Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT

Átírás

1 Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT

2

3 Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST

4 Fordította GÁSPÁR CSABA LÁSZLÓ Lektorálta GÖRFÖL TIBOR ISBN Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztõk Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u Elsõ magyar nyelvû kiadás 2006 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános elõadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetõen is. Printed in Hungary

5 Tartalom ELÕSZÓ 7 1. A METAFIZIKA VÉGE ÉS AZ ISTENGONDOLAT 9 2. AZ ABSZOLÚTUM PROBLÉMÁJA TUDAT ÉS SZUBJEKTIVITÁS LÉT ÉS IDÕ FOGALOM ÉS ELÕVÉTELEZÉS 81 FÜGGELÉK 97

6

7 Elõszó Az utóbbi esztendõkben több oldalról hangsúlyozzák annak szükségességét, hogy újra a gondolkodás homlokterébe kerüljenek az egykor elsõ filozófiának számító metafizika évtizedeken át szinte semmiféle figyelemben nem részesülõ témái. A teológia számára se lehet közömbös, ha a filozófia ismét napirendre tûzi ezeket a hosszú ideig mellõzött kérdéseket. A keresztény teológia rá van utalva a filozófiával folytatandó párbeszédre, kivált az Istenrõl való teológiai beszédet illetõen, de abban a kérdésben is, hogy miképpen írja le a teremtményi valóságot Istenhez való viszonyában; és a teológusok a metafizika története során mindig is hozzájárultak a filozófiai gondolkodás mûveléséhez. A jelen kötetben olvasható fejtegetések alapja az 1986 áprilisában Nápolyban, az Instituto Italiano per gli Studi Filosoficin tartott elõadás-sorozat, amelyre 1983 májusában Capri szigetén kaptam meghívást A filozófia hegeli logikája címû tudományos ülés alkalmával. A felkérés, hogy összefüggésbe rendezve fogalmazzam meg a filozófiával kapcsolatos gondolataim egyikét-másikát, alkalmat adott arra, hogy részletes okfejtésekké fûzzem tovább az eddigi publikációimban jobbára mellékesen vagy csupán bennfoglaltan elõ-elõforduló filozófiai témákat érintõ hivatkozásokat, melyek szükségképpen a filozófiában adott problémahelyzetbõl indultak ki, ráadásul elkerülhetetlenül töredékesek maradtak. A nápolyi kurzuson részt vevõ fiatal olasz filozófusoknak köszönetet mondok az intenzív vitákért és egy sor ösztönzésért, melyeknek köszönhetõen az elõadások itt olvasható szövegében vagy a jegyzetekben sikerült számos dolgot világosabban megfogalmaznom. A nápolyi viták elsõsorban arra ösztökéltek, hogy az ott csupán utalásszerû megfontolásokat a tudat és szubjek- 7

8 tivitás témáját illetõen különálló szakasszá bõvítsem, ami harmadik fejezetként szerepel az abszolútum fogalmának tárgyalása után. Viszont a folyamatfilozófia kritikai igényû áttekintését, amit Nápolyban a bevezetéshez kapcsolva adtam elõ mert a folyamatfilozófiában a 20. század legjelentõsebb, bár kritikát provokáló metafizikai hozzájárulását látom, a kötet végére helyeztem, függelékként, minthogy a vonatkozó fejtegetések célja inkább kritikai, semmint szisztematikus, míg a könyv többi részében a kritikai mérlegelés az összes fejezetben érvényesülõ szisztematikus szándék szolgálatában áll, melynek lényegi mondanivalója remélhetõleg világosan kidomborodik. A könyvben elõadott gondolatok tisztázása Dieter Henrichhel folytatott intenzív beszélgetésnek köszönhetõ, fõleg a Münchenben közösen tartott Teológia és metafizika tárgyú szemináriumnak; közremûködése jóval több, mint amit a szövegben szereplõ néhány utalás sejteni enged. Mindenekelõtt azonban azért mondok köszönetet neki és olasz barátaimnak, kivált Valerio Verrának, hogy arra bátorítottak, újból vállaljam a filozófia és teológia közötti eleven párbeszédet. Tanársegédemnek, Christine Axtnak a korrektúrákban nyújtott segítségéért tartozom köszönettel. München, december Wolfhart Pannenberg 8