Magyarország egészségügye és szociális rendszere

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Magyarország egészségügye és szociális rendszere"

Átírás

1 Magyarország egészségügye és szociális rendszere Szerkesztette: Dr. Kincses Gyula Az egészségügyi rendszerrõl szóló részt készítették: Borbás Ilona, Dr. Németh György, Dr. Villusz Lászlóné Zelenkáné Lux Lilla, Juhász Judit. A szociális rész fejezeteit írta: Papházi Tibor(11.1 és 11.2), Rácz Andrea, Szombathelyi Szilvia(11.3) A tanulmány a MEDINFO és a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet munkatársainak együttes munkája ISBN X Budapest, február

2 Tartalomjegyzék 1. Általános tudnivalók Demográfia A lakosság egészségi állapota Mortalitás Morbiditás Járványügyi helyzet Életmód Táplálkozási szokások Túlsúly és elhízás Fizikai aktivitás Dohányzás Alkoholfogyasztás Kábítószer-fogyasztás Környezet és egészség Élelmiszerbiztonság Levegőminőség Vízminőség, szennyvízkezelés Települési környezet, hulladékgazdálkodás Munkaegészségügy Az egészségügyi ellátás rendszere Az egészségügyi ellátórendszer jogi - működési környezete Az egészségügyi rendszer irányítása Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és kezelőik Nemzeti Egészségügyi Tanács Egészségügyi Tudományos Tanács Kamarák Szakmai kollégiumok Az egészségügy dolgozói Az egészségügyi ellátórendszer és tulajdonviszonyai Alapellátás A járóbeteg-szakellátás Fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás Speciális egészségügyi szolgálatok Országos Mentőszolgálat Országos Vérellátó Szolgálat Gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás Szakmai és civil szervezetek Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) Civil szektor A nyugdíjrendszer Az első pillér Saját jogú nyugellátások Hozzátartozói nyugellátások A második pillér Nyugellátások Nyugdíjszerű ellátások

3 9. Az egészségügyi- és nyudíjrendszer költségei A társadalombiztosítás bevételei a járulékok Egészségügyi kiadások Nyugdíjkiadások Az egészségügy reformja Előzmények Reformok a rendszerváltozáskor További reformok Reformok a jelenlegi kormányzati ciklusban A népegészségügy fejlesztése A szociális rendszer A szociális ellátórendszer A családok támogatásának rendszere A gyermekvédelmi rendszer Mellékletek Függelékek Módszertan, felhasznált források Hasznos címek

4 1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK Az ország neve: Magyarország Államforma: köztársaság Terület: km 2 Főváros: Budapest Közigazgatási beosztás: 19 megye és a főváros Hivatalos nyelv: magyar Magyarország 1948 és 1990 között a KGST és a Varsói Szerződés által meghatározott, Szovjetunió által vezetett szocialista tömbhöz tartozott ben békés rendszerváltás történt, aminek kapcsán kiépült a független, demokratikus jogállam intézményrendszere, megvalósult a szabad választáson és többpártrendszeren alapuló parlamenti demokrácia és a piacgazdaság gátjait lebontó jogi szabályozás. Mindehhez a kilencvenes években Magyarországon átmeneti, súlyos gazdasági visszaesés, munkanélküliség és társadalmi polarizáció társult. A kilencvenes évek végén a gazdasági fejlődés felgyorsult, esélyt adva az ország Nyugat- Európához való felzárkózásához. Magyarország jelenleg tagja többek között az ENSZ-nek, a WHO-nak, az Európa Tanácsnak, a Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezetének (OECD), 1999-től a NATO-nak ben benyújtotta tagfelvételi kérelmét az Európai Unióhoz, decemberében sikeresen lezárta a csatlakozási tárgyalásokat. Az egy főre jutó GDP 1671 ezer Ft 6876 euró (2002). 1. táblázat: Egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) alakulása (folyó áron) Év Érték ezer Ft euró PPS* * A vásárlóerő-paritások alapján számolt, euróban kifejezett érték, amelynek jelölésére a PPS (purchasing power standard) szolgál. Forrás: 5

5 2. DEMOGRÁFIA Az ország lakosainak száma 10 millió 142 ezer fő (2003. január 1.). A népesség a nyolcvanas évek eleje óta folyamatosan csökken az egyre alacsonyabb születési arány és a magas halálozási arány következtében ábra: Élveszületés, halálozás, természetes szaporodás/fogyás Élveszületés Halálozás fő Természetes szaporodás, fogyás évek Forrás: KSH Demográfiai évkönyv 2002 CD melléklet Magyarország férfi népessége 1980, női népessége pedig 1983 óta évről évre csökken. Az ország népessége január 1-jén több mint 560 ezer fővel volt kevesebb, mint 1980-ban. A magas halálozási és alacsony születési arányhoz viszonyítva a nemzetközi vándorlásnak a súlya nem volt jelentős az elmúlt évtizedekben. (Melléklet: 2. táblázat: Élveszületés, halálozás, természetes szaporodás/fogyás ) Az Európai Unió országaiban és a csatlakozni kívánó országokban fellelhető népesedési problémákhoz képest is feltűnő a népességcsökkenésnek hazánkban tapasztalható aggasztóan folyamatos tendenciája. A 20. század második felében jelentkeztek a termékenység kedvezőtlen alakulásával kapcsolatos gondok. A születések számában mutatkozó tartós csökkenés a 20 évesnél fiatalabbak minden korcsoportjának létszámában fogyáshoz vezetett. Emellett a nemzetközi összehasonlítások azt jelezték, hogy az 1960 évek közepétől Magyarország egyre rosszabb értékeket mutatott az európai országok lakosságának egészségi állapotát kifejező halandósági indexekben. A természetes szaporodás mutatója 1979-ben alacsonyabb volt, mint az EU-átlag, sőt 1981-től elsőként vált negatív előjelűvé az európai országok között. 6

6 2. ábra: A népmozalom összehasonlító adatai Magyarország és az EU tagállamok átlaga, évek 1000 lakosra Élveszületés Mo. Élveszületés EU átlag Halálozás Mo. Halálozás EU átlag Természetes szaporodás/fogyás Mo. Természetes szaporodás/fogyás EU átlag Forrás: magyar adatok KSH Demográfiai évkönyv 2002 CD melléklet, EU átlag: HFA online A teljes termékenységi arányszám folyamatosan csökken, 1950-ben 2,62; 1980-ban 1,92; 1990-ben 1,84 és 2002-ben 1,31 volt. A népesség öregedése az Európában általánosnak mondható jelenség hazánkban is megfigyelhető. Fokozatosan csökken a 0-14 éves gyermekek aránya, miközben a 65 évesek és idősebbek részaránya növekszik. A népesség kor és nem szerinti összetételét, öregedését a korfa szemlélteti a legjobban: Magyarország korfája fogyó jellegű, alapja egyre szűkül a születésszám jelentős csökkenése következtében. Az idősebb korosztályhoz tartozók számának és arányának növekedése a népesség elöregedésének folyamatát tükrözi. 7

