Szeged, március 31.

Átírás

1 AZ ODÚ FEJLESZTŐ KÖZPONT PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Szeged, március 31.

2 Az Odú Fejlesztő Központ alapfeladatai Pedagógiai szakszolgálati feladatok Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás Fejlesztő nevelés, egyéni fejlesztés Komplex állapotfelmérés (fogyatékosság szűrése, javaslattétel) Logopédiai ellátás (beszédben akadályozott, beszédzavarban szenvedő, beszédhibás gyermekek szűrése, ellátása) Nevelési tanácsadás (beilleszkedési-, tanulási-, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek szűrése, ellátása) Óvodások és iskolások pszichológiai ellátása Oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása Fejlesztő nevelés, oktatás (fejlesztő iskolai ellátás) Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása Iskola-egészségügyi szolgálat fenntartása Tankönyvellátás biztosítása Szervezett intézményi közétkeztetés A többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelésének, oktatásának segítése Utazó gyógypedagógusi hálózat működtetése Óvodai nevelés intézményeinek komplex támogatása Pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése Az intézmény feladatellátáshoz illeszkedő képzések hallgatóinak gyakorlati képzése Kiegészítő tevékenységek: Kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók ellátása Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása és integrációjának támogatása Oktatást kiegészítő egyéb tevékenység Kulturális, egyéb szabadidős tevékenységek Egészségnevelés Környezeti nevelés Pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevétele Pedagógus szakkönyv ellátás, továbbképzés és szakvizsga támogatás Minőségirányítási feladatok ellátása A gyermekek ellátáshoz kapcsolódó szakmai műhelyek, szaktanácsadás, pedagógusok képzése, továbbképzések szervezése Szülősegítő szolgáltatások szervezése, koordinálása Kapcsolattartás, konzultáció egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi intézményekkel Kiegészítő terápiák, alternatív szolgáltatások biztosítása 2

3 I. Korai fejlesztés A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 47. (1) értelmében: A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. Az Nkt. 18. (1) bekezdés szerint A szülő és a pedagógus nevelő munkáját, valamint a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti. Az Nkt. 18. (2) bekezdés a) pontja szerinti gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás (továbbiakban korai fejlesztés és gondozás) feladata a komplex koragyermekkori intervenció és prevenció (15/ (1)). A fejlesztő központban végzett korai fejlesztő szolgáltatások formája, tartalma és rendszeressége a köznevelési törvény által a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendeletben meghatározottak szerint történik. A korai fejlesztés célcsoportjába 0-5 éves korú, eltérő fejlődésű, fogyatékos gyermekek tartoznak. A korai fejlesztés a fent meghatározott célcsoportba tartozó gyermekek tervszerűen felépített fejlesztőprogramja, mely komplex diagnosztikai vizsgálatot, gyógypedagógiai oktatást és különböző terápiás szolgáltatásokat és a szülőknek tanácsadást foglal magába. Korai fejlesztésre azok a gyermekek jogosultak, akik a tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottságok szakvéleménye alapján megfelelő diagnosztikai vizsgálómódszerrel jelentős elmaradást mutatnak a mozgásfejlődés, az értelmi fejlődés, a kommunikáció, beszédfejlődés, a szociális, érzelmi fejlődés, a figyelem, magatartás és/vagy a látás, hallás területén. Emellett a korai fejlesztés szükségességét állapítjuk meg olyan diagnosztizált állapotokban, amelyek következménye nagy valószínűséggel fejlődési elmaradás lesz. Korai fejlesztés, gondozás 1. Komplex gyógypedagógiai szűrővizsgálat A vizsgálatra jelentkező családok részleletes kérdőívet töltenek ki gyermekükről. Ezt elolvasva, az Odú Fejlesztő Központ munkatársai a felmerülő panaszok és kérések alapján 3

