DEBRECEN VÁROS EGÉSZSÉGTERVE
|
|
- Tibor Dudás
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 DEBRECEN VÁROS EGÉSZSÉGTERVE Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Népegészségügyi Kar
2 SZERKESZTETTE: DR. ÁDÁNY RÓZA ÍRTÁK: V. DR. HAJDÚ PIROSKA JÓKAY ÁGNES DR. KÓSA KAROLINA DR. LEGOZA JÓZSEF NÉMETH RENÁTA SZIGETHY ENDRE DR. VOKÓ ZOLTÁN 2
3 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 5 2. Debrecen város lakossága Népesség Népmozgalom 9 3. A lakosság egészségi állapota A halálozás főbb jellemzői Általános halálozás Keringési rendszer betegségei okozta halálozás Rosszindulatú daganatok okozta halálozás Emésztőrendszeri betegségek okozta halálozás Légzőrendszeri betegségek okozta halálozás Külső okok miatti halálozás Megbetegedési viszonyok Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtési Program (HMAP) Magasvérnyomás Szívinfarktus (AMI) Ischaemiás szívbetegségek (ISZB), kivéve szívinfarktus Szélütés (stroke) Cukorbetegség (Diabetes mellitus) Daganatos betegségek A lakosság egészségét befolyásoló tényezők Társadalmi-gazdasági helyzet Lakáshelyzet, közműellátás Oktatás Bölcsődék Gazdaság, foglalkoztatás Munkanélküliség Szociális ellátás Hajléktalanok ellátása Egészségmagatartás Bevezetés 47 3
4 Dohányzási szokások Alkoholfogyasztás Kábítószer-fogyasztás Táplálkozás Fizikai aktivitás Testtömeg index Környezeti tényezők Levegő Ivóvíz Természetes fürdővizek Szennyvíz Hulladékkezelés Környezeti zaj Sugáregészségügy A főbb egészségproblémák összefoglalása Prioritások és stratégiai javaslatok a népegészségügyi helyzet javítására Az egészségtervhez felhasznált adatok forrásai Köszönetnyilvánítás 78 4
5 1. BEVEZETÉS Debrecen város egészségtervét illetve az ennek alapját képező népegészségügyi elemzést a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Iskolája (a mai Népegészségügyi Kar elődintézete) 2002-ben készítette el először. Jelen második - egészségterv azzal az igénnyel készült, hogy bemutassa a város lakosságának halálozási, megbetegedési és környezet-egészségügyi viszonyaiban bekövetkezett változásokat, jellemezze az azóta eltelt hat esztendőben érvényesülő trendeket és ráirányítsa a figyelmet az azóta változatlanul fennálló, avagy újonnan jelentkező népegészségügyi problémákra. A város lakosságának egészségi állapotának ismerete meghatározó jelentőségű nemcsak az egészségügyi/népegészségügyi intézkedések tervezése és ütemezése szempontjából, de a város gazdasági fejlődése, teljesítőés versenyképességének megítélése és fejlesztése érdekében is. A város lakosságának egészségi állapota a város jövőjét biztosító humán erőforrás minőségi indikátora is. Debrecen egészségügyi önkormányzata a népegészségügyi ciklus működtetése iránt elkötelezett: ismerni és értelmezni kívánja a jelenlegi helyzetet, azonosítani és rangsorolni a problémákat, s a bizonyítékokon alapuló népegészségügyi tevékenység eszközeivel célzottan kezelni azokat. A második egészségterv már nem pusztán helyzetértékelés, de segít megválaszolni azt a kérdést is, hogy a korábbi egészségterv ismeretében tett intézkedések adekvátak és eredményesek voltak-e. Az eredményesség értékelése az egészségi állapot ismételt felmérésével és jellemzésével nemcsak az eddigi tevékenység hatásait tárja fel, de lehetővé teszi a népegészségügyi tevékenység megújult célokkal való folytatását is. A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karának munkatársai megtisztelő feladatuknak tekintik, hogy a város vezetését tanulmányukkal segíthetik a felelős, informált döntéshozásban, az egészségfejlesztési és betegségmegelőzési tevékenység bizonyítékokon alapuló tervezésében, azok hatékonyságának mérésében. Debrecen város Egyeteme hazánkban az egyetlen felsőoktatási intézmény, mely Népegészségügyi Karral is rendelkezik. A Kar munkatársai a magyar lakosság egészségi állapotának javítását célzó oktatási, kutatási és szakértői feladataik között kiemelt jelentőségűnek tekintik az otthont adó város felelős egészségpolitikusait a lakosság egészségi állapotának javítására irányuló munkájukban támogatni. 5
6 2. DEBRECEN VÁROS LAKOSSÁGA 2.1. NÉPESSÉG A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Debrecen város lakosságának létszáma január 1-jén volt, ebből férfi (46,2%) és nő (53,8%). A lakónépesség kor és nem szerinti megoszlását összefoglalóan az 1. táblázat, részletesebb korcsoportos bontásban az 1. ábra szemlélteti. 1. táblázat Debrecen és Magyarország lakosainak száma korcsoport és nem szerint, az egyes korcsoportok százalékos aránya a nemeken belül, valamint a férfiak nőkhöz viszonyított aránya az egyes korcsoportokban, január 1. Korcsoport (év) szám szerint Férfiak %-ban szám szerint Nők %-ban Ffi/nő arány (%) Debrecen , ,0 102, , ,1 90,0 65-X , ,9 56,2 0-X , ,0 85,9 Magyarország , ,9 105, , ,5 97,0 65-X , ,6 57,5 0-X , ,0 90,4 Forrás: HAJDÚ-BIHAR MEGYE STATISZTIKAI ÉVKÖNYV, DEMOGRÁFIAI ÉVKÖNYV, 2007 A népesség túlnyomó részét mintegy 70%-át mindkét nemben Debrecenben is a munkaképes korosztály adja (15-64 évesek). A férfiak körében a gyermekkorúak részaránya kissé meghaladja, az időskorúaké kifejezetten alulmúlja a megfelelő korcsoportok női nemen belüli részarányát. A gyermek korosztályban a fiúk, a munkaképes és az idős korosztályokban összességében a nők többlete figyelhető meg. A 0-14 korcsoport debreceni arányát az egész országra vonatkozó adatokkal összehasonlítva nem látható jelentős eltérés (az eltérés 1%-on belüli); azonban a férfiak és a nők esetében is a éves korosztály aránya számottevően magasabb, míg az idős 65 éves és idősebb korúak aránya alacsonyabb az országosnál. Megfigyelhető, hogy a férfiaknak a nőkhöz viszonyított aránya mindhárom korcsoportban alacsonyabb a városban az országosan jellemzőnél. 6
