Csongrád Megye Önkormányzatának. Közoktatási Esélyegyenlőségi Programja

Átírás

1 Csongrád Megye Önkormányzatának Közoktatási Esélyegyenlőségi Programja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelési, oktatási sikeressége érdekében Készült a Commitment Közoktatási Kht. megbízásából Csongrád Megye Önkormányzata részére Szeged december Készítette:Biró Fruzsina

2 Tartalom. Bevezetés...3. Jogszabályi háttér A közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és program célja Helyzetelemzés Települési jellemzők Szociális helyzet A közszolgáltatások elérhetősége Közoktatási intézmények Az esélyegyenlőség érvényesülésének vizsgálata A településen elérhető közszolgáltatások vizsgálata A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók óvodáztatásának, iskoláztatásának feltételei, szegregáció vizsgálata az egyes intézmények között Az oktatási eredményesség vizsgálata a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körében Az intézmények oktatás/nevelési feltételeinek vizsgálata Oktatásszervezési gyakorlat A helyzetelemzés összegzése: hogyan érvényesül az esélyegyenlőség a megye által fenntartott intézményekben? A helyzetelemzésből következő lépések Akcióterv (ld. táblázatban is) Pontos felmérés és nyilvántartás Teljeskörű óvodáztatás Teljeskörű iskoláztatás Eredményesség, évfolyamismétlés, hiányzások Közszolgáltatások elérhetősége Infrastruktúra Az esélyegyenlőség támogatása Pedagógus továbbképzés Kötelezettségek és felelősségek Megvalósítás Monitoring és nyilvánosság Konzultáció és visszacsatolás Szankcionálás Dátum...49 Mellékletek 2

3 . Bevezetés Az Európai Unió napjainkban fokozott figyelmet szentel az esélyegyenlőség előmozdításának, tagországai számára a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését tűzi ki célul. Az esélyegyenlőség pozitív előmozdításához szükséges intézkedések összefoglalása, stratégiai terve az esélyegyenlőségi program. A program része az adott település sajátosságait feltáró helyzetelemzés, a rövid- és hosszútávú célok meghatározása és a megvalósításhoz szükséges lépéseket tartalmazó intézkedési terv. Az esélyegyenlőség megvalósításának alapfeltétele a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatási és társadalmi integrációjának előmozdítása. A hazai közoktatás helyzetét áttekintő kutatások felhívják a figyelmet a jelen lévő szegregációs és szelekciós mechanizmusok negatív hatásaira: az ilyen működésmódok korlátozzák a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférést, és tovább nehezítik a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és családok társadalmi sikerességét. Mivel a halmozott hátrányok továbbörökítési folyamatának egyik legfontosabb beavatkozási pontja az oktatás, az érintett gyermekek iskolai eredményessége fokozott figyelmet kell kapjon. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyei megfelelő jogi, finanszírozási és szakmai környezet kialakításával jelentősen növelhetők. Az esélyegyenlőség előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl olyan támogató szolgáltatások bevezetése, amelyek csökkentik a meglévő hátrányokat és hozzájárulhatnak az iskolai sikerességhez. Továbbá a jövőbeli infrastrukturális és szakmai fejlesztések tervezésekor különös tekintettel kell lenni a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók érdekeire.. Jogszabályi háttér Az Alkotmány 2 kimondja, hogy a Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi és állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés (faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vélemény, származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti) nélkül. 3 Ez a rendelkezés felfogható a diszkriminációmentességhez fűződő alanyi Az Európa Tanács a évet az Egyenlő esélyek mindenki számára európai évévé nyilvánította. 2 A Magyar Köztársaság Alkotmánya évi XX. törvény 3 70/A. () bekezdés 3

4 jogként. Másrészt az Alkotmány állami kötelezettségvállalást is megfogalmaz: a Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósítását az esélyegyenlőtlenség kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti. 4 A Közoktatási Törvény 5 foglalkozik a tanulói jogokkal, a tanulói különös jogokkal, és definiálja a halmozottan hátrányos helyzetet 6 : Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre 7 való jogosultságát megállapította, ezen belül Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője illetve szülei az iskolai felvételi körzet megállapításával összefüggésben a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint vezetett nyilvántartás alapján készült statisztikai adatszolgáltatás, a gyermeket, tanulót megillető szolgáltatás megállapításához a szülő nyilatkozata szerint legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be, fejezték be sikeresen, továbbá az a gyermek, akit tartós nevelésbe vettek. A jogrend eddig is szabályozta az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogokat. Több jogszabályban és Alkotmánybírósági határozatban szerepel ezzel kapcsolatos állásfoglalás, de nem voltak egységesek a használt fogalmak, a szabályozás nem szankcionálta kellőképpen ezeknek a jogoknak a megsértését. Az egyenlő bánásmódról szóló törvény törekszik ezeknek a hiányosságoknak pótlására, az európai normákkal való összhang megteremtésére. Az Esélyegyenlőségi Törvény 8 lehetőséget ad a települési önkormányzatok részére, hogy a területén élő, hátrányos helyzetű csoportok helyzetének javítása céljából esélyegyenlőségi programot fogadjanak el. 9 Az önkormányzati esélyegyenlőségi program tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a települési önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését. A jogszabály értelmében az egyenlő bánásmód követelménye a kötelezettektől azt kívánja meg, hogy tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes személyek vagy csoportokkal szemben közvetlen vagy közvetett évi XX. törvény 70/A. (3) bekezdés évi LXXIX. törvény évi LXXIX. törvény 2 () 4. pontja (hatályos: ) 7 Korábban rendszeres gyermekvédelmi támogatás, től rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról évi CXXV. törvény 63. (5) 4

5 hátrányos megkülönböztetést, megtorlást, zaklatást vagy jogellenes elkülönítést eredményez. Az egyenlő bánásmód követelménye azt jelenti, hogy egyrészt a kötelezettek nem sérthetik meg mások egyenlő emberi méltóságát, másrészt mindenkinek joga van ahhoz, hogy őt egyenlő méltóságú személyként kezeljék. Jogsérelem esetén az államnak kötelessége a sérelem ellen fellépni. Ezzel szemben az esélyegyenlőség esetén senkinek sincs jogosultságként kikényszeríthető igénye, hétköznapi nyelven ilyen elvárással nem léphet fel annak elmaradása esetén. Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre: 0 amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy amelynek megszervezéséhez az állam - közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy - közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). Az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell különösen - az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, - az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, - a teljesítmények értékelése, - az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, - az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, - a kollégiumi elhelyezés és ellátás, - az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, - a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint - az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport - jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, - olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok évi CXXV. törvény 27. 5

