DEBRECEN VÁROS EGÉSZSÉGTERVE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "DEBRECEN VÁROS EGÉSZSÉGTERVE"

Átírás

1 DEBRECEN VÁROS EGÉSZSÉGTERVE Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Népegészségügyi Kar

2 SZERKESZTETTE: DR. ÁDÁNY RÓZA ÍRTÁK: V. DR. HAJDÚ PIROSKA JÓKAY ÁGNES DR. KÓSA KAROLINA DR. LEGOZA JÓZSEF NÉMETH RENÁTA SZIGETHY ENDRE DR. VOKÓ ZOLTÁN 2

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 5 2. Debrecen város lakossága Népesség Népmozgalom 9 3. A lakosság egészségi állapota A halálozás főbb jellemzői Általános halálozás Keringési rendszer betegségei okozta halálozás Rosszindulatú daganatok okozta halálozás Emésztőrendszeri betegségek okozta halálozás Légzőrendszeri betegségek okozta halálozás Külső okok miatti halálozás Megbetegedési viszonyok Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtési Program (HMAP) Magasvérnyomás Szívinfarktus (AMI) Ischaemiás szívbetegségek (ISZB), kivéve szívinfarktus Szélütés (stroke) Cukorbetegség (Diabetes mellitus) Daganatos betegségek A lakosság egészségét befolyásoló tényezők Társadalmi-gazdasági helyzet Lakáshelyzet, közműellátás Oktatás Bölcsődék Gazdaság, foglalkoztatás Munkanélküliség Szociális ellátás Hajléktalanok ellátása Egészségmagatartás Bevezetés 47 3

4 Dohányzási szokások Alkoholfogyasztás Kábítószer-fogyasztás Táplálkozás Fizikai aktivitás Testtömeg index Környezeti tényezők Levegő Ivóvíz Természetes fürdővizek Szennyvíz Hulladékkezelés Környezeti zaj Sugáregészségügy A főbb egészségproblémák összefoglalása Prioritások és stratégiai javaslatok a népegészségügyi helyzet javítására Az egészségtervhez felhasznált adatok forrásai Köszönetnyilvánítás 78 4

5 1. BEVEZETÉS Debrecen város egészségtervét illetve az ennek alapját képező népegészségügyi elemzést a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Iskolája (a mai Népegészségügyi Kar elődintézete) 2002-ben készítette el először. Jelen második - egészségterv azzal az igénnyel készült, hogy bemutassa a város lakosságának halálozási, megbetegedési és környezet-egészségügyi viszonyaiban bekövetkezett változásokat, jellemezze az azóta eltelt hat esztendőben érvényesülő trendeket és ráirányítsa a figyelmet az azóta változatlanul fennálló, avagy újonnan jelentkező népegészségügyi problémákra. A város lakosságának egészségi állapotának ismerete meghatározó jelentőségű nemcsak az egészségügyi/népegészségügyi intézkedések tervezése és ütemezése szempontjából, de a város gazdasági fejlődése, teljesítőés versenyképességének megítélése és fejlesztése érdekében is. A város lakosságának egészségi állapota a város jövőjét biztosító humán erőforrás minőségi indikátora is. Debrecen egészségügyi önkormányzata a népegészségügyi ciklus működtetése iránt elkötelezett: ismerni és értelmezni kívánja a jelenlegi helyzetet, azonosítani és rangsorolni a problémákat, s a bizonyítékokon alapuló népegészségügyi tevékenység eszközeivel célzottan kezelni azokat. A második egészségterv már nem pusztán helyzetértékelés, de segít megválaszolni azt a kérdést is, hogy a korábbi egészségterv ismeretében tett intézkedések adekvátak és eredményesek voltak-e. Az eredményesség értékelése az egészségi állapot ismételt felmérésével és jellemzésével nemcsak az eddigi tevékenység hatásait tárja fel, de lehetővé teszi a népegészségügyi tevékenység megújult célokkal való folytatását is. A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karának munkatársai megtisztelő feladatuknak tekintik, hogy a város vezetését tanulmányukkal segíthetik a felelős, informált döntéshozásban, az egészségfejlesztési és betegségmegelőzési tevékenység bizonyítékokon alapuló tervezésében, azok hatékonyságának mérésében. Debrecen város Egyeteme hazánkban az egyetlen felsőoktatási intézmény, mely Népegészségügyi Karral is rendelkezik. A Kar munkatársai a magyar lakosság egészségi állapotának javítását célzó oktatási, kutatási és szakértői feladataik között kiemelt jelentőségűnek tekintik az otthont adó város felelős egészségpolitikusait a lakosság egészségi állapotának javítására irányuló munkájukban támogatni. 5

6 2. DEBRECEN VÁROS LAKOSSÁGA 2.1. NÉPESSÉG A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Debrecen város lakosságának létszáma január 1-jén volt, ebből férfi (46,2%) és nő (53,8%). A lakónépesség kor és nem szerinti megoszlását összefoglalóan az 1. táblázat, részletesebb korcsoportos bontásban az 1. ábra szemlélteti. 1. táblázat Debrecen és Magyarország lakosainak száma korcsoport és nem szerint, az egyes korcsoportok százalékos aránya a nemeken belül, valamint a férfiak nőkhöz viszonyított aránya az egyes korcsoportokban, január 1. Korcsoport (év) szám szerint Férfiak %-ban szám szerint Nők %-ban Ffi/nő arány (%) Debrecen , ,0 102, , ,1 90,0 65-X , ,9 56,2 0-X , ,0 85,9 Magyarország , ,9 105, , ,5 97,0 65-X , ,6 57,5 0-X , ,0 90,4 Forrás: HAJDÚ-BIHAR MEGYE STATISZTIKAI ÉVKÖNYV, DEMOGRÁFIAI ÉVKÖNYV, 2007 A népesség túlnyomó részét mintegy 70%-át mindkét nemben Debrecenben is a munkaképes korosztály adja (15-64 évesek). A férfiak körében a gyermekkorúak részaránya kissé meghaladja, az időskorúaké kifejezetten alulmúlja a megfelelő korcsoportok női nemen belüli részarányát. A gyermek korosztályban a fiúk, a munkaképes és az idős korosztályokban összességében a nők többlete figyelhető meg. A 0-14 korcsoport debreceni arányát az egész országra vonatkozó adatokkal összehasonlítva nem látható jelentős eltérés (az eltérés 1%-on belüli); azonban a férfiak és a nők esetében is a éves korosztály aránya számottevően magasabb, míg az idős 65 éves és idősebb korúak aránya alacsonyabb az országosnál. Megfigyelhető, hogy a férfiaknak a nőkhöz viszonyított aránya mindhárom korcsoportban alacsonyabb a városban az országosan jellemzőnél. 6

