Közép-Dunántúli Régió Regionális Egészségügyi Fejlesztési Terv. I. fejezet A régió általános leírása, sajátosságai

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Közép-Dunántúli Régió Regionális Egészségügyi Fejlesztési Terv. I. fejezet A régió általános leírása, sajátosságai"

Átírás

1 A Közép-Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács Közép-Dunántúli Regionális Egészségügyi Fejlesztési Terv I. fejezet A régió általános leírása, sajátosságai Szövőszék Kft. Heves István mérnök-közgazdász egészségügyi és gazdasági szakértő november 5.

2 TARTALOM JEGYZÉK BEVEZETÉS, MÓDSZERTAN A RÉGIÓ LAKOSSÁGA EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK BEMUTATÁSA DEMOGRÁFIA, NÉPMOZGALMI TÉNYEK A HALÁLOZÁSBÓL SZÁMOLT MUTATÓK MORBIDITÁSI HELYZET A RÉGIÓ LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK BEMUTATÁSA GAZDASÁGI-SZOCIÁLIS KÖRNYEZET A RÉGIÓ LAKOSSÁGÁNAK ÉLETMÓDJA EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZER LEÍRÁSA, KAPACITÁSOK ÉRTÉKELÉSE AZ ALAPELLÁTÁS KAPACITÁSAI A JELEN JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁS HELYZETÉRTÉKELÉSE, KAPACITÁSAI A FEKVŐBETEG SZAKELLÁTÁS JELENLEGI STRUKTURÁLIS ÉRTÉKELÉSE A SZOCIÁLIS ELLÁTÓ RENDSZER A HUMÁN ERŐFORRÁSOK AZ IRÁNYÍTOTT BETEGELLÁTÁSI RENDSZER SZEREPÉNEK BEMUTATÁSA AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK TELJESÍTMÉNY ELEMZÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS TELJESÍTMÉNYE A SZAKELLÁTÁSOK TELJESÍTMÉNYE AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK INDIKÁTORAI, KAPACITÁS KIHASZNÁLTSÁGA PROGRESSZIVITÁS ÉRVÉNYESÜLÉSE, BETEG UTAK, MIGRÁCIÓ SPECIÁLIS ELLÁTÁSOK...54 Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 2

3 Bevezetés, módszertan Jelen tanulmány a Közép-Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács (KDRET) számára készült. Feladata, hogy a rendelkezésre álló és hozzáférhető demográfiai, mortalitási morbiditási, és egyéb statisztikai adatok alapján a régió egészségügyi helyzetét bemutatva a régió egészségügyi fejlesztési tervét határozza meg. A tanulmány régió szintű adatokat mutat be, hisz regionális szinten tervező, gondolkodó és munkálkodó szakemberek számára készült. Számtalan adat megyei, intézeti, osztályos, szakrendelés, beteg osztályos eset szintű elemi adatok többszintű összesítésével készült - regionális szintre. Az adatok tehát régió szinten tartalmaznak a valós helyzetről valós információkat. Az adatok forrása biztosítja ezt, hisz a KSH, vagy ESKI-MEDINFO adatok is többszörös ellenőrzésen esnek át, mielőbb kiadásra, vagy a honlapra felkerülnek. Az adatok könnyebb értelmezéséhez, a viszonyítás segítéséhez valamennyi statisztikai régió azonos adata, indikátora bemutatásra kerül. Így a régiók között, illetve a Közép-Dunántúli régión belül az egyes ellátási szinteket lehet értékelni, viszonyítani. A Tanulmányban a Bevezetés, módszertan című fejezet a felhasznált sokrétű adat forrását mutatja be, módszertani döntéseket indokol meg. Néhány olyan eligazítást, honlapról letölthető elemzésre utalást tartalmaz, amely a részletesebb elemzésekhez irányt mutathat. A régió általános leírása, sajátosságai című I. fejezetet régió, valamint szakma szintű, tényadatokra épülő, áttekintő jellegű tanulmány, gyorselemzésként kell tekinteni. A régió egészségügyi rendszerének nagyvonalú tervezéséhez, irányok, meghatározásához nyújt segítséget. A módszer kialakításakor döntenünk kellett, hogy a rendelkezésünkre álló időkeret és feladat, valamint a hatalmas adattár mit tesz számunkra lehetővé. Javasoltan az összegzésekben meghatározott erősségek megtartását, valamint a régió kockázati tényezőinek, gyengeségeinek megszüntetését sugallja. A konkrét tervezéséhez mélyebb, a megyék, a kistérségek, az intézmények, osztályok szintjére lemenő elemzések is szükségesek. Ezek részben már korábbi tanulmányokból megyei, kistérségi, vagy intézeti szinten rendelkezésre állnak, s a tervező team számára hasznosíthatóak. A régió ellátórendszer összehasonlítása a Mintarégióval című II. fejezet az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet - ESKI - előd intézménye, az Ország Egészségügyi Információs Intézet és Könyvtár - MEDINFO munkatársai az Egészség Évtizede Program keretében készített Mintarégió alapján készült. A júliusában a MEDINFO honlapján is közzétett tanulmány a régiók egészségügyi ellátórendszerének kapacitás szükségleteinek előkészítését célozta. A fő célja akkor szakmai, metodikai segítség nyújtása volt a megalakuló Regionális Egészségügyi Tanácsok, regionális önszerveződések számára, hogy megfelelő információk, irányelvek nyújtásával egységes szemléletet biztosításon a helyi tervezésben A 2001 évi adatok alapján készült tanulmány adatait azonban aktualizáltuk a rendelkezésre állás szerint 2002, illetve 2003 évi adatokkal, s újraszámoltuk valamennyi kívánt érték -et, tolerancia szint -et az abban alkalmazott matematikai algoritmusok szerint. A tanulmány általában csak érintőlegesen foglalkozik a szociális ellátórendszer helyzetével, csak annyiban, amennyiben a szociális helyzet az egészségügyi viszonyok tekintetében az egyike a befolyásoló tényezőknek. A bemutatott adatok forrásai: - KSH (Központi Statisztikai Hivatal) "Egészségügyi statisztikai évkönyve", Demográfiai évkönyve, Statisztikai évkönyve - KHS Internet honlapon elérhető adatok Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 3

4 - KHS Stadat rendszeréből a népmozgalmi és egészségügyi vonatkozású adatok, - OEK (Országos Epidemiológiai Központ) honlapon elérhető információk, - Magyar Egészségadattár (OEK), - OLEF adatbázis, - Nemzeti Rákregiszter (ESKI REA adatbázis), - ESKI (Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet, korábbi MEDINFO) honlap adatok, - OEP egészségügyi szolgáltatók adatai, - GYÓGYINFOK (már OEP) fekvőbeteg szakellátás teljesítmény táblázatai, internetes honlapja, - OEP évkönyvek, OEP honlapja, - OEP járóbeteg szakellátás teljesítmény táblázatai, - OEP létszám adatai, - OEP Irányított Betegellátási Rendszer működésének értékelése, , - a Háziorvosi Morbiditási Adattár. Az egyes adatforrások adatgyűjtési és közzétételi ideje igen eltérő. A módszertan kialakításakor döntenünk kellett arról, hogy - az utolsó teljes adattartalommal bíró évet tekintjük bázis évnek, s minden elemzést erre vonatkozóan készítünk el, s ha már van újabb adat, azt a tendencia szempontjából elemezzük, - az adatokat minden témánál a legkésőbbi év, legfrissebb adattartalmával mutatjuk be, vállalva ezzel, hogy az egyes területeken eltérően aktuális adatokkal dolgozunk. Ez utóbbit választottuk őszén, tekintettel arra, hogy az utolsó teljes adattartalommal bíró évnek a bizonyult, míg számos területen, ilyen pl. a fekvőbeteg- és járóbeteg szakellátás, 2003 évi adatok is hozzáférhetőek voltak. A népesség egyes demográfiai adatainak forrása a KSH által tízévenként végrehajtott, a lakosság bevallásán alapuló népszámlálás, illetve az anyakönyvezett események (élveszületések, halálozások) statisztikai számbavételén alapuló népmozgalmi statisztika. A KSH a demográfiai adatokat 2001 évre tette közzé, a legfrissebb, ősszel megjelent adatokat itt is felhasználtuk (2003). A KSH Egészségügyi Statisztikai Évkönyv tartalma csak a 2002 évi adatokkal jelent meg. A háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgálathoz bejelentett betegségek adatgyűjtése és feldolgozása kétévenként történik, így jelenleg még csak a 2001 évi adatokat tette közzé a KSH. A régióban több megye is bekapcsolódott a Háziorvosi Monitorozási Adatgyűjtési Program Programba. A GYÓGYINFOK az egészségügyi ellátó rendszer kórházi teljesítmény és morbiditási adatait már 2003 évre kiadta. Az OEP-től a járóbeteg szakellátás adatai is rendelkezésre álltak 2003 évre, bár az OEP Évkönyv még nem jelent meg. Az OEK megye nem fertőző éves jelentése, 2003 dokumentumai 2002 évi adatokkal készültek, a Népegészségügyi Gyorsjelentés 2003 című kiadvány jellemzően 2002 évvel zárt adatgyűjtéseket mutat be. Kivétel a Megbetegedések című fejezet, mely egy 2003 évben készült kérdőíves felmérés eredményét mutatja be évi adatokat tartalmaz az OEK Országos Lakossági Egészségfelmérés 2003 Gyorsjelentés - OLEF 2003 kiadványa is. A bemutatott adatokat tehát a fenti forrásokból gyűjtöttük, rendszereztük és a Közép- Dunántúl régió adataira, indikátoraira koncentrálva elemeztük. A százalék és viszonyszámok kiszámítása kerekítés nélküli adatok alapján történt, a részadatok összegei a kerekítés miatt eltérhetnek az összesen adatoktól. Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 4

