A SZUU)K A HALLAssERULT CYERMEKEKERT ALAPiTV ANY Es EGYESULET idoszakos kiadvanya X II I. 6vfolyam I. SZillll julius

Átírás

1 EG A SZUU)K A HALLAssERULT CYERMEKEKERT ALAPiTV ANY Es EGYESULET idoszakos kiadvanya X II I. 6vfolyam I. SZillll julius

2 BeJelentkel's: 1097 Budl,.st. Tlm6t u. 8. Telelon:

3 EGyOTTMOKOnES Erted amit hallasz? - Bemutatkozik az Oticon,Al ember az elso' ez a ielmandala es egyben filaz6fi6ia az 1900 as evek eleien alapilall dan OTiCON,egnek. A hallask6rasadall embereknek kenelfaghal6 segilsegel nyuilani, ezen munk61kadnak az OTICON,eg dalgaz6i immar 100 eve. Tabb evtizede Magyararszagan is a hallasserullek rendelkezesere all. Al OTKON,eg mindig is nagy hangsulyt feklelell a kulalasakra es a feileszlesre. Az elso digilalis hallas ia,ilo keszulok is a,eg kulalo mernekeinek munkaia. A mikraeleklranika feilodese, a digilalis lechnika alkalmazasa ui feiezelel nyilall a hallasia,ila keszulokek feilodeseben. Az anal6g keszulokekben a linearis erosiles miall gyakran elofardulo prabloma, hagy halk hangal a hallascsekkenesben szenvedo erosiles nelkul nem hallia meg, az erosiles navelosevel,islanl a kornyezeli zaiak lulzall felerosedese miall nem erthelo a halk beszedhang. Mig az analog keszulokeken esak,iszanylag esekely leheloseg,alt az alapbeol lilasak meg,altallalas6ra, a digilalis keszulekek pragramazasa el", az egyeni hallasgarbehez igazad,a lertenik es az egyedi igenyekhez alkalmazkad6 special is beallilasakra is leheloseg nyilik. A kernyezel hong iai falyamalasan,allaznak a nap saran, a hal6szaba esendielol az iskalai gyermekzsi,aian 01 az ulco zaiaig dinamikusan,allaz6 hangak es zaiak,esznek kerul bennunket. E falyamalasan,altaz6 igenyekhez kell a hallasia,ila keszuleknek alkalmazkadnia ugy, hogy a beszedmegertes - ami lebb mini egyszeruen,h,llas' - minel i,bb legyen, hislen a k,mmunikaci6haz ez elengedhelellen. A minel iobb beszedmegertes kiemellen fonlos ielenlosegu 0 gyermekeknel hiszen ez a beszedfeilodes, a lanulas 0 mindenn'pi elelbe,ala beilleszkedes al,pfeitotele. Termeszelesen a digilalis hallasia,ila keszulekek sem alliliak helyre az ep hallasl, de segitenek abban, hogy, hallascsakkenesben szenvedo belegek meglo,o hallasukal minel iobb,n ludiak hasznalni. Al Olieon,eg, kulenbezo igenyeknek megfeleloen a h,llasi"ila keszulokek szeles skalaia,al all a hal laskarosodoll emberek rendelkezesere. Tabbfele digilalis keslulokel is kina I, melyek kazul a Digilife esalad I'giai kezgyagyel16la" gyermekek reszere leritesmenlesen is rendelheloek. Kulen emlilesl erdemel az igen nogy leliesilmenyu DigiFocusll Super Power, mely n'gyloku h,liascsakkenes eselen is megfelelo beszed megertesl bizlosil,nelkul, hogy lorzilas ielenlkezne. Mivel a digilalis hallasia,il6 keslulokek mar nemcsak mini,egyszeru' erositok mukednek, 0 keszulekek hangminosege 0 lermeszeles honghoz sokkal inkabb hasonlil, 0 ia beszederteshez nines szukseg olyan merteku erosilesre mini az anal6g keszulokeknei. Elofordul emiall, hogy reg61a anal6g keszulekel,iselo emberek ell a szamukra halkobbnak tuno hangol nehezen ludiak megszokni, nem erzik billonsagosnok,, halk' keszulokel, onnak ellenere, hogy beszedertesuk leg,labb olyan io,,agy iobb mini a karabbi anal6g keszulokkel. Az ilyen problemakkal kuzdo belegeknek aianliuk 0 digilalisan pragromazhal6 anal6g keszulokekel. Al,elnyuhelellen' Swift es Ergo keszulokek kezgyagyel1610llaknok leritesmenlesen rendel helok, az Ergo nak kifeiezellen nagy leliesilmenyu ugynoyezell Power,allozal, is rendelkezesre 611. L610gasson el az OTICON markakep,iselelere,,hoi ingyenes orlosi es audiol6giai,izsg61,1i,1 keszseggel allunk rendelkezesere,,asarlasi kalelezellseg nelkulleheloseg 'on a keszulok kipr6bal6sra. Igeny szerinl szakkepzell gyogypedag6gus segilsege is igenybe vehelo. V6riuk erdeklodesel, kenyelme erdekeben szemelyes lalalkoz6sra elozeles lelefon megbeszeles,iapian YOn leheloseg. Beiolentkez'" Budapesl, Timol u. 8. Tel, 2B1 2336, ,

