DR. IMMUN Egészségportál

Átírás

1 A koleszterin A koleszterin A koleszterin egy zsírfajta, amely majdnem minden állati eredetû élelmiszerben megtalálható. Az emberi szervezet számára a hormonok és az új szövetek elõállításához nélkülözhetetlen, a máj epesav termelésénél is jelentõs mennyiség kerül belõle felhasználásra. Sok embernek mégis szigorúan kell ügyelnie a táplálékkal felvett koleszterin mennyiségére, hiszen a máj maga is eléget termel ahhoz, hogy az fedezze a test szükségleteit. hirdetés A koleszterin vízben rosszul oldódik, ezért a vérben csak nehezen továbbítható. A vérben történõ továbbjutást a koleszterinszemcsét körülvevõ fehérjeburok segíti elõ, amit lipoproteinnek neveznek. A különbözõ lipoproteineket a sûrûségük alapján osztályozzák: különösen fontos az alacsony denzitású (low density lipoprotein: LDL) és a nagy denzitású (high density lipoprotein: HDL). A rossz koleszterin: LDL A vérben az LDL tartalmazza a koleszterin nagy részét, és szállítja azt a májtól a test különbözõ szerveihez, ahol felhasználálódik. Ha a véráramban túl sok az LDL, könnyen létrejöhet ateroszklerotikus lerakódás az érfalakon, mivel a vérben keringõ felesleges LDL-szemcséket felveszik a falósejtek, majd beépülnek az erek falába. Így idõvel kis párnácskák képzõdnek, melyek az ereket beszûkítik, és akadályozzák a szövetek vérellátását. A sok koleszterin legtöbbször sok veszélyes LDL-koleszterint is jelent. A jó koleszterin: HDL A HDL kisméretû, koleszterintartalmú szemcséket jelent, amik - ellentétben az LDL-lel -, hasznosak. Különleges tulajdonságuk, hogy az érfalban már lerakódott koleszterint is képesek felvenni, és azt a májhoz szállítani. A máj ezután kiválasztja, így a szervezet megszabadul káros hatásától. Nemzetközi klinikai vizsgálatok igazolták, hogy az alacsonyabb HDL koleszterinszinttel rendelkezõ betegek esetében magasabb a szív- és érrendszeri szövõdmények, így a szívinfarktus elõfordulásának gyakorisága, tehát a HDL védi az ereket az ateroszklerotikus károsodástól. Ezért nem elég csupán az össz-koleszterinszintet, vagy az LDL koleszterinszintet befolyásolni, hanem a megelõzés szempontjából

2 elengedhetetlen a HDL koleszterinszint növelése is. A trigliceridek Van még egy fontos zsírfajta a vérben, ami szintén szerepet játszhat az ateroszklerózis kialakulásában: a triglicerid. A táplálékkal felvett zsírok legfõbb alkotórészei a trigliceridek, a test zsírszövetei is legnagyobbrészt ezekbõl állnak. Elégtelen utánpótlás esetén tartalék zsírként elraktározva a test legfontosabb energiaforrását jelentik. A trigliceridek egy része a táplálékkal felvett zsírokból származik, de az emberi szervezet más élelmiszerekbõl (pl. cukrok, illetve szénhidrátok) is tud zsírt elõállítani. A zsírdús étkezés és a nagymennyiségû alkoholfogyasztás eredményeként is megemelkedhet a vérben a trigliceridszint. A trigliceridérték ismerete segít az orvosnak a test zsíranyagcsere állapotának a megítélésében. Koleszterinszint csökkentõ diéta Táplálkozástudományi szakemberek az egyes országok statisztikai adatait (táplálkozási szokások, megbetegedési, halálozási statisztikák) értékelve arra a következtetésre jutottak, hogy ahol magas az állati eredetû, túlnyomórészt telített zsírsavakat tartalmazó zsírok fogyasztása, ott magasabbak a vér koleszterinszintjének értékei. Ennek következtében, mivel a koleszterin lerakódva az érfalakba érelmeszesedést okoz, gyakoribb a szívkoszorúérmeszesedés és a szívinfarktus is. Az elmúlt évtizedekben az is bizonyítható volt, hogyha a koleszterinszintet diétával és szükség szerint gyógyszerrel csökkentették, akkor a szívinfarktus kockázata is csökkent.10%-os koleszterinszint-csökkenés 20-50%-kal csökkentette az infarktus kialakulásának kockázatát. A legújabb vizsgálatok szerint a koleszterinszint drasztikus, 25-30%-os csökkentése nemcsak az infarktuskockázatot mérsékelte, hanem a túlélést is növelte. Az életkilátások 5-9 évvel hosszabbodhatnak meg. Ilyen mértékû koleszterinszint-csökkentéssel a már kialakult szívbetegségben a szívkoszorúér-meszesedés folyamata nemcsak lassítható, hanem bizonyos esetekben még az érelmeszesedés is visszafordítható. A vér magas koleszterinszintje elsõsorban táplálkozással, illetve az esetek egy részében a szervezet belsõ koleszterintermelésének fokozódásával függ össze. A zsírsavak hatása a vér koleszterinszintjére Zsírsav Hatása a vér koleszterinszintjére többszörösen telítetlen csökkenti egyszeresen telítetlen csökkentheti telített telített A táplálkozás során különbözõ zsírféleségeket fogyasztunk. E zsiradékok különbözõ zsírsavakból állnak, amelyeknek más