5 Az elemzéshez számos adatot grafikusan megjelenítettünk, melynek csak egy kis töredéke kerülhetett be az anyagba. Formailag a szokásos betűméret (12) helyett kisebb (11) méretet alkalmaztunk, hogy a kötet vékonyabb, kisebb terjedelmű legyen. Javaslatok Internet honlapról letölthető elemzések, adattárak megtekintésére : ESKI: - Táblázatok a magyar egészségügy alapvetõ adatairól Népmozgalmi adatok Az egészségügyi ellátórendszer aktivitása Az Egészségbiztosítási Alap bevételei Az Egészségbiztosítási Alap kiadásai OEK: - Tanulmány Magyarország régióinak egészségügyi helyzetérõl 3.0 változat az "Egészség Évtizede" program számára készült, - I. fejezet Magyarország egészségügyi helyzetét közigazgatási régiónként mutatja be demográfiai, morbiditási, mortalitási, finanszírozási, és egyéb statisztikai adatok alapján, - II. fejezet példákat mutat be arra, hogy az önmagukban vizsgált indikátorok egymáshoz történõ viszonyítása milyen többlet-információval szolgálhat. Internet honlapon elérhető információk, - Magyar Egészségadattár - OLEF adatbázis: - Nemzeti Rákregiszter (ESKI REA adatbázis) GYÓGYINFOK: Internetes honlapja: OEP: honlapja: KHS: Internet honlapon elérhető számos adat, honlapja: A Regionális Egészségügyi Fejlesztési Terv kialakításánál a tényadatokon kívül az évek során felhalmozódott tudást, számtalan szakmai ismeretet is figyelembe fog venni a tervező team. Ilyen például a régió lakosságának egészségi állapotára vonatkozó, az ÁNTSZ-eknél részletesen és egységesen rendszerezetten rendelkezésre álló információk. A régión belül a megyék egészségügyi szolgáltatásának értékelése, az egymáshoz való viszonyának elemzése alapján az átfogó tervezéskor a fejlesztések irányait kell meghatározni. Az egészségügyi rendszer működésekor az ellátások zöme alapellátás és a szakellátási esetek meghatározó többsége térségi szintekhez kötötten azonos hozzáféréssel biztosított minden magyar állampolgár számára. A ritka, nagy erőforrás-igényű ellátások esetében a szakmai és gazdasági racionalitásnak megfelelően alapvetően a regionális együttműködések a meghatározók, amelyek a ma is működő centrumokra alapulnak. Ugyanakkor a kötelező regionális együttműködések Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 5

6 biztosítják azt, hogy minden állampolgár előtt ismert legyen, hogy az adott ellátást hol tudja garantáltan igénybe venni. A fenti elvek mentén nincsenek felesleges kapacitás-telepítések, párhuzamosságok, és a meglevő kapacitások a tényeleges ellátási területnek megfelelő fejlesztéseket végezhetik, - miután ellátási területük az együttműködés miatt több régióra, vagy régión kívüli megyére is kiterjed. Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 6

7 1. A régió lakossága egészségi állapotának bemutatása 1.1 Demográfia, népmozgalmi tények A Közép-Dunántúli régiót három megye: Fejér -, Komárom-Esztergom - és Veszprém megye alkotja. Területe km 2, a harmadik legkisebb régió, ennél kisebb csak a közel azonos méretű Nyugat-Dunántúl, illetve a 6919 km 2 területű legkisebb Közép-Magyarország. Népsűrűsége viszont a Budapestet tartalmazó Közép-Magyarországot (409) nem számítva a régiók közül a legnagyobb: 100, míg a Dél-Dunántúl a legkisebb, ahol ezen adat csak ban a lakosság számát tekintve az lakosával a harmadik legkisebb régió, kisebb csak a Nyugat-Dunántúli ( ) és a Dél-Dunántúl ( ) lakosság száma ben országosan mint 1981 óta minden évben - népesség csökkenést regisztráltak, a Közép-Dunántúli régióban 2,9, (legkisebb mértékű: -2,07 az Észak-Alföld régióban volt, míg a legmagasabb érték: -4,6 a Dél-Alföldön). A lakosságszám évtől csökkenő tendenciát mutat. A Közép-Dunántúli régió lakosságszámának alakulása ( évben) Forrás: KSH évkönyvek Míg évben 1000 lakosra számítva a belföldi vándorlási különbözet országosan itt a legnagyobb, 2,0 értéket mutatott, megelőzve a még pozitív irányú Nyugat-Dunántúlt (1,7) és Közép-Magyarországot (0,6), addig ez a bevándorlás 2003-ben csak 0,6, a bevándorlás Közép-Magyarország felé tolódott el (2,1) Belföldi vándorlási különbözet ( ) Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Forrás: KSH évkönyvek Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 7

8 n belül 2003-ban a legnagyobb oda-vándorlás (2,1) Fejér megyében történt, míg a legnagyobb elvándorlás (-0,8) Veszprém megyében volt. Az 1000 lakosra jutó élveszületés 8,9, nagyon alacsony: e mutatót tekintve csak a Nyugat Dunántúlon (8,5 ), és Dél-Alföldön (8,8 ), és Dél-Dunántúlon (8,9 ) rosszabb a helyzet. A régión belül legmagasabb az élveszületés (9,2 ) Fejér megyében. Az 1000 lakosra jutó élveszületések alakulása ( ) Forrás: KSH évkönyvek Az ezer élveszületésre jutó csecsemőhalálozás 7,6, mely az országosnál magasabb (7,3.) n belül Fejér és Komárom megyében ez az arány még magasabb (7,9), míg Veszprém megyében alacsonyabb (7,2) 100 élveszületésre jutó terhesség megszakítások száma országosan 56,8, a Közép- Dunántúl régióban alacsonyabb: 53,0, ezen adatával a Dél-Alföldi régióval együtt második legkevesebb a régiók között, a Nyugat-Dunántúl: 44,0 előzi meg. 100 A 100 élveszületésre jutó terhesség-megszakítások száma ( ) Forrás: KSH évkönyvek Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 8

9 A évi népmozgalmi adatokat foglalja össze az alábbi táblázat Természetes Csecsemő- szaporodásfogyás Élveszületés Halálozás halálozás Mértékegység Fő/1000 lakos Fő/1000 lakos Fő/1000 lakos Eset/1000 Terheségmegszakítás Eset/100 élveszülés élveszülés Közép-Magyarország -3,8 9,3 13,1 6,2 59,8 Közép-Dunántúl -3,6 8,9 12,5 7,6 53,0 Nyugat-Dunántúl -4,5 8,5 13,0 6,6 44,0 Dél-Dunántúl -5,0 8,9 13,9 8,0 62,5 Észak-Magyarország -4,4 9,7 14,1 8,9 63,1 Észak-Alföld -2,7 10,2 12,9 6,6 53,6 Dél-Alföld -5,4 8,8 14,2 8,6 53,0 Ország -4,1 9,3 13,4 7,3 56,8 Forrás: KSH évkönyvek A férfi és női népességet összehasonlítva a Közép-Dunántúl régióban a női lakosság életkora az idősebb kor irányába eltolódott: míg a 65 év feletti lakosság a nőknél 17,4%, addig a férfiaknál csak 11,2%. A kompenzáció az aktív korosztályban férfi 71,8%, nők 67,5%, és a 0-14 éves gyermekek között található, a fiúgyermekek aránya 17,0%, míg a leányoké csak 15,1%. A Közép-Dunántúli régió lakosainak kormegoszlása (2003. évben) 65-x éves 100% 11,2 17,4 5,4 80% éves 60% 40% 71,8 67,5 69,6 20% 0-14 éves 0% Férfiak 17,0 15,1 Nők Összesen 16,0 Forrás: KSH évkönyvek A többi régióhoz viszonyítva a régió lakossága fiatalabb, hisz a második legkisebb arányú a 65 év feletti lakosság mind a férfiaknál: 11,2% (oszágos:12,0), mind a nőknél: 17,4% (országos: 18,7) minimális 0,2 %-os eltéréssel az Észak-Alföld után. A régión belül minimális különbségek vannak: Veszprém megyében magasabb 0,4%-kal a másik két megyéhez képest a 65 éven felüliek aránya, Komárom-Esztergom megyében pedig a éves népesség aránya magasabb a másik két megyénél 0,3%-kal. Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 9

