az volt, hogy a munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzési hatósági tevékenységet ellátó munkatársak kommunikációs készségeit fejlessze, hogy a tréningen résztvevők a munkájuk során hatékony módon legyenek képesek tájékoztatni mind a munkáltatókat, mind a munkavállalókat az intézkedésekről, az elkövetett szabálytalanságokról és jogszabályoknak megfelelő helyes gyakorlatról. Konfl iktuskezelő tréning: A konfl iktuskezelő tréningen a felügyelők támogatást kaptak az előítéletek és ellenállások kezeléséhez, a segítői attitűd helyes arányainak megválasztásához (kompetenciahatárok pontosítása, szerepek azonosítása). Emellett konfl iktuskezelési technikákat sajátíthattak el a munkatársakkal és ügyfelekkel kapcsolatban egyaránt. Coaching szemléletű vezetés a módszertani képzés célja volt, hogy a résztvevők megismerjék, és magas szinten alkalmazzák a coaching eszköztár elemeit vezetői munkájuk során, ezáltal támogatva céljaik megvalósítását szervezeti, vezetői és személyes szinten. A coaching eszköztár bővülése jelentős változást indukálhat a következő területeken: vezetői készségek fejlesztése, alkalmazottak hatékonyságának növelése, belső kommunikáció hatékonyságának növelése, vezetői coaching (betanítás, új munkakörre való felkészítés, új feladat átadása, vezetői feladatokra való felkészítés). Tréning gyakorlat készségfejlesztő képzésen Előadás a Specialista munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések kivizsgálása területén szakirányú továbbképzésen 2014 őszén kezdődött a két féléves képzés a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint az Óbudai Egyetem közös megvalósításában, amelynek végén 35 szakember szerezhet foglalkozási megbetegedések és munkabalesetek kivizsgálásának specialistájaként diplomát. A képzés a jövőben is elérhető lesz, hiszen szerepelni fog a BME és az Óbudai Egyetem választható képzései között. A képzések és a hozzájuk kapcsolódó rendezvények során a szakmai közösségépítést és a tapasztalatcserét egyaránt igyekeztünk biztosítani, fejleszteni. Bebizonyosodott a képzések során, hogy a szakterületek képviselői rengeteg tudást halmoztak fel munkájuk során, amelyeket ilyen alkalmakkor megoszthatnak egymással. A projekt keretében megvalósult képzések remek lehetőséget biztosítottak arra, hogy a munkavédelmi és munkaügyi szakemberek személyes és szakmai kapcsolataikat mélyíthessék el, ezzel is egységesebbé, hatékonyabbá téve a szakhatóságok működését. A TÁMOP kiemelt projekt megvalósítása során vállalásokat tettünk a képzési tevékenység oktatási számait illetően. Megvalósítási iránycél volt 5 db, a projekt keretében kifejlesztett és akkreditált képzési program megvalósítása, ehelyett ahogyan azt már említettük 15 képzési program fejlesztése és akkreditálása történt meg. A képzésen résztvevők számát 392 fő oktatásában határoztuk meg célul, március végéig összesen 443 fő vett részt az oktatásokon. Terveink között szerepelt továbbá, hogy 250 intézménynek juttatjuk el az akkreditált tananyagokat, a megvalósítás során azonban több mint 300 intézmény kapta meg a nyilvános oktatási anyagokat. Mediációs tréning: Ezen a képzésen a cél az volt, hogy a szakemberek megtanulhassák a mediáció mint korszerű, alternatív konfl iktuskezelési módszer alapvető eszközeit, elsajátítsák az elméleti alapismereteket, és feltárásra kerüljenek a mindennapi munka során kamatoztatható közvetítői képességek. Elemző statisztikus képzés: A képzés célja volt, hogy alkalmazó felhasználók