Magyarország egészségügye és szociális rendszere

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Magyarország egészségügye és szociális rendszere"

Átírás

1 Magyarország egészségügye és szociális rendszere Szerkesztette: Dr. Kincses Gyula Az egészségügyi rendszerrõl szóló részt készítették: Borbás Ilona, Dr. Németh György, Dr. Villusz Lászlóné Zelenkáné Lux Lilla, Juhász Judit. A szociális rész fejezeteit írta: Papházi Tibor(11.1 és 11.2), Rácz Andrea, Szombathelyi Szilvia(11.3) A tanulmány a MEDINFO és a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet munkatársainak együttes munkája ISBN X Budapest, február

2 Tartalomjegyzék 1. Általános tudnivalók Demográfia A lakosság egészségi állapota Mortalitás Morbiditás Járványügyi helyzet Életmód Táplálkozási szokások Túlsúly és elhízás Fizikai aktivitás Dohányzás Alkoholfogyasztás Kábítószer-fogyasztás Környezet és egészség Élelmiszerbiztonság Levegőminőség Vízminőség, szennyvízkezelés Települési környezet, hulladékgazdálkodás Munkaegészségügy Az egészségügyi ellátás rendszere Az egészségügyi ellátórendszer jogi - működési környezete Az egészségügyi rendszer irányítása Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és kezelőik Nemzeti Egészségügyi Tanács Egészségügyi Tudományos Tanács Kamarák Szakmai kollégiumok Az egészségügy dolgozói Az egészségügyi ellátórendszer és tulajdonviszonyai Alapellátás A járóbeteg-szakellátás Fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás Speciális egészségügyi szolgálatok Országos Mentőszolgálat Országos Vérellátó Szolgálat Gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás Szakmai és civil szervezetek Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) Civil szektor A nyugdíjrendszer Az első pillér Saját jogú nyugellátások Hozzátartozói nyugellátások A második pillér Nyugellátások Nyugdíjszerű ellátások

3 9. Az egészségügyi- és nyudíjrendszer költségei A társadalombiztosítás bevételei a járulékok Egészségügyi kiadások Nyugdíjkiadások Az egészségügy reformja Előzmények Reformok a rendszerváltozáskor További reformok Reformok a jelenlegi kormányzati ciklusban A népegészségügy fejlesztése A szociális rendszer A szociális ellátórendszer A családok támogatásának rendszere A gyermekvédelmi rendszer Mellékletek Függelékek Módszertan, felhasznált források Hasznos címek

4 1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK Az ország neve: Magyarország Államforma: köztársaság Terület: km 2 Főváros: Budapest Közigazgatási beosztás: 19 megye és a főváros Hivatalos nyelv: magyar Magyarország 1948 és 1990 között a KGST és a Varsói Szerződés által meghatározott, Szovjetunió által vezetett szocialista tömbhöz tartozott ben békés rendszerváltás történt, aminek kapcsán kiépült a független, demokratikus jogállam intézményrendszere, megvalósult a szabad választáson és többpártrendszeren alapuló parlamenti demokrácia és a piacgazdaság gátjait lebontó jogi szabályozás. Mindehhez a kilencvenes években Magyarországon átmeneti, súlyos gazdasági visszaesés, munkanélküliség és társadalmi polarizáció társult. A kilencvenes évek végén a gazdasági fejlődés felgyorsult, esélyt adva az ország Nyugat- Európához való felzárkózásához. Magyarország jelenleg tagja többek között az ENSZ-nek, a WHO-nak, az Európa Tanácsnak, a Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezetének (OECD), 1999-től a NATO-nak ben benyújtotta tagfelvételi kérelmét az Európai Unióhoz, decemberében sikeresen lezárta a csatlakozási tárgyalásokat. Az egy főre jutó GDP 1671 ezer Ft 6876 euró (2002). 1. táblázat: Egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) alakulása (folyó áron) Év Érték ezer Ft euró PPS* * A vásárlóerő-paritások alapján számolt, euróban kifejezett érték, amelynek jelölésére a PPS (purchasing power standard) szolgál. Forrás: 5

5 2. DEMOGRÁFIA Az ország lakosainak száma 10 millió 142 ezer fő (2003. január 1.). A népesség a nyolcvanas évek eleje óta folyamatosan csökken az egyre alacsonyabb születési arány és a magas halálozási arány következtében ábra: Élveszületés, halálozás, természetes szaporodás/fogyás Élveszületés Halálozás fő Természetes szaporodás, fogyás évek Forrás: KSH Demográfiai évkönyv 2002 CD melléklet Magyarország férfi népessége 1980, női népessége pedig 1983 óta évről évre csökken. Az ország népessége január 1-jén több mint 560 ezer fővel volt kevesebb, mint 1980-ban. A magas halálozási és alacsony születési arányhoz viszonyítva a nemzetközi vándorlásnak a súlya nem volt jelentős az elmúlt évtizedekben. (Melléklet: 2. táblázat: Élveszületés, halálozás, természetes szaporodás/fogyás ) Az Európai Unió országaiban és a csatlakozni kívánó országokban fellelhető népesedési problémákhoz képest is feltűnő a népességcsökkenésnek hazánkban tapasztalható aggasztóan folyamatos tendenciája. A 20. század második felében jelentkeztek a termékenység kedvezőtlen alakulásával kapcsolatos gondok. A születések számában mutatkozó tartós csökkenés a 20 évesnél fiatalabbak minden korcsoportjának létszámában fogyáshoz vezetett. Emellett a nemzetközi összehasonlítások azt jelezték, hogy az 1960 évek közepétől Magyarország egyre rosszabb értékeket mutatott az európai országok lakosságának egészségi állapotát kifejező halandósági indexekben. A természetes szaporodás mutatója 1979-ben alacsonyabb volt, mint az EU-átlag, sőt 1981-től elsőként vált negatív előjelűvé az európai országok között. 6

6 2. ábra: A népmozalom összehasonlító adatai Magyarország és az EU tagállamok átlaga, évek 1000 lakosra Élveszületés Mo. Élveszületés EU átlag Halálozás Mo. Halálozás EU átlag Természetes szaporodás/fogyás Mo. Természetes szaporodás/fogyás EU átlag Forrás: magyar adatok KSH Demográfiai évkönyv 2002 CD melléklet, EU átlag: HFA online A teljes termékenységi arányszám folyamatosan csökken, 1950-ben 2,62; 1980-ban 1,92; 1990-ben 1,84 és 2002-ben 1,31 volt. A népesség öregedése az Európában általánosnak mondható jelenség hazánkban is megfigyelhető. Fokozatosan csökken a 0-14 éves gyermekek aránya, miközben a 65 évesek és idősebbek részaránya növekszik. A népesség kor és nem szerinti összetételét, öregedését a korfa szemlélteti a legjobban: Magyarország korfája fogyó jellegű, alapja egyre szűkül a születésszám jelentős csökkenése következtében. Az idősebb korosztályhoz tartozók számának és arányának növekedése a népesség elöregedésének folyamatát tükrözi. 7

7 3. ábra: Népesség száma nem, életkor és családi állapot szerint január Korév Férfi lakos Nő Özvegy Elvált Házas Nőtlen, hajadon Forrás: KSH Demográfiai évkönyv

8 Az elmúlt két évtizedben Magyarországon jelentősen megváltozott a népesség családi állapot szerinti megoszlása. Fokozatosan csökkent a házasságban élők aránya, ezzel párhuzamosan jelentős mértékben emelkedett a nőtlen férfiak, illetve hajadon nők aránya. Míg 1980-ban mióta a csökkenés szinte állandósult 1000 lakosra 7,5 házasságkötés jutott, addig 2002-ben ez az arány 4,5-re csökkent. Ezzel szemben növekedett a válások száma: 1000 házasságkötésre 1980-ban 346, ben 554 válás jutott, évhez viszonyítva az elvált férfiak aránya mintegy kétszeresére, a nőké 1,8-szeresére emelkedett. 3. táblázat Házasságkötések, válások száma Év Házasságkötés Válás Házasságkötés Válás Ezer házasságkötésre jutó válások száma összesen ezer lakosra ,4 1,2 105, ,9 1,7 187, ,3 2,2 236, ,5 2,6 346, ,4 2,4 374, ,7 2,3 498, ,3 2,4 559, ,5 2,5 554,38 Forrás: KSH Demográfiai évkönyv 2002 CD melléklet A természetes fogyás egyik igen fontos tényezője a potenciális családnagyság. Míg 1990-ben 100 szülőképes korú nőre 4,94 élveszületés jutott, addig 2002-ben 3,83. Az utóbbi évtizedekben folyamatosan növekedett a házasságon kívüli élveszületések száma: 1970-ben 5,4%, 1990-ben 13,1% és 2002-ben 31,4% volt. Az ENSZ és a Központi Statisztikai Hivatal, Népességtudományi Kutató Intézetének (KSH, NKI) évi előrejelzése két alapvető folyamatot jelez Magyarországra vonatkozóan: a népességszám folyamatos és jelentős mértékű csökkenését, valamint az elöregedés újabb korszakának kialakulását. A közepes (vagy újabb elnevezéssel alap-) változatokban az ENSZ 7,5 millió főt, a KSH NKI 8,1 millió fős népességet jelez 2050-re. Az előrejelzések évről évre módosulnak, figyelembe véve az utolsó naptári év rendelkezésre álló élveszületési és halálozási adatait. 9