4 2 EGyOTTMOKOots, BALLAGAS Ez a mindnyajunk szamara kozismert kifejezes altalaban egy iskolai korszak lezarulasat, veget jelenti. Mennyi munka, tanulas es sok esetben kinladas all ezen oromtelinek mondhat6 esemeny hattereben. Hany es hany gyotrelmes ara, dolgozat, feleles, iskolai feladatok elazik meg e szep napot. Amikor pedig eljon egyszerre elfelejtjiik az 6sszes rossz emleket es csak a szepre emh~kezunk. Milyen hamar eltelnek az evek, s kozben mennyit valtoznak gyermekeink. igy volt ez Andris fiammal is. Szinte elottcm vannak azok a napok mikor eldsz6r kezdttink jarni a nagyothallak altalanos iskol>ijaba a Torok Bela-ba. Hosszu viv6das elc5zte meg dontestinket merl feinapos oviba jarlunk am it Andras szeretett, de minden igyekezetunk ellenere sem vontak be at az 6vanak a kozossegi munkaba, a szerepjatekokba az ev vl:gi szereplesekbe. Az akkor mar eveken at tarta fejleszta munka e llenere sem tudott a tobbiekkel erdemben beszed utjan kommunikalni, igy ha gesztikul alassal nem tudta megertetni magat akkor clertc er6vel. Ezert sok panasz volt ra, de igcn sokszor volt kedves az 6vanenikkel cs a tobbiekkel is. Beszedfejladesehez ez azonban nem volt eleg. Megleva gyenge sz6kinesevel integralt osztalyt elkezdeni nem mertunk, arr61 oem is beszelve, hogy akkoriban ez szinte ismeret len fogalom volt meg. A nagyothal16k iskolaj aban mar az elakeszit6 osztalyban igen komolyan vettck a tanulast, los kulon kiemelest erdemel Urbannc Deres Judit fantasztikus pedagagiai munkaja, melynek eredmenyekeppen mar felevkor ismertek a tanul6k az 6sszes hangot es betut. Ha maskepp nem de leiras utan megertettek a szavakat, s a hangz6k ismeretevel megprabaltak kiejteni azokat. Ez nagyon komoly delutani es hetvegi tanulasokat ki vant, de ev vegere mar mindegyik gyerek iskolaerett lett. A kis letszamu fas - osztalyok nagyban el6segitettek a gyerekekkel vala egyeni toradest, a segitakesz delutanos pedag6gusok pedig a masnapi felkeszulest biztositottak. Mindezek mellett is sokat fog lalkoztun k Andrissal, szinte minden hctvegen elm.ntiink valahova, hogy ismereteit gyarapithassa. Mint minden hallasserult a is sokat tamaszkodottltamaszkodik a vizualitasra, ezzel mintegy patolva a hallasi vesztesegeket. A latottakat lerajzoltuk vagy fenykepeket ragasztottunk a napl6jaba, igy a visszaemlckezeseket megkonynyitettuk. Az aktualis kulcsszavak is odakerultek melyeket mar 6 is el tudott olvasni. Az iskolai id6szak alatt egyszerre kellett megkuzdenunk egyreszt az uj anyagokkal, masreszt az uj szavak je lentc~senek 65 tartalmanak meg ismertetesevel. A sz6kincs az elejcn nehezen b5viht. Mint mindenkincl mila is

5 EGyOTHtOK()OES 3 nagyobb volt a passziv sz6kincs aranya, melyeket folyamatosan aktivalnunk kellett. Igyekeztiink valasztekosan es valtozatosan beszelni hozza eppugy mint egy hall6 gyerekhez. Minthogy Andris nem hallasseriiltkent sziiletett hanem egy sulyos pseudoerup sz6v6dmenyeit megakadalyozand6 gy6gyszer tuladagolas miatt vesztette el hallasat, nehezen is dolgoztuk fel sziil6kent a tortenteket os Ub'Y kezeltiik 6t mint egy hall6 gyereket. Mint egy rosszul halla gyereket, akinek sokszor kell elismctelni a dolgokat. De mint kideriilt ezt igy volt belyes esinalni, s a mai napig is javitjuk ha valamit nem mond helyesen. Szerenesere ezt nem veszi zaklatasnak, tudja, bogy a helyes beszed megkonynyiti a kommunikaci6s kapesolatait. Egyebkent is egy nyitott, kedves, segit6- kesz gyerek aki hallasseriilese miatt nem korlatozza ismerkedeseit. A hallasseriilt gyerekeket oktat6 tanintezetek ninesenek konnyii belyzetben. Minden evfolyamon ugyanazokat a tantargyakat kell oktatniuk mint mas iskolaknak, ugyanakkor a gyerekek halhlsseriilese miatt mindenre sokkal tobb energiat kell a pedagagusoknak, gyerekeknek es sziiloknek is forditaniuk. Raadasul minden gyerek hallasseriilese is kiilonbozo, mas-mas hangokat es szavakat ert meg egyik tanul6 mint a masik. Az iskola befejeztevel pedig ugyanazokat az ismereteket kivanjak meg toliik mint halla tarsaiktal. Az eletre val6 felkeszites resze az is, hogy el6segitsek es elosegitsiik ezeknek a gyerekeknek a pozitiv onazonossag-tudatat, hogy egy hallasi veszteseg miatt ok ne erezzek kevesebbnek magukat a tiibbieknel. Termeszetesen ebbe beletartozik a j6 alkaimazkod6kepesseg, a k6z6ssegi szeml6let, az egymas iranti segitokeszseg is, de ezek a ja tulajdonsagok az idok soran - a ja kiizvetit6k segitsegovel mint pi. iskola, otthoni kiimyezet - becpiilnek a hallasseriiltek szemelyisegebe is. Sem a hallasseriilt gyermeket nevelo esaladok, sem maguk a hallasscriiltek nem kiiliiniilhetnek el a tarsadalomt61, mert annak szerves reszet kepezik, masreszt az oaltaluk megszerzett ismeret- es informaci6anyagra is sziiksege van a tarsadalomnak. Ezert nagyon fontos az ilyen gyerekek eseteben a palyavalasztas, hogy leendo munkajaban minel jobban ki tudjon te ljesedni es hasznos munkat tudjon vegezni. Egy ballagas, egy korszak lezaradasa egyuttal egy uj ut kezdetet is jelenti. Buesu a regi kedves tanaroktal, a megszokott kiirnyezett61, az ismeros areoktal, osztalytarsakt61. A baratsagok tovabb segithetik a nehezsegek lekiizdeset, de a tavoza diakoknak egyre inkabb meg kell tudniuk allni a sajat labukon. Ezek az iskolak minden nyitottsaguk ell enere is egyfajta vmohalat vontak a gyerekek kore ami most megszunik. A tanulak

6 4 EGyOTHfOKODES kesobb is vissza-visszat';rhetnek regi iskolaikba beszamolni eredmcnyeikrol vagy segitseget kerni, de celjaik elereseben elsosorban magukra - csaladjukra kell tamaszkodniuk. Szamukra is elkezdodik a val6di integraci6, az Eletben val6 helytalilis miiv';szete. Remeljiik, hogy ehhez minden diak megfelelo alapokat kapott, es a tovabbiakban segito tanarok egyengetik a szamukra is rogos tovabbi utakat. E sorokon keresztiil is szeretn6m megkoszonni a dr. Torok Bela 6voda, A ltalanos Iskola es Di akotthon igazgat6janak dr. Sari lanosn6nak, tanarainak, pedag6gusainak cs minden dolgoz6janak gyermekem es minden ott tanul6 hallasseriilt gyermek fejlesztcscnek crdekeben vegzett aldozatos munkajat, es kivanok sok erot, egcszseget a tovabbi aldozatos munkahoz. Biztos vagyok benne, hogy az orszag kiilonbiizo reszein miikodo hallasseriilt tanintezmenyek tanarai, pedag6gusai hasonl6 lelkes odaadassal segitik tanul6ikat os kiivetnek el mindent a sikeres fejlesztesiik erdekeben. Munkajukra mindig is sziikseg lesz, ugyanakkor tudjuk, hogy egyre inkabb e lotcrbe keriil a - korai - integraci6 amelyhez az alapokat a gyerekeknek sokszor ok nyujtjak. Az iinnepelyes pillanatokban egy kicsit mindig megall az clet, emlekeinkben vegigszaladunk a multon, de az Ida nem enged sakal mercngeni minket es visszaziikkeniink a hctkoznapok, az uj feladatok val6sagaba. Ezuton kivanok minden ballag6 hallasseriilt nyolcadikos diaknak sikeres folytatast, sziileiknek pedig iisztiinzo kitartast. De addig elottiink egy forr6 nyar es a VAKACI6!!! Mindenkinek j6 pihenest kivanok Fischer ZO/lim

