1.1. A vezetés lényege, feladata, funkciói

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1.1. A vezetés lényege, feladata, funkciói"

Teréz Dobos
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 1.1. A vezetés lényege, feladata, funkciói 1.1 A VEZETÉS LÉNYEGE Az ipari felődés megindulásakor a munkamegosztás kiszélesedésével a termelő szervezetekben megjelent az igény a folyamatok irányítására, koordinálására, tervezésére, ellenőrzésére és személyes felügyeletére. Ekkor jelent meg a vezető és beosztott viszony a munkafolyamatban és a szervezetekben és ettől vette kezdetét a modern szervezet kialakulása, melynek minden körülmények között két szereplője van: a vezető és a beosztott. A vezető tehát az, aki a szervezet tagaival együttműködik a szervezet és az egyének céljainak szervezett módon történő megvalósítása érdekében. A MODERN VEZETÉS A MAI IDŐBEN A KÖVETKEZŐ FELADATCSOPORTOKAT LÁTJA EL: 1. Feladat és szervezet vezetése (irányítása) 2. Emberek vezetése (irányítása) 3. Munkafolyamat vezetése (irányítása) 1.2 VEZETŐ ÉS MANAGER Napjainkban igen gyakran használják a manager, management kifejezést. A külföldi szakirodalomban két külön kategóriát jelent a manager és a leader, a management és a leading. A managment jelentése, a vezető feladat ellátása más közreműködőkkel ill. irányításuk révén a szervezet és az egyének céljainak elérése érdekében. A vezetés egy folyamat, melyben a vezető befolyásolja a vezetetteket a kívánt célok elérése érdekében. KUTATÓK NÉGYFÉLE VEZETŐTÍPUST KÜLÖNBÖZTETTEK MEG: Az áldozat: Az álmodozó: A végrehajtó: gyenge az elképzelésben és a megvalósításban igen jó elképzelő, de gyenge a megvalósításban jó megvalósító, de gyenge elképzelő A manager vezető: egyaránt jó elképzelő és megvalósító A MANAGERI MUNKA HAT JELLEMZŐJE: 1) A managerek rengeteget dolgoznak, rettenetesen feszített tempóban 2) Tevékenységüket a sokféleség, szétszabdaltság és a rövidség jellezi. 3) Előnyben részesítik az aktuális, speciális és ad hoc témákat. 4) A menedzserek a szervezetük és az informális kapcsolatrendszerük között helyezkednek el. 5) Erősségük a szóbeli kommunikáció. 6) Az erős kötelezettségek ellenére a managerek képesek ügyeik kézbentartására.

2 A VEZETÉS FORRÁSAI - anyagi erőforrások - emberi erőforrások - pénzügyi erőforrások - információs erőforrások VEZETÉSI SZINTEK - A legtöbb modern szervezetben minimálisan három eltérő feladatkört, s vezetési szintet különböztethetünk meg. - Operatív szint: vezető típusa a munkahelyi vezető, aki a közvetlen beosztottak irányítását végzi a termék-szolgáltatás, egyéb output elkészítése céljából. - Középvezetői szint: a célkitűzésekben megfogalmazott outputok előállításához készítik a terveket, programokat, normákat. - Stratégiai szint: a felső vezető, aki meghatározza a szervezet hosszú és közép távú céljait (stratégiáját), vagyis válaszol a környezeti kihívásokra. 1.3 VEZETÉSI FUNKCIÓK A vezetői tevékenység komplex, bonyolult feladategyüttes, amely különböző részekre, funkciókra tagolható. A funkciók mutatják meg, hogy mik azok a speciális szakismeretek, amelyek a vezetésnek mint szakmának az összetevői. AZ ÖT FUNKCIÓ: I. Tervezés II. Középpontjában a jövő áll, mit akarunk elérni és hogyan. A tervezési folyamat eredményeként születnek meg a szervezet céljai és azok eléréséhez vezető akciók. A tervesi folyamat egy komplex lépéssorozat. Sajátos hierarchiába rendezhatők: stratégiai célok középtávú tervek operatív tervek Szervezés Mint struktúra fejlesztő tevékenység irányulhat a szervezetben zajló folyamatokra és a szervezet felépítésére is. A szervezés, mint vezetési funkció elsősorban a megfelelő szervezet kialakítását, ill. működtetését veszi célba. Az alsószintű (munkahelyi) vezetők inkább a termelési (szolgáltatási) folyamat fenntartásával, az erőforrások elosztásával kapcsolatos szervezési feladatokat oldanak meg, míg a felső szintű vezetésre a szervezeti struktúra szervezése a jellemző. A vezető szervezési funkciója keretében az alábbi feladatokat látja el: koordiánció határkör gyakorlás vezető munkakör meghatározása specializáció