10 1.2 A halálozásból számolt mutatók A Közép-Dunántúlon kedvezően országosan a legalacsonyabb az ezer lakosra jutó halálozás (12,5 ), de ezek eredőjeként a természetes fogyás mértéke (-3,6 ) alacsonyabb az országos átlagnál (-4,1 ). 16 Az 1000 lakosra jutó halálozások alakulása ( ) Forrás: KSH évkönyvek n belül az ezer lakosra jutó halálozás viszont Komárom - Esztergom megyében (13,1 ) a legmagasabb, bár nem éri el az országos átlagot. Az emésztő-rendszer betegségei és az egyéb halálokok kivételével valamennyi kiemelt halálokra vonatkozó regionális mutató alacsonyabb az országos átlagnál. Három kiemelt haláloki csoportban is a legalacsonyabb a régiók közül a 100ezer lakosra jutó meghaltak száma: a keringési betegségek következtében 618,2 (országos: 681,7), második a daganatos betegségek miatt: 313,7 (országos: 336,3), valamint a fertőző és élősdiek okozta betegségek miatt: 3,0 (országos: 4,9) lakosra jutó daganatos megbetegedések miatti halálozás előfordulási gyakorisága (2003. évben) lakosra jutó keringési rendszer megbetegedései miatti halálozás előfordulási gyakorisága (2003. évben) Borsod-Abaúj-Zemplén 325,4 Nógrád 320,9 Szabolcs-Szatmár-Bereg 304,3 318,2 Heves 321,5 Komárom- 363,4 Győr-Moson-Sopron Esztergom 383,9 Budapest Hajdú-Bihar Jász-Nagykun- 343,6 304,5 316,0 Pest 313,4 Szolnok Vas 305,0 Veszprém Fejér 354, Zala Békés ,4 358,3 378,5 Tolna Bács-Kiskun Somogy 331,3 Csongrád 332, ,7 333,1 Baranya Országos: 336,3 Minimum: 301,4 Maximum: 383,9 Forrás: KSH évkönyvek Borsod-Abaúj-Zemplén 765,1 Nógrád 685,4 Szabolcs-Szatmár-Bereg 649,0 655,2 Heves 641,7 Komárom- Gyôr-Moson-Sopron Esztergom 694,5 735,8 Budapest Hajdú-Bihar 656,8 650,7 Pest Jász-Nagykun- 643,7 Szolnok Vas Veszprém Fejér 582,6 743,3 572, Zala Békés ,5 710,4 800,5 Tolna Bács-Kiskun Somogy Csongrád 729,0 723, ,4 704,1 Baranya Országos: 681,7 Minimum: 572,9 Maximum: 800,5 Forrás: KSH évkönyvek n belül legmagasabb a daganatos megbetegedések, az emésztőrendszeri betegségek, a külső és egyéb ok miatti halálozás Komárom-Esztergom megyében, a keringési rendszer és a légzőrendszer megbetegedései miatti halálozás pedig Veszprém megyében a legmagasabb. Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 10

11 lakosra jutó légzőrendszeri megbetegedések miatti halálozás előfordulási gyakorisága (2003. évben) lakosra jutó emésztőrendszeri megbetegedések miatti halálozás előfordulási gyakorisága (2003. évben) Az emésztő rendszer betegségei miatt meghaltak száma viszont a legkedvezőtlenebb, valamennyi régió közül Észak-Magyarországon kívül itt a legmagasabb halálozási arány: 99,1, míg országosan csak 93,2 a 100ezer lakosra jutó meghaltak száma. A régió évi mortalitási adatait a következő táblázat hasonlítja össze a többi régió halálozási adataihoz viszonyítottan a főbb haláloki betegségcsoportokban: Fertőző Daganatok A keringési betegségek rendszer betegségei A légzőrendszer betegségei Az emésztőrendszer betegségei A morbiditás és mortalitás külső okai Egyéb halálokok Összesen Közép-Magyarország 6,5 352,7 650,4 48,5 97,1 85,2 74,0 1314,3 Közép-Dunántúl 3,0 313,7 618,2 43,8 99,1 82,5 88,2 1248,6 Nyugat-Dunántúl 4,7 320,0 674,1 43,7 97,1 80,3 77,8 1297,7 Dél-Dunántúl 3,5 341,2 712,5 67,1 92,0 97,7 74,6 1388,7 Észak-Magyarország 4,4 332,4 711,7 72,5 102,8 95,5 88,3 1407,7 Észak-Alföld 4,8 320,8 672,3 48,0 79,7 95,9 69,8 1291,4 Dél-Alföld 4,5 345,5 744,5 56,9 82,4 104,4 77,2 1415,3 Ország 4,9 336,3 681,7 53,7 93,2 93,1 77,9 1340,9 Forrás: KSH Demográfiai évkönyv Az országban, e régióban a harmadik legalacsonyabb az öngyilkosságok következtében meghaltak 100ezer lakosra jutó aránya: 23,6, alacsonyabb arány csak Közép- Magyarországon (22,8) és Nyugat-Dunántúlon (19,0) volt, az országos átlag 27,7. Kiemelve a szívbetegségeket megállapítható, hogy Komárom-Esztergom megyében az országos átlag feletti az előfordulási gyakorisága lakosra jutó szívbetegségek miatti halálozás előfordulási gyakorisága (2003. évben) Gyôr-Moson-Sopron 357,4 Vas 413,7 381,3 Veszprém 408,7 Komárom- Esztergom Fejér 344,4 417,5 Budapest 388,3 Nógrád Pest 346,8 Heves Borsod-Abaúj-Zemplén 407,1 75,1 Borsod-Abaúj-Zemplén 82,3 Szabolcs-Szatmár-Bereg Nógrád 59,8 27,1 43,9 Heves Komárom- 40,5 Gyôr-Moson-Sopron Esztergom 48,2 Budapest Hajdú-Bihar 52,1 Pest Jász-Nagykun- 28,5 54,2 Szolnok Vas Veszprém Fejér 49,0 66,3 37, Zala Békés ,9 64,8 44,6 Tolna Bács-Kiskun Somogy 52,4 Csongrád 69-79,6 39,4 78,1 Baranya Országos: 53,7 Minimum: 27,1 Maximum: 82,3 Forrás: KSH évkönyvek 107,4 Borsod-Abaúj-Zemplén 93,2 Szabolcs-Szatmár-Bereg Nógrád 99,0 92,1 81,0 Heves Komárom- 112,1 Gyôr-Moson-Sopron Esztergom 97,1 Budapest Hajdú-Bihar 89,6 Pest Jász-Nagykun- 75,9 97,0 Szolnok Vas Veszprém Fejér 97,1 83,0 91,2 Zala Békés ,3 91,4 58,0 Tolna Bács-Kiskun Somogy 83,4 Csongrád ,4 79,3 97,9 Baranya Országos: 93,2 Minimum: 58,0 Maximum: 112,1 Forrás: KSH évkönyvek Jász-Nagykun- Szolnok 475,6 399,1 Szabolcs-Szatmár-Bereg Hajdú-Bihar 447,8 401,7 Zala Békés 390,7 405,6 Somogy Tolna 465,1 455,4 Bács-Kiskun 406,4 Csongrád 343,6 468,4 Országos átlag: 405,7 Forrás: KSH évkönyvek Baranya Országos átlag feletti Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 11

12 SHA, férfira jutó daganatok ( ) SHA, nőre jutó daganatok ( ) Közép-Magyarország Közép-Du nántúl N yugat-dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld D él-alföld Ország Közép-Magyarország Közép-Du nántúl N yu gat-dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alfö ld D él-alföld Ország 170 SHA, férfira jutó tüdő, hörgőrák ( ) 50 SH A, nőre jutó tüdő, hö rgőrák ( ) Közép-Magyarország Közép-Dunántúl N yugat-dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld D él-alföld Ország SH A, nőre jutó méhnyakrák ( ) SHA, nőre jutó emlőrák ( ) Közép-Magyarország Közép-Dunántúl N yugat-dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld D él-alföld Ország közötti standardizált halálozási arányokat diagramokban mutatjuk be régiónként, nemenként: Az ábrák idősoros adatai 13 év távlatát bemutató trendeket tartalmaznak a kiemelt halálozási betegségekben, figyelembe véve a régiók lakosságának kor és nem szerinti aktuális összetételét. Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 12

13 SHA, férfira jutó keringési betegségek ( ) SHA, nőre jutó keringési betegségek ( ) SHA, férfira jutó ishaemiás szívbetegségek ( ) 230 SHA, nőre jutó ishaemiás szívbetegségek ( ) SHA, férfira jutó agyérbetegségek ( ) 220 SHA, nőre jutó agyérbetegségek ( ) Közép-Magyaro rszág Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 13

14 140 SHA, férfira jutó légzőrendszeri betegségek ( ) 60 SHA, nőre jutó légzőrendszeri betegségek ( ) SHA, férfira jutó emésztőrendszeri betegségek ( ) 70 SHA, nőre jutó emésztőrendszeri betegségek ( ) SHA, férfira jutó külső okok ( ) SHA, nőre jutó külső okok ( ) A helyzet ismerten sokkal árnyaltabb, de a mélyebb, pl. megyei szintű egyenetlenségek vizsgálata nem lehetett e tanulmány feladata. Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 14

15 A terület általános egészségi állapotát jellemző mutató a halálozási statisztikából számított, halálozási viszonyokból visszafejtett születéskor várható átlagos élettartam. A Közép- Dunántúl régióban a férfiak születéskor várható átlagos élettartama: 68,26 év adattal csak a harmadik legmagasabb, a nőké: 76,39 év pedig negyedik legmagasabb az országban. n belül a nők születéskor várható élettartama Veszprém megyében az országos átlagot is meghaladva a legmagasabb (76,82), a férfiak esetében Fejér megyében (68,65) a legmagasabb még az országosnál is. Az egyes régiókban számított adatokat 1996 év, valamint év között, nemenként foglalja össze a következő táblázat: Férfiak születéskor várható élettartama régió Közép-Magyarország 66,54 67,90 69,10 69,55 69,60 3,06 Közép-Dunántúl 66,03 67,36 68,53 68,11 68,26 2,23 Nyugat-Dunántúl 67,31 67,69 68,93 68,80 68,81 1,50 Dél-Dunántúl 65,42 66,91 67,83 67,94 68,02 2,60 Észak-Magyarország 65,20 66,20 66,73 66,68 66,68 1,48 Észak-Alföld 65,72 66,43 67,03 67,32 67,30 1,58 Dél-Alföld 65,86 66,58 68,21 68,24 67,85 1,99 Ország 66,06 67,11 68,15 68,26 68,29 2,23 Nők születéskor várható élettartam régió Közép-Magyarország 74,81 75,73 76,53 76,94 77,04 2,23 Közép-Dunántúl 74,66 75,92 76,24 76,68 76,39 1,73 Nyugat-Dunántúl 75,15 76,64 77,44 77,05 77,42 2,27 Dél-Dunántúl 74,25 74,81 75,79 76,47 75,70 1,45 Észak-Magyarország 74,69 75,25 76,26 76,00 75,84 1,15 Észak-Alföld 74,32 75,05 76,17 75,94 76,16 1,84 Dél-Alföld 74,81 75,76 76,64 76,62 76,50 1,69 Ország 74,70 75,59 76,46 76,56 76,53 1,83 Forrás: KSH évkönyvek 1996 és 2003 között hét év alatt a férfiak születéskor várható élettartama 2,23 évvel nőtt, ami az országban a második legmagasabb. Ugyanez a nőknél kedvezőtlenebb, csak 1,73 évvel nőtt, ami az országos növekmény (1,83 év) alatti, országosan a régiók között a negyedik. A KSH által évben számított főre jutó elvesztett életévek a potenciális 70 évből a régióban a 8277 értékkel a harmadik legalacsonyabb a régiók között, az országos adat: A 100ezer főre jutó elvesztett életévek a potenciális 70 évből standardizált adatait mutatja a táblázat nemenként az egyes régiókban: Férfi Nő Együtt régió nyers standardizáldizáldizált nyers standar- nyers standar- Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország Forrás: KSH Demográfiai évkönyv Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 15