4 alakítják ki a vizsgáló team összetételét. A minden fejlődési területre kiterjedő részletes, összetett vizsgálat célja, hogy megállapítsa a gyermek diagnózisát, felmérje fejlettségi állapotát a fejlődés különböző területein. A vizsgálatra a családok előre megbeszélt időpontra érkeznek, várakozási idő nincsen. A vizsgálatra egy alkalommal egy óra idő áll rendelkezésre. A vizsgálaton a szülők jelen vannak. A vizsgálat részei: A gyermek eddigi élettörténetének részletes áttekintése mind orvosi (családi előzmények, anyai betegségek, a terhesség alatt és a születés körül jelentkező problémák, illetve a megszületés óta eltelt időszak adatai, az eddigi betegségek, kórházi kezelések), mind gyógypedagógiai szempontból (a fejlődés eddigi mérföldkövei a nagy- és finommozgások, beszéd és kommunikáció, a szocializáció, a játék és érdeklődés, a viselkedés és az önállóság terén). Itt esik szó a már korábban elvégzett kivizsgálásokról, illetve az eddig alkalmazott kezelésekről, esetleges fejlesztési módszerek eddigi alkalmazásáról, és azok eredményeiről. Gyermek megfigyelése félig strukturált játékhelyzetben. A kérdőív, más korábbi vizsgálati dokumentáció és spontán játéktevékenységének megfigyelése alapján a gyermek képesség profiljának feltérképezésére a terem berendezésével és különböző játékok felkínálásával problémahelyzeteket alakítunk ki. Megfigyeljük, hogy a gyermek milyen megoldási stratégiákat választ, hogyan tanul a bemutatott mintákból és a saját tapasztalataiból. A vizsgálat során megfigyeljük a szülőkkel való kapcsolatát, esetenként, az integrált játszócsoportban, a kortársakkal való kapcsolatát is Szükség esetén részletes gyógypedagógiai, illetve pszichológiai vizsgálat. Ennek során azt a vizsgálati eszközt, módszert alkalmazzuk, amely a kérdőív adatai, illetve a gyermek játéktevékenységének megfigyelése alapján a legmegfelelőbbnek tűnik (fejlődési skála, fejlődési tesztek, illetve intelligencia tesztek valamelyike). Gyógytornász által végzett mozgásvizsgálat, amennyiben a panaszok között a nagymozgások fejlődésének zavara, késése is szerepel. Néha szükség van a vizsgálat folytatására, a szokásostól eltérő vizsgálómódszerek alkalmazására. Ilyenkor egy újabb vizsgálati időpontot egyeztetnek munkatársaink a családdal. A vizsgálat után a team tagjai megvitatják tapasztalataikat, és ennek eredményeként születik meg a gyermek fejlődési diagnózisa. A megbeszélés során a vizsgálatot végző szakembercsoport javaslatot tesz a családnak az esetleges további vizsgálatokra, az egészségügyi és pedagógiai rehabilitációs, habilitációs segítségnyújtás lehetőségeire, mindezt 4

5 természetesen a család igényeinek figyelembevételével, a szülőkkel egyeztetve. A vizsgálat eredményeiről minden esetben részletes, írásos szakvéleményt készítenek a vizsgáló team tagjai, melyet eljuttatunk a szülőknek. Mind a megbeszélések, mind a szakvélemények készítése során arra törekszünk, hogy a szülők számára érthető és elfogadható kifejezéseket használjunk. Célunk, hogy a szülők egyenrangú partnereknek érezhessék magukat a gyermekük további sorsát érintő kérdések megbeszélésében, és hogy a helyes döntések meghozatalához a lehető legtöbb szükséges információ a rendelkezésükre álljon. Amennyiben a diagnózis pontos megállapításához, illetve a megfelelő ellátás megtervezéséhez további vizsgálatokra van szükség, ezek megszervezésében is segítségére vagyunk a családnak. A Központban vizsgált gyermekek esetében leggyakrabban genetikai, gyermekneurológiai, gyermekszemészeti, audiológiai, illetve gyermek ortopédiai vizsgálat elvégzése szükséges. A vizsgáló team tagjai: gyógypedagógus gyógytornász, beszéd és kommunikációt fejlesztő terapeuta pszichológus Fejlődéspediátriában járatos gyermekorvos Konduktor 2. Fejlesztések és terápiák A gyermek fejlődési profiljának ismeretében és a család igényeit figyelembe véve igyekszünk a lehető legtöbb és legmegfelelőbb segítséget nyújtani. Alapvető céljaink között szerepel, hogy a család számára lehetőleg az intézményen belül biztosítsunk minden olyan szolgáltatást, amelyre a gyermeknek szüksége van. Ennek formái: Egyéni gyógypedagógiai fejlesztés, melynek során a gyógypedagógus a gyermek erősségeire alapozva segíti a megkésett területeken a fejlődést. Mivel a fejlesztés ambuláns rendszerben történik, a cél az, hogy a gyermek mindennapi, otthoni fejlesztéséhez mintát nyújtsunk, s azt a szülőkkel való konzultáció során a mindennapi élet helyzeteire vonatkoztassuk. Nagy hangsúlyt fektetünk a fejlesztésekhez kapcsolódó, szülővel folytatott beszélgetésekre. Ezek az otthoni helyzetek alapos elemzésére építve, a gyermek és a vele együtt élő családtagok interakcióira, napi rutinjára vonatkozó tanácsadást, valamint a gyermek akadályozottságából, eltérő fejlődéséből fakadó nehézségek, problémák megoldásának közös keresését tartalmazzák. A 5

6 gyógypedagógusok a gyermek állapota és a család igénye alapján a gyermek otthonában is látogatást tesznek, valamint ha a gyermek közösségbe jár a gyermekközösségben is felkeresik, konzultálnak az ott dolgozó szakemberekkel. Csoportos gyógypedagógiai fejlesztés: Bizonyos esetekben a hasonló típusú sérültséggel élő gyermekek számára csoportokat hozunk létre, hogy az itt zajló foglalkozások során a gyógypedagógiai segítségnyújtás mellett a gyermek számára közösséghez való hozzászoktatást, a szülők számára pedig a segítő sorstársi kapcsolatok kialakulását is előmozdítsuk. Mozgásfejlesztés, amely a gyermek állapotának megfelelően lehet egyéni vagy csoportos aktív gyógytorna, tervezett szenzomotoros tréning. Az egyéni illetve csoportos gyógytorna foglalkozások kapcsán szintén lehetőség nyílik arra, hogy a fejlesztést végző szakember a szülőkkel az otthoni gyakorlási lehetőségeket megbeszélje (megfelelő mozgástér biztosítása, fektetési és ültetési tanácsok, eszközbeszerzési javaslatok), valamint otthon végezhető gyakorlatokat tanácsoljon. Zeneterápia, melynek céljai a gyermek sérülésének és a család igényeinek megfelelően a magatartászavarok enyhítése, mozgás-, figyelem- és kommunikációfejlesztés, a szorongások oldása, a bölcsődére és az óvodára való előkészítés, az anya-gyermek kapcsolatban az elfogadás segítése lehetnek. A zeneterápiás foglalkozás egyéni vagy kiscsoportos formában valósul meg. Lovasterápia Hidroterápia Pszichológiai tanácsadás 3. Tanácsadás, információk nyújtása a családok számára a gyermek fogyatékosságával, eltérő fejlődésével összefüggő egészségügyi, pszichológiai, nevelési és pedagógiai kérdésekkel kapcsolatban. Fontos szempont az érdekérvényesítéssel kapcsolatos segítségnyújtás, tanácsadás. Mivel Központunkban a gyermekek ambuláns ellátását, fejlesztését legfeljebb 5 éves korukig tudjuk vállalni, munkatársaink segítséget nyújtanak a családoknak a gyermek számára legmegfelelőbb közösség, illetve további fejlesztési módszerek és intézmények megkeresésében. 4. Játék- és eszközkölcsönzés, melynek célja, hogy segítse az egyéni fejlesztés és tanácsadás során megfogalmazott fejlesztési célok otthoni megvalósítását. 6

7 A korai fejlesztés szolgáltatásaiban résztvevő szakemberek: különböző szakos gyógypedagógusok konduktor gyógytornász pszichológus zeneterapeuta II. Fejlesztő nevelés A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 15. (2) bekezdése értelmében ha a sajátos nevelési igényű gyermek súlyos és halmozottan fogyatékos, attól az évtől kezdve, amelyben ötödik életévét betölti, fejlesztő nevelésben vesz részt. A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 18. (2) bekezdés b) pontja szerinti fejlesztő nevelés a gyermek egyéni nevelési-fejlesztési terve alapján végzett komplex gyógypedagógiai fejlesztés, melynek feladata a gyermek fejlesztő nevelés-oktatásra való felkészítése a szülő bevonásával a szülő részére tanácsadás nyújtásával (15/ (1)). A fejlesztő központban végzett fejlesztő nevelés formája, tartalma és rendszeressége a köznevelési törvény által a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendeletben meghatározottak szerint történik. A Központunkba bekerülő fejlődésmenetükben jelentősen akadályozott (súlyosanhalmozottan sérült) gyermekek kezdetben egyéni gyógypedagógiai és mozgásfejlesztésben részesülnek, majd lehetőség nyílik az egyéni fejlesztések mellett a kiscsoportos foglalkozásokba való bekapcsolódásra is, melynek során a mozgásfejlesztés, zeneterápia, a funkciófejlesztés egyes elemei, a relaxáció és az étkezés csoportos keretek között zajlik. A fejlesztő nevelésben résztvevő szakemberek: gyógypedagógus gyógytornász konduktor A gyermekek ellátásában állandó konzulensként jelen van gyermekneurológus, pszichológus. A program a kisgyermekek életminőségét direkt módon befolyásolja. Halmozottan sérült kisgyermekek esetében a csoportos fejlesztés a gyermek számára optimális ingerhelyzetek 7