részére aktualizáló, hiánypótló tudást biztosítson a statisztikai programcsomagok, adatgyűjtési eljárások, adatkezelés, adattisztítás, kategorizálás, modell építés, modellek, mintázatok felhasználása, kivonatolás lényege, kétdimenziós kereszttáblák vizsgálata, értelmezése, klasszifi kációs és szegmentációs eljárások megismeréséhez. Az elemző statisztikus képzések a szakmai feladatellátás hatékonyságát növelik. Az angol jogi szaknyelvi képzés célja volt, hogy a munkavédelmi és munkaügyi hatósági szakemberek olyan szaknyelvi szókinccsel rendelkezzenek, amely akár az ellenőrzések, akár a nemzetközi szervezetekkel történő kapcsolattartás során biztosítja a hatékonyabb és könnyebb kommunikációt, de segítséget nyújthat jogszabályok, szakmai anyagok értelmezésében és fordításában is. 3. Integrált felsőfokú munkavédelmi szakirányú képzési program fejlesztése, pilot képzés lebonyolítása - Specialista munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések kivizsgálása területén szakirányú továbbképzés 22 23

13 IV. Társadalmi kommunikáció és PR tevékenység A projekt tervezésekor számos olyan probléma és megoldásra váró feladat merült fel, amelyek visszavezethetőek voltak a társadalom munkavédelmi és munkaügyi szakterületeit érintő hiányos ismeretekre. Emiatt az egyik legfontosabb célkitűzés a munkavállalók és munkáltatók munkavédelmi és munkajogi tudatossági szintjének emelése volt, hiszen a szabályok ismerete, betartása és betartatása egyéni és nemzetgazdasági szinten is előnyökkel jár. Fontos jelenség, hogy a közterhek befi zetését elkerülő vagy a munkavédelmi előírások megszegésével rövidtávon költségmegtakarításokat elérő vállalkozások magatartásukból eredendően jogtalan piaci előnyökhöz jutnak. Éppen ezen piaci szereplők miatt jogos elvárás, hogy a legális foglalkoztatást és a biztonságos munkavégzést megvalósító munkaadók érdekeit megvédje az állam. További nemzetgazdasági célokat szolgál az is, hogy az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkakörnyezetet biztosító, a munkaképesség megőrzését szem előtt tartó munkáltatók elismerésben részesüljenek. Annak a társadalmi elvárásnak is meg kell felelni, hogy az ellenőrzést és felügyeletet biztosító szervek ne csak szankciókkal, de a jogkövető magatartásra sarkalló egyéb eszközökkel prevencióval is támogassák a fenti nemzetgazdasági célokat. A TÁMOP / azonosítószámú, A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése című kiemelt projekt feladatai között emiatt kapott kiemelt szerepet a tájékoztatás. A munkavállalók egyes csoportjainak (főleg a fi atal munkavállalók, az alkalmi munkát végzők, az idősebb munkavállalók) foglalkozási kiszolgáltatottsága nagyobb, többek között a munkavédelmi és munkajogi ismerethiányuk miatt, tehát ezen csoportok fokozott védelmet és tájékoztatást igényelnek. Tény azonban az a napi jelenség is, hogy a dolgozók az elbocsátástól, vagy a munkanélküliségtől való félelmükben nem mernek jogaikért kiállni, a legális foglalatoztatással kapcsolatos dokumentumokat, vagy a biztonságos munkavégzéshez szükséges körülményeket, eszközöket megkövetelni. A munkavállalói tudatosság hiányában a munkavállalók sok esetben nincsenek tisztában a jogaikkal. Az ellenőrzésekkel kapcsolatban fontos tény, hogy mind a munkavédelem mind a munkaügy területén érzékelhető az a kormányzati elvárás, hogy a jogsértések csökkenjenek, amelynek egyik lehetséges megoldása a prevenció. A társadalmi tudatosság növelésével a jogkövető magatartás és az egészséges, biztonságos munkavégzés iránti igény is növekedhet, amely egyben eredményezi a munkavállalók munkaképességének minél hosszabbtávon történő megőrzését. Ebből következően szükség van a munkavédelmi és a munkaügyi szemlélet megváltoztatására, a szakterületek társadalmi jelentőségének felismerésére. 