- Középvezetői szint: a célkitűzésekben megfogalmazott outputok előállításához készítik a terveket, programokat, normákat.

3 III. IV. departmentizáció / osztályba szervezés szervezetfejlesztés-szabályozás Emberek irányítása Az emberek tevékenységének közvetlen irányítása a szervezet céljainak elérésére közvetlen, személyes (interperszonális) kapcsolatot jelent a vezető és a beoszottjai között. Koordináció A koordináció, mint vezetői feladat együttes az egyes szervezeti egységek (részegységek) céljainak és tevékenységének összehangolását jelenti a szervezet céljainak megvalósítása érdekében. Annál inkább szükség van koordinációra, az ezt elősegítő eszközökre és mechanizmusokra minél inkább egymásra utaltak a részlegek a produktum előállítása szempontjából. V. Ellenőrzés A vezetői tevékenységet lezáró utolsó tevékenység a visszacsatolás, az utólagos értékelés. Az ellenőrző funkció jelenti azokat a területeket, ahol a vezetőnek ellenőrzési feladati vannak, jelenti azoknak a módszereknek az alkalmazását, melyek az egyes területekhez kapcsolódnak. 1.4 VEZETŐI KÉPESSÉGEK ÉS SZEREPEK Az emberek különbözőek abból a szempontól, hogy milyen képességekkel ill. annak milyen szinvonalával rendelkeznek. A hatékony vezetőképzés mai korszerű irányzatai nagy hangsúlyt helyeznek az oktatási szükségletek (training needs) felmérésére és az ahhoz igazodó képzési tartalomra, a kettő összhangjára. A vezető eltérően fejlesztendő képességei: (a) Cél kitűzése A vezetők a beosztottakkal együtt dolgoznak jelentőségteljes munkacélok kitűzésén. A vezetők rendszerint kiválaszthatják a célok lebontásánál azt, amely leginkább a főcél teljesítéséhez vezet. A célokat úgy kell kidolgozni, hogy azok az emberek viselkedésében irányadóként szolgáljanak. Mindenkivel, aki ayok teljesítésére hivatott, ismertetni kell a célokat. A céloknak ösztönözniük kell a teljesítményt. (b) Vezetői működés A vezetői működés szorosan kapcsolódik a cél kitűzésének folyamatához. A vezetői működés arra ösztönzi az embereket, hogy tegyék meg, amit tőlük elvárnak. A vezetői működés ösztönzi a teljesítménzt a célok elérésére, és ekkor követik a megfelelő vezetői stílust. (c) Problémamegoldás és döntéshozatal A vezetők problémamegoldó képességéhez lényeges az analítikus képesség. Elég információt gyűjtenek ahhoz, hogy megfelelően meghatározhasság a problémát, így

(interperszonális) kapcsolatot jelent a vezető és a beoszottjai között.

