A hazai egészségi állapot változásai 1990 után 1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A hazai egészségi állapot változásai 1990 után 1"

Átírás

1 A hazai egészségi állapot változásai 1990 után 1 Uzzoli Annamária Ph.D Bevezetés Az egészségi állapot jelenlegi hazai helyzete elsősorban a XX. század második felében bekövetkező társadalmi-gazdasági jelenségek és népmozgalmi folyamatok következménye. Különösen a hatvanas évek közepétől romlásnak induló mortalitási és morbiditási helyzet, valamint a népesség egészét tekintve a kedvezőtlen életmód eredményezte, hogy hazánk egészségi állapota egyike a legrosszabbaknak a fejlett világ országai között. A tanulmány fő célja, hogy elsődlegesen a halálozási viszonyok alakulásának függvényében értelmezze az egészségi állapot XX. századi változásait, különös tekintettel az 1990 utáni időszakra. A rendszerváltozás átmeneti folyamatai közvetlenül (egészségügyi válság) és közvetetten (szociális helyzet romlása) egyaránt hatással voltak össztársadalmi szinten, ill. osztály- és rétegspecifikusan is az egészségi állapotra. Ez az oka annak, hogy a hazai megbetegedések és halálozások tendenciájában az elmúlt tizenöt évben jelentős mértékű változások történtek. Bemutatásukban szakirodalmi feldolgozásokra és statisztikai adatelemzésekre támaszkodom, s a következő vizsgálati kérdésekre keresem a választ: 1. A rendszerváltozás milyen módon gyakorolt hatást az egészségi állapot változásaira? 2. Jelenleg hogyan definiálhatjuk az egészségi állapot alakulásában tapasztalható tendenciát? 3. Hogyan hatottak az átmeneti folyamatok az egészségi állapot területi különbségeire? A vizsgálatok során nem csupán az 1990 utáni történések értelmezésére, hanem legalább a haláloki főcsoportok és fő halálokok tekintetében a területi különbségek bemutatására is törekszem, melyet leginkább megyei szinten teszek meg. 2. A korspecifikus és a nemek szerinti halálozások alakulása Az életkor, mint biológiai és demográfiai tényező jelentős mértékben befolyásolja a halálozások korcsoportok szerinti alakulását. A kor szerinti halandóság egy torzult U alakú görbének feleltethető meg: az U egyik szára a csecsemő-, a másik az öregkori (60 év feletti) halandóság. A csecsemőhalálozások magasabb arányát a csökkenő gyermekhalandóság követi, mely minimumát éves életkorok között éri el. A harminc éves életkortól kezdődően folyamatosan emelkedik a felnőtt halandóság, gyorsuló ütemben éves életkortól, mivel az öregedés az ellenálló- és alkalmazkodó-képesség gyengülését jelenti, így a halálozás az öregkorban a leggyakoribb. A fejlett országokra az U alakú görbe második szárának (öregkori halálozások) elnyújtott alakzata jellemző az életkor kitolódásának megfelelően. A korspecifikus halálozások tekintetében alapvető változások történtek Magyarországon a hatvanas évek közepétől kezdődően. A 30 éven aluliak halandósága kedvezően alakult elsődlegesen a csecsemő- és gyermekhalandóság javulása miatt (1. ábra). A fiatal felnőttek esetében ez a javulás kevésbé volt látványos, sőt a rendszerváltozás után romló 1 A tanulmány az OTKA (PF 63859) támogatásával készült. 2 Tudományos munkatárs, ELTE TTK Regionális Földrajzi Tanszék, /1738, fax: , 1

2 tendencia következett be 3. A év közötti korcsoportokban egyértelmű halandóság romlás volt 300,0 250,0 200,0 % 150,0 100,0 50,0 0, X korcsoportok 1. ábra Ezer megfelelő korú lakosra jutó halálozások korcsoportok szerinti megoszlása tapasztalható, mely leginkább a év közöttieket érintette. A 60 évnél idősebb korcsoportokban a kor szerinti halandóság viszont alig módosult annak ellenére, hogy a népesség kormegoszlása változott a 60 évesek és idősebbek növekvő részarányának megfelelően. Ez pedig a középkorúak halandóságának tényleges rosszabbodásával magyarázható (idő előtti halálozás). A legnagyobb gondot az okozza, hogy a évesek halálozásainak viszonylagos súlya a legutóbbi évtizedben nagyobb mértékben nőtt, mint részarányuk a népességben. A kilencvenes évek közepén nagyobb volt a évesek részesedése az összes halálozásból, mint tíz évvel korábban (Józan 1996), jóllehet arányuk a népességben között alig emelkedett. A középkorú nők halálozási viszonyai kedvezőbbek, bár a hatvanas évek második felétől szintén növekedett a nők korspecifikus halandósága hazánkban. Azonban a 30 évnél idősebb női népességben kevesebb korcsoportra és sokkal kisebb mértékben igaz a halálozási viszonyok romlása, mint a férfiaknál (Józan 1999). Alapvető gondot jelent az, hogy hazánk népességének halandósága általában minden korcsoportban magasabb a fejlett egészségi kultúrájú ipari országok népességeinek korspecifikus mortalitásánál, ami igaz a férfi és a női populációra is (Józan 1994b). Magyarországon a halálozások nemek szerinti megoszlásában az 1965 után bekövetkezett romlás érzékenyebben érintette a férfiakat. A nők kisebb mértékű halandóság romlásának oka volt azonban az is, hogy az 1965 előtti két évtizedben a halálozási arány javulása leginkább a női népességet érintette. A férfiak halandóság romlása minden korcsoportban jóval erőteljesebb volt, mint a nőknél (Józan 1996). A legnagyobb romlása a év közötti férfi korcsoportban történt: a halandóság megkétszereződött a hatvanas évek közepétől az 1965 előtti két évtized átlagához képest. Az éves férfiaknál 80%-kal, a és az éves férfiaknál pedig 50%-kal növekedett a halálozási arány. A két nem eltérő 3 A keringési rendszeri és daganatos betegségek tünetei már 35 éves kor előtt megjelennek, ezzel rontva a fiatal felnőtt népesség egészségi állapotát, de ezek a betegségek csak 35 éves kor fölött okoznak halálozást. Kialakulásukban a fiatalkorban átélt környezeti ártalmak, az egészségtelen életmód, az egészségtudatos magatartás - sok esetben éppen a családi háttér, szülői neveltetés miatt - hiányosságai meghatározó szerephez jutnak (Gárdos 2001)

