Kultúraközi kommunikáció Az interkulturális menedzsment aspektusai

Átírás

1 Falkné Bánó Klára Kultúraközi kommunikáció Az interkulturális menedzsment aspektusai Szerző: Falkné dr. Bánó Klára, ISBN A kiadvány szerzői jogi védelem alatt áll, arról másolat készítése a kiadó előzetes írásbeli engedélye nélkül tilos. A kiadvány másolása és jogosulatlan felhasználása bűncselekmény! Kiadja a Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság a Sanoma company A kiadásért felelős: Kiss János Tamás vezérigazgató Felelős szerkesztő: Budavári Andrea Borítóterv: Jeney Zoltán Műszaki szerkesztő: Kiss Tamás Terjedelem 21,45 {AJ5) ív Prospektkop Nyomda

2 Megjegyzések: 1.) Az angol nyelvű szakirodalomból és az angol nyelvű interjúkból vett idézetek, valamint az esettanulmányok, néhány jelzett kivételtől eltekintve, a szerző fordításai. A magyar nyelvű szakirodalomból, illetve interjúkból vett idézetek angol nyelvű változatai a szerző fordításai. 2.) Az angol nyelvű szakirodalomból vett terminusok első előfordulási helyükön zárójelben angol nyelven is szerepelnek abban az esetben, ha a fordítás nem szó szerinti, nem könynyen érthető.

3 Tartalomjegyzék Előszó I. Elméleti bevezetés a kultúraközi kommunikációs tanulmányokba 1. Kommunikáció és kultúra, kultúraközi kommunikáció, interkulturális menedzsment 1.1. Kommunikáció és kultúra, interkulturális kommunikáció 1.2. Interkulturális menedzsment, interkulturális menedzsment tréningek 2. A kultúra természete és sajátosságai 2.1. A kultúra mint szellemi szoftver 2.2. A kultúra közös vonásai és a kulturális relativizmus fogalma 2.3. Az ember szellemi beprogramozásának szintjei 2.4. A kultúra rétegei 2.5. A kultúra szintjei 3. Nemzeti kultúrák 3.1. A Hofstede-modell és továbbfejlesztett változatai, a GLOBE-projekt 3.2. Kluckhohn és Strodtbeck kulturális orientációi nyomán Trompenaars dimenziói 3.3. Hall kulturális koncepciói 4. A nemzeti és a szervezeti kultúrák összefüggései 4.1. Hofstede és Stevens: a nemzeti kultúra hatása a szervezeti kultúrára; kultúrák nemzetközi vállalaton belüli ütközése; hogyan enyhítsük a konfliktusokat? 4.2. Trompenaars: a nemzeti kultúra hatása a szervezeti kultúrára 4.3. Handy szervezeti kultúra osztályozása 4.4. Deal és Kennedy szervezeti kultúra kategóriái 4.5. Néhány megjegyzés a magyar szervezeti kultúráról 5. Az interkulturális kommunikáció és az interkulturális menedzsment fontos tényezői, a kulturális sztereotípiák és a kulturális sokk, Bennett interkulturális érzékenység fejlesztési modellje 5.1. A kulturális sztereotípiák előnyei és hátrányai 5.2. A kulturális sokk és szerepe a nemzetközi üzleti életben 5.3. Bennett interkulturális érzékenység fejlesztési modellje II. Esettanulmányok és feladatok az interkulturális menedzsment tevékenység tanulmányozására és elemzésére III. Magyarországi kutatási eredmények 1. Kultúraközi kommunikációs kihívások Magyarországon 2. A magyarok nyilaitól ments meg uram minket! avagy mit gondol a nyugati világ a magyarokról? 3. Keleti és nyugati kultúrák találkozása Magyarországon 4. A magyarországi EU csatlakozási folyamat kulturális aspektusai 5. Kultúraközi kommunikációs tapasztalatok egy brit-magyar felsőoktatási programban 6. Az interkulturális kommunikáció nyelvi és kulturális aspektusai 7. Miért és hogyan tanítsuk a kultúraközi kommunikáció tantárgyat? 8. Miért nincs elég interkulturális tréning Magyarországon és ez ellen mi a teendő?

