AZ ÉLETESÉLYEK TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON Uzzoli Annamária 1

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ ÉLETESÉLYEK TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON Uzzoli Annamária 1"

Átírás

1 Bevezetés AZ ÉLETESÉLYEK TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON Uzzoli Annamária 1 Miközben a fejlett országokban az utóbbi időben egyfajta értékmérő vált az egészség, illetve az egészségre orientált életmód, addig Közép- és Kelet-Európa országaiban a rendszerváltozás átmeneti folyamatai tovább rontották a népesség egészségi állapotát. Ráadásul Magyarország rendkívül kedvezőtlen morbiditási (megbetegedési) és mortalitási (halálozási) helyzete szinte egyedülálló az egykori szocialista országok körében is: ennél rosszabb egészségi állapot már csak a szovjet utódállamokban tapasztalható. A születéskor várható átlagos élettartam és a csecsemőhalálozás összetett módon fejezi ki az életesélyeket, hisz mindkét mutató alakulásában meghatározóak a halálozási viszonyok. A halálozási arányok a kormegoszlástól függenek: ha a népesség öregszik, akkor a halálozási arány is növekszik. A különböző kormegoszlású népesség mortalitásának összehasonlítását a születéskor várható átlagos élettartam kiszámítása teszi lehetővé. Így egy adattal lehet a populáció halandósági szintjét jellemezni. Minél jobbak a halálozási viszonyok, annál magasabbak a születéskor várható átlagos élettartamok. A magas csecsemőhalálozási arányszám ugyanakkor befolyásolja az ország reprodukciós folyamatait, halálozási viszonyait és a születéskor várható átlagos élettartam alakulását. Ez az oka annak, hogy az életesélyek tárgyalása során a továbbiakban ezt a két mutatót alkalmazom. A tanulmány célja egyrészt az életesélyek hazai változásainak; másrészt jelenlegi területi különbségeinek bemutatása. A vizsgálat térbeli keretét elsősorban a megyei szint alkotja, időbeli keretét pedig leginkább a XX. század második felének, főleg az közötti időszak adatbázisa teszi ki. Hipotézisem, hogy a rendszerváltozás előtt az ország kedvezőtlen egészségi állapotú térségeinek életesélyei romlottak leginkább 1990 után. Az egészségi állapot változásai a XX. században A mai Magyarország területét alapul véve a XIX. század közepétől kezdődött az egészségi állapot lassú javulása hazánkban a halálozások csökkenő tendenciájával párhuzamosan. A XX. század első felében a háborús eseményektől és következményeiktől elsősorban a járványoktól - eltekintve a javulás elsősorban a fertőző megbetegedések közülük is leginkább a tbc visszaszorításával, illetve a csecsemő- és gyermekhalandóság, valamint az anyai halálozás mérséklődésével magyarázható után tovább folytatódott az egészségi állapot javulása, ugyanis minden életkorban, különösen a 35 éven aluliak körében javultak a halálozási viszonyok. Lényegében a hatvanas évek közepéig a halandóság hazánkban hasonlóképpen javult, mint a többi európai országban, sőt a fertőző betegségek csökkentése révén nagyobb mértékben, mint a fejlett európai országokban (Józan, P. 1994a). Azonban az évtől kezdve folyamatos romlásnak indult hazánk nyers halálozási arányszáma (Klinger, A. 1985), s azóta az egészségi állapot folyamatos rosszabbodásának vagyunk szemtanúi. Az egészségi állapot jelenlegi hazai helyzete elsősorban a XX. század második felében kialakult mortalitási és morbiditási helyzet, sőt részben a demográfiai helyzet következménye. A magyarországi halálozások alakulását alapvetően két tényező határozta és határozza meg a hatvanas évek óta (Balázs, J. Horváth, R. 1993): 1 Tudományos segédmunkatárs - ELTE TTK Regionális Földrajzi Tanszék (1117 Budapest, Pázmány P. sétány 1/C; /1738; Fax: ) 1

2 1. A népesség fokozatos elöregedése maga után vonta a halálozások számának emelkedését. 2. A kor szerinti halálozási arány 1945 után az első húsz évben határozottan javult minden korcsoportban, aztán később főleg a 30 évnél idősebb korcsoportokban először lassúbb, majd gyorsabb romlása következett be. Magyarországon a XX. század második felében a halálozási viszonyok két alapirányzata alakult ki: az közötti időszakban a halálozási arány alacsony szintre süllyedt, az közötti időszakban pedig fokozatosan emelkedett (Józan, P. 1989). Így a hazai halálozások történeti alakulásában 1945 után javuló, romló és változatlan tendenciák következtek be, melyek okai különbözőek voltak a rendszerváltozás előtt, s azt követően előtt a következő időszakok különíthetők el (Klinger, A. 1985): : A háborús események, a háborús sérülések következményei, a táplálkozási hiányosságok miatt rendkívül rossz volt az egészségi állapot és magas volt a halálozási arány (1. ábra) : A halandóság kezdetben egyenletes, később gyorsuló javulása következett be, melyet még az öregedés lassan meginduló folyamata is csak alig befolyásolt. Elsősorban a csecsemő- és gyermekkorú, valamint a 35 év alatti népesség halandósága jelentős mértékben és következetesen javult ebben az időszakban. A születéskor várható átlagos élettartam 61,9 évről 69,4 évre emelkedett : Megindult a halálozások számának és a lakosság számához viszonyított arányának fokozatos emelkedése, a magyar népesség egészségi állapotának romlása. A rosszabbodás leginkább a év közötti népességet érintette az idült nemfertőző betegségek arányának növekedésével. Ebben az időszakban a halálozási arány emelkedő irányzata 73%-a a népesség öregedésével, 27%-a a kor szerinti halálozások növekvő gyakoriságával magyarázható (Józan, P. 1991) : A nyers halálozási arányszám 1966-tól kezdődő romlása mélypontját a rendszerváltozás előtt 1983-ban és 1985-ben érte el 13,9 -es értékkel (évi halálozással) (2. ábra). Ekkor a halálozások növekedése már nemcsak az öregedési folyamat előre haladásának következménye, hanem a 30 éven felüli korcsoportok halandóságának további romlása : A halálozások számának kismértékű csökkenése történt, a nyers halálozási arányszám 1988-ban 13,2 volt (2. ábra). Ebben az időszakban a lassan meginduló, csekély javulás azonban nem eredményezett hosszútávon kedvező eredményeket, mert a rendszerváltozás közvetlen és közvetett társadalmi, gazdasági és szociális hatásai az egészségi állapot ismételt rosszabbodásával jártak. A rendszerváltozást követően pedig a következő hosszabb-rövidebb időszakok elkülönítése javasolt (Józan, P. 2003): : A halálozási viszonyok erőteljes romlása következett be, elérve a XX. század második felének legmagasabb értékét: a nyers halálozási arányszám 1993-ban 14,6 volt (évi halálozás) (2. ábra) : A halálozások stagnáltak, a nyers halálozási arányszám legkedvezőbb értéke (13,7 ) 1997-ben volt tapasztalható. Mindeközben a születéskor várható átlagos élettartam lassú emelkedése indult meg Magyarországon től: A halálozások számának enyhe mérséklődése tapasztalható. Ugyan a mutatók nem javultak, de nem is romlottak nagyobb mértékben tovább, hanem egy magas szinten állandósultak (Józan, P. 2002). A nyers halálozási arányszám 2002-ben 13,1 volt. 2