6 folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy a részvétel önkéntes, továbbá emiatt a résztvevőket semmilyen hátrány nem éri. ha közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, vagy felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. Az esélyegyenlőség előmozdítására irányuló célkitűzés azonban többet takar, mint a fent említett diszkrimináció-tilalmi rendelkezések megvalósulása, mert a már létező egyenlőtlenségek megszüntetésére irányuló aktív intézkedéseket is magában foglalja. Az esélyegyenlőségi politika konkrét erőfeszítéseket vár el a nők, a romák, valamint a fogyatékossággal élők (a továbbiakban: érintett célcsoportok) esélyegyenlőségének javítása érdekében. Mindazon eszközöket jelenti, amelyek azt a célt szolgálják, hogy mindenki egyenlő eséllyel érvényesülhessen az élet legkülönbözőbb területein oktatás, egészségügy, munkaerőpiac, szociális biztonság stb., de legalábbis csökkenjenek az érintett célcsoportokat érő hátrányok. Az esélyek javítását szolgálja, ha a település önkormányzata hatékonyan eljuttatja az információkat az érintettekhez, javítja hozzáférésüket a már létező szolgáltatásokhoz, illetve új szolgáltatásokkal látja el őket. A szolgáltatások nyújtása kapcsán arra kell törekedni, hogy a célcsoportok minél hatékonyabban kapjanak információt, minél nagyobb számban részesüljenek a szolgáltatásokból, versenyképességük és életkörülményeik javuljanak és személyre szabott, speciális igényeket kielégítő szolgáltatásokat kapjanak évi CXXV. törvény 28. 6

7 A fenti törvényi hivatkozások szellemében Csongrád Megye Önkormányzata a következőkben dolgozza ki Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzését és Programját, vállalva, hogy az elkészült és elfogadott dokumentumot összehangolja az önkormányzati intézkedési tervvel, az önkormányzati minőségirányítási programmal, valamint a fenntartása alatt működő közoktatási intézmények működtetésével, pedagógiai munkájukat szabályozó dokumentumaikkal. A megyei önkormányzatok közoktatási feladatai A megyei önkormányzatok számára kötelező feladatokat a közoktatásról szóló 993. évi LXXIX. törvény ai határoznak meg. Ezen túlmenően a közoktatási törvény az intézményfenntartók számára több helyen ír elő kötelezettségeket és jogokat (pl. intézményalapítás, fenntartás, intézményvezető megbízása, nevelési-pedagógiai programok jóváhagyása, stb.) A jogszabály alapján a megyei önkormányzat köteles gondoskodni a) az általános iskolát követően azoknak a tanulóknak különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélküli iskolaváltásáról, akiknek a lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodás helyén, a tankötelezettség végéig nem biztosítottak az iskolai nevelés és oktatás feltételei, b) a középiskolai és a szakiskolai felvételekkel összefüggő tájékoztató tevékenységről, c) az önkormányzati pedagógiai - szakmai szolgáltatásokról, d) a gyermeküdülőkben, egészségügyi intézményekben, rehabilitációs intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatásról, e) a többi gyermekkel, tanulóval együtt nem foglalkoztatható, illetőleg oktatható testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermekek, tanulók óvoda, iskolai, továbbá kollégiumi ellátásáról, f) a képzési kötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételekről, g) gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás megszervezéséről, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenységről, továbbá a konduktív pedagógiai ellátásról, h) az e)-f) pontban meghatározott feladatok, továbbá a gyógytestnevelés feladatainak ellátásához szükséges utazó szakember hálózat működtetéséről. Továbbá a megyei önkormányzat - jogszabályban meghatározottak szerint - gondoskodik a pedagógusok megyei állandó helyettesítési rendszerének működtetéséről. 7

8 A törvény 2 további kötelező feladatokat állapít meg abban az esetben, ha az adott közoktatási feladatot a községi, városi önkormányzat nem vállalja, illetve a feladat ellátása a megye területén nem megoldott. Ezek a feladatok a következők: a kollégiumi és a nemzeti és etnikai kisebbségi kollégiumi ellátás, a középiskolai és szakiskolai ellátás, a nemzeti és etnikai kisebbség középiskolai és szakiskolai ellátása, a felnőttoktatás az alapfokú művészetoktatás, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, a nevelési tanácsadás, a logopédiai szolgáltatás, a gyógytestnevelés. 2. A közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és program célja A hazai jogrendszerekben az Európai Unióhoz való csatlakozásig nem szerepelt kiemelten az esélyegyenlőségi szempontok figyelembevétele. Ez a csatlakozással módosult: az esélyegyenlőség érvényesítése - a régi tagállamokhoz hasonlóan - Magyarországon is a fejlesztéspolitika alapvető szempontja. Az esélyegyenlőség mindannyiunk számára fontos érték és az önkormányzatok hosszú távú érdeke. Segít elérni azt a célunkat, hogy mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minőségű szolgáltatásokra függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Az esélyegyenlőség biztosítása a legtöbb esetben nem jár többletköltséggel: csupán szemléletváltást, rugalmasságot, nagyobb figyelmet igényel a szervezet vezetősége, illetve alkalmazottjai részéről, és szorosan kapcsolódik az önkormányzati törvényben foglaltak végrehajtásához. Általános célok: A közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség elősegítése a község közoktatási intézményében. Az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok lehetőségének kiszűrése (3) bekezdés 8

9 Az egyenlő hozzáférés biztosítása a minőségi oktatáshoz. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása és előmozdítása az oktatási-nevelési folyamatokban (támogató lépések, szolgáltatások bevezetése, melyek csökkentik a meglévő hátrányokat, javítják az iskolai sikerességet, támogatják a megfelelő pályaválasztását). A diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi integráció támogatása. A törvényekben megjelölt kötelező alapfeladatok ellátása. A nevelő-oktató munka folyamatos, minőségi fejlődésének biztosítása. A program elkészítésének célja olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése, amelyek csökkentik a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek/tanulók meglévő hátrányát, javítják iskolai sikerességüket. A Program legfőbb célja, hogy biztosítsa a településen a szegregációmentesség és az egyenlő elbánás elvének teljes körű érvényesülését, a hatályos jogszabályok maradéktalan betartásával. Az Esélyegyenlőségi Program elkészítésének alapjául a Csongrád megyei Önkormányzat által fenntartott intézmények által kitöltött az OM által összeállított és kötelező érvényű. és 2. számú intézményi, illetve települési adatlap adatai szolgáltak. A helyzetkép kialakításánál, valamint az akcióterv összeállításánál támaszkodtunk több, Csongrád megye Önkormányzata által korábban készített dokumentum adataira és tervezett lépéseire (statisztikai adatok, Megyei Közoktatás-fejlesztési Terv, Közoktatási Minőségirányítási Program, Önkormányzati Intézkedési Terv 3 ). 3 A dokumentumok elérhetőek a honlapon, a Közoktatás menüpont alatt. 9