1. Társadalmi kommunikáció A hatóságok már korábban is komoly hangsúlyt fektettek a mind teljesebb és pontosabb lakossági információáramlás megteremtésére. Nagy fi gyelmet fordítottak a társadalom érintett rétegeinek komplex tájékoztatására, felvilágosítására (például hírlevelek, kiadványok, tájékoztató anyagok formájában). A hatóság eddig is kiadott közérthető, fi gyelemfelkeltő információs anyagokat annak érdekében, hogy bevonják a társadalom szereplőit az ellenőrzések támogatásába, és a hatékonyság fokozásába. A társadalmi kommunikációhoz tartozóan a munkavédelmi és a munkaügyi hatóság tevékenységét a partnerség szellemében végzi. Ennek keretében fontosnak tartja a tudatos nyitást a civil szféra irányába, hogy a hatóság és a civil szervezetek/szociális partnerek között folyamatos konzultáció és együttműködés valósuljon meg, különösen a súlyos munkavédelmi és munkaügyi jogsértések visszaszorítása érdekében. Összességében elmondható, hogy a társadalmi kommunikáció kiemelt szereppel rendelkezik a jogsértések megelőzésében és visszaszorításában, továbbá a hatóságok stratégiai céljai között folyamatosan szerepel, hogy ezen a területen a csatornáit bővítse. Szakmai előadások a Construma szakkiállításon Fiatalok és idősebbek a projekt egyik fórumán 24 25

14 A Társadalmi kommunikációs és PR tevékenység feladata volt, hogy minél többen ismerjék fel érdekeltségüket a szabályos foglalkoztatásban és a biztonságos, az egészséget megóvó munkahelyek kialakításában. Ezen érdekek érvényre juttatása a munkavállaló oldaláról az életminőség javulását, a munkáltató oldaláról pedig a versenyképesség erősödését segítik. 2. A Társadalmi kommunikáció és PR projektelem legfontosabb tevékenységei A projekt kezdetén az első és legfontosabb feladat annak felmérése volt, hogy két szakterület vonatkozásában a lakosság társadalmi tudatossága milyen szinten áll. Ennek érdekében előkészítő tevékenységként egy a munkavédelemmel és munkaüggyel (a foglalkoztatás jogszerűségével) kapcsolatos kutatást végeztek a szakemberek, amelynek célja a tájékozottsági, azaz a beágyazottsági szint megállapítása volt. A kutatás összefoglaló tanulmányának a következő kérdésekre kellett választ adnia: A kötelező nyilvánosság keretében tartottuk meg lakossági fórumainkat is. A 40 állomásból álló, Magyarország minden megyéjére kiterjedő országos rendezvénysorozat célja a fi atal munkavállalók felvilágosítása volt munkavédelmi és munkaügyi kérdésekben egyaránt őszétől 2015 tavaszáig olyan szakiskolákat és szakközépiskolákat kerestünk fel, amelyeknél az oktatott szakmákban a balesetek gyakorisága kiemelkedő, vagy a munkaügyi ellenőrzések statisztikái alapján veszélyesnek tekinthető. Rendezvényeinket elsősorban a végzős évfolyamok tanulóinak szerveztük, akik a rendezvény tanévében léptek be a munka világába. Fórumaink keretében 40 helyszínen, 19 megyében (+ Budapest) jártunk, és közel 2100 főt értünk el programjainkkal. 