7 1. ábra Debrecen lakosságának megoszlása nem és korcsoport szerint (2008. január 1.) Korcsoport (év) FÉRFIAK X X NŐK ezer lakos ezer lakos Forrás: HAJDÚ-BIHAR MEGYE STATISZTIKAI ÉVKÖNYVE, A debreceni lakosság január 1-jei korfája az öregedő népességű, modern, ipari társadalmakra jellemző, alul és felül összeszűkülő alakot mutatja. A fiatalabb korban érvényes mérsékelt férfitöbblet, amely az idősebb kor felé haladva a nők hosszabb átlagos élettartamát tükrözve kifejezett nőtöbbletté alakul, ezen az ábrán is jól nyomon követhető. Két kiugrás és egy beszűkülés érdemel figyelmet a korfán: a évesek ( ben születettek) és az évesek ( ban születettek) viszonylag nagy, valamint a évesek ( ban születettek) viszonylag alacsony létszáma. E létszámok alakulása jelentős részben népesedéspolitikai intézkedéseknek (az 50-es évek elején az abortusz elleni drasztikus törvények Ratkó-korszak és az akkor születettek leszármazottai, illetve az abortuszszigor enyhítése) köszönhető. A lakosság létszámának alakulását, valamint a fő korcsoportok szerinti összetételének változását lehet nyomon követni 1994-től 2008-ig a 2. táblázat és a 2. ábra segítségével között a város összlakossága minden évben kevesebb volt, mint az előzőben, vagyis folyamatos fogyás volt tapasztalható. A évi átmeneti létszámnövekedést 2006-ig újra fogyás követte, az utóbbi néhány évben a lakosságszám stagnál. A létszámmal együtt a korösszetétel is változott: a munkaképes korosztály lényegében stagnáló létszáma mellett a gyermekkorúak létszáma viszonylag intenzíven ( között 30,4%-al) csökkent, míg az időskorúaké ( között 80,6%-al) növekedett. A nők esetében a 65 éves és idősebb 7

8 korúak létszáma 2000-ben csaknem elérte, azóta pedig egyre jelentősebb mértékben - meghaladja a 0-14 évesekét. Ez különösen jól figyelemmel követhető a 2. ábrán, amely a korösszetétel nemek közötti, fentebb említett eltéréseinek megítélésére is alkalmas. 2. táblázat A debreceni lakosság létszámának alakulása nem és fő korcsoportok szerint 1994-től 2008-ig Év Férfiak Nők Összesen X 0-X X 0-X 0-X évesek X 0-X X 0-X 0-X évesek * Forrás: HAJDÚ-BIHAR MEGYE STATISZTIKAI ÉVKÖNYV, *2005-ben volt egy "mikrocenzus", ilyenkor nincs részletes adatszolgáltatás 2. ábra A három fő korcsoport létszámának alakulása a debreceni férfiak és nők körében 1994-től 2008-ig 90 FÉRFIAK NŐK Ezer fő X Év 8

9 2.2. NÉPMOZGALOM A ki- és beköltözésektől, valamint a közigazgatási átrendezések hatásaitól eltekintve, egy város lakosságszámának alakulását a születések és a halálozások alakulása határozza meg. A népmozgalmi eseményeket a demográfiai elemzések a lakosság évközepi létszámához viszonyítják: egy adott évi élveszületési és halálozási arányszám (évközepi létszám alapján) az ezer főre jutó élveszületések ill. halálozások számát jelzi, a kettő különbsége pedig a természetes szaporodási arányszám. Utóbbi mutatja meg, hogy a város lakossága ezer főre vonatkoztatva hány fővel gyarapodott vagy fogyott a születések, illetve halálozások következtében. Értelemszerűen az előbbi esetben pozitív, az utóbbi esetben negatív a természetes szaporodási arányszám értéke. A 3. ábra és a 3. táblázat mutatja be a népmozgalom tendenciáit Debrecenben, az összehasonlíthatóság érdekében feltüntetve az országosan érvényes értékeket is. Az adatok a évvel bezárólag állnak rendelkezésre. A halálozási arányszám Debrecenben 10,4 és 13,2/1000 között alakult a vizsgált időszakban, trendje az ezredfordulóig enyhén emelkedő, majd csökkenő. Szembetűnő a születési arányszám kedvezőtlen irányú változása az ezredfordulót megelőző években: az ös, az akkori halálozási arányszámmal közel megegyező értékről a század legvégére (öt év alatt) 10/1000 alá csökkent, s 2007-ig alatta is maradt. A kedvezőtlen halálozási és élveszületési mutatók eredőjeként Debrecen lakosságát 1996 óta természetes fogyás jellemzi, melynek mértéke a vizsgált időszakban az ezredfordulóig romlott, majd azt követően javult, de a vizsgált utolsó évben (2007-ben) jelentős romlást mutatott. 3. ábra Az élveszületési, a halálozási és a természetes szaporodási arányszám alakulása Debrecenben és Magyarországon között 20 DEBRECEN MAGYARORSZÁG Halálozás Élveszületés Szaporodás/fogyás 0 Év Forrás: HAJDÚ-BIHAR MEGYE STATISZTIKAI ÉVKÖNYV, DEMOGRÁFIAI ÉVKÖNYV,