7 EGY()TTM()K()nts 5 HALLAsSERULTEKET OKTATO ISKOLAK 3. Hallasseriiltek 6vodaja, Altalanos Iskolaja, Specialis Szakiskolaja, Diakotthona es Pedag6giai Szakszolgalat - tobbcelu intezmeny bemutatasa A jovarosi siket gyermekek allami oklalasa 1891-bell kezdod61l a varas buda; reszell, majd lobb ideiglelles helyre kollouis liiall aprilisaig a VlJI. ker. Festetich Uleai epiiletben folyi az oktatas aprilisaban kerultilnk az uj, korszeru, minden igenyt kiclegito cpilletbc, ahol szaktantcnnek, sportudvar, jatsz6kert, kenyelmes kollegillmi elhelyezes varja a siket gycnnekeket. Intezmenyilk (1147. Budapest, Cinkotai ut ) Zugl6 peremen, a Cinkotai ut es a Csamari ut tahllkozasanal csalmi hazas avezetben helyezkcdik el. Tanul6ink hallassertilese sulyos, hal- 16keszUlekkei is csak az eros zorejeket, a beszedbol pedig n"hany maganhangz6t ismemek Fel. Ki zar61ag erzekszervi serultek, ep intellektussal rendelkeznek. A tanul61etszam csakkeneset eredmenyeztek a demografiai valtozasok, az integralt oktatas irimti igeny erasadese. Ellensulyoz6 hatasu, hogy a sztilok elnek az iskolavalasztasi jogukkal, igy ncmcsak a f6varosb61, a kamyezo megyekbol is van jelentkezo, valamint az Erdelyb61 attelepillok kazill is tabben iskolankba hozzak ha llasserult gyermckilket. A hallasserult tanul6k egyeni Fejlodesi iltemet meghatarozza a ha llasserules keletkezescnek es felismeresenek id6pontja, k6roka, me-rteke, az intelligencia Foka, a szcmelyisegjegyek es a kamyezeti karu lmenyek. Ennek megfeleloen alakitottuk ki nevelo-oktat6munkank cclkitgzeseit. A korai beszedfejlesztest mar a 0-3 eves korn csaladi karben nevelkedo sulyos Fokban hallasscrtilt gyermekekkel megkezdjilk. 3 eves kort61 bejar6 es bentlakasos elhelyezessel is varjuk a gyennekeket 6vodankba.

8 6 EGI'OTTMUKiJots Az ovodai esoportos es egyeni foglalkozasok kereteben sok szemleltetessel, jatekosan foglalkozunk a beszed, a matematika, az abrazoias, a testneveles alapozasava!. A 6-16 evesek a 10 evfolyamos altalanos iskolai tagozatunkon tanulnak, clsosorban a beszcdlanitas, az anyanyclvi felzark6ztatas miatt szilkseges az I. osztalyt megelaza kel elakeszita ewel mcghosszabbitani az altaianos iskolai kepzes idatartanuit. A tobbsegi altalanos iskolakhoz hasonloan iskolanknak is elsodleges cclja az alapmiiveltsegel biztosit6 ismeretek clsajatitasa, a kcpessegek, keszsegek fejlesztese. Az alapmiiveltseg kialakiu\sa soran ervenyesiteni kell a gyakorlatkozpontusagot, az cletvitelhez szukseges, alkalmazhato ludas gyarapitaslit, a problemamcgoldo gondolkodas fejleszteset. A hallas hianya miatt a tanullminyait megkczd6 6 eves gycrmek nyelvi fcjlcttsege es kesobbi beszedfejlodesi iiteme is nagyon jelemas elterest mutat az ep hallasu gycnnekhez kepest. Ezert a nyelvi clmaradas hatekony csokkentese a eel mind a beszedmegertes (szajrol olvasas), mind az aktiv nyclvhaszmilat leren. A lassabban fejloda beszedhez tortena igazodas elsasorban az anyanyelwel valo igen hangsulyos foglalkozast igonyli. Ki kell alakitani egy hianyzo funkciot nagy vonalakban megismctelve a tcrmeszetes beszedfejlodes menetet. Ezzel parhuzamosan szilkseg van a tananyag bizonyos foru szilreserc is, anelkiil azonban, hob'y ez a fiibb altalanos iskolai tantcrvi egysegekcl crintene.

9 EGyOTHfOKOOES 7 A szakuirgyaknak is biztositaniuk kell az anyanyelvi jellegii fejlesztest, mind a k6znapi beszed, mind a szaktargy special is kifejezesei vonatkozasaban. A beszed-nyelvtanuiasi zavart mutat6 tanul6kat is alkalmassa kell tenni a tanterv Icnyegi tartalmainak birtoklasara. Ezt reszben a rehabilitaci6s celu fogialkozasok, reszben a valamennyi tantargyban megjeleno anyanyelvi keszsegek fejleszteset celzo rehabilitaci6s tartalmak segitsegevel kivanjuk elemi. A fels6 tagozaton a palyavalasztlis el6keszit"se soran a szakiskolak, tanmiihelyek, iizemek meglatogatitsaval, a kepessegck felmen!sevcl, az egeszsegiigyi feltetelek ismertetcsevel, a szaknnat szerzett, regi tanitvanyok es a sziil6k bevonasaval keszi~iik fel tanuloinkat a palyavalasztasra. igy a felso tagozat vege fele egyertelmiive valik a jobb kepessegiiek eseteben az integra It szakk6zepiskolai iranyba, a gyengebbeknel az integrail szakiskolai vagy a siket szakcsoportban t6rteno tovabbtanulas. 3 eves informatikai projekt kereteben az amerikai Rochestcri Muszalci Egyetemmel es a Soros Alapitvannyal egyiittmiikodve sikeriill pedag6gusaink informatikai kepzeset es szamit6- gepeink mennyiseget jelentosen boviteni. igy jelenleg mar 3 gepteremben haromszor 9 szamit6gep all rendelkezesiinkre. Ez a szakmai felkesziillseg es az eszkozfelszereltseg biztositotta szamunkra, hogy a es tanevtol beinditsuk special is szakiskolai keretek kozott a szamit6gepkezel6 OKJ szaknna oklatasat.