7 3. ábra: Népesség száma nem, életkor és családi állapot szerint január Korév Férfi lakos Nő Özvegy Elvált Házas Nőtlen, hajadon Forrás: KSH Demográfiai évkönyv

8 Az elmúlt két évtizedben Magyarországon jelentősen megváltozott a népesség családi állapot szerinti megoszlása. Fokozatosan csökkent a házasságban élők aránya, ezzel párhuzamosan jelentős mértékben emelkedett a nőtlen férfiak, illetve hajadon nők aránya. Míg 1980-ban mióta a csökkenés szinte állandósult 1000 lakosra 7,5 házasságkötés jutott, addig 2002-ben ez az arány 4,5-re csökkent. Ezzel szemben növekedett a válások száma: 1000 házasságkötésre 1980-ban 346, ben 554 válás jutott, évhez viszonyítva az elvált férfiak aránya mintegy kétszeresére, a nőké 1,8-szeresére emelkedett. 3. táblázat Házasságkötések, válások száma Év Házasságkötés Válás Házasságkötés Válás Ezer házasságkötésre jutó válások száma összesen ezer lakosra ,4 1,2 105, ,9 1,7 187, ,3 2,2 236, ,5 2,6 346, ,4 2,4 374, ,7 2,3 498, ,3 2,4 559, ,5 2,5 554,38 Forrás: KSH Demográfiai évkönyv 2002 CD melléklet A természetes fogyás egyik igen fontos tényezője a potenciális családnagyság. Míg 1990-ben 100 szülőképes korú nőre 4,94 élveszületés jutott, addig 2002-ben 3,83. Az utóbbi évtizedekben folyamatosan növekedett a házasságon kívüli élveszületések száma: 1970-ben 5,4%, 1990-ben 13,1% és 2002-ben 31,4% volt. Az ENSZ és a Központi Statisztikai Hivatal, Népességtudományi Kutató Intézetének (KSH, NKI) évi előrejelzése két alapvető folyamatot jelez Magyarországra vonatkozóan: a népességszám folyamatos és jelentős mértékű csökkenését, valamint az elöregedés újabb korszakának kialakulását. A közepes (vagy újabb elnevezéssel alap-) változatokban az ENSZ 7,5 millió főt, a KSH NKI 8,1 millió fős népességet jelez 2050-re. Az előrejelzések évről évre módosulnak, figyelembe véve az utolsó naptári év rendelkezésre álló élveszületési és halálozási adatait. 9

9 3. A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA A magyar lakosság egészségi állapotának mutatói több évtizede rendkívül kedvezőtlenül alakulnak. Egyes megbetegedések, halálokok tekintetében az ország negatív értelemben kiemelkedő helyet foglal el a nemzetközi statisztikákban. A megbetegedési és halálozási viszonyok az elmúlt évtizedben sem mutattak számottevő javulást. A daganatos betegségek okozta halálozás a legmagasabb a világon. A krónikus, nem fertőző megbetegedések súlya meghatározó az idő előtti halálozásban és a megbetegedésekben. A születéskor várható átlagos élettartam messze elmarad az Európai Unió tagállamainak mutatóitól, és különösen kedvezőtlen a középkorú férfiak kimagasló halálozása. 3.1 Mortalitás A halálozási viszonyok Magyarországon a 20. század első kétharmadában javultak, utolsó harmadában ellentmondásosan alakultak. A századvég halandósága ezt az ellentmondásos demográfiaiepidemiológiai közelmúltat tükrözi. A II. világháborút követően a magyar népesség halandóságának története három jól elkülöníthető időszakra osztható: az 1960-as évek közepéig a halandóság csökkent, 1968 és 1993 között nőtt, 1994 óta pedig újra csökken. Az életkilátások lényegében követték a halandóság változásait: a várható élettartam 1949 és 1967 között emelkedett, 1968 és 1993 között valamelyest süllyedt, és az utóbbi években ismét emelkedik (2002-ben 72,4 év volt). A még néhány évtizeddel ezelőtt is az epidemiológiai viszonyok egyik legérzékenyebb mutatójának számító csecsemőhalálozás terén jelentős javulás történt. Magyarországon a csecsemők életesélyei, késéssel ugyan, de hasonlóképpen javultak, mint a fejlett nyugati országokban. Az ezer élveszülöttre jutó csecsemőhalálozás az évi 35,9-ről 1993-ban 12,5-re, 2000-ben 9,2-re és 2002-ben 7,2-re csökkent, azonban még így is meghaladja az EU-átlagot (2000-ben 4,7 ezrelék). 4. ábra: Csecsemőhalálozás Magyarország és EU átlag élveszülöttre jutó 1 éven aluli meghaltak évek Magyarország EU átlag Forrás: magyar adatok: KSH Demográfiai évkönyv 2002, CD melléklet, EU átlag: HFA online Korosztályonként vizsgálva megállapítható, hogy a halálozási viszonyok csak gyermek- és fiatal felnőttkorban javultak, míg 30, de még inkább 35 és 64 év között a férfi népességben mintegy három évtizeden keresztül igen nagy mértékben rosszabbodtak. Kisebb mértékű, átmeneti rosszabbodás volt tapasztalható az idős korú teljes populációban is. Így 1993-ban a halálozások száma elérte a 150 ezret és a halálozási arány a 14,6 ezreléket. A javulás erről a mélypontról indult el, és között a halálozások számának 14 ezres, a gyakoriságnak 1,3 ezrelékes csökkenését eredményezte, a várható élettartam pedig 3,0 évvel hosszabbodott meg. (Melléklet: 10