10 3. Helyzetelemzés 3.. Települési jellemzők Bevezetés 4 Csongrád megye a Dél-alföldi régió közepén található, nyugatról Bács-Kiskun és keletről Békés megye fogja közre. Délen Romániával, Szerbia és Montenegróval határos, a közlekedési és kereskedelmi útvonalak metszéspontjában fekszik. Csongrád megyét északdéli irányban a Tisza folyó osztja két részre, amely meghatározó jelentőségű mind földrajzi adottságait, mind településszerkezeti kapcsolatait illetően. Csongrád megye átlagos nagyságú megye, területe 4,3 ezer km 2, 60 településének a lakónépessége közel 426 ezer fő. Az ország második legurbanizáltabb megyéje: a lakosság 72%-a a megye 8 városában él. A település- és gazdaságszerkezetében meghatározó a két megyei jogú város, Szeged és Hódmezővásárhely. Szeged, a megyeszékhely, a térség közigazgatási, oktatási, tudományos-kutatási, kereskedelmi, egészségügyi, pénzügyi, közlekedési és idegenforgalmi központja: nemcsak megyei, de regionális szerepkörrel is bír. Hódmezővásárhely egykori mezőváros, az ország második legnagyobb kiterjedésű közigazgatási területű települése. Csongrád, Szentes, Makó gazdag történeti múlttal rendelkező városok, amelyek mellett fejlődő települések, a múlt század utolsó évtizedeiben városi rangra emelt Kistelek, Mórahalom, Mindszent és Sándorfalva. Összesen 9 település képezi a megyei városhálózatot. Az 5 község közül 4 nagyközség. A települési önkormányzatok közül 50 önálló polgármesteri hivatalt működtet és 5 település más helységben lévő körjegyzőséghez csatlakozott. A községek átlagos lélekszáma 2.30 fő, több mint másfélszerese az országos átlagnak. A külterületen, lakóhely és gazdálkodás céljára épült tanyákon a megye lakosságának 9%-a él. Csongrád megye az éghajlati és a táji adottságok kedvezők a tájspecifikus növények termelésére, mint például a makói hagymára, a szegedi fűszerpaprikára, vagy a szatymazi őszibarackra, összességében az agrárágazatra is. A mezőgazdaságilag művelhető terület aránya nagyobb, a földterületek termőképessége jobb az országos átlagnál. A vállalkozói 4 A Csongrád Megyei Önkormányzat honlapja nyomán ( 0

11 aktivitás a dél-alföldi régió megyéi közül Csongrádban a legnagyobb, év végén 000 lakosra 83 vállalkozás jutott, közelítve az országos átlaghoz (87). A regisztrált vállalkozások kb. 70%-a egyéni vállalkozás. Kedvező, hogy a regisztrált vállalkozásokon belül a működő vállalkozások aránya az elmúlt időszakban százalékon állandósult. Csongrád megyében a GDP közel egynegyedét adó ipar termelése az elmúlt évtizedben jelentősen és tartósan csökkent. Csongrád megye széles skálájú oktatási kínálattal rendelkezik mind középiskolai, mind felsőoktatási szinten. A megye 96 középfokú oktatási feladatellátás helyén (szakiskola, szakközépiskola, gimnázium) évente mintegy 25 ezren tanulnak. A középfokú közoktatási intézmények 40%-ának fenntartója települési önkormányzat, 28 százalékának a megyei önkormányzat, 3 százalékának alapítvány vagy természetes személy, a többi intézménynek egyház, felekezet, költségvetési szerv vagy magánszemély. Országos viszonylatban Budapest (63) után Csongrád megyében a legmagasabb, 49 az ezer lakosra jutó középiskolai tanulók száma. Az ország felsőfokú hallgatói létszámának 7,3%-a Csongrád megyei székhelyű felsőoktatási intézményben tanul. A Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) magas szintű oktató és tudományos kutató munka folyik, a 5 karon több mint 27 ezer hallgatót oktat. Csongrád megye - azon belül elsősorban Szeged - a tudományos kutatás-fejlesztési tevékenység legnagyobb vidéki centruma. A megyében az egészségügyi ellátás jobb az országos átlagnál, a lakosra jutó dolgozó orvosok száma 4 fő (országosan 38 fő). A megye idegenforgalmi sajátossága elsősorban a határmentiségből adódó tranzitforgalom. Kiemelkedő lehetőséget biztosítanak a természetvédelmi látnivalók, közülük nemzetközileg is elismert védett terület Fehértó. A nevezetességek közül számos országos és helyi védelem alatt álló műemlék érdemel említést, melyek között polgárházak, népi építésű lakóházak, templomok, kastélyépületek, szobrok, templomromok, malmok, és városi középületek egyaránt megtalálhatók. Kiemelkedő jelentőségű a magyar honfoglalás emlékét őrző Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, ahol megtekinthető Feszty Árpád a Magyarok bejövetele című monumentális körképe. A megye több települése bekapcsolódott a falusi turizmusba. A kulturális élet terén, kiemelést érdemelnek az "Ünnepi hetek" rendezvénysorozatai, amelyek elsősorban a Szegedi Szabadtéri Játékokhoz kapcsolódnak.

