Desszertek szénhidrátban gazdag ételekhez 145 Zöldségtálak fehérjében gazdag ételekhez 152 Meleg, fehérjében gazdag ételek 157 Zöldségételek 157

Átírás

1

2

3 Tartalomjegyzék Előszó 7 A Hay-féle szétválasztó étrend 8 Miért szétválasztó és mégis vegetáriánus 13 A sav-bázis háztartás 16 Miért fontos a ballasztanyagokban gazdag ételek fogyasztása?.. 19 A legfontosabb tápanyagok és jelentőségük 22 Az élelmiszerek minősége 38 Rügyek és csírák 40 Néhány gondolat a táplálkozás átállítására vonatkozólag 43 Néhány jó tanács 44 Javaslatok szétválasztó étrendet folytatóknak 46 Az élelmiszerek csoportosítása 50 Magyarázatok az élelmiszerek csoportosításához 53 RECEPTEK napos bevezető étrend 59 Bevásárlólista 91 Ami mindig legyen készleten 93 Variációk reggelire 95 Müzlik 95 Müzlik friss magvakkal 98 Müzlikülönlegességek 102 Szénhidrátban gazdag, hideg ételek 105 Zöldségtálak szénhidrátban gazdag étkezésekhez 115 Meleg, szénhidrátban gazdag ételek 124 Burgonya- és zöldségételek 124 Gabonafajták 129 Gabonaételek 130 Tésztaételek 138 5

4 Desszertek szénhidrátban gazdag ételekhez 145 Zöldségtálak fehérjében gazdag ételekhez 152 Meleg, fehérjében gazdag ételek 157 Zöldségételek 157 Tofuból készült ételek 164 Desszertek fehérjében gazdag étkezésekhez 168 Praktikus segítőtársak a konyhában 173 Szétválasztó étrend, mint diéta? 173 Magyarázatok 175

5 Előszó Eleget tanítottak már bennünket. Amiben hiányt szenvedünk: az öröm. Amire szükségünk van: a remény. Aminek szűkében vagyunk: a jövőbe vetett hit. Amire vágyunk: a derű! Curt Goetz ezen szavaival kívánom kezdeni könyvemet. Hisz semmi sem sürgetőbb, mint hogy kedvet csináljak hozzá. Azon jelentések, miszerint Németországban évente 40 milliárd eurót kell költeni a helytelen táplálkozásból eredő megbetegedésekre, ijesztőek. Ez a szám olyannyira nem tűnik valóságosnak, hogy a tényleges igazságot, mely mögött emberi sorsok rejtőznek, nem engedik felszínre kerülni, másként a közvetlenül és megint másként a közvetetten érintettek esetében. A sertéspestisről, a kergemarhakórról, a génkezelt és sugárkezelt élelmiszerekről szóló hírek elbizonytalanítanak, és mindanynyiunkat aggodalommal töltenek el. Ezen rémhíreknek köszönhetően ismételten azt hallom embertársaimtól, hogy kiszolgáltatottnak és tehetetlennek érzik magukat. Felhívásomra : Segítsenek változtatni ezen!", általában tanácstalan arcokat látok, és a következő választ kapom: Én? Mit tudok én megváltoztatni?" Nagyon sokat! Ne áldozatként éljük életünket - legyünk tevékenyek, a szó pozitív értelmében. Legyünk tevékenyek és vállaljuk a felelősséget lelki, szellemi és testi egészségünkért! Álljon át Ön is az elsősorban növényi eredetű táplálékokból álló szétválasztó étrendre, hogy teste, szelleme és lelke minden keserűségtől megszabaduljon. Ezt követően minden oka meglesz rá, hogy életét bizakodóan, reményekkel telve és örömmel élvezze. Ezen az úton kívánom Önt végigkísérni könyvem segítségével. 7