10 4. táblázat: Meghaltak aránya nemenként és korcsoportonként, 1000 azonos korúra vetítve ) Összegezve elmondható, hogy az életesélyek a 35 évnél fiatalabb népességben soha nem voltak olyan jók, mint manapság, a 35 és 64 év között azonban a férfiak továbbélési valószínűsége nagymértékben rosszabbodott a legutóbbi három évtizedben. Az idő előtti halálozások száma és aránya igen nagy, az összes meghalt férfi 40%-a és a nők 20%-a 65 éven aluli (2002). Hazánkban az 1-64 éves lakosság halálozása az 1970-es évek elején mind a férfiak, mind a nők esetében a jelenlegi EU-tagországok halálozási átlagát alig haladta meg. A halálozás igen nagy mértékű növekedése következtében azonban elszakadásunk az EU-átlagtól egyre mélyült, annál inkább, mivel az EU tagországok korai halálozási mutatóiban töretlen javulás történt. Általában a korai halálozás magas mértékére vezethető vissza, hogy a 100 ezer főre jutó elvesztett potenciális életévek száma mind a férfiak, mind a nők esetében igen magas (2002-ben férfiak esetében év, nők esetében 5280 év volt). Magyarországon a legtöbb életév elvesztésével járó halálokok a daganatok, a keringési rendszer betegségei, a külső okok (balesetek, mérgezések, erőszak) és az emésztőrendszer betegségei. Az elmúlt évtizedekben a daganatok és az emésztőrendszer betegségei következtében növekedett az elvesztett életévek száma. 5/a. ábra Százezer főre jutó elveszett életévek a potenciális 70 évből, halálokok szerint, Daganatok Keringési rendszer betegségei 2169 Emésztőrendszer betegségei Légzőrendszer betegségei Endokrin, táplálkozási- és anyagcsere betegségek Fertőző betegségek Külső okok Egyéb betegségek Forrás: KSH Demográfiai évkönyvek

11 5/b. ábra Százezer főre jutó elveszett életévek a potenciális 70 évből, halálokok szerint, Daganatok Keringési rendszer betegségei Emésztőrendszer betegségei Légzőrendszer betegségei Endokrin, táplálkozási- és anyagcsere betegségek Fertőző betegségek Külső okok Egyéb betegségek Forrás: KSH Demográfiai évkönyvek A potenciális 70 évből 100 ezer főre számított elvesztett életévek összege a gyakoribb betegségek miatt között a következőképpen változott: - daganatok esetében 1630-ról 2448-ra és az emésztőrendszer betegségei esetében 368-ról re növekedett, - a keringési rendszer vonatkozásában 2169-ről 2077-re, a külső okok esetében 1956-ról 1570-re és a légzőrendszer betegségei esetében 786-ról 245-re csökkent. A születéskor várható átlagos élettartam az évi 69,3 évről 2002-ben 72,4 évre növekedett. Ez a legmagasabb érték a várható élettartamok csaknem százéves idősorában, nemzetközi összehasonlításban azonban alacsony. (A születéskor várható átlagos élettartam magyarországi értékei 1970-ben 2 évvel, 2000-ben pedig már 7,3 évvel maradtak el az EU-átlagtól.) 6. ábra: Születéskor várható átlagos élettartam, nemenként ,00 80,00 70,00 60,00 59,28 63,40 70,10 65,89 66,31 72,08 65,45 72,70 65,13 73,71 67,11 75,59 68,15 76,46 76,56 68,26 életévek 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 Férfi Nő 0, évek Forrás: KSH Demográfiai évkönyv 2002 CD melléklet 12

12 7. ábra: Születéskor várható átlagos élettartam nemek szerint Magyarország, EU átlag életévek évek Magyarország, féfiak Magyarország, nők EU átlag, férfiak EU átlag, nők Forrás: magyar adatok: KSH Demográfiai évkönyv 2002 CD melléklet, EU átlag: HFA online Nemek szerinti bontásban a születéskor várható átlagos élettartam alakulása 1970 óta változó képet mutat. A férfiak mutatója között csökkent, 1994 óta emelkedés tapasztalható (2002-ben 68,3 év). A nők mutatójában között lassú növekedés, ezután erőteljesebb emelkedés figyelhető meg (2002-ben 76,6 év volt). A nemek közötti különbség 1980-ban 7,2, 1998-ban 9,0 és 2002-ben 8,3 év volt. (Melléklet: 5. táblázat : Születéskor és az egyes életkorokban még várható átlagos élettartam) Hazai szempontból különös jelentősége van a 40 éves korban még várható átlagos élettartam mutatójának, mivel leginkább a középkorú népesség, azon belül is a férfiak halandósága romlott az elmúlt évtizedekben. Az elmúlt 20 évben az EU tagországaiban a középkorú férfiak életkilátásai jelentősen javultak, ugyanakkor a hazai középkorú férfi lakosság életkilátásai romlottak. (Magyarországon 1960-hoz képest 2002-re a 40 éves korban várható élettartam a férfiak esetében 1,8 évvel csökkent.) A haláloki struktúrában a keringési rendszer betegségei, a daganatok, az emésztőrendszer és a légzőrendszer betegségei, valamint a balesetek, mérgezések és az erőszak szerepelnek, mint leggyakoribb halálokok (2002-ben együttes arányuk 90,3%). Az elmúlt évtizedek alatt a járványügyi intézkedéseknek köszönhetően lényegesen csökkent a fertőző betegségekből származó halálozás ben a fertőző betegségekben közel 12 ezren haltak meg, 1990-ben a meghaltak száma 963 és 2002-ben 576 volt. Ezzel szemben mára a krónikus, nem fertőző betegségek gyakorisága meghatározóvá vált idő előtti halálozásban között a keringési rendszer betegségei okozta halálozás aránya 27%-ról 51%-ra, a daganatok miatti halálozás 12%- ról 25%-ra növekedett. 13

13 6. táblázat: Halálozások száma halálokonként Halálozások száma halálokonként Fertőző betegségek Daganatok Keringési rendszer betegségei Emésztő- rendszer betegségei Légzőrendszer betegségei Külső okok Egyéb halálokok Összesen Forrás: KSH Demográfiai évkönyv táblázat: Halálozások arányszáma (százezer főre) Halálozások arányszám (százezer főre) Fertőző betegségek Daganatok Keringési rendszer betegségei Emésztő- rendszer betegségei Légzőrendszer betegségei Külső okok Egyéb halálokok Összesen Forrás: KSH Demográfiai évkönyv 2002 (Melléklet: 8. táblázat: Halálozások száma halálokonként és nemenként Melléklet: 9. táblázat: Halálozások arányszáma halálokonként és nemenként) 14

14 8/a. ábra: Az év férfi népességének kormegoszlásával standardizált halálozási index alakulása kiemelt halálokok szerint, % Daganatos betegségek Keringési rendszer betegségei Emésztőrendszer betegségei Légzőrendszer betegségei Külső okok évek 8/b. ábra: Az év női népességének kormegoszlásával standardizált halálozási index alakulása kiemelt halálokok szerint, % Daganatos betegségek Keringési rendszer betegségei Emésztőrendszer betegségei Légzőrendszer betegségei Külső okok évek 8/c. ábra: Az év népességének kormegoszlásával standardizált halálozási index alakulása kiemelt halálokok szerint, % Daganatos betegségek Keringési rendszer betegségei Emésztőrendszer betegségei Légzőrendszer betegségei Külső okok évek Forrás: KSH Adatok a haláloki struktúra változásáról Magyarországon között 15