3 és más hatásuk van a vér koleszterinszintjére. A legártalmasabbak az úgynevezett telített zsírsavak, amelyek kétszer olyan mértékben emelik a koleszterinszintet, mint maga a táplálék koleszterintartalma. Ezek fõleg állati eredetû zsírokban találhatók nagy mennyiségben, nemcsak látható, hanem úgynevezett rejtett zsírok formájában is, például a húskészítményekben. A növényi eredetû táplálékok is tartalmaznak zsírt, ezek azonban fõleg úgynevezett telítetlen zsírsavakat, amelyek közül a többszörösen telítetlenek csökkentik, de még az egyszeresen telítetlenek is mérsékelhetik a koleszterinszintet. A növényi eredetû táplálékok - szemben az állati eredetûekkel - egyáltalán nem tartalmaznak koleszterint. Hazánkban évtizedeken át jellemzõ volt a sertészsír túlfogyasztása, az utóbbi években azonban kedvezõ fordulat történt. Felmérések szerint ma már fõleg a telítetlen zsírokat tartalmazó, így egészségesebb margarin és olaj fogyasztása megelõzi a sertészsírét és a vajét. Ugyanakkor a konyha-, illetve gyártási technikának is szerepe van abban, hogy a növényi zsiradékok egészségmegõrzõ hatásukat kifejthessék. Az olajok ismételt felhevítését, felhasználását kerülni kell. A margaringyártásban modern technológiai eljárásokkal kell biztosítani a legoptimálisabb zsírsavösszetételt. Hazánkban is forgalomba került a Flora margarin, amelynek zsírsavösszetétele a legkedvezõbb a margarinok közül és csökkenti a vér koleszterinszintjét is. Hazánk lakossága kétharmadának az ideális, 5,2 mmol/1 felett van a koleszterinszintje, egynegyedének pedig a már kórosnak mondható, 6,5 mmol/1 felett. A túlzott zsírfogyasztás következtében a másik szintén fontos vérzsírféleség, a triglicerid szintje is emelkedett értékeket mutat a lakosság 20%-ánál. A trigliceridszint 2,3 mmol/1- ig elfogadható. A helyes táplálkozás segít az ideális koleszterinszint elérésében és megtartásában. A túlzottan magas koleszterinszint az esetek nagy többségében diéta segítségével 10-20%-kal csökkenthetõ. Már kialakult szívkoszorúérbetegség esetén ez a csökkenés hatékony gyógyszeres kezeléssel tovább fokozható. Néhány táplálék koleszterintartalma (mg/100g) sertésvelõ 3000 rostonsültek sertéscomb csirkecomb (bõrrel) marhacomb pulykacomb (bõrrel) libamáj borjúmáj marhamáj sertésmáj csirkemáj

4 fõzõkolbász téliszalámi sertéssonka sertés- és marhavirsli, párizsi, krinolin olasz felvágott pulykafelvágott csontvelõ császárhús disznósajt vaj sertészsír csirkeszárny csirkecomb csirkemell pulykacomb pulykamell tejszín tejföl (22%-os) tojás (l db) csak a sárgájában van koleszterin krémtúró étkezési túró étkezési túró (sovány) Hosszútávú vérzsírszint- és testsúlycsökkentõ, energiaszegény étrendhez ajánlott élelmianyagok és élelmiszerek

5 A diéta idején ehetõ ételek: - Húsok és húsféleségek: marha-, baromfi-, vad-, borjú-, bárányhús sovány része, a húson látható összes zsír eltávolítása után, sovány sertéshús, párizsi, krinolin, szafaládé, virsli, fehérpecsenye, gépsonka, zalai felvágott, baromfi- és pulykafelvágott, diétás kenõmájas és sonkaszalámi, mindenfajta hal, makréla halkonzerv - Tojás: heti 1-2 tojás - Zsírok, olajok: margarin (Flora), növényi olajok - Tej és tejtermékek: 0,51 tej (1,5% zsírtartalmú), joghurt vagy kefir, félzsíros túró, 20% zsírtartalom alatti sovány sajtok - Kenyér, tésztafélék, édességek: barna kenyérbõl, rozs- vagy korpás kenyérbõl, szójás kenyérbõl 1 vékony szelet (kb. 50 gramm) naponta - Zöldségek és fõzelékek: minden fajtájuk nyersen vagy fõzve, párolva vagy salátának, burgonyából maximum 10 dkg - Gyümölcsök: alma, citrom, egres, eper, görögdinnye, grapefruit, körte, málna, meggy, narancs, ribizli és az ezekbõl készített, nem cukrozott vagy édesítõszerrel készített kompótok - Italféleségek: kávé, tea, ásványvizek, csapvíz, édesítõszerrel készített limonádé, energiamentes, mesterséges édesítõszerrel (szacharin, ciklamat, aceszulfam, aszpartam) készült "light" italok

6 A diéta idején nem ehetõ ételek - Húsok és húsféleségek: zsíros húsok, liba, kacsa, kolbász, hurka, belsõségek, húskonzervek, szalámik, felvágottak Az elkészítési eljárások közül a rántás és a zsírban sütés helyett a fõzés, a párolás, a grillezés, a teflon, az alufólia ajánlott. - Tojás: zsíros tojásrántotta és majonéz, tojással készült ételek - Zsírok, olajok: állati eredetû (sertés-, liba-, kacsa-) zsírok, szalonna, tepertõ, vaj, vajkrém - Tej és tejtermékek: több, mint 0,5 l tej, tejföl, tejszín, tejszínhab, sûrített tej, zsíros tej, zsíros (20-25%-nál nagyobb zsírtartalmú) sajtfélék - Kenyér, tésztafélék, édességek: fehér kenyér, zsemle, pékáruk, kalács, liszt, tésztafélék, rizs, cukor, lekvár, méz, glukonon, marcipán, bonbon, csokoládé, kakaó, fagylalt, rántással készült leves és mártás Az úgynevezett diabetikus édességek is tilosak! - Zöldségek és fõzelékfélék: szárazbab, zöldborsó, lencse, kukorica, sütõtök - Gyümölcsök: ananász, banán, cseresznye, datolya, dió, füge, gesztenye, mazsola, mogyoró, õszibarack, ringló, szárított gyümölcsök, szilva, szõlõ - Italféleségek:

7 alkoholos italok (bor, sör, pálinka), a kereskedelemben kapható üdítõitalok (pl. kóla, tonik, szörpök, gyümölcslevek) - Étvágycsökkentõként fogyasztható: búza- vagy zabkorpa, zabpehely 3x1-2 evõkanállal, zabalapanyagú rostos italok A lakosságnak csökkentenie kellene az összes zsír, ezen belül fõleg az állati eredetû, telített zsírsavak fogyasztását, amelytõl önmagában is lényegesen csökkenne a magas koleszterinszint kialakulásának esélye. Szerzõ: Dr. Pados Gyula (Forrás: home.hu.inter.net/~hvince, euuzlet.hu)