6 A Hay-féle szétválasztó étrend egyike azon találmányoknak, amiket elsősorban akkor alkalmaznak, ha egy élethelyzet kilátástalannak tűnik. Ez történt az amerikai származású dr. Howard Hay esetében is, aki a 20. század harmincas éveiben egy akkoriban gyógyíthatatlannak számító vesebajban szenvedett, még kollégái sem adtak esélyt a túlélésre. Ebben a nyomasztó élethelyzetben dr. Hay a természeti népek élet- és étkezési szokásait tanulmányozta. Az általa tanulmányozott népek körében ismeretlenek voltak az olyan civilizációs betegségek, mint pl. a túlsúly, a fogromlás, a gyomor-, a bélrendszeri, a szív-, a vérkeringési, a reumatikus betegségek és a cukorbetegség. Megállapította, hogy ezen népek táplálékát kizárólag az képezte, amit a természet számukra kínált. Ezek elsősorban növények, gyümölcsök és füvek voltak. A földművelés megismerése után ehhez jött még hozzá, mint főtáplálék, a gabona. Állati fehérjét, tehát húst nem fogyasztottak, ha mégis, akkor ritkán, és csak kis mennyiségben. Az okok egyike az volt, hogy a vadászat igen nehéz és veszélyes mesterségnek számított. Ezen megfigyelés alapján dr. Hay arra a következtetésre jutott, hogy ezek a népek a természetes szétválasztó étrendet követték. Átalakította ennek megfelelően étkezési szokásait: napi táplálékának 70-80%-a ettől fogva gyümölcsből, zöldségből, zöldfűszerekből és salátákból állt, aminek a felét nyers formában fogyasztotta. Ügyelt arra, hogy élelmiszerei amennyire csak lehet, természetesek legyenek, azaz lehetőleg kevéssé feldolgozottak. Szétválasztotta ezen túlmenően egy étkezésen belül a koncentrált fehérjét és a koncentrált szénhidrátot, és egyidejűleg csökkentette a szénhidrátok és a fehérjék fogyasztását. Ezzel az átállással ismét egyensúlyba hozta kibillent sav-bázis háztartását, s általa visszanyerte - kollégái megdöbbenésére - egészségét, munkaerejét, és tapasztalatát még évtizedekig az emberiség szolgálatába 8

7 állíthatta. Ma, jóval halála után is profitálhatunk tapasztalataiból. Dr. Hay szerint minden betegség egyetlen igaz gyógymódja a betegség okának megszüntetése. Fogadja el, amit ránk hagyott. Hagyjon fel a kés és villa által elkövetett alattomos önmegsemmisítéssel. Alakítsa át étkezési szokásait a természetes, életet megtartó, szétválasztó étkezési forma alapján. Szabadítsa fel testét, szellemét és lelkét; egészségre, életerőre és vidámságra talál! Mit értünk vegetáriánus étkezés alatt? Minden vegetáriánus napi étrendjében jelentős szerepet játszanak a nyers ételek. Az úgynevezett nyers ételeket fogyasztók kizárólag nyers gyümölcsökkel és zöldségekkel táplálkoznak. A hevített táplálékokat alapvetően elutasítják. A szigorú vegetáriánusok gyümölcsöt, zöldséget, teljes gabonát, burgonyát és olajos magvakat fogyasztanak. Étlapjukon megtalálhatóak a meleg ételek is. Lemondanak azonban minden állati fehérjéről. A laktovegetáriánusok gyümölccsel, zöldséggel, teljes gabonákkal, burgonyával és olajos magvakkal táplálkoznak. Étlapjukon kiegészítőlég szerepel tej és tejtermék, mint pl. tejszín és sajt. Az ovo-laktovegetáriánusok gyümölcsöt, zöldséget, teljes gabonákat, burgonyát, olajos magvakat, tejet, tejtermékeket és tojást fogyasztanak. Az ovo-lakto-hal-vegetáriánusok esetében alkalmanként szerepel hal is az étlapon. Az ovo-laktovegetáriánusok hasonlítanak étkezési szokásaik tekintetében leginkább a vegetáriánus szétválasztókhoz és a teljes értékű táplálékot fogyasztókhoz. A vegetáriánus szétválasztó étkezési mód esetében, 9

8 illetve a teljes értékű étkezési mód esetében is megtaláljuk a növényi eredetű élelmiszerek mellett a tejet és a tejtermékeket. A gyümölcsök, a zöldségek és a saláták fontos szerepet játszanak mindkét esetben, a napi étkezések jelentős részét ezek adják, az előbb említett élelmiszerek felét nyersen fogyasztják el. Mégis van azonban a vegetáriánus szétválasztok és a teljes értékű étrendet élők között néhány különbség. Míg a teljes értékű étrendben a hüvelyesek fontos szerepet játszanak, a Hay-féle szétválasztó étrendben ezek nem megengedettek. Ezzel szemben a vegetáriánus, szétválasztó étrendben javasolt a csíráztatott hüvelyesek fogyasztása, ugyanúgy, mint a teljes értékű étrendben. A teljes gabonák, a tejtermékek és az olajos magvak szintén szilárd alkotóelemei mindkét táplálkozási módnak. Hetente 1-2 tojás fogyasztható. Ezen mennyiség alatt értjük azokat a tojásokat is, amiket sülve, illetve főve felhasználunk. Hetente egyszer ehetünk halat, és hetente 1-2-szer húst. Ez utóbbit csak igen csekély mennyiségben, azaz adagonként 10 dkg húst, és legföljebb 15 dkg halat. Hogy világosan lássuk, halat és húst tehát lehet enni, de nem feltétlenül kell szerepelnie az étlapon. A vegetáriánus és a teljes értékű táplálkozást az jellemzi továbbá, hogy főként növényi élelmiszereket fogyasztanak, az élelmiszereket lehetőleg frissen használják, és az ételeket zsírszegény módon készítik el, az ételek mintegy felét hevítés nélkül fogyasztják, kerülik az hozzáadott anyagokat tartalmazó élelmiszereket, nem használnak génkezelt vagy sugárkezelt élelmiszereket, lehetőség szerint olyan élelmiszereket használnak, amelyeket vidékről, ellenőrzött biogazdálkodás területéről származnak és megfelelnek az évszaknak, élelmiszereket elsősorban környezetbarát csomagolásban árusítanak, illetve csomagolás nélkül, az élelmiszereket társadalmi szerződés feltételei között állították elő, dolgozták fel és vitték piacra (szabad kereskedelem a fejlődő országokkal). 10

