4 sz. MELLÉKLET. Készítette: A Zrínyi Miklós Általános Iskola Nevelőtestülete 901

Átírás

1 nehézséggel küzd% tanulók fejleszt% programja 4 sz. MELLÉKLET A nem organikus hátter sajátos nevelési igény tanulók (SNI.b), és a tanulási magatartási - beilleszkedési nehézséggel küzd, tanulók fejleszt, programja Készítette: A Zrínyi Miklós Általános Iskola Nevelőtestülete 901

2 nehézséggel küzd% tanulók fejleszt% programja A nem organikus hátter sajátos nevelési igény tanulók (SNI.b), és a tanulási-magatartási-beilleszkedési nehézséggel küzd, tanulók fejleszt, programja 2008 Tartalom 1. Általános bevezet%, az SNI meghatározása 1.1. A tanulási, magatartási és beilleszkedési zavar meghatározása Tanulási zavarok Beilleszkedési és magatartási zavarok f%bb formái 1.2. A tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézség meghatározása Tanulási nehézség Beilleszkedési és magatartási nehézség f%bb formái 1.3. A zavar és nehézség meghatározása, diagnosztizálása 2. Általános irányelvek 3. Az együttnevelés 3.1. Az együttnevelés objektív tényez%i Személyi feltételek Tárgyi feltételek 3.2. Az együttnevelés szubjektív tényez%i 4. A helyi tantervbe beépül% elemek, az SNIb. és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzd% tanulók fejlesztését segít% program 4.1. Dyslexia 4.2. Dysgrafia 4.3. Dyscalculia 4.4. Fejlesztési lehet%ségek tantárgyakra lebontva 4.5. Hiperkinetikus vagy aktivitászavar/nehézség, a figyelemzavar/nehézség 4.6. Magatartási-beilleszkedési nehézség 4.7. Követelmények és értékelés 5. Az egyéni fejlesztési terv 5.1. Célja 5.2. Feladatai 5.3. Tartalma és tevékenységei 5.4. Követelmények 6. Aktuális intézményi helyzetelemzés Készítette: A Zrínyi Miklós Általános Iskola Nevelőtestülete 902

3 nehézséggel küzd% tanulók fejleszt% programja 6.1. Az alapfeladatok rangsorolása 6.2. A diagnosztizált (vagy el%re jelzett) SNI tanulók létszáma 6.3. Iskolán kívüli együttmködési lehet%ségeink 6.4. Iskolánk fejleszt% tevékenységének jellege 6.5. Szakemberek 6.6. Helyiségek 7. Célok, feladatok a 2008/2009-es tanévre 7.1. Tanítást tanulást segít% és értékel% eszközrendszer elemei 7.2. Az integrációt segít% módszertani elemek 7.3. Mhelymunka a tanári együttmködés formái 7.4. Az értékelési rendszer eszközei 7.5. Multikulturális tartalmak 7.6. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása Készítette: A Zrínyi Miklós Általános Iskola Nevelőtestülete 903

4 1. Általános bevezet,, az SNI meghatározása Az utóbbi két évtizedben a fogyatékossággal, és a fogyatékosokkal kapcsolatos terminológia rengeteget változott. A fogyatékosság az orvostudomány és a gyógypedagógia tradicionális megközelítésében a biológiai állapot megváltozását jelenti: Az adott egyén tulajdonságaiban, fejl%désmenetében mennyiségi és min%ségi változások lépnek fel a normálishoz képest s ezek deficitként értelmez%dnek. Az egészséges fejl%désmenett%l való eltérésre, a WHO 1980-ban fogalmazta meg fogyatékosság - definícióját. Meghatározása szerint az eltérések különböz% szinteken nyilvánulnak meg: 1. károsodás orvosi szinten; 2. fogyatékosság, képességzavar pszichés funkciók, képességek szintjén; 3. társadalmi hátrány szociális szinten: akadályozottság (handicap). Koncepciójukat 1997-t%l újabb szempontokkal b%vítették, majd 2001-ben jóváhagyta a módosítást, mely szerint: Az ember komplex, bio - pszicho - szociális lény, így a fenti dimenziók csak együtt értelmezhet%k. A fogyatékosság három szintje között kölcsönös egymásra hatást feltételez. Minden gyermeknek más és más a nevelhet%sége, s ahhoz, hogy az általános iskolai követelményeknek megfeleljenek, mindegyiknek másfajta megsegítésre van szüksége. A közoktatásnak minden egyes tanulóhoz alkalmazkodnia kell(ene) a követelményekben és a segítségnyújtásban is. Ha az iskolai elvárásoknak nem megfelel% teljesítménnyel találkozunk érdemes megvizsgálni mindkét oldalról: gyakran a gyermek zavarának tulajdonítjuk, ám az % szemszögéb%l nézve az adott oktatási intézmény nem tudja a pedagógiai folyamatot a gyermek nevelhet%ségéhez hozzáilleszteni. A fogyatékos gyermekek biológiai károsodásuk miatt váltak sajátos nevelhet%ségvé, a közoktatásról szóló évi LXXIX. tv. értelmében, ezért jogosultak a különleges bánásmódra. A többletszolgáltatások, a nagyobb anyagi ráfordítás és az egyénre szabott pedagógiai eljárások segítségével képesek az elvárásoknak megfelel%en teljesíteni. A gyógypedagógusok a fogyatékosság kifejezést%l elszakadnak, hisz ez arra utal, hogy a gyermekben a hiba. Az orvosi jelleg osztályozást felváltja a pedagógiai hangsúly. A közoktatási törvény 2003-ban módosított változatában már a sajátos nevelési igény elnevezés szerepel évi LXXIX. tv. a közoktatásról 121..(1)bekezdés 29.pontja alapján Sajátos nevelési igény gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakért%i és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes el%fordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismer% funkciók vagy a viselkedés fejl%désének organikus okra visszavezethet% tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismer% funkciók vagy a viselkedés fejl%désének organikus okra vissza nem vezethet% tartós és súlyos rendellenességével küzd Készítette: A Zrínyi Miklós Általános Iskola Nevelőtestülete 904