3 1. ábra A nyers halálozási arányszám között ötéves átlagokban 14 13, ,5 ezrelék 12 11, , évek átlaga 2. ábra A nyers halálozási arányszám között 14,8 14,6 14,4 14,2 ezrelék 14 13,8 13,6 13,4 13, évek A halálozási viszonyok, s így részben az egészségi állapot változására bizonyos mértékben hatással voltak a hazai népmozgalmi folyamatok is. Közülük leginkább az élveszületések és a természetes szaporodás XX. századi alakulása a legfontosabb: 1945 után az élveszületések folyamatos, lassú csökkenését a halálozások folyamatos, egyenletes növekedése követte, majd 1981-től pedig az azóta is tartó természetes fogyás következett be (3. és 4. ábra). A természetes szaporodás XX. századi változásaihoz természetesen hozzá kell tenni, hogy a két világháború hatására a természetes fogyás jelensége már 1981 előtt is tapasztalható volt: között átlagban évente -4,4 -kel csökkent a népesség, majd a természetes fogyás újbóli megjelenése 1945-ben történt meg (-4,7 ). A magyar népesség több mint húsz éve fogy, miközben a fogyás mértéke is fokozatosan növekedett. A természetes szaporodás utolsó pozitív mérlegének éve 1980 volt (0,3 ): 1979-ben még ez az érték 2,2 volt, azaz két év alatt a természetes szaporodás értéke 1,9 -kal romlott. 3

4 3. ábra A természetes szaporodás Magyarországon között ötéves időszakokban ezrelék évek átlaga Élveszületések Halálozások Természetes szaporodás, fogyás 4. ábra A természetes szaporodás Magyarországon között ezrelék Élveszületések Halálozások Természetes szaporodás, fogyás Az életesélyek változásai Magyarországon Magyarország népességének halálozási viszonyai európai mértékkel mérve mindig rosszak voltak a XX. század folyamán, az epidemiológiai fejlődésben meglévő elmaradottság tükröződött az alacsony születéskor várható átlagos élettartamokban 2. 2 A mortalitáshoz kapcsolódó mutatók a különféle élettartam-mutatók, amelyek az életesélyekről tájékoztatnak. A halandósági táblák alapján számolják ki úgy, hogy az adott évi koréves halálozásból indulnak ki, s megnézik, hogy az adott életkort megélők milyen valószínűséggel halnak meg a következő születésnapjuk előtt, azaz milyen a halálozási valószínűségük. Így az élettartam-mutatók életévekben kifejezett átlagértékek (Józan P. 1996). Legismertebb a születéskor várható átlagos élettartam, amely azt mutatja meg, hogy adott év élve szülöttjei hány évet élnének, ha a születésük évében meglévő korspecifikus halálozási viszonyok változatlanul folytatódnának. Kiszámítása tehát nem az adott évben születettek, hanem az adott évben meghaltak korspecifikus mortalitási mutatóin alapszik. 4

5 A születéskor várható átlagos élettartam 1945 után még csak 62 év volt hazánkban, azonban a halálozási viszonyok javulásával párhuzamosan 1970-re elérte a 70 évet: között látványos mértékben növekedett a mutató értéke (5. ábra). Az életkilátások 5. ábra A születéskor várható átlagos élettartam alakulása Magyarországon között élettartam év, illetve évek átlaga Együtt Férfi Nő javulásának túlnyomó része az közötti időszakban következett be: a születéskor várható átlagos élettartam 5,4 évvel évi 0,8 évvel növekedett, majd az közötti időszakban 2,7 évvel évi 0,3 évvel növekedett a mutató értéke (Józan, P. 1999). A hetvenes években stagnált, a nyolcvanas évektől pedig változó mértékkel, de csökkent a születéskor várható átlagos élettartam: mélypontja 1985-ben volt, abban az évben születettek átlagosan csak 69 évre számíthattak. A nyolcvanas évek folyamán az életesélyek kisebb mértékben javultak 1988-ban, majd egy hosszabb rosszabbodó időszak következett. A nyolcvanas évek folyamán lényegében év között ingadozott a mutató értéke. Az elmúlt évtized során 1993-ban a születéskor várható átlagos élettartam az évi szintre csökkent, majd évekig stagnált az értéke tól lassú emelkedés történt, s értéke ismét meghaladta a 70 évet, 2000-től a 71 évet, 2002-től pedig a 72 évet. A kilencvenes évek második felében a korábbi időszakhoz képest a születéskor várható átlagos élettartam fokozatos emelkedése tapasztalható, amely a halandósági viszonyok összességében kedvező alakulását eredményezte (Vukovich, G. 2002). A közelmúltbeli kismértékű javulás ellenére európai szinten továbbra is nagyon alacsony hazánkban a születéskor várható átlagos élettartam. A nők születéskor várható átlagos élettartama kisebb törésekkel tendenciájában fokozatosan emelkedett 1945 után, azonban a férfiaknál jelentősebb visszaesések voltak tapasztalhatók, így a két nem életesély-különbségei is fokozatosan növekedtek. A XIX. század utolsó évtizedeiben a csecsemőhalandóság olyan magas volt Magyarországon, hogy jelentős mértékben befolyásolta hazánk általános halandóságát: ebben az időszakban a csecsemők 25-30%-a első születésnapja előtt meghalt. A XX. század első 3 Az közötti időszakban a mutató értéke ötéves időszakok átlagának felel meg. 5