9

10 Kiegészítő magyarázat az előbbi táblázathoz * A tejről: A Hay-féle szétválasztó étrend nem feltétlenül ajánlja a friss tej fogyasztását. Kedvezőbb megítélés alá esnek a savanyított tejtermékek (lásd italok/tej). ** A száraz hüvelyesekről: A hüvelyesek szárításakor a koncentrált szénhidrátok és a koncentrált fehérjék aránya oly kedvezőtlenül tolódik el, hogy a szétválasztás nem lehetséges (a részesedés 50-50%). Ennek az a következménye, hogy a szárított hüvelyesek fogyasztása haspuffadást okoz. A növényi fehérje magas aránya miatt azonban mégis helytelen teljes egészében lemondani a táplálkozás során a hüvelyesekről, ezért ajánlom a csírás hüvelyesekből készült ételeket. A csírázási folyamat által olyan kedvezően tolódik el a szénhidrátok és a fehérjék aránya, hogy a hüvelyesek nem okoznak puffadást. A csíráztatott hüvelyesek a Hay-féle szétválasztó étrendben, mind a szénhidrátban, mind pedig a fehérjében gazdag ételekkel kombinálhatók. 12

11 Miért szétválasztó és mégis vegetáriánus? Különböző vizsgálatok alapján abból indulhatunk ki, hogy mi, emberek mindenevők vagyunk. Ám nem abban a formában, ahogyan azt közülünk sokan gyakorolják. A mindenevővé válás az elmúlt 40 évben ijesztő méreteket öltött. Alkalomadtán egyesek egy szemételnyelőhöz hasonlítanak. A jobb megértés kedvéért, amit mi mindenevő alatt értünk, azt az ember táplákozástörténeti fejlődésének tekintjük. Mivel a Föld legtöbb vidékén elegendő mennyiségű növény, gyökér és fű állt rendelkezésükre, az emberek kezdetben kizárólag azokat fogyasztották. Csak később, a szerszámok feltalálásával került fel a hús az étlapra. A vadászat a növények gyűjtögetésével szemben nehézkes és veszélyes volt, ezért húst ritkán fogyasztottak. A bél hossza és az őrlőfogak arra utalnak, hogy az ember elsősorban növényekkel táplálkozott. A földműveléssel került be gabona is a táplálékok közé. Meg kell azonban említeni, hogy a vadászok" korszakában egyes emberi csoportok nagyobb mennyiségű húst is elfogyasztottak, ami az éghajlatbeli különlegességek miatt az ott élők számára a túlélés elengedhetetlen feltétele volt. Figyelembe kell vennünk, hogy ez a Föld csupán kevés vidékére volt jellemző. A vizsgálatok során azt is megállapították, hogy ezek a húsevők rövidebb bélrendszerrel és tépőfogakkal rendelkeztek. Mivel mi hosszabb bélrendszerrel és őrlőfogakkal rendelkezünk, nem kérdés, hogy emésztőrendszerünk elsősorban növényi étrendre van beállítva. Az emberi szervek és ezáltal az emésztőrendszer nem képes arra, hogy alkalmazkodjon a mai, megváltozott étkezési szokásokhoz. Ez látható az anyagcserezavar okozta megbetegedések számának erős növekedésén. 13