3 halandósági trendjei erősen növelték a férfiak amúgy is magas halandósági többletét. A férfi és a női korspecifikus halálozási arányok közötti különbség évtizedek óta fokozatosan növekszik és jelenleg a éves férfiak halálozási gyakorisága több mint háromszorosa a nőkének (Józan 2002). A év között minden ötéves korcsoportban a férfi népesség mortalitása kétszerese - két és félszerese a női népesség mortalitásának. A női népességen belül is nőttek a halálozási arányok a XX. század második felében, de ez a növekedés lényegesen kisebb mértékű volt, később kezdődött, kevesebb korcsoportot érintett, mint a férfi népességen belül. A mortalitás a év közötti női korcsoportokban rosszabbodott, s ez a jelenség a hatvanas évek végén kezdődött. A női népességben jelentős rosszabbodás tapasztalható a és a évesek között. A éves nők mortalitása viszont lényegében változatlan 1970 óta. A két nem halálozási különbségei a születéskor várható átlagos élettartam értékeiben is megmutatkozik 4. A nők születéskor várható átlagos élettartama a XX. század folyamán mindig meghaladta a férfiakét, köztük a különbség fokozatosan növekedett: 1980 előtt ez a különbség kevesebb mint 7 év volt, nyolcvanas közepére több mint 8 év, kilencvenes évek elejére több mint 9 év, csúcs 9,4 év 1994-ben. Ezekkel a nagy különbségekkel élen állunk Európában. A nők születéskor várható átlagos élettartama mindvégig növekedett eltekintve 1981-től -, férfiaké pedig három csökkenő időszakot élt meg: 1981-ben, és között. A férfiak születéskor várható átlagos élettartama 2004-ben 68,6; a nőké 76,9 év volt hazánkban, így a két nem életkilátásaiban jelenleg is több mint 8 év a különbség! 3. A halálok-specifikus halálozások változásai A halálok-specifikus halálozási arányszám alakulása Magyarországon megfelel a fejlett országok haláloki struktúrájának, így minden évben a halálozások legalább felét a keringési rendszer betegségei, legalább negyedét pedig a különböző daganatok okozzák, melyek elsősorban a civilizációs ártalmakból (életmód, szenvedélybetegségek, környezeti ártalmak, stresszhatás stb.) következnek. A BNO X. Revíziója haláloki főcsoportjaiban a hazai halálozások százalékos megoszlása a következőképpen alakult 2004-ben: I. fertőző és élősdiek okozta betegségekből eredő halálozások 0,4%; II. daganatos halálozások 25,2%; IX. keringési rendszeri halálozások 50,6%; X. légző- és XI. emésztőrendszeri halálozások 3,8, ill. 6,8%; míg XIX. a sérülések és mérgezések, valamint XX. a mortalitás és morbiditás külső okai kapcsán 7,2, ill. 6,8 %-os a halálozás. Napjainkban a legtöbb halálozást a keringési rendszer betegségei okozzák, a negyvenes évek végéhez képest több mint kétszerese részesedési arányuk. A keringési rendszeri halálozások növekvő részarányának fő oka a népesség elöregedése. Jelenleg az összes halálozás több mint a felét a keringési rendszeri halálozások teszik ki. Ez a részesedési arány nem újszerű jelenség, hiszen több mint harminc év óta tapasztalható Magyarországon, de egyre inkább meghatározóvá válik az idő előtti halálozásokban. A szív- és érrendszeri betegségek az életkorhoz képest korai megjelenése egyrészt az életminőség romlásához, másrészt tartós és így költséges kezeléshez vezetnek. A keringési rendszeri betegségek közül leggyakoribbak az idült reumás szívbetegségek, a magasvérnyomás-betegség, az ischémiás (szívkoszorúér-betegség, szívizom-elhalás, infarktus) szívbetegségek, valamint a különböző agyérbetegségek. A rangsor második helyére a daganatos halálozások kerültek, melyek részaránya fokozatosan növekedett a negyvenes évek óta, de mérsékeltebben, mint a keringési rendszeri 4 A biodemográfiai számítások szerint genetikai és endokrin sajátosságok a nőknek a férfiakénál egy-két évvel hosszabb születéskor várható átlagos élettartamot biztosítanak., ez az összefüggés azonban erősen függ a társadalmi környezettől 3

4 halálozások részaránya. Jelenleg az összes halálozás negyede rosszindulatú daganatos halálozás. A hat nagy halálozási gyakoriságú rosszindulatú daganat növekedési dinamikája az elmúlt 25 évben a következőképpen alakult: 1975-től az ajak- és szájüregi daganatok 250%- kal; a légcső-hörgő-tüdő daganatai 89%-kal; a vastag- és végbél daganat 62%-kal; a hasnyálmirigy daganata 45%-kal; az emlők daganata 44%-kal; a prosztata daganat pedig 16%-kal növekedett (Ottó Kásler 2002). A magyarországi daganathalálozási sorrend (1. táblázat) alapján a daganatok közül a tüdő, az emésztőrendszer felső harmadában például gyomor, szájüreg-garat-nyelőcső; máj, epehólyag stb. - kialakult daganatos megbetegedése, az emlő, valamint a vastag- és végbél (colorectalis) okozza a legtöbb halálozást. A férfiaknál a tüdő, colorectalis és prosztata; a nőknél az emlő, colorectalis és tüdő daganata okozza a legtöbb halálozást. Az elmúlt néhány évben a férfiak esetében az első két vezető daganatos halálok csökkenő, a prosztata daganatos megbetegedése pedig növekvő tendenciát mutat; a nők esetében az emlődaganat csökkenése, a colorectalis és a tüdő daganatának növekedése tapasztalható (Ottó - Kásler 2002). Európai szinten kiemelkedően magas a rosszindulatú agyés prosztata daganatos halálozások aránya, melyek növekvő tendenciája évek óta tart hazánkban, s szintén sajnálatos tény, hogy az ajak- és szájüreg daganatokban élenjáró ország vagyunk a kontinensen. A fejlett világban az előbb tárgyalt két haláloki főcsoport mellett még a légzőrendszeri és emésztőszervi betegségekből eredő halálozások számottevőek, így együttesen ez a négy haláloki főcsoport az összhalálozások több mint 90%-áért felelősek. A légzőrendszer betegségei közül leggyakrabban az obstruktív tüdőbetegségek (idült hörghurut, tüdőtágulat, asztma), a hörgtágulat betegségek, valamint a tüdőgyulladás okoz halálozást. A légzőrendszeri halálozások részarányának ingadozását a néhány évenként tapasztalható influenza-járványok okozzák. Ennek ellenére az elmúlt ötven évben a légzőrendszeri halálozások fokozatos csökkenése figyelhető meg, jelenleg az összes halálozás kevesebb mint 4%-át teszik ki. A tüdő daganatos megbetegedésénél is néhány év óta tapasztalható mind 1. táblázat A magyarországi daganathalálozási sorrend a százezer lakosra jutó halálozás szerint mindkét nem esetében, 2004 (Ottó - Kásler 2000 nyomán saját szerkesztés) Az elmúlt években Daganat helye 2004 tapasztalt tendencia 1. Tüdő (gége, légcső, hörgők, mellhártya) 86,6 csökkenő 2. Gyomor és belek 51,3 csökkenő 3. Emlő 23,2 csökkenő 4. Végbél 19,1 csökkenő 5. Máj, epehólyag és epevezeték 17,7 csökkenő 6. Ajak, szájüreg, garat 17,4 növekvő 7. Női nemi szervek 16,9 csökkenő 8. Hasnyálmirigy 16,4 csökkenő 9. Egyéb 82,4 növekvő európai szinten, mind pedig hazai szinten a csökkenő tendencia. Sajnos, éppen a nőknél ez növekvő tendencia. A hetvenes évek óta fokozatosan emelkedett a legfőbb halálokok aránya Magyarországon, közülük is az emésztőrendszer betegségeinek száma növekedett közel kétszeresére az elmúlt harminc évben. Az emésztőrendszer betegségei között nagyobb arányban az alkoholos eredetű májzsugor, illetve a hasnyálmirigy betegségek - 4

