PARTICIPATIO. Sorozatszerkesztõ Borbély Gábor Geréby György

Átírás

1 CIVAKODÓ ANGYALOK

2 PARTICIPATIO Sorozatszerkesztõ Borbély Gábor Geréby György

3 Borbély Gábor CIVAKODÓ ANGYALOK Bevezetés a középkori filozófiába Akadémiai Kiadó, Budapest

4 A kötet a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal és a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda támogatásával jött létre, amely támogatás forrása a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap. ISBN Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztõk Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u Elsõ magyar nyelvû kiadás: 2008 Borbély Gábor, 2008 Akadémiai Kiadó, 2008

5 TARTALOM ELÕSZÓ 9 1. ANSELMUS CANTUARENSIS Eadmer Vándorévek és Bec A Monologion és a Proslogion Hittételek, valamint olyan állítások, amelyeket tudunk Az ontológiai istenérv Anzelm mint canterburyi érsek. A késõi írások Az akarat szabadsága Isteni elõretudás és szabad akarat PETRUS ABAELARDUS A Szerencsétlenségeim története (Historia calamitatum) Abaelardus és a tanítómesterei Roscellinus, a vokalista Guillelmus de Campellis Teológiai tanulmányok: Anselmus Laudunensis Abelard és Héloïse Abaelardus mint szerzetes és teológus Az univerzáléprobléma Az univerzálé a dolgok anyagi lényege: ez volt Vilmos elsõ álláspontja Az univerzálé indifferenciaelmélete: ez Vilmos második elmélete Abaelardus elsõ megoldása: a Logica ingredientibus Abaelardus második megoldása: a Logica nostrorum petitioni sociorum 88

6 6 TARTALOM 2.6. Abaelardus etikája A Collationes Az Ethica sive Scito teipsum FILOZÓFIAI ISKOLÁK A 12. SZÁZADBAN A TUDOMÁNY AXIOMATIKUS- DEDUKTÍV MODELLJE FORDÍTÓK ÉS FORDÍTÁSOK A SZÁZADBAN ARISZTOTELÉSZ-RECEPCIÓ A 13. SZÁZADBAN ALBERTUS MAGNUS EGYETEMEK, OKTATÁSI FORMÁK, MÛFAJOK AQUINÓI SZENT TAMÁS Ifjúkor, tanulmányok A létezõ és a lényeg Összetett szubsztanciák Az egyediség alapelve (principium individuationis) Az univerzálék és a lényeg önmagában vett szemlélete Egyszerû szubsztanciák A létezés és a lényeg valóságos különbözõsége Az öt út Tamás elsõ párizsi magisztériuma és itáliai tartózkodása ( ). A teológiai summák Tamás második párizsi magisztériuma BONAVENTURA AZ 1277-ES ELÍTÉLÕ HATÁROZAT SIGERUS DE BRABANTIA ÉS BOËTHIUS DE DACIA 201

7 TARTALOM TEOLÓGUSOK A 13. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN JOHANNES DUNS SCOTUS Duns Scotus élete Duns Scotus mûvei Univocitás Intuitív és absztraktív megismerés Principium individuationis Formális különbözõség Akarat és értelem: Aquinói Tamás, Henricus Gandavensis és Duns Scotus Szabad akarat, a kontingencia szinkronikus értelmezése DUNS SCOTUS ÉS OCKHAM KÖZÖTT Duns Scotus tanítványai, követõi és bírálói Petrus Aureoli Richardus de Camsale GUILLELMUS DE OCKHAM Ockham élete Ockham mûvei Ockham szemantikája A terminusok sajátosságai Szignifikáció Szuppozíció Ockham a szignifikációról és a szuppozícióról Abszolút és konnotatív terminusok Mentális nyelv Többértelmûek-e a mentális terminusok? Vannak-e szinonimák a mentális nyelvben? Univerzálék és egyedi fogalmak Intuitív megismerés absztraktív megismerés Megtéveszthet-e bennünket Isten? OCKHAM KÖVETÕI ÉS VITAPARTNEREI Gualterus Burlaeus Gualterus Chatton 312