15 (Melléklet: 10. táblázat: Standardizált halálozási arányszám népességének kormegoszlásával standardizálva; Melléklet: 11. táblázat: Standardizált halálozási index népességének kormegoszlásával standardizálva) Magyarországon a halálozások több mint a fele a keringési betegségeknek tulajdonítható, melyből a koszorúér-betegség a legfőbb halálok. Amíg a nyugati országokban a táplálkozási szokásokban bekövetkezett változások, a testmozgás és a korszerű gyógyszeres kezelés hatására a keringési betegségek (koszorúér-betegség, agyérrendszeri történés, perifériás érbetegség, illetve aorta betegség együttvéve) mortalitása 1970 óta 20-30%-kal csökkent, addig Magyarországon a keringési betegségek halálozása az 1990-es évekig nőtt, majd lassú csökkenés indult meg. (Az 1990-es népesség korcsoportmegoszlásával standardizált halálozási index a keringési betegségek következtében 2001-ben 82 volt.) 2000-ben a keringési rendszer betegségei miatti halálozás Magyarországon duplája az EU átlagnak, ezen belül a 65 éven aluli lakosság esetében a halálozás háromszorosa a megfelelő EU-átlagnak ábra: Az európai népesség kormegoszlására standardizált halálozási arányszám alakulása keringési rendszer betegségei miatt főre jutó halálozás Magyarország EU átlag évek Forrás: magyar adatok: KSH Demográfiai évkönyv 2002 CD melléklet, EU átlag: HFA online A rosszindulatú daganatos betegségek okozta halálozás évtizedek óta rendkívül magas, ebben hazánk vezető helyet foglal el az európai régióban. Míg a fejlett országokban az utóbbi évtizedben csökken e halálok megjelenésének intenzitása, addig Magyarországon folyamatos emelkedést mutat. A haláloki sorrendben a második helyet foglalja el, 2002-ben 25,0%-os aránnyal ben a daganatos betegségek okozta halálozás mintegy másfélszer, ezen belül a 65 éven aluli férfiaké kétszer olyan magas, mint az EU-átlag. 16

16 10. ábra: Az európai népesség kormegoszlására standardizált halálozási arányszám alakulása daganatok miatt, főre jutó halálozás Magyarország EU átlag évek Forrás: magyar adatok: KSH Demográfiai évkönyv 2002 CD melléklet, EU átlag: HFA online A daganat-lokalizációk közül legnagyobb a halálozási aránya a légcső, a hörgő és a tüdő rosszindulatú daganatainak. Az elmúlt évtizedekben jelentős mértékben megnőtt az ajak, szájüreg és garat rosszindulatú daganatai okozta halálozás, a növekedés mindkét nem esetén tapasztalható, és egyre fiatalabb korban jelentkezik. A külső okok miatti halálozás legnagyobb részét a járműbalesetek és egyéb balesetek teszik ki, ezeket követik a halállal végződő öngyilkosságok (2002-ben a külső okokból bekövetkezett halálesetek együttesen 7,2%-ot tettek ki az összes halálozáson belül) óta a külső okok miatti halálozás fokozatosan csökkent minden korcsoportban mind a két nem esetében. Az 1990-es népesség korcsoportmegoszlásával standardizált halálozási index külső okok következtében 2001-ben 68 volt. Mióta a statisztika nyomon tudja követni, a magyarországi öngyilkossági arány nemzetközi összehasonlításban igen magas volt es évek elejétől folyamatosan csökkent (1990-ben 39,8, ben 28 eset jutott százezer lakosra. Ugyanakkor a mutató értéke még mindig magas, egyike a világon legmagasabbaknak (2000-ben az OECD tagországok többségét figyelembe vevő átlag 12,3 haláleset volt százezer lakosra, korspecifikus standardizált adatok alapján). 17

17 11. ábra: Az európai népesség kormegoszlására standardizált halálozási arányszám alakulása külső okok miatt főre jutó halálozás Magyarország EU átlag évek Forrás: magyar adatok: KSH Demográfiai évkönyv 2002 CD melléklet, EU átlag: HFA online Az emésztőrendszer betegségei okozta halálozás az elmúlt két évtizedben igen jelentős mértékben növekedett. E főcsoport betegségei 1970-ben az összhalálozás 3,8%-át és 2002-ben 6,9%-át okozták. A növekedést alapvetően az alkoholos májbetegségek számának emelkedése okozta. Ez a betegség főleg a férfiakat érinti. Hazánkban azonban a nők körében is jelentősen megnőtt a májzsugorodás okozta halálozás. Feltételezhető, hogy ennek hátterében a rendszeres és nagymértékű alkoholfogyasztás áll. Az emésztőrendszer betegségei miatti halálozásban az európai országokhoz viszonyítva kedvezőtlen a helyzetünk. A standardizált halálozási mutatónk 2,5-szerese az EU átlagnak, a májzsugorodás és az idült májbetegségek miatti halálozás a férfiaknál 5,4-szer, a nőknél 4-szer nagyobb az EU átlagánál. 12. ábra: Az európai népesség kormegoszlására standardizált halálozási arányszám alakulása emésztőrendszer betegségei miatt főre jutó halálozás Magyarország EU átlag évek Forrás: magyar adatok: KSH Demográfiai évkönyv 2002 CD melléklet, EU átlag: HFA online A légzőrendszeri betegségek okozta halálozási arányok kedvezően alakultak az elmúlt két évtizedben, és nemzetközi összehasonlításban is kedvezőbb a helyzetünk és 2002 között számottevő- 18