7 1. ábra Debrecen lakosságának megoszlása nem és korcsoport szerint (2008. január 1.) Korcsoport (év) FÉRFIAK X X NŐK ezer lakos ezer lakos Forrás: HAJDÚ-BIHAR MEGYE STATISZTIKAI ÉVKÖNYVE, A debreceni lakosság január 1-jei korfája az öregedő népességű, modern, ipari társadalmakra jellemző, alul és felül összeszűkülő alakot mutatja. A fiatalabb korban érvényes mérsékelt férfitöbblet, amely az idősebb kor felé haladva a nők hosszabb átlagos élettartamát tükrözve kifejezett nőtöbbletté alakul, ezen az ábrán is jól nyomon követhető. Két kiugrás és egy beszűkülés érdemel figyelmet a korfán: a évesek ( ben születettek) és az évesek ( ban születettek) viszonylag nagy, valamint a évesek ( ban születettek) viszonylag alacsony létszáma. E létszámok alakulása jelentős részben népesedéspolitikai intézkedéseknek (az 50-es évek elején az abortusz elleni drasztikus törvények Ratkó-korszak és az akkor születettek leszármazottai, illetve az abortuszszigor enyhítése) köszönhető. A lakosság létszámának alakulását, valamint a fő korcsoportok szerinti összetételének változását lehet nyomon követni 1994-től 2008-ig a 2. táblázat és a 2. ábra segítségével között a város összlakossága minden évben kevesebb volt, mint az előzőben, vagyis folyamatos fogyás volt tapasztalható. A évi átmeneti létszámnövekedést 2006-ig újra fogyás követte, az utóbbi néhány évben a lakosságszám stagnál. A létszámmal együtt a korösszetétel is változott: a munkaképes korosztály lényegében stagnáló létszáma mellett a gyermekkorúak létszáma viszonylag intenzíven ( között 30,4%-al) csökkent, míg az időskorúaké ( között 80,6%-al) növekedett. A nők esetében a 65 éves és idősebb 7
8 korúak létszáma 2000-ben csaknem elérte, azóta pedig egyre jelentősebb mértékben - meghaladja a 0-14 évesekét. Ez különösen jól figyelemmel követhető a 2. ábrán, amely a korösszetétel nemek közötti, fentebb említett eltéréseinek megítélésére is alkalmas. 2. táblázat A debreceni lakosság létszámának alakulása nem és fő korcsoportok szerint 1994-től 2008-ig Év Férfiak Nők Összesen X 0-X X 0-X 0-X évesek X 0-X X 0-X 0-X évesek * Forrás: HAJDÚ-BIHAR MEGYE STATISZTIKAI ÉVKÖNYV, *2005-ben volt egy "mikrocenzus", ilyenkor nincs részletes adatszolgáltatás 2. ábra A három fő korcsoport létszámának alakulása a debreceni férfiak és nők körében 1994-től 2008-ig 90 FÉRFIAK NŐK Ezer fő X Év 8
9 2.2. NÉPMOZGALOM A ki- és beköltözésektől, valamint a közigazgatási átrendezések hatásaitól eltekintve, egy város lakosságszámának alakulását a születések és a halálozások alakulása határozza meg. A népmozgalmi eseményeket a demográfiai elemzések a lakosság évközepi létszámához viszonyítják: egy adott évi élveszületési és halálozási arányszám (évközepi létszám alapján) az ezer főre jutó élveszületések ill. halálozások számát jelzi, a kettő különbsége pedig a természetes szaporodási arányszám. Utóbbi mutatja meg, hogy a város lakossága ezer főre vonatkoztatva hány fővel gyarapodott vagy fogyott a születések, illetve halálozások következtében. Értelemszerűen az előbbi esetben pozitív, az utóbbi esetben negatív a természetes szaporodási arányszám értéke. A 3. ábra és a 3. táblázat mutatja be a népmozgalom tendenciáit Debrecenben, az összehasonlíthatóság érdekében feltüntetve az országosan érvényes értékeket is. Az adatok a évvel bezárólag állnak rendelkezésre. A halálozási arányszám Debrecenben 10,4 és 13,2/1000 között alakult a vizsgált időszakban, trendje az ezredfordulóig enyhén emelkedő, majd csökkenő. Szembetűnő a születési arányszám kedvezőtlen irányú változása az ezredfordulót megelőző években: az ös, az akkori halálozási arányszámmal közel megegyező értékről a század legvégére (öt év alatt) 10/1000 alá csökkent, s 2007-ig alatta is maradt. A kedvezőtlen halálozási és élveszületési mutatók eredőjeként Debrecen lakosságát 1996 óta természetes fogyás jellemzi, melynek mértéke a vizsgált időszakban az ezredfordulóig romlott, majd azt követően javult, de a vizsgált utolsó évben (2007-ben) jelentős romlást mutatott. 3. ábra Az élveszületési, a halálozási és a természetes szaporodási arányszám alakulása Debrecenben és Magyarországon között 20 DEBRECEN MAGYARORSZÁG Halálozás Élveszületés Szaporodás/fogyás 0 Év Forrás: HAJDÚ-BIHAR MEGYE STATISZTIKAI ÉVKÖNYV, DEMOGRÁFIAI ÉVKÖNYV,