16 1.3 Morbiditási helyzet Az Országos Lakossági Egészségfelmérés évi megbetegedési adatait mutatják a következő ábrák (az OLEF 2003 Gyorsjelentés csak országos szintű megállapításokat tartalmaz): Magasvérnyomás betegségben szenvedő férfiak aránya % éves éves 65-x éves összesen % Magasvérnyomás betegségben szenvedő nők aránya éves éves 65-x éves összesen % Cukorbetegségben szenvedő férfiak aránya % Cukorbetegségben szenvedő nők aránya éves éves 65-x éves összesen éves éves 65-x éves összesen % Krónikus májbetegségben szenvedő férfiak aránya éves éves 65-x éves összesen % Krónikus májbetegségben szenvedő nők aránya éves éves 65-x éves összesen Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 16

17 % Szívinfarktust szenvedett férfiak aránya éves éves 65-x éves összesen % Szívinfarktust szenvedett nők aránya éves éves 65-x éves összesen % Agyi infarktust szenvedett férfiak aránya éves éves 65-x éves összesen % Agyi infarktust szenvedett nők aránya éves éves 65-x éves összesen % Krónikus mozgásszervi betegségben szenvedő férfiak aránya éves éves 65-x éves összesen % Krónikus mozgásszervi betegségben szenvedő nők aránya éves éves 65-x éves összesen Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 17

18 A Nemzeti Rákregiszter adatait mutatják az alábbi táblázatok Új daganatos megbetegedések aránya 100 ezer lakosra Közép-Magyarország 645,1 751,7 656,2 Közép-Dunántúl 583,4 588,3 564,7 Nyugat-Dunántúl 631,2 570,8 585,9 Dél-Dunántúl 718,8 661,8 727,0 Észak-Magyarország 666,4 610,2 628,4 Észak-Alföld 834,7 666,5 571,6 Dél-Alföld 771,9 645,1 586,4 Ország 692,8 661,6 620,2 Új daganatos megbetegedések aránya 100 ezer férfira Közép-Magyarország 675,8 761,1 673,1 Közép-Dunántúl 625,0 647,5 607,6 Nyugat-Dunántúl 706,3 607,9 599,8 Dél-Dunántúl 781,4 703,2 783,2 Észak-Magyarország 710,8 687,9 681,3 Észak-Alföld 891,2 730,4 623,6 Dél-Alföld 779,2 679,2 632,7 Ország 735,2 702,2 657,1 Új daganatos megbetegedések aránya 100 ezer nőre Közép-Magyarország 618,4 743,5 641,5 Közép-Dunántúl 544,3 532,6 524,3 Nyugat-Dunántúl 561,1 536,2 572,9 Dél-Dunántúl 661,5 624,1 675,8 Észak-Magyarország 625,8 539,7 580,5 Észak-Alföld 781,9 607,4 523,5 Dél-Alföld 765,3 614,0 544,5 Ország 654,3 624,8 586,7 Fentiekből látható, hogy a régióban összességében mind a nők, mind a férfiak esetében alacsonyabb az új daganatos megbetegedések aránya. A részletes megbetegedéseket vizsgálva is megállapítható, hogy a férfi ajak, szájüreg és garat rosszindulatú daganata (régió: 46,8, országos: 46,7) kivételével mindenhol az országosnál alacsonyabb az előfordulási arány. A KSH évek óta a betegségi, a morbiditási adatokat a háziorvosi jelentések alapján, a háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett 19 éves és idősebb férfiak betegségeit BNO X. revízió csoportjai szerint, nemenként és korcsoportonként teszi közzé ben a lakosra vetített, a leggyakoribb jelentett megbetegedés csoportok közül a Közép-Dunántúl régióban valamennyi az országos alatti megbetegedés számot mutatott. A betegségek között vezető a magasvérnyomás (I10-I15): 1823 lakos, ez azonban a második legalacsonyabb, csak Közép-Magyarország előzi csak meg, ott 1812, az országos átlag A következő leggyakoribb bejelentett betegség az ischaemiás szívbetegség (I20-I25): 775, ezzel a második a régiók között, megelőzi Nyugat-Dunántúl 688 lakossal. Ezt követik a spondylopathiák (M45-M49): 483, a diabetes (E10-E14): 512, mely adattal a harmadik (Észak-Alföld: 426, Észak-Magyarország: 486), az idült alsó légúti betegségek (J40-J44): 334, valamint a májbetegségek (K70-K77): 302 lakossal. Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 18

19 lakosra vetítve a háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett 19 éves és idősebb nők betegségei szintén valamennyi az országos alatti megbetegedésszámot mutatott a jelentett megbetegedések közül. Itt is vezető a magas vérnyomás (I10-I15): 2356 lakos, mely a második a régiók közül, csak a Közép-Magyarország adata alacsonyabb: 2080, az országos átlag A nőknél is a második leggyakoribb bejelentett betegség az ischaemiás szívbetegség (I20- I25): 841, ezzel a harmadik a régiók között, megelőzi Nyugat-Dunántúl 734, és Közép- Magyarország 802 lakossal. Ezt követik a férfiakhoz hasonlóan a spondylopathiák (M45-M49): 616, a diabetes (E10-E14): 603, mely adattal szintén a harmadik (Észak-Alföld: 535, Észak-Magyarország: 566). Az ötödik leggyakoribb betegség nőknél a csontsűrűség és a csontszerkezet rendellenességei (M80-M85): 454, mely országosan a második legalacsonyabb arány (Észak-Magyarország: 448), az országos adat: 534 jelentett beteg lakosra vetítve. A háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgálathoz bejelentkezett 0-18 évesek betegségei közül csak a KSH által is közzétett leggyakoribb betegségeket vizsgáltuk. Ezen adatok alapján a Közép-Dunántúl régió valamennyi vizsgált megbetegedés vonatkozásában a fiúk és a leányok esetében az országos megbetegedésszám felett van. A bejelentkezett 0-18 éves fiúk betegségei lakosra vetítve: a leggyakoribb jelentett betegség az asthma (J45): 302 (1999-ben csak 244), a régiók között az ötödik, csak a Dél- Dunántúl: 314, és a Nyugat-Dunántúl: 316 kedvezőtlenebb, az országos adat: 259 fiúgyermek. A második leggyakoribb jelentett betegség a vashiányos anaemia (D50): 226, a régiók között a negyedik, de az országos adat itt is alacsonyabb: 220 fiú. A harmadik jelentett betegség a deformáló hátgerinc elváltozások (M40-M43) alapján: 192 (1999-ben 158), országosan az utolsó előtti a régiók között, csak Észak-Magyarország régióban több az előfordulás: 207 fiúgyermek azonos korú lakos közül. A bejelentkezett 0-18 éves leányok betegségei lakosra vetítve: a leggyakoribb jelentett betegség a vashiányos anaemia (D50): 311, a régiók között a negyedik, de az országos adat itt is alacsonyabb: 302 leány. A második leggyakoribb jelentett betegség a leányoknál a deformáló hátgerinc elváltozások (M40-M43) alapján: 230, országosan az utolsó a régiók között, csak Észak-Magyarország régióban közel azonos az előfordulás: 229 leány azonos korú lakos közül. A harmadik jelentett betegség az asthma (J45): 198 (1999-ben csak 157), a régiók között a hatodik, egyedül a Dél-Dunántúl: 215 kedvezőtlenebb, az országos adat: 174 leánygyermek ben a gondozókban nyilvántartott gondozottak száma az évközépi lakosságszám alapján lakosra számítva értékelhető. A tüdőgondozókban bejelentett aktív tbc-s betegek száma a Közép-Dunántúl régióban 2,22 (országos: 2,77), ezzel a régiók között az ötödik helyen van. Országosan a második helyen áll a régió az igazolt új primer hörgőrákos betegek lakosra vetített számában, itt a második legalacsonyabb: 5,87 (országos: 6,26), a Dél-Dunántúl viszont a legmagasabb igazolt esetet jelentett: 6,92 gondozott / 10ezer lakos. Nyilvántartott aktív TBC-s betegek aránya Nyilvántartott új TBC-s betegek aránya Nyilvántartott primer hörgőrákos betegek aránya Új primer hörgőrákos betegek aránya Közép-Magyarország 3,79 3,69 15,68 6,00 Közép-Dunántúl 2,22 2,39 13,50 5,87 Nyugat-Dunántúl 1,78 2,11 13,55 5,56 Dél-Dunántúl 1,73 2,04 14,12 6,92 Észak-Magyarország 2,17 2,89 15,62 6,60 Észak-Alföld 3,82 3,78 13,72 6,26 Dél-Alföld 1,99 2,34 15,81 6,84 Ország 2,77 2,96 14,79 6,26 Forrás: KSH Eü. Stat. Évkönyv Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 19