10 3. táblázat A fő népmozgalmi események és a belőlük származtatott népmozgalmi mutatók Debrecenben és Magyarországon 1994-től 2008-ig Népmozgalmi mutatók DEBRECEN Évközepi lakosságszám Élveszületések száma Halálozások száma Élveszületési arányszám 11,8 11,8 10,9 9,9 10,2 9,5 9,5 9,3 9,5 9,3 9,4 9,9 9,7 10,2 Halálozásiarányszám 11,7 11,3 12,1 11,6 13,2 12,3 12,7 11,7 11,2 10,9 10,8 11,1 10,4 12,0 Természetesszaporodási arányszám 0,1 0,5-1,2-1,7-3,0-2,9-3,2-2,4-1,6-1,6-1,4-1,1-0,8-1,8 MAGYARORSZÁG Évközepi lakosságszám Élveszületések száma Halálozások száma Élveszületési arányszám 11,3 11,0 10,3 9,9 9,6 9,4 9,6 9,5 9,5 9,3 9,4 9,7 9,9 9,71 Halálozási arányszám 14,3 14,2 14,0 13,7 13,9 14,2 13,4 13,0 13,1 13,4 13,1 13,5 13,1 13,22 Természetesszaporodási arányszám -3,0-3,3-3,7-3,8-4,3-4,8-3,7-3,4-3,5-4,1-3,7-3,8-3,2-3,51 10

11 3. A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA 3.1. A HALÁLOZÁS FŐBB JELLEMZŐI Debrecen város első egészségtervében (2002) az időszakra vonatkozóan jellemeztük a lakosság halálozási viszonyait. Jelen elemzésünk az ezredfordulót követő évekre ( ) vonatkozik. Ahol erre lehetőség van, az eredmények értelmezéséhez kitekintést adunk az Európai Unió lakosságának átlagos halálozási szintjére, különös tekintettel mintegy elérendő célként a előtti tagállamok lakosságának átlagos halálozási szintjére (EU 15 átlag). A halálozás eltéréseit az országos átlagtól a Standardizált Halálozási Hányados (SHH) segítségével jellemeztük. Az SHH értéke attól függően azonos 100%-kal, illetve kisebb vagy nagyobb annál, hogy az adott betegségcsoport ill. megbetegedés okozta halálozás megegyezik az országos átlaggal, illetve alacsonyabb vagy magasabb annál. Az eltérések statisztikai szignifikanciáját Z-próbával teszteltük és az eltérést: *(P<0,05) szignifikáns; **(P<0,01) erősen szignifikánsként; ***(P<0,001) valamint igen erősen szignifikánsként jellemeztük. A lakosság halálozásának gyakoriságát az EU 15 átlaggal összevetésben Indirekt Standardizált Halálozási Arányszám (ISHA) alapján elemeztük. Az ISHA értékét a megfelelő SHH mutató és az országos, kor szerint standardizált, halálozási arányszám (SHA) szorzataként képeztük. A halálozási helyzetet az EU 15 átlaghoz képest relatív halálozási kockázat (RK) mutatóval jellemeztük (EU 15 átlag=1,0) Általános halálozás Debrecenben évente több mint 1100 férfi illetve nő hal meg, a halálozás kivételével mindkét nem esetében szignifikánsan alacsonyabb az országos átlagnál (1. táblázat) ben az emelkedés ellenére, néhány százalékkal elmarad ugyan a debreceni halálozás az országos átlagtól, de az eltérés már nem szignifikáns. Az országon belül általában alacsonyabb a halálozás a megyeszékhelyeken és Budapesten, mint a megyék vidéki (a megyeszékhelyeken kívüli) területein, ezért a halálozás értékelésekor célszerű az országos átlaghoz történő viszonyítás mellett, a megyeszékhelyek halálozási szintjéhez viszonyítva is értékelni kísérni a debreceni lakosság halálozását. 11

12 1. táblázat A 0-X éves férfiak és nők halálozásának eltérése az országos átlagtól DEBRECENBEN ( ) Időszak Férfiak Nők SHH% (Magyarország 100,0%) ,5*** 96,4** ,0*** 95,6*** ,1*** 90,4*** ,8*** 83,4*** ,1 96,1 Az országos átlagnál szignifikánsan magasabb alacsonyabb *P<0,05; **P<0,01; ***P<0,001 A 15 évesnél fiatalabb korosztályokban 0 éves, illetve 1-14 éves korosztály ma már viszonylag kevés haláleset történik és a fiúk, illetve leányok halálozása között nincs jellegzetes különbség, ezért a fiú és leány halálozás elemzése összevonva történik (2. táblázat). Bár a viszonylag alacsony haláleset számok miatt a 15 éven aluliak halálozása statisztikailag nem értékelhető, az összevetések alapján megállapítható, hogy a 0 évesek halálozásának csökkenése kedvező a megyeszékhelyek között is, míg az országos átlagnál magasabb és növekszik Debrecenben a gyermekhalálozás (1-14 éves korosztály). A időszakban az 1-14 éves korosztály halálozása az országos átlaghoz viszonyítva közel másfélszeres (SHH=142,3%). A megyeszékhelyek körében csupán Békéscsabán volt magasabb a gyermekhalálozás a években, Debrecen a megyeszékhelyek rangsorában a 18. helyet foglalja el. 2. táblázat A 0 és az 1-14 évesek (fiúk és leányok együtt) halálozásának eltérései az országos átlagtól DEBRECENBEN ( ; ; ) évesek Időszak SHH% (Magyarország 100,0%) Halálozás rangsora SHH% (Magyarország 100,0%) Halálozás rangsora ,2* ,9 17. (165) (65) , ,4 15. (70) (43) , ,3 18. (28) (23) Az országos átlagnál szignifikánsan magasabb alacsonyabb *P<0,05; **P<0,01; ***P<0,001 A megyeszékhelyek (Pest megyében Budapest) között 1-19 skálán haladva a legalacsonyabb halálozástól (1.) a legmagasabb (19.) felé. 12