10 3. táblázat A fő népmozgalmi események és a belőlük származtatott népmozgalmi mutatók Debrecenben és Magyarországon 1994-től 2008-ig Népmozgalmi mutatók DEBRECEN Évközepi lakosságszám Élveszületések száma Halálozások száma Élveszületési arányszám 11,8 11,8 10,9 9,9 10,2 9,5 9,5 9,3 9,5 9,3 9,4 9,9 9,7 10,2 Halálozásiarányszám 11,7 11,3 12,1 11,6 13,2 12,3 12,7 11,7 11,2 10,9 10,8 11,1 10,4 12,0 Természetesszaporodási arányszám 0,1 0,5-1,2-1,7-3,0-2,9-3,2-2,4-1,6-1,6-1,4-1,1-0,8-1,8 MAGYARORSZÁG Évközepi lakosságszám Élveszületések száma Halálozások száma Élveszületési arányszám 11,3 11,0 10,3 9,9 9,6 9,4 9,6 9,5 9,5 9,3 9,4 9,7 9,9 9,71 Halálozási arányszám 14,3 14,2 14,0 13,7 13,9 14,2 13,4 13,0 13,1 13,4 13,1 13,5 13,1 13,22 Természetesszaporodási arányszám -3,0-3,3-3,7-3,8-4,3-4,8-3,7-3,4-3,5-4,1-3,7-3,8-3,2-3,51 10
11 3. A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA 3.1. A HALÁLOZÁS FŐBB JELLEMZŐI Debrecen város első egészségtervében (2002) az időszakra vonatkozóan jellemeztük a lakosság halálozási viszonyait. Jelen elemzésünk az ezredfordulót követő évekre ( ) vonatkozik. Ahol erre lehetőség van, az eredmények értelmezéséhez kitekintést adunk az Európai Unió lakosságának átlagos halálozási szintjére, különös tekintettel mintegy elérendő célként a előtti tagállamok lakosságának átlagos halálozási szintjére (EU 15 átlag). A halálozás eltéréseit az országos átlagtól a Standardizált Halálozási Hányados (SHH) segítségével jellemeztük. Az SHH értéke attól függően azonos 100%-kal, illetve kisebb vagy nagyobb annál, hogy az adott betegségcsoport ill. megbetegedés okozta halálozás megegyezik az országos átlaggal, illetve alacsonyabb vagy magasabb annál. Az eltérések statisztikai szignifikanciáját Z-próbával teszteltük és az eltérést: *(P<0,05) szignifikáns; **(P<0,01) erősen szignifikánsként; ***(P<0,001) valamint igen erősen szignifikánsként jellemeztük. A lakosság halálozásának gyakoriságát az EU 15 átlaggal összevetésben Indirekt Standardizált Halálozási Arányszám (ISHA) alapján elemeztük. Az ISHA értékét a megfelelő SHH mutató és az országos, kor szerint standardizált, halálozási arányszám (SHA) szorzataként képeztük. A halálozási helyzetet az EU 15 átlaghoz képest relatív halálozási kockázat (RK) mutatóval jellemeztük (EU 15 átlag=1,0) Általános halálozás Debrecenben évente több mint 1100 férfi illetve nő hal meg, a halálozás kivételével mindkét nem esetében szignifikánsan alacsonyabb az országos átlagnál (1. táblázat) ben az emelkedés ellenére, néhány százalékkal elmarad ugyan a debreceni halálozás az országos átlagtól, de az eltérés már nem szignifikáns. Az országon belül általában alacsonyabb a halálozás a megyeszékhelyeken és Budapesten, mint a megyék vidéki (a megyeszékhelyeken kívüli) területein, ezért a halálozás értékelésekor célszerű az országos átlaghoz történő viszonyítás mellett, a megyeszékhelyek halálozási szintjéhez viszonyítva is értékelni kísérni a debreceni lakosság halálozását. 11
12 1. táblázat A 0-X éves férfiak és nők halálozásának eltérése az országos átlagtól DEBRECENBEN ( ) Időszak Férfiak Nők SHH% (Magyarország 100,0%) ,5*** 96,4** ,0*** 95,6*** ,1*** 90,4*** ,8*** 83,4*** ,1 96,1 Az országos átlagnál szignifikánsan magasabb alacsonyabb *P<0,05; **P<0,01; ***P<0,001 A 15 évesnél fiatalabb korosztályokban 0 éves, illetve 1-14 éves korosztály ma már viszonylag kevés haláleset történik és a fiúk, illetve leányok halálozása között nincs jellegzetes különbség, ezért a fiú és leány halálozás elemzése összevonva történik (2. táblázat). Bár a viszonylag alacsony haláleset számok miatt a 15 éven aluliak halálozása statisztikailag nem értékelhető, az összevetések alapján megállapítható, hogy a 0 évesek halálozásának csökkenése kedvező a megyeszékhelyek között is, míg az országos átlagnál magasabb és növekszik Debrecenben a gyermekhalálozás (1-14 éves korosztály). A időszakban az 1-14 éves korosztály halálozása az országos átlaghoz viszonyítva közel másfélszeres (SHH=142,3%). A megyeszékhelyek körében csupán Békéscsabán volt magasabb a gyermekhalálozás a években, Debrecen a megyeszékhelyek rangsorában a 18. helyet foglalja el. 2. táblázat A 0 és az 1-14 évesek (fiúk és leányok együtt) halálozásának eltérései az országos átlagtól DEBRECENBEN ( ; ; ) évesek Időszak SHH% (Magyarország 100,0%) Halálozás rangsora SHH% (Magyarország 100,0%) Halálozás rangsora ,2* ,9 17. (165) (65) , ,4 15. (70) (43) , ,3 18. (28) (23) Az országos átlagnál szignifikánsan magasabb alacsonyabb *P<0,05; **P<0,01; ***P<0,001 A megyeszékhelyek (Pest megyében Budapest) között 1-19 skálán haladva a legalacsonyabb halálozástól (1.) a legmagasabb (19.) felé. 12