9 3. A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA A magyar lakosság egészségi állapotának mutatói több évtizede rendkívül kedvezőtlenül alakulnak. Egyes megbetegedések, halálokok tekintetében az ország negatív értelemben kiemelkedő helyet foglal el a nemzetközi statisztikákban. A megbetegedési és halálozási viszonyok az elmúlt évtizedben sem mutattak számottevő javulást. A daganatos betegségek okozta halálozás a legmagasabb a világon. A krónikus, nem fertőző megbetegedések súlya meghatározó az idő előtti halálozásban és a megbetegedésekben. A születéskor várható átlagos élettartam messze elmarad az Európai Unió tagállamainak mutatóitól, és különösen kedvezőtlen a középkorú férfiak kimagasló halálozása. 3.1 Mortalitás A halálozási viszonyok Magyarországon a 20. század első kétharmadában javultak, utolsó harmadában ellentmondásosan alakultak. A századvég halandósága ezt az ellentmondásos demográfiaiepidemiológiai közelmúltat tükrözi. A II. világháborút követően a magyar népesség halandóságának története három jól elkülöníthető időszakra osztható: az 1960-as évek közepéig a halandóság csökkent, 1968 és 1993 között nőtt, 1994 óta pedig újra csökken. Az életkilátások lényegében követték a halandóság változásait: a várható élettartam 1949 és 1967 között emelkedett, 1968 és 1993 között valamelyest süllyedt, és az utóbbi években ismét emelkedik (2002-ben 72,4 év volt). A még néhány évtizeddel ezelőtt is az epidemiológiai viszonyok egyik legérzékenyebb mutatójának számító csecsemőhalálozás terén jelentős javulás történt. Magyarországon a csecsemők életesélyei, késéssel ugyan, de hasonlóképpen javultak, mint a fejlett nyugati országokban. Az ezer élveszülöttre jutó csecsemőhalálozás az évi 35,9-ről 1993-ban 12,5-re, 2000-ben 9,2-re és 2002-ben 7,2-re csökkent, azonban még így is meghaladja az EU-átlagot (2000-ben 4,7 ezrelék). 4. ábra: Csecsemőhalálozás Magyarország és EU átlag élveszülöttre jutó 1 éven aluli meghaltak évek Magyarország EU átlag Forrás: magyar adatok: KSH Demográfiai évkönyv 2002, CD melléklet, EU átlag: HFA online Korosztályonként vizsgálva megállapítható, hogy a halálozási viszonyok csak gyermek- és fiatal felnőttkorban javultak, míg 30, de még inkább 35 és 64 év között a férfi népességben mintegy három évtizeden keresztül igen nagy mértékben rosszabbodtak. Kisebb mértékű, átmeneti rosszabbodás volt tapasztalható az idős korú teljes populációban is. Így 1993-ban a halálozások száma elérte a 150 ezret és a halálozási arány a 14,6 ezreléket. A javulás erről a mélypontról indult el, és között a halálozások számának 14 ezres, a gyakoriságnak 1,3 ezrelékes csökkenését eredményezte, a várható élettartam pedig 3,0 évvel hosszabbodott meg. (Melléklet: 10

10 4. táblázat: Meghaltak aránya nemenként és korcsoportonként, 1000 azonos korúra vetítve ) Összegezve elmondható, hogy az életesélyek a 35 évnél fiatalabb népességben soha nem voltak olyan jók, mint manapság, a 35 és 64 év között azonban a férfiak továbbélési valószínűsége nagymértékben rosszabbodott a legutóbbi három évtizedben. Az idő előtti halálozások száma és aránya igen nagy, az összes meghalt férfi 40%-a és a nők 20%-a 65 éven aluli (2002). Hazánkban az 1-64 éves lakosság halálozása az 1970-es évek elején mind a férfiak, mind a nők esetében a jelenlegi EU-tagországok halálozási átlagát alig haladta meg. A halálozás igen nagy mértékű növekedése következtében azonban elszakadásunk az EU-átlagtól egyre mélyült, annál inkább, mivel az EU tagországok korai halálozási mutatóiban töretlen javulás történt. Általában a korai halálozás magas mértékére vezethető vissza, hogy a 100 ezer főre jutó elvesztett potenciális életévek száma mind a férfiak, mind a nők esetében igen magas (2002-ben férfiak esetében év, nők esetében 5280 év volt). Magyarországon a legtöbb életév elvesztésével járó halálokok a daganatok, a keringési rendszer betegségei, a külső okok (balesetek, mérgezések, erőszak) és az emésztőrendszer betegségei. Az elmúlt évtizedekben a daganatok és az emésztőrendszer betegségei következtében növekedett az elvesztett életévek száma. 5/a. ábra Százezer főre jutó elveszett életévek a potenciális 70 évből, halálokok szerint, Daganatok Keringési rendszer betegségei 2169 Emésztőrendszer betegségei Légzőrendszer betegségei Endokrin, táplálkozási- és anyagcsere betegségek Fertőző betegségek Külső okok Egyéb betegségek Forrás: KSH Demográfiai évkönyvek

11 5/b. ábra Százezer főre jutó elveszett életévek a potenciális 70 évből, halálokok szerint, Daganatok Keringési rendszer betegségei Emésztőrendszer betegségei Légzőrendszer betegségei Endokrin, táplálkozási- és anyagcsere betegségek Fertőző betegségek Külső okok Egyéb betegségek Forrás: KSH Demográfiai évkönyvek A potenciális 70 évből 100 ezer főre számított elvesztett életévek összege a gyakoribb betegségek miatt között a következőképpen változott: - daganatok esetében 1630-ról 2448-ra és az emésztőrendszer betegségei esetében 368-ról re növekedett, - a keringési rendszer vonatkozásában 2169-ről 2077-re, a külső okok esetében 1956-ról 1570-re és a légzőrendszer betegségei esetében 786-ról 245-re csökkent. A születéskor várható átlagos élettartam az évi 69,3 évről 2002-ben 72,4 évre növekedett. Ez a legmagasabb érték a várható élettartamok csaknem százéves idősorában, nemzetközi összehasonlításban azonban alacsony. (A születéskor várható átlagos élettartam magyarországi értékei 1970-ben 2 évvel, 2000-ben pedig már 7,3 évvel maradtak el az EU-átlagtól.) 6. ábra: Születéskor várható átlagos élettartam, nemenként ,00 80,00 70,00 60,00 59,28 63,40 70,10 65,89 66,31 72,08 65,45 72,70 65,13 73,71 67,11 75,59 68,15 76,46 76,56 68,26 életévek 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 Férfi Nő 0, évek Forrás: KSH Demográfiai évkönyv 2002 CD melléklet 12