5 összefüggésben a krónikus cukorbetegséggel - fordulnak elő. Napjainkban a hepatitis B vírus okozta májbetegségek aránya növekszik. Az emésztőszervi betegségek okozta halálozás négyszer-ötször magasabb némely európai ország átlagánál. Ezek hátterében jelentős szerepet játszik az alkohol. Az emésztőrendszeri betegségek közül a nyolcvanas évek óta a gyomor- és nyombélfekély okozta halálozások számának lassú csökkenése tapasztalható. A májbetegségek közül Magyarországon az idült májgyulladás (krónikus hepatitisz) és a májzsugor (májcirrózis) a legjelentősebb megbetegedések: nagyon gyakoriak, hosszú lefolyásúak, ismételt kórházi kezelést igényelnek és gyakran okozzák a beteg halálát. Az idült májgyulladás többnyire májzsugorhoz vezet, s ebben hal meg a beteg. Az ötvenes években hazánkban még viszonylag alacsony volt a májhalálozás (1955-ben 643), a kilencvenes évek közepén azonban rendkívül magasra emelkedett a krónikus májbetegség által okozott halálozás: 1995-ben 7333 haláleset volt, az éves összhalálozás mintegy 5%-a (Morava 2000). A hazai krónikus májbetegség-halálozás túlnyomó része 1995-ben 86%-a alkoholos májbetegség következménye volt. A cirrózis-mortalitás az időskorról a fiatalabb korcsoportra tevődött át: az ötvenes években a évesek körében volt a legmagasabb a halálozás, a kilencvenes évek közepén viszont leginkább az év közöttieket érintette. Hazánk és a fejlett országok között a lényegi különbség a halálokok gyakoriságában és abban van, hogy milyen hányada következik be a különböző halálokok által okozott halálozásoknak korán, idő előtt, illetve későn, öregkorban (Józan 1994a). A természetes halálokokon kívül a nem természetes, úgynevezett erőszakos eredetű halálokok közül a motorizáció fokozódása a motoros jármű közlekedési balesetek számának növekedését okozta az elmúlt évtizedek folyamán. Mellettük balesetszerű esések okozta szövődmények, valamint az öngyilkosságok - melyek a sérülések és mérgezések külső okai mint a haláloki főcsoport közel harmadát teszik ki - a leggyakoribbak. A nem természetes halálokok - baleset, öngyilkosság stb. - hosszabb idő távlatában az összes halálozás 7-9%-át teszik ki Magyarországon. Az erőszakos halálozások száma ben és 1990-ben volt a legmagasabb: több mint ember halt meg nem természetes halállal. A nem természetes halálokok közül a baleset a legszámottevőbb: aránya az elmúlt 10 évben 62-66% között mozgott. A legtöbb baleset 1990-ben volt: összesen 8760 ember vesztette életét, ami az összes halálesetek 6%-át tette ki. A halálos baleset aránya az összes halálozáson belül 4% volt 2004-ben. E halálozások 52%-a esés, 26%-a közlekedési baleset következménye volt. A legtöbb öngyilkosságot 1988-ban és 1992-ben követték el, azóta folyamatosan csökken az aránya az összes halálozáson belül (körülbelül 3%), de Európában még mindig élenjáró nemzet vagyunk. Az öngyilkosságok aránya férfiaknál jóval magasabb, mint a nőknél: az öngyilkosok több mint 70%-a férfi. Az öngyilkosságok korcsoport szerinti megoszlása az időskori elkövetett öngyilkosságok, önsértések magas arányát jelzi, de mindkét nem esetében kiemelkedő a 30 év feletti öngyilkosok száma. Hazánkban az öngyilkosságok számottevő területi eltéréseinek okai nemcsak a gazdasági fejlettségben, hanem a kulturális hagyományokban is keresendők: az Alföld déli részén az öngyilkosságok magasabb aránya elsősorban ez utóbbi tényezővel magyarázható (2. ábra). Az öngyilkosságok körülbelül 60%-a vezethető vissza a depresszióra, illetve a depressziós tünet-együttesre, s ezzel összefügg az is, hogy hazánkban öt-hatszázezren szenvednek depresszióban (Kopp 2003). A legtöbb öngyilkosságot továbbra is a házasságban élő férfiak követik el, a budapesti gyakoriság a korábbiakhoz képest alacsonyabb az országos átlagnál. A modern városi civilizáció hatására régen az öngyilkosságok melegágyai a városok voltak: hazánkban a XIX. század vége és 1945 között a főváros öngyilkossági arányszáma több mint másfélszerese volt az országos átlagnak. A hatvanas-hetvenes évek folyamán az öngyilkosságok településtípus szerinti különbsége fokozatosan kiegyenlítődött, újabban a falvak és községek helyzete romlott. Ugyanis a fiatalok elvándorlása miatt a helyi társadalom 5