18 en javult ezeknek a betegségeknek a halálozása. A 100 ezer lakosra jutó halálozások aránya ban 94, 1990-ben 64, 2002-ben 46 volt. Az 1990-es népesség korcsoportmegoszlásával standardizált halálozási index a légzőrendszer betegségei következtében 2001-ben 61 volt. Nemzetközi összehasonlításban viszonylag jó a helyzetünk, a halálozási mutatónk több mint 38%-kal jobb, mint az EU átlag. 13. ábra: Az európai népesség kormegoszlására standardizált halálozási arányszám alakulása légzőrendszer betegségei miatt lakosra jutó halálozás Magyarország EU átlag évek Forrás: magyar adatok: KSH Demográfiai évkönyv 2002 CD melléklet, EU átlag: HFA online 3.2 Morbiditás A morbiditásra vonatkozó adatok az ellátórendszer (háziorvosi nyilvántartás, gondozóintézeti nyilvántartás, fekvőbeteg szakellátás morbiditási adatai KSH, Gyógyinfok) valamint reprezentatív felmérések (2000-ben végzett reprezentatív Országos Lakossági Egészségfelmérés, OLEF2000, Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja hivatkozásai) adatain alapulnak. A morbiditási struktúrában a keringési rendszer betegségei jelentős helyet foglalnak el hazánkban ben 439 ezer beteg került kórházi kezelésre e főcsoport betegségei miatt (a kórházi ápolási esetek több mint 15 %-a). A magasvérnyomás-betegség az egyik leggyakoribb népbetegség. A háziorvosok morbiditási jelentései szerint a magas vérnyomás gyakorisága a 19 éven felüli férfiak körében 19,3%, a nőknél pedig 24,6% (2001). A hipertónia szövődményei, az agyi érbetegségek és az ischaemiás szívbetegség (ISZB) előfordulása is magas, az utóbbi a magyarországi halálozás meghatározója. Az ISZB miatt kórházban ápolt 35 éven felüliek betegszáma 2001-ben fő volt, arányuk 10 ezer lakosra 209,7. Minden korcsoportban a férfiak megbetegedési aránya a nagyobb. Az agyi érbetegség gyakori az idősebb lakosság körében, a háziorvosok nyilvántartása szerint a éves korcsoportban a férfiak 9,2%-ában, a nők 6,3%-ában fordul elő. A fiatalabb (19-34 éves) életkorban jelentkező agyi érbetegségek a nők körében gyakoribbak, 35 éven felül azonban egyre növekszik a férfiak megbetegedési aránya. A háziorvosok és a házi gyermekorvosok nyilvántartásában 2001-ben több mint 470 ezer cukorbeteg szerepelt, azaz a lakosság 4,6%-át érinti ez a betegség, amelynek prevalenciája az életkor 19

19 előrehaladtával jelentősen növekszik. Népegészségügyi jelentőségét csak fokozzák a betegséghez társuló, és az idősebbek között egyre súlyosabb szövődmények óta a gondozóintézetekben nyilvántartott nem tbc-s tüdőbetegek száma több mint kétszeresére emelkedett (1990-ben 1712 és 2002-ben 4591 beteg jutott 100 ezer lakosra). A leggyakoribb idült légzőszervi betegség a tüdőasztma, amely minden korosztályt érint, és kétharmad részben allergiás eredetű. A tüdőgondozókban 1990-ben 55,8 ezer, 2002-ben pedig 155,5 ezer tüdőasztmás beteget tartottak nyilván. Az új betegek száma háromszorosára nőtt (1990-ben 5,6 ezer, 2002-ben 17,9 ezer volt). Az asztmások két harmada allergiás típusú betegségben szenved. A nyilvántartott és az új betegek számának háromszoros növekedését valószínűleg az is magyarázza, hogy az ellátórendszer érdeklődése nem utolsósorban a diagnosztikai lehetőségek fejlődésével összefüggésben az utóbbi évtizedben fokozatosan e megbetegedés irányába fordult. A daganatos megbetegedések népegészségügyi szempontból alapvető betegségfőcsoport, évente mintegy 65 ezer új rosszindulatú daganatos beteget fedeznek fel a bejelentésre kötelezett egészségügyi intézményekben. A éves korban a nők körében jelentősen gyakoribbak a daganatos betegségek (emlőrák, vastagbél, végbél daganatai, tüdő daganatok), 55 éves kor felett pedig a férfiak rákos megbetegedése a gyakoribb (főleg a tüdőrák miatt). Az emésztőrendszeri betegségek közül az egyik leggyakoribb a gyomor- és nyombélfekély, a háziorvosok adatai szerint 2001-ben a 19 éven felüli férfiak 3,4%-a, a nők 2,6%-a szenvedett ebben a kórban. A fekélybetegség, amely minden életkorban előfordulhat, a 45 éven felülieknél a leggyakoribb. A férfiak körében jóval gyakrabban fordul elő, mint a nőknél. A krónikus májbetegségek (főleg a cirrózis) miatti halálozás mellett, e betegségek előfordulási gyakorisága is magas. A háziorvosi statisztika alapján 2001-ben a 19 éven felüli férfiak körében a májbetegség előfordulása 10 ezer lakosra 319,3 fő, a nők körében 134,6 fő. A mozgásszervi megbetegedések a keresőképtelenség leggyakoribb okai. A mozgásszervi megbetegedések leggyakoribb kórképei a gerincbetegségek, az arthrosis (ízületi porckopás), a derékfájás és az osteoporosis. Ezen kórképek kiemelkedő jelentőségét nemcsak növekvő gyakoriságuk, hanem következményeik, így a rokkantságra, életminőségre és a halálozásra gyakorolt hatásuk adja. Az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja adatai szerint a gyulladásos és degeneratív ízületi- és gerincbetegségek következtében a betegek mintegy 60%-a mások segítségére szorul, 30%-ának a betegség miatt megromlik a családi élete, és kétharmaduk anyagi helyzete is válságba jut. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár évi összesített adatai alapján a táppénzes állományban lévő betegek döntő többsége ( ) gerincbetegsége miatt volt keresőképtelen az átlag körüli (25,19 nap) időtartamon át, az arthrosisos betegek száma volt, átlagosan 30,25 nap keresőképtelenséggel. A mozgásszervi betegség következtében kialakult egyéni szenvedésen túlmenően a közvetlen és közvetett költségek hatalmas terhet rónak az egyénre, családjára és a társadalomra. Ugyancsak a Johan Béla program alapján 50 éves kor felett a csontritkulás mintegy 900 ezer betegnél, a reumás izületi gyulladás mintegy 100 ezer betegnél, fordul elő hazánkban. A mozgásszervi betegségek okozzák a 60 éven felüliek krónikus betegségeinek felét. A hazai lakosság csontsűrűség értékei Európában a legalacsonyabbak, a következményes csigolyatörések a legmagasabb értékek közé tartoznak. A csontritkulás okozta combnyaktörések utáni halálozás következtében hazánkban évente hozzávetőlegesen beteget veszítünk el. A mentális betegségek vonatkozásában a lakosság morbiditási helyzetéről megközelítő képet adnak a pszichiátriai gondozók adatai. A tényleges morbiditási helyzetet nem tükrözhetik, mivel statisztikáikban csak azok a betegek szerepelnek, akik panaszaikkal a pszichiátriai gondozók szakorvosaihoz fordultak és gondozásba vették őket ben beteget tartottak nyilván, a gyermek és 20