5. Társadalmi tudatosságot növelő kiemelt kommunikáció Projektünk során az Európai Unió által előírt kötelező kommunikáció teljesítésén kívül vállaltuk egy Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Roadshow elnevezésű rendezvénysorozat szervezését, és egy országos, a lakosság széles körét elérő PR kampány megvalósítását is a társadalmi tudatosság növelése érdekében. A munkáltatók és munkavállalók hogy ítélik meg a munkahelyi egészségvédelem és biztonság fontosságát, valamint ennek megvalósításában helyesen látják-e helyüket, szerepüket? A potenciálisan munkavállalóvá váló korosztály közgondolkodásában milyen mértékben vannak jelen a munkavégzésből adódó veszélyek, valamint e veszélyek milyen körét ismerik, valószínűsítik? A potenciálisan munkavállalóvá váló korosztály meg tudja-e határozni, hogy miért fontos a munkahelyi biztonság és az egészség illetve annak megőrzése a munkavállaló és a társadalom szempontjából, valamint a munka világán belül kinek mi a feladata a biztonságos munkavégzés feltételeinek a kialakításában? Ismerik-e a munkáltatók, illetve a munkavállalók a lehetséges foglalkoztatási formákat és azok legalapvetőbb jellemzőit? A Baseline kutatás eredményei alapján megállapított kiindulási és az elérni kívánt társadalmi tudatossági szint ismeretében egy akciószintű, részletes stratégia készült el a rendelkezésre álló kommunikációs eszközrendszerrel. A fejlesztés és szemléletformálás egy jellemzően fi gyelemfelkeltő, érzékenyítő, majd ismeretbővítő programokból, médiakampányból álló kommunikációs projekt keretein belül valósult meg. 3. A tevékenység célja, a társadalmi tudatosság növelése a kommunikáció eszközeivel Az Európai Unió által fi nanszírozott projekteknek minden esetben van egy kötelező kommunikációs feladatuk, amelynek célja a nyilvánosság biztosítása, és a projekt céljainak elfogadtatása a lakosság körében. A TÁMOP kiemelt projektnek tehát ezen a kötelező kommunikációs projektrészen kívül egy teljes tevékenysége a társadalmi kommunikációval foglalkozik. 4. Kötelező kommunikáció A kötelező kommunikáció jegyében rendezvények szervezésén és megvalósításán kívül információs anyagok, brosúrák, szórólapok, eredménytermékek kerültek elkészítésre, közlemények útján jutattuk el a sajtó képviselői számára a projekt főbb üzeneteit. De a kötelező kommunikáció keretében készítettük el a projekt honlapját is 2, ahol megtekinthetőek rendezvényeink, híreink, aktualitásaink és kommunikációs kampányunk minden eleme egyaránt. A webes jelenlét a mai világban alapkövetelménnyé vált, és ezzel a kommunikációs csatornával olyan online felületet alakítottunk ki, amely könnyen áttekinthető és mindenki számára folyamatosan frissülő, hasznos információkkal bír hely- és időkorlátok nélkül. 2 internetes oldal A projekt keretében kiadott szakmai kiadványok Tervezett PR cikk a projekt számára 6. Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Roadshow A társadalmi tudatosság növelését célzó munkavédelmi és munkaügyi témájú előadássorozat megvalósítása - amelyet Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Roadshownak neveztünk el -, a tevékenység egyik kiemelkedő feladata. A rendezvénysorozat keretében minden megyében kiválasztottuk azokat a témákat, amelyek egyrészről a legtöbb balesetet, foglalkozási megbetegedést okozzák az adott területen, illetve azokat a szakágakat, amelyek a veszélyességi statisztikákba különlegességük, egyediségük folytán kerültek be. Munkaügyi szempontból azokat a foglalkoztatási szabálytalanságokat emeljük ki az előadások tervezése során, amelyeket a megyékben a munkaügyi ellenőrzések során a legtöbb estben tártak fel a hatóság szakemberei. A 39 helyszínre ütemezett előadássorozat elsősorban vállalkozók, illetve a két szakterület szakemberei részére szolgálhat új információkkal, de célunk a civil Lakossági fórumon egy szakiskolában Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Roadshow 26 27