5 1.1. A tanulási, magatartási és beilleszkedési zavar meghatározása A súlyos tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképességzavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar, az iskolai teljesítmények eléréséhez szükséges pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége vagy a felsoroltak halmozott el%fordulása áll fenn. Nem határozhatunk meg egységes jellemz% jegyeket; az egyes állapotok a tünetek/tünetegyüttesek komplexitásától függ%en a funkciógyengeségt%l a komplex személyiség-, illetve általános tanulási zavarig terjedhetnek. A percepciós bázis többdimenziós érintettsége miatt az olvasás, írás, számolás elsajátításában különböz% súlyosságú akadályt jelent, az enyhe zavartól egészen a funkcióképtelenségig. a) A részképességzavarok körébe az iskolai teljesítmények els%sorban az alapvet% eszköztudás (olvasás, írás, számolás) elsajátításának nehézségei, a képességek deficitje, valamint az általuk kiváltott, következményes magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tünetegyüttese tartozik. Jellemz%, hogy az adott részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó, súlyos teljesítménybeli elmaradás mutatkozik, valamint teljesítményszóródás mutatható ki az intelligenciafaktorok, a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között. A részképességzavarok tüneteit mutató tanulók általános jellemz%je a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltn% közömbösség, érdektelenség, amely a nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, és a tanulással kapcsolatos tevékenységek (olvasás, írás, számolás) elutasításában fejez%dhet ki. b) A kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar megléte esetén az érintett tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni, az általánosnál sokkal több cselekvéses tanulási helyzetet igényel. Azok a tanulók, akik súlyos figyelemzavaruk (helyzetidegenség, hibás-hiányos helyzetfelismerés) vagy fejletlen önirányítás, gyenge önértékelési képesség miatt nem tudnak a tanulási szituációba beilleszkedni, állandó személyes kontrollra, meger%sítésre szorulnak. Míg a részképességzavarok gyakran ép érzékszervek esetén is az érzékszervi fogyatékosság (gyengénlátás, enyhe nagyothallás) látszatát kelthetik, addig a hiperaktivitás, a nyugtalanság, a túlmozgások, a figyelemzavar el%fordulásakor a tanulók általánosan gyenge képességnek, értelmi fogyatékosnak tnhetnek. Az idegrendszer csökkent terhelhet%ségének, érési lelassulásának jelei a tanulási, magatartási zavar tüneteit mutató tanulóknál az alábbiak: általában érzékenyebbek a meteorológiai változásokra, fáradékonyabbak az átlagnál, nehezen trik a zajokat, nehezen viselik el a várakozási feszültséget, gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre, fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthet% és követhet% szabályokat Tanulási zavarok Összefoglaló kifejezés a különböz%, nem képességhiányból ered% tanulási zavarokra. Dyslexia F 81.0 (Olvasási zavar): Az olvasási teljesítmény - az olvasás pontosságát vagy a megértést egyénileg, standardizált tesztekkel vizsgálva- lényegesen alatta marad a személy biológiai kora, mért intelligenciája vagy a kor szerinti képzettség alapján elvárhatónak. A zavar jelent%sen Készítette: A Zrínyi Miklós Általános Iskola Nevelőtestülete 905

6 kihat az iskolai teljesítményre, vagy az olvasási jártasságot igényl% mindennapi élettevékenységekre. Dysgraphia F 81.1 (Írásbeli kifejezés zavar) Az íráskészség - egyénileg, standardizált tesztekkel vizsgálva (vagy az íráskészség funkcionális becslése)- lényegesen alatta marad a személy biológiai kora, mért intelligenciája vagy a kor szerinti képzettség alapján elvárhatónak. A zavar jelent%sen kihat az iskolai teljesítményre, vagy az íráskészséget igényl% mindennapi élettevékenységekre. Ha érzékelési deficit van jelen, az íráskészség nehézségei meghaladják az ahhoz rendszerint társuló zavar mértékét. Dyscalculia F 81.2 (Számolási zavar) A számolási képesség - egyénileg, standardizált tesztekkel vizsgálva - lényegesen alatta marad a személy biológiai kora, mért intelligenciája vagy a kor szerinti képzettség alapján elvárhatónak. A zavar jelent%sen kihat az iskolai teljesítményre, vagy a számolási képességet igényl% mindennapi élettevékenységekre. Ha érzékelési deficit van, a számolási nehézségek meghaladják az ahhoz rendszerint társuló zavar mértékét. Tanulási zavar Ide tartoznak azok a tanulási zavarok, amelyek nem teljesítik egyik speciális tanulási zavar kritériumait sem. A kategória mindhárom fent részletezett terület problémáit magában foglalja, amelyek együttesen jelent%sen befolyásolják az iskolai teljesítményt, még akkor is, ha az egyes jártasságokat vizsgáló tesztekben mért teljesítmény nincs lényegesen a személy biológiai kora, mért intelligenciája vagy a kor szerinti képzettség alapján elvárható szint alatt. A tanulási zavar hátterében sokszor koordináció-fejl%dési zavar áll A motoros koordináció lényegesen alatta marad a személy biológiai kora és mért intelligencia alapján elvárhatónak. Ez megnyilvánulhat a motoros fejl%dés különböz% lépcs%fokainak késleltetett elérésében, dolgok elejtésében, ügyetlenségben, gyenge sportteljesítményben vagy a kézírás min%ségében. Mindez kihat az iskolai teljesítményre vagy a mindennapi élettevékenységekre Beilleszkedési és magatartási zavarok f,bb formái Hiperaktivitás Figyelemzavar- ADHD szindróma Impulzivitás Magatartási zavarok Oppozíciós zavar Emocionális zavarok Kevert magatartási és emocionális zavarok A szocializáció zavarai TIC zavarok Egyéb viselkedési és emocionális rendellenességek (nem organikus eredet enuresis és encopresis, dadogás, hadarás, táplálási zavar, stb.) Készítette: A Zrínyi Miklós Általános Iskola Nevelőtestülete 906