12 Demográfiai adatok A megye lakónépességének alakulását az országoshoz és a Dél-alföldi régióhoz hasonlóan a fogyó tendencia jellemzi, de a megyében az elmúlt 5 évben kissé nagyobb mértékű népességcsökkenés következett be. Míg Magyarországon összességében 990-ről 2004-re 2,5%-kal, a Dél-alföldi régióban 2,7%-kal, addig Csongrád megyében 3,%-kal csökkent a lakónépesség. Csongrád megye lakónépességének és korcsoportok szerinti megoszlásának változása (fő) Gyermekkorú (0-4 éves) 9,5% 6,2% 5,6% 5,3% 5,% Fiatalabb felnőtt korú (5-39 éves) 35,4% 35,5% 35,4% 35,5% 35,8% Idősebb felnőtt korú (40-59 éves) 24,9% 27,5% 27,8% 27,5% 27,2% Időskorú (60 éves vagy idősebb) 20,2% 20,8% 2,3% 2,6% 2,9% Összesen A megye népessége az élveszületések csökkenése és a halálozási viszonyok javulása következtében öregedő. A népesség korösszetétele hasonlóan az országoshoz az idősebb korcsoport felé tolódott el. Csongrád megyében a gyermekkorú népesség aránya 990. és év vége között 9,5%-ról 5,%-ra csökkent. A fiatalabb felnőttkorúak aránya kismértékben nőtt. Az idős, eltartott népesség növekedése és a gyermekek számának csökkenése számos társadalmi-gazdasági kihatással jár együtt, többek között csökken a tanulói létszám az iskolákban, fokozódik az egészségügyi és a szociális ellátás iránti igény Szociális helyzet A megye szociális helyzetét jellemzi, hogy fő munkanélkülit tartanak nyilván (5,9% - az országos átlag alatt). Rendszeres szociális segélyben 3800 fő részesült 2006-ban fő. A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben ellátottak száma A statisztikai adatok szerint a megfelelő korúak százalékában általános iskolai végzettséggel rendelkezik a lakosok 92,2%-a, érettségivel 42,6%, felsőfokú végzettséggel 3,5%. 7 Ezen adatokból következik, hogy a lakosság 7,8%-a nem fejezte be az általános 5 Forrás: Csongrád megye statisztikai évkönyve, Összehasonlító megyei és regionális adatok, KSH, Szeged 6 KSH adat, Forrás: / stadat táblák 7 KSH adat,

13 iskolát ők lehetnek azok a szülők, akiknek gyerekei megfelelnek a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek definíciójának. A gyermekvédelmi gondoskodás alakulásának bemutatásához területileg is összehasonlító adatok 998-tól állnak rendelkezésre. Magyarországon a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló kiskorúak 998. évi számából (9 524 fő) 4%-a (783 fő) volt Csongrád megyei évre a gondozás alatt álló kiskorúak száma országosan 0%-kal csökkent, amelynek 4,%-a (75 fő) volt Csongrád megyei. A megyei gyermekvédelmi gondozásban lévő létszám csökkenésének mértéke Csongrád megyében 8,7% volt, alatta maradt az országos átlagnak. A gyermekvédelmi gondoskodás formái közötti megoszlásról elmondható, hogy a kiskorúak ellátása legnagyobb részben átmeneti, illetve tartós nevelést jelent, ahol a szülők szülői felügyelete megszűnik, és kisebb részben ideiglenes hatállyal elhelyezést, ahol az egyik szülőnél, hozzátartozónál vagy más személynél helyezik el ideiglenesen az azonnali intézkedést igénylő veszélyeztetettség esetén a kiskorút. Megfigyelhető, hogy a nevelőszülői hálózatban elhelyezés aránya növekedett és a gyermekotthoni elhelyezés aránya folyamatosan csökkent. Az önkormányzat ezidáig is tett próbálkozásokat az iskolai végzettségre vonatkozó szülői nyilatkozatok beszerzésére, de az adatokból valószínűsíthető, hogy a nyilatkozat-tétel korántsem teljeskörű. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének előmozdítása érdekében alapvető fontosságú ezeknek az adatoknak az ismerete A közszolgáltatások elérhetősége A közoktatás helyzetét egyrészt befolyásolja az élveszületések számának csökkenése következtében az óvodások és az általános iskolások számának visszaesése, másrészt a felsőfokú szaktudás felértékelődésével, a továbbtanulásra felkészítő középiskolák népszerűségének növekedése. Csongrád megye széles skálájú oktatási kínálattal rendelkezik mind középiskolai, mind felsőoktatási szinten. Középfokú oktatási feladatellátási helyein (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola,) a műszaki, az agrár, a gazdasági szolgáltatási, és humán szakterületekre képez szakembereket. A műszaki szakterület összes szakmacsoportja megtalálható a megye oktatási palettáján, melyek közül kiemelkedő a gépészeti, elektrotechnikai-elektronikai, az informatikai, az építőipari és a könnyűipari képzés. Több 3

14 intézményben folyik az agrár-, a gazdasági-szolgáltatási és a humán területhez tartozó ismeretek oktatása Közoktatási intézmények Gyermekek, tanulók száma a megye által fenntartott intézményekben intézmény neve Pápay E. Óvoda, Ált. Isk., Szakisk. Klúg P. Óvoda, Ált. Isk. Szakisk. Kozmutza F. Óvoda, Ált. Isk., Szakiskola Kozmutza F. Ált. Isk., Szakiskola, Csongrád Rigó L. Óvoda, Ált. Isk, Szakiskola Makói Oktatási Kp., Szakképző Isk Zsoldos F. Középiskola és Szakiskola Horváth M. Gimn. és Szakképző Isk. Bedő A. Középiskola Pusztamérgesi Középiskola Bársony I. Szakközépisk, Szakiskola Batsányi J. Gimn. és Szakközépisk. Sághy M. Szakképző Isk., Középiskola gyermek-, tanulólétszám az intézményben Normál (általános) tanterv tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás Gyógypedagógiai tagozat Össz. HHH SNI Össz. HHH SNI Össz. HHH SNI Össz. HHH SNI József A. Gimnázium Óvodáztatás Csongrád megyében 88 feladatellátási helyen folyik óvodai nevelés (az országos intézményszám 4,2%-a, amely megfelel a lakónépesség arányának). Az óvodai nevelésben résztvevő gyermekek száma Csongrád megyében az 990/99 évi 6,6 ezer főről 2004/2005 tanévre 3,6 ezer főre, 8,2 százalékkal csökkent, meghaladva az országos érték változását. A megyében ezer lakosra 3,9 óvodás jut. Az óvodások létszámcsökkenését követte a férőhelyek számának kismértékű csökkenése, 00 óvodai férőhelyre átlagosan 996-ban04, 2004-ben 02 gyermek jutott. Az átlag mögött azonban jelentős területi egyenlőtlenségek húzódnak meg. A megye városainak 4