15 szervezetek bevonása is. A rendezvénysorozat előkészítése során közel szakember regisztrált a programokra, de a sajtó képviselőinek munkájának köszönhetően további tízezrekhez juthatnak el a projekt fő üzenetei. 7. PR kampány A Jó munkahely elnevezésű PR kampány célcsoportjai között szerepeltek a munkavállalók, a munkaadók, a munkavállalók hozzátartozói, valamint az országos média szereplői is, de ugyanezen csatornákon kívántuk a döntéshozókat, az érdekképviseleteket, a szakmai szervezeteket és az önfoglalkoztatókat is megszólítani. A PR kampány projektelem a célcsoportok tudatosságának fejlesztéséhez, szemléletformálásához számos csatornát nyit. Ezen csatornák között megtalálhatók a célzott tartalmú tájékoztató anyagok, a tematikus rendezvények, a fesztiválok, a szakkiállítások, munkahelyi és iskolai programok, valamint a klasszikus és az online médiaeszközök. 9. További rendezvények A projekt megvalósítói csapata több konferencián, szakkiállításon, rendezvényen is elérhető volt az érdeklődők számára. Ezen események alkalmával főként a cégvezetők, a szakemberek kérhettek tanácsokat akár konkrét esetekben is, a projekt munkatársai így közvetlenül az adott területek véleményformálóival folytathattak párbeszédet. 8. Online kampány és eszközei A mai világban az online felületeken történő megjelenés elengedhetetlen ahhoz, hogy a társadalomban minél szélesebb körű elérést biztosítsunk. Az online kampányrészben 7 db banner segítségével reklámozzuk a projekt honlapját, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Roadshowt, továbbá a Jó munkahely PR kampány keretében elkészített kampányfi lmjeinket, és a webes alkalmazásokat. A bannerekkel több millió érdeklődőt érhetünk el az online térben. Az online felületeken készítjük el a TÁMOP kiemelt projekt Jó Munkahely elnevezésű Facebook közösségi oldalát és Youtube csatornáját. A social media felületeken a Facebook esetében több mint ezer fő folyamatos követő elérését céloztuk meg, amelynek keresztül a munkavédelmi és a munkaügyi témák, üzeneteink több tízezer érdeklődőhöz juthattak el. A projekt Jó Munkahely Youtube csatornáján közel több tízezer megtekintés elérését terveztük reklámfi lmjeinkkel. A megtervezett kommunikációs üzeneteket azzal kívántuk erősíteni, hogy a projekt üzenetei egyszerre több kommunikációs csatornán is elérhetőek az érdeklődők számára. A rendezvényeinken regisztrált megjelentek hírleveleket kapnak aktuális eredményeinkről, üzeneteinkről, amelyek mellé aktuális érdeklődésre számot tartó munkavédelmi és munkaügyi kiadványokban erősítjük meg ismereteiket. Ezen anyagok segítségével hasznos munkavállalói és munkaügyi információkat juttatunk el a kiemelt projekt célcsoportjai számára, az aktuális jogszabályok fi gyelembe vételével. Ezek a kiadványok, írások sok esetben hiánypótlóak, és közérthetően tartalmazták a releváns jogszabályokat, előírásokat. A napilapokban és az online médiában PR cikkek jelennek A kampány egyik kiállítási installációja meg a szakterületek kiemelt témáiról, amelyek több millió olvasóhoz jutnak el. A kampány keretében olyan játékos, mégis informatív webes alkalmazások is készülnek, amelyeket okostelefonra, illetve táblagépre lehet letölteni. A legnagyobb eléréssel a munkavédelmi témájú reklámfi lmek, rádióspotok országos