20 ifjúsági pszichiátriai gondozók pedig fő 19 év alatti fiatalt. A betegek nemek szerinti aránya állandónak mondható, a gondozottak közel kétharmada nő. A pszichiátriai gondozóintézetekben nyilvántartott betegségek közül leggyakoribbak a hangulatzavarok, affektív rendellenességek. A pszichiátriai gondozókban 2002-ben beteget tartottak nyilván az előbbi kórkép miatt. Gyakori a skizofrénia, mely a éves korúak körében fordul elő leginkább, és a nők megbetegedési aránya jóval nagyobb a férfiakénál ben a pszichiátriai gondozókban összesen beteget tartottak nyilván e betegség miatt. A betegek jelentős része depressziós betegek nem fordul orvoshoz, nem veszik őket gondozásba. Számuk a gondozóintézetekben nyilvántartott betegek számához képest lényegesen magasabb. A hazai adatok szerint a súlyos depressziós állapot a lakosság több mint 15%-ban fordul elő élete folyamán legalább egyszer. A betegek kétharmada nő, és leginkább a évesek köréből kerül ki. A fejlett országokban a depressziós betegek mintegy fele-harmada áll kezelés alatt, hazánkban ez az arány jóval kisebb. Közismert, hogy a kezeletlen depresszió okozza a legtöbb társadalmi kárt az összes betegség közül. Ez a kár nagyobb, mint a kezelés költségei, hatalmasak a lelki egészségvédelem és a betegségek kezelése hiányából származó gazdasági károk. A morbiditási viszonyok leképezését tükrözi a rokkantosítás statisztikájában az új rokkantak betegségcsoportok szerinti megoszlása. Évek óta a legtöbb új rokkant a keringési rendszer betegségeiben szenved. Arányuk 32% körüli. A rokkantság okai között növekvők a daganatos betegségek, arányuk közel 17%. Jelentős arányú (15% körüli) a mentális és viselkedészavarok okozta rokkantosítás. (Melléklet: 12. táblázat: A I.-II. fokú orvosi bizottságok által megvizsgált új véleményezettek közül az új rokkantak száma betegségcsoportonként ) Járványügyi helyzet Magyarországon a járványügyi helyzet összességében kedvező, európai viszonylatban is jónak mondható. A védőoltási rendszer keretében folyamatosan bevezetik a legújabb oltásokat, oltóanyagokat, a kötelező védőoltások teljesítése 99% feletti. A fertőző betegségek, és ezen belül a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek száma csökken. A stabilitást veszélyezteti: újonnan felbukkanó, vagy korábban már visszaszorított fertőző betegségek megjelenése, behurcolása, súlyos nosocomialis infekciók. A tbc incidenciája az 1970-es évektől egyenletesen csökkent az 1990-es évek elejéig. Ezt követően kicsi, de határozott emelkedés volt megfigyelhető, amely néhány éve megtorpant s a mutató értéke ismét csökken ben a tüdőgondozókban nyilvántartott tbc incidencia 30/100 ezer lakos volt, több mint kétszerese az EU átlagnak. A HIV-fertőzések szempontjából Magyarország az alacsonyan fertőzött országok közé tartozik. Hazánkban az első HIV fertőzéseket 1985-ben azonosították ig a nyilvántartott HIV fertőzöttek száma 1041 fő volt. Elsősorban a homoszexuális terjedés a jellemző, de az utóbbi években nőtt a heteroszexuális fertőzések aránya, a fertőzések becsült száma mintegy 3000-re tehető ban diagnosztizálták az első AIDS beteget, 2002-ig a bejelentett AIDS betegek száma 422 fő, közülük 2002-ig meghalt 247 fő óta nem emelkedett számottevően a bejelentett AIDS-betegek száma, nemzetközi összehasonlításban kedvező a helyzetünk. 21

MAGYARORSZÁG EGÉSZSÉGÜGYE ÉS SZOCIÁLIS RENDSZERE

MAGYARORSZÁG EGÉSZSÉGÜGYE ÉS SZOCIÁLIS RENDSZERE MAGYARORSZÁG EGÉSZSÉGÜGYE ÉS SZOCIÁLIS RENDSZERE Készítette: Országos Egészségügyi Információs Intézet és Könyvtár Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet 2004. február A kézirat lezárva: 2004. február

Részletesebben

A magyar lakosság egészségi állapota

A magyar lakosság egészségi állapota A -64 éves férfi és női népesség kor szerint standardizált halandóságának alakulása (Magyarország, 193/31-1999) A magyar lakosság egészségi állapota Ádány Róza, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem OEC Népegészségügyi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV

ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV Az alábbi oldalakon található adatok közül a félkövér kiemeléssel rendelkezők a szóbeli vizsgán kötelező jellegűek, ezek nem tudása elégtelent eredményez. A többi

Részletesebben

ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 I. FÉLÉV

ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 I. FÉLÉV ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 I. FÉLÉV Az alábbi oldalakon található adatok közül a félkövér kiemeléssel rendelkezők a szóbeli vizsgán kötelező jellegűek, ezek nem tudása elégtelent eredményez. A többi

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek

A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek II. évfolyam 176. szám 2008. december 17. 2008/176 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek A tartalomból 1 Bevezető 1 A haláloki struktúra változásai

Részletesebben

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27.

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Az elhízás hatása az emberi szervezetre Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Melyek az élő szervezet elemi életjelenségei közül minőségében testtömeg

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról T a r t a l o m j e g y z é k 1. BEVEZETÉS... 4 2. ADATFORRÁSOK... 4 3. ELEMZÉSI MÓDSZEREK... 4 4.

Részletesebben

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15 A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

Herend lakosságának egészségi állapota

Herend lakosságának egészségi állapota ÁLLAMI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TISZTIORVOSI SZOLGÁLAT KÖZÉP DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS INTÉZETE VESZPRÉM Herend lakosságának egészségi állapota 2010. 1 Demográfia Herend város lakosságszáma 2010. január 1-jén 3 447

Részletesebben

Hódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között

Hódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között Hódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között Az elemzést végezték: a Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar munkatársai 1 A

Részletesebben

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei Homonnai Balázs ACNIELSEN Programstatisztika 2010-2011-2012 Összesen 528 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 191 o 2012:

Részletesebben

Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a legfontosabb egészségproblémák Vásárhelyen? Milyen krónikus betegségben szenvednek a

Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a legfontosabb egészségproblémák Vásárhelyen? Milyen krónikus betegségben szenvednek a Hódmezővásárhelyi Lakossági Egészségfelmérés HODEF2008 Dr. Vitrai József EgészségMonitor Nonprofit Közhasznú Kft. Kutatási cél, kutatási kérdések Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség, népmozgalom Magyarországon az 1980-as évek elejére új demográfiai helyzet állt elő. A XX. század korábbi évtizedeit

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról

Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról ÁNTSZ Gödöllői, Aszódi, Veresegyházi Kistérségi Intézete Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról 2008.11.20. Készült Gödöllő Város Önkormányzata Képviselőtestülete számára 1.

