SZERETETTEL ÉS SZIGORRAL

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZERETETTEL ÉS SZIGORRAL"

Emília Veresné
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 SZERETETTEL ÉS SZIGORRAL 1

2 2

3 SZABÓ ÉVA SZERETETTEL ÉS SZIGORRAL Az iskolai nevelés problémái a szülõk és a tanárok szemszögébõl AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST 3

4 A könyv az Oktatási Minisztérium támogatásával, a Felsõoktatási Tankönyv- és Szakkönyv-támogatási Pályázat keretében jelent meg. Lektorálta N. Kollár Katalin ISBN Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztõk Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u Elsõ magyar nyelvû kiadás: 2006 Szabó Éva, 2006 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános elõadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetõen is. Printed in Hungary 4

5 Édesanyám emlékének 5

6 6

7 TARTALOM BEVEZETÉS MIÉRT LÁTJÁK MÁSKÉPP? A SZÜLÕK ÉS A PEDAGÓGUSOK NÉZETKÜLÖNBSÉGÉNEK FÕBB OKAI 15 A laikus és a tudományos gondolkodás alapvetõ jellemzõi, különbségei 16 Az információszerzés eltérõ módjai 17 Mit mutatnak a tudományos kutatások? 20 Született pedagógus vagy képzett pedagógus? 21 Mibõl lesz a cserebogár, avagy hogyan hatnak egymásra a képzés elõtti, képzés alatti és képzés utáni élmények? 23 Egyet vagy harmincegyet? Az iskolai és a családi nevelés eltérései 28 Harc a figyelemért 28 Papa ne prédikálj! A direkt és indirekt nevelõi hatások eltérései 29 Anya csak egy van. A kapcsolati minõség és a kötõdés hatásai 33 Egy bolond százat csinál. A csoport hatása a viselkedésre 37 Az iskolai nevelést befolyásoló egyéb körülmények MIT ÉS HOGYAN? AZ ISKOLAI NEVELÉS CÉLJÁNAK ÉS MÓDSZEREINEK MEGÍTÉLÉSE 50 A nevelési célok kérdése 51 Egy kis neveléstörténet 53 Oktatás-nevelés. Az iskolai nevelés céljának megítélése ma 54 Az iskola nevelõ szerepének megítélése 59 7

8 A tanárok szerint: neveljünk! De hogyan? A nevelési stílus kérdései 64 Gyermekkép és nevelési módszerek 65 Nevelési stílus és nevelési elvek a kutatások tükrében 70 Az elvek és a gyakorlat: az iskolai konfliktusok és a megoldási stratégiák 74 A konfliktusok és a megoldások 75 Konfliktusok kezelése az iskolában egy vizsgálat tükrében 85 Mi a helyzet a pedagógiai következetességgel? JÓ NEKI, OTT A NYÁRI SZÜNET! AZ ÉREM MÁSIK OLDALA: A TANÁRI SZEREP JELLEMZÕI 95 A tanári szerepkövetelmények változása 96 A társadalmi változások hatása a tanár-diák kapcsolatra 100 Jó tanár rossz tanár 102 A tanári ideálképek a szülõk és a tanárok nézeteiben 104 Tanár-diák kapcsolati ideálképek a tanárok és a szülõk nézeteiben 111 Nyilas Misi nincs többé. A tanári tekintély és hatalom problémája 119 A tanári pálya presztízsének változása 121 A társadalmi érintkezés szabályainak változása 124 Az idegeimre mentek! A tanári pálya stressztényezõi 128 A stressz mint a mindennapok velejárója 128 A stressz legjellemzõbb forrásai a tanári pályán 131 A tartós stressz következményei és a kiégés jelensége 137 Könnyû azt mondani! Néhány jó tanács a stressz hatásának csökkentéséhez A SZÜLÕK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTT, (EGY)MÁSÉRT 146 A tanár-szülõ kapcsolat jellegét befolyásoló tényezõk 147 A törvényi szabályozás és a társadalmi változások hatása 148 Hasonló a hasonlónak örül. A nézetek, az értékrend és a kulturális különbségek hatása 150 Az elõzetes tapasztalatok hatása (saját gyermekkor, szülõkkel való korábbi kapcsolat) sémák, kategóriák, elõítéletek 153 A helyzet hatalma: fogadóóra, szülõi értekezlet, családlátogatás 156 8