6 elöregedése növeli az öngyilkosságok kockázatát, valamint a vidéki modernizáció hatására kezdenek felbomlani a hagyományos vidéki közösségek (Moksony 1995). Az egyéb nem természetes halálokok közül a gyilkosság áldozatainak száma a legmagasabb, de a gyilkosságok száma 1998-tól csökken. Az egyéb külső halálokok száma kisebb emelkedést mutatott 1997-től: ide tartoznak például a hajléktalanok körében leggyakrabban előforduló hideg/fagyás okozta halálesetek. 2. ábra A százezer lakosra jutó öngyilkosok száma lakóhely szerint (fő) 2000-ben (Forrás: Számlap o.) 4. Területi különbségek az okspecifikus halálozásokban A rendszerváltozás egészségi állapotra gyakorolt hatásainak elemzésében jó lehetőség az okspecifikus halálozások területi különbségeinek, ill. azok változásainak értelmezése. Ehhez a területi egyenlőtlenségi mutatókat (súlyozott szórás, súlyozott relatív szórás) hívtam segítségül, s a vizsgálatok során a négy haláloki főcsoport közötti alakulását elemeztem. A súlyozott szórás eredménye alapján csak a daganatos haláloki főcsoportban következett be növekedés a területi különbségekben a vizsgált időszakban (2. táblázat). A keringési rendszeri és emésztőrendszeri haláloki főcsoportban 1990 előtt növekedtek, utána pedig csökkentek a területi különbségek, míg a légzőrendszeri haláloki főcsoportban az elmúlt években egyértelműen területi kiegyenlítődés ment végbe. 2. táblázat A négy haláloki főcsoport területi egyenlőtlenségei a súlyozott szórás alapján a vizsgált időszakok átlagában ( főre) Halálok Tendencia Daganatos N-N-N-N Keringési rendszeri N-N-Cs-Cs Légzőrendszeri Cs-Cs-Cs-Cs Emésztőrendszeri N-N-Cs-Cs (N=növekedés; Cs=csökkenés) A súlyozott relatív szórás érzékenyebb mutatója a területi különbségek változásának. A légzőrendszeri halálozásokat nem számítva a három haláloki főcsoportban erőteljes területi differenciálódás történt 1990-ben, legnagyobb mértékben az emésztőrendszeri és daganatos haláloki főcsoportban. Okai nem egyértelműen a rendszerváltozás körüli átmeneti folyamatokkal magyarázhatók, ugyanis mindkét halálok kialakulása hosszan tartó folyamat eredménye. Azoknál az elsősorban év közötti férfiaknál, akik ebben a két halálokban 6

7 haltak meg 1990 körül, már évvel korábban is jelentkezhettek panaszok, tünetek, azonban a túlhajszolt életmódból következőleg nem fordultak orvoshoz. A rendszerváltozás eredményezte életkörülmény-változások például munkanélküliség - pedig rövid időn belül halálozáshoz vezettek. A daganatos haláloki főcsoportban hasonlóan a keringési rendszeri főcsoporthoz mind 1990 előtt, mind pedig utána területi kiegyenlítődés ment végbe, vagyis az ország egész területére jellemző, hogy az emberek többsége ebben a két haláloki főcsoportban hal meg. A légzőrendszeri haláloki főcsoport területi különbségei 1984-től, illetve 1997-től növekedtek úgy, hogy közben között folyamatosan területi kiegyenlítődés történt. Az emésztőrendszeri halálozások területi különbségei 1990 előtt nagyobbak voltak, majd től elkezdődött a jelenleg is tartó területi kiegyenlítődés. A négy haláloki főcsoport megyei megoszlása jellemző térszerkezetre utal. A keringési rendszeri halálozásokban (3. ábra) az országban legrosszabb helyzetű a Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Csongrád megye alkotta térség. Ez a térség a daganatos halálozásokban (4. ábra) is megjelenik Budapest és Vas megye mellett. A légzőrendszeri halálozásokban (5. ábra) rossz helyzetű térség leginkább a Dunántúl déli részén, valamint északon (Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megye) körvonalazódik. A emésztőrendszeri halálozásokban (6. ábra) kedvezőtlen térség a Dunántúl északi része (Zala, Veszprém, Komárom-Esztergom megye). 3. ábra A keringési rendszeri halálozások ( főre) 2002-ben 4. ábra A daganatos halálozások ( főre) 2002-ben 7

8 5. ábra A légzőrendszeri halálozások ( főre) 2002-ben 6. ábra Az emésztőrendszeri halálozások ( főre) 2002-ben A két legjelentősebb haláloki főcsoport a keringési rendszeri és a daganatos, melyek az összhalálozás több mint 70%-át teszik ki Magyarországon: megállapítható, hogy a rendszerváltozás előtt és után ugyanazok a megyék voltak az országos átlag feletti, illetve alatti megyék ben és 1995-ben mindkét haláloki főcsoportban a halálozások alapján átlag feletti terület volt Budapest és Borsod-Abaúj-Zemplén megye, azonban 10 év alatt a romlás leginkább Bács-Kiskun és Pest megyét érintette. A vizsgált tíz év alatt csak Hajdú- Bihar megyében rosszabbodott a helyzet a keringési rendszeri halálozásokban. A négy haláloki főcsoporton belül a tüdődaganat, a szívinfarktus és a májzsugor halálozások száma a legmagasabb Magyarországon. A fő halálokok lényegében az egész népességet sújtják, területi differenciálódásuk különböző az egyes halálokokat tekintve, melynek bemutatására a súlypontszámítást alkalmaztam. A vizsgált hosszú időszak ( ) miatt ötéves átlagokat vettem alapul, tömegként (súlyként) abszolút volumenek (összes szívinfarktus, tüdődaganat, májzsugor haláleset) szerepelnek között a halálozási súlypontok keleti eltolódása tapasztalható, melynek legintenzívebb szakasza 1980 és 1994 között volt. Ugyanebben az időszakban a népességi súlypont mozgása jelentős mértékben nem változott Magyarországon, illetve a megyék jövedelem súlypontjai nyugatra mozdultak el. Minden évben a legtöbben szívinfarktusban halnak meg: a szívinfarktus súlypontjainak keletre tolódása a halálok területi kiéleződését jelzi. A tüdődaganat súlypontjai 1980 és 1994 között fokozatosan keletre mozdultak, ezzel a területi differenciálódást bizonyítva. Azonban az utóbbi években ( és átlaga között) a súlypont nyugatra való visszatérése a területi kiegyenlítődésre utal. Ennek hátterében az áll, hogy a kilencvenes évek közepétől a tüdődaganatos halálozási arány enyhe csökkenése tapasztalható hazánkban. A májzsugor súlypontjainak fokozatos keleti eltolódása figyelhető meg 1980 óta. Ennek egyik alapvető oka, hogy Magyarországon kiemelkedően magas a májbetegségek halálozási aránya, azon belül is az alkoholos eredetű májzsugorodásé. A májzsugor kialakulásában a túlzott 8