13 A éves férfiak és nők halálozásának alakulása ugyan statisztikailag nem tér el ugyan szignifikánsan az országos átlagtól, de tendenciája ígéretesnek tűnik a megyeszékhelyek közötti sorrendben (3. táblázat). 3. táblázat A éves férfiak és nők halálozásának eltérései az országos átlagtól DEBRECENBEN ( ; ; ) Időszak Férfiak SHH% (Magyarország 100,0%) Halálozás rangsora Nők SHH% (Magyarország 100,0%) Halálozás rangsora , ,9 18. (97) (42) , ,5 10. (50) (16) , ,9 4. (23) (8) Az országos átlagnál szignifikánsan magasabb alacsonyabb *P<0,05; **P<0,01; ***P<0,001 A megyeszékhelyek (Pest megyében Budapest) között 1-19 skálán haladva a legalacsonyabb halálozástól (1.) a legmagasabb (19.) felé. Statisztikailag nem értékelhető 25 éves kortól különösen a éves korosztály halálozásának a felnőtt lakosság korai halálozásának van kiemelt jelentősége társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt. Első megközelítésben, a férfiak esetében kedvezőnek tűnhet Debrecenben az országos átlagnál szignifikánsan alacsonyabb halálozás, de a megyeszékhelyek rangsorát tekintve Debrecen a mezőny második felében helyezkedik el (4. táblázat). A 65-X éves korosztály halálozásának alakulása különösen a nők esetében kedvezőbben alakult és a időszakban az idős nők halálozása Eger után Debrecenben a legalacsonyabb a megyeszékhelyek között az országban (ld. 4. táblázat). 4. táblázat A 25 éves és idősebb férfiak és nők halálozásának eltérései az országos átlagtól DEBRE- CENBEN ( ; ; ) X évesek Időszak SHH% (Magyarország 100,0%) Halálozás rangsora SHH% (Magyarország 100,0%) Halálozás rangsora a.) Férfiak ,3*** ,5* ,5*** ,7*** ,3*** ,4*** 9. b.) Nők ,5* ,3*** , ,2*** ,8* ,6*** 2. Az országos átlagnál szignifikánsan magasabb alacsonyabb *P<0,05; **P<0,01; ***P<0,001 A megyeszékhelyek (Pest megyében Budapest) között 1-19 skálán haladva a legalacsonyabb halálozástól (1.) a legmagasabb (19.) felé. 13
14 A továbbiakban a éves férfi és női korosztály halálozását elemezzük részletesen. A éves férfiak haláloki struktúrájában feltűnő a időszakban a keringési rendszer betegségei okozta halálozás előretörése (1/a. ábra), holott a időszakban a fejlett országokhoz hasonlóan átvették a vezetést Debrecenben is a rosszindulatú daganatok a férfiak korai halálozásának struktúrájában. Úgy tűnik, hogy a időszakban Magyarországon belül minden kiemelt területen visszatért a keringési rendszer betegségei okozta halálesetek vezető szerepe a férfiak korai halálozásában (1/b. ábra). A éves nők haláloki struktúrájában emelkedett a rosszindulatú daganatok okozta halálesetek aránya, amely a időszakban is megfelel a megyeszékhelyeken észlelhető struktúrának és közeledik a budapesti helyzethez. 1. ábra A éves férfiak és nők haláloki struktúrájának alakulása DEBRECENBEN FÉRFIAK a.) A vizsgált időszakokban NŐK ,9% ,4% 13,8% ,7% 6,7% 7,2% ,3% 31,6% 31,8% 10,1% 12,2% 13,3% 9,7% 2,4% 27,0% 27,0% 25,0% 12,0% 13,7% 14,1% 29,9% 37,3% 41,1% 33,4% 41,5% 30,9% 45,3% b.) Magyarországon belül ben Magyarország 13,0% Budapest 11,2% Megyeszékhelyek 7,7% 7,6% 32,6% 6,9% DEBRECEN 32,4% 3,8% 32,8% 4,0% 3,8% 12,9 13,6 12,0% 37,3% 7,6% Magyarország Budapest 7,6% 8,4% Megyeszékhelyek 9,5% 8,7% 8,7% 4,3% DEBRECEN 21,8% 3,4% 10,1 25,0% 6,7% 25,0% 2,8% 11,9% 10,1% 11,6% 27,2% 14,4% 13,2% 30,9% 13,1% 45,3% 13,4% 29,7% 42,9% 30,5% 44,6% 29,4% 39,9% Keringési rendszer betegségei Daganatok Emésztőrendszer betegségei Légzőrendszer betegségei Egyéb betegségek Külső okok 14
15 Keringési rendszer betegségei okozta halálozás A keringési rendszer betegségei közül a halálesetek mintegy felét Ischaemiás szívbetegség (ISzB) okozza, ezen belül 15% a részesedése a heveny szívizominfarktus (AMI) haláleseteknek a férfiak és nők körében egyaránt (2. ábra). Az AMI-hoz hasonló haláloki súllyal az agyérbetegségek szerepelnek a korai halálozásban, amelyeket éppúgy elkerülhetőnek tekintenek a fejlett országok körében, mint a hipertónia okozta halálozást (9%). 2. ábra A éves férfiak és nők KERINGÉSRENDSZERI BETEGSÉGEK okozta haláleseteinek megoszlása FŐBB HALÁLOKOK szerint (Debrecen, ) FÉRFIAK 15% 28% 22% NŐK 15% 9% 9% 16% 38% 34% 14% AMI Egyéb ISzB Agyérbetegségek Hipertónia EGYÉB kering. bet. Közvetlenül az ezredforduló után ( ) a éves férfiak keringésrendszeri betegségek okozta halálozása Debrecenben szignifikánsan alacsonyabb volt az országos átlagnál (5. táblázat), de a megyeszékhelyek sorában csak a 14. helyet foglalta el között nem javult a helyzet (15. hely), és a főbb keringésrendszeri betegségek közül a férfiak esetében csupán az AMI halálozás csökkent érdemben (3. hely). 15
16 5. táblázat A éves férfiak és nők KERINGÉSRENDSZERI BETEGSÉGEK okozta halálozásának eltérése DEBRECENBEN az országos átlagtól ( ; ) Halálok Férfiak SHH% (Magyarország 100,0%) Halálozás rangsora Nők SHH% (Magyarország 100,0%) Halálozás rangsora a.) Keringésrendszeri betegségek 92,1* ,6 16. AMI 84,4* ,0 10. Egyéb ISzB 128,8*** ,6 16. Hypertónia és agyérbetegségek 70,4*** ,2 15. b.) Keringésrendszeri betegségek 101, ,4* 14. AMI 63,3*** 3. 69,1 13. Egyéb ISzB 117,9* ,6 16. Hypertónia és agyérbetegségek 92, ,8** 4. Az országos átlagnál szignifikánsan magasabb alacsonyabb *P<0,05; **P<0,01; ***P<0,001 A megyeszékhelyek (Pest megyében Budapest) között 1-19 skálán haladva a legalacsonyabb halálozástól (1.) a legmagasabb (19.) felé. A éves nők keringési rendszer betegségei okozta halálozás esetükben összességében szignifikánsan alatta maradt ugyan ben az országos átlagnak, de esetükben ez az alacsony hipertónia és agyérbetegségek miatti halálozás következménye debrecenben a 4. legalacsonyabb a megyeszékhelyek közül (ld. 5. táblázat). A nők AMI halálozása a 13. a megyeszékhelyek között, ami kedvezőtlenebb mint ben volt. Az egyéb Ischaemiás szívbetegségek okozta halálozás (amely a keringési rendszer betegségei miatti halálesetek több mint 30%-át képezi ld. 2. ábra) a férfiak esetében szignifikánsan magasabb az országos átlagnál, de a nők esetében is meghaladja (ld. 5. táblázat). 16