13 A éves férfiak és nők halálozásának alakulása ugyan statisztikailag nem tér el ugyan szignifikánsan az országos átlagtól, de tendenciája ígéretesnek tűnik a megyeszékhelyek közötti sorrendben (3. táblázat). 3. táblázat A éves férfiak és nők halálozásának eltérései az országos átlagtól DEBRECENBEN ( ; ; ) Időszak Férfiak SHH% (Magyarország 100,0%) Halálozás rangsora Nők SHH% (Magyarország 100,0%) Halálozás rangsora , ,9 18. (97) (42) , ,5 10. (50) (16) , ,9 4. (23) (8) Az országos átlagnál szignifikánsan magasabb alacsonyabb *P<0,05; **P<0,01; ***P<0,001 A megyeszékhelyek (Pest megyében Budapest) között 1-19 skálán haladva a legalacsonyabb halálozástól (1.) a legmagasabb (19.) felé. Statisztikailag nem értékelhető 25 éves kortól különösen a éves korosztály halálozásának a felnőtt lakosság korai halálozásának van kiemelt jelentősége társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt. Első megközelítésben, a férfiak esetében kedvezőnek tűnhet Debrecenben az országos átlagnál szignifikánsan alacsonyabb halálozás, de a megyeszékhelyek rangsorát tekintve Debrecen a mezőny második felében helyezkedik el (4. táblázat). A 65-X éves korosztály halálozásának alakulása különösen a nők esetében kedvezőbben alakult és a időszakban az idős nők halálozása Eger után Debrecenben a legalacsonyabb a megyeszékhelyek között az országban (ld. 4. táblázat). 4. táblázat A 25 éves és idősebb férfiak és nők halálozásának eltérései az országos átlagtól DEBRE- CENBEN ( ; ; ) X évesek Időszak SHH% (Magyarország 100,0%) Halálozás rangsora SHH% (Magyarország 100,0%) Halálozás rangsora a.) Férfiak ,3*** ,5* ,5*** ,7*** ,3*** ,4*** 9. b.) Nők ,5* ,3*** , ,2*** ,8* ,6*** 2. Az országos átlagnál szignifikánsan magasabb alacsonyabb *P<0,05; **P<0,01; ***P<0,001 A megyeszékhelyek (Pest megyében Budapest) között 1-19 skálán haladva a legalacsonyabb halálozástól (1.) a legmagasabb (19.) felé. 13

14 A továbbiakban a éves férfi és női korosztály halálozását elemezzük részletesen. A éves férfiak haláloki struktúrájában feltűnő a időszakban a keringési rendszer betegségei okozta halálozás előretörése (1/a. ábra), holott a időszakban a fejlett országokhoz hasonlóan átvették a vezetést Debrecenben is a rosszindulatú daganatok a férfiak korai halálozásának struktúrájában. Úgy tűnik, hogy a időszakban Magyarországon belül minden kiemelt területen visszatért a keringési rendszer betegségei okozta halálesetek vezető szerepe a férfiak korai halálozásában (1/b. ábra). A éves nők haláloki struktúrájában emelkedett a rosszindulatú daganatok okozta halálesetek aránya, amely a időszakban is megfelel a megyeszékhelyeken észlelhető struktúrának és közeledik a budapesti helyzethez. 1. ábra A éves férfiak és nők haláloki struktúrájának alakulása DEBRECENBEN FÉRFIAK a.) A vizsgált időszakokban NŐK ,9% ,4% 13,8% ,7% 6,7% 7,2% ,3% 31,6% 31,8% 10,1% 12,2% 13,3% 9,7% 2,4% 27,0% 27,0% 25,0% 12,0% 13,7% 14,1% 29,9% 37,3% 41,1% 33,4% 41,5% 30,9% 45,3% b.) Magyarországon belül ben Magyarország 13,0% Budapest 11,2% Megyeszékhelyek 7,7% 7,6% 32,6% 6,9% DEBRECEN 32,4% 3,8% 32,8% 4,0% 3,8% 12,9 13,6 12,0% 37,3% 7,6% Magyarország Budapest 7,6% 8,4% Megyeszékhelyek 9,5% 8,7% 8,7% 4,3% DEBRECEN 21,8% 3,4% 10,1 25,0% 6,7% 25,0% 2,8% 11,9% 10,1% 11,6% 27,2% 14,4% 13,2% 30,9% 13,1% 45,3% 13,4% 29,7% 42,9% 30,5% 44,6% 29,4% 39,9% Keringési rendszer betegségei Daganatok Emésztőrendszer betegségei Légzőrendszer betegségei Egyéb betegségek Külső okok 14

15 Keringési rendszer betegségei okozta halálozás A keringési rendszer betegségei közül a halálesetek mintegy felét Ischaemiás szívbetegség (ISzB) okozza, ezen belül 15% a részesedése a heveny szívizominfarktus (AMI) haláleseteknek a férfiak és nők körében egyaránt (2. ábra). Az AMI-hoz hasonló haláloki súllyal az agyérbetegségek szerepelnek a korai halálozásban, amelyeket éppúgy elkerülhetőnek tekintenek a fejlett országok körében, mint a hipertónia okozta halálozást (9%). 2. ábra A éves férfiak és nők KERINGÉSRENDSZERI BETEGSÉGEK okozta haláleseteinek megoszlása FŐBB HALÁLOKOK szerint (Debrecen, ) FÉRFIAK 15% 28% 22% NŐK 15% 9% 9% 16% 38% 34% 14% AMI Egyéb ISzB Agyérbetegségek Hipertónia EGYÉB kering. bet. Közvetlenül az ezredforduló után ( ) a éves férfiak keringésrendszeri betegségek okozta halálozása Debrecenben szignifikánsan alacsonyabb volt az országos átlagnál (5. táblázat), de a megyeszékhelyek sorában csak a 14. helyet foglalta el között nem javult a helyzet (15. hely), és a főbb keringésrendszeri betegségek közül a férfiak esetében csupán az AMI halálozás csökkent érdemben (3. hely). 15