9 alkoholfogyasztás mellett a fertőző májgyulladásnak (Hepatitis B) is van szerepe. Ez összefüggésben van az ország keleti részében jelen lévő szociális problémákkal (például munkanélküliségből eredő alkoholabúzus és alkoholizmus). 5. Összefoglalás Halálozási viszonyaink hatvanas évek közepe óta tartó romlása egészségi állapotunk folyamatos rosszabbodását eredményezte, melynek mélypontja először a nyolcvanas évek közepén, másodszor a kilencvenes évek elején következett be. Azóta sem történt javulás, sőt az európai tendenciákkal ellentétben hazánkban még mindig növekszik bizonyos daganatos halálozások (tüdő, emlő, vastagbél) száma. Az 1990 utáni további rosszabbodás, valamint a területi különbségek növekedése részben magyarázható a rendszerváltozás hatásaival. Rossz egészségi állapotunk egyrészt az évtizedek óta tartó rosszabbodás eredménye, másrészt az egészségi állapot területi különbségeinél hangsúlyosabbak a társadalmi különbségek. Az átmeneti folyamatok vesztes társadalmi csoportjait, rétegeit hatványozottan érinti a tömegesen elterjedt egészségtelen életmód, illetve közülük sokan végleg kiszorulnak azokból a lehetőségekből (egyáltalán az alapszintű egészségügyi ellátások igénybevétele; anyagi fedezet hiánya az egészséges életmód fenntartására; információszerzés az egészségmegőrző/betegségmegelőző programokról), melyek egészségi állapotuk javulását, vagy legalább is további romlását megakadályozhatnák. A nagyarányú idő előtti halálozás nem magyarázható genetikai okokkal, mivel a hatvanas évek közepéig a magyar statisztikák jobbak voltak a nyugati országokénál. A lakosság elszegényedése sem érv, hiszen a legnagyobb visszaesés a nyolcvanas évek közepén volt, ugyanakkor ez idő alatt a legszegényebb rétegek anyagi helyzete nem romlott. Azóta az egészségügyi ellátás színvonala még javult is. A fejlett országokban az utóbbi évtizedekben az egészségi állapotot egyre inkább veszélyeztető tényező a társadalmon belüli viszonylagos szociális-társadalmi lemaradás. Minél nagyobbak az országon belüli társadalmi különbségek, annál nagyobbak a különbségek a morbiditási és mortalitási viszonyokban. A hazai egészségi állapot XX. századi változásait meghatározó és befolyásoló társadalmi és demográfiai folyamatok mellett a rendszerváltozás átmeneti folyamatai szintén hatást gyakoroltak a népesség egészségi állapotára. Ez utóbbi folyamatok hatásai azonban csak rétegspecifikusan értelmezhetők: az átmenet győztes és vesztes társadalmi csoportjainak, rétegeinek egészségi állapotában jellemző társadalmi-területi különbségek vannak, melyek társadalmi dimenziói a kilencvenes évek szociális viszonyaira épülő társadalmi rétegződési modell hiányában kevésbé vizsgálhatók. Erre alapozva hangsúlyozom, hogy 1990 után az egészségi állapot további rosszabbodása az eleve évtizedek óta tartó romlást még fokozó átmeneti folyamatok eredménye. Az egészségi állapot társadalmi-területi különbségeinek területi dimenziói területi egyenlőtlenségi mutatókkal bizonyíthatók. Az ország gazdasági térszerkezetének elsősorban 1990 utáni alakulása azonban nagymértékben befolyásolja az ország kedvező és kedvezőtlen egészségi állapotú megyéinek (térségeinek) helyzetét. Az egészségi állapot 1966-tól tartó romlása mélypontját 1985-re érte, melyet javuló tendencia a rendszerváltozás bekövetkezte miatt nem követhetett: 1990 után azonban az átmeneti folyamatok hatására néhány év alatt érte az egészségi állapot romlása az újabb mélypontot. Így a rendszerváltozás szerepe az egészségi állapot változásában ugyan kimutatható, azonban annak társadalmi és területi dimenzióiban eltérések tapasztalhatók. Véleményem szerint az egészségi állapot különbségeiben a társadalmi meghatározottság szerepe a döntő, ugyanis a területi különbségek megyei átlagok esetében kevésbé bizonyítanak szignifikáns összefüggéseket. 9

10 A legtöbb vizsgált statisztikai mutató alapján az ország jó egészségi állapotú térsége Északnyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém megye), míg a rossz Északkelet-Magyarország (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén megye). Továbbá az országos átlagokhoz képest kedvező egészségi állapotú nyugati országrészben legrosszabb Somogy megye, illetve a kedvezőtlen keleti országrészben legjobb Csongrád megye helyzete. 6. Irodalomjegyzék Demográfiai Évkönyv KSH, Bp. Egészségügyi Statisztikai Évkönyv KSH, Bp Józan P. (1994a): Epidemiológiai válság Magyarországon a kilencvenes években I. Statisztikai Szemle o. Józan P. (1994b): Epidemiológiai válság Magyarországon a kilencvenes években II. Statisztikai Szemle o. Józan P. (1996): Halálozások, halandóság. In: Klinger A. (főszerk.): Demográfia. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest o. Józan P. (1999): A halálozási viszonyok alakulása Magyarországon In: Fokasz N. - Örkény A. (szerk.): Magyarország társadalomtörténete Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest o. Józan Péter (2002): A halandóság alapirányzata a 20. században, és az ezredforduló halálozási viszonyai Magyarországon. Magyar Tudomány 2002/ o. Kopp M. (2003): A mentális és magatartási betegségek és zavarok gyakorisága és az általuk okozott társadalmi teher. In: Ádány R. (szerk.): A magyar lakosság egészségi állapota az ezredfordulón. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest o. Moksony F. (1995): A fejlődés ára, vagy az elmaradottság átka? Az öngyilkosság alakulása Magyarország községeiben. Szociológiai Szemle 1995/ o. Morava E. (2000): A magyarországi májhalálozás epidemiológiája. Magyar Tudomány 2000/ o. Ottó Sz. - Kásler M. (2002): Rákmortalitás és incidencia hazánkban, az európai adatok tükrében. Magyar Onkológia 2002/2. (www.webio.hu/huon) Számlap. KSH, Bp