15 óvodái közül csak Kistelek óvodái tekinthetők kismértékben túlterheltnek, ahol 06%-os a férőhelyek kihasználtsága, a többi városban nem éri el a 00%-t. A pedagógusok száma ben 305 fő. Az egy pedagógusra jutó gyermekek száma az óvodában folyamatosan csökken, 2004-ben 0,4. Az elmúlt években csökkent a települési önkormányzatok által ellátott óvodás gyermekek száma és nagyjából azonos mértékben nőtt a megyei jogú városok által ellátottaké, ami mögött az húzódik meg, hogy a kistelepüléseken jelentősebb mértékű a gyermekek számának csökkenése. Nemzeti, etnikai kisebbségi nevelés-oktatásban 2004-ben 545 fő vesz részt, ebből 36 óvodás. A megyében Deszken nemzetiségi tannyelvű óvoda működik, ahol szerbül tanulhatnak a gyerekek. A megye öt másik óvodájában viszont különböző nemzetiségi nyelveket - románt, szlovákot, szerbet, németet - tanulhatnak az óvodások. A Megyei Önkormányzat a jogszabályban előírt kötelezettségét, miszerint biztosítania kell a többi gyermekkel együtt nem foglalkoztatható testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermekek óvodai ellátását, 2 intézmény fenntartásával biztosítja, összesen 5 telephelyen. Ezek az alábbi intézmények: Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon (Hódmezővásárhely) o Rigó Alajos Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon (Szentes) o Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon Csongrádi Tagintézménye (Csongrád) Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (Makó) o Klúg Péter Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Szakiskola, Diákotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (Szeged) évfolyam és/vagy óvodai csoport foka gyermek és/vagy tanulólétszám az gyermek-, tanulólétszám az évfolyamon az osztályszervezés módja szerint Gyógypedagógiai tagozat 5

16 Összesen HH HHH évfolyamon Pápay vegyes Klúg vegyes Kozmutza kis csoport Kozmutza nagy csoport A fenti táblázatban az óvodás gyermekek számát látjuk intézményenként, és a hátrányos helyzetű gyermekek számát, amely az egyes helyeken nagy eltérést mutat. Az óvonőkre jutó gyermekek számát nagyon magasnak találjuk, főleg a Klúg Péter Óvodában, külön tekintettel arra, hogy az érintett gyerekek mind sajátos nevelési igényűek. Feladatellátási hely Óvodája Funkció Pápay Klúg Péter Kozmutza 8 Középsúlyos értelmi fogyatékos Sólyom utcai Óvoda Hódmezővásárhely középsúlyos ért. fogy, beszédfogy. gyermekek Főállású pedagógusok létszáma részmunkaidőben: fő 36,5 Gyermekek, tanulók száma (20 óvodás) Pedagógusra j. gyermekek száma HH gyermekek, tanulók száma (0) HHH gyermekek, tanulók száma (0) Pedagógusra j. HH gyermekek száma SNI gyermekek, tanulók száma Szakemberellátottság Pápay Klúg Kozmutza / Hódmezővásárhely Ebből a gyógypedagógiai Ebből a gyógypedagógiapedagógiai Ebből a gyógy- Főállású gyógypedagógusok létszáma összesen: tagozaton tanít tagozaton tanít tagozaton tanít 8 8 oligofrén pedagógus tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos értelmileg akadályozottak pedagógiája szakos 8 logopédus 5 8 Nem állnak rendelkezésre külön adatok az óvodai részlegről, itt a teljes intézmény adatai láthatóak. 6

17 pszichopedagógus 8 szurdopedagógus / hallássérültek pedagógiája szakos szomatopedagógus tiflopedagógus vagy látássérültek pedagógiája szakos SNI gyermekek létszáma összesen: 5 5 Enyhe fokban értelmi fogyatékos Középsúlyos értelmi fogyatékos Diszlexia, egyéb részképesség zavar Súlyos magatartási, tanulási zavar Egyéb: hallásfogyatékos Infrastruktúra és hozzáférés az intézményben A feladatellátás feltételeihez a humán erőforrásokon kívül a tárgyi feltételek is szorosan hozzátartoznak. Az óvodai épületek állagára az építés, felújítás időpontjából tudunk következtetni - az egyik intézménynél nincs adat, a Klúg Péter Óvoda esetén nehéz elképzelni, hogy ne szorulna felújításra. Egyéni fejlesztő és logopédiai szoba két intézményben van (0, illetve 9 érintett gyerekre), a nagyobb létszámú Kozmutza Flóra Óvodában viszont nincs. építés, legutóbbi felújítás éve logopédiai, egyéni fejl. szoba Pápay Klúg nyelvi labor 0 szükség-tanterem 0 számítás-technikai szaktanterem Kozmutza / Hódmezővh számítógép (min. P4 szintű) x tornaterem 0 vízöblítéses WC 4 3 akadálymentesítés étkező vagy ebédlő 0 akadálymentesítés 0 Általános iskola Csongrád megyében az 990/99. tanévben 49 intézmény, illetve a 2004/2005. tanévben 26 feladatellátási hely biztosította az általános iskolai képzést. A tanulók száma mind országosan, mind Csongrád megyében jelentősen csökkent. Megyei viszonylatban a 23,2 7

18 százalékos csökkenés tanulóról tanulóra alatta maradt az országosnak (24,4%). Az egy osztályra jutó tanulók száma a megyében 22,9-ről 2,5-re csökkent. A főállású pedagógusok számának csökkenése (6,7%) mind a térségi (,7%), mind az országos mértéket (0%) meghaladta. 990-ben,4 volt az egy pedagógusra jutó tanulók száma, amely 2005-re 0,5-re csökkent. Az egy pedagógusra jutó tanulók számának változása Csongrád megyében (-7,8%) kisebb mértékű volt, mint az országos (-6%-os). A tanulólétszám a megyei jogú városok és a többi települési önkormányzat között az előbbi javára változott, miközben a többi fenntartó összességen stabilan részesedik a feladatból, arányában viszont alig haladja meg a 0%-t (központi költségvetési szerv, egyház, alapítvány). Az iskolákban a tanítást 2004-ben 3460 főállású pedagógus végezte. Figyelemre méltó, hogy a tanulók számának 8,9%-os csökkenése mellett a pedagógusok létszáma csak 2%-kal csökkent, így átlagosan az egy pedagógusra jutó tanulók számának mutatója,3-ról 0,4-re csökkent az általános iskolában, ami az országos átlaghoz közel esik (0,%) viszont a Dél-alföldön a legalacsonyabb. Átalakulást mutatnak a diákszociális ellátások. Csökken a napközisek száma és jelentősen csökkent az iskolákban étkezők száma is. A napközis tanulókkal együtt 996/97- ben a tanulók közel kétharmada - 25,3 ezer fő részesült az iskolák által szervezett étkezésben, amely 2004-re 592-re csökkent, ami drámainak tekinthető. A többi tanulóval együtt nem oktatható testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermekek iskolai ellátásáról a Megyei Önkormányzat az alábbi intézményekben gondoskodik: 8