8 biztosítását jelenti. A szülők számára lehetőséget teremt, hogy kapcsolatot alakíthassanak ki sorstárs szülőkkel, egymást segítsék megküzdési stratégiáik átadásával. A hosszabb időtartalmú csoportos foglalkozások alatt alkalmanként lehetőséget teremtünk a szülőnek arra, hogy elmenjen ügyei intézésére. III. Logopédiai ellátás A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 18. (2) bekezdés e) pontja szerinti logopédiai ellátás feladata a beszédindítás, a hang- beszéd és nyelvfejlődési elmaradás, a beszédhibák és a nyelvi-kommunikációs zavarok javítása, a diszlexia, a diszortográfia, a diszgráfia, a diszkalkulia kialakulásának megelőzése a beszéd technikai és tartalmi fejlesztését szolgáló logopédiai terápiás foglalkozáson. (15/ (1)) A fejlesztő központ által nyújtott logopédiai ellátás formája, tartalma és rendszeressége a köznevelési törvény által a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendeletben meghatározottak szerint történik. Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek logopédiai ellátása intézmények közötti együttműködési megállapodás alapján történik. Logopédiai szolgáltatás feladata: Szűrés, állapotfelmérés, beszéd- és nyelvi fejlettség alapvizsgálata Beszédindítás Beszédhibák, nyelvi-kommunikációs zavarok javítása Diszlexia megelőzése és gyógyítása Beszédfogyatékosok ellátása. A logopédiai szolgáltatásban résztvevő szakemberek: Logopédus Pszichológus IV. Fejlesztő nevelés-oktatás (fejlesztő iskolai ellátás) A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 15. (3) bekezdése értelmében a súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek annak a tanítási évnek az első napjától, amelyben a 8

9 hatodik életévét betölti, fejlesztő nevelés-oktatás keretében teljesíti a tankötelezettségét. Az Nkt. 97. (5) bekezdésében meghatározottak szerint a fejlesztő nevelés-oktatás 15. (2) bekezdés szerinti ellátása szeptember 1-jétől kötelező. Eddig az időpontig az érintett tanulók részére a fejlesztő iskolai oktatás a Kt. szabályai szerint is megszervezhető. A fejlesztő központban végzett fejlesztő iskolai ellátás formája, tartalma és rendszeressége a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény által a 22./2006. OM rendeletben meghatározottak szerint történik. A fejlesztő nevelés-oktatás rehabilitációs pedagógiai programja A fejlesztő iskolai oktatás a súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók számára szervezett a tanév rendjéhez igazodó, tanítási évfolyamokra nem tagolódó, de felépítésében az elért fejlődési szakaszokat követő egységes folyamat. Teljes időtartama egészségügyi és pedagógiai rehabilitációs célú foglalkoztatásnak minősül. A súlyos és halmozott fogyatékosság az egész élet során fennálló állapot, amelyre jellemző, hogy a testi struktúrák károsodása következtében - a speciálisan humán funkcióknak minimálisan két területén - súlyos vagy legsúlyosabb mértékű zavar mutatható ki. E tanulók egész életükben a környezet fokozott mértékű és folyamatos komplex segítségére, támogatására utaltak. Személyiségük kibontakoztatása és életminőségük javítása érdekében fejlesztő iskolai oktatásra van szükségük. A rehabilitációs programunk elkészítésekor figyelembe vesszük: - a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók pedagógiájának alapelveit - a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő oktatásának irányelvét (2/2005. III. 1. OM. Rendelet hatályos től) - a szülők elvárásait, a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit - intézményegységünk minőségfejlesztési programját - az általunk korábban gondozott, fejlesztett tanulók egyéni sajátosságait. A fejlesztő Iskolai Oktatás kiemelt céljai, sajátosságai, alapelvei Az irányelv meghatározza a fejlesztő iskolai oktatás kiemelt céljait, alapelveit, a fejlesztés legfontosabb területeit és feladatait. Pedagógiai programunk elvi vezérfonalát adja, egyben a 9

10 gyakorlati megvalósításhoz konkrét segítségül szolgál. 1. A fejlesztő iskolai oktatás kiemelt céljai és sajátosságai A nemzeti alaptantervben meghatározott kiemelt fejlesztési célok a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók nevelése, oktatása, fejlesztése során úgy értelmezhetőek, hogy azok a tanulók személyiségállapotához igazítottan, elsősorban a szükséges képességek és készségek megalapozása, kialakítása útján valósulnak meg. 1.1.Tanulás - az optimálisan elsajátítható ismeretanyaghoz és az egyéni adottságokhoz kötődik (figyelembe véve tanulási sajátosságaikat) - cselekvésbe ágyazottan történik, komplex kommunikációs megerősítéssel kísérve - tevékenységeken keresztül, kis lépésekben haladva, segítséggel, speciális irányítással - figyelembe véve a tanulók gyenge spontán tanulási szándékát. 1.2.Az énkép, az önismeret kialakulása és a környezet fokozatos megismerése - a tanulók szerezzenek pozitív tapasztalatokat saját testükről, és a legszűkebb környezetükről - tudják magukat elkülöníteni más személyektől - tanulják meg felismerni az életük különböző színterein, eltérő időpontokban szerzett tapasztalataik közötti kapcsolatokat, megtapasztalhassák az események ok-okozati összefüggéseit. 1.3.Az önrendelkezés elismerése, a gyermekkor megélésének biztosítása és felkészülés a felnőtt-lét szerepeire Az egyes életszakaszok jellemzői, a szükségletek, és igények megjelenése alapján biztosítani kell a tanulók számára az önálló döntéshozatal és választás lehetőségét, az állapotukat szem előtt tartva a lehető legteljesebb mértékű önrendelkezés biztosításával. 1.4.Testi és lelki egészség A jó testi és lelki közérzet megteremtése az iskolai nevelés-oktatás alapvető, pedagógiai jelentőséggel bíró feladata. 1.5.Információs és kommunikációs kultúra A hiányzó kommunikációs készségek kompenzálása céljából szükséges a modern 10

11 informatikai és számítástechnikai eszközök megismerése, speciális használata, lehetőség szerint az augmentatív és alternatív kommunikáció alkalmazása. 1.6.Hon és népismeret európai azonosságtudat egyelemes kultúra A tanulók ismerjék meg a kommunikáció és szociális interakció révén a kultúra alapvető fontosságú értékeit. 2. A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók nevelésének oktatásának alapelvei 2.1 A kommunikáció és interakció elve A világ jelenségeit intenzív testi kontaktuson keresztül kell a tanulók felé közvetíteni valamennyi lehetséges, rendelkezésünkre álló kommunikációs csatornán keresztül. Fel kell fedezni a kommunikatív szándékot a tanulók legegyszerűbb életműködéseiben is. 2.2 A normalizáció és a participáció elve Olyan életfeltételeket és életmodelleket kell biztosítani, amelyek lehető legjobban megközelítik az életkoruknak megfelelő és társadalmilag érvényes mintákat. 2.3 A komplexitás, a személyiségközpontúság, a szükséglet-orientáltság és a rehabilitáció elve A tanulóknak speciális, átfogó, egymást kiegészítő, fejlesztő, támogató és gondozó eljárásokra, komplex pedagógiai szolgáltatásra van szükségük. A pedagógiai tevékenység központja mindig a tanuló személyisége, egyéni adottságai. Alapfeltétel a szakemberek magas szintű felkészültsége, az adott tanulói csoportra hangolt szakember-team. A fejlesztés figyelembe veszi a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanuló élethelyzetét, a múltbeli tapasztalatokat, élményeket, a jelen állapotot és az érintettre váró jövőt: a múltra építve a jelenben a jövőre készít fel. Nem csupán az aktív fejlesztés és képzés számít nevelésnek, idesorolhatók a részvétel, az átélés, a befogadás az élmény pedagógiai hatásai is. 2.4 A kooperáció és a tudatosság elve A pedagógus és a tanuló közösen vesznek részt a tanítási tanulási folyamat eseményeiben. Egységes elvárások, következetesség szükséges, ehhez fontos a 11

12 tanulókkal foglalkozó valamennyi személy folyamatos információ- és tapasztalatcseréje. A mindennapos tevékenységek a fejlesztés alapját képező és az azt átfonó kommunikáció gyakorlása úgy eredményes, ha következetesek és egységesek az elvárások. Az egységes elvárások a tanulók számára könnyebben követhetők és biztonságérzetüket is növelik. 2.5 A differenciálás és individualizáció elve Egyéni gyógypedagógiai diagnosztizálás alapján egyéni fejlesztési tervek szerint valósul meg. A csoportban differenciáltan zajlik a feladatok gyakorlati megvalósítása. Lehetőséget kínálnak erre a kreatív, a zeneterápiás, a játék-foglalkozások, a közös étkezések, kirándulások, szabadidős és más programok, melyek során a sérült tanulók olyan ismereteket szereznek, képességeket és készségeket sajátítanak el, olyan élményekhez jutnak, amelyeknek a szociális kapcsolatok fejlődésére is hatásuk van. A fejlesztő iskolai oktatás fejlesztési területei és a fejlesztés feladatai A fejlesztési program tartalma 1. Kommunikáció Feladatok: - bármely tanulói megnyilvánulás értelmes közlésként való értelmezése és annak testi kommunikációval történő megválaszolása, - a tanulók és a nevelők közötti bizalmas, bensőséges kapcsolat kialakítása, a kommunikáció iránti igény felkeltése és megerősítése, - a tanulók szükségleteinek kommunikációval kísért kielégítése, a gondozási folyamatokban a pedagógiai és terápiás szempontok érvényesítése, - az elemi kapcsolatfelvétel formáinak kialakítása, a mindennapi rutin helyzetekben való tájékozódás elősegítése, a választás lehetőségének felkínálása, az igen-nem elkülönítése és alkalmazása. - a nyelvi kommunikáció bevonása a nevelés-oktatás folyamatába, ezzel a valóság nyelvi birtokbavételének, a beszélt és írott kommunikációs formák elsajátításának előkészítése, 12

13 - alternatív és augmentatív kommunikációs lehetőségek feltárása, a kommunikációs eszköztár egyénre szabott kiválasztása, - a tanulók egymás közötti kommunikációjának ösztönzése, - a tágabb környezetben való kommunikáció megtanulása. 2. Mozgásnevelés Feladatok: - a testséma kialakítása, a mozgás örömének átélése, az önálló cselekvés ösztönzése - a szenzomotoros területen kialakult fejlődési elmaradások pótlása - helytelen testtartás és testhelyzet megszűntetése, kóros mozgásminták gátlása, - a mozgásfejlődés elősegítése a fiziológiás mozgássor szem előtt tartásával, - kézhasználat, manipuláció motoros feltételeinek kialakítása, fejlesztése - a kommunikáció motoros feltételeinek javítása, fejlesztése. 3. A dologi, emberi és természeti világ jelenségek megértése. Az értékelés-észlelés, az értelem fejlesztése. Feladatok: - a szenzomotoros funkciók fejlesztése - a valóság ábrázolásának segítése, utánzásra késztetés, szimbolikus játékok alkalmazása, rajzolás, verbális (vagy AAK) önkifejezés - elemi gondolkodási funkciók fejlesztése - cselekvések logikai struktúrájának kialakítása, a tér, az idő és a tartam, halmazok, sorozatok elemi fogalmainak elsajátítása. 4. Kreativitásra, játékra, szabadidős tevékenységre nevelés Feladatok: - az emberi lét esztétikai dimenziójának megnyitása, az elemi művészeti tapasztalatok hozzáférhetővé tétele, azok örömforrásként való megtapasztalásának segítése, - Az aktív cselekvés ösztönzése, elemi művészi tevékenységek végzése és a közös kreativitás élményeinek megtapasztalása. 5. Érzelmi és szociális nevelés, az én pozitív megtapasztalása, megnyílás a közösség felé, a kommunikáció kulturált formáinak elsajátítása A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók számára a szűkebb és tágabb közösségi életben való részvétel az egyik legnehezebben teljesíthető feladat. 13

14 Feladatok: - az én és a nem én elkülönülése, a másik személy valóságának és egyediségének megtapasztalása, - az én pozitív megélésének segítése, a szociális kapcsolatok megnyílásának támogatása, - kapcsolatfelvétel és közös tevékenység, a szociális kapcsolatok pozitív jellegének megélése, a kommunikáció közösségi formáinak ösztönzése, - a közösségi kommunikációs formák megtanulása, alkalmazása, - a közösségben való viselkedés formáinak tanítása, a szűkebb és tágabb világ kommunikációs normáinak megtanulása és gyakorlása. 6. Önkiszolgálásra, egészséges életmódra nevelés, az önállóság és önellátás képességének elsajátítása, az emberi szükséglet-kielégítés kultúrájának megismerése Feladatok: - a kiválasztási folyamatok (vizelet és székletürítés) érzékeltetése, együttműködés kialakítása az ehhez kapcsolódó tevékenységekben (pelenkázás), szobatisztaságra nevelés, - a testápolás szerint örömet adó élmény, és a külső segítség elfogadása, együttműködés kialakítása, a tisztálkodás helyzeteiben a testi érzékelés, a dologi és emberi világról szerzett tapasztalatok biztosítása, - az öltözés, vetkőzés tevékenységeiben való együttműködés kialakítása és önállóságra nevelés, - az étkezés tevékenységeiben való együttműködés kialakítása és önállóságra nevelés, - az egészséges életmódra való igény belsővé válása, az egészségtudatos tevékenységek előnyben részesítése, a szexualitással kapcsolatos problémák és feszültségek feloldásában való segítségnyújtás. - tárgyi és személyi feltételek érvényesülése. Pedagógiai munka tervezése A súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek sajátos nevelési és terápiás szükségleteiből adódóan nem lehet a nevelést és oktatást egységes szerkezetbe rendezni sem a tananyag struktúrája, sem tér és időbeli elrendezése szempontjából. A pedagógiai munka szakaszolása az életkori sajátosságokhoz alkalmazkodva a tartalmai 14

15 munka (tananyag) koncentrikus bővülésével valósul meg, mindenkor szem előtt tartva az egyéni képességeket, szükségleteket. Alapja a tanulók és közvetlen szociális környezetük beható, körültekintő ismerete. 1./ Pedagógiai diagnosztizálás az egyéni képességstruktúrára épített individualizált fejlesztési tervhez feltérképezés, hogy mit tud a gyermek, hogyan tudja, mik a személyes szükségletei: erősségei és a deficitek, ezek mintázata. a diagnosztizálást TARC-teszttel, Andreas Foehlich Ursula Haupt: Súlyosan halmozottak fejlődésdiagnosztikája és egyénre szabott megfigyelési, team-vizsgálati módszerekkel tervezzük 2./ Egyéni nevelési oktatási fejlesztési terv hosszú távú célkitűzések megfogalmazása. A gyermek életminőségének javítása, jó közérzetének elősegítése, megteremtése 3./ Éves terv a csoport tevékenységeit tartalmazza. 4./ Heti terv a rendszeresen ismétlődő tevékenységek mellett tartalmazza a tematikus tervezés alapján kitűzött tartalmi egységek feldolgozását. tartalmazza a csoportos és egyéni foglalkozások rendjét. 5./ Napirend A naponta ismétlődő tevékenységeket tartalmazza 6./ Terápiás eljárások - komplex gyógypedagógiai fejlesztés - AAK kommunikáció - zeneterápia - beszédrehabilitáció Igény szerint: - gyógypedagógiai lovaglás - terápiás célú vízi foglalkozás 15

16 7./ A tanulók értékelése A gyermek állapotának és fejlődésének félévi és év végi írásbeli, szöveges értékelése az e célra kidolgozott értékelő füzetben és az általános iskolai bizonyítvány nyomtatványban, betétlapon 8./ Gyermekétkeztetés rendje Intézményünk a befogadó óvodával együttműködve, a Suli-Host Vendéglátó és Szolgáltató Kft szolgáltatását igénybe véve a gyermekétkeztetést helyben biztosítja. Szükség esetén a pépesítés, illetve az orvos által előírt diétás étrend megoldható. A napi egy főétkeztetést biztosítjuk. 9./ Bekapcsolódás az intézmény hagyomány rendszerébe A fejlesztő iskolai csoport intézményünk szerves részeként, a többi csoportunkkal, azonos esélyekkel és lehetőségekkel működne, így a súlyosan-halmozottan sérült gyermekek is részesei lesznek a Pedagógiai Programunkban meghatározott hagyományos közösségi rendezvényeinknek, pl.: műsoros tanévnyitó-ill. tanévzáró ünnepély születés nap, névnap családi nap gyermeknap, családi nap őszi ünnepkör Állatok Világnapja Márton nap Télapó Karácsony, adventi játszóház Farsang Tavaszi ünnepkör Húsvét Anyák napja Gyermeknap 10./ Szülői kapcsolattartás - tanévnyitó, félévi és év végi szülői értekezlet - igény szerint napi személyes kapcsolattartás - üzenő füzet, (elektronikus formában is), telefon - havonta egy nyílt nap, bemutató foglalkozások - az egyéni fejlesztési tervek közös kialakítása - szülőklub szervezése, rendszeres találkozásokkal - szülők számára kölcsönözhető szakirodalom biztosítása 16

17 11./ Minőségfejlesztési program érvényesülése Intézményünk kiemelt figyelmet fordít a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló, a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programok minél hatásosabb végrehajtására, a tanulók személyiségének fejlesztésére. Ennek érdekében intézményünk szeptember 1-től minőségirányítási rendszert vezetett be és működtet. 12./ Pedagógiai dokumentációk Fejlesztő iskolai csoportnaplóként az ELTE BGGYF Damjanich utcai Speciális Óvoda (Rosta Katalin és mtsai) által kimunkált, és a hódmezővásárhelyi Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és gyermekotthon nevelőtestülete által adaptált, kiegészített Óvodai csoportnapló-nyomtatványt tartjuk alkalmasnak a csoporttal kapcsolatos dokumentációra. 1. fejlesztő iskolai csoportnapló 2. egyéni fejlesztő napló + betétlap (Tü: 350. és 351. rsz.) 3. egyéni fejlesztési tervek A gyermekek bekerülése, továbbhaladása, a tanulói jogviszony megszüntetése 1.Gyermekek a csoportba - A gyermekek felvétele ideális esetben a tanévkezdetekor történik, ha a csoport létszáma nincs feltöltve, az üresen maradt helyekre év közben is be lehet iratkozni. A csoportba kerülés feltételei: -az aktuális tanév december 31. napjáig betöltött hatodik életév -szakértői bizottsági javaslat -olyan súlyos, halmozott fogyatékosság, melyben az értelmi akadályozottság meghatározónak tekinthető. -a beszoktatás ideje legfeljebb 5 hét. Ezalatt az idő alatta gyermek a valamelyik szülőjével együtt tartózkodhat a csoportban. 2.A gyermekek továbbhaladása -a gyermek számára minden tanév kezdetén, legkésőbb a 12.tanítási hét végéig egyéni nevelési program ( egyéni fejlesztési terv),készül - a gyermek számára készített egyéni nevelési programot félévkor és év végén a team felülvizsgálja és ha szükséges átdolgozza -a team, a szülő, vagy bármely munkatárs kérésére bármikor felülvizsgálhatja a nevelési 17

18 programot, annak célkitűzéseit vagy feladatait, ha az a gyermek aktuális állapotát figyelembe véve már nem alkalmazható -ha a tanuló fejlődése során bebizonyosodik, hogy magasabb követelmények teljesítésére is képes, lépéseket szükséges tenni fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógiai intézményben történő továbbhaladásra 3.A tanulói jogviszony megszűnése -A gyermekek tanulói jogviszonya a csoport, ill. az intézmény elhagyásával szűnik meg. Célunk, hogy 2010-ig a csoportba járó valamennyi gyermek számára megfelelő iskolai helyet találjunk. Az iskola heti rendje, napirendje, órái Heti órarend - az adott csoportra íródott, minden gyermeket egyénileg és közösen is figyelembe vesz - a nevelés és fejlesztés kereteit adja meg -iskolánk heti rendjét a 2. számú melléklet tartalmazza A csoportos foglalkozások heti órái -Reggeli köszöntő, önkiszolgálás: 5 óra -Ábrázolás, önkifejezés, játék: 4 óra -Környező világunk, kommunikáció: 4 óra -Mozgásnevelés: 5 óra -Zeneterápia: 2 óra -Összesen heti 20 óra Napirend ig: Érkezés, reggeli köszöntő, tízórai, önkiszolgálás, gondozás ig: Délelőtti csoportos, kiscsoportos, egyéni foglalkozások ig: Ebéd, étkezés terápia, önkiszolgálás, gondozás, hazamenetel - a csoport napirendjét az 1. számú melléklet tartalmazza részletesebben 18

19 Záró rendelkezések - A nyilvános, valamennyi szülő (érdekelt), az iskolában kijelölt helyen megtekintheti. - A program felülvizsgálatát 2 éven belül (2015-ig) tervezzük - A ot az intézmény vezetője jogszabályváltozás, vagy egyéb szükséges ok esetén felülvizsgálja 19

20 1. számú melléklet A fejlesztő iskolai csoport napirendje Érkezés Szülőkkel való tájékoztató beszélgetés Reggeli köszöntés ( érzelmi-szociális nevelés, közösségi kommunikációs formák tanulása) Tízórai ( önállóságra nevelés, étkezési helyzetekben kommunikációs formák tanulása) Gondozási tevékenységek ( együttműködés, önállóságra nevelés) Délelőtti csoportos foglalkozások (kommunikáció- együttműködés-, képességfejlesztések) Egyéni fejlesztések Kiscsoportos foglalkozások Őnálló játék( szabadidős tevékenységre nevelés) Ebéd ( önállóságra nevelés, étkezési helyzetekben kommunikációs formák tanulása) Gondozási tevékenységek ( együttműködés, önállóságra nevelés) Csendes pihenő Hazamenetel Szülőkkel való tájékoztató beszélgetés 20