8 8 TARTALOM Adamus Goddamus Robert Holcot OXFORD ÉS PÁRIZS A 14. SZÁZAD ELSÕ FELÉBEN AZ ANGLIAI FILOZÓFIA ÉS TEOLÓGIA RECEPCIÓJA PÁRIZSBAN A 14. SZÁZADBAN Ockham-recepció A párizsi egyetem artes fakultásának szeptember 25-i statútuma (Chartularium 1891: ) A párizsi egyetem artes fakultásának december 29-i statútuma (Chartularium 1891: ) Az itáliai kapcsolat. Viták és elítélések JOHANNES BURIDANUS BURIDANIZMUS A KÖZÉP-EURÓPAI EGYETEMEKEN. VIA ANTIQUA ÉS VIA MODERNA, REALIZMUS ÉS NOMINALIZMUS 346 IRODALOM 349 NÉVMUTATÓ 375

9 ELÕSZÓ A kötet ( bevezetés ) megírása során nem törekedtem arra, hogy átfogóan mutassam be a középkor filozófiáját. A szöveg továbbá nem követi a tradicionális historiográfia sémáit. A középkori filozófia történetét egyrészt nem a modern filozófiai áramlatok vagy ideológiai küzdelmek mintájára írtam le. Másrészt nem kívántam szisztematikusan és kimerítõen strukturálni a könyv tárgyát (pl. episztemológia, metafizika, etika, logika stb.) Mindkét mûfajban alapvetõ könyvek születtek már. Azt tartottam elsõsorban szem elõtt, hogy néhány jellemzõ középkori probléma elemzését adjam, mégpedig olyan szerzõknél, akik másokkal vitatkozva az adott problémákra markáns válaszokat adtak. Ennek során megkíséreltem bemutatni azt a kifinomult analitikus apparátust, amelyet a 11. századtól kezdve egészen a reneszánszig széles körben használtak. Az írás több fejezete már megjelent a Boros Gábor szerkesztette Filozófia kötetben (Akadémiai Kiadó, 2007). Ez a könyv azonban részben bõvebb, részben pedig szûkebb az ott publikált anyagnál. Több olyan fejezetet és keretes részt is tartalmaz, amelyek az említett kézikönyvben nem találhatók meg, továbbá olyan fejezeteket is, amelyeket átírtam, illetve számottevõen bõvítettem a korábbiakhoz képest. Hiányoznak ugyanakkor belõle olyan részek, amelyeknek a kézikönyvben jellegébõl fakadóan szerepelniük kellett, itt azonban irrelevánsak lettek volna. A könyv további, rendkívül fontos elemét jelentik a marginálisok. Ezek nem pusztán azt a célt szolgálják, hogy emlékeztessenek a középkor egyik még ma is kitûnõen használható könyvészeti technikájára. Nem is pusztán azért szerepelnek szinte valamennyi lap margóján, hogy indexálják s az olvasó számára könnyebben követhetõvé tegyék az egybefüggõ szakaszokat. Alap-

10 10 ELÕSZÓ vetõ funkciójuk az, hogy röviden reflektáljanak a szövegben foglaltakra vagy egyszerûen magára a szövegre, s az értelmezés újabb rétegét mutassák meg a nyitott és iróniára fogékony olvasónak. A könyv megírásához többektõl is fontos segítséget kaptam. Mindenekelõtt köszönetet szeretnék mondani Szabó Zsuzsának és Tatár Györgynek, valamint Bacsó Bélának, Bodnár M. Istvánnak, Geréby Györgynek, Huoranszki Ferencnek és Klima Gyulának. Meg szeretném továbbá köszönni Benedek András, Bene László, Boros Gábor, Ferencz Sándor, Gábor György, Gángó Gábor, Rugási Gyula és Schmal Dániel a könyv egyes részeihez fûzött megjegyzéseit. A könyvben szereplõ fordítások amennyiben azt külön nem jelölöm tõlem származnak.