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Lokalizáció daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon 2009-20011. 2009 2010 2011 Férfi Nő Össz

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

A magyar lakosság egészségi állapota

A magyar lakosság egészségi állapota A -64 éves férfi és női népesség kor szerint standardizált halandóságának alakulása (Magyarország, 193/31-1999) A magyar lakosság egészségi állapota Ádány Róza, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem OEC Népegészségügyi

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

AZ ÉLETESÉLYEK TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON Uzzoli Annamária 1

AZ ÉLETESÉLYEK TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON Uzzoli Annamária 1 Bevezetés AZ ÉLETESÉLYEK TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON Uzzoli Annamária 1 Miközben a fejlett országokban az utóbbi időben egyfajta értékmérő vált az egészség, illetve az egészségre orientált életmód,

Részletesebben

Hódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között

Hódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között Hódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között Az elemzést végezték: a Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar munkatársai 1 A

Részletesebben

A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek

A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek II. évfolyam 176. szám 2008. december 17. 2008/176 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek A tartalomból 1 Bevezető 1 A haláloki struktúra változásai

Részletesebben

Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról

Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról ÁNTSZ Gödöllői, Aszódi, Veresegyházi Kistérségi Intézete Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról 2008.11.20. Készült Gödöllő Város Önkormányzata Képviselőtestülete számára 1.

Részletesebben

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév

Részletesebben

Az egészségi állapot területi különbségei a közép-magyarországi régióban *

Az egészségi állapot területi különbségei a közép-magyarországi régióban * UZZOLI ANNAMÁRIA Az egészségi állapot területi különbségei a közép-magyarországi régióban * Népegészségügyi és demográfiai viszonyai alapján hazánk igen hátrányos helyzetű ország Európában. Az életkilátások

Részletesebben

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról T a r t a l o m j e g y z é k 1. BEVEZETÉS... 4 2. ADATFORRÁSOK... 4 3. ELEMZÉSI MÓDSZEREK... 4 4.

Részletesebben

ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 I. FÉLÉV

ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 I. FÉLÉV ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 I. FÉLÉV Az alábbi oldalakon található adatok közül a félkövér kiemeléssel rendelkezők a szóbeli vizsgán kötelező jellegűek, ezek nem tudása elégtelent eredményez. A többi

Részletesebben

ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV

ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV Az alábbi oldalakon található adatok közül a félkövér kiemeléssel rendelkezők a szóbeli vizsgán kötelező jellegűek, ezek nem tudása elégtelent eredményez. A többi

Részletesebben

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27.

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Az elhízás hatása az emberi szervezetre Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Melyek az élő szervezet elemi életjelenségei közül minőségében testtömeg

Részletesebben

Elérte hazánkat az influenzajárvány

Elérte hazánkat az influenzajárvány Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 3. hét Elérte hazánkat az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései

Részletesebben

Herend lakosságának egészségi állapota

Herend lakosságának egészségi állapota ÁLLAMI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TISZTIORVOSI SZOLGÁLAT KÖZÉP DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS INTÉZETE VESZPRÉM Herend lakosságának egészségi állapota 2010. 1 Demográfia Herend város lakosságszáma 2010. január 1-jén 3 447

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség, népmozgalom Magyarországon az 1980-as évek elejére új demográfiai helyzet állt elő. A XX. század korábbi évtizedeit

Részletesebben

DEBRECEN VÁROS EGÉSZSÉGTERVE

DEBRECEN VÁROS EGÉSZSÉGTERVE DEBRECEN VÁROS EGÉSZSÉGTERVE Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Népegészségügyi Kar 2008 1 SZERKESZTETTE: DR. ÁDÁNY RÓZA ÍRTÁK: V. DR. HAJDÚ PIROSKA JÓKAY ÁGNES DR. KÓSA KAROLINA DR.

Részletesebben

Demográfia, csecsemő- és gyermekhalálozás Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet

Demográfia, csecsemő- és gyermekhalálozás Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet Demográfia, csecsemő- és gyermekhalálozás Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet A népegészségügy célja a megelőzése, az egészség megőrzése, az egészségi állapot javítása. A hatásos népegészségügyi

Részletesebben

Beszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18.

Beszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Beszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18. Dr. Surján

Részletesebben

Népegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek

Népegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek Népegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek A megelőző orvostan és népegészségtan definiciója A népegészségügy

Részletesebben

Intenzíven terjed az influenza

Intenzíven terjed az influenza Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 4. hét Intenzíven terjed az influenza A 4. naptári héten tovább nőtt az influenzás panaszok miatt

Részletesebben

A magyar lakosság egészsége nemzetközi összehasonlításban. Vokó Zoltán Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék

A magyar lakosság egészsége nemzetközi összehasonlításban. Vokó Zoltán Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék A magyar lakosság egészsége nemzetközi összehasonlításban Vokó Zoltán Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék Halálozás Haláloki struktúra Tartalom Betegségteher (DALY = korai halálozás és megromlott

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató adatok a Kunszentmiklósi kistérség lakosainak egészségi

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató adatok a Kunszentmiklósi kistérség lakosainak egészségi BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A KUNSZENTMIKLÓSI KISTÉRSÉG LAKOSAINAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁRÓL Készítette: Dr. Lehoczki Károly, 213 Tájékoztató

Részletesebben

2.1.2 Egészségi állapot

2.1.2 Egészségi állapot 2.1.2 Egészségi állapot Az egészségi állapot, mint humánerőforrás tényező fontossága összefügg egyrészt a népesség általános rossz egészségi állapotával, életkilátásaival, a rossz és romló morbiditási

Részletesebben

Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve

Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve E L Ő T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. november 28-i ülésére Tárgy: Tájékoztató

Részletesebben

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei Homonnai Balázs ACNIELSEN Programstatisztika 2010-2011-2012 Összesen 528 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 191 o 2012:

Részletesebben

SOMOGY MEGYE. Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Kaposvár, 2013. március 25.