4 IV. Angol nyelvű fejezetek Cultural Aspects of Doing Business in Hungary 1. Communicating and Doing Business in Hungary 2. Hungárián business communication pattems; what are Hungarians like? 3. Lord, savé us from the arrows of the Hungarians! : Cultural aspects ofjoining the new Europe The European year of intercultural dialogue intercultural communication and management aspects of working in intemational organisations Irodalom

5 ELŐSZÓ A 2008-as évet az Európai Parlament és az Európai Tanács a kultúrák közötti párbeszéd európai évének nyilvánította. Ján Figel, az interkulturalitás európai évét kezdeményező szlovák európai biztos szerint: Egyértelmű, hogy Európa olyan jelentős kihívások előtt áll, amelyek a kultúrák közötti kapcsolatokban gyökereznek. A 2008-as európai év jó lehetőséget nyújt arra, hogy tanulmányozzuk, hogyan lehet javítani a kultúrák közötti párbeszéden és a kultúrák közötti kapcsolatokon. (Inkei Tóth, 2008) A Kultúraközi kommunikáció című könyv második, átdolgozott és jelentősen bővített kiadásával ehhez a tiszteletre méltó mozgalomhoz kíván szerényen csatlakozni. Napjainkban a kultúraközi kommunikáció és menedzsment témakörei a hazai és a nemzetközi kutatások fontos célterületei. A világgazdaság globalizá- ciós tendenciáinak tükrében ma már a kelet-közép-európai térségben, így Magyarországon is kiemelkedően fontos a téma tanulmányozása. Magyarországon számos egyetemen és főiskolán tantárgy már az interkulturális kommunikáció. A témakör már jól feldolgozott a nemzetközi szakirodalomban, de a magyar nyelven olvasható irodalom még mindig nem elegendő. Ezért is hiánypótló, fontos ez a munka, amely megkísérli áttekinteni a kultúraközi kommunikációs tanulmányok egy részének elméleti kereteit és bemutatni a szerző magyarországi kutatásának eredményeit. Gyakorló menedzserek, a nemzetközi vállalatoknál dolgozó vezetők és alkalmazottak is találhatnak munkájukat segítő hasznos gyakorlati útmutatást a könyvben, melynek második részében esettanulmányok és feladatok segítik az első rész elméleti ismereteinek gyakorlati életben történő alkalmazását. A magyarországi multinacionális, elsősorban amerikai-magyar és brit-magyar, de olasz, holland, német és japán vállalatok, illetve szervezetek interkulturális kommunikációjának területén folytatott empirikus kutatást és az 1994 óta folyó terepmunka eredményeit is bemutatja a könyv a harmadik, illetve az angol nyelven írt negyedik részben. A kutatás a magyar üzleti kultúra sajátosságainak, illetve a nemzetközi vállalatok munkáját nehezítő kultúraközi kommunikációs konfliktusok okainak és a konfliktusok kezelési stratégiáinak feltérképezésére irányul, több mint negyvenöt vállalat négyszáz szervezeti vezetőjével és alkalmazottaival készített interjúk alapján. Sokak számára ajánlható ez a könyv, amely a 2001-es első kiadáshoz képest felfrissített és kibővített elméleti és gyakorlati részt, valamint külön angol nyelvű fejezeteket is tartalmaz. Ajánlható a magyar felsőoktatási intézmények, kiemelten a Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatóinak számára, de a témában tartott bármely magyar, illetve angol nyelvű kurzus vagy interkulturális menedzsment tréning során is jól használható anyagot nyújt tréner és résztvevő számára egyaránt, ugyanakkor javasolt olvasmány a nemzetközi cégek, vegyes vállalatok külföldi és magyar vezetőinek és alkalmazottainak, valamint minden a kultúraközi kommunikáció iránt érdeklődő olvasó számára is annak reményében, hogy segítségükre lehet tanulmányaik folytatásában, illetve a mindennapok kultúrák közötti kommunikációs gondjainak megoldásában. Budapest, szeptember 10. Falkné Bánó Klára