sugárzás esetében terveztünk, ezzel mutattuk meg a téma fontosságát a hazai társadalom számára. A 4 db televíziós spot és a 2 db rádiós reklámspot országos sugárzásával több tíz milliós eléréssel számoltunk. Pillanatfelvétel egy nyári fesztiválon A fi atal munkavállalók elérése érdekében a megvalósítók könnyűzenei fesztiválokon is biztosították a projekt jelenlétét, ezzel egy rendhagyó eszközt használtunk a munkavédelmi és a munkaügyi szakterület népszerűsítésére. A projektelem főként a fi atal munkavállalókat és a diákokat célozta meg a fesztiválokon, egy erre a célra kialakított edukatív, szórakoztató, interaktív programcsomag segítségével. Ennek következtében közvetlen légkörben találkozhattunk a projekt egyik legfontosabb célcsoportjával. Projektsátor az egyik nyári fesztiválon Fesztiválozó a részeg-szemüveges akadálypályán 28 29

16 V. Jogsegélyszolgálatok koordinációjáért felelős tevékenység A TÁMOP / azonosítószámú kiemelt projekt céljai között szerepel a munkavállalói célcsoportok tudatosságának, tájékozottságának és ismereteinek fejlesztése, a szemléletformálás, továbbá a létező és leendő munkáltatók (elsősorban kis- és középvállalkozások) ismereteinek bővítése munkavédelemi és munkaügyi szempontból. A Jogsegélyszolgálatok koordinációjáért felelős tevékenység célja a munka világát érintő, és az ahhoz kapcsolódó főként jogi kérdésekben nyújtott segítségnyújtás koordinálása. A jogi ismeretek hiánya maga után vonja a munkavállalók kiszolgáltatottságát, amely ráadásul a munkaügyi bíróságok és a munkavédelmi, illetve munkaügyi intézményrendszer túlterheltségét is okozza, a munkáltatók számára pedig veszteségeket eredményezhet. A legális foglalkoztatás elősegítése a munkajog és a vállalkozóvá válás kapcsán az ingyenes jogsegélyszolgálatot nyújtó TÁMOP B pályázati felhívás keretében megvalósuló projektek szakmai koordinálásán keresztül valósult meg. Ezen projektek céljai jól kapcsolódtak a kiemelt projekt céljaihoz. Fontos volt, hogy a jogsegélyszolgálatok tevékenységének fejlesztésével, az általuk nyújtott térítésmentes jogi segítség keretében minél több munkavállalóhoz, munkáltatóhoz jussanak el a munkavédelemmel és munkaüggyel kapcsolatos aktuális információk. Az ingyenes jogsegélyszolgálatok tevékenységének koordinálása a TÁMOP B pályázati kiírás nyertes szervezeteinek, és az általuk irányított Országos JOGPONT+ Mini hálózatok egységes működésének a fejlesztését és támogatását jelentette. Az fős lélekszámú magyar településeken 2013 júniusától 116 ingyenes JOGPONT+ Mini iroda jött létre, amelyek feladata az volt, hogy elsődlegesen a munkavállalók, munkáltatók, vállalkozók, vállalkozni kívánók számára, a munka világát érintő, és az ahhoz kapcsolódó jogi kérdésekben nyújtson tájékoztatást a munkába lépés, a vállalkozás megkezdése előtt, alatt és után. Mindezeken felül a szolgálat egyéb jogi területen is naprakész információkkal szolgálhatott az érdeklődőknek. annak használata, a legfrissebb munkaügyi és munkavédelmi jogszabályok, vagy az esélyegyenlőség kérdése a munka világában. A rendezvényeken a cél a szakemberek közötti tapasztalatcsere volt, ezt segítettük elő kerekasztal beszélgetések és szakmai előadások szervezésével is. Ezek a rendezvények lehetőséget biztosítottak a jogi tanácsadást nyújtó jogászoknak és egyéb közreműködőknek az új információk elsajátításán túl a tapasztalatcserére is. A TÁMOP B pályázati kiírás nyertes szervezeteinél foglalkoztatott projektmegvalósítók tapasztalatcseréje során nagyszerű lehetőség nyílt egy-egy térségben bevált marketing módszerek megismerésére, valamint az előrehaladások és szakmai sikerek bemutatására. 