7 1.2. A tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézség meghatározása Tanulási nehézség: normál vagy átlag feletti értelmi képességek mellett a tanulási teljesítmény nem felel meg az egyén intellektuális fejl%désének. Beilleszkedési és magatartási nehézség az a tünetegyüttes, amikor a tanuló viselkedése jelent%sen eltér az adott életkorban megkívánható helyes magatartástól. Az iskolai környezetben ez úgy jelentkezik, hogy ezeknél a tanulóknál az általánosan használt nevelési eljárások nem hatékonyak. Az ilyen tanulók nem tudnak, vagy nem akarnak alkalmazkodni a környezetükben érvényes szociális szabályokhoz. Az ilyen problémák okai lehetnek átmenetiek: a családban bekövetkezett változás, iskola- vagy tanárváltás, túl nagy követelmény. Az állandó okok között meg kell említeni a nem megfelel% szociális hátteret, az iskola és a család eltér% nevelési elveit, normarendszerét. Tünetként el%fordulhat agresszív, a környezet ellen forduló viselkedés, de a passzív, szorongó, gátolt gyermekek is különleges figyelemre szorulnak, speciális pedagógiai tevékenységet igényelnek Tanulási nehézség A tanulási nehézségek a beszélt vagy írásos nyelv alapvet% elsajátításának akadályai. A súlyosság fokától függ%en gátolják a diákot az információk felfogásában, bevésésében vagy kinyilvánításában. Ezek a nehézségek megmutatkozhatnak a figyelem, a gondolkodás, a beszéd, az olvasás, az írás és a matematikai feladatmegoldás területén. A tanulási nehézségekkel él% diákoknak gyakran nehézségeik vannak a vizuális információk befogadásával is. Tanításuk differenciálásában mindezeket figyelembe kell vennünk. Dyslexiás (Olvasási nehézség), az a gyermek/tanuló az olvasás-írás tanulásában jóval elmarad azok mögött az elvárások mögött, melyekre intelligenciaszintje és a tanulásba fektetetett er%feszítések feljogosítanak. Az ilyen tanuló számára túl kevés az elsajátításra biztosított id%, a gyakorlóanyag, és túl nagyok a szokványos olvasás-tanítási módszerek lépései. A nehézség kihat az iskolai teljesítményre, vagy az olvasáskészséget igényl% mindennapi élettevékenységekre. Dysgraphiás (Írásbeli kifejezés nehézség) Az íráskészség - egyénileg, standardizált tesztekkel vizsgálva (vagy az íráskészség funkcionális becslése) - lényegesen alatta marad a személy biológiai kora, mért intelligenciája vagy a kor szerinti képzettség és a tanulásba fektetett er%feszítések alapján elvárhatónak. Az ilyen tanuló számára túl kevés az elsajátításra biztosított id%, a gyakorlóanyag, és túl nagyok a szokványos írás-tanítási módszerek lépései. A nehézség kihat az iskolai teljesítményre, vagy az íráskészséget igényl% mindennapi élettevékenységekre. Dyscalculiás (Számolási nehézség) A számolási képesség - egyénileg, standardizált tesztekkel vizsgálva - lényegesen alatta marad a személy biológiai kora, mért intelligenciája vagy a kor szerinti képzettség és a tanulásba fektetetett er%feszítések alapján elvárhatónak. Az ilyen tanuló számára túl kevés az elsajátításra biztosított id%, a gyakorlóanyag, és túl nagyok a szokványos matematika-tanítási módszerek lépései. Készítette: A Zrínyi Miklós Általános Iskola Nevelőtestülete 907

8 A nehézség kihat az iskolai teljesítményre, vagy a számolási képességet igényl% mindennapi élettevékenységekre Beilleszkedési és magatartási nehézség f,bb formái A tüneti megjelenés megegyezik a magatartási beilleszkedési zavarnál leírtakkal, csak azoknál enyhébb fokú. Ezek a tanulók az általánosan használt nevelési eljárások mellett speciális pedagógiai tevékenységet igényelnek A zavar és nehézség meghatározása, diagnosztizálása Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd%, vagy sajátos nevelési igény, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakért%i és rehabilitációs bizottság dönt. A sajátos nevelési igény tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd% tanulót - jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint - a szakért,i és rehabilitációs bizottság szakért,i véleménye vagy a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján - a gyakorlati képzés kivételével - az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekb%l az értékelés és a min%sítés alól. Ha a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekb%l mentesítik az értékelés és min%sítés alól, az iskola - az e törvény 52. -ának (7) bekezdésében, valamint (11) bekezdésének c) pontjában meghatározott id%keret terhére - egyéni foglalkozást szervez részére. Az egyéni foglalkozás keretében - egyéni fejlesztési terv alapján - segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez. Az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett a tanuló - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - másik tantárgyat választhat. A tanuló részére a felvételi vizsgán, az osztályozó vizsgán, a köztes vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán, az érettségi vizsgán, a szakmai vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési id%t, az írásbeli beszámolón lehet%vé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történ% felváltását. Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, illetve a megismer% funkciók vagy a viselkedés fejl%désének organikus okra vissza nem vezethet% tartós és súlyos rendellenességével küzd, fejleszt% foglalkoztatásra jogosult. A fejleszt% foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg. (1993.évi LXXIX.tv.a közoktatásról 30..) 2. Általános irányelvek A NAT alkalmazása a SNI és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzd% tanulók iskolai nevelésében, oktatásában is alapdokumentum, a benne meghatározott, kiemelt fejlesztési feladatok a SNI tanulók számára is érvényesek. Az intézmény pedagógiai programjának és helyi tantervének elkészítésekor figyelembe kell venni: Készítette: A Zrínyi Miklós Általános Iskola Nevelőtestülete 908