9 Amiben gyakran egyetértenek, bár talán nem kellene 163 A sürgetettség és a hibakeresés pedagógiájának buktatói 164 Anyuka foglalkozzon többet a gyerekkel! Ami mûködik, az nem biztos, hogy mindig jó is 170 Amiben nem értenek egyet, bár talán kellene 176 Új pedagógiai eljárások 176 Kompetenciahatárok ismerése és elismerése 182 Ugyanazt másképp. A szülõ-tanár kapcsolat építésének hatékony eszközei 186 Anyuka, foglalkozzon másképp a gyerekkel! 187 Régi helyzetek új tartalommal, új helyzetek új lehetõségekkel 192 ZÁRSZÓ HELYETT 203 MELLÉKLETEK 207 IRODALOM 217 9

10 10

11 BEVEZETÉS Sokáig töprengtem, hogy miként írhatnék valami más, valami nagyon szokatlan, figyelemfelkeltõ bevezetést. De hiába. Úgy vélem fontos, hogy már most kiderüljön, hogy kinek és miért érdemes elolvasnia ezt a könyvet. Maradtam tehát a jól bevált témáknál. Így a bevezetés is csak annyira lesz más, mint a többi, amennyire a könyv is kicsit más, mint a hasonló témában eddig megjelent tudományos vagy tudományos igényû ismeretterjesztõ mûvek. Hogy pontosan miben áll ez a különbség, azt nehéz elõzetesen megfogalmazni. Az azonban bizonyos, hogy a könyv megírására mély, személyes okok sarkalltak, így stílusában, hangvételében is ez a személyesség a legjellemzõbb. Szerettem volna olyan könyvet írni, amelynek olvasása közben az olvasó nem azt érzi, hogy valami ismeretlen szakember mások számára nehezen elérhetõ forrásokból beszerzett tudását adja át, megmutatva, mi a helyes válasz a tudomány mai állása szerint az élet nagy kérdéseire. Olyan könyvet terveztem írni, amelyben az olvasó oldalról oldalra haladva partneremmé szegõdik az együttgondolkodásban, megismeri a nézõpontomat, megvizsgálja annak mentén saját tapasztalatait, elfogadja vagy vitatja gondolataimat. Miért írtam meg ezt a könyvet, azaz inkább miért ezt a könyvet írtam meg? Életem bonyolult szövetében az iskola mint színes, fényes szál vonul végig a kezdetektõl egészen a jelenig. Az édesanyám, aki kiváló képességû diák volt, pedagógus szeretett volna lenni. A sors mégis úgy hozta, hogy inkább az édesanyám lett, és képesítés nélkül tanított igazi hittel és lelkesedéssel, a gyerekek és a szülõk megelégedésére és örömére. Magam mindig szerettem iskolába járni. Tiszteltem, ugyanakkor nagyon kritikusan szemléltem tanáraimat. Érzékenyen reagáltam vélt vagy valós igazságtalanságaikra, és szenvedélyesen lelkesedtem tudásukért. Talán ennek is köszönhetõ, hogy szakmai pályafutásomat isko- 11