6 felében aztán a csecsemőhalandóság 4 igen nagymértékben csökkent, bár mindkét világháború vége felé 150 fölé emelkedett az aránya. Értéke 1945-ben 170, 1947-ben 110, ben 94, 1955-ben 49, 1965-ben 39, 1975-ben 35,9 volt. A javulás az ötvenes évek folyamán volt a legerőteljesebb (6. ábra), a hatvanas és hetvenes évek közepe között stagnált, majd a hetvenes évek közepétől ismételt javulásnak indult. A csökkenés folyamatos, bár igaz, 6. ábra A csecsemőhalálozási arányszám változása Magyarországon között év, illetve évek átlaga ,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0 ezrelék az utóbbi években mérsékeltebb volt a csökkenés, de így is 10 alatti a mutató értéke. Azonban ez az érték is kétszerese az Európai Unió átlagának: a fejlett európai országokban a csecsemőhalálozási arányszám már 5 alá került. A csecsemőhalandóság csökkenéséhez hozzájárult, hogy 1945 után megváltozott a neonatális 5 és posztneonatális időszak halálozási gyakoriságának relatív súlya. A csecsemőhalálozás endogén és exogén okainak történeti alakulása összefügg az egészségügyi ellátó-hálózat fejlődésével. Az közötti időszakban elsősorban a posztneonatális, exogén halálokokra visszavezethető mortalitás csökkent az egészségügy higiénés feltételeinek javulásával. A hatvanas évek közepe óta a csecsemőhalandóság csökkenése nagyrészt a halvaszületések arányának visszaesésével is magyarázható. Ettől az időszaktól kezdve javult a peri-; neo- és a posztneonatális csecsemőhalandóság (Klinger, A. 1985). Így 1965-től a csecsemőhalandóságot nagyobbrészt a koraszülöttek gyakorisága határozza meg. A kis súlyúak, a koraszülöttek, a fejlődési rendellenességgel születettek (endogén tényező), a születés közben létrejött sérülések áldozatai jelenleg a neonatális csecsemőhalandóság magasabb arányát eredményezik. Az 4 Adott évben 1000 élve szülöttre jutó egy éves kor alatti halálozások száma. A mutató alakulásából következtethetünk az adott ország társadalmi-gazdasági fejlettségére. 5 Az ország egészségügyi ellátásának minőségét a következő csecsemőhalálozási arányszám típusok (Whitelegg, J. 1982) jellemzik: a perinatális, születés körüli (a szülést közvetlenül megelőző és a szülést követő néhány óra) halálozási arányszám 1000 élve szülöttre számítva; a neonatális (újszülött-kori) halálozási arányszám adott évben 1000 élveszülöttre jutó 28 napos kor alatti halálozások száma; a posztneonatális (újszülött-kor utáni) halálozási arányszám a 28 napos kor és az egy éves kor közötti halálozások száma 1000 élve szülöttre számítva. Ezen kívül szokás megkülönböztetni a prenatális, születés előtti halálozást: a magzati veszteséget (magzati halálozások, terhesség-megszakítások) az adott év 100 élve szülöttjére; valamint az anyai halálozást az adott év élve szülöttjére kiszámítva. 6

7 újszülöttek különösen a 2500 gramm alatti súlyúak háromnegyedét a neonatális időszakban, a születést követő 0-6 nap közötti életszakaszban veszítjük el (Szauer, E. 2000). Az életesélyek megyei különbségei Az elmúlt tíz év alatt a születéskor várható átlagos élettartam alapján a megyék egymáshoz viszonyított helyzete nem vagy csak alig változott, azaz a kilencvenes évek elején és most is ugyanazok a jobb és a rosszabb életesélyű megyék ben az országos átlag feletti megyék Békés, Csongrád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Jász- Nagykun-Szolnok, Tolna, Vas, Veszprém, Zala, illetve Budapest; míg 1999-ben Baranya, Békés, Csongrád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Heves, Veszprém, Zala, illetve Budapest voltak. A kilencvenes években a mutató tíz éves átlaga alapján (7. ábra) az életesélyek térszerkezetében körvonalazódik egy kedvező (Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém megyével Északnyugat-Magyarország) és egy kedvezőtlen (Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével Északkelet-Magyarország) helyzetű térség. Ez utóbbi megyékben a születéskor várható átlagos élettartam az elmúlt tíz évben mindig az országos átlag (1. táblázat) alatt volt. Így a legjobb (Győr-Moson-Sopron) és a legrosszabb (Borsod- Abaúj-Zemplén) helyzetű megye lakosságának életesélyében 2,6 év a különbség úgy, hogy Győr-Moson-Sopron megyében másfél évvel jobbak voltak az életesélyek az országos átlagnál 1999-ben (1. táblázat). A születéskor várható átlagos élettartam nemek szerinti megoszlása szintén a területi különbségeket bizonyítja. Az életesélybeli különbség 1980-ban a férfiak mutatója alapján 3,1 év volt Győr-Moson-Sopron (67,5 év) és Bács-Kiskun (64,4 év) megye között, míg a nők alapján 2,4 év volt Vas (74,9 év) és Somogy (72,5 év) megye között ben a férfiak életesély-különbsége 3,4 évre emelkedett Győr-Moson-Sopron (66,8 év) és Szabolcs- Szatmár-Bereg (63,4 év) megye között. A nők esetében ez a különbség 2,5 év volt Győr- Moson-Sopron (75,0 év) és Komárom-Esztergom (72,5 év) megye között ben a férfiak születéskor várható átlagos élettartamában Győr-Moson-Sopron (68,2 év) és Szabolcs- Szatmár-Bereg (64,7 év) megye között 3,5 év volt a különbség, a nőknél pedig Győr-Moson- Sopron (76,3 év) és Somogy (73,8 év) megye között a különbség 2,5 év volt. A születéskor várható átlagos élettartam nemek szerinti megoszlása (8. és 9. ábra) szintén Északkelet- Magyarország kedvezőtlen helyzetét jelzi. 7. ábra A születéskor várható átlagos élettartam országos átlagától való eltérés,

8 1. táblázat A születéskor várható átlagos élettartam területi különbségei Megyék Budapest 69,9 70,1 69,9 69,9 70,4 70,7 71,1 71,3 71,6 71,6 Baranya 69,1 68,8 68,8 68,8 69,6 69,5 69,9 70,1 70,4 70,7 Bács-Kiskun 68,6 68,9 68,1 68,0 68,2 68,5 69,9 70,2 69,7 70,0 Békés 69,9 70,1 69,3 69,8 70,5 70,3 70,5 71,2 70,8 70,8 Borsod-Abaúj- Zemplén 67,9 67,9 67,8 67,3 67,7 68,6 69,3 69,1 69,6 69,6 Csongrád 69,5 69,5 69,4 69,7 70,5 70,3 70,3 70,9 70,6 70,8 Fejér 69,5 68,9 68,8 69,2 69,8 69,7 70,3 70,1 70,5 70,7 Győr-Moson- Sopron 70,8 70,6 70,3 70,7 70,5 70,0 71,6 72,1 71,7 72,1 Hajdú-Bihar 69,6 69,8 69,6 69,1 69,6 70,1 70,4 70,7 70,3 70,6 Heves 70,0 69,1 68,9 69,5 69,4 69,9 71,0 71,0 70,7 70,8 Jász-Nagykun- Szolnok 69,3 69,7 69,4 69,5 69,4 69,7 70,2 70,4 69,9 70,4 Komárom- Esztergom 68,3 68,5 68,1 68,5 68,8 68,9 69,3 70,0 70,3 70,2 Nógrád 69,2 69,5 68,9 67,9 68,7 69,1 69,8 69,9 70,3 70,2 Pest 68,5 68,5 68,2 68,6 68,9 69,2 69,5 70,2 69,9 70,2 Somogy 69,1 68,8 68,4 68,6 69,3 69,1 69,2 69,9 69,8 69,3 Szabolcs- Szatmár-Bereg 68,2 67,5 67,6 67,1 67,1 68,0 69,3 69,5 69,7 69,7 Tolna 69,4 69,4 68,8 68,9 69,5 69,9 70,0 70,4 71,0 70,1 Vas 69,9 70,7 69,9 69,9 70,8 70,7 70,9 71,5 70,8 70,5 Veszprém 70,2 70,0 70,0 70,3 69,9 70,6 70,9 71,4 71,0 71,4 Zala 70,1 69,9 69,9 68,9 69,2 70,3 70,7 70,9 70,7 70,7 Magyarország 69,3 69,3 69,1 69,1 69,4 69,8 70,3 70,8 70,5 70,6 8. ábra A férfiak születéskor várható átlagos élettartama 1999-ben 8