SOMOGY MEGYE. Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Kaposvár, 2013. március 25. SOMOGY MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI GYI HELYZETE Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Kaposvár, 2013. március 25. A NÉPEGN PEGÉSZSÉGÜGYI GYI HELYZET INDIKÁTORAI Területi elhelyezkedés

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György Harcsa István (1998): A

Részletesebben

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét Országosan nem változott az influenzaaktivitás A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok

Részletesebben

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Részletesebben

Sokan halnak meg megelőzhető(1) betegségekben Magyarországon

Sokan halnak meg megelőzhető(1) betegségekben Magyarországon 3. szint szeptember-október Sokan halnak meg megelőzhető(1) betegségekben Magyarországon Még mindig nagyon sokan halnak meg olyan betegségekben, amelyeket megfelelő életmóddal meg lehetne előzni. A javuló

Részletesebben

Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor

Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban Dr. Balogh Sándor A betegségfőcsoportokra jutó halálozás alakulása Magyarországon KSH 2004 Általános prevenciós útmutató az összes átlagos kockázatú

Részletesebben

A lakosság egészségi állapota, különös tekintettel a civilizációs betegségekre

A lakosság egészségi állapota, különös tekintettel a civilizációs betegségekre A lakosság egészségi állapota, különös tekintettel a civilizációs betegségekre KEZÜNKBEN A JÖVŐ KONFERENCIA 2016. február 25. Dr. Biró Krisztina Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős

Részletesebben

Az egészségi állapot társadalmi-területi különbségei Magyarországon

Az egészségi állapot társadalmi-területi különbségei Magyarországon A DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Az egészségi állapot társadalmi-területi különbségei Magyarországon Uzzoli Annamária Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományi Doktori Iskola vezető:

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 4. máus A haláloki struktúra változása Magyarországon, - Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR /4 VI. évfolyam 4. szám Bevezetés.... Általános halandóság..... Közép-kelet-európai kitekintés...4. Nemek közötti halandósági

Részletesebben

Javuló halálozási viszonyok és életkilátások két évtizeddel a rendszerváltozás után

Javuló halálozási viszonyok és életkilátások két évtizeddel a rendszerváltozás után Javuló halálozási viszonyok és életkilátások két évtizeddel a rendszerváltozás után Néhány fontosabb megállapítás Józan Péter a)b) a) Az MTA doktora, az MTA Demográfiai Bizottságának elnöke. b) Központi

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI 6. AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI Kovács Katalin FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2009-ben jelentős különbségek mutatkoznak a különböző társadalmi csoportok egészségi állapotában. Az egészségi állapot szoros

Részletesebben

5.1 Demográfia... 165 5.2 Halálozás... 166 5.3 Megbetegedés... 167 5.4 Társadalmi-gazdasági helyzet... 168 5.5 Egészségmagatartás... 169 5.

5.1 Demográfia... 165 5.2 Halálozás... 166 5.3 Megbetegedés... 167 5.4 Társadalmi-gazdasági helyzet... 168 5.5 Egészségmagatartás... 169 5. A FőBB EGÉSZSÉGPROBLÉMÁK ÖSSZEFOGALALÁSA 5.1 Demográfia... 165 5.2 Halálozás... 166 5.3 Megbetegedés... 167 5.4 Társadalmi-gazdasági helyzet... 168 5.5 Egészségmagatartás... 169 5.6 Környezet-egészségügy...

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK

5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK 5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK Kovács Katalin Ôri Péter FÔBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyarországi halandóság történeti távlatban is kedvezôtlen volt nyugat- vagy észak-európai összehasonlításban, de ez a hátrány

Részletesebben

A MAGYAR GYERMEKEK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZŐI (2003) SZAUER ERZSÉBET

A MAGYAR GYERMEKEK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZŐI (2003) SZAUER ERZSÉBET A MAGYAR GYERMEKEK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZŐI (2003) SZAUER ERZSÉBET Az egészségmegőrzés és az egészségvédelem korunk legfontosabb feladatai közé tartozik. Az egészség a társadalom számára a legfontosabb

Részletesebben

2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról

2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézete 5000 Szolnok, Ady Endre utca 35-37. 5000 Szolnok, Pf. 22 Telefon: (56) 510-200 Telefax: (56) 341-699 E-mail: titkar@ear.antsz.hu 2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Somogy Megyei Egészség Fórum

TARTALOMJEGYZÉK. Somogy Megyei Egészség Fórum SOMOGY MEGYE LAKOSSÁGÁNAK NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETJELENTÉSE a döntéshozók részére TARTALOMJEGYZÉK 1. 2. 3. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 4.6. 4.7. 4.8. 4.9. 5. 5.1. 5.1.1. 5.1.2. 5.1.3. 5.1.4. 5.1.5. 5.1.6.

Részletesebben

A termékenység területi különbségei

A termékenység területi különbségei 2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása

Részletesebben

Gyermekegészségügyi indikátorok, morbiditás, gyermekbalesetek

Gyermekegészségügyi indikátorok, morbiditás, gyermekbalesetek Gyermekegészségügyi indikátorok, morbiditás, gyermekbalesetek Dr. Páll Gabriella Országos Gyermekegészségügyi Intézet Budapest, 2011. február 6. Vázlat Intikátorokról általában Morbiditási adatforrások

Részletesebben

prof. Ádány Róza: A prevenció helyzete Magyarországon és viszonya a lakosság egészségi állapotából adódó prioritásokhoz

prof. Ádány Róza: A prevenció helyzete Magyarországon és viszonya a lakosság egészségi állapotából adódó prioritásokhoz prof. Ádány Róza: A prevenció helyzete Magyarországon és viszonya a lakosság egészségi állapotából adódó prioritásokhoz Tartalomjegyzék A hazai népegészségügyi helyzet globális jellemzése 2 A magyar lakosság

Részletesebben

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 21.

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 21. A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 21. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Monigl István ISSN 0236-736-X Sorozatszerkesztő:

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról

2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról Debrecen, 2011. április Dr. Pásti Gabriella mb. megyei tiszti

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

A haláloki statisztika korszerűsítésének tapasztalatai

A haláloki statisztika korszerűsítésének tapasztalatai A haláloki statisztika korszerűsítésének tapasztalatai VI. Egészséginformációs Fórum 2007. május 23 24. Kamarás Ferenc Központi Statisztikai Hivatal Előzmények Fejlesztési területek Eredmények További

Részletesebben

A kelet-európai egészségparadoxon társadalmi-gazdasági és területi összefüggései Magyarországon

A kelet-európai egészségparadoxon társadalmi-gazdasági és területi összefüggései Magyarországon A keleteurópai egészségparadoxon társadalmigazdasági és területi összefüggései Magyarországon DR. EGRI ZOLTÁN PHD A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE HELYI FEJLESZTÉS VESZPRÉM, 2014.