9 - a közoktatási törvényt, a NAT és az Irányelv vonatkozó el%írásait, - a helyi önkormányzat intézményfenntartó min%ségirányítási programját, - a szül%k elvárásait, - és a tanulók sajátosságait. Az Irányelv biztosítja, hogy: - a fejlesztés megfelel% tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést, - a követelmények igazodjanak a fejl%dés lehetséges üteméhez, - ha szükséges a fejlesztés terjedjen ki az iskoláskor el%tti képességfejl%dés területeire is, - a fejleszt% célú terápiák programjai váljanak az intézmény pedagógiai programjának tartalmi elemeivé, - a tanulókat a nevelés-, oktatásfejlesztés ne terhelje túl. Ennek érdekében az irányelv meghatározza: - a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosítását, - a képességek fejleszt% célú korrekciójának területeit, - a nevelés, oktatás és fejlesztés a szokásosnál nagyobb mérték kiterjesztésére vonatkozó javaslatokat. A SNI.b és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzd, tanulók fejleszt, célú ellátása A SNI.b és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzd% tanulók gondozási igénye egy tulajdonság-együttes, mely az átlagtól eltér%, jellegzetes különbségeit fejezi ki. Ezeket a különbségeket a helyi pedagógiai program kialakításakor kell figyelembe venni. Az ellátás közös elvei: a) A feladatokat az intézmény dokumentumai tartalmazzák. E feladatok hosszú távúak és az iskola egész nevelési - oktatási rendszerét átfogják. b) A fejleszt% tevékenység szakmaközi együttmködésben valósul meg, szervezett, nyitott tanítási - tanulási folyamat, s a tanulók igényeit%l függ% eljárások, id%keret, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazását teszi szükségessé. A fejleszt% tevékenység közös célja és feladatai: - a hiányzó vagy dysfunkciók helyreállítása, újak kialakítása, - a meglév% ép funkciók er%sítése és bevonása a hiányok pótlása érdekében, - a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása, - a szükséges speciális fejleszt% eszközök elfogadtatása, használatuk megtanítása, - az egyéni sikereket segít%, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok kialakítása. A fejleszt% tevékenységet meghatározó tényez%k: a) a dysfunkciók típusa, súlyossága, b) a dysfunkciók kialakulásának ideje, c) a SNI.b és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzd% tanuló életkora, állapota, képességei, készségei, kognitív funkciói, meglév% ismeretei, d) a társadalmi integráció kívánalmai: egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, életvitel. A SNI.b és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzd% tanuló fejlesztésére vonatkozó célok, tartalmaknak, tevékenységeknek, követelményeknek meg kell jelenni: Készítette: A Zrínyi Miklós Általános Iskola Nevelőtestülete 909

10 - a pedagógiai programban, - a min%ségirányítási programban tervezési és ellen%rzési szinten, - helyi tantervben a tantárgyak programjában, - a tematikus egységekhez, tervekhez kapcsolódó tanítási-tanulási programban, - egyéni fejlesztési tervben. A pedagógiai feltételeket a közoktatási törvény határozza meg. Többletszolgáltatásokat biztosít a SNI és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzd% tanuló számára. 3. Az együttnevelés Célja: Az SNI és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzd% tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását el%segítheti a nem sajátos nevelési igény tanulókkal együtt történ% integrált oktatásuk. A törvény kimondja, hogy A sajátos nevelési igény gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelel# pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezd#d#en, hogy igényjogosultságát megállapították (1) Sikerkritériumnak a tanuló többi tanulóval való együtt haladása tekinthet%, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényez%k biztosítják Az együttnevelés objektív tényez,i Napjainkban az integráció azt jelenti, hogy a SNI és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzd% gyermekek beilleszkednek a többségi nevelési intézményeket látogató gyermekek, fiatalok közé. Az együttnevelés sikeres megvalósítása érdekében a befogadó iskoláknak rendelkezniük kell azokkal a tárgyi és személyi feltételekkel, amelyeket a törvény el%ír. Az 1993-ban megszületett közoktatási törvény és annak módosításai, valamint az évi Esélyegyenl%ségi törvény rögzítik azokat a körülményeket, melyek által megvalósulhat a sikeres integráció. Az integrációt vállaló intézmények feladatai: Alapító okiratában szerepeltetni kell a sajátos nevelési igény gyermekek integrált nevelésének-oktatásának feladatát, s azt hogy milyen SNI csoporthoz tartozó gyermekekr%l van szó. Ktv (5) Átdolgozott pedagógiai programja és a helyi tanterve tartalmazza az SNI típusához és fokához igazodó fejleszt% programot. Ktv a.) b.) Szakemberek biztosítása: szükségleteknek megfelel%en gyógypedagógus, logopédus, pszichológus, konduktor. Ktv (11), Ktv (1) 28. Az iskola fejleszt, tevékenységének jellege: - órai differenciált foglalkozás, - komplex képességfejlesztés, - logopédiai terápia, - gyógytestnevelés, - pedagógiai célú fejleszt% foglalkozások egyéni fejlesztési terv szerint a Szakért%i Bizottság szakért%i véleménye, illetve a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján. Készítette: A Zrínyi Miklós Általános Iskola Nevelőtestülete 910