4 elkerülik azt a tendenciát, hogy a tévesen meghatározott problémákra hozott döntésmegoldással meggondolatlanul cselekedjenek. A hatékony vezető maga hoz döntéseket. (d) Kommunikáció A jó kommunikációs képességnek három fő szempontját ismerjük: - ráérzés - megfelelő közeg - megfigyelő képesség (e) Képzés és tanácsadás A vezetők a szervezet tagjainak oktatói és tanácsadói. A tanácsadási képességet korlátozni kell a munka-orientált problémákra. A jó vezetők beosztottaik képzésével is foglalkoznak, útmutatást és támogatást nyújtva nekik. Segítik beosztottaikat feladataik és kötelezettségeik teljesítése közben. (f) Változások és konfliktusok kezelése A változás az élet ténye, majdnem minden vezetési szerepben. A rátermett vezetők felismerik ezt és tudatosan tevékenykednek azon, hogy megbírkózzanak a változással, és nem engedik, hogy a változás győzze le őket. Minden változás konfliktust von maga után. A hatékony vezetők tudják, hogy bizonyos számú konfliktus jót tesz a szervezetnek. Az eszközökért és ideákért folytatott egészséges verseny formájában megnyilvánuló konfliktus gyakran arra ösztönzi az embereket, hogy magasabb szintű teljesítményt nyújtsanak. (g) Diplomáciai készség A diplomáciai készségek biztosítják a vezetőknek a manőverezéshez a teret. Használhatók a bürokrácia csökkentésére. A diplomáciai készségek magukba foglalják az olyan tevékenységeket, mint pl. koalíció kialakítása, alkudozás, kompromisszum, lobbyzás, direkt és indirekt befolyásmechanizmusok, a közeg alkalmazása, a cselekedet beütemezése, blöffölések és a személyi látókör növelése. (h) Gazdálkodás az idővel A rátermett vezetők hatékonyan és eredményesen tudnak idejükkel gazdálkodni. Komolyan foglalkoznak az időpazarlással a cselekedetek vagy kötelességek végrehajtása értelmében, amely nem járul hozzá a kívánt teljesítmény és cél véghezviteléhez. Az idővel való gazdálkodás magába foglalja valaki idejének megtervezését, szervezését és ellenőrzését. (i) Értékelés és jutalmazás Az emberek azért dolgoznak, hogy a munkában véghezvitt erőfeszítéseikért és teljesítéseikért cserében valamit kapjanak. A jó vezetők ezt felismerik és belevetik magukat a teljesítés értékelési és jutalmazási folyamatba. A jutalmazások magukba

tanácsadói. A tanácsadási képességet korlátozni kell a munka-orientált problémákra. A jó vezetők beosztottaik képzésével is foglalkoznak, útmutatást és támogatást nyújtva nekik.

5 foglalják az előléptetéseket, fizetésemeléseket, új munkaelosztásokat, dícséreteket, kiegészítő eszközöket. VEZETÉSI SPECIALIZÁCIÓK A vezetőket aszerint kategorizálhatjuk, hogy mire terjed ki a felelőssége. Ha felelőssége a teljes egység irányítására vonatkozik, akkor általános vezetőnek (general manager) nevezik. Hazánkban egyre terjed az ún. funkcionális vezető (manager) aki egyfajta tevékenységcsoport irányításáért felelős. (pl. pénzügyi, marketing, termelés...) Az egyes vezetői szinteken gyakorolt alapvető vezetői képességeket - technikai - humán - koncepcionális készségekre lehet felosztani. A VEZETŐI SZEREP Emberek közötti szerepek - nyilvános megjelenések szerepe: bizonyos ceremoniális kötelezettségekből áll - főnöki szerep: felvét, elbocsátás, beosztottak elismerése, motiválás - kapcsolatteremtés és ápolás Információs szerepek: - információgyűjtő szerep: friss aktuális informáciík utáni kutatás a külső és belső környezetben egyaránt - információszétosztó szerep - szívivő szerep - döntési szerepek - vállalkozó szerep - zavarelhárító szerep - erőforráselosztó szerep - tárgyaló-megegyező szerep 1.5 A VEZETÉS: SZAKMA, TUDOMÁNY ÉS MŰVÉSZET A vezetési tudománynak kialakultak általános elvei és törvényszerűségei. A szervezés, vezetéstudomány jellemzői, hogy összetett tárgyukat más tudományok spektusából, azok módszertani apparátusának átvételével, felhasználásával igyekeznek minél sokoldalúbban leírni és elemezni. A vezetés művészet jellege abban áll, hogy a tudomány által meghatározott célt, elveket, törvényszerűségeket adott környezeti feltételek között saját tehetségének és képességének megfelelően alkalmazza vezetői munkája során.

Ha felelőssége a teljes egység irányítására vonatkozik, akkor általános vezetőnek (general manager) nevezik. Hazánkban egyre terjed az ún.

Hasonló dokumentumok

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment