BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR SZAKDOLGOZAT. Kis Bernadett Nappali Gazdálkodási és menedzsment Vállalkozásszervező

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR SZAKDOLGOZAT Kis Bernadett Nappali Gazdálkodási és menedzsment Vállalkozásszervező 2017

2 BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR Jász-Plasztik Kft. jászberényi műanyagüzemei anyagfelhasználásának elemzése 2016-tól napjainkig Belső konzulens: Kresalek Péter Külső konzulens: Rusvai Péter Kis Bernadett Nappali Gazdálkodási és menedzsment Vállalkozásszervező 2017

3 NYILATKOZAT Alulirott Kis Bernadett biintetdjogi felel6ss6gem tudataban nyilatkozom, hogy a szakdolgozatomban foglalt t6nyek 6s adatok a val6sagnak megfelelnek, 6s az abban leirtak a saj6t, 6nelb munksm eredm6nyei. A szakdolgozatban felhasznalt adatokat a szerz6i jogv6delem figyelembev6tel6vel alkalmaztam. Ezen szakdolgozat semmilyen r6sze nem kertilt felhasznalasra korebban oktatasi intdzm6ny mis k6pzesen diplomaszez6s soren. Tudomasul veszem, hogy a szakdolgozatomat az inlezmeny plagiumellen6rz6snek vetia16. Budapest, v december h6nap 13, nap!.l...br*arg:... hallgat6 aldirisa

4 Tartalomjegyzék Bevezetés Jász-Plasztik Kft Jász-Plasztik Kft. rövid története Tevékenységi körök bemutatása Piaci helyzet Pénzügyi adatok, pénzügyi háttér Anyagfelhasználás Műanyagüzem technológiai háttere Kulcsfontosságú fogalmak ismertetése Jász-Plasztik Kft. ellátási lánc folyamatainak bemutatása SAP vállalatirányítási rendszer anyaggazdálkodási modul (MM) Ellátási lánc elemei Vevői rendelés beérkezése Anyagszükséglet tervezés (MRP) Beszerzési Megrendelési Igény létrehozása (BMIg) Alapanyag beérkezés, -tárolás, -raktározás Alapanyag áttárolás, -felhasználás Elméleti anyagfelhasználás és tényleges anyagfelhasználás közti eltérés analizálásának jelentősége Elméleti felhasználás Számított eredmények értelmezése Tényleges anyagfelhasználás Automatikus és manuális könyvelés ismertetése Adatlekérdezés és exportálás Elméleti-Tényleges anyagfelhasználás adatainak összevetése Eredmények értékelése Okok feltárása és megoldási javaslatok Megoldási javaslat Összefoglalás Felhasznált irodalom

5 Bevezetés Szakdolgozatom témájának kiválasztásakor olyan alternatívák merültek fel bennem, melyek az anyagfelhasználás mérésével voltak kapcsolatosak. Ennek egyik oka részben az, hogy olyan témát szerettem volna kidolgozni, amellyel hozzájárulhatok egy vállalat hatékonyabb és gazdaságosabb működéséhez, másrészt gyakorlati időmet egy olyan 100% magyartulajdonban lévő termelő vállalatnál végzem, ahol az anyaggazdálkodás fontos szerepet tölt be. Így érdekes feladatnak találtam egy ilyen cég anyagfelhasználásának a vizsgálatát. Ma már az éles piaci versenyben csak azok a vállalatok lehetnek hosszú távon is sikeresek, amelyek felismerik a vállalaton belüli fennakadásokat, valamint a változtatással kapcsolatban előttük álló lehetőségeket. Az anyaggazdálkodás manapság is minden termelő vállalat életében nagy szerepet játszik. Az általuk előállított termékek skálája hétről-hétre egyre széleseb, így a felhasznált alapanyagmennyisége is folyamatosan változik. Egy vállalat számára a készletek lekötött költségeket jelentenek, éppen ezért ezen tőke csökkentése a cél. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon kiemelkedően fontos szerepet játszik a termeléshez szükséges alapanyag-mennyiségek meghatározása. Diplomamunkám első részében ismertetni fogom a kiválasztott vállalat, név szerint Jász-Plasztik Kft rövid történetét, telephelyeit, valamint tevékenységi köreit. Itt kerül sor továbbá a vállalat pénzügyi és piaci helyzetének bemutatására, ismertetésére. Szakdolgozatom további részében a cég jászberényi műanyagüzemeinek anyagfelhasználását fogom megvizsgálni. Ehhez fontosnak tartom, hogy rövid betekintőt kapjunk a folyamat technológiai, műszaki hátteréről. Ezért az idekapcsolódó tevékenységi körről a kutatás első felében fogok részletesebben írni. Fel kívánom tárni, hogy a telephely egyes műanyagüzemeiben milyen mértékű anyagfelhasználás történik a vizsgált időszakban. Összehasonlítom az (tervezett) elméleti és a ténylegesen felhasznált anyagmennyiségeket, az eltérés hátterében álló okokra keresek magyarázatokat. 2

6 Hangsúlyozni kívánom az anyagfelhasználás vizsgálatának fontosságát. Munkám során feltárom a vállalkozásnál alkalmazott anyagfelhasználással kapcsolatos módszerek és technikák hiányosságait, gyengeségeit. Éppen ezért arra fogok megoldást keresni/kidolgozni, hogy milyen alternatívák állnak a Jász-Plasztik Kft rendelkezésére, hogy a jászberényi műanyagüzemeiben az anyagfelhasználást javítsa, az esetleges többletfelhasználást és az ezzel járó költségeket minimalizálja. 3

7 1. Jász-Plasztik Kft. 1. ábra: Jász Plasztik Kft. Jászberény Forrás: Jász-Plasztik Kft belső anyaga 1.1. Jász-Plasztik Kft. rövid története Kasza Lajos műszerészből, karbantartóból lett milliárdos- unokatestvérével, Kasza Jánossal autóalkatrészekből, mezőgazdasági gép alkatrészeiből és egyéb rendelkezésre álló anyagokból építették meg vállalkozásuk első fröccsöntő gépét. Ez a szerkezet azonban elég volt ahhoz, hogy elindítsák saját vállalkozásukat 1987-ben. A kezdetek óta családi tulajdonban lévő vállalkozás alapjait műanyagfeldolgozó tevékenységével teremtette meg. Többek között olyan termékek gyártásával, mint például: szekrény fogantyúk, abrosz csiptetők stb. Pár évvel később - miután már elegendő tőkével rendelkeztek - a jászberényi Hűtőgépgyártól egy használt műanyag feldolgozógépet, valamint a város szélén telket vásároltak. Ezzel 1990-ben megalapult a ma ismert Jász-Plasztik Kft (rövidítve JP.). A műanyagfröccsöntés után a vállalat a profilját szerszámkészítéssel bővítette, majd ben Kasza Lajos felvásárolta a hanyatló sülysápi akkumulátorgyárat. Azóta, az elmúlt 23 év folyamán a Jász-Plasztik Kft. az ország legnagyobb működő akkumulátor gyártójává nőtte ki magát. 2. ábra Első saját fröccsöntő gép Forrás: Jász-Plasztik Kft belső anyaga 4

8 A vállalat kapcsolatban áll a vezető, szórakoztató elektronikát és háztartási gépeket gyártó multinacionális cégekkel. Megrendelőknek tudhatják a Samsung Zrt.-t, a Sony magyarországi és szlovákiai gyárát, és természetesen a városban működő Electroluxot is. A Sonyval létrejött kapcsolat következményeképpen, a cég kilépett Jászberényből és Szlovákiában, Galántán 2002-ben alapított üzemet. Később további telephellyel bővült Szlovákia területén, Nyitrán, valamint 2011-ben Romániában. Az Electroluxal létrejött kapcsolat hatására pedig, Nyíregyházán épített üzemet 2006-ban. Majd ezt bővíteni kellett, így 2008-ban ott újabb csarnokot létesítettek. A fejlesztésekből Jászberény sem maradt ki, itt 2007-ben újabb kétszintes gyártócsarnokkal bővült a termelési terület. Az azóta is folyamatosan zajló beruházások hatására jelenleg 33 üzemcsarnokban folytatják a tevékenységeiket a jászberényi telephelyen.( ) A Jász-Plasztik 2011-ben vásárolta meg nagyrédei telephelyét, mely lépéssel együtt új tevékenységi körrel is bővült a repertoárja. Itt három munkafolyamat zajlik: tejipari csomagolóanyag gyártás, tojástartógyártás, flakonfúvás ben tovább bővítette telephelyeit a vállalat, megnyitotta legújabb üzemét Jászapátin. Itt műanyag újrahasznosítással foglalkoznak, ezzel is segítve a már említett Nagyrédén lévő gyár anyagellátását. 3. ábra Jász-Plasztik telephelyek Forrás: Jász-Plasztik Kft belső anyaga 5

9 4. ábra Jász-Plasztik Kft. jászberényi telephely alaprajza Forrás: Jász-Plasztik Kft belső anyaga 1.2. Tevékenységi körök bemutatása Az évek alatt tovább szélesítette szolgáltatásainak, tevékenységeinek körét a vállalat: Műanyagfeldolgozás Akkumulátorgyártás Gyártószerszámok készítése és javítása Hulladékfeldolgozás (akkumulátor, PET) Autóértékesítés Logisztika Élelmiszeripari csomagolóanyagok Vakolatgyártás Borászat 6

10 Műanyagfeldolgozás A vállalkozás fő profilja a műanyagfeldolgozás. Ezen belül foglalkozik műanyagalkatrészek fröccsöntésével, extrudálással, EPS-feldolgozással és műanyagok másodlagos megmunkálásával. Extrudálással EPE, habosított PE (Polietilén) fóliát gyártanak, amelyet az elektronikai iparban csomagolóanyagnak használnak. Ugyanezzel a technikával készítenek PP (Polipropilén) üvegkamrás lemezt, amit leginkább csomagolóipari, reklámipari és az építőipari partnereiknek értékesítenek. EPS (expandált polistirol)-feldolgozást is meg kell említeni a műanyagfeldolgozás területén, ez esetben kétfajta eljárást alkalmaznak: EPS-formahabosítást és EPStömbhabosítást. A technológia végtermékét védő és szállítási csomagolóanyagként többször használatos tálcákként használják, valamint a habosított, formára vágott idomok az építőiparban hőszigetelő anyagként alkalmazzák. A lépésálló és homlokzati hőszigetelő hungarocellt Jász-Cell néven találjuk a piacon. A vállalkozás foglalkozik műanyagok másodlagos megmunkálásával, amely területen alkatrészek festését, feliratozását és szerelését végzik. Jelenleg a festőüzem felszereltségének köszönhetően 52 -os (televízió, monitor) előlap festésére is alkalmas festőkabin áll rendelkezésre a vevői igények kielégítése érdekében. Az alkatrész feliratozás keretében dekorfólia hőpréselési eljárással a műanyag felületeket feliratokkal, ábrákkal, szimbólumokkal, motívumokkal látják el. Napi szinten több tízezer alkatrészt készítenek el vevőik számára. Alkatrész szerelés tekintetében a vállalat főként előszerelési munkákat végez, a gyártott műanyag alkatrészeket beszerzett alkatrésszel szerelik össze. Késztermék összeállítás keretein belül szódagépek, baba mózeskosár, babakocsi készre gyártásával foglalkoznak a Jász-Plasztik Kft.-nél. 7

11 Akkumulátorgyártás A Jász-Plasztik Kft., ahogy azt már említettem, jászberényi akkumulátorgyára mára országos szinten az első számú és legkorszerűbb akkumulátorgyártójává nőtte ki magát. Ez köszönhető a folyamatos technikai újításoknak, a megbízható minőségnek és a vevői igényeket maradéktalanul kielégítő szolgáltatásoknak. A vállalat ügyvezetése számára fontos a minőség, ezért minden fejlesztést előtérbe helyez, amely ezt célozza meg. Aktívan részt vesznek a minőségirányítási rendszer folyamatos fejlesztésében. Ennek köszönhetően a Jász-Plasztik Kft. mára a mintegy darabos éves gyártási darabszámmal mind a nemzetközi, mind a hazai piac meghatározó szereplőjévé vált. Gyártószerszámok készítése és javítása A szerszámtervező és szerszámgyártó egység műanyag-feldolgozó szerszámok tervezésével és gyártásával foglalkozik. A szerszámüzem és a hozzákapcsolódó tervezőiroda meghatározó pontja lett a vállalatnak az évek során, hiszen az üzemek számára itt végzik a szerszámok karbantartását, módosítását, új szerszámok, gépek gyártását. A legkisebb szerszámhiba esetén is azonnal elvégzik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a termelés folyamatosan és akadálymentesen folytatódhasson tovább. Újrahasznosítás 2015-ben kezdték el a termelést Jászapátin, itt elsősorban a környezetvédelmi előírásokat szem előtt tartva PET (polietilén-tereftalát) és hulladékfóliák újrahasznosítását végzik. A palackok feldolgozása évi tonna, míg a fólia évi tonna kapacitással bír. Azonban az újrahasznosítás nemcsak Jászapátin, de jászberényi telephelyük tevékenységéhez is hozzátartozik. Itt zárt rendszerben, a használt akkumulátor begyűjtési és feldolgozási folyamata során, azok elsődleges alapanyagát (ólom) nyerik vissza, amiből végül újakat gyártanak. 8

12 Autóértékesítés A Jász-Plasztik Autócentrum Kft ban kezdte meg Mercedes-Benz járművek forgalmazását, majd 2005-ben a tovább bővítette a kínálatát KIA személygépjárművek árusításával. A 2013-ban a cég elkezdte Suzuki modellek értékesítését és szervizelését is. A forgalmazott autómárkák bemutatótermei öt magyar városban találhatóak meg: Budapesten, Jászberényben, Nyíregyházán, Veszprémben és Egerben. Az ügyfelek Magyarország egyik legnagyobb személyautó és transzporter készletéből válogathatnak a Jász-Plasztik Autócentrum Kft-nél. A 100%-os magyar tulajdonban lévő cég országos részesedése a Mercedes piacon mintegy 27 %-os, míg a KIA gépjárműveké pedig 35%- os. Logisztika- vámügynökség A vállalat sajátelőállítású termékeit, illetve partnereik áruinak szállítását végzik Magyarországon belül 40, míg Európa-szerte 39 kamion segítségével. A Vámügynökség teljeskörű, import-export vámkezelést végez. Rendelkezik még továbbá vámügynöki, engedélyezett címzetti, elektronikus vám elé állítási és egyszerűsített kiviteli engedélyekkel. Élelmiszeripari csomagolóanyagok Nagyrédén három munkafolyamat zajlik: tejipari csomagolóanyag gyártás, tojástartó gyártás, flakonfúvás. Az első területen évente mintegy 400 millió polipropilén és polisztirol poharat gyártanak. A tojástartógyártás 100%-ban újrahasznosított alapanyagokból készül és 300 milliós éves gyártókapacitással rendelkezik. A három tevékenységi kör közül a flakonfúvás tekinthető a legfiatalabbnak a telephelyen, 2014 óta foglalkoznak palackfúvással. A gyártott palackok felét literes kiszerelésben megtöltik ioncserélt vízzel, nyári illetve téli szélvédőmosóval, majd így értékesítik. A gyártott palackok másik felét közvetlenül belföldi vevőiknek továbbítják. 9

13 Vakolatgyártás A hőszigetelő lemezek gyártásával a vállalat már évek óta jelen van az építőipari piacon. Az iparág széleskörűbb kiszolgálása érdekében 2006-ban elkezdték hőszigetelő rendszerhez szükséges vakolatok, festékek, illetve ragasztók gyártását től kezdve a termékcsalád a Jamix márkanéven található meg a piacon. A vállalt általál előállított fő építőipari alapanyagok a környezetbarát homlokzati és lábazati díszítő vakolatok, beltéri-, kültéri diszperziós falfestékek, vakolatalapozók, valamint egyéb építőipari segédanyagok. Továbbá termékpalettájukon megtalálhatók a hőszigetelő vakolatrendszerek, ágyazó- és ragasztóhabarcsok valamint kiegészítő termékek (hálók, dűbelek, lábazati indítóprofilok, élvédők). Borászat A Jász-Plasztik Kft ben szerzett részesedést a szőlőtermesztéssel és borászattal foglalkozó Agria-Vino Kft-ben, melyben közel 65%-os részesedése van. Id. Gál Tibor által alapított egri borászat 2011-től a JP csoport tagja. ( Piaci helyzet A Jász-Plasztik Kft Jász-Nagykun-Szolnok megye egyik legjelentősebb munkáltatójának számít. A vállalkozás 1990-ben csak egy néhány főt foglalkoztató kis vállalkozás. volt, ma már több országban jelen van, közel munkavállalót foglalkoztat. Jól képzett szakemberek foglalkoztatására nagy gondot fordítanak, őket lakással, lakhatási támogatással segíti a vállalat vezetősége. A dolgozói létszám alakulását az alábbi táblázat szemlélteti 2003 és 2016 között: 10

14 5. ábra Vállalatcsoport magyarországi telephelyeinek állományi létszáma, Forrás: Jász-Plasztik Kft. belső anyaga 6. ábra Vállalatcsoport állományi létszám megoszlása, 2015 Forrás: Jász-Plasztik Kft. belső anyaga A vállalkozás valamennyi tevékenysége napjainkban kiterjed a hazain kívül a külföldi országok piacaira is. Magyarország több területen ágazati piacvezetőnek tekinthető, de kimagasló szerepet tölt be az európai piacon is. A feldolgozott műanyag mennyiség szerinti legnagyobb cégek listájában az előkelő első helyet tartja fenn már több éve: 11

15 7. ábra: A feldolgozott műanyag mennyiségek szerinti legnagyobb 16 cég ban Forrás: Piacvezető helyzetben van továbbá a vállalkozás Nagyrédén található telephelye is, melynek tojástartóit közel 80 országba exportálják, valamint a tejipari csomagolóanyag gyártás területén is nagy befolyással bír Magyarország szerte, az akkumulátor üzletághoz hasonlóan Pénzügyi adatok, pénzügyi háttér A év nettó árbevétele E Ft, amely a 2015-ös évhez képest E Ft-tal emelkedett. Ennek közel 69%-a belföldön realizálódik, így az értékesítés irányát tekintve döntően belföldinek minősül. Az értékesítés árbevételének legnagyobb része egyéb műanyag termékek gyártásából származik, melyet az akkumulátorgyártás, a műanyag csomagolóeszköz gyártás, a műanyag lemezgyártás és a háztartási villamoskészülék-gyártás követ. Az export értékesítés és import beszerzés 2016.évi forgalmát két közigazgatási egység szempontjából vizsgálhatjuk: Európai Unión belüli és azon kívüli terület. Továbbá az is megállapítható, hogy az export értékesítés és import beszerzés összege közel azonos mértékű. Összetételbéli különbségek fedezhetők fel, az importon belül nagyobb az EU-n belüli beszerzés aránya, mint az export értékesítés esetében. 12

16 1. táblázat: A vállalati értékesítés és beszerzés forgalma 2016-ban Forrás: Sajátszerkesztés (a vállalat 2016-os évi kiegészítő melléklete alapján) 2. Anyagfelhasználás Forgóeszköznek tekintünk minden olyan eszközt, amely a vállalkozás tevékenységét egy évnél rövidebb ideig szolgálja, ugyanis a tevékenységben betöltött szerepük alatt elhasználódnak vagy csak egyetlen tevékenységi folyamatban vesznek részt. Ezen eszközök csoportjában soroljuk azokat a készleteket, a vállalkozás tevékenységét közvetve vagy közvetlenül szolgálják és, amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak (befejezetlen termelés, félkész termékek) vagy már feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak (késztermékek) amelyeket az értékesítendő termékek előállítása vagy a szolgáltatások nyújtása során fognak felhasználni (anyagok). Anyagoknak nevezzük azokat a vásárolt készleteket, amelyeket a vállalkozás azzal a céllal szerzett be, hogy az értékesítendő szolgáltatások és/vagy termékek előállítása során felhasználjanak. Felhasználásuk során eredeti alakjukat elvesztik, beépülnek a termékek értékébe. (Sztanó I., 2013, p. 223, ) Az anyagok csoportjába tartoznak értelemszerűen az elemzés során vizsgált alapanyagok is. A termelő tevékenységet végző vállalatok esetében nemcsak számvitelileg játszanak fontos szerepet az anyagok, hanem nélkülözhetetlen termelési tényezőt, 13

17 erőforrást jelentenek. Fontossága azt is magával hordozza, hogy a tervezés során sem lehet megfeledkezni róluk. Az anyagok is befolyásolhatják a termelés alakulását, a gazdálkodás zavartalan működését. A vállalt által felhasznált alapanyag jelentős költségtényezőt és tőkebefektetést von maga után, míg a beszerzésük pedig kiadási tételt jelent a vállalkozásoknál, különösen abban az esetben, ha anyagigényes tevékenységről vagy termékről beszélünk. (Kresalek P. 2003, p. 196) A Jász-Plasztik Kft. életében - főtevékenységéből adódóan - ilyen magas alapanyagigénnyel rendelkező tevékenységnek számít a műanyagfröccsöntés Műanyagüzem technológiai háttere A vállalat alapítása óta műanyag alkatrészek fröccsöntésével foglalkozik. A kft. és leányvállalatai több mint 300 darab fröcccsöntőgépet üzemeltetnek, ám ez a szám a fejlesztések következtében évről-évre növekszik. A Jász-Plasztik Kft. a fröccsöntött termékek gyártása területén a kifejezetten nagy szériák, 1000 darab feletti, gyártásra specializálódott. A kizárólag hőre lágyuló műanyagokból készült termékeket a vállalat leginkább szórakoztató elektronikai iparnak, autóiparnak, valamint háztartási ipari árukat forgalmazó partnereknek értékesít. Annak érdekében, hogy a vállalat eleget tudjon tenni az általános és speciális megrendeléseknek jó minőségű Engel és Mitsubishi típusú gépekkel gyártja termékeit. Ezen berendezések g-os fröccsöntött termék előállítását teszik lehetővé A fröccsöntés a polimer késztermékek előállítására alkalmas módszerek közül a legsokrétűbben alkalmazható, a leggyorsabban fejlődő eljárás, melynek segítségével az alapanyagból (granulátum) egy lépésben, nagy méretpontosságú gyártmányok állíthatók elő. A vállalat, hogy igazodni tudjon a vevők különleges kéréseihez széleskörűen alkalmaz különleges technológiákat, pl.: egy-, két- vagy háromkomponensű fröccsöntés, habosított fröccsöntés stb. Valamint az Európában szinte egyedülálló, festést nem igénylő magas fényű fröccsöntött termékeket is gyártanak, amelyet innovatív technológiai megoldásként szakembereik fejlesztették ki saját célra. 14

18 Fröccsöntéssel leginkább hőre lágyuló (termoplasztikus) műanyagokat dolgoznak fel késztermékké a vállalatnál. A fröccsöntés folyamata az alábbiak szerint írható le: 1. Az alapanyag eljuttatása az adagoló tölcsérbe. 2. Az alapanyag szállítása, megömlesztése (alakítható állapotba hozás), homogenizálása. 3. Az ömledék bejuttatása (befröccsöntése) a zárt szerszámba nagy nyomással (alakadás). 4. Az ömledék lehűtése a hűtött (temperált) szerszámban (alakrögzítés). 5. A késztermék eltávolítása a szerszámból, és az új ciklus indítása. ( A fröccsöntés folyamata az előbbiek alapján egyszerűen úgy írható le, hogy a hengerbe juttatott granulátum a hő hatására megolvad. Miután elegendő mennyiségű alapanyagkerült a csigába nagy nyomás hatására tovább kerül a szerszámüregbe. Ezt nevezzük befröccsöntésnek. Majd ezt követően az anyag kihűl, megdermed, és közben felveszi a gyártani kívánt termék alakját a szerszámüregben. Végül az eszköz kinyílik és a késztermék eltávolítható. Mint mindennek, a fröccsöntés eljárásának is megvannak a maga előnyei és hátrányai, melyek a következőféleképen alakulnak 2. táblázat: A fröccsöntés technológiájának előnyei és hátrányai Forrás: 15