10 8 EGyOTTMOKODts A szakiskolai kepzes 9. es 10. evfolyamil.o elsosorban az aitahlnos miiveitseget alapoza targyak oktatasa folyik, majd II. evfolyamon sajatitjak el a szamitagepkezeloi szakmat. TervezzGk tovabbi szakmak oktatflsat is, elsokcnt a b6rtargykeszit6 szakma bovit.ne a Ichctosegeket. Sentlakast igcnylo tanulainkat a diakotthonunkban fogadjuk. A szabadido hasznos eltolteschez focipalya, tcniszpalyak, jatszakert, tomaterem, konyvtar, szamitagcppel, TV-vel felszerelt tarsalgak allnak rendelkezcsiinkre. A delutani cs az esti arakban a bejar6 os a bcntlaka tanulainknak szakkori foglalkozasokat tartunk: spon (uszas, tenisz, labdajatckok, sakk, zenes toma) kezmuves foglalkozasok (b6nnuves. tgzzomanc, origami, kezimunka) muveszeti (foto, pantomim, uvegfestcs, rajz) haztartasi ismertek szamitftstechnika A tovabbtanula diakjainkkal es a fogada iskola tanaraival utaza tanaraink segitscgcvel tartjuk a kapcsolatot, hogy tajekozadhassunk helytallasukr6 1. Sziikscg eseten rendszeres tantargyi korrepetalasban es anyanyclvi fej lesztesben reszesitjiik oket. Gyagypedagagus tanaraink az uj, kedvezo felteteleket is felhasznalva torekednek arra - a tobb cvtizedes beszedtanitasi hagyomanyokat es a korszcru m6dszereket otvozve -, hogy az flltalanos iskolai tanulmanyaikat iskolankban befejezo tanul6k eredmenyesen tovabbtanuljanak, majd 6nmaguk es csaladjuk eltartasara kepes felnotte valjanak. Tath Egon igazga/o

11 EGyOTHfOKODES 9 Fejes Gabriella: Anita tortenete Tortenetem f6szerepi6i: Anita os csahidja. Anita novemberoben vart, tervezett gyermekkent jott a vilagra. A gyermek 10 h6napos volt, amikor fellfint a csaladnak, hogy Anita beszedfejladese nem indult meg, es mintha nem figyelne sziilei es komyezete hangjaira. Felkerestek a keriiletben leva k6rhaz Fiil-Orr-GegeosztJilylit, ahol megnyugtattak aket, ne agg6djanak, nines semmi problema. A csalad boldogan tavozott, es egy idare csillapodott benniik a gyermek hallasseriih,sere iranyulo gyanu. Azonban Anita fejladese korantsem volt kielegita, igy nohany honappal kesabb, ismet felkerestek egy orvost, most mar egy masik k6rhazban, aki megerasitette kollegaja konlbbi diagnozisat, nines semmi problema, ha 3 eves lesz a gyermek, akkor beszelni fog. A csalad beletoradott a diagn6zisba. Ismet teltek multak a h6napok, de a sziilak nem tudtak elfogadni ezt a helyzetet - Anita ekkor mar elmult ket eves - es ujbol orvosi vizsgalatot kertek. Elvegeztek egy BERA vizsgalatot, amely a gyermek mindket mien sulyos hallasseriilest mutatott, es ezt meger6sitettok a szubjektiv halhlsvizsgalatok eredmenyei is. Anita megkapta elsa hall6kesziileket. A csaladot crt kudarcok nem fejezadtek be, ugyanis sorozatos illesztckproblemak jelentkeztek, nem lehetett olyan tokeletes illeszteket kesziteni, amellyel optimalis lett volna a hallokesziilek erasitese. Ez a problema tulajdonkeppen vegigkiserte a hallokesziilekes eletel. A csaladdal szeptembereben talalkoztam, Anita ekkor ket eves es tiz honapos. A hallokesziilekhez valo szoktatas folyamatban volt, az illeszteke, bar nem volt tokeletes, de mar elfogadhato. Elkezdtiik a munkal. Eisadieges celom, az anyaval va16 kapcso!atom megszilarditasa, es a kolcsonos bizalom kiepih~se volt. Az anya elsa pillanatt61 elfogadta azt a helyzetet, hogy 0 az elsodleges fejlesztoje Anitanak, es konnyeden vette a terapiankban leva legfontosabb alapelvet, a foglalkozas elejen neki kell jlitszania, tevekenykednie a gyermekkel, hiszen csak os kizarolagosan igy tudok belelatni az otthoni kozos eletiikbe, es igy tudok segiteni. A tanacsadas kezdeten kijartam a csaladhoz. Ebben az idoszakban a tanacsaim elsodlegesen az anya onmagaban torten6 megerasodesere iranyultak. Fontosnak tartottam, hogy Anita magatartasat - ami vel ebben az id6ben voltak problemak, es amelyek elsosorban az eletkorab61 adodtak - pr6baljuk normalis keretek kaze szoritani, fontos, hogy megtanulja, hogy mit szabad es mit nem, es megertse a "nem" jcicntesct.