16 5. táblázat A éves férfiak és nők KERINGÉSRENDSZERI BETEGSÉGEK okozta halálozásának eltérése DEBRECENBEN az országos átlagtól ( ; ) Halálok Férfiak SHH% (Magyarország 100,0%) Halálozás rangsora Nők SHH% (Magyarország 100,0%) Halálozás rangsora a.) Keringésrendszeri betegségek 92,1* ,6 16. AMI 84,4* ,0 10. Egyéb ISzB 128,8*** ,6 16. Hypertónia és agyérbetegségek 70,4*** ,2 15. b.) Keringésrendszeri betegségek 101, ,4* 14. AMI 63,3*** 3. 69,1 13. Egyéb ISzB 117,9* ,6 16. Hypertónia és agyérbetegségek 92, ,8** 4. Az országos átlagnál szignifikánsan magasabb alacsonyabb *P<0,05; **P<0,01; ***P<0,001 A megyeszékhelyek (Pest megyében Budapest) között 1-19 skálán haladva a legalacsonyabb halálozástól (1.) a legmagasabb (19.) felé. A éves nők keringési rendszer betegségei okozta halálozás esetükben összességében szignifikánsan alatta maradt ugyan ben az országos átlagnak, de esetükben ez az alacsony hipertónia és agyérbetegségek miatti halálozás következménye debrecenben a 4. legalacsonyabb a megyeszékhelyek közül (ld. 5. táblázat). A nők AMI halálozása a 13. a megyeszékhelyek között, ami kedvezőtlenebb mint ben volt. Az egyéb Ischaemiás szívbetegségek okozta halálozás (amely a keringési rendszer betegségei miatti halálesetek több mint 30%-át képezi ld. 2. ábra) a férfiak esetében szignifikánsan magasabb az országos átlagnál, de a nők esetében is meghaladja (ld. 5. táblázat). 16

17 Rosszindulatú daganatok okozta halálozás A éves férfi korosztály daganatok okozta haláleseteinek több mint egyharmadát a légcső-, hörgő és tüdő rosszindulatú daganata okozta a időszakban (3. ábra), és a nők esetében is (24%), túllépte az évtizedeken át leggyakoribb daganatok okozta halálozást a női emlő rosszindulatú daganata okozta halálozás mértékét Debrecenben. Az emésztőrendszeri daganatok közül a férfiak és a nők esetében is a vastagbél és a végbél rosszindulatú daganata okoz a leggyakrabban halálozást (12% ill. 9%), de a nők esetében a méhnyak és a méhtest rosszindulatú daganata is hasonló számú áldozatot szedett a éves korosztályban. 3. ábra A éves férfiak és nők DAGANATOK okozta haláleseteinek megoszlása FŐBB HALÁL- OKI CSOPORTOK szerint (Debrecen, ) a.) FÉRFIAK b.) NŐK 3% 2% 16% 8% 7% 5% 12% 4% 9% 5% 6% 5% 12% 9% 8% 35% 6% 19% 24% 1% Ajak, szájüreg, garat Légcső, hörgő, tüdő Női emlő Nyelőcső Légzőrendszer egyéb Méhnyak/méhtest Gyomor Nyirok és vérképzőszervek Egyéb női daganatok Vastagbél, végbél és anus EGYÉB daganatok Emésztőrendszer egyéb A éves férfi korosztály daganatok okozta korai halálozása csupán az ajak, a szájüreg és a garat rosszindulatú daganata okozta halálozás esetében alacsonyabb szignifikánsan az országos átlagnál (6. táblázat). Az eltérés mértéke a időszakban igen kedvezően alakult, a halálozás mértéke alig 7%-kal több az országos átlag felénél. A javulás meglátszik a megyeszékhelyek között elfoglalt helyen is, hiszen Debrecen a 9. helyről ( ) a 4. helyre került. Hasonlóan kedvezően változott a nyirok-és vérképzőszervek rosszindulatú daganata miatti korai halálozás a férfiak és a nők esetében egyaránt; bár férfiak esetében a halálokok miatt a es időszakban is az országos átlagot erősen szignifikánsan meghaladt a debreceni halálozás, s a megyeszékhelyek rangsorában az utolsó helyről mindössze egy hellyel való előrelépést jelentett. 17

18 6. táblázat A éves férfiak és nők DAGANATOK okozta halálozásának eltérése DEBRECENBEN az országos átlagtól ( ; ) Halálok Férfiak SHH% (Magyarország 100,0%) Halálozás rangsora Nők SHH% (Magyarország 100,0%) Halálozás rangsora a.) Daganatok 99, ,9 12. Ajak, szájüreg, garat 75,6* ,3 11. Nyelőcső 108, ,3 15. Gyomor 126, ,9 16. Vastagbél, végbél és anus 84, ,9 7. Légcső, hörgő és tüdő 99, ,0 5. Nyirok és vérképzőszervek 210,0*** ,7*** 18. b.) Daganatok 92, ,3 15. Ajak, szájüreg, garat 57,1** ,8 11. Nyelőcső 161,5** ,9 18. Gyomor 139, ,4 16. Vastagbél, végbél és anus 106, ,2 5. Légcső, hörgő és tüdő 92, ,4 10. Nyirok és vérképzőszervek 108, ,8 7. Az országos átlagnál szignifikánsan magasabb alacsonyabb Statisztikailag nem értékelhető A megyeszékhelyek (Pest megyében Budapest) között 1-19 skálán haladva a legalacsonyabb halálozástól (1.) a legmagasabb (19.) felé. *P<0,05; **P<0,01; ***P<0,001 Kiemelkedő, hogy férfiak esetében a nyelőcsőrák okozta halálozás a időszakban szignifikánsan túllépte az országos átlagot (annak több, mint másfélszerese) és Debrecenben a legmagasabb a megyeszékhelyek között. A probléma a nők esetében is észlelhető. Fel kell hívni a figyelmet a gyomorrák okozta korai halálozás mértékére is a férfiak esetében: bár a halálozási többlet nem szignifikáns statisztikailag, de a 17. hely a megyeszékhelyek között minősíti a problémát. A női daganatok miatti korai halálozás javult ugyan az ezredforduló utáni első években az 1990-es évekhez képest, de a időszakban ismét romlott (7. táblázat). Az országos átlaggal szembeni többlet nem szignifikáns ugyan, de a 15. hely a megyeszékhelyek között figyelmeztet Debrecen kedvezőtlen halálozási mutatójára. 18