12 7. ábra: Születéskor várható átlagos élettartam nemek szerint Magyarország, EU átlag életévek évek Magyarország, féfiak Magyarország, nők EU átlag, férfiak EU átlag, nők Forrás: magyar adatok: KSH Demográfiai évkönyv 2002 CD melléklet, EU átlag: HFA online Nemek szerinti bontásban a születéskor várható átlagos élettartam alakulása 1970 óta változó képet mutat. A férfiak mutatója között csökkent, 1994 óta emelkedés tapasztalható (2002-ben 68,3 év). A nők mutatójában között lassú növekedés, ezután erőteljesebb emelkedés figyelhető meg (2002-ben 76,6 év volt). A nemek közötti különbség 1980-ban 7,2, 1998-ban 9,0 és 2002-ben 8,3 év volt. (Melléklet: 5. táblázat : Születéskor és az egyes életkorokban még várható átlagos élettartam) Hazai szempontból különös jelentősége van a 40 éves korban még várható átlagos élettartam mutatójának, mivel leginkább a középkorú népesség, azon belül is a férfiak halandósága romlott az elmúlt évtizedekben. Az elmúlt 20 évben az EU tagországaiban a középkorú férfiak életkilátásai jelentősen javultak, ugyanakkor a hazai középkorú férfi lakosság életkilátásai romlottak. (Magyarországon 1960-hoz képest 2002-re a 40 éves korban várható élettartam a férfiak esetében 1,8 évvel csökkent.) A haláloki struktúrában a keringési rendszer betegségei, a daganatok, az emésztőrendszer és a légzőrendszer betegségei, valamint a balesetek, mérgezések és az erőszak szerepelnek, mint leggyakoribb halálokok (2002-ben együttes arányuk 90,3%). Az elmúlt évtizedek alatt a járványügyi intézkedéseknek köszönhetően lényegesen csökkent a fertőző betegségekből származó halálozás ben a fertőző betegségekben közel 12 ezren haltak meg, 1990-ben a meghaltak száma 963 és 2002-ben 576 volt. Ezzel szemben mára a krónikus, nem fertőző betegségek gyakorisága meghatározóvá vált idő előtti halálozásban között a keringési rendszer betegségei okozta halálozás aránya 27%-ról 51%-ra, a daganatok miatti halálozás 12%- ról 25%-ra növekedett. 13

13 6. táblázat: Halálozások száma halálokonként Halálozások száma halálokonként Fertőző betegségek Daganatok Keringési rendszer betegségei Emésztő- rendszer betegségei Légzőrendszer betegségei Külső okok Egyéb halálokok Összesen Forrás: KSH Demográfiai évkönyv táblázat: Halálozások arányszáma (százezer főre) Halálozások arányszám (százezer főre) Fertőző betegségek Daganatok Keringési rendszer betegségei Emésztő- rendszer betegségei Légzőrendszer betegségei Külső okok Egyéb halálokok Összesen Forrás: KSH Demográfiai évkönyv 2002 (Melléklet: 8. táblázat: Halálozások száma halálokonként és nemenként Melléklet: 9. táblázat: Halálozások arányszáma halálokonként és nemenként) 14

14 8/a. ábra: Az év férfi népességének kormegoszlásával standardizált halálozási index alakulása kiemelt halálokok szerint, % Daganatos betegségek Keringési rendszer betegségei Emésztőrendszer betegségei Légzőrendszer betegségei Külső okok évek 8/b. ábra: Az év női népességének kormegoszlásával standardizált halálozási index alakulása kiemelt halálokok szerint, % Daganatos betegségek Keringési rendszer betegségei Emésztőrendszer betegségei Légzőrendszer betegségei Külső okok évek 8/c. ábra: Az év népességének kormegoszlásával standardizált halálozási index alakulása kiemelt halálokok szerint, % Daganatos betegségek Keringési rendszer betegségei Emésztőrendszer betegségei Légzőrendszer betegségei Külső okok évek Forrás: KSH Adatok a haláloki struktúra változásáról Magyarországon között 15

15 (Melléklet: 10. táblázat: Standardizált halálozási arányszám népességének kormegoszlásával standardizálva; Melléklet: 11. táblázat: Standardizált halálozási index népességének kormegoszlásával standardizálva) Magyarországon a halálozások több mint a fele a keringési betegségeknek tulajdonítható, melyből a koszorúér-betegség a legfőbb halálok. Amíg a nyugati országokban a táplálkozási szokásokban bekövetkezett változások, a testmozgás és a korszerű gyógyszeres kezelés hatására a keringési betegségek (koszorúér-betegség, agyérrendszeri történés, perifériás érbetegség, illetve aorta betegség együttvéve) mortalitása 1970 óta 20-30%-kal csökkent, addig Magyarországon a keringési betegségek halálozása az 1990-es évekig nőtt, majd lassú csökkenés indult meg. (Az 1990-es népesség korcsoportmegoszlásával standardizált halálozási index a keringési betegségek következtében 2001-ben 82 volt.) 2000-ben a keringési rendszer betegségei miatti halálozás Magyarországon duplája az EU átlagnak, ezen belül a 65 éven aluli lakosság esetében a halálozás háromszorosa a megfelelő EU-átlagnak ábra: Az európai népesség kormegoszlására standardizált halálozási arányszám alakulása keringési rendszer betegségei miatt főre jutó halálozás Magyarország EU átlag évek Forrás: magyar adatok: KSH Demográfiai évkönyv 2002 CD melléklet, EU átlag: HFA online A rosszindulatú daganatos betegségek okozta halálozás évtizedek óta rendkívül magas, ebben hazánk vezető helyet foglal el az európai régióban. Míg a fejlett országokban az utóbbi évtizedben csökken e halálok megjelenésének intenzitása, addig Magyarországon folyamatos emelkedést mutat. A haláloki sorrendben a második helyet foglalja el, 2002-ben 25,0%-os aránnyal ben a daganatos betegségek okozta halálozás mintegy másfélszer, ezen belül a 65 éven aluli férfiaké kétszer olyan magas, mint az EU-átlag. 16

16 10. ábra: Az európai népesség kormegoszlására standardizált halálozási arányszám alakulása daganatok miatt, főre jutó halálozás Magyarország EU átlag évek Forrás: magyar adatok: KSH Demográfiai évkönyv 2002 CD melléklet, EU átlag: HFA online A daganat-lokalizációk közül legnagyobb a halálozási aránya a légcső, a hörgő és a tüdő rosszindulatú daganatainak. Az elmúlt évtizedekben jelentős mértékben megnőtt az ajak, szájüreg és garat rosszindulatú daganatai okozta halálozás, a növekedés mindkét nem esetén tapasztalható, és egyre fiatalabb korban jelentkezik. A külső okok miatti halálozás legnagyobb részét a járműbalesetek és egyéb balesetek teszik ki, ezeket követik a halállal végződő öngyilkosságok (2002-ben a külső okokból bekövetkezett halálesetek együttesen 7,2%-ot tettek ki az összes halálozáson belül) óta a külső okok miatti halálozás fokozatosan csökkent minden korcsoportban mind a két nem esetében. Az 1990-es népesség korcsoportmegoszlásával standardizált halálozási index külső okok következtében 2001-ben 68 volt. Mióta a statisztika nyomon tudja követni, a magyarországi öngyilkossági arány nemzetközi összehasonlításban igen magas volt es évek elejétől folyamatosan csökkent (1990-ben 39,8, ben 28 eset jutott százezer lakosra. Ugyanakkor a mutató értéke még mindig magas, egyike a világon legmagasabbaknak (2000-ben az OECD tagországok többségét figyelembe vevő átlag 12,3 haláleset volt százezer lakosra, korspecifikus standardizált adatok alapján). 17

17 11. ábra: Az európai népesség kormegoszlására standardizált halálozási arányszám alakulása külső okok miatt főre jutó halálozás Magyarország EU átlag évek Forrás: magyar adatok: KSH Demográfiai évkönyv 2002 CD melléklet, EU átlag: HFA online Az emésztőrendszer betegségei okozta halálozás az elmúlt két évtizedben igen jelentős mértékben növekedett. E főcsoport betegségei 1970-ben az összhalálozás 3,8%-át és 2002-ben 6,9%-át okozták. A növekedést alapvetően az alkoholos májbetegségek számának emelkedése okozta. Ez a betegség főleg a férfiakat érinti. Hazánkban azonban a nők körében is jelentősen megnőtt a májzsugorodás okozta halálozás. Feltételezhető, hogy ennek hátterében a rendszeres és nagymértékű alkoholfogyasztás áll. Az emésztőrendszer betegségei miatti halálozásban az európai országokhoz viszonyítva kedvezőtlen a helyzetünk. A standardizált halálozási mutatónk 2,5-szerese az EU átlagnak, a májzsugorodás és az idült májbetegségek miatti halálozás a férfiaknál 5,4-szer, a nőknél 4-szer nagyobb az EU átlagánál. 12. ábra: Az európai népesség kormegoszlására standardizált halálozási arányszám alakulása emésztőrendszer betegségei miatt főre jutó halálozás Magyarország EU átlag évek Forrás: magyar adatok: KSH Demográfiai évkönyv 2002 CD melléklet, EU átlag: HFA online A légzőrendszeri betegségek okozta halálozási arányok kedvezően alakultak az elmúlt két évtizedben, és nemzetközi összehasonlításban is kedvezőbb a helyzetünk és 2002 között számottevő- 18