Részletesebben

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György Harcsa István (1998): A

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Lokalizáció daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon 2009-20011. 2009 2010 2011 Férfi Nő Össz

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Demográfia, csecsemő- és gyermekhalálozás Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet

Demográfia, csecsemő- és gyermekhalálozás Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet Demográfia, csecsemő- és gyermekhalálozás Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet A népegészségügy célja a megelőzése, az egészség megőrzése, az egészségi állapot javítása. A hatásos népegészségügyi

Részletesebben

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató adatok a Kunszentmiklósi kistérség lakosainak egészségi

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató adatok a Kunszentmiklósi kistérség lakosainak egészségi BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A KUNSZENTMIKLÓSI KISTÉRSÉG LAKOSAINAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁRÓL Készítette: Dr. Lehoczki Károly, 213 Tájékoztató

Részletesebben

Népegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek

Népegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek Népegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek A megelőző orvostan és népegészségtan definiciója A népegészségügy

Részletesebben

A magyar lakosság egészsége nemzetközi összehasonlításban. Vokó Zoltán Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék

A magyar lakosság egészsége nemzetközi összehasonlításban. Vokó Zoltán Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék A magyar lakosság egészsége nemzetközi összehasonlításban Vokó Zoltán Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék Halálozás Haláloki struktúra Tartalom Betegségteher (DALY = korai halálozás és megromlott

Részletesebben

Beszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18.

Beszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Beszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18. Dr. Surján

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 1.Egészségügyi ellátás igénybevétele Az időskorúak gyakrabban szorulnak orvosi kezelésre, gyakrabban utalják őket szakorvoshoz és gyakrabban kezelik

Részletesebben

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI 6. AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI Kovács Katalin FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2009-ben jelentős különbségek mutatkoznak a különböző társadalmi csoportok egészségi állapotában. Az egészségi állapot szoros

Részletesebben

Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor

Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban Dr. Balogh Sándor A betegségfőcsoportokra jutó halálozás alakulása Magyarországon KSH 2004 Általános prevenciós útmutató az összes átlagos kockázatú

Részletesebben

EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009)

EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009) EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009) ÓRAMENET Krónikus epidemiológiai válság A felmérés 4 modulja: 1. Egészség-magatartás összetevői egészség-magatartás típusok 2. Munkakörülmények 3. Egészségi

Részletesebben

III. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2012. A 2011. év szűrővizsgálatainak eredményei. Pádár Katalin

III. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2012. A 2011. év szűrővizsgálatainak eredményei. Pádár Katalin III. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2012. A 2011. év szűrővizsgálatainak eredményei Pádár Katalin Programstatisztika 2010-2011 Összesen 332 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 192 1 229 616 átfogó vizsgálat

Részletesebben

A lakosság egészségi állapota, különös tekintettel a civilizációs betegségekre

A lakosság egészségi állapota, különös tekintettel a civilizációs betegségekre A lakosság egészségi állapota, különös tekintettel a civilizációs betegségekre KEZÜNKBEN A JÖVŐ KONFERENCIA 2016. február 25. Dr. Biró Krisztina Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról 0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések II. Részletes megállapítások 1.

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

Devianciák, mentális betegségek. Elekes Zsuzsanna

Devianciák, mentális betegségek. Elekes Zsuzsanna Devianciák, mentális betegségek Elekes Zsuzsanna A kilencvenes években jelentős változások következtek be a különböző deviáns viselkedési formák elterjedtségének alakulásában. E változások egyenlőre nehezen

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Somogy Megyei Egészség Fórum

TARTALOMJEGYZÉK. Somogy Megyei Egészség Fórum SOMOGY MEGYE LAKOSSÁGÁNAK NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETJELENTÉSE a döntéshozók részére TARTALOMJEGYZÉK 1. 2. 3. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 4.6. 4.7. 4.8. 4.9. 5. 5.1. 5.1.1. 5.1.2. 5.1.3. 5.1.4. 5.1.5. 5.1.6.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Elekes Zsuzsanna: Devianciák, mentális betegségek

Elekes Zsuzsanna: Devianciák, mentális betegségek Elekes Zsuzsanna: Devianciák, mentális betegségek (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Elekes Zsuzsanna (1997): Devianciák, mentális betegségek in: Szerepváltozások.

Részletesebben

A DOHÁNYZÁS TÁRSADALMI TERHEI MAGYARORSZÁGON

A DOHÁNYZÁS TÁRSADALMI TERHEI MAGYARORSZÁGON A DOHÁNYZÁS TÁRSADALMI TERHEI MAGYARORSZÁGON Kiemelt megállapítások a dohányzás társadalmi terheinek új módszertannal történt elemzése valamint a felnőtt lakosság dohányzási szokásaira vonatkozó 2012.

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

A 21. század első éveinek népesedési viszonyai Magyarországon

A 21. század első éveinek népesedési viszonyai Magyarországon A 21. század első éveinek népesedési viszonyai Magyarországon Bevezető A 21. századnak két hosszútávú kihívással kell szembenéznie, amelyek a legtöbb problémát fogják okozni: az egyik demográfiai a másik

Részletesebben

Tovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja

Tovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja Sajtóközlemény 2011. Tovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 144 helyszín, közel fél millió vizsgálat, elkeserítő szűrési adatok, ez a 2010 év statisztikája. Tovább folytatódik

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 EFI kialakítása a Rétsági Kistérségben a Előzmények A magyar lakosság egészségi állapota nem tükrözi az egészségügy fejlettségét A magyar gazdaság fejlettsége nem indokolja a

Részletesebben

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009.