11 Személyi feltételek A fejleszt% tevékenységeket végz% szakemberek: - gyógypedagógus, - logopédus, - pszichológus, - gyógytestnevel%, - fejleszt% pedagógus, - pedagógus Tárgyi feltételek A fejleszt% tevékenységekhez szükséges tárgyi feltételek: Helyiségek: - tanterem, - fejleszt% szoba/logopédiai helyiség, - tornaterem, - pszichológiai vizsgáló, tanácsadó szoba. Fejleszt, eszközök, tanórai segédletek biztosítása: Ktv (1) 28. A fejleszt% szoba tárgyi felszereltsége a helyi fejlesztés minél sokoldalúbb megvalósítását hivatott szolgálni: - tér az elemi mozgásformák gyakorlásához (pl.: iránygyakorlatok vagy feszültségoldó mozgások, ismeret-rögzítést el%segít% mozgássorok stb.), - variálható (szét-és összetolható) tanulói asztalok, - 6 db szék, - sz%nyeg (legalább a helyiség ötven százalékának lefedésére), - 200x60 cm-es tükör, - fejleszt% eszközök, könyvek, játékok, - nyitott és zárható polcok (szekrények), - tárolók dobozok, - tábla (krétához és filctollhoz való), - fogas, - szeméttároló. Pszichológiai vizsgáló, tanácsadó szoba tárgyi felszereltsége: - 1 db asztal, - 4 db szék, - 1 db gyermekasztal, - 4 db gyermekszék, - 1 db zárható szekrény, - 1 db nyitott játék- és könyvespolc, - sz%nyeg (legalább a helyiség ötven százalékának lefedésére), - 1 db fogas, - tesztek (Nevelési Tanácsadó hatásköre), játékok Az együttnevelés szubjektív tényez,i Készítette: A Zrínyi Miklós Általános Iskola Nevelőtestülete 911

12 A törvényi háttér megléte elengedhetetlen, de önmagában kevés, ennél sokkal nagyobb jelent%séggel bírnak a szubjektív tényez,k. Biztosítani kell: a SNIb. és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzd% tanuló beilleszkedését és együtthaladását a többi tanulóval, ez segíti a nyitottabb személyiség formálását, a Szakért%i Bizottság, és a Nevelési Tanácsadó által adott javaslatok beépítését az egyéni fejlesztési tervekbe, a pedagógusok, a szül,k és a többi gyermek felkészítését, a fejleszt, szemlélet érvényesítését, dysfunkció-specifikus módszerek alkalmazását, folyamatos értékelést, együttmködést a szakemberekkel. Elengedhetetlen, hogy a fejlesztésben résztvev% szakemberek team-munkában dolgozzanak, együtt kell meghatározni a tennivalókat. Alapvet% tényez% továbbá, hogy a pedagógusok jártasak legyenek differenciált tanulásszervezésben. A differenciálás az a folyamat, melynek során a pedagógus a tanulási folyamatot az egyes gyermekek egyéni szükségleteihez rendeli. Ezáltal tudja a tanulóhoz igazítani a tananyag tartalmát, szintjét, a tanulás ütemét, az alkalmazott módszereket, az ellen%rzés, értékelés, számonkérés típusát stb. Ez a fajta tanulásszervezés az osztály valamennyi tagjának számára kedvez%. A pedagógus így kaphat képet arról, hogy ki milyen téren kiemelked%, tehetséges, illetve ki és miben marad el társaitól. Az er%sségekre építve és támaszkodva határozhatja meg azokat az eljárásokat, módszereket, amelyekkel az elmaradott területek fejleszthet%k. A differenciálás megvalósulhat: - a feladatok szintjén, - a tevékenységek szintjén, - a szociális keretek szintjén, - a tanulási stílus szerint, - a célok szintjén, - az értékelésben. A szül%k szerepe, befolyásoló hatása is jelent%s a fejlesztés hatékonysága szempontjából. Els%sorban az egyéni igényekhez szabott, optimális, támogató környezetet kell biztosítaniuk. Nagy szerepet játszanak abban, hogy a beilleszkedés sikeres legyen, kapcsolatot tartanak az osztálytanítóval és a fejleszt% pedagógussal. Az iskola és a szül%k közti ideális kapcsolatnak a következ% alapelvekre kell épülnie: a szül% és a szakember kölcsönösen tiszteljék egymást, az információáramlás kölcsönös legyen, érezzék a szül%k, hogy a nevelési-oktatási folyamatban résztvev% pedagógusok elfogadják gyermekük egyediségét, érezzék, hogy %k is részesei a nevelési - oktatási folyamatnak. A pedagógusoknak nem szabad figyelmen kívül hagyniuk az ép (nem SNI, tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézséget nem mutató) gyermekek szüleit sem, empátiás készséget kell kialakítani bennük, mert fontos, hogy a szül%k támogassák gyermeküket a sajátos nevelési igény tanulók elfogadásában. A pedagógusok feladata, hogy ismertessék az osztálytársakkal a dysfunkció mibenlétét, a segítségnyújtás lehet%ségeit, a különböz%ség fogalmát, a miben vagyok er%s, miben vagyok gyengébb néz%pontjából. Meg kell találni azt az egyensúlyt, hogy a SNI és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzd% tanuló pont annyi segítséget kapjon, amennyire szüksége van: se többet, se kevesebbet. Készítette: A Zrínyi Miklós Általános Iskola Nevelőtestülete 912

13 Együttmködés a szakemberekkel: az intézmény a sajátos nevelési igénynek, létszámnak megfelel% szakembereket biztosít. A fejleszt% pedagógus feladata sokrét: egyéni fejlesztési terv szerint közvetlenül foglalkozik a gyermekkel, kapcsolatot tart a szül%kkel, nyomon követi a gyermek fejl%dését, koordinálja a fejleszt% munkában résztvev% más szakemberek munkáját, kapcsolatot tart az osztályban tanító többi pedagógussal, folyamatosan konzultál velük, segíti a szakvélemény értelmezését, szakmai támogatást, tanácsadást nyújt a dysfunkció specifikus fejlesztése érdekében, javaslatot tesz a környezet kialakítására, speciális eszközök kiválasztására, speciális módszerek alkalmazására. 4. A helyi tantervbe beépül, elemek, az SNIb. és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzd, tanulók fejlesztését segít, program A részképességzavarok körébe els%sorban az alapvet% eszköztudás (olvasás, írás, számolás) elsajátításának és képességének deficitjeit, valamint az általuk kiváltott következményes magatartási és/ vagy tanulási zavarok komplex tünetegyüttesét sorolják. Kiemelt célok, feladatok - Pontos diagnózis és fejlesztési szempontok, módszerek igénylése, vizsgálatok elvégeztetése. - A tanulási zavarok/nehézség kialakulásáért felel%s funkciók fejlesztése. - Tankötelezettségük teljesítését több szakember segítségével végezzék. - Az SNI.b és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzd% tanuló túlterhelésének elkerülése a fejleszt% folyamatban. - Kudarctr% képesség növelése. - Önbizalom, önismeret, önértékelés fejlesztése, reális énkép kialakítása. - A tanuló fejlettségének megfelel%en egyéni továbbhaladás biztosítása. A NAT alkalmazása a helyi tanterv készítésénél A helyi tanterv készítésénél a NAT-ban foglaltak az irányadóak, de az egyes mveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztend% képességek (azok fejl%dési útjai, módjai és kialakulásuk id%tartama) mindenkor a tanulók egyéni fejl%désének függvénye. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthet%k, a fejlesztés tanítási-tanulási folyamata azonban zömében speciális pedagógiai módszerrel és eszközzel valósítható meg. A helyi tanterv kiemelten kezelje az önismeretet, a reális önértékelés kialakítását, a kommunikáció fejlesztését. E feladatoknak minden mveltségterületen meg kell jelennie. Célzottan szerepet kaphat az Ember és társadalom, a Mvészetek és ezen belül a Dráma és tánc fejlesztési feladatai között. A beszédészlelés és beszédmegértés, a verbális figyelem és emlékezet, az olvasásértés fejlesztése a Magyar nyelv és irodalom mveltségi terület fejlesztési feladatai között kap kiemelt szerepet. Készítette: A Zrínyi Miklós Általános Iskola Nevelőtestülete 913

14 Az él% idegen nyelv tanításánál a nyelvoktatás auditív és beszédközpontú (kommunikálható) módszereinek el%térbe helyezése javasolt, az SNI.b és a tanulási nehézséggel küzd% tanulóknál az els% és második osztályban erre fokozott figyelmet kell fordítani. A Mvészetek mveltségi területen belül a komplex mvészeti terápia, a drámapedagógia, az akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésének kiemelt szerepe van. A Testnevelés és sport mveltségi területen a szenzoros mozgáskoordináció fejlesztése javasolt. A Matematika területén a kompenzációs lehet%ségek, speciális módszerek alkalmazása segíti az eredményes fejlesztést, (kis lépések, többoldalú, egyszersített, megismételt magyarázat). Azoknál a tanulóknál, akiknél a sajátos nevelési igény oka a hiperaktivitás, a figyelemzavar indokolt a korszer, rugalmas szervezeti keretek (csoportmunka) és módszerek (projektmódszer, id%keretek rugalmas kezelése) el%térbe helyezése a helyi tanterv készítésénél Dyslexia A dyslexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszintt%l független olvasási és helyesírási gyengeség. Általában differenciálatlan az aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-bet kapcsolat, gyakori és makacs bettévesztések fordulnak el%, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek el%hívása észlelhet%. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés Dysgrafia Dysgrafia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemz% a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való el%rehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának és alapkultúrtechnikaként való alkalmazásának folyamata. A formai-kivitelezési problémák mellett rendszerint tartalmi jellegzetességeket is találunk: az olvasáshoz hasonlóan az írásban is megjelennek bettévesztések, kihagyások, betoldások, perszeveratív ismétlések. Az összkép többnyire kevéssé tagolt, átjavítgatott, sokszor maszatos, nehezen követhet%. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért fáradékonyabbak a dysgrafiás tanulók. A fejlesztés célja: Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az iskoláskorban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelel% ért% olvasás-írás készséget, fejlessze kifejez% készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: a testséma biztonságának kialakítása, a téri és id%i relációk kialakítása praktikus és verbális szinten, a vizuomotoros koordináció gyakorlása, a látás, hallás, mozgás koordinált mködtetése, Készítette: A Zrínyi Miklós Általános Iskola Nevelőtestülete 914

15 az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütem, hangoztató-elemz%, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vev%, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel, illetve a többféle érzéklet összekapcsolódásával meger%sített rögzítés, az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, az él% idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, illetve többféle érzéklet összekapcsolásával segített rögzítéssel, olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkeszt% használatának megtanításával és alkalmazásával. beszédfejlesztés, aktív szókincs b%vítése, helyes ejtése, verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, hang - bet kapcsolat kialakítása, fonémahallás fejlesztése, makacs bettévesztések kiküszöbölése (egymástól távol tanítjuk, sok mozgással, hangoztatással stb. pl.: b-d-p, o-ó, u-ú, ü-, ö-% ), figyelem megosztása az olvasástechnika és a szöveg tartalma között, toldalékok körültekint% olvasása, olvasástechnika, tempó fejlesztése, olvasás-írás tanítása (esetleg újratanítása) hangoztató - elemz% vagy diszlexia prevenciós módszerrel, minimum 2 évre kiterjesztve, olvasás, írás készségének folyamatos gondozása az egész iskolai pályafutás alatt, idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, segít% környezet folyamatos rendelkezésre állása, kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során. A megvalósítás szinterei minden tanórán, fejleszt% foglalkozáson, felzárkóztató foglalkozáson Dyscalculia A dyscalculia különböz% számtani mveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás, idegennyelv tanulás) jó színvonala mellett. Nehezítetté válik az érzékelés-észlelés folyamata, a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, a fogalmak kialakulása, a fogalmakkal végzett gondolkodási mveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, valamint az emlékezet és a figyelem. A dyscalculiás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdekl%dés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai: a testséma kialakítása, a téri relációk biztonsága, a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, a szerialitás er%sítése, Készítette: A Zrínyi Miklós Általános Iskola Nevelőtestülete 915