17 Rosszindulatú daganatok okozta halálozás A éves férfi korosztály daganatok okozta haláleseteinek több mint egyharmadát a légcső-, hörgő és tüdő rosszindulatú daganata okozta a időszakban (3. ábra), és a nők esetében is (24%), túllépte az évtizedeken át leggyakoribb daganatok okozta halálozást a női emlő rosszindulatú daganata okozta halálozás mértékét Debrecenben. Az emésztőrendszeri daganatok közül a férfiak és a nők esetében is a vastagbél és a végbél rosszindulatú daganata okoz a leggyakrabban halálozást (12% ill. 9%), de a nők esetében a méhnyak és a méhtest rosszindulatú daganata is hasonló számú áldozatot szedett a éves korosztályban. 3. ábra A éves férfiak és nők DAGANATOK okozta haláleseteinek megoszlása FŐBB HALÁL- OKI CSOPORTOK szerint (Debrecen, ) a.) FÉRFIAK b.) NŐK 3% 2% 16% 8% 7% 5% 12% 4% 9% 5% 6% 5% 12% 9% 8% 35% 6% 19% 24% 1% Ajak, szájüreg, garat Légcső, hörgő, tüdő Női emlő Nyelőcső Légzőrendszer egyéb Méhnyak/méhtest Gyomor Nyirok és vérképzőszervek Egyéb női daganatok Vastagbél, végbél és anus EGYÉB daganatok Emésztőrendszer egyéb A éves férfi korosztály daganatok okozta korai halálozása csupán az ajak, a szájüreg és a garat rosszindulatú daganata okozta halálozás esetében alacsonyabb szignifikánsan az országos átlagnál (6. táblázat). Az eltérés mértéke a időszakban igen kedvezően alakult, a halálozás mértéke alig 7%-kal több az országos átlag felénél. A javulás meglátszik a megyeszékhelyek között elfoglalt helyen is, hiszen Debrecen a 9. helyről ( ) a 4. helyre került. Hasonlóan kedvezően változott a nyirok-és vérképzőszervek rosszindulatú daganata miatti korai halálozás a férfiak és a nők esetében egyaránt; bár férfiak esetében a halálokok miatt a es időszakban is az országos átlagot erősen szignifikánsan meghaladt a debreceni halálozás, s a megyeszékhelyek rangsorában az utolsó helyről mindössze egy hellyel való előrelépést jelentett. 17
18 6. táblázat A éves férfiak és nők DAGANATOK okozta halálozásának eltérése DEBRECENBEN az országos átlagtól ( ; ) Halálok Férfiak SHH% (Magyarország 100,0%) Halálozás rangsora Nők SHH% (Magyarország 100,0%) Halálozás rangsora a.) Daganatok 99, ,9 12. Ajak, szájüreg, garat 75,6* ,3 11. Nyelőcső 108, ,3 15. Gyomor 126, ,9 16. Vastagbél, végbél és anus 84, ,9 7. Légcső, hörgő és tüdő 99, ,0 5. Nyirok és vérképzőszervek 210,0*** ,7*** 18. b.) Daganatok 92, ,3 15. Ajak, szájüreg, garat 57,1** ,8 11. Nyelőcső 161,5** ,9 18. Gyomor 139, ,4 16. Vastagbél, végbél és anus 106, ,2 5. Légcső, hörgő és tüdő 92, ,4 10. Nyirok és vérképzőszervek 108, ,8 7. Az országos átlagnál szignifikánsan magasabb alacsonyabb Statisztikailag nem értékelhető A megyeszékhelyek (Pest megyében Budapest) között 1-19 skálán haladva a legalacsonyabb halálozástól (1.) a legmagasabb (19.) felé. *P<0,05; **P<0,01; ***P<0,001 Kiemelkedő, hogy férfiak esetében a nyelőcsőrák okozta halálozás a időszakban szignifikánsan túllépte az országos átlagot (annak több, mint másfélszerese) és Debrecenben a legmagasabb a megyeszékhelyek között. A probléma a nők esetében is észlelhető. Fel kell hívni a figyelmet a gyomorrák okozta korai halálozás mértékére is a férfiak esetében: bár a halálozási többlet nem szignifikáns statisztikailag, de a 17. hely a megyeszékhelyek között minősíti a problémát. A női daganatok miatti korai halálozás javult ugyan az ezredforduló utáni első években az 1990-es évekhez képest, de a időszakban ismét romlott (7. táblázat). Az országos átlaggal szembeni többlet nem szignifikáns ugyan, de a 15. hely a megyeszékhelyek között figyelmeztet Debrecen kedvezőtlen halálozási mutatójára. 18
19 7. táblázat A éves nők NŐI DAGANATOK okozta halálozásának eltérése az országos átlagtól DEBRECENBEN ( ; ) Női daganat SHH% (Magyarország 100,0%) Halálozás rangsora a.) Női emlő 95,8 6. Méhnyak és méhtest 109,3 15. Egyéb női daganat 114,4 16. Női daganat összesen 102,5 10. b.) Női emlő 117,6 15. Méhnyak és méhtest 129,2 15. Egyéb női daganat 69,7 4. Női daganat összesen 111,5 15. *P<0,05; **P<0,01; ***P<0,001 A megyeszékhelyek (Pest megyében Budapest) között 1-19 skálán haladva a legalacsonyabb halálozástól (1.) a legmagasabb (19.) felé. Statisztikailag nem értékelhető 19
20 Emésztőrendszeri betegségek okozta halálozás Az ezredforduló után sem csökkent érdemben Magyarországon a éves lakosság emésztőrendszeri betegségek okozta halálozása az EU átlagokkal szemben akár a 2004 előtti EU átlagot vesszük alapul (EU 15 átlag 8/a. táblázat), akár a jelenlegit (EU 27 átlag 8/b. táblázat), amely már az extrém magas magyar halálozást is tartalmazza. Magyarországon évtizedeken át az emésztőrendszeri betegségek okozta halálesetek többsége alkoholos eredetű májbetegség volt [7,8]. Ma már az arányuk legfeljebb vidéken haladja meg számottevően az 50%-ot, a megyeszékhelyeken általában 50% alatt marad. Kérdés, hogy mennyiben tudható be ez az alkoholizmus visszaszorításának, s mennyiben a halálok-megállapítási sajátosságoknak. A halálok-megállapítási bizonytalanságok feltételezése miatt a WHO megszűntette az alkoholos eredet megkülönböztetését. 