9 9. ábra A nők születéskor várható átlagos élettartama 1999-ben A 45 éves korban még várható átlagos élettartam a középkorú népesség életesélyeit fejezi ki, mely hazai szempontból különösen a férfiak halandósági viszonyai miatt fontos információ-hordozó. A férfiak 45 éves korban még várható átlagos élettartama 1980 és 1990 között csökkent, 1990 és 1999 között gyakorlatilag nem változott és 1990 között a vizsgált mutató legnagyobb mértékben Borsod-Abaúj-Zemplén (-2,1 év) és Nógrád (-2,0 év) megyében romlott, s alig változott a fővárosban (-0,2 év). Az 1990 és 1999 közötti változások kapcsán minden megyében javultak 45 éves korban az életesélyek, kivéve Somogy megyét, ahol 0,9 évvel romlott. A nők 45 éves korban még várható átlagos élettartam 1980 és 1990 között a férfiakéval ellentétben alig változott, 1990 és 1999 között pedig enyhén növekedett: 1999-ben a mutató legkedvezőbb értéke Győr-Moson-Sopron (33,1 év), Veszprém (32,8 év) és Heves (32,7 év) megyében volt, a legkedvezőtlenebb pedig Somogy (31,2 év) és Borsod- Abaúj-Zemplén (31,5 év) megyében és 1999 között a nők 45 éves korban még várható átlagos élettartam növekedése Komárom-Esztergom (1,5 év) és Baranya (1,3 év) megyében volt a legnagyobb. A 65 éves korban még várható átlagos élettartam az idősödő népesség még hátralevő életkilátásairól tájékoztat. A férfiak 65 éves korban még várható átlagos élettartama 1980 és 1999 között lényegében nem változott: 1999-ben a mutató alapján a 65 éves korú férfiak a leghosszabb várható átlagos élettartamra Győr-Moson-Sopron megyében és Budapesten (12,8 év), legrövidebbre Somogy és Nógrád (11,3 év) számíthattak. A nők 65 éves korban még várható átlagos élettartama 1980 és 1990 között alig változott, 1990 és 1999 között valamelyest emelkedett: 1999-ben a mutató értéke a legjobb a fővárosban (16,2 év), Győr- Moson-Sopron és Csongrád (16,1 év) megyében, a legrosszabb pedig Somogy (15,1 év), Nógrád (15,2 év) és Pest (15,3 év) megyében volt és 1999 között a nők 65 éves korban még várható átlagos élettartam növekedése Komárom-Esztergom (1,4 év), Fejér (1,2 év) és Baranya (1,1 év) volt a legnagyobb. A várható átlagos élettartam vizsgált mutatói alapján hazánk északnyugati része (Győr- Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém megye) kedvező, az északkeleti rész (Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) pedig kedvezőtlen helyzetű. Szintén jók az életesélyek a fővárosban, annak ellenére, hogy Pest és Nógrád megyében viszonylag kedvezőtlenül alakultak a mutatók az elmúlt húsz év során. Az ország nyugati felében Somogy megye helyzete nemcsak a Dunántúlon, hanem az országban is egyike a legrosszabbaknak. 9

10 Az egy éven belül meghalt csecsemők aránya igen érzékenyen fejezi ki egy adott terület társadalmi-gazdasági fejlettségét, a lakosság szociális viszonyait, a helyi egészségügyi ellátás színvonalát (Paksy, A. 2002), azért igen jellemző információ-hordozó az életesélyekről is. A csecsemőhalálozások hazánkban a XX. század folyamán folyamatosan és igen nagymértékben csökkentek, amely együtt járt a megyék közötti eltérések mérséklődésével is (10. ábra). A különbségek bizonyítására a Hoover-indexet alkalmaztam A Hoover-index 6 alapján a csecsemőhalálozások legnagyobb területi különbségei a nyolcvanas évek elején voltak (H=21,2%), azóta a felére csökkent a mutató értéke, annak ellenére, hogy a kilencvenes évek elején egy kisebb fokozódás volt tapasztalható a különbségekben a nyolcvanas évek második feléhez képest. A kilencvenes évek közepétől a csecsemőhalálozások területi különbségei stagnálnak, a Hoover-index értéke 10% körüli. A csecsemőhalálozások számának csökkenése és a területi különbségeinek mérséklődése elsősorban az egészségügyi ellátóhálózat javulásával magyarázható. Nemcsak országos szinten, hanem minden megyében folyamatosan csökkent a csecsemőhalálozások száma az elmúlt 22 évben (2. táblázat): Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ugyan a mutató közötti átlaga egy kisebb növekedést mutat átlagához képest. Azonban az élveszületések magasabb száma 1992-ig Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és 1999-ig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében biztosítani tudta a természetes szaporodás pozitív egyenlegét az országon belül, elsősorban a cigány népesség országos átlaghoz képesti igen magas aránya miatt. Tehát a magasabb és kisebb mértékben növekedő élveszületési szám maga után vonta kissé magasabb csecsemőhalálozást is ebben a két megyében. 10. ábra A csecsemőhalálozás megyei egyenlőtlenségei a Hoover-index alapján évek % Tekintettel arra, hogy évenként is jelentős ingadozások vannak egy-egy megye csecsemőhalálozásában, ezért ennek kiegyenlítésére és átlagával dolgozom. A megyei csecsemőhalálozások tízéves átlagának ugyanezen időszakok országos átlagától való eltérései (11. és 12. ábra) a következő eredményekre vezettek: nőtt azon megyék száma, melyek a kilencvenes években a nyolcvanas évekhez képest az országos átlag alá kerültek a csecsemőhalálozási arányszám alapján. A legnagyobb mértékű javulás Pesten és Budapesten tapasztalható, a javulás tíz év alatt több mint 19 százalékpont volt. Fejér megyében azonban 6 (H= x i -f i /2), ahol x i = csecsemőhalálozási arány; f i = népesség arány. 10