18 en javult ezeknek a betegségeknek a halálozása. A 100 ezer lakosra jutó halálozások aránya ban 94, 1990-ben 64, 2002-ben 46 volt. Az 1990-es népesség korcsoportmegoszlásával standardizált halálozási index a légzőrendszer betegségei következtében 2001-ben 61 volt. Nemzetközi összehasonlításban viszonylag jó a helyzetünk, a halálozási mutatónk több mint 38%-kal jobb, mint az EU átlag. 13. ábra: Az európai népesség kormegoszlására standardizált halálozási arányszám alakulása légzőrendszer betegségei miatt lakosra jutó halálozás Magyarország EU átlag évek Forrás: magyar adatok: KSH Demográfiai évkönyv 2002 CD melléklet, EU átlag: HFA online 3.2 Morbiditás A morbiditásra vonatkozó adatok az ellátórendszer (háziorvosi nyilvántartás, gondozóintézeti nyilvántartás, fekvőbeteg szakellátás morbiditási adatai KSH, Gyógyinfok) valamint reprezentatív felmérések (2000-ben végzett reprezentatív Országos Lakossági Egészségfelmérés, OLEF2000, Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja hivatkozásai) adatain alapulnak. A morbiditási struktúrában a keringési rendszer betegségei jelentős helyet foglalnak el hazánkban ben 439 ezer beteg került kórházi kezelésre e főcsoport betegségei miatt (a kórházi ápolási esetek több mint 15 %-a). A magasvérnyomás-betegség az egyik leggyakoribb népbetegség. A háziorvosok morbiditási jelentései szerint a magas vérnyomás gyakorisága a 19 éven felüli férfiak körében 19,3%, a nőknél pedig 24,6% (2001). A hipertónia szövődményei, az agyi érbetegségek és az ischaemiás szívbetegség (ISZB) előfordulása is magas, az utóbbi a magyarországi halálozás meghatározója. Az ISZB miatt kórházban ápolt 35 éven felüliek betegszáma 2001-ben fő volt, arányuk 10 ezer lakosra 209,7. Minden korcsoportban a férfiak megbetegedési aránya a nagyobb. Az agyi érbetegség gyakori az idősebb lakosság körében, a háziorvosok nyilvántartása szerint a éves korcsoportban a férfiak 9,2%-ában, a nők 6,3%-ában fordul elő. A fiatalabb (19-34 éves) életkorban jelentkező agyi érbetegségek a nők körében gyakoribbak, 35 éven felül azonban egyre növekszik a férfiak megbetegedési aránya. A háziorvosok és a házi gyermekorvosok nyilvántartásában 2001-ben több mint 470 ezer cukorbeteg szerepelt, azaz a lakosság 4,6%-át érinti ez a betegség, amelynek prevalenciája az életkor 19

19 előrehaladtával jelentősen növekszik. Népegészségügyi jelentőségét csak fokozzák a betegséghez társuló, és az idősebbek között egyre súlyosabb szövődmények óta a gondozóintézetekben nyilvántartott nem tbc-s tüdőbetegek száma több mint kétszeresére emelkedett (1990-ben 1712 és 2002-ben 4591 beteg jutott 100 ezer lakosra). A leggyakoribb idült légzőszervi betegség a tüdőasztma, amely minden korosztályt érint, és kétharmad részben allergiás eredetű. A tüdőgondozókban 1990-ben 55,8 ezer, 2002-ben pedig 155,5 ezer tüdőasztmás beteget tartottak nyilván. Az új betegek száma háromszorosára nőtt (1990-ben 5,6 ezer, 2002-ben 17,9 ezer volt). Az asztmások két harmada allergiás típusú betegségben szenved. A nyilvántartott és az új betegek számának háromszoros növekedését valószínűleg az is magyarázza, hogy az ellátórendszer érdeklődése nem utolsósorban a diagnosztikai lehetőségek fejlődésével összefüggésben az utóbbi évtizedben fokozatosan e megbetegedés irányába fordult. A daganatos megbetegedések népegészségügyi szempontból alapvető betegségfőcsoport, évente mintegy 65 ezer új rosszindulatú daganatos beteget fedeznek fel a bejelentésre kötelezett egészségügyi intézményekben. A éves korban a nők körében jelentősen gyakoribbak a daganatos betegségek (emlőrák, vastagbél, végbél daganatai, tüdő daganatok), 55 éves kor felett pedig a férfiak rákos megbetegedése a gyakoribb (főleg a tüdőrák miatt). Az emésztőrendszeri betegségek közül az egyik leggyakoribb a gyomor- és nyombélfekély, a háziorvosok adatai szerint 2001-ben a 19 éven felüli férfiak 3,4%-a, a nők 2,6%-a szenvedett ebben a kórban. A fekélybetegség, amely minden életkorban előfordulhat, a 45 éven felülieknél a leggyakoribb. A férfiak körében jóval gyakrabban fordul elő, mint a nőknél. A krónikus májbetegségek (főleg a cirrózis) miatti halálozás mellett, e betegségek előfordulási gyakorisága is magas. A háziorvosi statisztika alapján 2001-ben a 19 éven felüli férfiak körében a májbetegség előfordulása 10 ezer lakosra 319,3 fő, a nők körében 134,6 fő. A mozgásszervi megbetegedések a keresőképtelenség leggyakoribb okai. A mozgásszervi megbetegedések leggyakoribb kórképei a gerincbetegségek, az arthrosis (ízületi porckopás), a derékfájás és az osteoporosis. Ezen kórképek kiemelkedő jelentőségét nemcsak növekvő gyakoriságuk, hanem következményeik, így a rokkantságra, életminőségre és a halálozásra gyakorolt hatásuk adja. Az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja adatai szerint a gyulladásos és degeneratív ízületi- és gerincbetegségek következtében a betegek mintegy 60%-a mások segítségére szorul, 30%-ának a betegség miatt megromlik a családi élete, és kétharmaduk anyagi helyzete is válságba jut. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár évi összesített adatai alapján a táppénzes állományban lévő betegek döntő többsége ( ) gerincbetegsége miatt volt keresőképtelen az átlag körüli (25,19 nap) időtartamon át, az arthrosisos betegek száma volt, átlagosan 30,25 nap keresőképtelenséggel. A mozgásszervi betegség következtében kialakult egyéni szenvedésen túlmenően a közvetlen és közvetett költségek hatalmas terhet rónak az egyénre, családjára és a társadalomra. Ugyancsak a Johan Béla program alapján 50 éves kor felett a csontritkulás mintegy 900 ezer betegnél, a reumás izületi gyulladás mintegy 100 ezer betegnél, fordul elő hazánkban. A mozgásszervi betegségek okozzák a 60 éven felüliek krónikus betegségeinek felét. A hazai lakosság csontsűrűség értékei Európában a legalacsonyabbak, a következményes csigolyatörések a legmagasabb értékek közé tartoznak. A csontritkulás okozta combnyaktörések utáni halálozás következtében hazánkban évente hozzávetőlegesen beteget veszítünk el. A mentális betegségek vonatkozásában a lakosság morbiditási helyzetéről megközelítő képet adnak a pszichiátriai gondozók adatai. A tényleges morbiditási helyzetet nem tükrözhetik, mivel statisztikáikban csak azok a betegek szerepelnek, akik panaszaikkal a pszichiátriai gondozók szakorvosaihoz fordultak és gondozásba vették őket ben beteget tartottak nyilván, a gyermek és 20