19 Intézmény neve, címe: Pápay Endre Óvoda, Ált. Isk., Alapfokú Művészetoktatási Int., Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Int. Makó, Vásárhelyi u. -3. Klúg Péter Óvoda, Ált. Isk., Alapfokú Művészetoktatási Int., Szakiskola, Diákotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Int Szeged, Bécsi krt.38. Kozmutza Flóra Ált. Isk., Szakiskola Csongrádi Tagintézménye Csongrád, Kereszt tér. Kozmutza Flóra Óvoda, Ált. Isk., Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon Hódmezővásár hely, Kutasi Rigó Alajos Óvoda, Ált. Isk., Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon Szentes, Deák F. u Főállású pedagógusok száma: ,5 33 Az intézménybe járó tanulók száma: Magántanulók száma: SNI tanulók száma: ebből Integráltan gyógypedagógiai csopban HH tanulók száma: HH arány (%) HHH tanulók száma: HHH arány (%) Más település(ek)ről bejáró általános iskolás tanulók száma: Ebből HH HHH Az intézmények a megye különböző városaiban működnek, így lehetővé téve, hogy a tanulók a lakhelyüktől, családjuktól ne kerüljenek nagyon messze. Az iskolák mindegyike szegregált módon, gyógypedagógiai csoportban végzi a gyerekek oktatását. Pápay E. Klúg P. Kozmutza F. Feladatellátási hely Funkció (megnevezése és címe) Általános Iskolája Makó Halmozottan középsúlyos, enyhe ért fogy Klúg Péter Ált.Isk. Szeged hallássérült tanulók oktatása Sólyom utcai Óv. és Ált.Isk. Szeged Rigó Alajos Ált. Isk. Szentes Általános Iskola Csongrád Tanulásban akadályozott ak gyerekek Hódmezővás árhely középsúlyos ért fogy, beszédfogy gyermekek Rigó Általános Iskola Szentes értelmileg akadályozott tanulók 9

20 részmunkaidőben: fő időben:2 fő részmunka- Főállású pedagógusok létszáma ,5 24 Gyermekek, tanulók száma Pedagógusra j. gyermekek száma HH gyermekek, tanulók száma HHH gyermekek, tanulók száma Pedagógusra j. HH gyermekek száma SNI gyermekek, tanulók száma Kozmutza / Kozmutza / Kozmutza / Klúg Csongrád Hódmezővásárhely Rigó A tanulók létszáma az HH / HH / intézményben Össz: HH HHH Össz: HHH Össz: Össz: HHH: HHH: 54 3 Alsó tagozatos (-4.) más településről bejáró aránya % tömegközlek 2 iskolabusszal falugondnoki egyéni 4 3 Felső tagozatos (5-8.) más településről bejáró aránya % tömegközlek iskolabusszal falugondnoki egyéni Alapfokú művészetoktatás Az alapfokú művészetoktatás a megyei önkormányzat feladata abban az esetben, ha a megye területén nem ellátott a feladat. A megyében igen kiterjedt az alapfokú művészetoktatás, amely különösen az elmúlt években növekedett jelentősen. Ezen a területen jelentős a nem önkormányzati fenntartású intézmények működése, jelenleg a megye területén nagyrészt a civil szféra fenntartásában található iskolák látják el a feladatot. Az utóbbi két évben megfigyelhető, hogy a civil szervezetek mellett az önkormányzati iskolák igyekeznek ellátni a feladatokat ben az alapfokú művészetoktatásban a zeneművészeti ágon összesen 7997-en tanultak, ebből előképző évfolyamon 204, alapfokú évfolyamon 5584, továbbképző évfolyamon 372, és az ún. B tagozaton 23 fő. A fenti évfolyam beosztás szerint előképző 20

21 évfolyamon 32%, alapfokon 30%, továbbképzőn 39%, B tagozaton 48%, összesen 27% fő tanult önkormányzati alapfokú művészetoktatási intézményben, ezen belül a megyei önkormányzat fenntartásában működő intézményben tanul a továbbképző évfolyamosok 29%-a. Az adatokból kiolvasható, hogy a nem önkormányzati feladatellátók valamennyi évfolyamon meghatározó súllyal vannak jelen a feladatellátásban. Még jelentősebb a nem önkormányzati intézményi feladatellátás kiterjedése az alapfokú művészetoktatásban a tánc-, képző- és iparművészeti, szín- és bábművészeti ágon. Itt összesen tanuló tanult 2004-ben, amelynek 6%-a járt önkormányzati fenntartású alapfokú művészetoktatási intézménybe. Megyei fenntartású intézményben két helyen folyik alapfokú művészeti oktatás, a hátrányos helyzetű gyerekek nagyfokú részvételével. Arról nincsenek információink, hogy általában a Megye intézményeiben milyen a hozzáférés a művészeti oktatáshoz, egyenlő eséllyel vehetnek-e részt benne a rosszabb helyzetben lévő gyerekek is. Feladatellátási hely Klúg Péter Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pápay Endre Művészetoktatási Intézmény Funkció székhely telephely Főállású pedagógusok létszáma részmunkaidőben: 2 fő részmunkaidőben: 3 fő Gyermekek, tanulók száma 3 48 Pedagógusra j. gyermekek száma 6 6 HH gyermekek, tanulók száma 2 27 HHH gyermekek, tanulók száma 8 7 Pedagógusra j. HH gyermekek száma 6 9 SNI gyermekek, tanulók száma 3 48 Mint azt a Megyei Közoktatás-fejlesztési Terv 9 is tartalmazza, az alapfokú művészetoktatásban megjelent nagy kínálat nem indokolja a jelentős mennyiségi fejlesztést, inkább a már folyó programok minőségének biztosítására szükséges törekedni. Középfokú iskolák Az 990-es évek közepére a demográfiai hullámvölgy a középfokú oktatási intézményekhez érkezett. A megye középfokú intézményeiben az 996/97. tanév kezdetén tanuló volt, 9 Elérhető: / közoktatás menüpont, 2006-os kiegészítés 2