Részletesebben

HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Helyzetkép a szlovén lakosság egészségi állapotáról

HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Helyzetkép a szlovén lakosság egészségi állapotáról HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Helyzetkép a szlovén lakosság egészségi állapotáról Készült a vas megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. megbízásából, a Healthy Food Egészséges Étel

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Magyarország és Ausztria demográfiai és népességföldrajzi összehasonlítása

Magyarország és Ausztria demográfiai és népességföldrajzi összehasonlítása Magyarország és Ausztria demográfiai és népességföldrajzi összehasonlítása Jelige: Güzüegér Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Bevezetés... 3 1. Az Európai Unió népesedési folyamataitól - röviden...

Részletesebben

DSD DSD. Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból. Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter

DSD DSD. Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból. Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter MTA SZTAKI Department of Distributed Systems Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter Nemzeti regiszterek Európában

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon 2010/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 77. szám 2010. július 6. Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon A tartalomból 1 Bevezető 1 Bűnügyi helyzetkép

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 8 AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 2008 Kiadja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Budapest, XIII. Visegrádi u. 49. Postacím: 1392 Bp. Pf. 251. Telefon: 270-8000;

Részletesebben

Az arzénszennyezés környezetepidemiológiai kérdései

Az arzénszennyezés környezetepidemiológiai kérdései Az arzénszennyezés környezetepidemiológiai kérdései Dr. Rudnai Péter Országos Környezetegészségügyi Intézet Horváth Amanda: A környezet arzéntartalma és hatása az emberre. (Referáló közlemény) Egészségtudomány

Részletesebben

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról 0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések II. Részletes megállapítások 1.

Részletesebben

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e.

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. A világnépesség növekedése A népességszám változása időszakasz dátuma Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. 4500 Kr.e. 4500-Kr.e. 2500 Kr.e. 2500-Kr.e. 1000 Kr.e. 1000- Kr. születése időszakasz hossza

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Miskolc város környezeti és lakossága egészségi állapota 2014.

Miskolc város környezeti és lakossága egészségi állapota 2014. Miskolc város környezeti és lakossága egészségi állapota 2014. Ivóvízminőség Miskolc város ivóvízminősége 2014. évben megfelelő volt. A hatósági vizsgálatok során a fogyasztói hálózaton kijelölt 35 mintavételi

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

2.1.1 Demográfiai folyamatok

2.1.1 Demográfiai folyamatok 2.1.1 Demográfiai folyamatok A rendszerváltozás óta eltelt időszak demográfiai folyamatai két, jól elkülönülő időszakra oszthatók. A kilencvenes évek első felében folytatódott az 1980 után megindult, kezdetben

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Berki Márton Halász Levente. MRTT Vándorgyűlés Veszprém, 2014. november 27-28.

Berki Márton Halász Levente. MRTT Vándorgyűlés Veszprém, 2014. november 27-28. Berki Márton Halász Levente MRTT Vándorgyűlés Veszprém, 2014. november 27-28. Társadalmi konfliktusok Társadalmi jól-lét és biztonság Versenyképesség és társadalmi fejlődés (TÁMOP-4.2.2.A- 11/1/KONV-2012-0069)

Részletesebben

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi szervek számára adódó konzekvenciák Tartalomjegyzék 1 Kutatási

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról. Előterjesztő: Hollósiné Dr. Szentesi Zsuzsanna mb. megyei tiszti főorvos

TÁJÉKOZTATÓ. Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról. Előterjesztő: Hollósiné Dr. Szentesi Zsuzsanna mb. megyei tiszti főorvos KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÁJÉKOZTATÓ Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról Előterjesztő: Hollósiné Dr. Szentesi Zsuzsanna mb. megyei tiszti főorvos Készítette: Kaszásné

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGY HELYZETE A KÖZÉP-DUNÁNTÚLON

AZ EGÉSZSÉGÜGY HELYZETE A KÖZÉP-DUNÁNTÚLON Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága AZ EGÉSZSÉGÜGY HELYZETE A KÖZÉP-DUNÁNTÚLON Veszprém, 2006. október 09. Központi Statisztikai Hivatal Veszprém Igazgatóság, 2006 ISBN-10: 963-235-019-7

Részletesebben

A 21. század első éveinek népesedési viszonyai Magyarországon

A 21. század első éveinek népesedési viszonyai Magyarországon A 21. század első éveinek népesedési viszonyai Magyarországon Bevezető A 21. századnak két hosszútávú kihívással kell szembenéznie, amelyek a legtöbb problémát fogják okozni: az egyik demográfiai a másik

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Száma: 8 / 2007 Pécs, 2007. december Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság,

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

ELEMZÉS. A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között. Készítette. MultiRáció Kft.

ELEMZÉS. A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között. Készítette. MultiRáció Kft. ELEMZÉS A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között Készítette MultiRáció Kft. Budapest, 2008. április 1 Tartalom 1. Bevezetés...3 2. A létszámtrendek

Részletesebben

Józan Péter: A nők egészségi állapotának néhány jellemzője

Józan Péter: A nők egészségi állapotának néhány jellemzője Józan Péter: A nők egészségi állapotának néhány jellemzője (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Józan Péter (1997): A nők egészségi állapotának néhány

Részletesebben

Halandóság. Főbb megállapítások

Halandóság. Főbb megállapítások 5. fejezet Halandóság Bálint Lajos Kovács Katalin Főbb megállapítások» A rendszerváltozás időszakában a magyar népesség életkilátásait tekintve a szovjet térség és néhány kelet-európai ország mellett már

Részletesebben

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI GYORSJELENTÉS 2003

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI GYORSJELENTÉS 2003 Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ NÉPEGÉSZSÉGÜGYI GYORSJELENTÉS 2003 Készült az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium megbízásából a Népegészségügyi Jelentés projekt és a Nemzeti

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL 2014 Legfőbb Ügyészség Budapest, 2014 Kiadja: Legfőbb Ügyészség (1055 Budapest, Markó utca 16.) Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Nagy Tibor főosztályvezető ügyész Tartalomjegyzék

Részletesebben

M agyarország népességének, a társadalom és a gazdaság 2002. évi alakulásának

M agyarország népességének, a társadalom és a gazdaság 2002. évi alakulásának JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* M agyarország népességének, a társadalom és a gazdaság 2002. évi alakulásának főbb jellemzői a következőkben foglalhatók össze. NÉPESSÉG

Részletesebben