16 a fogalmak, így a szám- és mveletfogalom kialakításakor a manipuláció el%térbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális meger%sítés, a fokozott mennyiség gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segít% technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása. számfogalmak kialakítása és b%vítése, a manipuláció el%térbe helyezése, képi vizuális meger%sítés, az érzékelés - észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, segít%, kompenzáló eszközök használatának megengedése (számológép, naptár stb.), az alapmveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megtartása, sokoldalú gyakorlásuk a már birtokolt számfogalmakkal építkez% számkörökben, a matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása, A megvalósítási színterei matematika óra, fizika óra, kémia óra és minden számolással kapcsolatos tevékenység, fejleszt% foglalkozás, felzárkóztató foglalkozás Fejlesztési lehet,ségek tantárgyakra lebontva: Tantárgyi fejleszt, feladatok: Magyar nyelv és irodalom Látás, hallás, mozgás koordinált mködése. Beszédfejlesztés, aktív szókincs er%sítése, helyes ejtése. Verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése. Hang-bet kapcsolat kialakítása, fonéma-alkalmazás fejlesztése. Bettévesztések kiküszöbölése. Figyelem megosztása az olvasástechnika és a szöveg tartalma között. Olvasás, írás tanítása hangoztató-elemz% vagy diszlexia-prevenciós módszerrel. Tantárgyi fejleszt, feladatok: Idegen nyelv Speciális módszerek használata, auditív segédeszközökkel. Egyszer élethelyzetek játékos modellezése. Tantárgyi fejleszt, feladatok: Informatika A számítógép mködési elvének megismerése, a folyamatok megértése. A számítógép felhasználhatósága a mindennapokban. Tantárgyi fejleszt, feladatok: Matematika Számok világának leképezése tárgyakkal, rajzokkal, majd a számok szimbolikus szintjén. A mennyiségállandóság fogalmának kialakítása. Szövegértés, lényeg- kiemelés, adatok csoportosítása, elvonatkoztatása nyitott mondatokban. A matematikai nyelvi relációk tudatosítása. Az alapmveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megtartása, sokoldalú gyakorlás. Problémamegoldó képességfejlesztés. Készítette: A Zrínyi Miklós Általános Iskola Nevelőtestülete 916

17 Tantárgyi fejleszt, feladatok: Történelem, Ember és társadalomismeret, Etika, Hon- és népismeret Önismeret, reális önértékelés, kommunikáció fejlesztése minden mveltségi területen. Korszer, rugalmas szervezeti keretek és módszerek el%térbe helyezése mindenkor a tanulók egyéni fejl%désének függvénye. A feladatok, a fejlesztend% képességek megegyeznek a NAT-ban leírtakkal, a fejl%dés útjai, módjai és kialakításuk id%tartama módosulhat. Tantárgyi fejleszt, feladatok: Biológia, Fizika, Kémia, Földrajz, Egészségtan Rajzos vázlatok készítése. Kész vázlatok biztosítása a lényegkiemelés megkönnyítése. Számonkérésnél az id%tényez% növelése, lehet%ség a kiválasztásra (írásbeli felelet helyett, szóbeli, szóbeli helyett írásbeli). Feleletnél a vázlat használatának engedélyezése. Számítógép használat. Tantárgyi fejleszt, feladatok: Környezetismeret Tér- és id%viszonyok kialakítása, tájékozódási ismeretek kialakítása. Életszer helyezetek megtapasztalása. Tantárgyi fejleszt, feladatok: Ének-zene Ritmusérzék, a hallási figyelem fejlesztése. A kommunikációs és metakommunkációs képesség fejlesztése. Kapcsolatteremt% képességek kibontakoztatása. Személyiségfejlesztés improvizációs játékokkal. Tantárgyi fejleszt, feladatok: Vizuális kultúra, Technika Az önkifejezés lehet%ségének megteremtése. Nagy- és finommozgások fejlesztése. Alkotó magatartás kialakítása, fejlesztése. Tantárgyi fejleszt, feladatok: Tánc- és dráma, Mozgókép és médiaismeret Látás, hallás, mozgás koordinált mködtetése. Komplex mvészeti terápia, a drámapedagógia, az akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésében fontos feladata van. Tantárgyi fejleszt, feladatok: Testnevelés Szenzoros integrációs programmal fejlesztés vagy gyógyúszás. Testséma biztonságának kialakítása. Látás, hallás, mozgás koordinált mködése. Helyes magatartási szokások kialakítása. Jellemtulajdonságok fejlesztése. Személyiség formálása csoport ill. csapatjátékokon keresztül. Kudarctr% képesség növelése Hiperkinetikus vagy aktivitászavar/nehézség, a figyelemzavar/nehézség Hiperkinetikus vagy aktivitás zavar Készítette: A Zrínyi Miklós Általános Iskola Nevelőtestülete 917

18 A halmozott fejl%dési zavar a beszéd/nyelv, a mozgás, a kognitív képességek eltér% és egyenetlen fejl%dését foglalja magába. Komoly akadálya az olvasás, írás, számolás elsajátításának. Speciális fejlesztés, logopédiai- és pedagógiai ellátás szükséges. Már az els% öt évben kialakuló tünetegyüttes, melyet jellemez a tevékenységek csapongása, a figyelmetlenség, a nagyfokú impulzivitás, a szabályok gyakori megszegése, megfontolatlanság, többszöri konfrontálódás a társakkal. Gyakori a kognitív mködések zavara, illetve a nyelvi és motoros képességek fejl%désének késése. Másodlagos szöv%dménye az aszociális viselkedés és csökkent önértéktudat. A hiperkinetikus vagy aktivitás nehézsége, illetve a figyelmi nehézség esetében ugyanezek a tünetek jelennek meg, csak enyhébb fokban. A percepció minden területét fejleszteni kell: a vizuális, az akusztikus, a mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességeket, a beszéd és nyelvi készség állandóságát. A pedagógus együttmködése a családdal és más szakemberekkel feltétlenül szükséges. A megvalósítás szinterei tanóra, fejleszt%pedagógiai foglalkozás, pszichológiai ellátás Magatartási-beilleszkedési nehézség Jellemz%i a visszatér% és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartás-sémák. A viselkedés er%sen eltér az adott életkorban elvárhatótól, a szociális elvárásokat durván áthágja. Sokkal súlyosabb lehet, mint egy gyermekcsíny vagy egy serdül%kori lázadás és hosszan tart (hat hónap vagy annál hosszabb ideig). Jellemzi még: nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenyeget% er%fitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, hazudozás. A fejlesztés elvei, módszerei, feladatai: A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelel% érzékelésére. Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdekl%- désének, terhelhet%ségének ismeretében. A tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése siker vagy kudarc esetén. Ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése. A pedagógus együttmködése a családdal és más szakemberekkel. A fejl%dés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása. A megvalósítás szinterei tanóra, fejleszt%pedagógiai foglalkozás, Készítette: A Zrínyi Miklós Általános Iskola Nevelőtestülete 918