20 ifjúsági pszichiátriai gondozók pedig fő 19 év alatti fiatalt. A betegek nemek szerinti aránya állandónak mondható, a gondozottak közel kétharmada nő. A pszichiátriai gondozóintézetekben nyilvántartott betegségek közül leggyakoribbak a hangulatzavarok, affektív rendellenességek. A pszichiátriai gondozókban 2002-ben beteget tartottak nyilván az előbbi kórkép miatt. Gyakori a skizofrénia, mely a éves korúak körében fordul elő leginkább, és a nők megbetegedési aránya jóval nagyobb a férfiakénál ben a pszichiátriai gondozókban összesen beteget tartottak nyilván e betegség miatt. A betegek jelentős része depressziós betegek nem fordul orvoshoz, nem veszik őket gondozásba. Számuk a gondozóintézetekben nyilvántartott betegek számához képest lényegesen magasabb. A hazai adatok szerint a súlyos depressziós állapot a lakosság több mint 15%-ban fordul elő élete folyamán legalább egyszer. A betegek kétharmada nő, és leginkább a évesek köréből kerül ki. A fejlett országokban a depressziós betegek mintegy fele-harmada áll kezelés alatt, hazánkban ez az arány jóval kisebb. Közismert, hogy a kezeletlen depresszió okozza a legtöbb társadalmi kárt az összes betegség közül. Ez a kár nagyobb, mint a kezelés költségei, hatalmasak a lelki egészségvédelem és a betegségek kezelése hiányából származó gazdasági károk. A morbiditási viszonyok leképezését tükrözi a rokkantosítás statisztikájában az új rokkantak betegségcsoportok szerinti megoszlása. Évek óta a legtöbb új rokkant a keringési rendszer betegségeiben szenved. Arányuk 32% körüli. A rokkantság okai között növekvők a daganatos betegségek, arányuk közel 17%. Jelentős arányú (15% körüli) a mentális és viselkedészavarok okozta rokkantosítás. (Melléklet: 12. táblázat: A I.-II. fokú orvosi bizottságok által megvizsgált új véleményezettek közül az új rokkantak száma betegségcsoportonként ) Járványügyi helyzet Magyarországon a járványügyi helyzet összességében kedvező, európai viszonylatban is jónak mondható. A védőoltási rendszer keretében folyamatosan bevezetik a legújabb oltásokat, oltóanyagokat, a kötelező védőoltások teljesítése 99% feletti. A fertőző betegségek, és ezen belül a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek száma csökken. A stabilitást veszélyezteti: újonnan felbukkanó, vagy korábban már visszaszorított fertőző betegségek megjelenése, behurcolása, súlyos nosocomialis infekciók. A tbc incidenciája az 1970-es évektől egyenletesen csökkent az 1990-es évek elejéig. Ezt követően kicsi, de határozott emelkedés volt megfigyelhető, amely néhány éve megtorpant s a mutató értéke ismét csökken ben a tüdőgondozókban nyilvántartott tbc incidencia 30/100 ezer lakos volt, több mint kétszerese az EU átlagnak. A HIV-fertőzések szempontjából Magyarország az alacsonyan fertőzött országok közé tartozik. Hazánkban az első HIV fertőzéseket 1985-ben azonosították ig a nyilvántartott HIV fertőzöttek száma 1041 fő volt. Elsősorban a homoszexuális terjedés a jellemző, de az utóbbi években nőtt a heteroszexuális fertőzések aránya, a fertőzések becsült száma mintegy 3000-re tehető ban diagnosztizálták az első AIDS beteget, 2002-ig a bejelentett AIDS betegek száma 422 fő, közülük 2002-ig meghalt 247 fő óta nem emelkedett számottevően a bejelentett AIDS-betegek száma, nemzetközi összehasonlításban kedvező a helyzetünk. 21

A magyar lakosság egészségi állapota

A magyar lakosság egészségi állapota A -64 éves férfi és női népesség kor szerint standardizált halandóságának alakulása (Magyarország, 193/31-1999) A magyar lakosság egészségi állapota Ádány Róza, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem OEC Népegészségügyi

Részletesebben

ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV

ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV Az alábbi oldalakon található adatok közül a félkövér kiemeléssel rendelkezők a szóbeli vizsgán kötelező jellegűek, ezek nem tudása elégtelent eredményez. A többi

Részletesebben

ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 I. FÉLÉV

ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 I. FÉLÉV ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 I. FÉLÉV Az alábbi oldalakon található adatok közül a félkövér kiemeléssel rendelkezők a szóbeli vizsgán kötelező jellegűek, ezek nem tudása elégtelent eredményez. A többi

Részletesebben

A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek

A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek II. évfolyam 176. szám 2008. december 17. 2008/176 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek A tartalomból 1 Bevezető 1 A haláloki struktúra változásai

Részletesebben

Hódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között

Hódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között Hódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között Az elemzést végezték: a Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar munkatársai 1 A

Részletesebben

Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a legfontosabb egészségproblémák Vásárhelyen? Milyen krónikus betegségben szenvednek a

Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a legfontosabb egészségproblémák Vásárhelyen? Milyen krónikus betegségben szenvednek a Hódmezővásárhelyi Lakossági Egészségfelmérés HODEF2008 Dr. Vitrai József EgészségMonitor Nonprofit Közhasznú Kft. Kutatási cél, kutatási kérdések Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a

Részletesebben

Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról

Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról ÁNTSZ Gödöllői, Aszódi, Veresegyházi Kistérségi Intézete Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról 2008.11.20. Készült Gödöllő Város Önkormányzata Képviselőtestülete számára 1.

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

A DOHÁNYZÁS TÁRSADALMI TERHEI MAGYARORSZÁGON

A DOHÁNYZÁS TÁRSADALMI TERHEI MAGYARORSZÁGON A DOHÁNYZÁS TÁRSADALMI TERHEI MAGYARORSZÁGON Kiemelt megállapítások a dohányzás társadalmi terheinek új módszertannal történt elemzése valamint a felnőtt lakosság dohányzási szokásaira vonatkozó 2012.

Részletesebben

EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009)

EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009) EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009) ÓRAMENET Krónikus epidemiológiai válság A felmérés 4 modulja: 1. Egészség-magatartás összetevői egészség-magatartás típusok 2. Munkakörülmények 3. Egészségi

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Somogy Megyei Egészség Fórum

TARTALOMJEGYZÉK. Somogy Megyei Egészség Fórum SOMOGY MEGYE LAKOSSÁGÁNAK NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETJELENTÉSE a döntéshozók részére TARTALOMJEGYZÉK 1. 2. 3. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 4.6. 4.7. 4.8. 4.9. 5. 5.1. 5.1.1. 5.1.2. 5.1.3. 5.1.4. 5.1.5. 5.1.6.

Részletesebben

Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor

Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban Dr. Balogh Sándor A betegségfőcsoportokra jutó halálozás alakulása Magyarországon KSH 2004 Általános prevenciós útmutató az összes átlagos kockázatú

Részletesebben

A hazai egészségi állapot változásai 1990 után 1

A hazai egészségi állapot változásai 1990 után 1 A hazai egészségi állapot változásai 1990 után 1 Uzzoli Annamária Ph.D. 2 1. Bevezetés Az egészségi állapot jelenlegi hazai helyzete elsősorban a XX. század második felében bekövetkező társadalmi-gazdasági

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (1999): Egyedülálló

Részletesebben

Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve

Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve E L Ő T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. november 28-i ülésére Tárgy: Tájékoztató

Részletesebben

Szív- és érrendszeri megbetegedések. megelőzésének egészségpolitikai. Dr. Kökény Mihály

Szív- és érrendszeri megbetegedések. megelőzésének egészségpolitikai. Dr. Kökény Mihály Szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésének é hazai és nemzetközi megelőzésének egészségpolitikai lehetőségei Dr. Kökény Mihály az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának elnöke A szív- és érbetegség

Részletesebben

SOMOGY MEGYE. Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Kaposvár, 2013. március 25.

SOMOGY MEGYE. Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Kaposvár, 2013. március 25. SOMOGY MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI GYI HELYZETE Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Kaposvár, 2013. március 25. A NÉPEGN PEGÉSZSÉGÜGYI GYI HELYZET INDIKÁTORAI Területi elhelyezkedés

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Helyzetkép a szlovén lakosság egészségi állapotáról

HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Helyzetkép a szlovén lakosság egészségi állapotáról HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Helyzetkép a szlovén lakosság egészségi állapotáról Készült a vas megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. megbízásából, a Healthy Food Egészséges Étel

Részletesebben

2.1.2 Egészségi állapot

2.1.2 Egészségi állapot 2.1.2 Egészségi állapot Az egészségi állapot, mint humánerőforrás tényező fontossága összefügg egyrészt a népesség általános rossz egészségi állapotával, életkilátásaival, a rossz és romló morbiditási

Részletesebben

Közétkeztetés a Nemzeti Táplálkozáspolitika Cselekvési Tervben. Dr. Biró Krisztina osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Közétkeztetés a Nemzeti Táplálkozáspolitika Cselekvési Tervben. Dr. Biró Krisztina osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Közétkeztetés a Nemzeti Táplálkozáspolitika Cselekvési Tervben Dr. Biró Krisztina osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Nemzetközi előzmények (WHO, EU) Európai Elhízás-ellenes Charta WHO Európai

Részletesebben

Gyermekegészségügyi indikátorok, morbiditás, gyermekbalesetek

Gyermekegészségügyi indikátorok, morbiditás, gyermekbalesetek Gyermekegészségügyi indikátorok, morbiditás, gyermekbalesetek Dr. Páll Gabriella Országos Gyermekegészségügyi Intézet Budapest, 2011. február 6. Vázlat Intikátorokról általában Morbiditási adatforrások

Részletesebben

Beszámoló Alsózsolca I.sz háziorvosi körzetének egészségügyi helyzetéről.