12 10 EGYOTTMOKODES Szerencsem volt, hiszen az anya igazi partneremme valt, a tamicsaimat megfogadta, es mindent megtett, illetve megtesz a gyennekeert. Pr6baltam igazi tarsalgasos helyzeteket, tevekenyseget teremteni, amiben lehetoseg kinalkozott Anita megnyilvanulasara, illetve j6 kommunikaci6s helyzetek teremtesere. A hallas teren eloszor a hangok felfigyeltetesere es a hangforrassal torteno azonositasra torekedtem. Tenneszetesen a kornyezet legfontosabb hangjair61 van itt elsosorban szo, mint peldaul csengo, kopogas, telefoncsorges... stb. Nagyon rovid ido alatt megtanult felfigyelni a nevere, a kornyezet hangjaira, a Ling teszt hangjai koziil meghallotta az a,u, i hangokat biztosan, az s hangol neha, az sz hangot pedig soha nem hallotta. Ezt tulajdonkeppen almamasztotta az ekkor kesziilt audiogram is. Differencialni egyaltalan nem tudta a hangokal, am it sokaig ugy ertelmeztiink az anyaval, hogy nem erti a feladatot, most mar tudjuk, hogy nem hallotta. A beszoo teriileten szinten nagy valtozasok jelentkeztek. Anita el kezdett vokalizalni, felsz6litasra imitalni, de minden megnyilvanulasa "a"-szerii volt. Kesobb ez kezdett differencial6dni, es felsz6litasra hasznalni kezdte a kapcsolattartas legfontosabb kifejezeseit: kerem, pa-pa, szia, nem ap3, anya, Atti, gyere. Egyertelmiienjellemzo volt a beszedere, hogy leginkabb maganhangz6kat hasznalt, csak a lathat6 massalhangz6k jelentek meg. Beszedertese szituaci6hoz kotott volt. Fontos feladat volt az anya megfelelo kommunikaci6janak kialakitasa. lellemzo volt ugyanis a rulzott artikulaci6, a kommunikaci6s sziinetek nelkiilozese, es a gesztusok gyakori hasznalata. Az anyanal koriilbeliil egy ev alatt lett megfelelo az artikulacio, pedig nagyon torekedett a tokeletessegre, megis az a helyzet, hogy kislanya hallasseriilt, es nem tud vele megfeleloen kommunikalni, a gyerrnek nem erti ot, feliilkerekedett a pr6balkozasain. A beszelgetes soran ez szinte hetrol hetre elofordul6 tema volt, elfogadta es megertette azt, hogy az auditiv csatornat kell elonyben reszesiteniink, es a vizualis segitseget a nortnaiis keretek k6ze kell visszaszoritanunk. A hall6kesziilek egesz napos viselesetol szamitva elindult a fejlodes mind a hallas, mind a beszed teren. Ez a fejlodes tulajdonkeppen szeptembertol november vegeig, december elejeig tartott. Itt tortent a fejlodesben egy megakadas. Nem tudtuk, hogy mire veljiik a dogot. Felmeriilt egy eselleges progredial6 hallasseriiles gyanuja. A sziilok nagyon megijedtek, igy sor keriilt ismet egy hall6kesziilek nelkiili, es egy hall6kesziilekes meresre, hogy kizarjuk a hallas romlasanak a lehetoseget. Nem maradt mas valasztas, mint hogy kipr6baljunk tobb hall6kesziileket. Az uj hall6kesziilekekkel ismet egy - egy fejl6do idoszak vette kezdetet, bar szamottev6 vaitozas a hallas teren nem jeientkezett, de beszede szinesebb lett, es elkezdett halandzsazni.

13 EGYOTTMOKODES /I Hogy a fejl6des az uj hall6keszlilekcknek volt koszonhet6, vagy a sziil6knek, akik kaptak ismet egy remenyt a fejl6desre, ezt maig sem tudom megitelni. Azonban ezeknek a szakaszoknak is elerkezett a esuesa, ujb61 azt ereztiik, hogy nem tudunk kimozdulni, es nem tudunk tovabb menni. Jott egy ujabb hall6kesziilek, nagy remenyeket ffiztiink hozza, am nem valt be. Nem tudtak megfelel6 illeszteket kesziteni hozza. A magas hangok tartomanyaban nem tudott a keszlilek megfelel6en er6siteni szeptembereben felmeriilt az implantaei6, mint utols6 lehet6seg. A sziil6k kezdetben hallani sem akartak a mutetr61, feltek, feltettek gyermekiiket. Aztan eljott hozzaok dr. Bodo Bertram a hannoveri Cochlearis Implantaci6s Centrum vezet6je, aki el6adast tartott a kisgyennekkori cochlearis implantaci6 jelent6segcr61. Sikeriilt a sziiloket meggyozni arr61, hogy mindenfele kotelezettseg nelkiil jojjenek el az eloadasra, es hallgassak meg. Az el6adas utao az Cdesapa a kovetkezoket mondta: "Lehet, hogy most kellene megmutetni Anitat, mert meg termeszetes a beszecte. Meg gondolkozunk rajta." Tobbszor beszeltiink telefonon a kove.tkez6 talalkozas elott, amikor ujabb kerdcsek mertiltek rei a csaiadban. Amire tudtam azonnal valaszoltam, amire nem, azt megkerdeztem az illetckes szakemberekt61, cs igy tovabbitottam a vaiaszt. A kovetkezo talalkozasra a sziil6k dontottek: inditsuk el a mutetre torten6 el6keszitest. Erdekes valtozas alit be a csalad eleteben. Nem lett jobb a gyermek hallasa, nem valtottunk hall6kesziileket, megis megindult egy ujabb fejl6desi folyamat. Megindult a spontan imitaci6, az imitaei6ja pontosabb, tisztabb lett, imitaei6s szintje 1-2 szotagr61, 2-3 szotagra emelkedett. Szemelyisege is megvaltozott, sokkal nyiltabba, kedvesebbe valt, es megjelentek a spontan megnyilatkozasok is. Ennek nyilvanvalo oka a sziil6kben keresend6: is met megesillant a remeny, hogy Anita hallani es beszelni fog, es ennek a remenynek most mar meg volt az alapja. Elkezdtiink kesziilni a proeesszor beallitasokra. Kovettiik a beallitast vegz6 memok, es a beallitast segit6 gy6gypedagogus (Keresztessy Eva) instrukeioit. Kliionbozo hanger6k kozti differeneialas el6szor dobbal, majd beszed utjan, illetve Ht kiilonbozo frekveneiaju hang osszehasonlitasa a hangero szempontjab61. A sziil6k mindvegig partnerek voltak, es mindent megtettek, hogy Anita mind a mutetre, mind a beallitasokra keszen alljon. Otthon a mutet el6tt kozosen bevasaroltak a korbazi id6szakra, megneztek az uj hallokat, eljatszottak a mutetet egy baban. 200 I. mareiusaban megtortent a mutct Budapesten a SOTE Fiil - Orr - Gegeklinikan.

14 12 EGyOrntOK()OES A mfih~t sikeres volt, Anita nagy izgalommaj varta az elsa processzorbeajlitast, illetve az uj hall6t. A beallitasok siman, zokkenomentesen tortentek, tudta, hogy mi a feladata. Problemat jelentett az elso idoszakban, hogy hamar elfaradt, de ket-harom boal Btas utan ez is rendczodott. A terapiaban csupan annyi valtozas tortent, hogy a miltet 6ta fokozonabban torekszunk az uniszenzoros fejlesztcsre. Anita a harmadik processzor bea ll itas utan meghallotta az osszes Ling hangot, az otodik utan pedig csaknem teljes biztonsaggal differencialta azokat. Az anya es gyermeke kozott a tarsalgas sokkal felszabadultabba valt. Az anya ezl az idoszakot a kovetkezokeppen jellemezte: "Anita tobbet fejlodott az elmult ket honapban, mint ket ev alan. It AIig tobb mint egy evvel a mutet utan elmondhatom, hogy a fejlodes az6ta is felfele ivelo. A kislany jelenleg ot es fel eves, januarjat61 napi ketszer hall6 6vodaba jar. Igen gyorsan beilleszkedett a kozossegbe. Kezdetben csak a gyermekekkel beszclt, rna mar az 6v6n6kkel is. Kizar61agosan a hallasara tamaszkodik. Hallas alapjan megert egyszeru hetkoznapi instrukci6kat, illetve rnindennap elofordulo kerdesekre adekvatan valaszol. Ismert mond6kakat, azonos hosszusagu szavakat differencial. Eltero hosszusagu los dallamu mondatokat megkulonboztet. A beszedere jellernzo, hogy rendkiviili mertekben megszaporodtak a spontan megnyilatkozasok, amelyek teljesen norrnaiisak es teljesen hetkoznapiak. Spontan imital, imitacios szintje: 7 szotag. A csalad megnyugodott, hiszen gyermekiik soha nem remelt modon fejl6dik. A fejl6ctes pedig mindig uj lendiiletet, es remenyt ad az egesz csaladnak: talan Anita egyszer ugy fog beszeini, e.s erteni, mint hal16 tarsai. Az clert eredmenyek nem egy csodamgtetnek, vagy csodaszernek az eredmcnyei, hancm a csalad altai vallalt aldozatos munkanak. Nem tudom, hogy mi lesz a jovoben, nem tudom, hogy Anita fog-e ugy beszelni, mint hall6 tarsai, es azt sem tudom, hogy mi lesz belole, ha felno. Egy do logban azonban biztos vagyok, a csalad j6 dontest hozotl, amikor az implantaci6t valasztotta, hiszen ezzel az utols6 eselyt adtak meg gyermektik szamara a hall6 es beszel6 tarsadalomba torteno integraci6ra.

15 EGyOTTMOKODES 13 Gondolatok a jelnyelvi tolm6csszolg61atok h616zat6nak kiepitesehez Par ewel ezelott alapitvanyunk vezetojevel, Fischer Zoltannal egyiitt reszt vettiink ket olyan nemzetk6zi 6sszej6vetlen, ahol a hallassemlt fiatalokkal es sziileikkel talaikozhattunk. Foleg arra voltunk kivancsiak, mennyire 6nalloak, hogyan tudnak egymassal es a hall a vilaggal kommunikalni. Europa minden reszebol j6ttek a fiatalok a nemzetk6zi talalkoz6ra. Szinte mindegyik fiatal tudott angolul, ez volt a tarsalgas nyelve. Mi is angolul beszeltiink veliik. A fiatalok egy reszejelelt is. Ajelenlevo holland fiatalemberek egymas k6zt hangosan hollandul, a t6bbiekkel angolul beszeltek. Megkerdeztem szoktak-e jelelni. Nem tudnak jelelni, volt a valasz, de nines is ra sziiksegiik, mondtak. Az orosz fiatalok is angolul beszeltek hallassemlt tarsaikkal. Volt k6z6ttiik azonban egy fiatal lany, akinek az edesanyja volt a tolmacsa, nelleiile meg se tudoll mozdulni. Nagyon szerencsetlen volt, sokat hisztizett, diih6s volt, mert nem tudott a t6bbi fiatallal egyiitt tartani, csak az edesanyjaval. Nagyon kiritt a t6bbi hallassemlt k6ziil. Beszelnem kell sajat hallassemlt sziileimrol. Mindketten a siketek intezeteben nevelkedtek. Mig apam falusi srulei teljesen rabiztak fiuk neveleset az intezelre, addig edesanyam ertelmisegi ha1l6 csaladja hetvegeken, sziinetekben igyekeztek fejleszteni beszedkeszseget. Ennek eredlllenyekent edesanyam mind a halla, mind a hallassemlt k6r6kben nagyon termeszetesen mozgott. Hall.ssemlt unokam mar evek 6ta Hollandiaban el szil leivel. Tizenn<!gy eves vo lt, amikor eioslor Groningenbol a 200 km-re leva amszterdami repiiloterre egyediil elem j6ll. A repteren vasarolt nekelll iiditot, szendvicset (hollandul), megvette a vonatjegyet, s ketszeri atszallassal hazakalauzolt Gomingenbe. Miert irtam Ie ezeket? Mert mindenkinek, aki a hallassemltek erdekeit fontosnak tartja es segiteni akarja beilleszkedesiiket, a legfontosabb celja, hogy nagyon hamar megtanuljanak erthetiien beszelni, es szajrol olvasn i. Szerencsere a mar beindult korai fejleszt!:s is ezt celozza. Meg fontosabb ez a hallassemlt sziilok hallassemlt gyennekeinel, ahol a sziilok nem tudnak ebben elegge segiteni. A hallassemlt sziilok hallassemlt gyennekei olthon tenneszetszemleg eltanuljak a jelbeszcdet. En hallo letemre is eltanultam sziileimtol. Ma mar a nagyothallok iskolaiban is a hangos beszedet tanitjak, sot a siketekncl is. Ezzel tudjak elosegiteni a lehetoseg szerinti legjobb beilleszkedcst a mindennapi eletbe. Ma mar egyre terjed az integracio, egyre t6bb iskola vallalja ezt fe l. A k6zepiskolak, felso iskolak csak integralt formaban leteznek. Az egycbkcnt j6 ortelllli kepessegii hall"ssomlt gyerekek miert