12 lapszichológusként kezdtem. Egy nehéz sorsú gyerekeket nevelõ-oktató általános iskolába kerültem. Ekkor találkoztam elõször azokkal a problémákkal, amelyeket kritikus diákként, kívülállóként nem ismerhettem. Részese vagy szemlélõje voltam számtalan iskolai konfliktusnak, tanúja szülõk és tanárok hol meddõ, hol termékeny vitájának. Késõbb a tanárképzés területén kezdtem dolgozni, megismertem azokat a tananyagokat, tanterveket, amelyek alapján a hazai pedagógusokat felkészítik erre a meglehetõsen összetett feladatra. Ekkor fogalmazódtak meg bennem elõször azok a kérdések, amelyek valójában talán már diákkoromtól kezdve foglalkoztattak. Mi a különbség a képesített és képesítés nélküli tanár között? Mitõl jó tanár az, akit szeretnek a gyerekek, és mit tesz másként, akit nem kedvelnek? Hogyan látják a szülõk és a tanárok az iskolai nevelés problémáit? Miért tûnik úgy, mintha ellentétes térfélen állnának, holott azonos célért küzdenek? Kutatásaimmal, valamint a hazai és nemzetközi szakirodalom áttekintésével próbáltam tudományos igényû választ találni ezekre a kérdésekre. Hitem szerint a tanárok és a szülõk közötti véleménykülönbség leginkább az eltérõ nézõpontokból fakad. Abból, hogy a szülõk keveset látnak a valódi iskolai életbõl, nem ismerik azokat a körülményeket, amelyek meghatározzák a tanárok döntéseit és egész tevékenységét. Ugyanakkor a tanárok is gyakran megfeledkeznek arról, hogy a szülõk többsége nem tanult pedagógiát, pszichológiát, nem ismerik az osztályteremben is ható pszichológiai törvényszerûségeket. Könyvem célja, hogy áttekintse a szemléletbeli különbségeket, rávilágítson a fõbb eltérésekre, bemutassa a szülõk és a tanárok közötti kapcsolatot gyakran megzavaró, nehezítõ tényezõket, a lehetséges iskolai konfliktusforrásokat és megoldásmódokat. Szeretném bevezetni az olvasót a pedagóguspálya kulisszatitkaiba, rávilágítani a pedagógusszerep jellemzõire, árnyoldalaira, átalakulására, valamint a hagyományos tanár-szülõ kapcsolat hatékony és nem hatékony formáira, és megismertetni néhány, a jelenlegi iskolai hagyományoktól még többnyire eltérõ, alternatív együttmûködési lehetõséget. Könyvemben azokra a helyzetekre koncentrálok, amelyek viszonylag gyakoriak, és sok helyütt általánosnak mondhatók, jóllehet tisztában vagyok azzal, hogy vannak olyan iskolák, ahol a szülõ-tanár kapcsolat lényegesen jobb, és olyanok is, ahol a lehetõségek, a feltételek sokkal rosszabbak. Gondolataimat és tapasztalataimat, ahol lehetséges, saját kutatásaimmal és mások vizsgálatainak eredményeivel igyekszem alátámasztani és hitelesebbé tenni. 12

13 Kiknek szánom ezt a könyvet? Azoknak, akik valamilyen formában részesei, formálói vagy szenvedõ alanyai az iskola világának. Elsõsorban szülõknek és pedagógusoknak, akiknek közös érdeke, hogy az iskolában eltöltött évek kedvezõen befolyásolják a gyerekek fejlõdését, és abba az irányba hassanak, hogy a gyerekekbõl értelmes, önmagukat és másokat becsülni képes, egészséges emberek váljanak. Szándékom szerint a könyv segítséget nyújthat a változni akaró és hajlandó pedagógusoknak, valamint az iskolai élet iránt érdeklõdõ, nyitott gondolkodású szülõknek, hogy belehelyezkedjenek egymás nézõpontjába, ezáltal képessé váljanak korábbi nézeteik felülvizsgálatára, új megközelítések alkalmazására. Több megértéssel forduljanak egymás felé, és így jobban tudjanak együttmûködni a közös cél érdekében. Reményeim szerint a könyvet haszonnal forgathatják a pedagógusi pályára készülõ, az iskolai élet tanári oldalával most ismerkedõ fõiskolai és egyetemi hallgatók. A bemutatott problémák és nehézségek, valamint a különbözõ nézõpontok megismerése hasznos kiegészítõje lehet elméleti ismereteiknek, és talán jó hasznát vehetik az elsõ tapasztalataik megértésében, feldolgozásában is. 13

Hasonló dokumentumok

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Fordította GÁSPÁR CSABA LÁSZLÓ Lektorálta GÖRFÖL TIBOR ISBN Kiadja az Akadémiai