19 2.2. Kulcsfontosságú fogalmak ismertetése A vállalati anyaggazdálkodással, anyagfelhasználással kapcsolatos folyamat megértése céljából, elengedhetetlen néhány fogalom ismertetése. A Jász Plasztik Kft. folyamatainak zavartalan működése érdekében elengedhetetlen egy olyan rendszeresen vezetett feljegyzés vagy adatkezelő rendszer, amelyben lehetőség van rögzíteni és lekérdezni: a partnerekkel (szállítókkal, vevőkkel) kapcsolatos adatokat a vállalat tulajdonában lévő tárgyi eszközök, berendezések listáját az alapanyagok, félkész-, késztermékek listáját, aktuális készletét a fenti anyagokhoz kapcsolódó fizikai anyagáramlásokat Ezt nevezzük nyilvántartási rendszernek, mely jegyzéknek vagy adatkezelő rendszernek célja a benne tárolt adatok számontartása, illetve visszakeresésének megkönnyítése. A Jász-Plasztik Kft. által alkalmazott rendszer az SAP. Az SAP-programcsomagok az integrált vállalatirányítási rendszerek csúcsán találhatók meg. Segítségével a vállalkozások többek között a termelésirányításhoz, alapanyagfelhasználáshoz kapcsolódód adatait egy rendszerbe rögzíthetik és tárolhatják. Az SAP-rendszer jelentős szerepet játszik a kontrolling szervezet életében. A visszacsatolás lehetőségének biztosításával alkalom nyílik a szervezet tevékenységeinek figyelemmel kísérésére, ellenőrzésére és felülbírálására. Az integrált vállalatirányítási rendszerek a vállalatokon belüli belső kommunikáció eszközei. Segítségükkel tájékoztatást adhatnak a menedzsmentnek, annak érdekében, hogy a működés során esetlegesen fellépő zavarokat megszüntessék. Ebben az adatkezelő rendszerben többek között az alapanyagokat is egy egyedi számokból és betűkből álló kódon tartják számon, amelyet azonosítónak neveznek Az azonosítóknak elsősorban a nyilvántartási rendszerhez és az annak részeit képező adatokhoz történő hozzáférés szabályozásában, naplózásában van szerepe. A vállalaton belüli folyamatok során az anyagok/termékek mozgásai megszakadhatnak, a megállás során megjelenő mennyiséget nevezzük aktuális készletnek. A rendelkezésre 16

20 álló készleteket alapvetően a gyárkód, raktárkód, készletminőség és ezen belül sarzs szerint is megkülönböztethetjük. A gyárkód a nyilvántartási rendszerben a legnagyobb csoportosítási egység. A vállalatnál jellemzően az egyes termelési területek (Fröccsöntő üzem, Szerelő/Festőüzem, EPS habüzem, Vakolatüzem stb.) kerülnek ilyen módon elkülönítésre. Az ezen belüli további csoportosítási lehetőség a raktárkód minden gyárkód alatt különböző raktárkódokkal különböztethetőek meg az egyes fizikai területek (pl. csarnokok, üzemi/logisztikai területek). A raktárkódokon belül további csoportosítást a készletminősítéssel érhetünk el a három fő minősítés: Szabad készlet, Minőségellenőrzés készlet, Zárolt készlet. A szabad készleten lévő mennyiségek minden további vizsgálat nélkül hozzáférhetőek. A minőség-ellenőrzés készleten lévő mennyiségek esetében egy aktuális vizsgálat folyik, amely végén eldöntésre kerül, hogy a vizsgált mennyiség mekkora része lesz átminősítve szabad készletté/zárolt készletté. A zárolt mennyiségek pedig nem érhetőek el a normál tevékenység folyatásához (pl. minőségi hiba miatt megsemmisítésre váró készletek). 8. ábra SAP MB52 Készletlekérdezés Forrás: Jász-Plasztik Kft SAP rendszere A készletminősítés alatti csoportosítást a sarzs szám megadásával érhetünk el.. A későbbiekben felmerülő akadályok azonosításában játszik szerepet. Segítségével meg tudjuk határozni, hogy az adott terméket melyik műszakban, melyik gépen gyártották, továbbá, hogy melyik munkás dolgozott a berendezésnél. Az alapanyagokhoz, termékekhez kapcsolódó fizikai készletváltozásokat a nyilvántartási rendszerben ún. könyvelési tételekben rögzítjük. A könyvelések alapvető azonosítására, mint három számjegyű kód, a mozgásnem szolgál. Megkülönböztethetünk készletnövelő, -csökkentő, áttárolás típusú és készletminősítő mozgásnemeket. Az alapanyag felhasználás szempontjából a legfontosabb mozgásnemek: 17

21 Zárójelben az adott művelet stornója. Általánosságban: mindig az adott tranzakciós kódot követő szám. 3. táblázat: Az alapanyagfelhasználáshoz kapcsolódó leggyakoribb mozgásnemek Forrás: sajátszerkesztés További fontos, nem elhanyagolható fogalom az anyagszükségleti jegyzék, más néven BOM (Bill of Materials). Ez a saját gyártású termék elkészítéséhez szükséges alapanyagok/komponensek nevét, azonosítóját, beépülésük helyét és azok szükséges mennyiségét tartalmazza. A fent említett komponens (261/262 mozgásnem) kiadás a BOM-ok alapján generálódik (backflush könyvelés). A vállalat a gyártás során felhasznált összetevők, alkatrészek könyvelésére, az úgynevezett backflush könyvelést használja. Az eljárás lényege, hogy a gyártáslejelentés hatására a felhasznált alapanyagok és komponensek automatikusan kivezetésre kerülnek készletről. 18

22 Összefoglalva: Késztermék esetében készletnövekedés történik (101 v. 131 mozgásnem) Alapanyag/komponens esetében készletcsökkenés történik (261 mozgásnem) Ezen módszerrel számos tranzakció és irodai munka kiküszöbölhető. A könyvelés teljesen automatizált, az összes tranzakciót SAP rendszerben kezelik. A Backflush egy kimondottan jó módszer elméleti szempontból a termékek költségeinek felosztására, de nehéz megvalósítani. Az eljárással kapcsolatban a következő elvárások merülnek fel: Pontos termelési számlálást igényel Pontos anyagkönyvelést igényel Kitűnő selejtezési jelentést igényel. Gyors termelési ciklusra van szükség. Az esetek nagy részében a vevők határozzák meg, hogy pontosan milyen specifikációnak megfelelő alapanyagot kell az adott termék gyártásánál használni. A műanyagfröccsöntés egyik kiváltsága, illetve előnye, hogy az eredetileg előírt alapanyagokat bizonyos mértékben lehet helyettesíteni alternatívákkal, némely esetben darálékkal/ regranulátummal. Másképp megfogalmazva, ugyanazon terméket több recept alapján is el lehet készíteni. Ennek lekövetésére a vállalatnál a standard BOM-ok mellett ún. retrográd BOM-ot is alkalmaznak. A standard BOM az eredeti, mérnökök/vevők által meghatározott összetevőket és mennyiségeket tartalmazó anyagszükségleti jegyzék. A retrográd BOM pedig konkrét berendezéshez (fröccsöntőgéphez), és meghatározott időintervallumhoz rendelt beépülő anyagokat és mennyiségeket tartalmazza. A fent említett okok miatt (alternatíva használati lehetőség) a gyakorlatban mindig a retrográd BOM-ot használja a vállalat az anyagfelhasználás könyvelések lekövetésére. A standard BOM-nak elsősorban a pénzügyi és controlling kalkulációk, az önköltség-számítás, a bekerülési érték meghatározásában van szerepe. Továbbá alkalmazható még az elméleti anyafelhasználás számításnál, mivel az egy termékre jutó fajlagos felhasznált alapanyag összmennyiségnek (súlynak) egyeznie kell abban az esetben is, ha alternatív anyagot használunk. Az alapanyag felhasználás tervezésével és mérésével kapcsolatos továbbá a Standard BOM-hoz tartozó darabjegyzék alternatíva ismerete is. 19

23 Ahogy a nevében is szerepel azon termékeknél, ahol több darabjegyzék alternatíva is van, az adott terméket két különböző folyamat szerint is el lehet készíteni. Erre a legalapvetőbb példa, amikor az egyik komponens hozzáadását kétféleképpen lehet megoldani, pl. kézzel (humán erőforrással) vagy géppel. A két megoldás esetében akár a beépülő alkatrészek is különbözhetnek, de ami még fontosabb, a bekerülési érték kalkulációkor nem mindegy, hogy mely műveletet vesszük figyelembe: kézi megoldás esetén több a fajlagos humán bérköltség, míg gépi megoldás esetén több a fajlagos rezsiköltség. A műanyagfröccsöntés esetében a normál szerelési folyamat illetve az ún. IN-Line szerelési folyamat megkülönböztetésére használ jellemzően a vállalat darabjegyzék alternatívákat. Normál szerelés esetében a műanyagüzemben a fröccsöntött félkész (nyers) termék elkészülésekor megtörténik a nyilvántartási rendszerben a gyártás lejelentés, valamint ezzel együtt az alapanyag felhasználás jelentése is. A végleges késztermékké alakítás és gyártáslejelentés egy másik üzemegységben (szerelőüzem) történik a további szükséges komponensek hozzáadásával. Fröccsüzem Félkész termék gyártás Alapanyag felhasználás Félkésztermék áttárolás Szerelőüzem Késztermék gyártás Komponens felhasználás 9. ábra Normál szerelés folyamatábrája Forrás: Sajátszerkesztés Tehát ennél a módszernél a szerelőüzemben, a késztermék létrehozásakor nem történik fröccsöntési alapanyag felhasználás mivel az már megtörtént a fröccsüzemben. In-Line szerelésnél a fröccsöntést követően a nyerstermékre nem történik gyártás lejelentés, és fizikailag nem is kerül ki a fröccsüzemből, hanem a fröccsgép mellett összeszerelésre kerül a további komponensekkel, elvégzik az összes folyamatot (például: tamponozás, azaz valamilyen felírat, embléma bélyegzése, nyomása a termékre), ami ahhoz kell, hogy késztermékké váljon. Ebből adódóan 20