3. Egységes Iratminta-tár összeállítása az egységes jogi háttéranyagokért A projekt keretében a JOGPONT+ Mini irodák egységes működését támogató, komplex Iratminta-tár készült el, amely megkönnyítette és meggyorsította az ügyintézést a tanácsadások során. Az iratminták előzetes igényfelmérések alapján, szakjogászok közreműködésével jöttek létre, így 81 témakörben, összesen 98 darab iratminta készült el. Az Iratminta-tár egységes formai- és jogi követelményeknek is megfelelő iratmintákat tartalmaz, a munkajog mellett a társasági jog, a társadalombiztosítás jog, a családjog, a közigazgatási jog és az adójog területein. A gyűjtemény a legfrissebb jogszabályok alapján készült, már fi gyelembe véve a március 15-én hatályba lépő új Polgári Törvénykönyvben bevezetett jogszabályváltozásokat is. Az Iratminta-tár létrehozásával nem csupán a tanácsadást végző jogászok munkáját támogatta ily módon a kiemelt projekt, hanem a jogsegélyszolgálatokhoz forduló ügyfeleket is az ügyintézési folyamataikban. 1. A Jogsegélyszolgálatok által ellátott esetek nyilvántartása, elemezése Jogsegélyszolgálatok koordinációjáért felelős tevékenység keretében a JOGPONT+ Mini hálózat valamennyi irodájának ügyforgalmi adatait adatbázisba rendeztük, ezek alapján elemzések készültek, az így létrejött adatbázisból megismerhető, hogy az egyes régiókban, illetve a JOGPONT képviseleteken milyen esetszámmal dolgoztak, és milyen tipikus esetekkel találkoztak a szolgálat munkatársai. Az adatokból félévente készült országos szintű összesítés és elemzés, amelyek bárki számára elérhetőek a projekt honlapján. Szakmai kiadvány a jogsegély rendezvényeiről Szakmai konferencia 2. Tájékoztatás és tapasztalatcsere A projektelem keretében számos konferencia, szakmai fórum került megszervezésre annak érdekében, hogy a legfontosabb információk valamennyi érintetthez így a jogsegélyszolgálati munkában résztvevő jogászokhoz és a szolgáltatást igénybe vevő vállalkozókhoz is eljussanak. A résztvevők olyan témakörökben kaphattak információkat, illetve mélyíthették el a már meglévő tudásukat, mint az alternatív vitarendezési módok, az Iratminta-tár és A tevékenység feladatait bemutató szakmai anyag borítója A koordinált JOGPONT irodák szakmai elemzéseit tartalmazó kiadvány 30 31

17 4. Szakmai konferenciák A jogsegélyszolgálatok tapasztalatcseréjének támogatására augusztus között kétnapos konferencia került megrendezésre a JOGPONT+ Mini irodák jogászai és szakmai megvalósítói részére. Például a Kis cég, kis kockázat? című konferencia az ismerethiányból adódó problémák megelőzéséhez segítséget nyújtó, a jogsegélyszolgálatok működésének megismerését és a munkáltatók tájékozódását segítette. A rendezvény a projekt szervezésében került megrendezésre, főként kisvállalkozók részére. A tevékenység saját tapasztalataiból és a résztvevők visszajelzéseiből levont következtetések alapján mind a jogászok, mind pedig a résztvevő vállalkozók számára sok hasznos, új, a mindennapi munkavégzésükben is alkalmazható elemet tartalmaztak a konferenciák. 