11 2. táblázat A csecsemőhalálozás alakulása (ezrelék) a megyékben ötéves átlagokban, illetve években Budapest 23,1 18,1 13,1 9,2 10,0 8,8 6,7 Bács-Kiskun 20,5 17,5 14,5 10,1 9,3 6,6 6,5 Baranya 20,1 14,7 12,3 9,2 9,8 8,1 4,3 Békés 20,4 20,0 16,6 11,2 8,6 7,9 6,5 Borsod-Abaúj-Zemplén 19,1 19,3 15,4 10,2 9,6 10,3 10,5 Csongrád 16,5 13,8 13,0 7,3 8,1 8,5 7,3 Fejér 19,0 15,8 13,7 11,5 8,9 5,9 6,5 Győr-Moson-Sopron 17,9 14,1 11,9 8,8 10,7 6,6 7,0 Hajdú-Bihar 17,9 17,3 13,3 8,8 8,5 4,1 5,2 Heves 22,7 16,2 13,3 10,0 6,2 7,6 8,9 Jász-Nagykun-Szolnok 19,8 16,3 12,9 10,4 8,7 7,7 7,0 Komárom-Esztergom 18,4 15,7 12,0 10,0 8,8 7,4 7,7 Nógrád 19,4 14,8 12,6 10,9 6,1 8,2 8,1 Pest 23,5 20,3 13,6 10,0 8,5 8,2 5,8 Somogy 23,3 18,8 15,4 12,4 8 12,9 6,9 Szabolcs-Szatmár-Bereg 22,1 22,8 16,2 11,7 11,7 11,0 9,2 Tolna 22,1 17,2 12,8 8,7 11,8 7,2 9,4 Vas 17,2 16,8 12,0 8,3 7,6 6,5 9,9 Veszprém 18,8 15,9 13,2 8,7 7,8 5,7 4,7 Zala 21,2 13,9 10,9 9,2 11,2 9,3 9,4 Magyarország 20,1 17,0 13,4 9,7 9,2 8,1 7,2 Forrás: Demográfiai évkönyvek romlás következett be: a megye a nyolcvanas években több mint öt százalékponttal az országos átlag alatt volt, azonban a kilencvenes években körülbelül ugyanennyi százalékponttal az országos átlag fölé került. A nyolcvanas években a vizsgált mutató alapján legkedvezőbb Csongrád, legkedvezőtlenebb helyzetű pedig Szabolcs- Szatmár-Bereg megye volt; míg a kilencvenes évek legkedvezőbb helyzetű megyéje Vas, legkedvezőtlenebbje pedig ismételten Szabolcs-Szatmár-Bereg megye volt. A csecsemőhalálozási arányszám évi adatai alapján a legrosszabb helyzetű megyék Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint a Dunántúlról Vas, Zala és Tolna megyék (13. ábra). A legjobb helyzetű Hajdú-Bihar, Pest, Veszprém és Baranya megye. A csecsemőhalálozások területi különbségei kapcsán Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye tartós kedvezőtlen helyzete regisztrálható. Míg az előbbi megyében 2000-től romlott a mutató értéke, addig az utóbbiban javulás (2001-ben 11,0 ; 2002-ben 9,2 ) történt. 11

12 11. ábra A csecsemőhalálozási arányszám megyénkénti átlaga és az országos átlagtól való eltérése között Csongrád Győr-Moson-Sopron Vas Nógrád Komárom-Esztergom Veszprém Fejér Baranya Zala Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Bács-Kiskun Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Tolna Békés Budapest Somogy Pest Szabolcs-Szatmár-Bereg Magyarország=100% 12. ábra A csecsemőhalálozási arányszám megyénkénti átlaga és az országos átlagtól való eltérése között Vas Zala Csongrád Győr-Moson-Sopron Baranya Komárom-Esztergom Tolna Budapest Hajdú-Bihar Veszprém Heves Jász-Nagykun-Szolnok Nógrád Pest Bács-Kiskun Fejér Borsod-Abaúj-Zemplén Somogy Békés Szabolcs-Szatmár-Bereg Magyarország=100% 12

13 13. ábra A csecsemőhalálozási arányszám 2002-ben Konklúzió Magyarországon az közötti időszakban halálozási mutatóink javuló tendenciája az európai országok körében kedvező helyzetet biztosított hazánknak: a várható átlagos élettartamok növekedését ebben az időszakban a megelőző és gyógyító tevékenység fejlődése okozta, miközben az észak- és nyugat-európai országokban ez a fejlődés korábban zajlott le, s erre az időszakra már nem voltak olyan tartalékok, amelyek további látványos fejlődést okoztak volna (Józan, P. 1994b). Ennek eredményeképpen lemaradásunk a legkedvezőbb mortalitású európai országoktól fokozatosan csökkent. Az 1965 utáni időszakban a mortalitási viszonyok, s így az egészségi állapot romlása azonban olyan mértékű volt hazánkban, hogy néhány évtized alatt a legkedvezőtlenebb helyzetű országok közé kerültünk. Halálozási viszonyaink romló tendenciája alapvetően befolyásolták életkilátásainkat: az életesélyek rosszabbodása és területi differenciálódása szintén a hatvanas évek közepe óta tart. A területi különbségek növekedése elsősorban a rendszerváltozás átmeneti folyamataival erősödött, s elsősorban az eleve rossz egészségi állapotú megyéket (térségeket) érintette. Ez a hatás olyan mértékű volt a kilencvenes évek elején, hogy az akkor s természetesen a kilencvenes évek előtt is már rossz életesélyű megyék helyzete romlott tovább. A kilencvenes évek közepén az egészségi állapot romlásában bekövetkezett mérséklődés az ország jobb helyzetű térségeiben (leginkább Északnyugat-Magyarországon) az életkilátások kedvezőre fordulását eredményezte. Az életesélyek javulása azonban a legrosszabb helyzetű térségekben (leginkább Északkelet-Magyarországon) azonban még nem tapasztalható. Irodalom Balázs, J. Horváth, R. (1993): Bevezetés a demográfiába. - József Attila Tudományegyetem, Állami- és Jogtudományi Kar, Szeged Demográfiai évkönyv Központi Statisztikai Hivatal, Budapest Józan, P. (1989): A halálozási viszonyok néhány jellegzetessége Magyarországon. - Info Társadalomtudomány pp Józan, P. (1991): A halandóság néhány jellegzetessége Magyarországon az 1980-as években. - -Info Társadalomtudomány o. 13

14 Józan, P. (1994a): Epidemiológiai válság Magyarországon a kilencvenes években I. - Statisztikai Szemle 1-2. pp Józan, P. (1994b): Epidemiológiai válság Magyarországon a kilencvenes években II. - Statisztikai Szemle 3-4. pp Józan, P. (1999): A halálozási viszonyok alakulása Magyarországon in: Fokasz, N. Örkény, A. (szerk.): Magyarország társadalomtörténete Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, pp Józan, P. (2002): A halandóság alapirányzata a 20. században, és az ezredforduló halálozási viszonyai Magyarországon. - Magyar Tudomány 4. pp Józan, P. (2003): Az ezredforduló népesedési viszonyai Magyarországon. - in: Ádány, R. (szerk.): A magyar lakosság egészségi állapota az ezredfordulón. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, pp Klinger, A. (1985): Magyarország népesedése az elmúlt negyven évben. - Statisztikai Szemle 4-5. pp Paksy, A. (2002): A népesség egészségi állapota. - in: Életminőség és egészség. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, pp Szauer, E. (2000): A csecsemőhalandóság és a terhesgondozás területi alakulása a kilencvenes években. - Demográfia 4. pp Vukovich, G. (2002): Főbb népesedési folyamatok. - in: Kolosi, T. Tóth, I. Gy. Vukovich, Gy. (szerk.): Társadalmi riport. Társadalomkutatási Intézet Rt., Budapest, pp Whitelegg, J. (1982): Inequalities in health care: Problems of access and provision. - - Straw Barnes, Retford, Notts. 14

A évi demográfiai adatok értékelése. Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet

A évi demográfiai adatok értékelése. Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet A 212. évi demográfiai adatok értékelése Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet Tartalom Népesség száma, megoszlása Élveszületések Magzati veszteségek Születés körüli halálozás Csecsemőhalálozás

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Az almatermesztés időjárási

Az almatermesztés időjárási Az almatermesztés időjárási vonatkozásai Tőkei László, Sepsi Panna Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék 1118 Budapest, Villányi út 29-43. K épület, 3. emelet

Részletesebben

Demográfia, csecsemő- és gyermekhalálozás Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet

Demográfia, csecsemő- és gyermekhalálozás Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet Demográfia, csecsemő- és gyermekhalálozás Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet A népegészségügy célja a megelőzése, az egészség megőrzése, az egészségi állapot javítása. A hatásos népegészségügyi

Részletesebben

Természetes népmozgalom

Természetes népmozgalom Természetes népmozgalom Termékenység és halandóság Termékenység fertilitás Nem minden nő ad gyermeknek életet De egy nő élete során több gyermeknek is adhat életet Halandóság mortalitás Mindenki meghal

Részletesebben

Tovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések többségéért.

Tovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések többségéért. Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2016. 6. hét Tovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Lokalizáció daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon 2009-20011. 2009 2010 2011 Férfi Nő Össz

Részletesebben

A HALANDÓSÁG ALAKULÁSA

A HALANDÓSÁG ALAKULÁSA 4. Az átlagos szülési kor egyenletesen emelkedett a kerületekben az utóbbi 15 évben, mérsékelt különbség növekedés mellett. Hipotézisünk úgy szól, hogy a kerületi átlagos szülési kor párhuzamosan alakul

Részletesebben

2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA

2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA 2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett ágazatok miatt és

Részletesebben

2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA

2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA 2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett ágazatok miatt

Részletesebben

2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett

Részletesebben

Átadásra került informatikai eszközök megyei bontásban. 1. ütem 2. ütem. KLIK Szakszolgálati Intézmény megnevezése

Átadásra került informatikai eszközök megyei bontásban. 1. ütem 2. ütem. KLIK Szakszolgálati Intézmény megnevezése A TÁMOP-3.4.2.B Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja (ok fejlesztése) kiemelt projekt keretében beszerzett és a pedagógiai szakszolgálatok számára átadott informatikai eszközök Átadásra került

Részletesebben

5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK

5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK 5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK Kovács Katalin Ôri Péter FÔBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyarországi halandóság történeti távlatban is kedvezôtlen volt nyugat- vagy észak-európai összehasonlításban, de ez a hátrány

Részletesebben

Elérte hazánkat az influenzajárvány

Elérte hazánkat az influenzajárvány Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 3. hét Elérte hazánkat az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései

Részletesebben

Megkezdődött hazánkban az influenzajárvány

Megkezdődött hazánkban az influenzajárvány Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 01. hét Megkezdődött hazánkban az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét Országosan nem változott az influenzaaktivitás A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok

Részletesebben

Bajka Gábor: A munkaerőpiaci helyzet változása 1990-ben

Bajka Gábor: A munkaerőpiaci helyzet változása 1990-ben Bajka Gábor: A munkaerőpiaci helyzet változása 1990-ben (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bajka Gábor (1992): A munkaerőpiaci helyzet változása 1990-

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE AUGUSZTUS

BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE AUGUSZTUS BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 216. aug. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség, népmozgalom Magyarországon az 1980-as évek elejére új demográfiai helyzet állt elő. A XX. század korábbi évtizedeit

Részletesebben

Az egész országban terjed az influenza Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek száma

Az egész országban terjed az influenza Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek száma Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 4. hét Az egész országban terjed az influenza Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek

Részletesebben

A magyar lakosság egészségi állapota

A magyar lakosság egészségi állapota A -64 éves férfi és női népesség kor szerint standardizált halandóságának alakulása (Magyarország, 193/31-1999) A magyar lakosság egészségi állapota Ádány Róza, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem OEC Népegészségügyi

Részletesebben

Intenzíven terjed az influenza

Intenzíven terjed az influenza Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 3. hét Intenzíven terjed az influenza A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései alapján

Részletesebben

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28. SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. nov. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013. jan. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben

Részletesebben

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét. Terjed az influenza

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét. Terjed az influenza Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 02. hét Terjed az influenza A 2. naptári héten tovább nőtt az influenzás panaszok miatt orvoshoz

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek

A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek II. évfolyam 176. szám 2008. december 17. 2008/176 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek A tartalomból 1 Bevezető 1 A haláloki struktúra változásai

Részletesebben

A késői gyermekvállalás problémái

A késői gyermekvállalás problémái A késői gyermekvállalás problémái Klinger András Magyarország hosszú időn keresztül azok közé az országok közé tartozott, ahol az anyák viszonylag fiatal korukban szülték meg első és amennyiben vállaltak

Részletesebben

Intenzíven terjed az influenza

Intenzíven terjed az influenza Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 4. hét Intenzíven terjed az influenza A 4. naptári héten tovább nőtt az influenzás panaszok miatt

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE OKTÓBER

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE OKTÓBER BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. aug. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben

2015/100 STATISZTIKAI TÜKÖR

2015/100 STATISZTIKAI TÜKÖR 215/ STATISZTIKAI TÜKÖR 215. december 22. A középkorú népesség halandósága az epidemiológiai krízist követő két évtizedben Tartalom Bevezetés...1 A középkorúak általános mortalitása és a nemek közötti

Részletesebben

A 21. század első éveinek népesedési viszonyai Magyarországon

A 21. század első éveinek népesedési viszonyai Magyarországon A 21. század első éveinek népesedési viszonyai Magyarországon Bevezető A 21. századnak két hosszútávú kihívással kell szembenéznie, amelyek a legtöbb problémát fogják okozni: az egyik demográfiai a másik

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Az egész országot érinti az influenzajárvány Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek száma

Az egész országot érinti az influenzajárvány Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek száma Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 5. hét Az egész országot érinti az influenzajárvány Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA Cím 1111 Budapest, Prielle Kornélia u. 4. Telefon / fax 209-93-38 / Fax 209-9339 e-mail isz.aso@bfkh.hu 13:00-18:00 13:00-16:00 8:30-13:00 8:30-12:30

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 8 AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 2008 Kiadja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Budapest, XIII. Visegrádi u. 49. Postacím: 1392 Bp. Pf. 251. Telefon: 270-8000;

Részletesebben

Az egész büntetőeljárás időtartama a kizárólag fiatalkorú terheltek ellen indult ügyekben

Az egész büntetőeljárás időtartama a kizárólag fiatalkorú terheltek ellen indult ügyekben 1. sz. táblázat Az egész büntetőeljárás időtartama a kizárólag fiatalkorú terheltek ellen indult ügyekben Ügyészségek A nyomozás elrendelésétől számított A nyomozás elrendelésétől a jogerős bírósági 1