Beszámoló Alsózsolca I.sz háziorvosi körzetének egészségügyi helyzetéről. ALSÓZSOLCA VÁROS KÉPVISELŐTESTÜLTÉNEK Beszámoló Alsózsolca I.sz háziorvosi körzetének egészségügyi helyzetéről. Az utolsó beszámolót 2009-ben kellett elkészíteni. A helyzet azóta nem sokat változott. Már

Részletesebben

Az alapellátásban gyűjtött egészségadatok megbízhatósága

Az alapellátásban gyűjtött egészségadatok megbízhatósága Az alapellátásban gyűjtött egészségadatok megbízhatósága Vokó Zoltán* Debreceni OEC, Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet Biostatisztikai és Epidemiológiai Tanszék *Kardos László és Széles György

Részletesebben

FOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014

FOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 FOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 Az alábbi oldalakon található adatok közül a félkövér kiemeléssel rendelkezők a szóbeli vizsgán kötelező jellegűek, ezek nem tudása elégtelent eredményez. A többi adat a tanulást

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei 1. A népegészségügyi ciklus A 2. A természeti és társadalmi környezet szerepe a populáció egészségi állapotának alakulásában 3. Primer, szekunder

Részletesebben

Négy évente ismétlődő kutatás a 16 éves fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól 1995-2011

Négy évente ismétlődő kutatás a 16 éves fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól 1995-2011 Négy évente ismétlődő kutatás a 16 éves fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól 1995-2011 2011: 36 európai ország, több mint 100 ezer diák CAN (The Swedish Council for Information on Alcohol

Részletesebben

Az egészségi állapot területi különbségei a közép-magyarországi régióban *

Az egészségi állapot területi különbségei a közép-magyarországi régióban * UZZOLI ANNAMÁRIA Az egészségi állapot területi különbségei a közép-magyarországi régióban * Népegészségügyi és demográfiai viszonyai alapján hazánk igen hátrányos helyzetű ország Európában. Az életkilátások

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

DEBRECEN VÁROS EGÉSZSÉGTERVE

DEBRECEN VÁROS EGÉSZSÉGTERVE DEBRECEN VÁROS EGÉSZSÉGTERVE Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Népegészségügyi Kar 2008 1 SZERKESZTETTE: DR. ÁDÁNY RÓZA ÍRTÁK: V. DR. HAJDÚ PIROSKA JÓKAY ÁGNES DR. KÓSA KAROLINA DR.

Részletesebben

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 1.Egészségügyi ellátás igénybevétele Az időskorúak gyakrabban szorulnak orvosi kezelésre, gyakrabban utalják őket szakorvoshoz és gyakrabban kezelik

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 EFI kialakítása a Rétsági Kistérségben a Előzmények A magyar lakosság egészségi állapota nem tükrözi az egészségügy fejlettségét A magyar gazdaság fejlettsége nem indokolja a

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról. Előterjesztő: Hollósiné Dr. Szentesi Zsuzsanna mb. megyei tiszti főorvos

TÁJÉKOZTATÓ. Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról. Előterjesztő: Hollósiné Dr. Szentesi Zsuzsanna mb. megyei tiszti főorvos KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÁJÉKOZTATÓ Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról Előterjesztő: Hollósiné Dr. Szentesi Zsuzsanna mb. megyei tiszti főorvos Készítette: Kaszásné

Részletesebben

GYTK KÖTELEZŐ ADATOK

GYTK KÖTELEZŐ ADATOK GYTK KÖTELEZŐ ADATOK Az alábbi oldalakon található adatok közül a félkövér kiemeléssel rendelkezők a szóbeli vizsgán kötelező jellegűek, ezek nem tudása elégtelent eredményez. A többi adat a tanulást segíti,

Részletesebben

Elekes Zsuzsanna: A drogfogyasztás nemek közötti különbözőségei és hasonlóságai

Elekes Zsuzsanna: A drogfogyasztás nemek közötti különbözőségei és hasonlóságai Elekes Zsuzsanna: A drogfogyasztás nemek közötti különbözőségei és hasonlóságai (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Elekes Zsuzsanna (2005): A drogfogyasztás

Részletesebben

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás Az elhízás, a bulimia, az anorexia Az elhízás Elhízás vagy túlsúlyosság elhízás a testsúly a kívánatosnál 20%-kal nagyobb túlsúlyosság a magasabb testsúly megoszlik az izmok, csontok, zsír és víz tömege

Részletesebben

Magyarország a Health at a Glance OECD kiadvány tükrében 2007

Magyarország a Health at a Glance OECD kiadvány tükrében 2007 Magyarország a Health at a Glance OECD kiadvány tükrében 2007 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet 2007. december Magyarország a Health at a Glance OECD kiadvány tükrében Az OECD országok Health at a

Részletesebben

NEMZETI NOSOCOMIALIS SURVEILLANCE RENDSZER NOSOCOMIALIS JÁRVÁNYOK, 2006 EPINFO 2007; 35:349-359.

NEMZETI NOSOCOMIALIS SURVEILLANCE RENDSZER NOSOCOMIALIS JÁRVÁNYOK, 2006 EPINFO 2007; 35:349-359. NEMZETI NOSOCOMIALIS SURVEILLANCE RENDSZER NOSOCOMIALIS JÁRVÁNYOK, 2006 EPINFO 2007; 35:349-359. Az ÁNTSZ Fővárosi és Megyei Intézetei az OEK Kórházi járványügyi osztályára a 2006. évben 143 nosocomialis

Részletesebben

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan

Részletesebben

Népmozgalom, 2012* 1. ábra. A népesség nem és korcsoport szerint, 2013. január 1. +

Népmozgalom, 2012* 1. ábra. A népesség nem és korcsoport szerint, 2013. január 1. + 213/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 3. szám 213. április 25. Népmozgalom, 2* A tartalomból 1 Összefoglaló 2 Természetes és tényleges szaporodás, fogyás 2 Születés

Részletesebben

A táplálkozási szokások és a dohányzás összefüggései. Károlyiné Csicsely Katalin Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet

A táplálkozási szokások és a dohányzás összefüggései. Károlyiné Csicsely Katalin Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet A táplálkozási szokások és a dohányzás összefüggései Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet A dohányzás emésztőrendszeri ártalmai Étvágytalanság. Ízérzékelés tompul. Emésztési panaszok. Gyakrabban

Részletesebben

A késői gyermekvállalás problémái

A késői gyermekvállalás problémái A késői gyermekvállalás problémái Klinger András Magyarország hosszú időn keresztül azok közé az országok közé tartozott, ahol az anyák viszonylag fiatal korukban szülték meg első és amennyiben vállaltak

Részletesebben

1.2. Magyarországra belépő és Magyarországról kilépő külföldi állampolgárok nemek szerint, 1981 1998. Összesen, fő

1.2. Magyarországra belépő és Magyarországról kilépő külföldi állampolgárok nemek szerint, 1981 1998. Összesen, fő 1. Népesség 1.1. A népesség számának és főbb népmozgalmi adatainak alakulása, 1870 1998 Tényleges Halálozási Év A népesség Időszak szaporodás, arány száma fogyás ( ) százalékban Nők 1870 2529 220.... 1900

Részletesebben

Józan Péter: A nők egészségi állapotának néhány jellemzője

Józan Péter: A nők egészségi állapotának néhány jellemzője Józan Péter: A nők egészségi állapotának néhány jellemzője (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Józan Péter (1999): A nők egészségi állapotának néhány

Részletesebben

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

Népmozgalom, 2009. január december

Népmozgalom, 2009. január december 21/42 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 42. szám 21. március 23. Népmozgalom, 29. január december A tartalomból 1 Összefoglaló 2 Házasságkötés, válás 3 Születés, terhességmegszakítás

Részletesebben

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Javuló halálozási viszonyok és életkilátások két évtizeddel a rendszerváltozás után

Javuló halálozási viszonyok és életkilátások két évtizeddel a rendszerváltozás után Javuló halálozási viszonyok és életkilátások két évtizeddel a rendszerváltozás után Néhány fontosabb megállapítás Józan Péter a)b) a) Az MTA doktora, az MTA Demográfiai Bizottságának elnöke. b) Központi

Részletesebben

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat 2.2.5 Bűnözés A bűnözés területi és típus szerinti, valamint időbeli strukturálódása és alakulása a társadalmigazdasági folyamatok kölcsönhatásának következménye, és egyben a lakosság életkörülményeit,

Részletesebben

Népegészségügyi Program

Népegészségügyi Program Népegészségügyi Program A népegészségügy aktuális kihívásai Magyarországon Vokó Zoltán Országos Egészségfejlesztési Intézet 1 HOL TARTUNK? Tartalom Megelőzés, milyen áron? Kihívások és lehetőségek a népegészségügyi

Részletesebben

ORSZÁGOS LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS KRÓNIKUS BETEGSÉGEK DR. HERMANN DÓRA

ORSZÁGOS LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS KRÓNIKUS BETEGSÉGEK DR. HERMANN DÓRA ORSZÁGOS LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS KRÓNIKUS BETEGSÉGEK DR. HERMANN DÓRA ORSZÁGOS SZAKFELÜGYELETI MÓDSZERTANI KÖZPONT 2006 TARTALOMJEGYZÉK 1. Kiemelt megállapítások... 3 2. Háttér... 4 3. Módszertan...

Részletesebben

Fertőző betegségek, kockázati magatartások az intravénás kábítószer-fogyasztók körében. Tarján Anna Nemzeti Drog Fókuszpont 2008. november 27.

Fertőző betegségek, kockázati magatartások az intravénás kábítószer-fogyasztók körében. Tarján Anna Nemzeti Drog Fókuszpont 2008. november 27. Fertőző betegségek, kockázati magatartások az intravénás kábítószer-fogyasztók körében Tarján Anna Nemzeti Drog Fókuszpont 2008. november 27. Tartalom Intravénás szerfogyasztás Európában és Magyarországon

Részletesebben

Alba Radar. 12. hullám

Alba Radar. 12. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 12. hullám Fehérvári lakosok tájékozottsága az autizmussal kapcsolatban 2012. április 2. Készítette: Ruff Tamás, Domokos Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

A haláloki statisztika korszerűsítésének tapasztalatai

A haláloki statisztika korszerűsítésének tapasztalatai A haláloki statisztika korszerűsítésének tapasztalatai VI. Egészséginformációs Fórum 2007. május 23 24. Kamarás Ferenc Központi Statisztikai Hivatal Előzmények Fejlesztési területek Eredmények További

Részletesebben

A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők halálozása Magyarországon 2008-ban

A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők halálozása Magyarországon 2008-ban Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Közgazdasági Elemzések Főosztálya A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők halálozása Magyarországon 2008-ban (Nemek, ellátásfajták és megyék szerinti

Részletesebben

Roma terhesek gondozásának speciális szempontjai

Roma terhesek gondozásának speciális szempontjai Roma terhesek gondozásának speciális szempontjai Dr. Timmermann Gábor Forrás: Dr. Papp- Dr. Rigó: A várandós nő gondozása Miért kell külön foglalkoznunk ezzel a kérdéssel? Rasszizmusból? Nem, hanem mert

Részletesebben

Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről

Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről Az itt következő táblázatok néhány, a gyermekek illetve a gyermekes családok helyzetére vonatkozó információt közölnek. Az adatok az utóbbi évek egyik legaggasztóbb

Részletesebben

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e.

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. A világnépesség növekedése A népességszám változása időszakasz dátuma Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. 4500 Kr.e. 4500-Kr.e. 2500 Kr.e. 2500-Kr.e. 1000 Kr.e. 1000- Kr. születése időszakasz hossza

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Egészségtudatosság, egészséges életmód felmérés Készült a Médiaunió számára A Szonda Ipsos 2008-ban elnyerte a Business Superbrand címet. HÁTTÉR ÉS KUTATÁSI MEGKÖZELÍTÉS A Médiaunió

Részletesebben

I. A DOHÁNYZÁS TÉNYEI

I. A DOHÁNYZÁS TÉNYEI I. A DOHÁNYZÁS TÉNYEI A Population Based Anti-Smoking Campaign keretében a program másfél esztendeje alatt - országos, illetve helyi reprezentatív mintákon a Fact Intézet több szociológiai vizsgálatot

Részletesebben

TÁMOP 6.1.2/11/3-2012-0012 Egészségfejlesztési irodák létrehozása és fejlesztése Háziorvosi tájékoztatás

TÁMOP 6.1.2/11/3-2012-0012 Egészségfejlesztési irodák létrehozása és fejlesztése Háziorvosi tájékoztatás A A kaposvári kistérs rség egészs szségfejlesztése TÁMOP 6.1.2/11/3-2012-0012 Egészségfejlesztési irodák létrehozása és fejlesztése Háziorvosi tájékoztatás Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház 2013.

Részletesebben

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A gázárak változását hat európai ország -,,,,, Egyesült Királyság - és végfelhasználói gázárának módosulásán

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 4. máus A haláloki struktúra változása Magyarországon, - Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR /4 VI. évfolyam 4. szám Bevezetés.... Általános halandóság..... Közép-kelet-európai kitekintés...4. Nemek közötti halandósági

Részletesebben

Betegségek Észak-Magyarországon (háziorvosi és házi gyermekorvosi nyilvántartás alapján)

Betegségek Észak-Magyarországon (háziorvosi és házi gyermekorvosi nyilvántartás alapján) Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 29.szeptember Statisztikai Hivatal ISSN 978-963-235-253-4 Betegségek Észak-Magyarországon (háziorvosi és házi gyermekorvosi nyilvántartás alapján) Tartalom Bevezető...2

Részletesebben

DSD DSD. Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból. Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter

DSD DSD. Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból. Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter MTA SZTAKI Department of Distributed Systems Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter Nemzeti regiszterek Európában

Részletesebben

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek Alkohollal kapcsolatos zavarok Az alkoholbetegség Az alkoholisták mértéktelen ivók, alkoholfüggőségük olyan szintet ér el, hogy észrevehető mentális zavarokat okoz, károsítja test-lelki egészségüket, interperszonális

Részletesebben

3.1 A 70-ES ÉS 80-AS ÉVEKBEN KIBONTAKOZÓ HALAN-

3.1 A 70-ES ÉS 80-AS ÉVEKBEN KIBONTAKOZÓ HALAN- NEJ2004 Szakértôi Változat TARTALOMJEGYZÉK TÁBLAJEGYZÉK ÁBRAJEGYZÉK 1. KIEMELT MEGÁLLAPÍTÁSOK 2. ÖSSZEFOGLALÁS 3. EREDMÉNYEK 3.1 A 70-ES ÉS 80-AS ÉVEKBEN KIBONTAKOZÓ HALAN- DÓSÁGI VÁLSÁG 3.2 A HALANDÓSÁGI

Részletesebben

Dohányzás és leszokás. Dr. Kádár Gabriella 2014.február 10.

Dohányzás és leszokás. Dr. Kádár Gabriella 2014.február 10. Dohányzás és leszokás Dr. Kádár Gabriella 2014.február 10. kóroki tényezője számos halálos megbetegedésnek kb. 5 millió ember hal meg évente 10 évvel kevesebbet él krónikus betegségekre fogékonyabb a felnőtt

Részletesebben

Szerkesztette: Dr. Bényi Mária

Szerkesztette: Dr. Bényi Mária NÉPEGÉSZSÉGÜGYI JELENTÉS 28. Országos Szakfelügyletei Módszertani Központ Nem-fertızı betegségek epidemiológiája osztály Szerkesztette: Dr. Bényi Mária Munkatársak: Kéki Zsuzsanna Rákos-Zichy Péter Vámos

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

prof. Ádány Róza: A prevenció helyzete Magyarországon és viszonya a lakosság egészségi állapotából adódó prioritásokhoz

prof. Ádány Róza: A prevenció helyzete Magyarországon és viszonya a lakosság egészségi állapotából adódó prioritásokhoz prof. Ádány Róza: A prevenció helyzete Magyarországon és viszonya a lakosság egészségi állapotából adódó prioritásokhoz Tartalomjegyzék A hazai népegészségügyi helyzet globális jellemzése 2 A magyar lakosság

Részletesebben

Források Hozzáférés a pszichiátriai ellátáshoz az OPNI bezárása után

Források Hozzáférés a pszichiátriai ellátáshoz az OPNI bezárása után Források Hozzáférés a pszichiátriai ellátáshoz az OPNI bezárása után Bondár Éva: Az OPNI megszüntetése a számok tükrében. 2010, május Állami Számvevőszék jelentése 2012, július Dr. Németh Attila Főigazgató

Részletesebben

DOHÁNYZÁS MEGELŐZÉST és DOHÁNYZÁSRÓL LESZOKÁST CÉLZÓ PROGRAM. Beszámoló. Készítette: Vásárhelyi Erika

DOHÁNYZÁS MEGELŐZÉST és DOHÁNYZÁSRÓL LESZOKÁST CÉLZÓ PROGRAM. Beszámoló. Készítette: Vásárhelyi Erika DOHÁNYZÁS MEGELŐZÉST és DOHÁNYZÁSRÓL LESZOKÁST CÉLZÓ PROGRAM Beszámoló Készítette: Vásárhelyi Erika Megvalósítás ideje: 2014.05.16-2014.06.13 Célcsoport: 6. osztály Célja: az általános iskoláskorú gyermekek

Részletesebben

GERIÁTRIA. Fertőző betegségek SEMSEI IMRE. Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar

GERIÁTRIA. Fertőző betegségek SEMSEI IMRE. Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar GERIÁTRIA Időskori elváltozások, betegségek és kezelésük VI Fertőző betegségek SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar FERTŐZÉSEK IDŐSKORBAN Régen vezető halálok

Részletesebben

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS - Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

Súlyosan Mozgássérültek Bethesda Segélyező Alapítvány 1028 Budapest, Pinceszer u. 20/a

Súlyosan Mozgássérültek Bethesda Segélyező Alapítvány 1028 Budapest, Pinceszer u. 20/a Súlyosan Mozgássérültek Bethesda Segélyező Alapítvány 1028 Budapest, Pinceszer u. 20/a A felmérés azért készült, hogy az Alapítvány a fogyatékosok körében végzett szolgáltatásait minnél hatékonyabban végezze,

Részletesebben

A magyar tanulóifjúság egészségi állapota. Jávor András dr.

A magyar tanulóifjúság egészségi állapota. Jávor András dr. A magyar tanulóifjúság egészségi állapota Jávor András dr. A gyökerek. Anyai egészség Dohányzás, alkoholizmus, elégtelen táplálkozás, stb. Koraszülés (korán, kis súllyal) Intenzív kezelések következményei,

Részletesebben

TÁRSADALMI HELYZETKÉP KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

TÁRSADALMI HELYZETKÉP KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI HELYZETKÉP 2010 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Összegzés...3 Főbb jelenségek és folyamatok...4 Bevezető... 4 Hány évig élünk? Amit a várható élettartamok mutatnak... 4 Halálokok... 7 A halálhoz

Részletesebben

Az új pszichoaktív anyagok kihívásai igazságügyi szakértői szemmel

Az új pszichoaktív anyagok kihívásai igazságügyi szakértői szemmel Az új pszichoaktív anyagok kihívásai igazságügyi szakértői szemmel Horváth Gergely Nemzeti Drog Fókuszpont Nemzeti Kábítószer Adatgyűjtő és Kapcsolattartó Központ 2012.12.06. A Nemzeti Drog Fókuszpont

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A MEGYE FŐBB FOGLALKOZTATÁSI MUTATÓI 2012. IV. NEGYEDÉVBEN A KSH munkaerő-felmérés

Részletesebben

Nyugdíjbiztosítás...42

Nyugdíjbiztosítás...42 Bevezetés...2 Egészségbiztosítás...7 1. Egészségbiztosítás...7 Nemzetközi összehasonlítás...7 Jogi szabályozás...7 Jogosultság...8 A biztosításból kizárt személyek...9 2. Az egészségügyi ellátórendszer

Részletesebben

1. Bevezetés. 2. Adatforrások. 3. Demográfiai helyzet

1. Bevezetés. 2. Adatforrások. 3. Demográfiai helyzet 1 Tartalomjegyzék oldalszámok 1. Bevezetés....4. 2. Adatforrások....4. 3. Demográfiai helyzet...4. 3.1. A lakosság korösszetétele- korfa...6. 3.2. Születés, halálozás, természetes szaporodás/fogyás...8.

Részletesebben

A népegészségügyi ciklus és működése

A népegészségügyi ciklus és működése A népegészségügyi ciklus és működése A népegészségügyi ciklus Hatékonyságelemzés I. A lakosság egészségi állapotának és az azt befolyásoló tényezők alakulásának jellemzése Helyzetelemzés III. Egészségfejlesztési/

Részletesebben

Életbiztosítási ajánlat

Életbiztosítási ajánlat Életbiztosítási ajánlat Kötvényszám: Nyugtaszám: Első díj: Képviselő neve: Érkezett: Adóigazgatási szám: 10491984-2-44; SZJ: 66.01.10.0 Tárgyi adómentes Ajánlatszám: Kérjük, nyomtatott betűvel töltse ki!

Részletesebben

Magyarország egészségi állapotát jellemzı demográfiai adatok. Demográfiai alapismeretek. Demográfiai mutatók. 2012 és 2013-as demográfiai adatok

Magyarország egészségi állapotát jellemzı demográfiai adatok. Demográfiai alapismeretek. Demográfiai mutatók. 2012 és 2013-as demográfiai adatok EKK/EUSZ KÖTELEZİ ADATOK A VIZSGÁRA 2014/2015 AZ ADATOK NAGYSÁGRENDI ISMERETE FELTÉTEL, DE ISMERETÜK NEM ELÉGSÉGES A VIZSGÁHOZ Az alábbi oldalakon található adatok közül a félkövér kiemeléssel rendelkezık

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Jenei Tibor, Szabó Edit, Janka Eszter Anna, Dr. Nagy Attila Csaba Debreceni Egyetem OEC NK Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet

Jenei Tibor, Szabó Edit, Janka Eszter Anna, Dr. Nagy Attila Csaba Debreceni Egyetem OEC NK Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet HIPERTÓNIA GYAKORISÁGÁNAK BECSLÉSE KÜLÖNBÖZŐ EPIDEMIOLÓGIAI TECHNIKÁK ALKALMAZÁSÁVAL A MAGYARORSZÁGI FELNŐTTEK ÉS A MAGYARORSZÁGI FELNŐTT DIABETESES BETEGEK KÖZÖTT ÉS ENNEK KÖLTSÉGHATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA

Részletesebben

ODE Dohányzás Monitor

ODE Dohányzás Monitor ODE Dohányzás Monitor Az Országos Dohányfüstmentes Egyesület Magyar Gallup Intézet támogatásával végzett monitoring vizsgálatai (02 04 06-07) Az ODE Az a legnagyobb tagsággal rendelkező, 1987 óta működő

Részletesebben

Daganatos betegségek megelőzése, a szűrés szerepe. Juhász Balázs, Szántó János DEOEC Onkológiai Tanszék

Daganatos betegségek megelőzése, a szűrés szerepe. Juhász Balázs, Szántó János DEOEC Onkológiai Tanszék Daganatos betegségek megelőzése, a szűrés szerepe Juhász Balázs, Szántó János DEOEC Onkológiai Tanszék Carcinogenesis mechanizmusa A daganatos átalakulás a normálistól eltérő DNS szintézisével kezdődik,

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

A koszorúérbetegség (agyi érbetegség és perifériás érbetegség) prevenciós stratégiája a családorvosi gyakorlatban

A koszorúérbetegség (agyi érbetegség és perifériás érbetegség) prevenciós stratégiája a családorvosi gyakorlatban Szűcs József dr. Szatmár-Beregi Kórház és Gyógyfürdő A koszorúérbetegség (agyi érbetegség és perifériás érbetegség) prevenciós stratégiája a családorvosi gyakorlatban Atherothrombosis mint globális betegség

Részletesebben

2014/28 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/28 STATISZTIKAI TÜKÖR 214/28 STATISZTIKAI TÜKÖR 214. március 2. Népmozgalom, 213 Tartalom Összefoglaló...1 Természetes és tényleges szaporodás, fogyás...2 Születés...2 Terhességmegszakítás...3 Házasságkötés...3 Válás...4 Halálozás...4

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-0584. Dömötöri Sándor Vendéglátó Kft. egészségre nevelési programja EGÉSZSÉGNAP

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-0584. Dömötöri Sándor Vendéglátó Kft. egészségre nevelési programja EGÉSZSÉGNAP Dömötöri Sándor Vendéglátó Kft. egészségre nevelési programja EGÉSZSÉGNAP A dohányzás a burgonyafélék családjába tartozó dohánynövény leveleinek élvezete. Valószínűleg először Kolumbusz és társai találkoztak

Részletesebben