19 7. táblázat A éves nők NŐI DAGANATOK okozta halálozásának eltérése az országos átlagtól DEBRECENBEN ( ; ) Női daganat SHH% (Magyarország 100,0%) Halálozás rangsora a.) Női emlő 95,8 6. Méhnyak és méhtest 109,3 15. Egyéb női daganat 114,4 16. Női daganat összesen 102,5 10. b.) Női emlő 117,6 15. Méhnyak és méhtest 129,2 15. Egyéb női daganat 69,7 4. Női daganat összesen 111,5 15. *P<0,05; **P<0,01; ***P<0,001 A megyeszékhelyek (Pest megyében Budapest) között 1-19 skálán haladva a legalacsonyabb halálozástól (1.) a legmagasabb (19.) felé. Statisztikailag nem értékelhető 19

20 Emésztőrendszeri betegségek okozta halálozás Az ezredforduló után sem csökkent érdemben Magyarországon a éves lakosság emésztőrendszeri betegségek okozta halálozása az EU átlagokkal szemben akár a 2004 előtti EU átlagot vesszük alapul (EU 15 átlag 8/a. táblázat), akár a jelenlegit (EU 27 átlag 8/b. táblázat), amely már az extrém magas magyar halálozást is tartalmazza. Magyarországon évtizedeken át az emésztőrendszeri betegségek okozta halálesetek többsége alkoholos eredetű májbetegség volt [7,8]. Ma már az arányuk legfeljebb vidéken haladja meg számottevően az 50%-ot, a megyeszékhelyeken általában 50% alatt marad. Kérdés, hogy mennyiben tudható be ez az alkoholizmus visszaszorításának, s mennyiben a halálok-megállapítási sajátosságoknak. A halálok-megállapítási bizonytalanságok feltételezése miatt a WHO megszűntette az alkoholos eredet megkülönböztetését. 8. táblázat A éves magyar férfiak és nők EMÉSZTŐRENDSZERI BETEGSÉGEK okozta halálozásának* alakulása az Európai Unió átlagos halálozásához képest ( ; ; ) Időszak Férfiak Nők relatív halálozási kockázat a.) EU 15 átlag = 1, ,68 4, ,96 3, ,48 3,58 b.) EU 27 átlag = 1, ,42 3, ,84 3, ,43 2,92 *Kor szerint standardizált halálozás (standard: Európa éves férfi ill. női lakossága) Az országos átlaghoz viszonyítva a éves korosztály emésztőrendszeri betegségek okozta halálozása tekintetében a középmezőnyben foglal helyet (9. táblázat), és a halálozás a férfiak esetében szignifikánsan alacsonyabb az országos átlagnál. Feltűnő, hogy az alkoholos eredetű májbetegségek okozta halálozás a férfiak és a nők esetében is a időszakban a rangsorban a 3. helyen szignifikánsan alacsonyabb az országos átlagnál. A időszakban alig haladja meg Debrecenben az alkoholos eredetű májbetegségek okozta korai halálozás az országos átlag felét sőt, a nők esetében az SHH értéke 40,0%. Ugyanakkor elgondolkodtató a nem alkoholos májbetegségek okozta korai halálozás szignifikáns halálozási többlete Debrecenben, amely a években (Kaposvár után a) legmagasabb volt az országban. Mindez alig javult a időszakban. Jogosnak látszik a kérdés: vajon ezek 20

Hódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között

Hódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között Hódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között Az elemzést végezték: a Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar munkatársai 1 A

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

A magyar lakosság egészségi állapota

A magyar lakosság egészségi állapota A -64 éves férfi és női népesség kor szerint standardizált halandóságának alakulása (Magyarország, 193/31-1999) A magyar lakosság egészségi állapota Ádány Róza, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem OEC Népegészségügyi

Részletesebben

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Lokalizáció daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon 2009-20011. 2009 2010 2011 Férfi Nő Össz

Részletesebben

Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról

Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról ÁNTSZ Gödöllői, Aszódi, Veresegyházi Kistérségi Intézete Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról 2008.11.20. Készült Gödöllő Város Önkormányzata Képviselőtestülete számára 1.

Részletesebben

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról T a r t a l o m j e g y z é k 1. BEVEZETÉS... 4 2. ADATFORRÁSOK... 4 3. ELEMZÉSI MÓDSZEREK... 4 4.

Részletesebben

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév

Részletesebben

A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek

A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek II. évfolyam 176. szám 2008. december 17. 2008/176 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek A tartalomból 1 Bevezető 1 A haláloki struktúra változásai

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Herend lakosságának egészségi állapota

Herend lakosságának egészségi állapota ÁLLAMI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TISZTIORVOSI SZOLGÁLAT KÖZÉP DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS INTÉZETE VESZPRÉM Herend lakosságának egészségi állapota 2010. 1 Demográfia Herend város lakosságszáma 2010. január 1-jén 3 447

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

DSD DSD. Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból. Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter

DSD DSD. Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból. Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter MTA SZTAKI Department of Distributed Systems Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter Nemzeti regiszterek Európában

Részletesebben

5.1 Demográfia... 165 5.2 Halálozás... 166 5.3 Megbetegedés... 167 5.4 Társadalmi-gazdasági helyzet... 168 5.5 Egészségmagatartás... 169 5.