5. Kiadványok, PR cikkek példányban jelent meg a projekt gondozásában egy tájékoztató füzet az országos JOGPONT+ Mini projekt keretében végzett tevékenységről Térítésmentes jogi segítségnyújtás címmel. A kiadvány iránt nagy érdeklődés mutatkozott a fesztiválokon és a lakossági fórumokon egyaránt. A tájékoztató füzet országszerte eljutott a célcsoport jelentős részéhez a JOGPONT+ Mini irodákon és a munkaügyi és munkavédelmi megyei szakhatóságokon keresztül. A kiadvány elektronikusan is elérhető és letölthető a projekt weboldaláról ( A JOGPONT+ Mini szolgáltató irodák tevékenységének népszerűsítése céljából a konferenciák és kiadványok létrehozásán túl PR cikkeket is megjelentettünk, így az üzenetek olvasók tízezreihez jutott el a médiának köszönhetően. Büszkék vagyunk a TÁMOP kiemelt projekt megvalósítása során elért eredményeinkre. Hiszünk abban, hogy fejlesztéseink, korszerűsítéseink, képzéseink, társadalmi tudatosságot növelő kampányunk komoly előrelépést jelent a munkavédelmi és munkaügyi szakterületek számára. A projekt előrehaladása során meggyőződhettünk arról, hogy a hatósági fejlesztéseket célszerű kiemelten kezelni a jövőben is. A TÁMOP projekttel Magyarország is csatlakozott azon országok táborához ahol már kiemelt fontosságot tulajdonítanak a két szakterület fejlesztése számára. Hisszük, hogy jelentősen hozzájárultunk a hatósági munka modernizálásához, valamint a társadalmi tudatosság növelésben is jelentős előrelépést értünk el. Az eredményeink ezt mutatják: Új szakrendszer fejlesztése SZEMÍR 30 féle orvosdiagnosztikai műszer beszerzése Mobil mérőműszerek és baleseti helyszínelő készletek, speciális mobileszközök minden megyében Optimalizált hatósági folyamatok Munkaképességi Index kutatás Elemzési módszertanok Akkreditált képzési programok, tananyagfejlesztés Képzések közel 1500 szakember részére Felsőfokú szakirányú továbbképzés fejlesztése, pilotképzés Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Roadshow PR kampány több milliós eléréssel Lakossági fórumok országszerte JOGPONT+ Mini irodák koordinációja Iratminta-tár létrehozása Szakmai kiadvány a térítésmentes jogi segítségnyújtásról A TÁMOP / azonosítószámú, A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése című kiemelt projekt eredménykommunikációs kiadványa az Európai Unió támogatásával jött létre

18 Gördül állványok villamos szabadvezetékek közelében történ mozgatása munkabiztonsági követelmények A munkavégzéshez kapcsolódó bérpótlékok Gördül állványok villamos szabadvezetékek közelében történ mozgatása munkabiztonsági követelmények TÁMOP / Az atipikus foglalkoztatási formák alapvet szabályai TÁMOP / Diákmunka Munkaügyi információk diák munkavállalók részére Az egészségügyi ágazatban dolgozó munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztet munkahelyi kockázatok TÁMOP / TÁMOP / Európai Uniós munkavégzés, külföldiek foglalkoztatásának munkaügyi szabályai Rendezvények a társadalmi tudatosság növelése érdekében A munkabérr l Az épít ipar és az épít anyag ipar f bb munkaegészségügyi és munkabiztonsági kérdései Az egyszer sített foglalkoztatás és a közfoglalkoztatás szabályai JOGPONT+ Mini irodák ügyforgalmi elemzése 13 TÁMOP / A mez gazdaság, állattenyésztés és az élelmiszer-feldolgozás f bb munka-egészségügyi veszélyforrásai Képerny s munkahelyen dolgozók egészségének védelme A MUNKAÜGYI ELLENŐRZÉS FEJLESZTÉSE Térítésmentes jogi segítségnyújtás Tájékoztató az országos JOGPONT+ Mini irodák tevékenységéről és az igénybe vehető szolgáltatások köréről A MUNKAÜGYI ELLENŐRZÉS FEJLESZTÉSE Emel gépek biztonságos használata TÁMOP / Döntés-el készítés, elemz kapacitás meger sítése a TÁMOP kiemelt projektben TÁMOP / Az ellen rzési tevékenység és a m ködési folyamatok technikai támogatása a TÁMOP kiemelt projektben 4.