24 a késztermék lejelentésekor kell a nyerstermék (ami ebben az esetben soha nem kerül készletre) gyártásához felhasznált fröccsöntési alapanyagot is kivezetni a készletről. Azt, hogy melyik darabjegyzék alternatíva szerint gyártanak, általában külső körülmények, vagy vezetői döntés határozza meg. Ilyen eset lehet például, hogy az adott késztermékhez használt komponensek egy részéből hiány van, de a fröccsöntést el lehet végezni. A hiányzó komponensek beérkezése után a fent említett normál folyamat szerint lehet a készterméket előállítani. Az In-Line szerelés sokkal gazdaságosabb, mert ugyanazt a készterméket nem 2, hanem 1 ütemben készítik el, így ez a módszer tekinthető az elvárt célnak Jász-Plasztik Kft. ellátási lánc folyamatainak bemutatása SAP vállalatirányítási rendszer anyaggazdálkodási modul (MM) A Jász-Plasztik Kft-nél az egyik kiemelkedő jelentőséggel bíró SAP modul az MM (Material Management) modul. Ez felelős az anyagszükséglet-tervezésért, a beszerzésért, a számlaellenőrzésért, az anyag-bevételezésért és a készletgazdálkodásért. Ez az egység lehetőséget biztosít az optimális beszerzési forrás kiválasztására, naprakész információt szolgáltat a készletekről, a múltbéli és a várható felhasználásról, valamint a tervezett készletnövekedésről is. MM modul használatának előnyei: Hatékony és átlátható beszerzési folyamatot tesz lehetővé A műveletek nyomon követésére és azok megkülönböztetésére szolgál Biztosítsa az adatok sértetlenségét. A betáplált adatokat csak az arra jogosultsággal rendelkezők tekinthetik meg és módosíthatják. Lehetőséget nyújt napi riportok készítésére a készletek, alapanyagok alakulásáról. 21

25 A készletvezetésben, illetve az anyagok nyilvántartásában jelentős pozitív tényezőként van szerepe A vállalat működése során használt adatok egy helyen elérhetők a szervezeti egységek számára. ( A könyvelt anyagmozgások lekérdezésére az SAP MM moduljában az MB51-es tranzakciót használhatjuk. Itt van lehetőségünk többek közt nyomon követni a gyártáslejelentéseket valamint az alapanyag felhasználásokat, vagyis azt, hogy adott alapanyagból mekkora mennyiséget vezettek ki adott időszakban és ez mely késztermék gyártása kapcsán lett kivezetve. A vállalat széles tevékenységi köréből adódóan több ezer anyagot használ fel a gyártás folyamán. Ezen okból kifolyólag rendkívül fontos (a folyamat gyorsítása szempontjából is), hogy az SAP MB51-es anyag-lekérdezésnél a szelekciós képernyőn lehetőség van megadni olyan szűrő feltételeket, amelyek az aktuális feladat elvégzéshez a legalkalmasabbak. A fontosabb szelekciós paraméterek a következőek: Anyagazonosító (egy vagy több konkrét anyaghoz kapcsolódó könyvelések) Gyárkód, Raktárkód (mely üzemegységben/fizikai területen) Mozgásnem (milyen típusú fizikai mozgások) Rendelésszám (mely termék gyártásához kapcsolódóan) Dátum (mely vizsgált időszakban) 22

26 Ellátási lánc elemei Az ellátási lánc minden olyan tevékenységet magában foglal, amely a termék előállításával és kiszállításával kapcsolatos, a beszállító beszállítójától kezdve a végső fogyasztóig bezárólag. A négy fő folyamat a tervezés, a beszerzés, a gyártás, a kiszállítás, amely az ellátási láncot meghatározza, magában foglalja a kereslet-kínálat menedzselését, az alapanyagok és alkatrészek beszerzését, a gyártást, az összeszerelést, a készletezést, a rendelésfeldolgozást, a disztribúciót és a végső fogyasztóhoz való kiszállítást. (Szegedi Z. Prezenszki J. 2003, p. 360) Az ellátási lánc egymást követő elemei, mint alrendszerek helyezkednek el, melyek kapcsolódásainak zavartalan megvalósítása a logisztika egyik legfontosabb feladata. Az alrendszerek mindegyikéhez szorosan kötődik az informatika és az adatgyűjtés, kezelés és feldolgozás. A dolgozatban az ellátási lánc azon elemei kerülnek bemutatásra, amelyek megelőzik az alapanyagok felhasználását, beépülését a késztermékbe, tehát a gyártás lezajlását. Az ellátási lánc részét képezik az alapanyag felhasználás-elemzés szempontjából a beszerzési, gyártástervezési, anyagellátási folyamat alkotórészei: - vevői rendelés beérkezése - anyagszükséglet-tervezése - gyártási terv létrehozása - beszerzési megrendelési igény létrehozása - alapanyag beérkezés, tárolás, raktározás - alapanyag áttárolás, anyagfelhasználás Vevői rendelés beérkezése A vállalat vevői hetekre előre küldenek előrejelzést a várható igényekre vonatkozóan, így a vállalatnál fel tudnak készülni, meg tudják tervezni, be tudják 23

27 ütemezni a gyártást és a gyártáshoz kapcsolódó alkatrészek, alapanyagok beszerzését. Az előrejelzéseknek köszönhetően a vállalaton belüli folyamatok sokkal tisztább képet mutatnak. Persze ehhez az is kell, hogy az előzetesen leadott igényeket a későbbiekben a vevők jelentősen ne változtassák. Az előrejelzések az idő előrehaladtával egyre pontosabb igényről alkotnak képet: 3 hetes előrejelzés: pusztán tájékoztató jellegű 2 hetes előrejelzés: 85%-ban biztos 1 hetes előrejelzés: 100%-os bizonyossággal gyártást jelent. Tehát az alapanyagtervezés folyamata azzal kezdődik, hogy a nyilvántartási rendszerben jelentkeznek a vevői megrendelésekhez kapcsolódó beszállítási igények Anyagszükséglet tervezés (MRP) A Jász-Plasztik Kft. a vevői rendelések legyártáshoz szükséges, beszerzendő alapanyagok mennyiségének meghatározására az SAP standard MRP számítást alkalmazza (Material Requirement Planning). Az anyagszükséglet-tervezés legfőbb feladata, hogy meghatározza, hogy adott időre rendelt késztermék vevőhöz történő szállításához milyen gyártási szükségletek, és a gyártási folyamatok elvégzéséhez milyen alapanyag szükségletek jelentkeznek. Az anyagszükséglet-tervezés a termékre egyesével heti bontásban egyszerre határozza meg a teljes alapanyag, komponens és csomagolóanyag-szükségletet. A termelési időszakokra meghatározott értékek a tervezés bruttó szükségleteiként szolgálnak. A szükségletek a rendelkezésre álló készletekkel való összevetése és az átfutási időkkel történő számolás után a program minden anyagcsoportra meghatározza a szükségleteket, amelyek a beszerzésnek szolgálnak tájékoztatásként. A vevői igények teljesítéséhez az MRP számítás segítségével meghatározható, hogy mely tételek esetében nincs elegendő késztermék-készlet lefedettség. A hiányzó mennyiségeket gyártással pótolják. A gyártástervezés alapvetően a gyártási mennyiségeket rendeli össze meghatározott gyártó berendezésekkel, meghatározott időintervallumban. A további folyamatok célja a tervezett gyártás zökkenőmentes biztosítása. 24