5.1 Demográfia... 165 5.2 Halálozás... 166 5.3 Megbetegedés... 167 5.4 Társadalmi-gazdasági helyzet... 168 5.5 Egészségmagatartás... 169 5. A FőBB EGÉSZSÉGPROBLÉMÁK ÖSSZEFOGALALÁSA 5.1 Demográfia... 165 5.2 Halálozás... 166 5.3 Megbetegedés... 167 5.4 Társadalmi-gazdasági helyzet... 168 5.5 Egészségmagatartás... 169 5.6 Környezet-egészségügy...

Részletesebben

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15 A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

Népegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek

Népegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek Népegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek A megelőző orvostan és népegészségtan definiciója A népegészségügy

Részletesebben

2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról

2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról Debrecen, 2011. április Dr. Pásti Gabriella mb. megyei tiszti

Részletesebben

Beszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18.

Beszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Beszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18. Dr. Surján

Részletesebben

Az alapellátásban gyűjtött egészségadatok megbízhatósága

Az alapellátásban gyűjtött egészségadatok megbízhatósága Az alapellátásban gyűjtött egészségadatok megbízhatósága Vokó Zoltán* Debreceni OEC, Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet Biostatisztikai és Epidemiológiai Tanszék *Kardos László és Széles György

Részletesebben

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE Tartalom 1. Az egészségfejlesztési tervet megalapozó háttérkutatás... 3 A térség demográfiai szerkezete... 3 A térség lakosságának szociális-gazdasági helyzete...

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27.

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Az elhízás hatása az emberi szervezetre Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Melyek az élő szervezet elemi életjelenségei közül minőségében testtömeg

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve

Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve E L Ő T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. november 28-i ülésére Tárgy: Tájékoztató

Részletesebben

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató adatok a Kunszentmiklósi kistérség lakosainak egészségi

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató adatok a Kunszentmiklósi kistérség lakosainak egészségi BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A KUNSZENTMIKLÓSI KISTÉRSÉG LAKOSAINAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁRÓL Készítette: Dr. Lehoczki Károly, 213 Tájékoztató

Részletesebben

2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról

2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézete 5000 Szolnok, Ady Endre utca 35-37. 5000 Szolnok, Pf. 22 Telefon: (56) 510-200 Telefax: (56) 341-699 E-mail: titkar@ear.antsz.hu 2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV

ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV Az alábbi oldalakon található adatok közül a félkövér kiemeléssel rendelkezők a szóbeli vizsgán kötelező jellegűek, ezek nem tudása elégtelent eredményez. A többi

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei Homonnai Balázs ACNIELSEN Programstatisztika 2010-2011-2012 Összesen 528 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 191 o 2012:

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét Országosan nem változott az influenzaaktivitás A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok

Részletesebben

A magyar lakosság egészsége nemzetközi összehasonlításban. Vokó Zoltán Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék

A magyar lakosság egészsége nemzetközi összehasonlításban. Vokó Zoltán Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék A magyar lakosság egészsége nemzetközi összehasonlításban Vokó Zoltán Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék Halálozás Haláloki struktúra Tartalom Betegségteher (DALY = korai halálozás és megromlott

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

Jenei Tibor, Szabó Edit, Janka Eszter Anna, Dr. Nagy Attila Csaba Debreceni Egyetem OEC NK Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet

Jenei Tibor, Szabó Edit, Janka Eszter Anna, Dr. Nagy Attila Csaba Debreceni Egyetem OEC NK Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet HIPERTÓNIA GYAKORISÁGÁNAK BECSLÉSE KÜLÖNBÖZŐ EPIDEMIOLÓGIAI TECHNIKÁK ALKALMAZÁSÁVAL A MAGYARORSZÁGI FELNŐTTEK ÉS A MAGYARORSZÁGI FELNŐTT DIABETESES BETEGEK KÖZÖTT ÉS ENNEK KÖLTSÉGHATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI 6. AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI Kovács Katalin FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2009-ben jelentős különbségek mutatkoznak a különböző társadalmi csoportok egészségi állapotában. Az egészségi állapot szoros

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Somogy Megyei Egészség Fórum

TARTALOMJEGYZÉK. Somogy Megyei Egészség Fórum SOMOGY MEGYE LAKOSSÁGÁNAK NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETJELENTÉSE a döntéshozók részére TARTALOMJEGYZÉK 1. 2. 3. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 4.6. 4.7. 4.8. 4.9. 5. 5.1. 5.1.1. 5.1.2. 5.1.3. 5.1.4. 5.1.5. 5.1.6.

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA... 10 1. A népesség családi állapot szerinti összetételének

Részletesebben

prof. Ádány Róza: A prevenció helyzete Magyarországon és viszonya a lakosság egészségi állapotából adódó prioritásokhoz

prof. Ádány Róza: A prevenció helyzete Magyarországon és viszonya a lakosság egészségi állapotából adódó prioritásokhoz prof. Ádány Róza: A prevenció helyzete Magyarországon és viszonya a lakosság egészségi állapotából adódó prioritásokhoz Tartalomjegyzék A hazai népegészségügyi helyzet globális jellemzése 2 A magyar lakosság

Részletesebben

SOMOGY MEGYE. Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Kaposvár, 2013. március 25.

SOMOGY MEGYE. Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Kaposvár, 2013. március 25. SOMOGY MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI GYI HELYZETE Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Kaposvár, 2013. március 25. A NÉPEGN PEGÉSZSÉGÜGYI GYI HELYZET INDIKÁTORAI Területi elhelyezkedés

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 I. FÉLÉV

ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 I. FÉLÉV ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 I. FÉLÉV Az alábbi oldalakon található adatok közül a félkövér kiemeléssel rendelkezők a szóbeli vizsgán kötelező jellegűek, ezek nem tudása elégtelent eredményez. A többi

Részletesebben

Demográfia, csecsemő- és gyermekhalálozás Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet

Demográfia, csecsemő- és gyermekhalálozás Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet Demográfia, csecsemő- és gyermekhalálozás Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet A népegészségügy célja a megelőzése, az egészség megőrzése, az egészségi állapot javítása. A hatásos népegészségügyi

Részletesebben

Miskolc város környezeti és lakossága egészségi állapota 2014.