8. táblázat A éves magyar férfiak és nők EMÉSZTŐRENDSZERI BETEGSÉGEK okozta halálozásának* alakulása az Európai Unió átlagos halálozásához képest ( ; ; ) Időszak Férfiak Nők relatív halálozási kockázat a.) EU 15 átlag = 1, ,68 4, ,96 3, ,48 3,58 b.) EU 27 átlag = 1, ,42 3, ,84 3, ,43 2,92 *Kor szerint standardizált halálozás (standard: Európa éves férfi ill. női lakossága) Az országos átlaghoz viszonyítva a éves korosztály emésztőrendszeri betegségek okozta halálozása tekintetében a középmezőnyben foglal helyet (9. táblázat), és a halálozás a férfiak esetében szignifikánsan alacsonyabb az országos átlagnál. Feltűnő, hogy az alkoholos eredetű májbetegségek okozta halálozás a férfiak és a nők esetében is a időszakban a rangsorban a 3. helyen szignifikánsan alacsonyabb az országos átlagnál. A időszakban alig haladja meg Debrecenben az alkoholos eredetű májbetegségek okozta korai halálozás az országos átlag felét sőt, a nők esetében az SHH értéke 40,0%. Ugyanakkor elgondolkodtató a nem alkoholos májbetegségek okozta korai halálozás szignifikáns halálozási többlete Debrecenben, amely a években (Kaposvár után a) legmagasabb volt az országban. Mindez alig javult a időszakban. Jogosnak látszik a kérdés: vajon ezek 20
Hódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között
Hódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között Az elemzést végezték: a Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar munkatársai 1 A
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL
NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)
RészletesebbenBKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai
RészletesebbenA magyar lakosság egészségi állapota
A -64 éves férfi és női népesség kor szerint standardizált halandóságának alakulása (Magyarország, 193/31-1999) A magyar lakosság egészségi állapota Ádány Róza, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem OEC Népegészségügyi
RészletesebbenHALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2010-2014 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai alapján Készítette:
RészletesebbenRosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján
Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Lokalizáció daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon 2009-20011. 2009 2010 2011 Férfi Nő Össz
Részletesebben2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr
Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév
RészletesebbenBeszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról
ÁNTSZ Gödöllői, Aszódi, Veresegyházi Kistérségi Intézete Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról 2008.11.20. Készült Gödöllő Város Önkormányzata Képviselőtestülete számára 1.
RészletesebbenNépegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról
Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról T a r t a l o m j e g y z é k 1. BEVEZETÉS... 4 2. ADATFORRÁSOK... 4 3. ELEMZÉSI MÓDSZEREK... 4 4.
RészletesebbenEGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024
CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024
RészletesebbenA halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek
II. évfolyam 176. szám 2008. december 17. 2008/176 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek A tartalomból 1 Bevezető 1 A haláloki struktúra változásai
RészletesebbenHerend lakosságának egészségi állapota
ÁLLAMI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TISZTIORVOSI SZOLGÁLAT KÖZÉP DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS INTÉZETE VESZPRÉM Herend lakosságának egészségi állapota 2010. 1 Demográfia Herend város lakosságszáma 2010. január 1-jén 3 447
RészletesebbenDSD DSD. Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból. Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter
MTA SZTAKI Department of Distributed Systems Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter Nemzeti regiszterek Európában
Részletesebben5.1 Demográfia... 165 5.2 Halálozás... 166 5.3 Megbetegedés... 167 5.4 Társadalmi-gazdasági helyzet... 168 5.5 Egészségmagatartás... 169 5.
A FőBB EGÉSZSÉGPROBLÉMÁK ÖSSZEFOGALALÁSA 5.1 Demográfia... 165 5.2 Halálozás... 166 5.3 Megbetegedés... 167 5.4 Társadalmi-gazdasági helyzet... 168 5.5 Egészségmagatartás... 169 5.6 Környezet-egészségügy...
RészletesebbenDél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12
2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,
RészletesebbenA nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben
A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...
RészletesebbenA 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15
A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye
Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi
RészletesebbenTájékoztató. Heves megye lakosságának egészségi állapotáról
Ikt. szám: 3-2/2018/222 Ügyintéző: Macz Orsolya Heves Megye Közgyűlése Helyben Tájékoztató Heves megye lakosságának egészségi állapotáról Tisztelt Közgyűlés! A Heves Megyei Önkormányzat felkérésére a Heves
RészletesebbenBeszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18.
Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Beszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18. Dr. Surján
Részletesebben2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról
Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról Debrecen, 2011. április Dr. Pásti Gabriella mb. megyei tiszti
RészletesebbenNEMZETI KÖRNYEZET EGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓPROGRAM. Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon
NEMZETI KÖRNYEZET EGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓPROGRAM Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon 1986 1997 NEMZETI KÖRNYEZET EGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓPROGRAM Egyes daganatos betegségek
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON
AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON DR. PAKSY ANDRÁS A lakosság egészségi állapotát jellemző morbiditási és mortalitási mutatók közül a halandósági tábla alapján
RészletesebbenNépegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek
Népegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek A megelőző orvostan és népegészségtan definiciója A népegészségügy
RészletesebbenProjekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.
Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség
RészletesebbenOROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE
OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE Tartalom 1. Az egészségfejlesztési tervet megalapozó háttérkutatás... 3 A térség demográfiai szerkezete... 3 A térség lakosságának szociális-gazdasági helyzete...
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9
RészletesebbenAz alapellátásban gyűjtött egészségadatok megbízhatósága
Az alapellátásban gyűjtött egészségadatok megbízhatósága Vokó Zoltán* Debreceni OEC, Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet Biostatisztikai és Epidemiológiai Tanszék *Kardos László és Széles György
RészletesebbenNemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium 1/48/ Részjelentés: November december 31.
Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program 1. Főirány: Életminőség javítása Nemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium a daganatos halálozás csökkentésére 1/48/2001 3. Részjelentés: 2003. November
RészletesebbenKOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.
SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenTovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések többségéért.
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2016. 6. hét Tovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések
RészletesebbenAz elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27.
Az elhízás hatása az emberi szervezetre Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Melyek az élő szervezet elemi életjelenségei közül minőségében testtömeg
RészletesebbenA munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május
Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.
RészletesebbenTájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról
Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január
RészletesebbenAz egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon
Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI
6. AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI Kovács Katalin FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2009-ben jelentős különbségek mutatkoznak a különböző társadalmi csoportok egészségi állapotában. Az egészségi állapot szoros
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.
STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek
RészletesebbenA HEVESI JÁRÁS LAKOSSÁGÁNAK HALÁLOZÁSI ÉS MEGBETEGEDÉSI VISZONYAI A HALÁLOZÁSI ÉS MEGBETEGEDÉSI MUTATÓK INFORMÁCIÓS RENDSZERÉNEK (OTH HAMIR, 2015)
A HEVESI JÁRÁS LAKOSSÁGÁNAK HALÁLOZÁSI ÉS MEGBETEGEDÉSI VISZONYAI A HALÁLOZÁSI ÉS MEGBETEGEDÉSI MUTATÓK INFORMÁCIÓS RENDSZERÉNEK (OTH HAMIR, 2015) EREDMÉNYEI TÜKRÉBEN HEVES MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI
RészletesebbenIV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN
IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei Homonnai Balázs ACNIELSEN Programstatisztika 2010-2011-2012 Összesen 528 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 191 o 2012:
RészletesebbenBács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató adatok a Kunszentmiklósi kistérség lakosainak egészségi
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A KUNSZENTMIKLÓSI KISTÉRSÉG LAKOSAINAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁRÓL Készítette: Dr. Lehoczki Károly, 213 Tájékoztató
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám
Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények
RészletesebbenAZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090
RészletesebbenJenei Tibor, Szabó Edit, Janka Eszter Anna, Dr. Nagy Attila Csaba Debreceni Egyetem OEC NK Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet
HIPERTÓNIA GYAKORISÁGÁNAK BECSLÉSE KÜLÖNBÖZŐ EPIDEMIOLÓGIAI TECHNIKÁK ALKALMAZÁSÁVAL A MAGYARORSZÁGI FELNŐTTEK ÉS A MAGYARORSZÁGI FELNŐTT DIABETESES BETEGEK KÖZÖTT ÉS ENNEK KÖLTSÉGHATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA
RészletesebbenÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV
ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV Az alábbi oldalakon található adatok közül a félkövér kiemeléssel rendelkezők a szóbeli vizsgán kötelező jellegűek, ezek nem tudása elégtelent eredményez. A többi
RészletesebbenAz Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét Országosan nem változott az influenzaaktivitás A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok
RészletesebbenMunkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenA CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2
A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA... 10 1. A népesség családi állapot szerinti összetételének
Részletesebben2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról
ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézete 5000 Szolnok, Ady Endre utca 35-37. 5000 Szolnok, Pf. 22 Telefon: (56) 510-200 Telefax: (56) 341-699 E-mail: titkar@ear.antsz.hu 2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok
Részletesebben1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó
Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi
RészletesebbenA FÜZESABONYI JÁRÁS LAKOSSÁGÁNAK HALÁLOZÁSI ÉS MEGBETEGEDÉSI VISZONYAI A HALÁLOZÁSI ÉS MEGBETEGEDÉSI MUTATÓK INFORMÁCIÓS RENDSZERÉNEK (OTH HAMIR,
A FÜZESABONYI JÁRÁS LAKOSSÁGÁNAK HALÁLOZÁSI ÉS MEGBETEGEDÉSI VISZONYAI A HALÁLOZÁSI ÉS MEGBETEGEDÉSI MUTATÓK INFORMÁCIÓS RENDSZERÉNEK (OTH HAMIR, 2015) EREDMÉNYEI TÜKRÉBEN HEVES MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI
RészletesebbenTájékoztató. Szécsény járás lakosságának egészségi helyzetéről
Tájékoztató Szécsény járás lakosságának egészségi helyzetéről Készült: 216. május Készítette: a Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya Tartalom Bevezető... 3 Szécsény járás területi besorolása...
RészletesebbenKomárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve
Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve E L Ő T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. november 28-i ülésére Tárgy: Tájékoztató
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4
Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...