12 Nézzük meg közelebbről a szénhidrátok és a fehérjék emésztését, hogy az eddig elmondottakat jobban megértsük. A szénhidrátok emésztése a szájban kezdődik a ptyalin nevű enzim segítségével. Intenzív rágással ezt a folyamatot indítjuk el. A szénhidrátok keményítője cukorrá alakul. A főként szénhidrátot tartalmazó ételnek rágás közben édessé válik az íze. Mivel a gyomorban semmilyen szénhidrátbontó enzim nem található, a szénhidrátok a gyomortraktuson pusztán áthaladnak. Csupán a vékonybélben találunk szénhidrátbontó enzimeket (amilázok), amiket a hasnyálmirigy és a bél falának sejtjei termelnek. A fehérjék emésztésére a szájüregben nincsenek enzimek. Ez a tény azonban ne jogosítson fel bennünket arra, hogy az ételt kevésbé intenzíven rágjuk meg. Csupán akkor képes a gyomorsav a fehérjetartalmú ételpépet semlegesíteni, ha az ételt alaposan megrágtuk. A semlegesítés által a fehérje struktúrája oly mértékben fellazul, hogy azt követően a pepszin nevű enzim el tudja végezni az emésztést. A vékonybélben a hasnyálmirigy és a bélfal sejtjeinek proteázai segítségével végbemegy a fehérje megemésztése. Összefoglalásképpen azt mondhatjuk, hogy a hasnyálmirigy és a bél falának sejtjei mind a szénhidrátbontó, mind a fehérjebontó enzimeket kiválasztják. Mivel a legtöbb élelmiszer fehérjét és szénhidrátot is tartalmaz, szükségszerű, hogy anyagcserénk így működjön. Feltehetőleg éppen ez a felismerés vezetett oda, hogy mindenevőkké" váltunk. Személyes tapasztalata alapján azt állapította meg dr. Hay, hogy helytelen módon cselekszünk, ha egy étkezésen belül veszünk magunkhoz koncentrált szénhidrátokat és koncentrált fehérjéket, hisz ez az ételek késleltetett és nem tökéletes emésztéséhez vezet. Az ételpép túl sokáig van a belekben, a nedvesség és a meleg következtében erjedésnek indul. Az erjedés során felszabaduló gázok és savak következtében testünk elsavasodik. A savasság megtámadja immunrendszerünket, és megbetegszünk. Ha egy étkezésen belül vagy főként szénhidrátot, vagy főként fehérjét tartalmazó ételeket eszünk, mint azt a természeti népek tették, nem lesznek emésztési gondjaink. Nem kerül sor testünk elsavasodására. Ma már tudjuk, hogy gyakorlatilag minden betegség a test elsavasodásával 14

13 hozható kapcsolatba. Ennek tudatában ügyeljünk tehát arra, hogy táplálkozásunkkal a szervezetet ne savasítsuk el. Éppen napjainkban figyelhető meg, hogy ez hová vezet. Számunkra teljesen természetes, hogy csakugyan mindent, és még ráadásul egyidejűleg eszünk. Hallom, ahogyan néhányak mondják - elsősorban a háború utáni időszak generációinak gyerekei: A szüleim a hibásak. Mindig meg kellett ennem az ételeket utolsó cseppig, és mindent, ami az asztalra került." Szüleink szempontjából, és tapasztalataik alapján ez a magatartás érthető is volt. Ám időközben mi rég megnőttünk, részben jelentős anyagcsere-, illetve táplálkozásfüggő megbetegedésekben szenvedünk, és nem vállaljuk a felelősséget jó közérzetünkért. Mi van a mi gyermekeink generációjával? Vajon ugyanilyen tehetetlenek lesznek-e az étkezéssel szemben, és elpanaszolják-e: Nem volt más lehetőségem, beleszülettem ebbe a jóléti társadalomba, ahol minden adott volt. Nem tehetek róla, hogy egészség dolgában rosszul állok. Már a szüleim is így táplálkoztak, csupán átvettem az ő étkezési szokásaikat - mivel majdnem 20 évig velük éltem." A családfüggő megbetegedések gyakran nem genetikai adottságok, azért bukkannak fel újra és újra, mert generációról generációra ugyanaz az életet megtagadó étkezési szokás öröklődik át. Örülnünk kellene, hogy olyan időben és a Föld azon részén élünk, ahol mindig, a nappal és az éjszaka minden órájában rendelkezésünkre áll a táplálék. Hagyjunk fel a siránkozással, örüljünk, hogy ez így van, és emlékezzünk elődeink természetes táplálkozásmódjára: a foként növényi szétválasztó étkezésre. 15

14 A sav-bázis háztartás Ezen múlik egészségünk. Hogy fittnek, vidámnak és ezáltal testben és lélekben egészségesnek érezzük-e magunkat, döntő mértékben függ a kiegyensúlyozott sav-bázis háztartástól. A sav-bázis egyensúly viszont életmódbeli, étkezési és ivási szokásainkon múlik Nézzük a természeti népeket, akik a természettel összhangban éltek - és bár kisebbségben vannak, élnek még ma is. Mindannyian egy főként zöldségekből álló szétválasztó étrend alapján étkeztek és étkeznek. Az anyagcserezavarból eredő megbetegedések számukra idegenek - igaz, sav-bázis háztartásuk egyensúlyban van. Ezzel ellentétben az ipari országok egészségi állapota megdöbbentő. A penicillin felfedezésével a fertőző betegségeket sikeresen lehet kezelni. Örömteli módon ennek az a következménye, hogy ma magasabb életkor elérésében bízhatunk. Nem nézhetünk el azonban azon tény felett, hogy egyre több ember, fiatalok is, anyagcserével összefüggő, úgynevezett civilizációs betegségekben szenvednek. Azáltal, hogy a modern orvostudomány még mindig inkább a tünetekkel és nem az okok kezelésével törődik, ezek az anyagcserével összefüggő betegségek krónikus panaszokká válnak. Ez oda vezet, hogy az emberek egyre gyakrabban és egyre hosszabb időre betegszenek meg. Dr. Hay arról beszél, hogy az elsavasodásban nemcsak a test, hanem a szellem és a lélek is részt vesz. Ezt a nagy betegségnek" nevezi. Alatta a szellem és a lélek fáradtságát érti, a motiválatlanságot, a depressziót és az agressziót. Vegyük szemügyre egyszer étkezési szokásainkat közelebbről: Túl gyorsan eszünk, túl zsírosat, túl édeset, nagy mennyiséget, túlságosan alacsony értékűt, túl sok szénhidrátot, túl sok fehérjét, majd mindezt együtt, és egymás után, esetleg késő este. Ivási szokásaink sem jobbak. Túl keveset iszunk, és ha iszunk, gyakran rossz, hevített és édesített gyümölcsleveket, limonádét, babkávét, fe- 16