28 Az SAP-ban előzetes beállítások figyelembe vételével a program számításba veszi a termékek gyártásának idejét, a gyártási rendeléseket, a rendelkezésre álló alapanyagok készletnagyságát, a termékek beszállítóit, valamint az érintett szállítók szállítási idejét (lead time). Ezen adatok alapján a program elkészíti a beszerzendő anyagok listáját mennyiségekkel és határidőkkel ellátva Beszerzési Megrendelési Igény létrehozása (BMIg) A Jász-Plasztik Kft. költségszerkezetében az alapanyagok jelentős részt képvisel. A vállalat beszerzési szervezete sokkal többet költ, mint bármely más egysége, ezért is nagyon fontos, hogy a beszerzendő alapanyagok mennyiségét a lehető legpontosabban meghatározzuk, elkerülve ezzel a lekötött tőke felhalmozódását. Az igények meghatározása az első lépés a termeléshez, tehát valamilyen árura, alapanyagra, szolgáltatásra van szükség. A szóban forgó vállalat esetében minden szükségletről írni kell egy BMIg-t, azaz egy Beszerzési Megrendelési Igényt, (ebben szolgáltat segítséget a fent említett MRP számítás). Ilyen kérést csak az arra jogosult személy hozhat létre az informatikai rendszerben, amelynek a következő tételeket kell tartalmaznia: Megnevezés áru vagy szolgáltatás pontos leírása Szállító Költséghely azon szervezeti egység, amely a beszerzéssel kapcsolatos összes költséget viseli Beszerzési csoport Anyagszám Vállalat Igényelt mennyiség Ár és pénznem Igénylő ügyintéző Gyár - ahová a megrendelt árut/szolgáltatást leszállítják Beszerzési Megrendelési Igényt szintén csak az arra jogosultsággal rendelkező személy fogadhat el, hagyhat jóvá az SAP-ban. 25

29 Összefoglalva: Az MRP legenerálja magától a számítás alapján a megrendelést, a beszerző felülvizsgálja, és ez alapján rendeli meg a beszerzendő mennyiséget Alapanyag beérkezés, -tárolás, -raktározás A megrendelés leadását követően az egyes beszállítók teljesítik a megrendeléseket. Az alapanyag raktárba történő beérkezését az SAP-ban az anyagbizonylati listában (MB51) 101-es mozgásnemmel találjuk. A raktárak olyan létesítmények, amelyek az áruk minőségét és mennyiségét veszteség nélkül megőrzik befogadóképességük, valamint mozgatási rendszerük teljesítőképessége lehetővé teszi a szükség szerinti ki- és betárolást. A raktárak nem épületek, hanem komplex létesítmények, amelyeknek van sajátos kapcsolatrendszerük és belső folyamatuk. ( A raktárak fontos szerepet játszanak a termelés folyamatosságának biztosításában. Két alapvető tevékenységét különböztetjük meg, az tárolást és az ellátást. A tárolási tevékenység a termékek állagmegőrzését szolgálja, míg az ellátási szerep a következő felhasználási fázis igényeinek kiszolgálását jelenti. A vállalaton belül az alapanyagok tárolása tárhelyes magas raktárban történik. E tárolási mód előnye többek között a helytakarékosság, átláthatóság. A raktár minden elemét rögzítik az SAP rendszerében amint a raktárba kerül. A tárolt anyagok, termékek elhelyezési területei kódolva vannak, melyek megkönnyítik a rendszerbe való bevitelt és rögzítést, valamint leegyszerűsítik a raktárban való keresést is. A készletek tárhely szinten történő kezelése az SAP WM (Warehouse Management) modulban történik. A WM modulból lekérdezhető SAP-raktártükör tartalmaz minden olyan ismeretet az aktuálisan tárolt készletekről, melyek minőségi, mennyiségi és lokáció szerinti adatokat jelenítenek meg, amely jelentősen megkönnyíti a raktári dolgozók munkáját Alapanyag áttárolás, -felhasználás A beérkezett anyagok mindaddig a raktárban maradnak, míg azokra szükség nem keletkezik a gyártás folyamán. A darabjegyzékek (BOM-ok) ellenében adják ki az 26

30 alkatrészeket, alapanyagokat a gyártósoroknak, kizárólag az abban meghatározott mennyiséget bocsátják rendelkezésükre. A gyártástervező által létrehozott gyártási terv teljesítéséhez szükséges alapanyag mennyiségek az ún. üzemi áttárolási igény listán jelenik meg. Ezen megrendelő alapján a raktáros előkészíti a rendelt alapanyagokat, majd ezeket a gyártási ütemtervnek megfelelő időpontban kivételezik a raktárból és áttárolják az üzemi területre. A hőre lágyuló műanyagokat a gyártó üzem területére granulátum alakban szállítják. A felhasználásra kerülő anyagok műanyag zsákban érkeznek, melyek kiürülés után összegyűjtésre kerülnek, saját ledarált selejt és az engusz (fröccsöntés folyamán visszamaradt csonk, amely a késztermék sérülése nélkül eltávolítható) tárolására szolgálhatnak. A kifogástalan darabok fröccsöntéséhez néhány alapvető feltétel ismerete elengedhetetlen. Ilyen az tárolók és a raktárak tisztasága. Fontos, hogy idegen anyag ne kerüljön az alapanyagba, ezért a felbontott csomagot, ha nem használják, megfelelően le kell zárni. Valamint, annak érdekében, hogy elkerüljék a keveredést más anyagokkal, csak a gyártáshoz, a termékhez szükséges alapanyagokat szabad a feldolgozás ideje alatt a helyiségben tartani. A gyártó üzembe érkezést követően megkezdődik a vevői rendelésben szereplő termékek gyártása a már ismertetett fröccsöntési technológiának megfelelően Elméleti anyagfelhasználás és tényleges anyagfelhasználás közti eltérés analizálásának jelentősége Ahhoz, hogy a fent ismertetett fizikai folyamat és ezzel párhuzamosan a nyilvántartási rendszer egyes funkciói jól tudjanak működni és mindig friss, a fizikai anyagáramlást pontosan lekövető információt tudjon adni, nélkülözhetetlen a meglévő adatok folyamatos frissítése és karbantartása. Ennek hiánya esetén a nyilvántartási rendszerben fellelhető adatok, készletek hamis tájékoztatást fognak nyújtani. Ezek hibás gyártástervezést eredményeznek, nem lesz elegendő anyag a gyártás teljesítéséhez. 27

31 A megfelelő odafigyelés és ellenőrzés nélkül, ezen adatok felhasználásával tervezett beszerzési rendelések gondokhoz vezetnek. Előfordulhat, hogy a gyártáshoz szükséges alapanyagok nem állnak rendelkezésre a gyártási tervben meghatározott időpontra. Továbbá, annak is fenn áll a veszélye, hogy az esetlegesen visszavont megrendelések miatt az alapanyagok elveszik más termékek elől a helyet a raktárban, valamint növelik a készletet, ezzel növelve a lekötött pénzeszközök nagyságát. 3. Elméleti felhasználás 3.1. Számításának menete Az előbbi fejezetekből megállapítható, hogy az elméleti felhasználás számításához alapvetően két tényezőre van szükségünk: a termelési feladatokra az egyes termékek előállításához szükséges alapanyagok mennyiségére. A gyártott mennyiséget két összetevő figyelembevételével lehet meghatározni: a jó és a selejt gyártás mennyisége. Ezt az SAP rendszeren belül a standard MB51 és a sajátfejlesztésű ZSEL03 tranzakciókból határozzák meg. A műanyagüzemek anyagfelhasználás-vizsgálatánál az elméleti felhasználás számolásához először a gyártott jó termék mennyiséget határozzák meg. Ez az SAP MB51- anyagbizonylat lista segítségével történik. Fontos, hogy amikor a szűrési feltételeket megadjuk, csak a gyártás típusú mozgásnemeket kérdezzük le, amelyek rendeléshez kapcsolódnak. Ebben a tranzakcióban megjelenő késztermékekhez tartozó mennyiségek lesznek a jó gyártáshoz kapcsolódók. Viszont tudjuk, hogy a gyártások során keletkeznek selejt termékek, amelyek esetén a késztermék nem kerül készletre, de szintén alapanyag-felhasználással járnak. Éppen ezért ezeket a mennyiségeket is figyelembe kell venni a számítás során. A selejt gyártáshoz 28