Miskolc város környezeti és lakossága egészségi állapota 2014. Miskolc város környezeti és lakossága egészségi állapota 2014. Ivóvízminőség Miskolc város ivóvízminősége 2014. évben megfelelő volt. A hatósági vizsgálatok során a fogyasztói hálózaton kijelölt 35 mintavételi

Részletesebben

A lakosság egészségi állapota, különös tekintettel a civilizációs betegségekre

A lakosság egészségi állapota, különös tekintettel a civilizációs betegségekre A lakosság egészségi állapota, különös tekintettel a civilizációs betegségekre KEZÜNKBEN A JÖVŐ KONFERENCIA 2016. február 25. Dr. Biró Krisztina Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

A kistelepülések helyzete az Alföldön

A kistelepülések helyzete az Alföldön A kistelepülések helyzete az Alföldön Központi Statisztikai Hivatal Szeged 2009. augusztus Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-261-9 (internet) ISBN 978-963-235-260-2 (nyomdai) Felelős

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke

A 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke A 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke dr. Nagy Attila, Csenteri Orsolya, Szabó Edit, Ungvári Tímea, dr. Sándor János DE OEC Népegészségügyi Kar DEBRECENI

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

A MAGYAR GYERMEKEK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZŐI (2003) SZAUER ERZSÉBET

A MAGYAR GYERMEKEK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZŐI (2003) SZAUER ERZSÉBET A MAGYAR GYERMEKEK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZŐI (2003) SZAUER ERZSÉBET Az egészségmegőrzés és az egészségvédelem korunk legfontosabb feladatai közé tartozik. Az egészség a társadalom számára a legfontosabb

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

BUDAPEST EGÉSZSÉGTERV 2012

BUDAPEST EGÉSZSÉGTERV 2012 BUDAPEST EGÉSZSÉGTERV 2012 rövıdített változat BUDAPEST EGÉSZSÉGTERV 2012 rövıdített változat Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Népegészségügyi Kar 2012 Szerkesztette: Dr. Ádány Róza

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról. Előterjesztő: Hollósiné Dr. Szentesi Zsuzsanna mb. megyei tiszti főorvos

TÁJÉKOZTATÓ. Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról. Előterjesztő: Hollósiné Dr. Szentesi Zsuzsanna mb. megyei tiszti főorvos KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÁJÉKOZTATÓ Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról Előterjesztő: Hollósiné Dr. Szentesi Zsuzsanna mb. megyei tiszti főorvos Készítette: Kaszásné

Részletesebben

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián 2013 1 Tartalomjegyzék 1. Előszó...3 2. Bevezető...3 3. A baptisták

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-415-6 Készült a

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...6 Beruházás...7 Ipar...7

Részletesebben

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György Harcsa István (1998): A

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor

Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban Dr. Balogh Sándor A betegségfőcsoportokra jutó halálozás alakulása Magyarországon KSH 2004 Általános prevenciós útmutató az összes átlagos kockázatú

Részletesebben

Elérte hazánkat az influenzajárvány

Elérte hazánkat az influenzajárvány Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 3. hét Elérte hazánkat az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

Intenzíven terjed az influenza

Intenzíven terjed az influenza Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 4. hét Intenzíven terjed az influenza A 4. naptári héten tovább nőtt az influenzás panaszok miatt

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

A hazai egészségi állapot változásai 1990 után 1

A hazai egészségi állapot változásai 1990 után 1 A hazai egészségi állapot változásai 1990 után 1 Uzzoli Annamária Ph.D. 2 1. Bevezetés Az egészségi állapot jelenlegi hazai helyzete elsősorban a XX. század második felében bekövetkező társadalmi-gazdasági

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 198/2006. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Baranya Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL 2014 Legfőbb Ügyészség Budapest, 2014 Kiadja: Legfőbb Ügyészség (1055 Budapest, Markó utca 16.) Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Nagy Tibor főosztályvezető ügyész Tartalomjegyzék

Részletesebben

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 8 AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 2008 Kiadja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Budapest, XIII. Visegrádi u. 49. Postacím: 1392 Bp. Pf. 251. Telefon: 270-8000;

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség, népmozgalom Magyarországon az 1980-as évek elejére új demográfiai helyzet állt elő. A XX. század korábbi évtizedeit

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

BKM KH NSzSz Bács-Kiskun Megye lakosainak egészségi állapota 2012

BKM KH NSzSz Bács-Kiskun Megye lakosainak egészségi állapota 2012 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE BÁCS-KISKUN MEGYE LAKOSAINAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA 2012 Intézetvezető: Dr. Balogh Melinda megyei tisztifőorvos Készítette: Dr. Lehoczki

Részletesebben

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 21.

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 21. A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 21. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Monigl István ISSN 0236-736-X Sorozatszerkesztő:

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások 11. fejezet Nemzetközi vándorlás Gödri Irén Főbb megállapítások» Napjaink magyarországi bevándorlását a 24-es EU-csatlakozás és a 211-től bevezetett új állampolgársági törvény hatásai alakítják. A külföldi

Részletesebben

Tájékoztató Nógrád Megye Közgyőlése számára. Nógrád megye egészségi helyzetérıl

Tájékoztató Nógrád Megye Közgyőlése számára. Nógrád megye egészségi helyzetérıl Tájékoztató Nógrád Megye Közgyőlése számára Nógrád megye egészségi helyzetérıl Készült: 2013. május Összeállította: Dr. Surján Orsolya megyei tisztifıorvos Feketéné Dr. Zeke Ildikó megyei tisztiorvos Bertókné

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Miskolc 2008. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 2 2. Alkalmazott munkamódszer... 6 3. Tényállapot összefoglalása, várható tendenciák előrejelzése...

Részletesebben