15 kete teát és alkoholt. Ha túl gyorsan eszünk, jóval több ételt fogyasztunk el, mire a jóllakottság érzése jelentkezik. Általában kevésbé értékes, gyakran túl zsíros, túl édes ételekről van szó, tehát igen magas kalóriaértékű táplálékokról. Hiányoznak belőlük azonban a létfontosságú anyagok, mint amilyenek a vitaminok, az ásványi anyagok, a ballasztanyagok. Ezen alacsonyabb értékű étkezések esetén az éhségérzet egyre gyakrabban lép fel, aminek következménye, hogy gyakran túl sok mindent eszünk összevissza. Az állati fehérje és a gabonák formájában elfogyasztott szénhidrátok savképzők, ezért korlátozott mennyiségben és szétválasztva fogyasszuk. Ha késő este eszünk, emésztőszerveink már nyugalomban vannak. Ezeket az ételeket nem tudjuk megemészteni, és ezért gyakran rémálmok gyötörnek bennünket. Ha túl keveset iszunk, a vesék és a bőr nem tudja ellátni savszabályozó feladatát. Hozzájárul még az édesített és hevített gyümölcslevek, a limonádék, a babkávé, a fekete tea és az alkohol fogyasztása is ahhoz, hogy szervezetünk túl savassá válik. Az alkohol még ráadásul éhségérzetet is okoz. Ezek az étkezési szokások vezetnek oda, hogy az ételek megemésztése nem tökéletes. A nem teljesen megemésztett étel túl hosszú ideig marad a gyomorban és a bélben. A nedvességnek és a melegnek köszönhetően erjedésnek indul. Az erjedés során felszabaduló savak megtámadják a gyomor és a bél nyálkahártyáját, aminek következményei a gyomor- és bélrendszeri megbetegedések. Az erjedés során felszabaduló savak a bélbolyhokon keresztül eljutnak a vérbe és a testnedvekbe. Testünk sejtjei ezen nedvek összességéből élnek. Vérünk és a testnedvek (Lymphe) elsavasodásában részesül az agy is. Ez fáradtsághoz, fejfájáshoz, idegességhez, álmatlansághoz és koncentrációs zavarokhoz vezet. Az elsavasodott test megpróbálja megteremteni az egyensúlyt sav-bázis háztartásában. A sejtek és a szövetek alaptartalékait veszi el, elsősorban ásványi anyagokat, pl. kalciumot. A kalciumvesztés következtében a csontok mésztartalma csökken, ami csontritkuláshoz vezethet. így legyengülve és savasán" gyötrődünk fél fokozaton egy egész életen át. Nem élvezhetjük sajnos örömmel az életet, ez csak a szerencséseknek, a Nap gyermekeinek" adatik meg. Ön mire vár? A várakozással semmi nem változik meg életében. Legyen bátor! Vállalja a felelősséget szellemi, lelki és testi jólétéért. 17

16 Változtassa meg étkezési szokásait, és gondoskodjon arról, hogy sav-bázis háztartása kiegyensúlyozott legyen. Igyon naponta 2-3 liter folyadékot. Legjobb, ha ásványvizet, gyógyteát vagy fekete tea nélküli gyümölcsteát fogyaszt. Legyen táplálékának naponta 70%-a lúgképző, 30%-a savképző. Melyek a lúgképzők? Minden gyümölcs, zöldség, saláta és zöldfűszer, a burgonya, a fokhagyma és a hagymák. Melyek a savképzők? A hús, a hal, a szárnyasok, a vadhúsok, a kolbász, a fehérje, a sajt, a száraz hüvelyesek, a finomított cukor, a finomliszt, a gabonák, minden keményített zsiradék, minden finomított zsiradék, minden konzerv, minden késztermék, minden diétás és light termék, minden hevített és édesített gyümölcslé, limonádék, babkávé, fekete tea és az alkohol. 18