16 14 EGyOTTMOK()ots rekedjenek ki a tovabbtanulasb61, azert mert egyes elkepzelesek szerint a jelelesre kell forditani a hangsulyt. Kell a jelnyelv, kellenek a jeltolmacsok, de meg kell talalni a helyes aranyokat, segitokre sziikseg van, de nem feltetlenul csak jeltolmacsokra. Kell szajrol olvaso tolmacs is. Kell segito a kozcpiskolakban, felsooktatasban, aki jegyzetel vagy egycb segitseget ad. Szerintem nagyon koltseges kulon jeltolmacs-szolgalat irodakkal, apparatussal, arnikor minden megyeben miikodik SfNOSZ szerveze!. Miert nem miikodhet a jeltolmacs ezeknek a szervezeteknek a kereteben? A penz tobbi reszet pedig az iskolai, foiskolai segitotarsakra fordithatnak. Hoi kellenek jeltolmacsok? Bir6sagi, onkormanyzati, egyeb hivatalos helyeken. SzinMzban vagy a tolmacsot nezik vagy az eloadast, a kett6 egyiitt nehezen megy. Legyen leirva roviden az eloadasok tartalma, s azt adjak kozre. A F6varosi Onkormanyzat es az Ifjusagi es Sportminiszterium kozos osszejovetelen, ahol a felsooktatasban reszt vevo seriiltek helyzeter61 volt sz6, megkerdeztem egy kiilf6ldi szakert6t, hogyan tud miikodni a jeitolmacs, ha nem ismeri a szaknyelvet, mert az nem is letezik a jelnyelvben? Kitalalnak jeleket a felek az egyes szakkifejezesekre, vagyis bevallotta, hogy ez nines megoldva. Ajeltolmacsot figyeitem, aki a jelenlevo hallasseriiiteknek tolmacsolt, jeleit, de foleg szajr61 olvastak Ie a tolmacsolasllt, mert az sokkal pontosabban fejezi ki a mondanival6t, mint a hianyos jelnyelv, ahol egy jel tobbfele jelentcsii. Az egesz hallasseriilt tarsadalmat segiteni kell, foleg a j6v6 nemzedeke!. Meg kell talmni a segit6 formakat, s nem szabad leragadni a jelnyelvnel, foleg nem a sokfele lehetoseg rovasara.?eli Lajoslie

17 EGYOrHfOKODES. 15 Hall6sserult gyermekek utaz6tan6ri ell6t6sa a kaposv6ri hall6sserultek iskol6j6nak vonz6skorzeteben Iskolankban 1991 ota miikodik utazotanari szolgalat, amelynek kereteben Del-Dunantlil tersegebeo latjuk el a hallassemlt gyennekek korai fejleszteset es az integral tan oktatott hallassemlt gyermekek special is pedagogiai megsegiteset. Munktinkaf negy resz/jijl till6 cikksorozafban mufatjuk be Onoknek: 1. Korai felkutatas es pedoaudiol6giai ellatas 2. Korai fejlesztes 3. Sziiloklub 4. Integralt ellatas Korai felkutatas es pedoaudiologiai ellatas Tudtuk, hogy a hallassemles korai felismerese, a hallas- es beszed fej lesztesenek minel korabbi eletkorban torteno megkezdese donto a gyennek nyelvi fej lmese szempontjab61, ezert 1974-tol bevezettiik a korai gondozast iskolankban. Kezdetben a gyerekek legnagyobb resze mar tul volt a beszedfejlesztes megkezdese szempontjab61 idealis eletkoron, tobbsegeben 3. eleteviiket betoltott gyennekek keriiltek gondozasunkba. Azt tapasztaltuk, hogy a sziilok, amig eljutottak hozzank, hosszu kalvariitt jartak be, ezert 1991-tol az utazotamirok egyik legfontosabb feladata lett a felkutatas hatekonysaganak fokozasa. Az elmuit evek soran komoly ermesziteseket tetrunk annak erdekeben, hogy a tersegiinkben elo hallassemlt gyermekek minel korabbi eletkorban megkapjak a special is pedagogiai segitseget. A minel korabbi eletkor legideajisabb esetben 0 eves kor. Ez azt jelenti, hogy a hallassemles mar a korhazak ujsziilott osztaiyainak szuresen felfedezesre kemi. Az ujsziilottek szuresere meg csak keyes helyen alkalmazzak az otoakusztikus emissiot (OAE), mint objektiv szuresi eljarast. Marad tehat a szubjektiv modszer, amiben sajnos nagy a hibalehetoseg. Tobb k6rhaz sziileszeti osztalyaval felvettiik a kapcsolatot, tajekoztatokat, eloada-

18 /6 EGyOTTMOKOnis sakat tartottunk a csecscmoosztaly orvosainak, n6vereinek, ennek credmenyekent egyre tobbszor erkezik howink jelzes kozvetleniil a korhazakbol. Gyakran tapasztaljuk, hogy a sziilak a hallasseriiles gyanuja eseten gyermekorvosukkal, vcdanajiikkel osztjak meg elaszor problemajukat. Sajnos azt is kell tapasztalnunk, hogy ezt a gyanut ak nem tartjak mindig megalapozottnak. Esetenkent egy ev is eltelik a gyanu felmerii lesetal a szakemberhez vale eljutasig. Tajekoztatoink, elaadasaink arra iranyulnak, hogy a hallasserii les gyanujeleit az erintettek is felismerjek, a sziilak jelzeseit vegyek komolyan, s azonnal a megfelel6 szakemberhez iranyitsak a gyermekeket. Eloadasainkat videofelvetelekkel illusztraljuk, a gyakorlatban is bemutatva az elhangzottakat. Az eltelt evek soran tersegiinkben a hallasscriiltek egeszsegiigyi es oktatasiigyi ellatasa kozti tavolsagot szemelyes kapcsolatokkal sikeriilt kozeliteniink. Ennek eredmenye, hogy rna mar nem fordul ela tersegiinkben olyan eset, hogy a hallokesziilek felirasa utan a hallas8eriilt gyermek ne kapjon azonnal specialis pedagogiai segitseget is. A hal hisseriilt gyermekek beszcd- es nyelvfejl6dcscnek sarkalatos pontja a korai diagnosztizalas.os a hallasallapotnak megfelelo hall6kesziilekkel torten6 ellatas. Bekapcsolodunk a hall6kcsziilek kivalasztasanak folyamataba, megfigyeleseinkre alapozott javaslatainkkal segitjiik a gyermek szamara legidealisabb hallokesziilek megtalalasa!. Szoros munkakapcsolatban allunk a Pecsi Gyermekklinika Audiol6giai Allomasaval, a nagykanizsai, a szekszardi, a kaposvari audiologiai allomassal, a kaposvari es a peesi magan audiol6giaval. Korai fejleszto munkank soran jelentas elorelepest, minosegi valtozast jelentett intezmenyiink onah6 audiol6giai allomasanak letrehozasa. A gyermekek vizsgalata, a kesziilek kivalasztasa hosszu es idoigenyes, pedag6giai ismereteket is igenylo feladat. Feltetleniil kivanatos, hogy pedoaudiologiai ismeretekkel rendelkezo szurdopedag6gus is tagja legyen a diagnozist felallito audiol6giai team-nek. Sziikseges, hogy a specialis korai terapia szinte a diagoozis pillanatatol kezdodjon fuggetleniil att6l, hogy az elso diagn6zist meg ujabb pontosit6 vizsgalatoknak, megfigyeleseknek ke ll kovetniiik. Mara rendelkezestinkre all a gyermekek korszerii audiologiai ell!ltasahoz sziikseges valamennyi muszer (OAE, BERA, klinikai audiometer, tympanometer, stb.) es szakember (audiol6gus asszisztens, technikus, apol6no). Munkajukat roallasu ful-orrgegesz, audiologus szakorvos ininyitja. A pedoaudiol6giaok mfikiidesi reodje: A gyermek fogadasa elozetes bejelentes alapjan tortenik (egy nap altalaban 3-4 gyermek). A gyermeket, sztil6t a gy6gypedag6gus fogadja, es tajekoztatast ad a vizsgalatok meneter61.

19 EGJ'OrnrOKODl;s 17 A vizsgalat menele: I. Az audiol6giai asszisztens felveszi az anamnezist. (Fenymasolat keszit az eddigi orvosi leletekrol). Ekozben a szurdopedag6gus megfigyeli a gyermeket. 2. Az orvos tajekoztatasa a megfigyeies, az anamnezis feltetele sonin szerzett tapasztalatokr Szakorvosi vizsgalat. 4. Sziikseg szerinti tovabbi vizsgalatok, meresek ( OEA, SERA, tympanometria, kiisziibaudiometria, stb). A mereseket az audiol6giai assziszlens vegzi. 0-3 eves koru gyermekek eseteben 2 szakember sziikseges a meresekhez (szurdopedag6- gus, audiol6giai asszisztens.) 5. A szakorvos, a szurdopedag6gus 65 az audiol6giai asszisztens osszegzi az eredmenyeket. 6. A szakorvos kozli a diagn6zisl, majd a gy6gypedag6gussal kozosen megbeszelik a sziilokkel a vizsgalatok eredmenyet, a tovabbi teendi>ket. Tapasztalataink alapjan a mind korabbi eletkorban tiirteno diagnosztizalas, a megfeleli> hali6kesziilokkei tortoni> eliatas, a korai beszedfejlesztesre iranyul6 terapia, a megfeicloen segito, szeretetteljes csaladi hatter ujabban pedig a cochlearis implantaci6s mutetek szamanak emelkedese mind t6bb gyennek eseteben biztositja az integralt keretek kozott tortoni> fejlesztest, oktatast. Nagyne T6th Ibolya szurdopedagogus. utazota"ar Nagyne Heidenwolf Erzsebet szurdopedag6gus, utazotamir

20 18 GYOTTMOKODts IGAZ TORTENETEK Kislanyomrol - 2. resz Szeretnem kislimyomrol, Anesir61 folytatni a tortenetet. 4 evesen kezdett Anesi ovodaba jami. Heti 2 alkalommal vittem, amikor abrazolas es testneveles foglalkozas volt. A kommunikaeiot megkonnyitette, hogy vegyes esoportban mar ott volt a testvere es a baratnoje, aki a szomszedunkban lakott. 6 volt az osszekoto kapocs Anesi ill. az ovano kozott. Eiso napt61 kezdve vidaman ment avodaba, minden erdekelte, hatarozott, eleven volt. Elvezte a nagy tomeget, elvezte az ilj jlitekszituaei6kat, amitol nagyon hamar konfliktusai is tamadtak. Ha nem adtak, erovel elvette, ha kellett iitott is. Hareiassaga az erzckenyebb gyerekekbol sirast, masokb61 diihot, haragot valtott ki. Hareiassaga mellett nagyon j6crzesu volt, ertelmes, gyors helyzetfelismero, ezekbol az iljra meg iljra ismetl6do szituaci6kb61 sok mindent megertett. Az 6vodai evek elorehaladtaval visszafogottabb lett, hajland6 volt alkalmazkodni, elfogadni az ininyitast. Szerencsere nagyon j6, k6zvetlen viszonyban voltam az 6vanovel, igy a problcmakr61 nyiltan, oszintcn, batran tudtunk beszelni. A szurdopedag6giai foglalkozasokra rendszeresen, hetente utaztunk, utana napokig dolgoztuk fel az ilton latottakat es a foglalkozas feladatait. igy szokinese egyre boviilt, a mondatok korvonalai kezdtek kirajzol6dni. Nagyon talpraesett kislany volt - mar akkor is - igy soha nem okozott gondot, ha valahol meg kellett szalalnia. Szivesen ment egyediil boltba, addig magyarazta, mig a boltos meg nem ertette, mit akar. Szemel lathatoan oromet okozott neki, ha idegenek megertettck a beszcdet, de ramenossege sokszor visszavetette a baratsagok kialakulasaban. Hat eves koraban valtollis alit be az cleteben. Siimegrol a biztonsagos, megszokott komyezeteben Kesztbelyre koltoztiink. Uj haz, ilj gyerekek, ilj 6voda, ilj 6vonok, ilj szomszoook. A megvajtozott helyzethez pr6bajt alka lmazkodni, de sokszor erzete baratnoje hianyat. Nehez volt az elejen megertetnie magat, ezert az eroszakossaga eleg sok gondot okozott. Igaz a jatekokat mar nem kapdosta el a gyerekektol, de nagyon zavarta, hogy a koriilotte fo ly6 beszelgetesek toredeket crti esak. Az elejen, mig a gyerekek nehezen ertettek beszectet, nem figyeltek ra, ha szalt hozzajuk. Ez sokszor nagy szomorusagot okozott neki. Probllit lassabban beszclni, pr6balt a beszoo minosegere is figyeini, ami nem kis energiat, koneentnllast vett igcnybe. Par h6nap elteltevel mar voltak baralnoi, akik ha kellett p3rtfogasukba vettek. Az 6v6nokkel a j6 kapcsolatot hamar kialakitotta. Egyenrangilnak kezeltek a tobbi gyerekkel. Minden foglalkozason reszt vetl, igy gyorsan fejl6dotl sz6kinese, ritmuserzcke, rajzkeszsege, mozgasa. A verseket, mond6kakat, meseket elore megkaptuk, itthon gyakoroltuk, igy mire az 6vodaban tanultak mar tudta, ismeros volt a mese, jobban odafigyelt,jobban megertelte. A szurdopcdagogiai foglalkoz3s0kra valtozatlanul jartunk hetente Budapestre. Az utols6 evben az inis-olvasas elokeszitcscre fektettiink nagy hangsillyt. Hetente ketszer jar-