20 n belül Fejér megyében a legmagasabb a nyilvántartott aktív TBC-s betegek aránya (2,85), Komárom-Esztergom megyében az új TBC-s (3,38), Veszprém megyében a primer hörgőrákos (14,60), és az igazolt új hörgőrákos (7,35) betegek aránya. Utóbbi két mutató Komárom-Esztergom megyében a legalacsonyabb. A pszichiátriai gondozókban nyilvántartott betegek lakosra vetített száma a régióban a harmadik legkevesebb 2002-ben: 103,6 (országos: 132,9), új pszichiátriai gondozott betegek aránya viszont magasabb: 27,7, a második volt a régió(országos: 22,7). Nyilvántartott felnőtt pszichiátriai gondozottak aránya Új felnőtt pszichiátriai betegek aránya Nyilvántartott alkoholbetegek aránya Közép-Magyarország 147,2 22,2 47,4 Közép-Dunántúl 103,6 27,7 20,3 Nyugat-Dunántúl 103,2 16,2 43,0 Dél-Dunántúl 159,0 33,2 20,3 Észak-Magyarország 102,4 17,0 31,0 Észak-Alföld 116,3 18,6 31,8 Dél-Alföld 177,7 27,1 24,7 Ország 132,9 22,7 33,8 Forrás: KSH évkönyvek n belül Komárom-Esztergom megyében a legmagasabb a nyilvántartott pszichiátriai gondozottak aránya (17,34), és Fejér megyében a legalacsonyabb (5,51). Ugyanez figyelhető meg az új pszichiátriai betegek arányának vizsgálatakor is. A nyilvántartott alkohol betegek száma országosan a legkevesebb a régióban, Dél- Dunántúllal együtt: 20,3 fő / 10ezer lakos, (országos: 33,8) a legtöbb Közép-Magyarország, ahol a jelentett alkoholbeteg: 47,4 / 10ezer lakos. (Ezzel együtt az emésztőrendszer megbetegedései magasabb arányban fordulnak elő a régióban.) n belül Fejér megyében (29,9) a legmagasabb és Komárom-Esztergom megyében (9,3) a legalacsonyabb. A bejelentett foglalkozási megbetegedések száma /2002 Közép- Magyarország ,2% Közép-Dunántúl ,0% Nyugat-Dunántúl ,5% Dél-Dunántúl ,6% Észak-Magyarország ,4% Észak-Alföld ,6% Dél-Alföld ,1% Ország ,3% Forrás: KSH Eü. Stat. Évkönyv A bejelentett foglalkozási megbetegedések számának változása jól követhető a táblázat alapján. A régióban ez az adat évi száma azonos az 1992 év adatával, 1995 évben - mint az országos átlag is - maximumot ért el, majd csökkent, de csak a tíz évvel előtti mértékig változott, míg országosan 27,7%-ot csökkent. Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 20

21 2002-ben az orvos-szakértői tevékenység alapján az új rokkantak munkavállalási korú lakosra jutó új rokkantak megyénkénti arányát lásd az alábbi térképen munkavállalási korúra jutó új rokkantak gyakorisága (2002. évben) 71,7 Komárom- 71,7 Gyôr-Moson-Sopron Esztergom 56,6 71,3 51,8 Vas Veszprém Fejér 47,9 Budapest 70,5 Nógrád Pest 60,5 Heves Borsod-Abaúj-Zemplén 115,5 Jász-Nagykun- Szolnok 97,8 102,8 Szabolcs-Szatmár-Bereg 77,7 Hajdú-Bihar 90,5 Zala 45,4 67,8 Somogy Tolna 102,0 83,8 Bács-Kiskun 130,4 Csongrád 106,7 Békés Forrás: KSH Eü. Stat. Évkönyv Főbb betegségcsoportok szerinti gyakorisága az alábbiak szerint alakult: Összesen Keringési rendszer betegségei Daganatok Mentális és viselkedészavarok Csontizomrendszer betegségei Emésztőrendszer betegségei Idegrendszer betegségei Közép-Magyarország 52,8 14,9 7,9 4,4 11,4 2,3 2,0 Közép-Dunántúl 63,9 18,1 9,5 7,3 12,4 3,3 2,8 Nyugat-Dunántúl 59,9 16,4 10,5 5,9 12,8 2,4 2,0 Dél-Dunántúl 83,7 26,0 14,0 9,8 11,8 4,0 3,5 Észak-Magyarország 100,5 36,2 12,7 10,4 14,6 4,8 4,5 Észak-Alföld 87,9 30,9 13,1 11,1 13,0 3,5 2,4 Dél-Alföld 105,1 33,1 17,2 13,8 13,5 4,0 4,0 Ország 75,9 24,0 11,6 8,4 12,6 3,3 2,9 Forrás: KSH Eü. Stat. Évkönyv 85,5 Baranya Országos: 75,9 Országos átlag feletti A Közép-Dunántúl régióban valamennyi betegség csoportban az országos átlagnál alacsonyabb a fenti betegség csoportok gyakorisága, az összes betegségben: 63,9 (országos: 75,9) és általában is a harmadik legalacsonyabb a régiók között. Második legkevesebb a régiók között mentális és viselkedészavarok: 9,5 új eset (országos: 11,6), harmadik a keringési rendszer betegségei miatti új rokkant: 18,1 (országos: 24,0), a daganatok: 12,4 (országos: 12,6), a csont-, izomrendszer és kötőszövet betegségei: 7,3 (országos: 8,4), valamint az emésztőrendszer betegségei: 3,3 (országos: 3,3). Negyedik - átlagos - a régiók között az idegrendszer betegségei miatt új rokkant gyakorisága alapján: 2,8, (országos: 2,9). n belül már változó a helyzet: A keringési rendszer betegségei miatt rokkantak gyakorisága Komárom-Esztergom megyében (21,8) és Veszprém megyében (20,7) Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 21

22 meghaladja az országos átlagot. Ugyanez látható a mentális és viselkedés-zavarok tekintetében. A csont- izomrendszer és kötőszövet betegségei csak Veszprémben voltak magasabbak (8,1) az országosnál, ugyanígy a daganatok (Veszprém: 15,5). Az emésztőrendszer betegségei pedig Komárom-Esztergom megyében (4,0) gyakoribbak az átlagnál. A fekvőbeteg ellátásban észlelt kórházi morbiditás a évi adatai alapján a lakosra jutó kórházi eset alapbetegségek szerint elemezhető. (Az adatok forrása a GYÓGYINFOK). Az országosan első 9 leggyakoribb kórházi alapbetegségben a régió három kivétellel valamennyi betegségben az országos adatnál kevesebb esetet mutat. A kivételek: a rosszindulatú daganatok, a emésztőrendszer megbetegedései, valamint a sérülés, mérgezés és a külső okok bizonyos következményei. A régiók között az országosan is vezető keringési rendszer betegségei alapján második a régió: 537,9 (országos: 578,0), csak a Nyugat-Dunántúl még kevesebb: 457,9 esettel. A második leggyakoribb megbetegedés itt is a rosszindulatú daganatok, de a régiók sorrendjében csak a negyedik: esettel (országos: 259,3). Szintén második helyen áll a régió az országosan harmadik légző rendszer betegségei szerint: 190,9 (országos: 209,7), kedvezőtlen hatodik helyen áll az emésztőrendszer betegségei alapján: 211,5 (országos: 210,1). Bár országosan csak az ötödik a terhesség, szülés, gyermekágy esetei (208,1), a Közép- Dunántúl régióban ez a negyedik leggyakoribb ellátás 194,1 esettel, mely eredménnyel a második a régiók között (első a Nyugat-Dunántúl: 154,0 esettel). A hatodik leggyakoribb a mentális és viselkedészavarok miatti ellátás: 168,2 eset (országos: 169,8). n belül: Fejér megyében a legmagasabb (2883), meghaladja az országos átlagot (2870) a lakosra jutó kórházi esetek száma. Összegzés: Az adatok alapján a többi régióhoz viszonyítva a Közép-Dunántúl régió demográfiai, népmozgalmi, valamint morbiditási vonatkozású erősségei: - népsűrűsége a második legnagyobb, - a többi régióhoz viszonyítva a régió lakossága fiatalabb, a második legkisebb a 65 év felettiek aránya, - a 100ezer lakosra jutó összes halálozások száma a régiók között a legalacsonyabb, - valamennyi kiemelt halálokra a regionális mutató alacsonyabb az országos átlagnál, kivéve az emésztő rendszer betegségeit és az egyéb halálokokat, - régió szinten itt a legalacsonyabb: a keringési rendszer betegségek következtében meghaltak száma, a daganatok miatti és a fertőző és élősdiek okozta halálozás szempontjából országosan a második legkevesebb, élveszületésre jutó terhesség megszakítások tekintetében második a régiók között, - a férfiak születéskor várható élettartama 7 évi alatti növekedése országosan a második legmagasabb, ben felnőtteknél a háziorvosi jelentett megbetegedések közül a férfiak körében valamennyi, a nők körében szintén valamennyi betegségcsoport aránya az országos arány alatti, - vezető betegség a magas vérnyomás, de a régiók közül a férfiaknál és a nőknél is második legkisebb arányban, ezt követi az ischaemiás szívbetegség, spondylopathiák, diabetes, - a gondozók adataiban a második legalacsonyabb az igazolt új primer hörgőrákos beteg / lakos, - valamennyi betegség miatti új rokkantak aránya az országos adatnál kevesebb, - a nyilvántartott alkohol betegek száma országosan a legkevesebb, Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 22

23 - az új rokkantak száma a munkavállaló korú lakosság arányában az országosnál kisebb, - az országosan első 9 leggyakoribb kórházi alapbetegségben a régióban - három kivétellel - valamennyi betegségben az esetszám az országos adatnál kevesebb. A régió gyengeségei, főbb kockázati tényezők: - a csecsemőhalálozás az országos átlagnál magasabb, - a 100ezer főre jutó potenciális 70 évből elvesztett életévek adata a harmadik legalacsonyabb a régiók között, - az emésztő rendszer betegségei miatt valamennyi régió közül itt a legmagasabb a halálozási arány, - a háziorvosi és házi gyermekorvosi jelentett megbetegedések száma: a fiúknál és a leányoknál is a megbetegedés az országos megbetegedésszám felett van, - a deformáló hátgerinc elváltozások: előfordulása a fiúknál a régiók sorrendjében az utolsó előtti legtöbb, a lányoknál a legnagyobb arányú, - a lakosra jutó új pszichiátriai gondozott betegek aránya alapján második a régiók között. Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 23

24 2. A régió lakosság egészségi állapotát befolyásoló tényezők bemutatása 2.1. Gazdasági-szociális környezet A Közép-Dunántúl régióban évben az öregedési index: a 65 éves feletti idősnépesség a 0-14 éves gyermeknépesség százalékában 87,2, a régió a második helyen áll, csak az Észak-Alföld 76,8 aránya előzi meg (országos: 95,4). Ennek megfelelően országosan a legalacsonyabb az eltartottsági ráta: a gyermek- és az idősnépesség a éves népesség százalékában 44,0, azonos, mint a Közép-Magyarország aránya (országos: 45,9). Ezt a helyet a gyermek-népesség magasabb: 23,5 eltartottsági rátája eredményezi, mellyel a negyedik, de az idős népesség eltartottsági rátája 20,5, valamennyi régió közül a legalacsonyabb (országos: 22,3) A gyermeknépesség eltartottsági rátája ( ) 24 Az idősnépesség eltartottsági rátája ( ) Forrás: KSH évkönyvek Forrás: KSH évkönyvek Gyermek-népesség eltartottsági rátája Az idős népesség eltartottsági rátája Az eltartott népesség rátája Öregedési index Közép-Magyarország 20,9 23,1 44,0 110,6 Közép-Dunántúl 23,5 20,5 44,0 87,2 Nyugat-Dunántúl 22,1 22,1 44,2 100,2 Dél-Dunántúl 23,4 22,6 46,0 96,8 Észak-Magyarország 25,9 23,2 49,1 89,3 Észak-Alföld 27,3 20,9 48,2 76,8 Dél-Alföld 23,7 23,7 47,4 100,1 Ország 23,5 22,4 45,9 95,4 Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv A gazdasági aktivitás aránya (a gazdaságilag aktív lakosság aránya a gazdaságilag aktív és nem aktív lakosság összegéhez képest) 2003-ban az országos 53,79% felett, 57,98% volt. Gazdaságilag aktív népesség aránya Gazdaságilag nem aktív népesség aránya Munkanélküliségi ráta Közép-Magyarország 57,45 42,54 4,0 Közép-Dunántúl 57,98 42,02 4,6 Nyugat-Dunántúl 57,73 42,27 4,6 Dél-Dunántúl 51,31 48,69 7,9 Észak-Magyarország 49,85 50,15 9,7 Észak-Alföld 49,26 50,74 6,8 Dél-Alföld 50,25 49,75 6,5 Ország 53,79 46,21 5,9 Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 24

25 A munkanélküliségi ráta is alacsonyabb az országosnál (5,9) Nyugat-Dunántúllal azonos (4,6), csak Közép Magyarország 4,0 rátája volt alacsonyabb. n belül legmagasabb Fejér megyében (4,8) és legalacsonyabb Komárom-Esztergom megyében (4,3). Míg a régió a megtermelt bruttó hazai termék (GDP) szerint 1996-ban az ötödik helyen állt, 2002-ben már a negyedik helyen. Az egy főre jutó bruttó hazai termék vonatkozásában azonban 1996 óta a harmadik helyen áll: 1996-ban 621 eft (országos 676 eft), 2002-ben 1462 eft értékkel, de az országos: 1648 eft alatt. Az egy főre jutó GDP alakulása ( ) Forrás: KSH évkönyvek n belül az egy főre jutó GDP legalacsonyabb Veszprém megyében (1307), és legmagasabb Fejér megyében (1551), Komárom-Esztegrom megyében (1525) csak kicsivel alacsonyabb, mint Fejér. Egy főre jutó GDP (ezer Ft) Beruházások összesen (mft) Egészségügyi és szoc. ágazat beruházásai (mft) Egészségügyi és szoc. ágazat beruházásai aránya Egy főre jutó beruházások Egy főre jutó egészségügyi és szoc. ágazat beruházások Közép-Magyarország ,0% Közép-Dunántúl ,2% Nyugat-Dunántúl ,5% Dél-Dunántúl ,9% Észak-Magyarország ,0% Észak-Alföld ,8% Dél-Alföld ,2% Ország ,9% Forrás: KSH évkönyvek Egy lakosra jutó nemzetgazdasági beruházások Ft értéke szerint 2002-ben a Közép- Dunántúl régióban Ft, a harmadik legnagyobb értékű beruházás valósult meg. Csak a Közép-Magyarország: Ft és Nyugat-Dunántúl: Ft előzte meg, (országos: Ft). Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 25

26 n belül Komárom-Esztergom megyében volt a legkevesebb beruházás (1319 mft), ezt követi Veszprém megye (2282 mft), Fejér megyében a legtöbb (3205 mft), Látható, hogy az egészségügyi és szociális beruházások tekintetében a régió az ötödik: 6115 Ft / lakos, amely az országos átlagnak 79 %-a, (7745 Ft / lakos), a legmagasabb érték Közép-Magyarország egészségügyi beruházása: Ft/lakos volt. A régióban 2003-ban az alkalmazásban állók havi bruttó és nettó átlagkeresete az országos átlag értékeket megközelítve a második helyen áll. Az első a Budapestet is magába foglaló Közép-Magyarország, Ft bruttó és Ft nettó átlagkeresettel (országos: Ft és Ft), Közép-Dunántúl: Ft bruttó és Ft nettó. A fizikai dolgozók Ft és szellemi dolgozók Ft nettó átlagkeresete közötti különbség Ft volt, (országos: Ft), azaz a fizikai dolgozók bruttó átlagkeresete a szellemi dolgozókéhoz képest 63,5% (országos: 57,6%). Bruttó átlagkereset Nettó átlagkereset fizikai szellemi összesen fizikai szellemi összesen Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország Forrás: KSH évkönyvek A lakosság szociális és egészségi állapotát is befolyásolja a lakáshelyzet ban az 1000 lakosra számítva az épített lakások száma: 2,7, ezen adata a régiónak átlagos, a régiók sorrendjében a harmadik = negyedik, míg a 100 lakásra jutó lakosok száma országosan közel itt a legmagasabb: 261, (országos: 245), az Észak-Alföld (260). Vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 96,3%, mely ténnyel a régió vezető helyet foglalt el (országos: 93,0%), a csatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya: 62,2%, ezzel a második helyen állt (országos: 56,0%), csak Közép-Magyarország előzi meg, ott 76,6%. 2.2 A régió lakosságának életmódja Az Országos Lakossági Egészségfelmérés évi egészségi állapotot befolyásoló tényezők között a lakosság életmódja adatait mutatják a következő ábrák (az OLEF régiós adatokat nem tartalmaz): Az elhízott és a túlsúlyos férfiak aránya (%) Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Országos elhízottak túlsúlyos - OLEF Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 26

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER Központi Statisztikai Hivatal Szegedi főosztálya Kocsis-Nagy Zsolt főosztályvezető Bruttó hazai termék (GDP) 2012 Dél-Alföld gazdasági

Részletesebben

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Lokalizáció daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon 2009-20011. 2009 2010 2011 Férfi Nő Össz

Részletesebben

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató adatok a Kunszentmiklósi kistérség lakosainak egészségi

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató adatok a Kunszentmiklósi kistérség lakosainak egészségi BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A KUNSZENTMIKLÓSI KISTÉRSÉG LAKOSAINAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁRÓL Készítette: Dr. Lehoczki Károly, 213 Tájékoztató

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. nov. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben

1. ábra: A Kiskunhalasi kistérség népességének korösszetétele, táblázat: A Kiskunhalasi kistérség népességének korösszetétele, 2011

1. ábra: A Kiskunhalasi kistérség népességének korösszetétele, táblázat: A Kiskunhalasi kistérség népességének korösszetétele, 2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A KISKUNHALASI KISTÉRSÉG LAKOSAINAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁRÓL Készítette: Dr. Lehoczki Károly, 213 Tájékoztató adatok

Részletesebben

2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett

Részletesebben

2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA

2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA 2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett ágazatok miatt és

Részletesebben

2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA

2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA 2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett ágazatok miatt

Részletesebben

A magyar lakosság egészségi állapota

A magyar lakosság egészségi állapota A -64 éves férfi és női népesség kor szerint standardizált halandóságának alakulása (Magyarország, 193/31-1999) A magyar lakosság egészségi állapota Ádány Róza, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem OEC Népegészségügyi

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében)

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Székesfehérvár, 2017. január 31.