22 2004-ben 3008, ami 30,5% növekedést jelent ben a gimnáziumban tanulók aránya 29,8-ra, a szakközépiskolákban járóké 50,9%-ra nőtt, míg a szakmunkásképzőbe (szakiskolába) járók aránya 8,6, a speciális szakiskolába járóké 0,6%-ra csökkent. Összességében az érettségit adó iskolatípusba járók aránya az elmúlt években nőtt, 80,7%-ra. A fenti adatok azt mutatják, hogy az elmúlt időszakban egyrészt jelentős mértékű expanzió, másrészt az intézménytípusok közötti átstrukturálódás zajlott le a megyében, az országos folyamatokkal összhangban. Megnőtt az igény a befejezett középiskolai végzettséget nyújtó képzések iránt, ezen belül főként a szakközépiskolai képzés aránya nőtt,elsősorban a szakmunkásképző (szakiskolai) képzési forma rovására. Másfelől a szakmunkásképzésnek jelenleg jelentős, arányaiban alig változó bázisa van a megyében. Lényeges, hogy a jövőben még inkább a munkaerőpiac által preferált területeken kínáljanak képzéseket a szakiskolák. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma Csongrád megyében az országos átlaghoz viszonyítva változatos képet mutat. A gimnáziumi képzésben 2002-ben lényegesen elmarad tőle, a szakközépiskolában az átlaghoz közeliek az eredmények, a speciális szakiskolában viszonylag nagyobb mértékben meghaladja a megyei átlag az országos átlagot. Csongrád megyében a következő időszakban az általános iskolákban az igényeknek megfelelő számú férőhely rendelkezésre áll, ugyanakkor jelentősnek tekinthető kapacitásfelesleg is kialakult, főként az általános iskola alsó tagozatán. Sajátos nevelési igényű tanulók ellátása Az elmúlt időszakban jelentősen növekedett a sajátos nevelési igényű tanulók száma a megyében, egyes területen a növekedés a 300%-t is eléri. Sajátos nevelési igényű tanulók száma 2004-ben 257 fő volt. Ebből 256 fő enyhén értelmi fogyatékos, 232 fő középsúlyosan értelmi fogyatékos, utóbbiak száma az 995 évi 69 főhöz képest több mint háromszorosára nőtt. 662 fő diszlexiás, illetve más részképesség zavarban szenved, ami az összes sajátos nevelési igényű tanuló 26%-a. Az autisták száma 2. E növekedés okának feltárására feltétlenül szükség lenne. Az integráltan oktatott tanulók száma ben a megyében 23 fő volt (44,6%), míg a gyógypedagógiai tanterv szerint oktatottak száma 394 fő (55,4%). A Szakértői és Rehabilitációs Bizottság 2004-ben összesen első vizsgálaton 094 tanulót vizsgált meg, amelyből 75 főt minősített sajátos nevelési igényűnek. A Bizottság javaslata szerint 552 fő számára javasolt az integrált nevelésben és oktatásban való részvétel, míg 08 fő esetében elkülönült intézményben javasoltak felvenni. A Bizottság 553 gyermek 22

23 felülvizsgálatát végezte el 2004-ben, amelyből 405 esetben a korábbi nevelési-oktatási forma további fenntartásának indokoltságát állapították meg. Szakiskolai oktatás A nappali és felnőtt szakiskolai oktatás kiszélesedését mutatja, hogy az 990/99. tanévben működő intézményekkel országosan 47, megyei 7 szemben a 2004/2005. tanévben már több országosan 5, a megyében 24 feladatellátási helyen folyt szakiskolai oktatás. Az egy osztályra jutó tanulók száma közel 30 főről 25 főre csökkent. A szakképzésben résztvevő tanulók száma azonban az 990. évihez képest 2005-re jelentősen csökkent. A csökkenés mértéke Csongrád megyében alatta maradt az országos átlagnak. Speciális szakiskolai oktatás A speciális szakiskolai nappali és felnőtt oktatási intézmény az 990/99. tanévben még nem volt Csongrád megyében, miközben az országban összesen 48 ilyen intézmény működött (ebből a Dél-alföldi régióban 7). Magyarországon a 200/2002. tanévben 28 és a 2004/2005. tanévben a 3 a speciális szakiskolai feladatellátási helyen a két tanév között megháromszorozódott a tanulók száma megközelítve a 8,4 ezer főt. Csongrád megyében 4 feladatellátási helyen 200/2002. tanévben 74 volt a tanulói létszám, amely a 2004/2005. tanévre 2 százalékkal, 2 tanulóra bővült. A speciális szakiskolai oktatásban alacsonyabb az egy pedagógusra jutó tanuló szám, mint az egyéb középfokú intézményekben. Az 990/99. tanévben országos átlagot tekintve 2 tanulóval, a 2004/2005. tanévben 8 tanulóval és Csongrád megyében is 8 tanulóval foglakozott egy pedagógus. Az átlagos osztály létszám is alacsonyabb, az időszak elején 3-4 fő volt, amely az időszak végén 2 főre csökkent. Az ezer lakosra jutó speciális szakiskolai tanulók száma a vizsgált időszakban országosan 0,3-ról 0,8-ra, Csongrád megyében 0-ról 0,5- re emelkedett. Gimnáziumi oktatás A gimnáziumi oktatás iránti igény a rendszerváltással ugrásszerűen megnőtt. Az 990/99. tanévben nappali és felnőtt oktatást végző gimnáziumi intézmények számához viszonyítva a 2004/2005. tanév feladatellátási helyeinek számát, megállapítható, hogy országosan 2,3-23

24 szeres, Csongrád megyében 2,6-szoros a bővülés. A 2004/2005. tanévben gimnáziumi oktatást Csongrád megyében 37 feladatellátási helyen folytattak. A gimnáziumi tanulók számának nagy mértékű növekedését mutatják az adatok. A 2004/2005 tanévre a megyében főre nőtt. A gimnáziumi oktatásban a főállású pedagógusok száma Csongrád megyében 697 fő, az egy pedagógusra jutó tanulók száma 4,. Az egy osztályra jutó tanulók száma 32 főről 30 főre (6,4%-kal) csökkent a vizsgált időszakban. Az átlagos osztálylétszám Csongrád megyében magasabb, mint az országos átlag. Szakközépiskolai oktatás A szakközépiskolai oktatás a 2004/2005. tanévben 48 feladatellátási helyen történt. A tanulók száma a megyében főről főre (35,5%-kal) nőtt. Csongrád megyében a szakközépiskolai tanulók számának növekedése meghaladta az országos átlagot. Az ezer lakosra jutó szakközépiskolai tanulók száma magasabb az országos átlagnál, 38,4 fő/ezer lakos. Csongrád Megyei Önkormányzat fenntartásában 6 középiskola működik, 8 tagintézménnyel. Csongrádi Oktatási Központ, Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium o Batsányi János Gimnázium és Szakközépiskola (Csongrád) o Bársony István Mezőgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium (Csongrád) o Sághy Mihály Szakképző Iskola, Középiskola és Kollégium (Csongrád) Bedő Albert Erdészeti Szakiskola és Kollégium (Ásotthalom) o Pusztamérgesi Középiskola, Szakképző Iskola és Kollégium Horváth Mihály Gimnázium és Szakképző Iskola (Szentes) o Boros Sámuel Szakközépiskola, Szakiskola (Szentes) Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola (Szentes) o Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola (Szentes) József Attila Gimnázium (Makó) Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium o Erdei Ferenc Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola (Makó) o Galamb József Szakképző Iskola (Makó) 24