17 Miért fontos a ballasztanyagokban gazdag táplálkozás? Egy megfigyelés elgondolkodtatásra késztet. Majdnem minden olyan embert, aki időnként anyagcserezavarokból eredő kellemetlenségektől és komoly betegségektől szenved, összeköt egy dolog: főként ballasztanyagokban szegény a táplálkozásuk. Valószínűleg most sokan felteszik a kérdést: Igen, de melyik élelmiszerben találom meg ezeket a ballasztanyagokat? Minden élelmiszerben, amit meg kell rágni. Ez a teljes gabona, a gyümölcs és a zöldség. Ezekben az élelmiszerekben találjuk meg az egészségünk számára oly fontos esszenciális anyagokat és a ballasztanyagokat. Kísérjük el a ballasztanyagokat útjukon, az emésztőszerveken keresztül: A szájban a ballasztanyagokban gazdag táplálék rágásra ösztönöz (teljes gabona, gyümölcs és zöldség). Ennek az lesz a következménye, hogy az ételeket intenzívebben előemésztjük, s ezáltal az emésztőszervek jobban felkészülnek a munkára. A hosszabb rágás során fogínyünk ingyenes masszázsban részesül, ami hozzájárul a fog hosszabb élettartamához. A szétválasztó étrendre történő átálláskor gyakran megjegyzik, hogy almaevéskor a fogíny vérezni kezd. Ez ne tántorítsa attól, hogy átálljon erre a táplálkozási módra. Legkésőbb 1-2 hét múlva megerősödik az íny ettől a masszázstól, és többé nem vérzik. Hasonló jelenséget bizonyára ismer: ha testi inaktivitást követően többet mozgunk, jeleznek izmaink izomláz formájában. Ez nem ok arra, hogy kevesebbet mozogjunk. Csupán ahhoz a felismeréshez vezet el bennünket, hogy ideje volt elkezdeni a mozgást. A gyomorban a fölösleges gyomorsav kedvez a nyálkahártya-gyulladás és a gyomorfekély kialakulásának. A ballasztanyagokban gazdag táplálkozás megköti a fölösleges gyomorsavat. A másik igen örvendetes 19

18 jellemzője a ballasztanyagoknak, hogy a ballasztanyagokban gazdag ételpép megköti a nedvességet. Ezáltal az ételpép tartózkodása a gyomorban hosszabb lesz. Ezenkívül a ballasztanyagokban gazdag élelmiszerek nagy mennyiségben tartalmaznak esszenciális tápanyagokat, mint pl. vitaminokat, ásványi anyagokat, aminosavakat és többszörösen telítetlen linolsavat, s mindezt csekély kalóriatartalom mellett. Ez csak néhány azon okok közül, ami miatt a ballasztanyagokban gazdag táplálék elfogyasztása után hosszabb ideig érezzük magunkat jóllakottnak. Nincs kedvezőbb, testsúlycsökkenéshez vezető út, mint a ballasztanyagokban gazdag táplálkozás. Annak a ténynek köszönhetően, hogy a testsúlycsökkenés során ellátják ezek az anyagok szervezetünket minden létfontosságú elemmel, sikerül vidáman és életerővel telve csökkenteni testsúlyunkat. A sokak számára nehézkes fogyás, illetve a súly megtartása nem probléma többé. A bélben a ballasztanyagokban gazdag ételpép, mint ahogyan a gyomorban is, megköti a nedvességet. Ezáltal terjedelme 3-5-szörösére nő. Ennek következménye a nagyobb mennyiségű és lágyabb széklet. Nem kell többé hashajtót szednünk. A hashajtók szedése egyébként csupán tüneti kezelés. A siker kulcsa mindig az okok kezelésében, ezúttal a ballasztanyagokban gazdag táplálkozásra történő átállásban rejlik. A diabetes II-nek, az öregkori cukorbetegségnek kedvez a hiányos táplálkozás, ha nem éppen az váltja ki. Évtizedeken keresztül alacsonyabb értékű, azaz ballasztanyagokban szegényebb ételeket fogyasztottak a betegek. A ballasztanyagok jelenléte azt eredményezi, hogy a keményítő lassan cukorrá bomlik, és ezáltal lassan kerül a vérbe, így a vércukorszint kevésbé ingadozó. Megszűnik a farkaséhség, a testsúly szabályozása könnyebbé válik. Az érrendszeri betegségek és az azzal összefüggő megbetegedések többnyire együtt járnak a megemelkedett vérzsírértékekkel, illetve a koleszterinszint emelkedésével. A megemelkedett koleszterinszintnek több oka lehet, például a zsíros vagy ballasztanyagokban szegény táplálkozás. A bél-máj-vérkeringés esetében a máj az epehólyagon át szabad epesavat juttat a bélbe. Ezek azzal a tulajdonsággal rendelkeznek, hogy a bélben a ballasztanyagokhoz hozzákapcsolódnak. A széklettel természetes módon hagyják el a testet. Ezáltal kevesebb szabad epesav jut a bél- 20