Részletesebben1. ábra: A Kiskunhalasi kistérség népességének korösszetétele, táblázat: A Kiskunhalasi kistérség népességének korösszetétele, 2011
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A KISKUNHALASI KISTÉRSÉG LAKOSAINAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁRÓL Készítette: Dr. Lehoczki Károly, 213 Tájékoztató adatok
RészletesebbenAZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a
RészletesebbenA társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*
2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. május 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. Somogy Megyei Egészség Fórum
SOMOGY MEGYE LAKOSSÁGÁNAK NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETJELENTÉSE a döntéshozók részére TARTALOMJEGYZÉK 1. 2. 3. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 4.6. 4.7. 4.8. 4.9. 5. 5.1. 5.1.1. 5.1.2. 5.1.3. 5.1.4. 5.1.5. 5.1.6.
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenDemográfia, csecsemő- és gyermekhalálozás Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet
Demográfia, csecsemő- és gyermekhalálozás Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet A népegészségügy célja a megelőzése, az egészség megőrzése, az egészségi állapot javítása. A hatásos népegészségügyi
RészletesebbenÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 I. FÉLÉV
ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 I. FÉLÉV Az alábbi oldalakon található adatok közül a félkövér kiemeléssel rendelkezők a szóbeli vizsgán kötelező jellegűek, ezek nem tudása elégtelent eredményez. A többi
RészletesebbenA magyar lakosság egészsége nemzetközi összehasonlításban. Vokó Zoltán Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék
A magyar lakosság egészsége nemzetközi összehasonlításban Vokó Zoltán Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék Halálozás Haláloki struktúra Tartalom Betegségteher (DALY = korai halálozás és megromlott
Részletesebbenprof. Ádány Róza: A prevenció helyzete Magyarországon és viszonya a lakosság egészségi állapotából adódó prioritásokhoz
prof. Ádány Róza: A prevenció helyzete Magyarországon és viszonya a lakosság egészségi állapotából adódó prioritásokhoz Tartalomjegyzék A hazai népegészségügyi helyzet globális jellemzése 2 A magyar lakosság
RészletesebbenMiskolc város környezeti és lakossága egészségi állapota 2014.
Miskolc város környezeti és lakossága egészségi állapota 2014. Ivóvízminőség Miskolc város ivóvízminősége 2014. évben megfelelő volt. A hatósági vizsgálatok során a fogyasztói hálózaton kijelölt 35 mintavételi
RészletesebbenEPIDEMIOLÓGIA I. Alapfogalmak
EPIDEMIOLÓGIA I. Alapfogalmak TANULJON EPIDEMIOLÓGIÁT! mert része a curriculumnak mert szüksége lesz rá a bármilyen tárgyú TDK munkában, szakdolgozat és rektori pályázat írásában mert szüksége lesz rá
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. november 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenA lakosság egészségi állapota, különös tekintettel a civilizációs betegségekre
A lakosság egészségi állapota, különös tekintettel a civilizációs betegségekre KEZÜNKBEN A JÖVŐ KONFERENCIA 2016. február 25. Dr. Biró Krisztina Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenSOMOGY MEGYE. Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Kaposvár, 2013. március 25.
SOMOGY MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI GYI HELYZETE Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Kaposvár, 2013. március 25. A NÉPEGN PEGÉSZSÉGÜGYI GYI HELYZET INDIKÁTORAI Területi elhelyezkedés
RészletesebbenAz egész országot érinti az influenzajárvány Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek száma
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 5. hét Az egész országot érinti az influenzajárvány Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek
RészletesebbenMunkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenA kistelepülések helyzete az Alföldön
A kistelepülések helyzete az Alföldön Központi Statisztikai Hivatal Szeged 2009. augusztus Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-261-9 (internet) ISBN 978-963-235-260-2 (nyomdai) Felelős
RészletesebbenDÉL-DUNÁNTÚLI DUNÁNTÚLI RÉGIÓ NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETE
DÉL-DUNÁNTÚLI DUNÁNTÚLI RÉGIÓ NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETE A NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZET INDIKÁTORAI Területi elhelyezkedés jellegzetességei, településszerkezet Demográfiai helyzetkép Népmozgalmi mutatók alakulása
RészletesebbenEPIDEMIOLÓGIA I. Alapfogalmak
EPIDEMIOLÓGIA I. Alapfogalmak TANULJON EPIDEMIOLÓGIÁT! mert része a curriculumnak mert szüksége lesz rá a bármilyen tárgyú TDK munkában, szakdolgozat és rektori pályázat írásában mert szüksége lesz rá
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép
A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenVÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN
Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3
Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...
RészletesebbenLAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai
RészletesebbenBARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE AUGUSZTUS
BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 216. aug. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenA MAGYAR GYERMEKEK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZŐI (2003) SZAUER ERZSÉBET
A MAGYAR GYERMEKEK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZŐI (2003) SZAUER ERZSÉBET Az egészségmegőrzés és az egészségvédelem korunk legfontosabb feladatai közé tartozik. Az egészség a társadalom számára a legfontosabb
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2
Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5
RészletesebbenA 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke
A 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke dr. Nagy Attila, Csenteri Orsolya, Szabó Edit, Ungvári Tímea, dr. Sándor János DE OEC Népegészségügyi Kar DEBRECENI
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenADALÉKOK BÉKÉS MEGYE KISTÉRSÉGEINEK FEJLŐDÉSÉHEZ A 90-ES ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN
ADALÉKOK BÉKÉS MEGYE KISTÉRSÉGEINEK FEJLŐDÉSÉHEZ A 90-ES ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN Nagy Zoltán, Péter Zsolt egyetemi adjunktus, egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Miskolci Egyetem Regionális Gazdaságtan
RészletesebbenNyugdíjak és egyéb ellátások, 2013
Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JÚNIUS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenT Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július
Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1
Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...
RészletesebbenSzebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági
Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.december december. okt. márc. máj. aug. szept. febr.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2017. DECEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2017. december 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási
RészletesebbenMunkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban
HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci
RészletesebbenVukovich György: Népesedési helyzet
(elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György (1994): Népesedési helyzet in: Társadalmi riport 1996, Andorka Rudolf, Kolosi Tamás, Vukovich György
RészletesebbenA MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián
A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián 2013 1 Tartalomjegyzék 1. Előszó...3 2. Bevezető...3 3. A baptisták
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4
2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...
Részletesebben