Részletesebben

A hazai egészségi állapot változásai 1990 után 1

A hazai egészségi állapot változásai 1990 után 1 A hazai egészségi állapot változásai 1990 után 1 Uzzoli Annamária Ph.D. 2 1. Bevezetés Az egészségi állapot jelenlegi hazai helyzete elsősorban a XX. század második felében bekövetkező társadalmi-gazdasági

Részletesebben

A termékenység területi különbségei

A termékenység területi különbségei 2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása

Részletesebben

Az egészségi állapot társadalmi-területi különbségei Magyarországon

Az egészségi állapot társadalmi-területi különbségei Magyarországon A DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Az egészségi állapot társadalmi-területi különbségei Magyarországon Uzzoli Annamária Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományi Doktori Iskola vezető:

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal A DEMOGRÁFIAI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI,

Központi Statisztikai Hivatal A DEMOGRÁFIAI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, Központi Statisztikai Hivatal A DEMOGRÁFIAI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 1980 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-185-8 (nyomdai) ISBN 978-963-235-184-1 (internet)

Részletesebben

Népmozgalom, 2007. január december

Népmozgalom, 2007. január december 28/13 Összeállította: Népességstatisztikai fõosztály Népmozgalmi statisztikai osztály www.ksh.hu II. évfolyam 13. szám 28. március 18. Népmozgalom, 27. január december A tartalomból 1 Összefoglaló 2 Házasságkötés,

Részletesebben

Beruházás-statisztika

Beruházás-statisztika OSAP 1576 Beruházás-statisztika Egészségügyi ágazat Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók 2011 Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók beruházási és felújítási

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

A kiművelt emberfők térszerkezetének alakulása Magyarországon: diplomások a térben

A kiművelt emberfők térszerkezetének alakulása Magyarországon: diplomások a térben Területi változatosság és hálózatok Szeged, 2016.szeptember 28. A kiművelt emberfők térszerkezetének alakulása Magyarországon: diplomások a térben Dövényi Zoltán Németh Ádám Pécsi Tudományegyetem Földrajzi

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai december FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai december FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. decemberben az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. augusztusában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Erősödő influenza aktivitás közösségi járványokkal

Erősödő influenza aktivitás közösségi járványokkal Az Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatója az influenza surveillance adatairól Magyarország 2011. 2. Erősödő influenza aktivitás közösségi járványokkal A 2011. év első hetében tapasztalt emelkedés

Részletesebben

SOMOGY MEGYE. Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Kaposvár, 2013. március 25.

SOMOGY MEGYE. Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Kaposvár, 2013. március 25. SOMOGY MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI GYI HELYZETE Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Kaposvár, 2013. március 25. A NÉPEGN PEGÉSZSÉGÜGYI GYI HELYZET INDIKÁTORAI Területi elhelyezkedés

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Az egészségi állapot területi különbségei a közép-magyarországi régióban *

Az egészségi állapot területi különbségei a közép-magyarországi régióban * UZZOLI ANNAMÁRIA Az egészségi állapot területi különbségei a közép-magyarországi régióban * Népegészségügyi és demográfiai viszonyai alapján hazánk igen hátrányos helyzetű ország Európában. Az életkilátások

Részletesebben

Iskola-egészségügyi statisztikai adatok 2007/2008 tanév

Iskola-egészségügyi statisztikai adatok 2007/2008 tanév Iskola-egészségügyi statisztikai adatok tanév Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet Országos Környezetegészségügyi Intézet Továbbképzı munkaértekezlete 29. május 26. Jelentést küldı intézmények

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. szeptemberében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Demográfiai mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Demográfiai mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 02 207700/1120, Fax.: +4 02 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Demográfiai mutatók

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON

AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON DR. PAKSY ANDRÁS A lakosság egészségi állapotát jellemző morbiditási és mortalitási mutatók közül a halandósági tábla alapján

Részletesebben

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei Homonnai Balázs ACNIELSEN Programstatisztika 2010-2011-2012 Összesen 528 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 191 o 2012:

Részletesebben

Az ország valamennyi területét érintő influenza-járvány bontakozott ki

Az ország valamennyi területét érintő influenza-járvány bontakozott ki Az Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatója az influenza surveillance adatairól Magyarország 2011. 4. Az ország valamennyi területét érintő influenza-járvány bontakozott ki A figyelőszolgálatra kijelölt

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT MONTHLY REPORT OF THE HUNGARIAN NATIONAL EMPLOYMENT OFFICE augusztus / August 2006

ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT MONTHLY REPORT OF THE HUNGARIAN NATIONAL EMPLOYMENT OFFICE augusztus / August 2006 ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT MONTHLY REPORT OF THE HUNGARIAN NATIONAL EMPLOYMENT OFFICE / August 2006 Megnevezés / Number of 2006 aug. Aug. 2006 Változás az előző hónaphoz képest / Changes compared to previous

Részletesebben

Népmozgalom, 2009. január december

Népmozgalom, 2009. január december 21/42 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 42. szám 21. március 23. Népmozgalom, 29. január december A tartalomból 1 Összefoglaló 2 Házasságkötés, válás 3 Születés, terhességmegszakítás

Részletesebben

Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek

Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek Lakossági Általános Szerződési Feltételek 1. Melléklet Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek Tartalomjegyzék 1.... 3 2. Média- és Hírközlési Biztos... 3 3. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság... 4

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY Helyzetelemzés a közigazgatás elérhetőségéről, a közigazgatási ügymenetről és a közigazgatás működését támogató egyes folyamatokról E dokumentum

Részletesebben

Magyarország és Ausztria demográfiai és népességföldrajzi összehasonlítása

Magyarország és Ausztria demográfiai és népességföldrajzi összehasonlítása Magyarország és Ausztria demográfiai és népességföldrajzi összehasonlítása Jelige: Güzüegér Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Bevezetés... 3 1. Az Európai Unió népesedési folyamataitól - röviden...

Részletesebben

2.1.1 Demográfiai folyamatok

2.1.1 Demográfiai folyamatok 2.1.1 Demográfiai folyamatok A rendszerváltozás óta eltelt időszak demográfiai folyamatai két, jól elkülönülő időszakra oszthatók. A kilencvenes évek első felében folytatódott az 1980 után megindult, kezdetben

Részletesebben

Népegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: Tűz- és munkavédelmi ismeretek

Népegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap:  Tűz- és munkavédelmi ismeretek Népegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek A megelőző orvostan és népegészségtan definiciója A népegészségügy

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai április FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai április FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. áprilisában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI TERMÉKENYSÉGI MOZGALOM TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI

A MAGYARORSZÁGI TERMÉKENYSÉGI MOZGALOM TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI Gazdaságtudományi Közlemények, 4. kötet 1. szám (2005) p. 51-63 A MAGYARORSZÁGI TRMÉKYSÉGI MOZGALOM TRÜLTI KÜLÖBSÉGI Varga Beatrix egyetemi adjunktus Miskoli gyetem, Üzleti Informáiógazdálkodási és Módszertani

Részletesebben

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében)

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Székesfehérvár, 2017. január 31.