19 falon és a kapuéren keresztül vissza a májba. A májban a koleszterinből új epesav képződik. Ezek az epehólyagon keresztül ismét a bélbe kerülnek, és így csökken a koleszterinszint. Ha ballasztanyagokban szegény ételeket fogyasztunk, az epesav nem tud természetes módon eltávozni a szervezetből. A bél falán és az ereken át ismét a májba kerül. Nincs szükség ezért arra, hogy a koleszterinből az epesav újratermelődjön, a fölösleges koleszterin a májból a vérbe kerül, és ezáltal nő a koleszterinszint. Hogy a ballasztanyagokban gazdag táplálkozással a gyomor- és bélrendszeri betegségek megelőzhetőek, ma tudományosan bizonyított. A ballasztanyagokban gazdag táplálkozásra való áttéréskor előfordulhat, hogy gyakori haspuffadás, székrekedés és más rosszullétek lépnek fel. Ha ez a helyzet, úgy legyen türelemmel. Szervezete mindeddig a ballasztanyagokban szegény táplálékokhoz volt hozzászokva. A bal- 21

20 lasztanyagokat tartalmazó élelmiszerek mennyiségét fokozatosan, de folyamatosan emelje. Jó közérzetünkhöz szükségünk van a mindennapi táplálékainkban a hevített és a nem hevített ballasztanyagokra is. Ez az oka annak, hogy a szétválasztó étrendben a lúgképzőknek, a gyümölcsöknek, a zöldségeknek és a salátáknak felét nyersen kell elfogyasztanunk. Ezeknek az élelmiszereknek kell kitennie a napi élelmiszerfogyasztás 70%-át. Mivel a gabona savképzőnek számít, naponta ne legyen aránya 15-20%-nál több. A fennmaradó részt egyéb élelmiszerek, pl. savanyított tejtermékek adják. 22

21 A legfontosabb tápanyagok és jelentőségük GABONA A gabona évezredek óta az ember egyik legfontosabb alapvető élelmiszere. Az okok bizonyára abban keresendők, hogy a gabona a nehezebb időszakokban is az ember rendelkezésére állt, és kedvező áron beszerezhető volt. Eredetileg kizárólag teljes gabonát használtak. Ez azt jelenti, hogy a teljes gabonaszemet feldolgozták, és elfogyasztották. Az iparosodás ideján egyre több ember költözött városokba, hogy eltartsa magát. Gyarapodott a kicsi, nem nyereséges malmoknak a száma. A központi, nagyobb malmok hatékonyabban dolgoztak. Ám ekkor új problémával kellett szembenézni: a teljes kiőrlésű liszt a hosszabb tárolás következtében megavasodott. Ennek a következménye az lett, hogy a zsírt tartalmazó csírát eltávolították. Ehhez járult hozzá még egy másik jelenség: a gazdagabbak már régóta megengedhették maguknak a fehér liszt használatát (presztízskérdés). Ez a fehér liszt az iparosodás előtt csak nehezen előállítható volt, és ennek megfelelően magas volt az ára. Lehetővé vált, hogy lakosság széles körben többé már ne a piszkos szürke lisztet" fogyassza, hanem megengedhesse magának, mint a jobbak" a fehér liszt használatát. Ezt a fejlődést táplálkozástudománnyal foglalkozó szakemberek is alátámasztották. Azt a nézetet vallották, hogy a gabona külső részei táplálkozásunk szempontjából nem fontosak, mint hulladékok csupán állatok takarmányozására alkalmasak. A szép, fehér lisztkonzerv, a mai formájában, nagy mennyiségben állt az emberek rendelkezésére. Ahhoz, hogy megértsük, mennyire fontos a teljes gabonaszem a testi, szellemi és lelki jó közérzetünk szempontjából, vizsgáljuk meg közelebbről a gabonaszemet. 23

22 A gabonaszem a belső és külső héjból, a csírából és a liszttestből áll. A liszttest tartalmazza a keményítőt és a sikert. Erre van szükségünk sütéskor, hiszen siker és keményítő nélkül nem sikerül egyetlen sütemény és kenyér sem. A csíra gazdag vitaminokban, ásványi anyagokban, enzimekben, növényi fehérjében, zsírban, de elsősorban esszenciális linolsavban. A héj ballasztanyagokban gazdag. Vitaminokat tartalmaz, elsősorban B-vitaminokat, ásványi anyagokat, növényi fehérjét és egy kevés zsírt. A liszt A liszt esetében két különböző megjelöléssel találkozhatunk. Ezek kapcsolatban állnak egymással. Egyrészt a kiőrlés mértékét, másrészt a liszt típusát jelölik. A kiőrlés mértéke megadja, hogy őrlés során menynyit távolítanak el a gabonából. Ha például megőrölnek 1 kg búzát, és csak 45 dkg liszt marad, úgy ennek a lisztnek az őrlési foka 45%, tehát egy alacsony kiőrlésű lisztről van szó. Ezt a lisztet 405-ös típusmegjelö- 24

23 léssel látják el, ami közepes ásványianyag-tartalmat jelent 10 dkg lisztre levetítve. Példánkban 405 mg 10 dkg lisztben. Az alacsony kiőrlésű lisztek alacsony típusmegjelölést kapnak ( ). A közepes kiőrlésű lisztekre utalnak az 1050 és 1600 közötti számok, és végül a magas kiőrlésű liszteket 1700 és 2000 közötti számokkal látják el. Ebben az esetben a kiőrlés foka akár 98% is lehet. Minél magasabb a kiőrlés mértéke, annál magasabb a típusjelölés, és annál több ásványi anyagban gazdag részt tartalmaz a liszt. A tejes kiőrlésű liszt esetében a kiőrlés mértéke 100%. Ennek a lisztnek nincs típusjelölése, benne korlátlan mennyiségben megtalálhatóak az ásványi anyagok. Le kell szögeznünk, hogy maga a gabonaszem tartós, és tárolható anélkül, hogy a benne található tápanyag elveszne. Csupán az őrlést követően, az azt követő tárolás során veszíti el tápanyagtartalmát. Bár javasolt és kívánatos lenne, azonban nem mindenki rendelkezik otthonában gabonamalommal. Hogy a teljes magot élvezhessük, javaslom, hogy hetente egyszer bioboltokban vagy reformházakban őröltessünk lisztet. Ez a teljes kiőrlésű liszt otthon, hűtőszekrényben egy hétig eltartható. Bár a tárolás folyamán bizonyos tápanyagok veszendőbe mennek, azonban ez a teljes kiőrlésű liszt mégis jelentősen tartalmasabb, mint a becsomagolt liszt. Másik lehetőség, hogy a megőrölt lisztet lefagyasztjuk. Ne ijedjen meg senki, miután kienged, ismét porhanyós! A kenyér Óriási a választék a pékárukat, a kenyeret és a zsömlét illetően. Bár ne lenne igaz az a kijózanító tény, hogy többségében kevésbé értékes pékáruról van szó. Kenyér vásárlásakor a felhasználó számára nehezen eldönthető, milyen típusú kenyérről van szó. Ha elgondolkodik vásárláskor, hogy vajon teljes kiőrlésű kenyérről van-e szó, csak a következő kérdés segít: Rendelkeznek-e saját malommal a sütödében, maguk őrlik-e a gabonát?" Amennyiben tagadólag válaszolnak, akkor abban a pékségben nincs teljes kiőrlésű kenyér. 25

24 Szeretnék utalni egy sajátosságra, ami a fogyasztó előtt nem feltétlenül ismeretes. A búzából és a rozsból részben csak a csírát távolítják el. így megmarad a liszt és a kenyér teljes értékű jellege, ezáltal a kenyér hosszabb ideig eltartható. A kereskedelemben ezeket a kenyereket búzavagy rozskorpás kenyér, illetve korpás kenyér megnevezéssel árusítják. Azáltal, hogy a csírát és a héjat leválasztják a gabonaszemről, eszszenciális tápanyagok mennek veszendőbe. Ezek vitaminok, elsősorban B-vitaminok, ásványi anyagok, növényi fehérje és zsír, de főként a többszörösen telítetlen linolsav. Az esszenciális tápanyagok azok, amiket a táplálékkal be kell juttatnunk a szervezetünkbe. Csupán ezek birtokában képes a test előállítani a létfontosságú anyagokat. Amennyiben testünk az alacsonyabb értékű táplálkozás következtében nem jut hozzá az eszszenciális tápanyagokhoz, hiányt szenvedünk. A túltápláltság és a túlsúly ellenére szervezetünk hiányosan ellátott. Elkezdődik az ördögi kör. A hiányos táplálkozás következtében savbázis háztartásunk kibillen egyensúlyából. Fáradtnak, túlhajszoltnak és örömtelennek érezzük magunkat. Először csak időnként szenvedünk anyagcserezavarból eredő rosszullétektől. Amennyiben nem változtatunk étkezési szokásainkon, abból kell kiindulnunk, hogy ezekből a rosszullétekből betegségek lesznek. Legyünk annak tudatában, hogy minden egyes ember hozzájárul ahhoz, hogy ezeket az alacsonyabb értékű élelmiszereket továbbra is előállítsák és eladják. Az elmúlt években örömteli változásra lehettünk figyelmesek, egyre több teljes értékű pékárut előállító pékség van. Gyermekeink és unokáink érdekében, és saját érdekünkben támogassuk ezt a változást a teljes kiőrlésű termékek megvásárlásával. ZÖLDSÉGEK, SALÁTÁK, ZÖLDFŰSZEREK ÉS GYÜMÖLCSÖK Ősidők óta az emberi emésztőszervek a főként növényi táplálkozási módhoz vannak hozzászokva. Sajnos, pontosan ezeknek az élelmiszereknek a fogyasztása csökkent a kevésbé értékes táplálékok javára. Bi- 26