Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület tevékenységei a hátrányos helyzetű munkanélküliek munkaerőpiaci integrációja érdekében

Átírás

1 Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület tevékenységei a hátrányos helyzetű munkanélküliek munkaerőpiaci integrációja érdekében Molnár Máté OTE elnök VIII. OTE Konferencia Pilisborosjenő május

2 I. Egyesület megalakulása, törekvései OFA elindítja kísérleti foglalkoztatási képzési programjait 1998 tranzit pályázat (14 szervezet) szervezet megalakítja az OTE-t Fő célkitűzés: - hátrányos helyzetű munkanélküliek társadalmi és munkaerőpiaci (re)integrációjának elősegítése: képzéssel, átmeneti foglalkoztatással, a résztvevők személyiségfejlesztésével Azóta 10 küzdelmes év van mögöttünk Az egyesület két mintaértékű modell kidolgozásában működött közre: 1. tranzitfoglalkoztatás (OFA) 2. második esély iskolája (EQUAL)

3 II. Tranzifoglalkoztatási modell A célcsoport jellemzőiből és szükségleteiből indultunk ki: 1. A hátrányos helyzetű célcsoport jellemzői: Halmozottan hátrányos helyzet Szakképzettség hiánya Alulképzettség funkcionális analfabétizmus Belső motiváció és akaraterő hiánya (környezeti pozitív példa hiánya) Súlyos magatartászavar, esetleg deviancia Negatív életvitel, higiéniai problémák Labilis idegállapot, alacsony ingerküszöb Alultápláltság és gyenge fizikum Felnőtt tanulási módszerek hiánya Súlyos anyagi szociális gondok

4 2. Mire van szüksége a célcsoportnak: Megélhetést biztosító anyagi támogatás (munkabér, ösztöndíj) Közismereti és kommunikációs felzárkóztatás Pszicho-szociális mentális támogatás Személyiség és életvitel pozitív irányú fejlesztése (életviteli tréning) Szakmai elméleti gyakorlati képzés Kulcsképességek fejlesztése Munkaerő-piaci felkészítés Utógondozás Ezeket az igényeket csak egy olyan komplex program tudja kielégíteni, amely egyesíti a képzést a foglalkoztatást és pszichoszociális mentális fejlesztést

5 3. Tranzitfoglalkoztatás = foglalkoztatás + képzés + személyiség fejlesztés (mentális, kulcsképesség, stb.)

6 4. A foglalkoztatási képzési komplex program főbb elemei Kiválasztás: Foglalkoztatás képzés: Utógondozás: - Felkutatás - Pályaorientáció - Kiválasztás - Közismereti felzárkóztatás - Foglalkoztatás (termelés) - Szakmai képzés - Pszicho - szociális - mentális gondozás - Kulcsképességek fejlesztése - Lemorzsolódás megakadályozása - Munkaerő-piaci felkészítés - Elhelyezkedés előkészítése - A résztvevők munkába helyezése -A résztvevők munkában tartása - Utógondozás: pozitív személyiség és kulcsképességek megerősítése

7 5. A tranzitfoglalkoztatási programok eredményei Csak az OFA által támogatott projektek eredményei összegzettek A HEFOP programok közelmúltban záródnak A TÁMOP programok jelenleg is folynak 5.1. Az OFA által támogatott hat ciklus számokban A projektbe lépők száma: 1037 fő A projektet befejezők száma: 1036 fő (96,6%) OKJ bizonyítványt szerzett: 958 fő (92,47%) Elhelyezkedett az első hónapban: 831 fő (80,2%) A hatodik hónapban dolgozott: 893 fő (86,2%) 5.2. A termelőmunka eredményei Külső megrendelésre végzett munka árbevétele: Ft Saját részre végzett munka értéke: Ft Összesen: Ft

8 5.3. A hat ciklus alatti projekttámogatás összege OFA támogatás: Ft Külső munkaügyi támogatás: Ft Összes támogatás: Ft 5.4. A fiskális szemlélet ellenérvei A projektrésztvevők által létrehozott érték az összes támogatás A projekt által befizetett járulékok és adók (ÁFA, TB, Mvj, Eühj) az összes támogatás 22,8 %-a 33,9 %-a

9 III. Második esély iskolája EQUAL program támogatásával: Konzorcium tagjai: Eszterházy Károly Főiskola, Eger Kisebbségkutató Intézet, Budapest Professzorok Háza Felsőoktatási Kutatóintézet, Budapest Első Magyar Dán Termelő Iskola Alapítvány, Zalaegerszeg Első Magyar Dán Termelő Iskola Alapítvány Szakiskola, Zalaegerszeg 2. Tevékenységek: Iskola modell kísérlet Modell kísérletet kísérő akciókutatás és háttérkutatás Felsőoktatási tananyagfejlesztés 3. Kísérleti projekt eredményei: Résztvevő: 25 fő (13 fő középiskolából lemorzsolódott, 12 fő be sem jutott) Bizonyítványt szerzett : 24 fő Elhelyezkedett (6 hónap): 21 fő

10 1. Konferenciák: Nyolc országos konferencia IV. Hazai elterjesztést szolgáló tevékenységek V. országos Civil Konferencia: előadás Országgyűlés Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottság nyílt Napja: előadás Részvétel több tucat regionális és helyi tanácskozásokon: előadás, projektismertető, stb. Projektzáró tanácskozások EQUAL Tranzittapasztalatátadás 2. Módszertani kiadványok: Tranzitfoglalkoztatás: szó a tranzitfoglalkoztatásról: 2006

11 3. Közreműködés a civil szervezetek hálózattá szervezésében: SZTR, EU HÁLÓ, EU TREND, Segítő Háló OFA Civil mentor program 4. Szakmai műhely munkákban részvétel NFI termelőiskolai kutatás OFA tranzit tapasztalat átadás 5. Érdekvédelem is a hazai elterjesztést szolgálta: SZMM mellett működő: Civil Foglalkoztatási Műhely, Konzultatív Tanács munkájában részvétel HEFOP Gordiusz: pályázati gondok összegyűjtése TÁMOP : válságkezelés

12 V. Hazai elterjesztést akadályozó tényezők 1. Nem sikerült a mintaprojektet kellően megismertetni közvéleménnyel szakmai és politikai döntéshozókkal 2. Az állam nem készült fel az OFA, HEFOP, stb. mintaprojektek elterjesztésére nem készültek el a hatástanulmányok nemzetközi összehasonlítás hiánya bizalmatlanság a civilekkel szemben ellenérdekelt állami, önkormányzati, oktatási, stb. intézmények: azonos korosztály TÁMOP tapasztalatok: út a munkához

13 3. Nem illeszkednek ezek a minta modellek a hazai intézényrendszerbe Gyenge a civil érdekérvényesítés Civil szervezetek egymás konkurensei (kevés a pénz!) Nincsenek erős hálózatok Senki nem foglalkozik a civil szféra válságával, gondjaival 4. Nem sikerült kialakítani a modellek hazai módszertani központját

14 5. Hazai szervezetek fogyatékosságai: kevés a civil szakértő : pl.: tranzit szervezetek többségének személyi állománya instabil, szakmailag nem felkészült utcáról toborzott alkalmi teamekkel nehéz eredményes szakmai munkát végezni. állandó létbizonytalanság nincs pénz a működésre a pályázatok sok költséget nem ismernek el nincs vagyon, elegendő forgó tőke civil bank

15 6. Elégtelen pénzügyi és jogi környezet: fiskális szemlélet drága hatékonyság vizsgálat hiánya projektfinanszírozás helyett projektelem finanszírozás kiegészítő normatívák bevonásának lehetőségei nincsenek kimunkálva: pl. felnőttképzési nincs önálló jogi szabályozás Pl.: tranzit, termelőiskola az egyes minisztériumok, főhatóságok ágazatközi együttműködésének hiánya civil akkreditáció késik

16 Köszönöm a figyelmet!