19 pszichológiai ellátás. A pedagógiai célú fejleszt, foglalkozásokat a tanórai foglalkozásokon túl is biztosítjuk. Ktv (2), Ktv (7), Ktv (6) Ez jelenik meg az iskola óratervében, mely az SNI és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézség típusától függ%en az évfolyamra meghatározott heti tanórák óraszámának 15-50%-a lehet Követelmények és értékelés A helyi tantervben az SNI és a tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarokkal/nehézséggel küzd% diákok egyéni sajátosságainak megfelel%en vesszük figyelembe az egyes tantárgyak témaköreire, tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlásokat. A tanulmányi követelmények megegyeznek a nem SNI-s, illetve a tanulási, beilleszkedési és magatartási nehézséggel nem küzd% tanulók követelményeivel. Ehhez azonban a tananyagban menynyiségi, min%ségi szelektálásra, a tanítási, -tanulási folyamat módszerében, eszközeiben, id%- keretében differenciált, rugalmas kezelésre van szükség. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakért,i és Rehabilitációs Bizottság szakért,i véleménye, valamint a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye, javaslata alapján az igazgató egyes tantárgyak, tantárgyrészek értékelése és min,sítése alól felmentést ad, eltér% haladási tempót, vagy a számonkéréseknél hosszabb id%tényez%t engedélyez a rászoruló tanulóknál. Ktv (9) Az értékelésre-min%sítésre vonatkozó szakért%i vélemények, illetve szakvélemények mindig az adott tanuló szükségleteire fogalmazódnak meg. Például: dönt%en szóban adhasson számot tudásáról, hogy elakadásnál megsegíthet% legyen, illetve, hogy tudása reálisan számon kérhet% legyen. Differenciáltan a segítségadásban: Ha azonos tananyagot dolgozunk fel, a tanulási nehézséggel küzd% gyermek több segítséget igényel pl.: a feladat megismétlése nekik megfelel% nyelvi szinten, a feladatok kis lépésekre bontása, példa bemutatása, mintaadás (algoritmus) stb. Differenciáltan a feladatok szintjén: Írásos munkáit differenciáltan értékeljék. Több id%, illetve arányosan kevesebb feladat, vagy különböz% nehézségi fokozatú, a tanuló képességeihez alakított feladatok adása. A feladatok technikai kivitelezése: íráskészség esetén csak egyeztetés, színezés, öszszekötés. Exteriorizációs szint: inkább felismerés, megnevezés legyen a feladat, mint alkalmazás, reprodukció tehát rétegfeladatok legyenek! Utasítások (egyszerre egy, az is egyszersítve). Segédeszközök használata: pl. számológép, számítógép az írásos munkákhoz, korong, pálcika, színes rúd készlet, táblázatok, szorzótábla, helyesírási szabályzat, értelmez% szótár, stb használata. Készítette: A Zrínyi Miklós Általános Iskola Nevelőtestülete 919

20 Differenciáltan a tevékenységek szintjén: A tanórán való részvétel kötelez%, de érdemjegyet ne kapjon. Differenciáltan a szociális keretek szintjén: Egyedül, párban, kiscsoportban tanuljanak. A tanulási nehézséggel küzd% gyermeknél hasznos lehet, ha társsal vagy társakkal dolgoznak (ösztönzés, segítség oldja az elszigeteltséget, kontroll stb.). Differenciáltan a tanulási stílus szerint: Vannak vizuális, illetve auditív vagy motoros területre támaszkodó, illetve kombinált típusú tanulók, akiknél meger%sít% hatású lehet az egyszerre több csatorna. Differenciáltan a célok szintjén: Érdemes egy minimális, de mköd%képes és szilárd tudást kiépíteni, amire a következ% szint ráépíthet%. Differenciáltan az értékelésben: Az osztályozás önmagában nem elég. A szöveges értékelés a tanulóknak szóljon, utaljon az önmagához mért fejl%dés ütemére. A kötelez% órakeret terhére az iskola foglalkoztatást szervez (kimehet a tanuló az óráról egyéni fejlesztésre) A matematikai gondolkodásban megnyilvánuló számolási nehézségeket vegyék figyelembe minden olyan tantárgyban, ahol számolásos tananyagrészek vannak, illetve ezek a munkák nem értékelhet%ek (pl: fizika, kémia esetében). A helyesírás értékelése alóli felmentés. A külalak értékelése alóli felmentés. Tantárgyi felmentés. Az els% évfolyamon az értékelés és min%sítés alól mentesített tanuló számára egyéni továbbhaladást engedélyezhet az igazgató, vagyis a gyermek haladása eltérhet osztálytársaitól egyes tantárgyakban. Ktv (7) (8) (9) (10). A SNI gyerekek teljesítménye nem vethet% össze a többségével, nem fejezhet% ki érdemjegyekkel. Jellemz%en szöveges, vagy százalékos értékelést alkalmazunk. A továbbhaladás azaz a következ% évfolyamba lépés feltételének érvényesítésekor figyelembe vesszük a szakért%i véleményben foglaltakat is. Az értékel% folyamat szerves része a szül% tájékoztatása, illetve az eredmények értelmezése, a jöv%re vonatkozó tennivalók meghatározása. Különös gondot fordítunk arra, hogy a tanulók eredményeit diszkréten kezeljük, azokat csakis a szül%jével, és a tanulóval osztjuk meg, nem az osztály nyilvánossága el%tt. Készítette: A Zrínyi Miklós Általános Iskola Nevelőtestülete 920