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE OKTÓBER

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE OKTÓBER BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. aug. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai december FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai december FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. decemberben az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Megkezdődött hazánkban az influenzajárvány

Megkezdődött hazánkban az influenzajárvány Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 01. hét Megkezdődött hazánkban az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013. jan. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben

Részletesebben

Az egész országban terjed az influenza Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek száma

Az egész országban terjed az influenza Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek száma Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 4. hét Az egész országban terjed az influenza Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek

Részletesebben

Herend lakosságának egészségi állapota

Herend lakosságának egészségi állapota ÁLLAMI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TISZTIORVOSI SZOLGÁLAT KÖZÉP DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS INTÉZETE VESZPRÉM Herend lakosságának egészségi állapota 2010. 1 Demográfia Herend város lakosságszáma 2010. január 1-jén 3 447

Részletesebben

A Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai

A Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai A ra utazó magyar háztartások utazási szokásai Összeállította a Magyar Turizmus Rt. a A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság 2000 októberében vizsgálta a magyar

Részletesebben

SOMOGY MEGYE. Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Kaposvár, 2013. március 25.

SOMOGY MEGYE. Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Kaposvár, 2013. március 25. SOMOGY MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI GYI HELYZETE Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Kaposvár, 2013. március 25. A NÉPEGN PEGÉSZSÉGÜGYI GYI HELYZET INDIKÁTORAI Területi elhelyezkedés

Részletesebben

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét. Terjed az influenza

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét. Terjed az influenza Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 02. hét Terjed az influenza A 2. naptári héten tovább nőtt az influenzás panaszok miatt orvoshoz

Részletesebben

Intenzíven terjed az influenza

Intenzíven terjed az influenza Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 3. hét Intenzíven terjed az influenza A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései alapján

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI DUNÁNTÚLI RÉGIÓ NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETE

DÉL-DUNÁNTÚLI DUNÁNTÚLI RÉGIÓ NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETE DÉL-DUNÁNTÚLI DUNÁNTÚLI RÉGIÓ NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETE A NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZET INDIKÁTORAI Területi elhelyezkedés jellegzetességei, településszerkezet Demográfiai helyzetkép Népmozgalmi mutatók alakulása

Részletesebben

Roma kisgyerekkori inklúzió

Roma kisgyerekkori inklúzió Roma kisgyerekkori inklúzió Kaderják Anita T-Tudok Zrt. Pécs, Magyar Szociológiai Társaság Éves Konferenciája 2016. október 20-21. Projekt A készülő Roma kisgyerekkori inklúzió című tanulmány az UNICEF,

Részletesebben

Hódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között

Hódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között Hódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között Az elemzést végezték: a Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar munkatársai 1 A

Részletesebben

AZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE december / December 2007

AZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE december / December 2007 AZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE Kategóriák / Categories Létszám, fő Number of képest / Changes compared to previous Változás az előző

Részletesebben

AZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE január / January 2008

AZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE január / January 2008 AZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE Kategóriák / Categories Létszám, fő Number of képest / Changes compared to previous Változás az előző

Részletesebben

A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek

A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek II. évfolyam 176. szám 2008. december 17. 2008/176 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek A tartalomból 1 Bevezető 1 A haláloki struktúra változásai

Részletesebben

Az ország valamennyi területét érintő influenza-járvány bontakozott ki

Az ország valamennyi területét érintő influenza-járvány bontakozott ki Az Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatója az influenza surveillance adatairól Magyarország 2011. 4. Az ország valamennyi területét érintő influenza-járvány bontakozott ki A figyelőszolgálatra kijelölt

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Tovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések többségéért.

Tovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések többségéért. Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2016. 6. hét Tovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal. Összefoglaló. a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal. Összefoglaló. a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők 2007. évi tevékenységéről A munkaerő-kölcsönző szervezetek adatai és a kölcsönzési esetek és megoszlása Egy munkaerő-kölcsönzőre

Részletesebben

AZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE október / October 2008

AZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE október / October 2008 AZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE Kategóriák / Categories Létszám, fő Number of képest / Changes compared to previous Változás az előző

Részletesebben

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról T a r t a l o m j e g y z é k 1. BEVEZETÉS... 4 2. ADATFORRÁSOK... 4 3. ELEMZÉSI MÓDSZEREK... 4 4.

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON

AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON DR. PAKSY ANDRÁS A lakosság egészségi állapotát jellemző morbiditási és mortalitási mutatók közül a halandósági tábla alapján

Részletesebben

Negyedéves tájekoztató a juttatásokról

Negyedéves tájekoztató a juttatásokról Negyedéves tájekoztató a juttatásokról Mezőgazdaság, erdészet 2010. 1. negyedév Tartalom Bevezetés Résztvevők összetétele Táblázati rész - Táblázati rész - Mezőgazdaság, erdészet 1 Táblázati rész - Mezőgazdaság,

Részletesebben

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. szeptember AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

A kalászos gabonák betakarított területe, termésmennyisége és termésátlaga, 2008

A kalászos gabonák betakarított területe, termésmennyisége és termésátlaga, 2008 Közzététel: 2008. szeptember 19. Sorszám: 191. Következik: 2008. szeptember 22. Népmozgalom A kalászos gabonák betakarított területe, termésmennyisége és termésátlaga, 2008 2008-ban a 2007. évinél 2%-kal

Részletesebben

A évi demográfiai adatok értékelése. Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet

A évi demográfiai adatok értékelése. Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet A 212. évi demográfiai adatok értékelése Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet Tartalom Népesség száma, megoszlása Élveszületések Magzati veszteségek Születés körüli halálozás Csecsemőhalálozás

Részletesebben

Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról

Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról ÁNTSZ Gödöllői, Aszódi, Veresegyházi Kistérségi Intézete Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról 2008.11.20. Készült Gödöllő Város Önkormányzata Képviselőtestülete számára 1.

Részletesebben

1. MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT KAPOTT SZEMÉLYEK ELŐZŐ ÁLLAMPOLGÁRSÁG ORSZÁGA SZERINT

1. MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT KAPOTT SZEMÉLYEK ELŐZŐ ÁLLAMPOLGÁRSÁG ORSZÁGA SZERINT Tartalom 1. MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT KAPOTT SZEMÉLYEK ELŐZŐ ÁLLAMPOLGÁRSÁG ORSZÁGA SZERINT 2. MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT KAPOTT SZEMÉLYEK MEGOSZLÁSA ELŐZŐ ÁLLAMPOLGÁRSÁG ORSZÁGA SZERINT 3. MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT

Részletesebben

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15 A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző

Részletesebben

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28. SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGY HELYZETE A KÖZÉP-DUNÁNTÚLON

AZ EGÉSZSÉGÜGY HELYZETE A KÖZÉP-DUNÁNTÚLON Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága AZ EGÉSZSÉGÜGY HELYZETE A KÖZÉP-DUNÁNTÚLON Veszprém, 2006. október 09. Központi Statisztikai Hivatal Veszprém Igazgatóság, 2006 ISBN-10: 963-235-019-7

Részletesebben

Intenzíven terjed az influenza

Intenzíven terjed az influenza Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 4. hét Intenzíven terjed az influenza A 4. naptári héten tovább nőtt az influenzás panaszok miatt

Részletesebben

ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV

ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV Az alábbi oldalakon található adatok közül a félkövér kiemeléssel rendelkezők a szóbeli vizsgán kötelező jellegűek, ezek nem tudása elégtelent eredményez. A többi

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Somogy Megyei Egészség Fórum

TARTALOMJEGYZÉK. Somogy Megyei Egészség Fórum SOMOGY MEGYE LAKOSSÁGÁNAK NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETJELENTÉSE a döntéshozók részére TARTALOMJEGYZÉK 1. 2. 3. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 4.6. 4.7. 4.8. 4.9. 5. 5.1. 5.1.1. 5.1.2. 5.1.3. 5.1.4. 5.1.5. 5.1.6.

Részletesebben

ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 I. FÉLÉV

ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 I. FÉLÉV ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 I. FÉLÉV Az alábbi oldalakon található adatok közül a félkövér kiemeléssel rendelkezők a szóbeli vizsgán kötelező jellegűek, ezek nem tudása elégtelent eredményez. A többi

Részletesebben

A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2010-ben (előzetes adatok)

A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2010-ben (előzetes adatok) A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2010-ben (előzetes adatok) Központi Statisztikai Hivatal 2012. május Tartalom A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2010-ben (előzetes adatok)...

Részletesebben

Oktatási Hivatal. Jelentés a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásáról a 2011/2012. tanévben december

Oktatási Hivatal. Jelentés a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásáról a 2011/2012. tanévben december Oktatási Hivatal Jelentés a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásáról a 2011/2012. tanévben 2011. december 1. Jogszabályi háttér Jelentés a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásáról

Részletesebben

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét Országosan nem változott az influenzaaktivitás A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok

Részletesebben

Iskola-egészségügyi statisztikai adatok 2007/2008 tanév

Iskola-egészségügyi statisztikai adatok 2007/2008 tanév Iskola-egészségügyi statisztikai adatok tanév Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet Országos Környezetegészségügyi Intézet Továbbképzı munkaértekezlete 29. május 26. Jelentést küldı intézmények

Részletesebben

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei Homonnai Balázs ACNIELSEN Programstatisztika 2010-2011-2012 Összesen 528 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 191 o 2012:

Részletesebben

Beszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18.

Beszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Beszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18. Dr. Surján

Részletesebben

2.1. A éves népesség munkanélküliségi rátája

2.1. A éves népesség munkanélküliségi rátája 2.1. A 15-64 éves népesség munkanélküliségi rátája Az aktív népesség arányában, % Az aktív korú népesség arányában, % férfi nő összesen férfi nő összesen 1990 1,4 1,1 1,4 1,1 0,7 0,9 1991 6,0 5,1 5,6 4,4

Részletesebben

Elérte hazánkat az influenzajárvány

Elérte hazánkat az influenzajárvány Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 3. hét Elérte hazánkat az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Oktatási Hivatal. Jelentés a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásáról a 2012/2013. tanévben december

Oktatási Hivatal. Jelentés a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásáról a 2012/2013. tanévben december Oktatási Hivatal Jelentés a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásáról a 2012/2013. tanévben 2012. december 1. Jogszabályi háttér Jelentés a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásáról

Részletesebben

Csongrád megye. Megyeszékhely: Szeged. Honlap: Adatbázis:

Csongrád megye. Megyeszékhely: Szeged. Honlap:  Adatbázis: Csongrád megye Megyeszékhely: Szeged Honlap: http://nemzetiegyseg.com/csongradmegye.html Adatbázis: http://nemzetiegyseg.com/csongrad0.xls Honlap: http://www.hiszi-map.hu/catalog/displayimage.php?pid=7898&fullsize=

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

BENKŐ PÉTER A HAZAI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI FORDULÓPONTJAI

BENKŐ PÉTER A HAZAI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI FORDULÓPONTJAI MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG VÁNDORGYŰLÉSE GÖDÖLLŐ, 2008. DECEMBER 11-12. BENKŐ PÉTER A HAZAI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI FORDULÓPONTJAI A HAZAI RÉGIÓK KOMPLEX FEJLETTSÉGI SZINTJE 1990 ÉS 2007

Részletesebben

KÖZMUNKA ÉS A POLITIKA október 26.

KÖZMUNKA ÉS A POLITIKA október 26. KÖZMUNKA ÉS A POLITIKA 2016. október 26. A közmunka kérdése nem csak foglalkoztatáspolitikai szempontból jelentős kérdés, hanem politikai okok miatt is. 2012-től alapvető váltás következett be a hazai

Részletesebben

Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve

Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve E L Ő T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. november 28-i ülésére Tárgy: Tájékoztató

Részletesebben

9. GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK

9. GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK 9. GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK 9.1 Gyermekjóléti szolgálatatás 9.1.1 Gyermekjóléti intézmények férőhelyeinek megyénként, 2004 Gyermekek átmeneti gondozása Bölcsődék Családi napközik Helyettes szülők Gyermekek

Részletesebben

Emberi erőforrás menedzsment

Emberi erőforrás menedzsment Emberi erőforrás menedzsment Bérek, jövedelmek, trendek Dr. Gyökér Irén BME Részidős Mesterképzés 2015 tavasz Adatok Bruttó keresetek átlag 247 800 HUF (nettó átlag 162 275), KSH 252 200 vállalkozói szféra

Részletesebben

AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK FONTOSABB LÉTSZÁMADATAI 2015-BEN

AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK FONTOSABB LÉTSZÁMADATAI 2015-BEN AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK FONTOSABB LÉTSZÁMADATAI 2015-BEN Nemzetgazdasági Minisztérium Készült A Nemzetgazdasági Minisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán Készítette: Gedei Henriett

Részletesebben

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A MAG Zrt. által kínál lehetőségek Dr. Novák Csaba ügyvezető igazgató, MAG Zrt. A Nemzeti Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési eredményei

Részletesebben

Népegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek

Népegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek Népegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek A megelőző orvostan és népegészségtan definiciója A népegészségügy

Részletesebben

Gyermekegészségügyi indikátorok, morbiditás, gyermekbalesetek

Gyermekegészségügyi indikátorok, morbiditás, gyermekbalesetek Gyermekegészségügyi indikátorok, morbiditás, gyermekbalesetek Dr. Páll Gabriella Országos Gyermekegészségügyi Intézet Budapest, 2011. február 6. Vázlat Intikátorokról általában Morbiditási adatforrások

Részletesebben

Várandós gondozás a védőnői statisztika tükrében

Várandós gondozás a védőnői statisztika tükrében Várandós gondozás a védőnői statisztika tükrében Odor Andrea országos vezető védőnő osztályvezető ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal Védőnői Szakfelügyeleti Osztály 1097 Budapest, Gyáli út 2 6. Tel:

Részletesebben

Beruházás-statisztika

Beruházás-statisztika OSAP 1576 Beruházás-statisztika Egészségügyi ágazat Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók 2011 Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók beruházási és felújítási

Részletesebben

Merre tovább, egészségügy? Dr. Kincses Gyula ESKI

Merre tovább, egészségügy? Dr. Kincses Gyula ESKI Merre tovább, egészségügy? Dr. Kincses Gyula ESKI A tények A férfiak születéskor várható átlagos élettartama a régi és új tagállamokban 80 75 Magyarország 70 Régi EU tagok Új EU tagok 65 60 1970 1980 1990

Részletesebben

VSZT tagság és adatszolgáltatás statisztikai elemzése szeptember

VSZT tagság és adatszolgáltatás statisztikai elemzése szeptember VSZT tagság és adatszolgáltatás statisztikai elemzése 2007. szeptember Tagság alapadatai A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsnak jelenleg 811 tagja van. A tagság megyék szerinti megoszlása

Részletesebben

Ellátotti jogok érvényesülése a jogvédők tapasztalatai alapján. Hajdúszoboszló, Rózsavölgyi Anna

Ellátotti jogok érvényesülése a jogvédők tapasztalatai alapján. Hajdúszoboszló, Rózsavölgyi Anna Ellátotti jogok érvényesülése a jogvédők tapasztalatai alapján Hajdúszoboszló, 2010. 06. 03. Rózsavölgyi Anna Székhely: 1051 Budapest Akadémia u.3. Levelezési cím: 1122 Budapest Városmajor u. 48/b. Telefon:

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Jenei Tibor, Szabó Edit, Janka Eszter Anna, Dr. Nagy Attila Csaba Debreceni Egyetem OEC NK Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet

Jenei Tibor, Szabó Edit, Janka Eszter Anna, Dr. Nagy Attila Csaba Debreceni Egyetem OEC NK Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet HIPERTÓNIA GYAKORISÁGÁNAK BECSLÉSE KÜLÖNBÖZŐ EPIDEMIOLÓGIAI TECHNIKÁK ALKALMAZÁSÁVAL A MAGYARORSZÁGI FELNŐTTEK ÉS A MAGYARORSZÁGI FELNŐTT DIABETESES BETEGEK KÖZÖTT ÉS ENNEK KÖLTSÉGHATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA

Részletesebben

Az almatermesztés időjárási

Az almatermesztés időjárási Az almatermesztés időjárási vonatkozásai Tőkei László, Sepsi Panna Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék 1118 Budapest, Villányi út 29-43. K épület, 3. emelet

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Az alapellátásban gyűjtött egészségadatok megbízhatósága

Az alapellátásban gyűjtött egészségadatok megbízhatósága Az alapellátásban gyűjtött egészségadatok megbízhatósága Vokó Zoltán* Debreceni OEC, Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet Biostatisztikai és Epidemiológiai Tanszék *Kardos László és Széles György

Részletesebben

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Telepek Környezet egészségügyi felmérése A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Szélsőséges szegénységből fakadó betegség tünet együttes BNO kód: Z.59.5. Cigány és Magyar korfa 2001

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség, népmozgalom Magyarországon az 1980-as évek elejére új demográfiai helyzet állt elő. A XX. század korábbi évtizedeit

Részletesebben

VSZT tagság és adatszolgáltatás statisztikai elemzése szeptember

VSZT tagság és adatszolgáltatás statisztikai elemzése szeptember VSZT tagság és adatszolgáltatás statisztikai elemzése 28. szeptember Tagság alapadatai A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsnak jelenleg 819 tagja van. A tagság megyék szerinti megoszlása

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 8 AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 2008 Kiadja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Budapest, XIII. Visegrádi u. 49. Postacím: 1392 Bp. Pf. 251. Telefon: 270-8000;

Részletesebben

A KÖZLEKEDÉSI BALESETEK TÉRSÉGI VIZSGÁLATA 2006

A KÖZLEKEDÉSI BALESETEK TÉRSÉGI VIZSGÁLATA 2006 Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága A KÖZLEKEDÉSI BALESETEK TÉRSÉGI VIZSGÁLATA 2006 Salgótarján, 2008. június Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-172-8 (internet) Felelős

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális együttműködésben létrejött publikációinak megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001

Részletesebben

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

ÉVES BERUHÁZÁSSTATISZTIKAI JELENTÉS, 2013

ÉVES BERUHÁZÁSSTATISZTIKAI JELENTÉS, 2013 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 2240 ÉVES BERUHÁZÁSSTATISZTIKAI JELENTÉS,

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. szeptemberében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

9.1 GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁS A gyermekjóléti intézmények férőhelyinek száma megyénként, Házi gyermekfelü gyeletek

9.1 GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁS A gyermekjóléti intézmények férőhelyinek száma megyénként, Házi gyermekfelü gyeletek 9.1 GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁS 9.1.1 A gyermekjóléti intézmények férőhelyinek megyénként, 2003 Bölcsődék Családi napközik Házi gyermekfelü gyeletek Gyermekek átmeneti gondozása Helyettes szülők Gyermekek

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó

T Á J É K O Z T A T Ó Magyar Bányászati és Földtani Hivatal T Á J É K O Z T A T Ó bányajáradék önbevallásról, befizetésről 2015. év Budapest, 2016. április Tartalomjegyzék Bevezetés 3 I. Bányajáradék fizetési kötelezettség

Részletesebben

2013-AS PÁLYAKÖVETÉSI EREDMÉNYEK ÉS ÚJDONSÁGOK, KITERJESZTETT CSOPORTOK

2013-AS PÁLYAKÖVETÉSI EREDMÉNYEK ÉS ÚJDONSÁGOK, KITERJESZTETT CSOPORTOK 2013-AS PÁLYAKÖVETÉSI EREDMÉNYEK ÉS ÚJDONSÁGOK, KITERJESZTETT CSOPORTOK Sipos Norbert elemző-közgazdász Pécsi Tudományegyetem Rektori Hivatal, Marketing Osztály Stratégiai Elemző Iroda A 2013-AS DPR KUTATÁSBA

Részletesebben