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI DUNÁNTÚLI RÉGIÓ NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETE

DÉL-DUNÁNTÚLI DUNÁNTÚLI RÉGIÓ NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETE DÉL-DUNÁNTÚLI DUNÁNTÚLI RÉGIÓ NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETE A NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZET INDIKÁTORAI Területi elhelyezkedés jellegzetességei, településszerkezet Demográfiai helyzetkép Népmozgalmi mutatók alakulása

Részletesebben

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. július TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE ÉS ARÁNYA

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén megye társadalomföldrajza. Farkasné Ökrös Marianna Földrajz MA 2011 Kazincbarcika, B-A-Z megye

Borsod-Abaúj-Zemplén megye társadalomföldrajza. Farkasné Ökrös Marianna Földrajz MA 2011 Kazincbarcika, B-A-Z megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye társadalomföldrajza Farkasné Ökrös Marianna Földrajz MA 2011 Kazincbarcika, B-A-Z megye A név eredete Mindhárom volt vármegyét váráról nevezték el. Borsod vára török eredetű

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Az intenzív újszülött ellátás hazai felépítése és mőködése Az újszülött ellátás igényei, minimum feltételek. Dr. Machay Tamás SE I.Sz.

Az intenzív újszülött ellátás hazai felépítése és mőködése Az újszülött ellátás igényei, minimum feltételek. Dr. Machay Tamás SE I.Sz. Az intenzív újszülött ellátás hazai felépítése és mőködése Az újszülött ellátás igényei, minimum feltételek Dr. Machay Tamás SE I.Sz. Gyermekklinika Az élveszülöttek és csecsemıhalálozás alakulása 2004-2006-ban

Részletesebben

Népmozgalom, 2012* 1. ábra. A népesség nem és korcsoport szerint, 2013. január 1. +

Népmozgalom, 2012* 1. ábra. A népesség nem és korcsoport szerint, 2013. január 1. + 213/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 3. szám 213. április 25. Népmozgalom, 2* A tartalomból 1 Összefoglaló 2 Természetes és tényleges szaporodás, fogyás 2 Születés

Részletesebben

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER Központi Statisztikai Hivatal Szegedi főosztálya Kocsis-Nagy Zsolt főosztályvezető Bruttó hazai termék (GDP) 2012 Dél-Alföld gazdasági

Részletesebben

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG RENDÉSZETI FŐIGAZGATÓSÁG Közlekedésrendészeti Főosztály A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA A táblázatok 2010-ra vonatkozóan a Központi Statisztikai

Részletesebben

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület 1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006 1. Gyermekjóléti alapellátások Az intézmény fenntartója önkormányzat a) egyház, egyházi intézmény alapítvány, közalapítvány egyesület egyéni

Részletesebben

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e.

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. A világnépesség növekedése A népességszám változása időszakasz dátuma Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. 4500 Kr.e. 4500-Kr.e. 2500 Kr.e. 2500-Kr.e. 1000 Kr.e. 1000- Kr. születése időszakasz hossza

Részletesebben

A 2012. évi demográfiai adatok gyermekgyógyászati vonatkozása Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet

A 2012. évi demográfiai adatok gyermekgyógyászati vonatkozása Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet A 1. évi demográfiai adatok gyermekgyógyászati vonatkozása Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet A népegészségügy célja a betegségek megelőzése, az egészség megőrzése, az egészségi állapot

Részletesebben

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5.

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5. 2.1.3 Tudásbázis A sikeres térségekben a munkaerő tudásbázisa magas, rugalmasan tud alkalmazkodni a változásokhoz. A kilencvenes évek magyarországi területi folyamatai is azt támasztják alá, hogy a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

A Pénzügyi Békéltető Testület első 100 napjának eredményei

A Pénzügyi Békéltető Testület első 100 napjának eredményei A Pénzügyi Békéltető Testület első 100 napjának eredményei A korábbi (2011. július 1-jét) megelőző helyzet Kettősség: 1. A kamarák mellett működő békéltető testületek jellemzői - jó szándék - speciális

Részletesebben

F.3. számú függelék. Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása

F.3. számú függelék. Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása F.3. számú függelék Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása Hatályos: 2015.07.07. 1/5. oldal GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. 1. Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Fogyasztóvédelemi

Részletesebben

Népegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek

Népegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek Népegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek A megelőző orvostan és népegészségtan definiciója A népegészségügy

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

Vukovich Gabriella: Főbb népesedési folyamatok

Vukovich Gabriella: Főbb népesedési folyamatok Vukovich Gabriella: Főbb népesedési folyamatok (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (2002) Főbb népesedési folyamatok : in: Társadalmi

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

Átadásra került diagnosztikai eszközök megyei bontásban 1. ütem. Rorschac h. Óvodás. Revision WISC-IV. Sindelar GMP RAVEN RAVEN. Sceno.

Átadásra került diagnosztikai eszközök megyei bontásban 1. ütem. Rorschac h. Óvodás. Revision WISC-IV. Sindelar GMP RAVEN RAVEN. Sceno. A TÁMOP-3.4.2.B Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja (ok fejlesztése) kiemelt projekt keretében beszerzett és a pedagógiai szakszolgálatok számára átadott diagnosztikai eszközök Átadásra került

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG RENDÉSZETI FŐIGAZGATÓSÁG Közlekedésrendészeti Főosztály A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA A táblázatok a RobotZsaru Neo és a megyei rendőr-főkapitányságok

Részletesebben

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG RENDÉSZETI FŐIGAZGATÓSÁG Közlekedésrendészeti Főosztály A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA A táblázatok a RobotZsaru Neo és a megyei rendőr-főkapitányságok

Részletesebben

Regionális Gazdaságtan II 3. Gyakorlathoz

Regionális Gazdaságtan II 3. Gyakorlathoz Regionális Gazdaságtan II 3. Gyakorlathoz Beadandó Házi Feladat Magyarországi megyék versenyképessége Beadandó házi feladat levelezı tagozatosoknak A 3. gyakorlatban bemutatott eljárással elkészített megyék

Részletesebben

Tájékoztató. a helyes gazdálkodási gyakorlatról. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv

Tájékoztató. a helyes gazdálkodási gyakorlatról. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Tájékoztató a helyes gazdálkodási gyakorlatról (segédlet a 156/2004. (X. 27.) FVM rendelettel, a 16/2005. (III. 8.) FVM rendelettel és a 85/2005. (IX. 27.) FVM rendelettel

Részletesebben

Diplomás pályakövető rendszer május-június

Diplomás pályakövető rendszer május-június Diplomás pályakövető rendszer 2010. május-június KUTATÁSI TANULMÁNY Tervezet BGK - 14 éves korban BGK - jelenleg KGK - 14 éves korban KGK - jelenleg KVK - 14 éves korban KVK - jelenleg NIK - 14 éves korban

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

TÁBLAJEGYZÉK. 1/l A éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és a házastárs/élettárs gazdasági aktivitása szerint

TÁBLAJEGYZÉK. 1/l A éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és a házastárs/élettárs gazdasági aktivitása szerint TÁBLAJEGYZÉK A munkahelyre történő közlekedés formái 1/a A 15 64 éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és korcsoportok szerint 1/b A 15 64 éves foglalkoztatottak munkahelyre történő

Részletesebben