32 kapcsolódó késztermékek listáját a vállalat sajátfejlesztésű ZSEL03 tranzakciójából állapítják meg. Ez a tranzakció az ún. MiniHR programcsoport része, amely a vállalat egyedi minőségellenőrzési folyamatainak leképezésére került fejlesztésre. Alapvető funkciója, hogy a fizikai termelés-összesítőket, és a dolgozók napi munkalapján feltüntetett adatokat (mint pl, az adott termelőgéphez adott műszakban gyártott selejtek száma) nyilvántartási rendszerben is rögzíteni lehessen. A selejtregisztráció tekintetében a következő csoportosítás kerül alkalmazásra: - Belső selejt (B): o Adott termelőegységen, adott műszakban gyártott selejtek száma. Ebben az esetben a könyvelés hatására maga a késztermék készlete nem változik, de a beépülő komponensek kivezetésre kerülnek - Külső selejt saját gyártásból (K): o Adott termelőegységen, adott műszakban selejtként kieső olyan alkatrész, ami a vállalaton belüli másik üzemrész által került legyártásra, és a költség az eredeti üzemegységre került terhelésre. A könyvelés hatására a kieső alkatrész készlete kerül kivezetésre a kieső alkatrész a fent említett korábbi folyamat során került bevételezésre (gyártáslejelentés) - Külső selejt visszáruból (V) o Vevői visszáru végselejt rögzítés, könyvelés technikailag ugyanaz történik, mint a saját gyártású külső selejt esetében - Külső selejt elfekvő készlet (E) o Kifutott (obsolete) készletek megsemmisítése, könyvelés technikailag megegyezik a K és V selejtekkel - Belső selejt komponensre (C) o Adott üzemegységben, a belső munkafolyamat során kieső mennyiségek rögzítése, a K-selejthez képest annyi az eltérés, hogy ebben az esetben a selejteződés oka nem vezethető vissza más üzemegységre/beszállítóra, tehát a terhelés saját költséghelyre történik 29

33 Az elméleti anyagfelhasználás számítás során csak a belső selejtet vesszük figyelembe, azaz csak azt, amely a gyártás folyamán generálódik. Az egyes termékek előállításához szükséges beépülő anyagok listáját és a beépülési mennyiségeket egy szintén saját fejlesztésű tranzakcióból lehet tömegesen lekérdezni (ZDABMIG). A tranzakció a szelekciós képernyőn megadott termékekhez tartozó standard darabjegyzékeket listázza (SAP standard CS03 tranzakció tömegesen) Ez a lekérdezés tartalmazza a gyártás lejelentésére alkalmazott darabjegyzék alternatívát, a felhasznált alapanyagot, a bázis mennyiségi egységeket, az adott alapanyag beépülő mennyiségét, Ahhoz, hogy a rendelkezésre álló exportált adatainkból el tudjuk végezni a helyes számítást, szükség van néhány további korrekciós lépésre. A gyártás folyamán használnak csomagolóanyagokat, fóliákat stb., amik nem minősülnek alapanyagnak, (egységrakomány-képzéshez szükséges anyagok). Így ezeket ugyan feljegyzik az egyes gyártott termékekhez, (szerepelnek a darabjegyzékekben, de csak önköltségszámítási okból, a termék előállításához nem szükségesek) de az alapanyagfelhasználás számítás során nem veszik figyelembe. Ezek azok a tételek, amelyek 7-es darabjegyzék felhasználással jelennek meg a listában. Az elméleti alapanyag-felhasználás számolása során figyelembe kell venni, hogy az egyes termékek gyártása során mely darabjegyzék alternatívát használták. Itt fontos megjegyezni, hogy léteznek olyan termékek is, amelyeknél a beépülési jegyzékben egy másik késztermék jelentkezik mínusz egyes beépüléssel. Ebben az esetben többfészkes szerszámról beszélünk, azaz egy gépen két terméket is gyártanak. Ez olyankor fordul elő, amikor az egyik termék a másikkal kapcsolatban van (Például egy burkolat jobb és bal oldala). Ilyen esetekben a beépülő alapanyag mennyiségénél figyelni kell, hogy a standard BOM-ban megadott mennyiség a két termékre vonatkozik, tehát a számítás előtt módosítanunk kell a mennyiséget (1 termékre vetítve). Ellenkező esetben megduplázzuk a termék gyártásához elméletileg felhasznált alapanyag mennyiségét, amely hamis eredményt ad. 30

34 Elméleti alapanyagfelhasználás, kg 3.2. Számított eredmények értelmezése A vállalat gazdasági folyamatai önmagukban nem értékelhetők, hiszen egyetlen adat önmagában nehezen alkalmazható valamely jelenség minősítésére. Ezért általánosságban elfogadott módszernek számít az összehasonlítás a vállalat anyaggazdálkodásának elemzésére is. A vállalat anyagfelhasználás fejlődésének szemléltetésére különösen alkalmas a dinamikus összehasonlítás, más néven időbeli összehasonlítás. Elemzésemben a 2016-os év januártól szeptemberig tartó időszakot vetem össze a 2017-es év megegyező időszaki adataival. A számítások eredményeként azt kapjuk meg, hogy a vizsgált időszakban a legyártott termékekkel kapcsolatban mekkora mennyiségű alapanyagot kellett volna kivezetni a nyilvántartási rendszerből. A vizsgált időszak eredményeit havi bontásban az 1. grafikon, negyedéves bontásban pedig a 2. grafikon szemlélteti Elméleti alapanyagfelhasználás összehasolítása 2016 I. negyedév és 2017 III. negyedév között I.negyedév II.negyedév III.negyedév Időszak, negyedév grafikon Elméleti alapanyagfelhasználás összehasonlítása, között Forrás: Sajátszerkesztés (a vállalat alapanyagfelhasználása alapján) 31

35 Elméleti felhasználás Elméleti alapanyagfelhasználás alakulása, között havi bontásban Időszak, hónap grafikon Elméleti alapanyagfelhasználás alakulása havi bontásban Forrás: Sajátszerkesztés (a vállalati alapanyagfelhasználás elemzések alapján) A grafikonokról megállapítható, hogy az összehasonlított időszakban közel azonos mennyiségű az elméleti felhasználás mértéke. A minimális eltérés a gyártási darabszámok változásának tudható be alapvetően. A 3. negyedéves adatoknál a jelentősebb eltérést az okozza, hogy a vállalat egyik legnagyobb vevője technológiaváltás, valamint piacvesztés miatt a 2016-os évhez képest lényegesen kevesebb műanyag terméket rendelt. A számított eredményekből megállapítható, hogy a 2016-os évben a vizsgált negyedévekben összesen kilogramm alapanyagot használtak fel, ami havonta átlagosan kilogrammnak megfelelő készletcsökkenést eredményez. A 2017-es évben közel 6%-kal visszaesett a havonta felhasznált alapanyagmennyiség. Átlagosan kilogramm volt az elméleti alapanyagfelhasználás havonta, az első három negyedév adatait figyelembe véve. 32

36 4. Tényleges anyagfelhasználás 4.1. Automatikus és manuális könyvelés ismertetése A gyártáshoz felhasznált alapanyagok mennyiségének jegyzését a nyilvántartási rendszerben a már ismertetett backflush könyveléssel végzik. Automatikus könyvelésnél a gyártáslejelentés kapcsán megtörténik a késztermék készletre vételezése, és ezzel egyetemben automatikusan a felhasznált alapanyagok kivezetése a nyilvántartásból. Mint ahogy az már említésre került a gyártott termékkel kapcsolatos alapanyagkiadások a BOM-ok alapján történnek. A gyártás végeztével lejelentik a legyártott darabszámot az adott termékből, és a rendszer automatikusan generálja hozzá a felhasznált alapanyag-mennyiséget a beépülési jegyzékben szereplő mennyiségek alapján. Ahhoz, hogy a vállalat tényleges alapanyag-készleteiről képet kapjunk nem elég a gyártáslejelentés kapcsán kivezetett mennyiségekkel foglalkoznunk. Figyelembe kell venni a raktárban a gyártás végén ténylegesen rendelkezésre álló mennyiségeket is. Ennek meghatározásában nagy szerepet játszik az alapanyagraktárban elvégzett hónap végi leltározás. A leltározás az a tevékenység, amelynek során megállapítjuk a vállalkozó kezelésében és/vagy birtokában lévő vagyonelemeket (Sztanó I., 2013, p.23) A leltár olyan tételes-jegyzékszerű- kimutatás, amely részletesen feltünteti a vállalkozó vagyonelemeit összetétel (azaz eszköz) és eredet (azaz forrás) szerint, egy adott időpontra (a fordulónapra) vonatkozóan, mennyiségben és/vagy értékben. (Sztanó I., 2013, p.23) A leltározás végrehajtható mennyiségi felvétellel. A leltárkészítés módszereinek megválasztása attól függ, hogy a vállalkozásnál év közben milyen nyilvántartást vezetnek. A mennyiségi felvétel tényleges megszámlálását, megmérését jelent, amely kétféle módon valósítható meg: a meglévő nyilvántartásoktól független mennyiségi felvétellel, a meglévő nyilvántartások alapján történő mennyiségi felvétellel. 33

37 Az első esetben, nem ismert a nyilvántartásban szereplő mennyiség, így a leltározás folyamata a tényleges készletek, mennyiségek meghatározására irányul. Ezzel ellentétben, abban az esetben, ha a vállalat nyilvántartások alapján történő leltározást vezet, azt ellenőrizzük, hogy a nyilvántartásban-, esetükben az SAP-ban- rögzített mennyiségek fizikailag fellelhetők-e az adott raktárban. Ebből megállapítható, hogy ez a módszer nagyban hozzájárul a hiányok megállapításához. A leltár adatainak feldolgozási módszere, a eltérések megállapítása attól függ, hogy a vállalkozó az eszközökről milyen nyilvántartást vezet. Mivel a vállalat folyamatos mennyiségi nyilvántartással rendelkezik, az eredmények feldolgozás során a ténylegesen, fizikailag megjelenő, a raktárban fellelhető anyagkészletet össze kell vetni a nyilvántartás adataival és eltérés esetén a nyilvántartást a tényadatokra kell helyesbíteni. Ezt a helyreigazítást tekintjük manuális könyvelésnek. Az eltérés lehet hiány vagy többlet, azonban minden esetben meg kell keresni azok okait. Előfordul, hogy a leltárfelvétel közben történt hibázás és hogy az előző évi hiány miatt keletkezik tárgyévben többlet. Valamint az eltérés hátterében állhat a rossz adminisztráció is. Mivel a vállaltnál az alapanyagokra ható készletmódosító könyvelések automatikusak, ezért az esetleges eltérés okai alapvetően a következőek lehetnek: - Téves gyártáslejelentés: Ritka és gyorsan ellenőrizhető a késztermék készletek ellenőrzésével - Téves (belső) selejt lejelentés: Szintén ritka és gyorsan ellenőrizhető, mivel a fröccsöntőgépek belső vezérlőprogramjából lekérdezhető az aktuális úgynevezett lövésszám, vagyis hogy hány termék került legyártásra az adott időszakban összesen. Ezt az értéket a jó és a selejt gyártások száma adja meg. - Tévesen beállított beépülési jegyzék: Ritka és tömeggyártás esetén gyorsan lokalizálható, mivel az érintett alapanyag esetében minden pillanatban helytelen lenne az aktuális készlet - Technológiai folyamatokból adódó egyéb anyagfelhasználás, mint például: - Öntecsképződés: Az öntecs egy technológiailag indokolt többlet anyagfelhasználás. Abban az esetben félig regisztrálható, amikor tudjuk, hogy pontosan mely alapanyaghoz kapcsolódik. 34

38 - Egyéb anyagkészletet érintő fizikai folyamat o anyagszóródás nem mérhető azonnal, csak a havi leltár során o alapanyag porosodás: a vásárolt 1000kg alapanyagból valamennyi kg por, de ez sem mérhető azonnal 4.2. Adatlekérdezés és exportálás Amennyiben a leltározás során eltérést tapasztalnak a nyilvántartási rendszerben szereplő és a ténylegesen fellelhető mennyiségek között, akkor korrigálni kell. Amennyiben az eltérés oka egyértelműen meghatározható, akkor az elmaradt könyvelés pótlásával, míg ellenkező esetben a korrekciós könyveléseket manuálisan, a gyártási rendelések közt arányosan szétosztva, a rendelésszámokra hivatkozva végzik. A rendszerben ezek a havi zárás korrekciók 261-es és 262-es mozgásnemmel jelennek meg (normál gyártáshoz kapcsolódó anyagfelhasználás mozgásnemével megegyező módon), attól függően, hogy hiányt vagy többletet állapítottak meg a leltározás folyamán. A gyártáshoz ténylegesen felhasznált alapanyag mennyiségének meghatározása könnyebb és gyorsabb folyamat, mint az elméleti felhasználás számítása. Ez mindössze egy tranzakció lekérdezésével elvégezhető. A standard MB51-es tranzakcióban az adott időszakra vonatkozó alapanyagtípusú azonosítókat kérdezzük le. Valamint a mozgásnemekre vonatkozóan is kell kikötést tenni. Viszont ebben az esetben azt adjuk meg, hogy mely mozgásokra nincs szükségünk: 1*-gyártás típusú mozgásnemek 3*, 801,802 - áttárolás típusú 6*- értékesítés típusú Miután a beállított paraméterekkel a rendszer lefuttatta a tranzakciót, a kiexportált Excel fájlunkban általában négy mozgásnemhez kapcsolódó adatokat találunk a meghatározott azonosítókra vonatkozóan az adott időszakban: 261, 262, 861 és 862. Bizonyos esetekben létezik még egy ötödik mozgásnem is: 201. Ez a költséghelyek által a raktárból kivételezett mennyiségek nyomon követésére szolgál, amely anyagfelhasználás nem kapcsolható gyártási rendeléshez. 35

39 A ténylegesen felhasznált összes alapanyag-mennyiségeket a négy (bizonyos esetekben öt) mozgásnem összege fogja megadni. Ebben az elemzésben a belső selejtgyártáshoz kapcsolódó alapanyagkiadást a 861 és a 862-es mozgásnem. A számítás eredményeként megkapjuk a vállalat által ténylegesen felhasznált, a nyilvántartási rendszerben jegyzett alapanyagok mennyiségét. 4. táblázat Tényleges anyagfelhasználás számítás eredményei, 2016 és 2017 első három negyedévében Forrás: Számított alapanyag-felhasználások eredményei 36

40 A két időszak adatait összevetve megállapítható, hogy a 2016-os évről a 2017-es évre csökkent a ténylegesen felhasznált alapanyagmennyisége a korábban említett okból kifolyólag. 5. Elméleti-Tényleges anyagfelhasználás adatainak összevetése A terv-tény összehasonlítás esetében az eltérésvizsgálatokkal, eltéréselemzésekkel juttatjuk információhoz a vezetőket. A vezetők ezen eltérések ismeretében tudnak beavatkozni a folyamatokba. Az eltéréselemzések kapcsán olyan kérdések merülnek fel, hogy: 1. Mekkora a tervtől való eltérés abszolút és relatív nagysága? 2. Mi okozta az eltérést? 3. Indokolt-e a beavatkozás? (Kresalek P., Teljesítmény és erőforrás controlling, Oktatási segédanyag, p. 52) 5.1. Eredmények értékelése Az eltérés alapvetően azt mutatja, hogy milyen mértékben történik olyan fizikai anyagfelhasználás, amely nem szigorúan a termékgyártáshoz kapcsolódik, hanem egyéb fizikai folyamat eredménye. Egzakt módon mérhető az öntecs, ezért az elméleti és tényleges anyagfelhasználás közötti eltérésből ez levonásra kerül. A maradék eltérés arra világít rá, hogy mennyi az az egyéb anyagfelhasználás/kiesés, amely esetében nem tudjuk egzakt módon meghatározni, hogy pontosan miből adódik (anyagszóródás, poros alapanyag, téves BOM stb). Az anyagfelhasználási folyamatok optimalizálása érdekében mindenképp törekednünk kell arra, hogy a nem azonosítható eltéréseket kiváltó események mérhetővé válhassanak, és ez által a fenti számításban a tényleges maradék eltérése minimalizálódjon. Ha ez megtörténik, akkor egyértelművé válik, hogy mely fizikai folyamat esetében kell/érdemes fejlesztéseket implementálni. 37

41 A vizsgált időszakból származó adatok összesítését az alábbi táblázatok mutatják az első három negyedévre vonatkozóan a 2016-os és 2017-es évben. 5. táblázat Elméleti és tényleges alapanyagfelhasználást összehasonlító táblázat Forrás: Számított alapanyagfelhasználások eredményei A táblázat adataiból megállapítható, hogy a vizsgált időszakban az elméleti és a tényleges felhasználás közötti eltérés nagysága csökkent. Míg 2016 első három negyedévében kg-mal több alapanyagot használtak fel az indokoltnál, addig 2017-ben kg-mal haladta meg a tényleges felhasználás az elméleti felhasználást. Továbbá megállapítható, hogy csökkent a selejtgyártáshoz kapcsolódó alapanyagfelhasználás mértéke is az előző év adataihoz képest. A selejt aránya 2017 első három negyedévében 4,93%, míg 2016-ban ez az arány 6,77% volt. 38