25 HH arány az intézményekben (%) Zsoldos ; 6 Horváth ; 9 Pápay ; 29 Kozmutza ; 43 Klúg ; 30 Makói Okt. Kp.; 20 Pedagógusra j. gyermekek száma Pedagógusra j. HH gyermekek száma Pápay Óvodája 0,0 2,0 Pápay Általános Iskolája 5,9,8 Pápay Speciális Szakiskola 9,4 2,5 Klúg Péter Ált.Isk. 2,5, Klúg Péter Szakiskola 7,2 0,8 Klúg Péter Alapfokú Művészetoktatási 5,5 6,0 Intézmény Pápay E. Művészetoktatási Intézmény 6,0 9,0 Klúg / Sólyom utcai Óv. és Ált.Isk. 35,0 5,0 Klúg / Rigó A. Ált. Isk. Szakisk. Szentes 26,0 7,5 Makói Okt. Kp. / Galamb József Tagintézmény 4,5 3, Makói Okt. Kp. / Erdei Ferenc Tagintézmény 0,0,7 Kozmutza / Általános Iskola Csongrád 3,8, Kozmutza / Hódmezővásárhely 4,2,8 Kozmutza / Rigó Általános Iskola Szentes 4,6 0,4 Kozmutza / Rigó Szakiskola Szentes 9,7 0,3 Zsoldos Szakközépisk. 20,6 2,8 Zsoldos Szakiskola 5,8,0 Zsoldos Gimnázium,9 0,8 Zsoldos / Pollák Szakközépisk, Szakisk, 3,7,2 25

26 Tagintézmény Horváth Gimnázium és Szakképző Iskola 5,5,2 Horváth / Boros Szakközépisk, Szakiskola 3,7,5 Pusztamérgesi Középisk, Szakképző és Kollégium 7,9 0,0 Bársony István Szakközépiskola 3,5,7 Bársony István Szakiskola 9,3 2,6 Bársony István Kollégium 25,0 6,7 Batsányi János Gimn. és Szki. 2,7 0,3 Sághy 9,6 0,0 Józseg A. Gimnázium 5,0 0,0 Felsőoktatás Csongrád megye szerepe meghatározó az ország felsőfoktatásában. A megyében működő felsőoktatási intézményekben a hallgatói létszám az 990. évi tízezerről 2004-re 28 ezer fölé emelkedett. Ezer lakosból a 2004/2005 tanévben Magyarországon minden 37. egyetemi vagy főiskolai hallgató, Csongrád megyében minden 66. Az ország felsőfokú hallgatói közül minden 3. (több mint 28 ezer fő) a két megyei székhelyű felsőoktatási intézmény az állami fenntartású Szegedi Tudományegyetem (SZTE), illetve az egyházi fenntartású Szegedi Hittudományi Főiskola hallgatója. A felsőoktatási intézmények hallgatói létszámát tekintve a megyék közül egyik sem, csak Budapest előzi meg Csongrád megyét. A magas szintű oktató és tudományos kutatómunkában több mint 2300 oktató vesz részt. Az SZTE fő profilja: jog, gazdasági és üzleti adminisztráció, általános orvos, művészet, gyógyszerészet, természettudományok, informatika, pedagógia, élelmiszeripar, mezőgazdaság. 3.2 Az esélyegyenlőség érvényesülésének vizsgálata 3.2. A településen elérhető közszolgáltatások vizsgálata Pedagógiai szakszolgáltatások Jelentős átalakulás következett be a pedagógiai szakszolgáltatások területén. A ben megalakult többcélú kistérségi társulások egyik alapfeladata a pedagógiai szakszolgáltatások meghatározott körének részbeni vagy teljes körű ellátása illetékességi 26

27 területén. 20 Ez befolyásolja a megyei önkormányzat kötelező feladatellátását és felelősségét ezen a területen. A feladatok közül a többcélú kistérségek elsősorban a pedagógiai szakszolgálati feladatokat veszik át. Nem szűnik meg ugyanakkor a megyei önkormányzatok feladatellátási kötelezettsége a Kt. 87. () bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében, így a pedagógiai szakszolgáltatások területén továbbra is fennáll ellátási kötelezettsége gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, és gondozás, tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottság és a konduktív pedagógia területén. (Bár e feladatok ellátásáról is dönthet a több célú kistérségi társulás.) A megalakult többcélú kistérségi társulásoknak az általuk ellátott feladatokra intézkedési tervet kell készíteniük, ebben kell meghatározniuk az ellátott pedagógiai szakszolgáltatási feladatok körét is. A már megalakult kistérségi társulások (Csongrád, Szentes, Makó, Mórahalom) mindegyike terveik szerint részt vesz a szakszolgálati feladatok ellátásában, ez részben feltétele is a társulás létrehozásának. A kistérségek által vállalt pedagógiai szakszolgálat feladatainak általuk kért átadás-átvételi időpontja 2 szakszolgálatokpedagógiai korai fejlesztéstanácsadás,gyógypedagógiai Fejlesztő felkészítés és rehabilitációs tev.vizsgáló szakértőitanulási képességet Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás tanácsadáspályaválasztásitovábbtanulási, ellátáskonduktív pedagógiai Gyógytestnevelés. Csongrád Nem veszi át Makó Nem veszi át Nem veszi át Nem veszi át Nem veszi át Nem veszi át Nem veszi át Nem veszi át A közoktatási törvény évi költségvetési törvénnyel való módosítása (Kt. 89/A. ) kimondja, hogy a megalakult többcélú kistérségi társulások területén megszűnik a megyei önkormányzatok egyes 86. (3) bekezdésben meghatározott feladat-ellátási kötelezettsége. 2 Forrás: Közoktatás-fejlesztési Terv 27