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. TARTALOM JEGYZÉK Bevezető 1 1. A koncepció elvi alapjai 1 1.1. Jövőkép megfogalmazása 3 1.2. Alapelvek megfogalmazása

Részletesebben

Gyermekegészségügyi indikátorok, morbiditás, gyermekbalesetek

Gyermekegészségügyi indikátorok, morbiditás, gyermekbalesetek Gyermekegészségügyi indikátorok, morbiditás, gyermekbalesetek Dr. Páll Gabriella Országos Gyermekegészségügyi Intézet Budapest, 2011. február 6. Vázlat Intikátorokról általában Morbiditási adatforrások

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Négy évente ismétlődő kutatás a 16 éves fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól 1995-2011

Négy évente ismétlődő kutatás a 16 éves fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól 1995-2011 Négy évente ismétlődő kutatás a 16 éves fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól 1995-2011 2011: 36 európai ország, több mint 100 ezer diák CAN (The Swedish Council for Information on Alcohol

Részletesebben

M agyarország népességének, a társadalom és a gazdaság 2002. évi alakulásának

M agyarország népességének, a társadalom és a gazdaság 2002. évi alakulásának JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* M agyarország népességének, a társadalom és a gazdaság 2002. évi alakulásának főbb jellemzői a következőkben foglalhatók össze. NÉPESSÉG

Részletesebben

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler

Részletesebben

5.1 Demográfia... 165 5.2 Halálozás... 166 5.3 Megbetegedés... 167 5.4 Társadalmi-gazdasági helyzet... 168 5.5 Egészségmagatartás... 169 5.

5.1 Demográfia... 165 5.2 Halálozás... 166 5.3 Megbetegedés... 167 5.4 Társadalmi-gazdasági helyzet... 168 5.5 Egészségmagatartás... 169 5. A FőBB EGÉSZSÉGPROBLÉMÁK ÖSSZEFOGALALÁSA 5.1 Demográfia... 165 5.2 Halálozás... 166 5.3 Megbetegedés... 167 5.4 Társadalmi-gazdasági helyzet... 168 5.5 Egészségmagatartás... 169 5.6 Környezet-egészségügy...

Részletesebben

Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve

Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve E L Ő T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. november 28-i ülésére Tárgy: Tájékoztató

Részletesebben

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei 1. A népegészségügyi ciklus A 2. A természeti és társadalmi környezet szerepe a populáció egészségi állapotának alakulásában 3. Primer, szekunder

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...6 Beruházás...7 Ipar...7

Részletesebben

A hazai egészségi állapot változásai 1990 után 1

A hazai egészségi állapot változásai 1990 után 1 A hazai egészségi állapot változásai 1990 után 1 Uzzoli Annamária Ph.D. 2 1. Bevezetés Az egészségi állapot jelenlegi hazai helyzete elsősorban a XX. század második felében bekövetkező társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások 11. fejezet Nemzetközi vándorlás Gödri Irén Főbb megállapítások» Napjaink magyarországi bevándorlását a 24-es EU-csatlakozás és a 211-től bevezetett új állampolgársági törvény hatásai alakítják. A külföldi

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Száma: 8 / 2007 Pécs, 2007. december Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság,

Részletesebben

HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Helyzetkép a szlovén lakosság egészségi állapotáról

HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Helyzetkép a szlovén lakosság egészségi állapotáról HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Helyzetkép a szlovén lakosság egészségi állapotáról Készült a vas megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. megbízásából, a Healthy Food Egészséges Étel

Részletesebben

A táplálkozási szokások és a dohányzás összefüggései. Károlyiné Csicsely Katalin Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet

A táplálkozási szokások és a dohányzás összefüggései. Károlyiné Csicsely Katalin Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet A táplálkozási szokások és a dohányzás összefüggései Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet A dohányzás emésztőrendszeri ártalmai Étvágytalanság. Ízérzékelés tompul. Emésztési panaszok. Gyakrabban

Részletesebben

2.1.1 Demográfiai folyamatok

2.1.1 Demográfiai folyamatok 2.1.1 Demográfiai folyamatok A rendszerváltozás óta eltelt időszak demográfiai folyamatai két, jól elkülönülő időszakra oszthatók. A kilencvenes évek első felében folytatódott az 1980 után megindult, kezdetben

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon 2010/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 77. szám 2010. július 6. Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon A tartalomból 1 Bevezető 1 Bűnügyi helyzetkép

Részletesebben

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás Az elhízás, a bulimia, az anorexia Az elhízás Elhízás vagy túlsúlyosság elhízás a testsúly a kívánatosnál 20%-kal nagyobb túlsúlyosság a magasabb testsúly megoszlik az izmok, csontok, zsír és víz tömege

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI GYORSJELENTÉS 2003

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI GYORSJELENTÉS 2003 Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ NÉPEGÉSZSÉGÜGYI GYORSJELENTÉS 2003 Készült az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium megbízásából a Népegészségügyi Jelentés projekt és a Nemzeti

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL 2014 Legfőbb Ügyészség Budapest, 2014 Kiadja: Legfőbb Ügyészség (1055 Budapest, Markó utca 16.) Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Nagy Tibor főosztályvezető ügyész Tartalomjegyzék

Részletesebben

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN*

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* FALUSSY BÉLA A szerző az időfelhasználás alapvető szerkezeti változásait a társadalomban és a gazdaságban hosszú távon lezajlott meghatározó

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

DEBRECEN VÁROS EGÉSZSÉGTERVE

DEBRECEN VÁROS EGÉSZSÉGTERVE DEBRECEN VÁROS EGÉSZSÉGTERVE Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Népegészségügyi Kar 2008 1 SZERKESZTETTE: DR. ÁDÁNY RÓZA ÍRTÁK: V. DR. HAJDÚ PIROSKA JÓKAY ÁGNES DR. KÓSA KAROLINA DR.

Részletesebben

Roma terhesek gondozásának speciális szempontjai

Roma terhesek gondozásának speciális szempontjai Roma terhesek gondozásának speciális szempontjai Dr. Timmermann Gábor Forrás: Dr. Papp- Dr. Rigó: A várandós nő gondozása Miért kell külön foglalkoznunk ezzel a kérdéssel? Rasszizmusból? Nem, hanem mert

Részletesebben

A MAGYAR GYERMEKEK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZŐI (2003) SZAUER ERZSÉBET

A MAGYAR GYERMEKEK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZŐI (2003) SZAUER ERZSÉBET A MAGYAR GYERMEKEK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZŐI (2003) SZAUER ERZSÉBET Az egészségmegőrzés és az egészségvédelem korunk legfontosabb feladatai közé tartozik. Az egészség a társadalom számára a legfontosabb

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

Tisztelt Olvasók! Maga ez a kötet nem más, mint egy elsõsorban az Ifjúságról szóló civil jelentés. Ennek a Parlament hasonló jelentésével egyidejûleg

Tisztelt Olvasók! Maga ez a kötet nem más, mint egy elsõsorban az Ifjúságról szóló civil jelentés. Ennek a Parlament hasonló jelentésével egyidejûleg UISZ jelentes.qxd 2006. 10. 21. 16:40 Page 4 Tisztelt Olvasók! Több okból vállaltam el, hogy e könyvnyi lapszámot mindenki figyelmébe ajánlom, akinek felelõssége és dolga van gyermekeink és ifjúságunk

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben