A vírusok szaporodása (vírusreplikáció)
|
|
- Henrik Fazekas
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A vírusok szaporodása (vírusreplikáció) - élő fogékony sejtben Vírusszaporodás szakaszai Adszorpció Penetráció Dekapszidáció Eklipszis Morfogenézis Kiszabadulás
2 1. Megtapadás - Adszorbció a vírus - sejt kapcsolat első lépése. - a sejt membránján lévő receptorokhoz történik a vírus kötődése. - a receptorok szintézisét a sejtgenom határozza meg. Az a sejt illetve szervezet amely nem tartalmaz fajlagos receptorokat egy adott vírus számára ellenálló az illető vírussal szemben. - a növényi sejtfal nem tartalmaz vírus receptorokat, a növénypatogén vírusok megtapadásához előfeltétel a sejtfal mechanikai sérülése.
3 - a humán- és állatpatogén vírusok kapszidján olyan szerkezetek találhatók melyek képesek kötődni a sejtek felszínén lévő receptorokhoz. - Ca és Mg ionok elősegítik a folyamatot. - a sejt típusa, kora, anyagcseréje, valamint környezete befolyásolja a víruskötőhelyek számát és hozzáférhetőségét.
4 - a baktériumok fágkötő receptorai a sejtfalban találhatók. - a Gram negatív baktériumok esetében lipopoliszaharid természetűek, a Gram pozitív baktériumoknál mureinhez kötött teichoinsavakból állnak. - a fágok a farok rostjaival és alaplapjával, illetve poliszaharidáz enzim segítségével valósítják meg a kötődést a baktériumsejt receptoraihoz.
5 2. Bejutás - penetráció - a növénypatogén vírusok esetében a teljes virion hatol be a növényi gazdasejtbe. A sejtfalak mechanikai sérülését követi, amit az ízeltlábúak szúrásai, jégverés, növényápolási munkálatok okoznak.
6 - a humán- és állatpatogén vírusok behatolása 2 mechanizmus révén valósul meg: endocitózis sejtfúzió
7 - endocitózis során a gazdasejt membránja betűremkedik és bekebelezi a viriont mely egy vakuólába jut. A vírus bekebelezése után helyreáll a sejthártya épsége. - a penetrációnak ezt a formáját viropexisnek is nevezik.
8 - fúzió során a vírusburok (peplon) fuzionál a sejtmembránnal, egy csatorna képződik amelyen át a vírus bejut a citoplazmába.
9 - a bakterifágok esetében a kontraktilis fehérjetok összehúzódik, a fág belöveli a nukleinsavat a baktériumba. - az injekció során a fág kapszidja kívül marad, ebben az esetben a penetráció és a dekapszidáció egyetlen lépésben zajlik. - a behatolás a baktérium piluson keresztül is megvalósulhat a konjugáció során.
10 3. Dekapszidáció a sejtbe jutott vírusrészecskéből kiszabadul a nukleinsav - elveszítik a burkot vagy a kapszidot a sejtbe való bejutáskor - a kapszid eljut a nukleáris pórusokhoz, kiszabadul a DNS. - a kapszidfehérjéket a sejt saját enzimjei, főleg a lizoszómákból származók emésztik le. - a Poxvírusok maguk is kódolnak dekapszidációt befejező litikus enzimeket.
11 - a vírusreplikáció eddigi lépéseinek csekély a hatékonysága. Az adszorbeálódott vírusok egy része nem is jut a sejtbe, a bejutó genomok enzimatikusan károsodhatnak.
12 4. Eklipsz fázis - a vírusszaporodás szintetikus szakasza; - sötét szakasz, a virion a sejtben semmiféle módszerrel nem mutatható ki; - dekapszidációtól az új vírusrészecskék megjelenéséig tart; - vírusfehérjék szintézise a gazdasejt fehérjeszintetizáló rendszerével; - a vírusokra jellemző a genom sejten belüli szaporodásának helye.
13 - az eklipszis korai szakaszában a vírusnukleinsav megfelelő szekvenciái átíródnak mrns-re transzkripció. - a transzkripció által átírt mrns transzlációja a gazdasejt riboszómáin történik, aminek eredményeképpen megjelennek az első vírusspecifikus fehérjék a korai fehérjék. - a korai fehérjék nem épülnek be a később képződő új virionokba. Működésük szerint egyrészt olyan enzimek amelyek a vírus szaporodásához a továbbiakban feltétlenül szükségesek (pl. nukleinsav-polimerázok a vírus nukleinsavának replikációját segítik), másrészt pedig represszorok (olyan fehérjék, amelyek elnyomják a sejt eredeti anyagcsere-tevékenységét).
14 - a korai fehérjék megjelenésével az eklipsz fázis korai szakasza befejeződik, és megkezdődik az új virion nukleinsavának másolata az eredeti nukleinsavról, a korai fehérjék között szereplő polimerázok közreműködésével a vírus nukleinsav replikációja - a következő lépés az új vírusnukleinsavak transzkripciója mrns-re és a sejtriboszómákon a késői fehérjék szintézise. - a késői fehérjék olyan vírusspecifikus molekulák, amelyek az újonnan képződő virionoknak lesznek alkotórészei: kapszid és belső fehérjék.
15 5. Morfogenézis - az újonnan szintetizálódott vírusgenomok és struktúrfehérjék komplett vírusrészecskévé épülnek össze. - a vírusérés (maturáció) során konformációs, strukturális változások történnek a kapszid-fehérjékben, a nukleoproteinek a genommal kondenzálódnak. A vírus ebben a lépésben válik fertőzővé. - vírusérés a peplonnal rendelkező vírusoknál csak a sejtmembránon való kitüremkedéssel ér véget.
16 6. Kiszabadulás - rendszerint a fertőzött sejtek szétesésével jár, de sok esetben a sejtek csak fokozatosan pusztulnak el, vagy akár hosszú ideig túl élhetik a fertőzést. - a vírus érési ideje és a sejtből való kiszabadulás kezdete a fertőzéstől számítva általában eltérő a különböző vírusoknál és jellemző az egyes családokra. - egy-egy fertőzött sejtben a körülményektől és a vírustól függően több ezer, több tízezer, esetleg százezres nagyságrendű új virion is képződhet, a virionná össze nem épülő, feleslegben termelt vírusalkatrészek mellett.
17
18 Vírusinterferencia - az a jelenség amikor valamely vírus bejutása a sejtbe megakadályozza ugyanennek a sejtnek egy másik vírussal való fertőzését. Ez lehetséges: - ugyanazon vírus különböző változatai, - ugyanazon vírus élő és inaktivált formái, - különböző vírusfajták között.
19 Több módon is kialakulhat: ha 2 vírusnak hasonlóak a sejtfelszíni receptorai, egymás kötődését akadályozhatják (pl. retrovírusok, enterovírusok); az adszorbciót a receptor elbontásával teszik hatástalanná (pl. orthomyxovírus); az egyik vírus gátolhatja a másik valamely fontos enzimjét; az első vírusfertőzés hatására a sejt inhibitort is termelhet.
20 - autointerferencia: a vírus saját szaporodását akadályozza. Ebben az esetben a komplett virionok helyett defektív interferáló víruspartikulák képződnek, amelyek önmagukban szaporodni képtelenek. - számos vírusnál előfordul (pl. influenza vírus) és főleg abban az esetben ha jelentős vírusmennyiséggel történik a fertőzés. Vírusexaltáció: két vírus egymásnak kölcsönösen kedvezőbb feltételeket teremthet a sejtbe való bejutásra és szaporodásra.
21 A vírusok genetikája Mutáció Rekombináció Fenotípusos és genotípusos keveredés Komplementáció és interdependencia
22 1. Mutáció - a vírusnukleinsavban történő változás, a vírusgén által kódolt fehérje megváltozását jelenti. Spontán mutációk Indukált mutációk sugárzással kémiai mutagénekkel: in vitro reagálnak a vírusnukleinsavval vagy a sejtben replikálódó vírusra hatnak. Lehetnek: - bázisanalógok - módosíthatják a bázisok kémiai szerkezetét - eltávolíthatnak egyes bázisokat - új bázist inszertálhatnak
23 - a molekuláris biológia újabb módszereivel célzott mutációk is kialakíthatók pl. restrikciós fragmentdeléciós módszer, inszerciós, szubsztituciós módszerek. - ha stabil vírusanyagra van szükség (pl. oltóanyaggyártáshoz) akkor a tenyészet genetikai homogenitása egyetlen plakk vagyis egyetlen fertőző virionból kiindulva biztosítható úgy, hogy ellenőrzött körülmények között szaporítjuk.
24 Vad-típusú vírus az eredeti vírus amelyből a mutánsok származnak, amivel a mutánsokat összehasonlítjuk. Primer izolátum a természetes gazdaszervezetből újonnan izolált vírus. Defektív vírus amikor a vírusreplikációhoz szükséges egy vagy több funkcionális gén hiányzik a virionból.
25 - a mutánsok felismerését az teszi lehetővé, hogy valamely fenotípusos tulajdonságuk eltérő a vad típusétól. - a mutáció a genotípusban beállott változás, esetenként a fenotípus megváltozásában is kifejezésre jut. Plakk-típus mutáció - megfelelő kísérleti körülmények között a vírusok a sejttenyészeteken nekrotikus foltokat plakkokat hoznak létre, melyek átmérője, külleme nagyjából azonos. A mutáns által létrehozott plakk nagysága vagy egyéb tulajdonsága eltérő, ennek alapján a mutáns izolálható és tanulmányozható.
26 2. Rekombináció két különböző, de rokon vírus nukleinsavának kisebbnagyobb szegmentumai kicserélődnek, a keletkező hibrid vírusok mindkét elődtől származó, új génkombinációt tartalmaznak. Előfordul: - kettősláncú DNS vírusok esetén - szegmentált genomot tartalmazó vírusok esetén Létrejöhet nem rokon vírusok között is, vagy a sejt és a vírus DNS között
27 Klaszikus rekombináció
28 Keresztreaktiválás: aktív (infektív) vírusba önmagában szaporodásra képtelen inaktivált vírus aktívan maradt génjei épülnek be. Többszörösségi reaktiválás: infektív virionok képződnek olyan sejtben, amelyet ugyanazon vírustörzsből származó két vagy több különböző letális mutánssal fertőztek. Így épen maradt gének rekombinációjának eredményeként infektív virionok tudnak kialakulni.
29 3. Fenotípusos és genotípusos keveredés Fenotípusos keveredés: közös tulajdonságokkal rendelkező vírusokkal történt kettős fertőzés során az utódvírusok mindkét előd fenotípusos tulajdonságait megszerzik, de genotípusuk érintetlen marad. - peplonnal rendelkező vírusoknál az utódvírusok peplonja mindkét vírusra jellemző antigéneket tartalmazza. A virionban csak az egyik szülői nukleinsav van jelen.
30 Nincs változás a genomban Gazdaspektrum változása Rezisztencia a semlegesítő ellenanyagokkal szemben
31 - peplonnal nem rendelkező vírusoknál a fenotípusos keveredést a transzkapszidáció jelensége mutatja. Ez a kapszidnak teljes vagy részleges cseréjét jelenti.
32 genotípusos keveredés nem stabil genetikai változás, két különböző, komplett vírusgenom épül be egyetlen kapszidba, véletlenszerűen. - egy adott víruspartikulából kétféle utódgeneráció származik.
33 4. Komplementáció és interdependencia - ha kettősen vagy többszörösen fertőzött sejttenyészetekben a különböző vírusok génproduktumai : fehérjék, enzimek olyan kölcsönhatásba lépnek, hogy az elősegíti az egyik vagy mindegyik vírus szaporodását komplementációról beszélünk. - nincs nukleinsavcsere, hanem az egyik vírus olyan enzimet vagy más fehérjét kódol, amelyet a másik nem, de amely szükséges az utóbbi szaporodásához.
34 Interdependencia egyes vírusok egyoldalú vagy kölcsönös függő viszonya. - egyes vírusok esetében szaporodásukhoz még egy másik vírus jelenléte is szükséges a sejtben, függenek a másik vírustól szatellitái más vírusoknak. A helper, segítő vírus ellenszolgáltatás nélkül gondoskodik egy enzimről vagy enzimekről, amelyek a szaporodáshoz szükségesek.
35 A környezeti tényezők hatása a vírusokra Fizikai tényezők 1. Hőmérséklet - a vírusok általában csak olyan hőmérsékleti értékeknél szaporodnak amelyek azonosak vagy hasonlóak a gazdaszervezet optimális hőmérsékletével. - a hideggel szemben a vírusok ellenállók, főleg liofilizált állapotban.
36 2. Nedvesség - kiszáradva a legtöbb vírus elpusztul. 3. Sugárzások - az ultraibolya és más sugarak elpusztítják a vírusokat. 2. Kémiai tényezők - különféle vegyi anyagok (fenol, savak és bázisok, formaldehid), fertőtlenítőszerek megfelelő mennyiségben inaktiválják és elpusztítják a vírusokat. - antitestek, interferon.
37 A vírusok tropizmusa - az állatpatogén vírusokra vonatkozóan vezették be. - affinitást jelent bizonyos állatfajokhoz genotropizmus szövetekhez hisztotropizmus sejtekhez citotropizmus hisztotropizmus: - dermotropimus (pl. himlővírus) - neurotropizmus (pl. a veszetség vírusa) - pneumotropizmus (pl. grippa vírus) - viszcerotropimus (pl. a sárga láz vírusa) - pantropimus (pl. sertéspestis vírus)
38 A vírusok okozta kóros elváltozások Növénypatogén vírusok klorózis, nekrózis (szövetelhalás), a levelek különféle deformációi (ráncosodás, atrófia), a levelek összesodrodása, zárványtestek képződése a sejtekben, antocián szintézis gátlás. Állatpatogén vírusok citopatogén hatás daganatkeltő hatás zárványtestképző hatás gyulladást kiváltó hatás
39 - a sejtbe bejutott vírus olyan változásokat vált ki amelyek fénymikroszkóppal is megfigyelhetők: - a sejtek összehúzódnak, legömbölyödnek, a citoplazma szemcsés szerkezetű lesz; - a sejtek megnőnek, legömbölyödnek és számos sejt csoportot képezve összetapad; - a citoplazmában vakuólák képződnek; - egyes sejtek soksejtmagvú óriássejtekké alakulhatnak át; - a sejtek elpusztulnak (citicid hatás) és lizálódnak (citolitikus hatás) tarfoltok képződnek.
40 Bakteriofágok a prokarióták baktériumok vírusai. - a baktériumokban elszaporodva feoldják azokat (phageo=elfogyasztani). - a folyékony táptalaj feltisztul, szilárd táptalajon a baktériumtenyészeten tarfoltok jelennek meg. - a bakteriofágok nukleinsava lehet DNS vagy RNS, egyszálú vagy kétszálú. - egyes bakteriofágok külső burokkal peplonnal is rendelkeznek, amelyben jelentős mennyiségű lipid található.
41 - tudományos jelentőségük nagy. - leginkább tanulmányozott fágok az E. Coli T-sorozatú ( T2, T4, T6) farkos fágjai. Kétszállú DNS-t tartalmaznak amely a fág kubikális fejében található és amelyhez kontraktilis farok csatlakozik. A farok legvégén található alaplemezből nyúlványok eredhetnek.
42 - szaporodásmódjuk szerint a fágok lehetnek: 1. litikus fágok 2. temperált fágok - a litikus fágok a szaporodásuk során nagyszámú új fágot produkálva megölik, feloldják a gazdasejtet. - a temperált fágok nem minden esetben okozzák a gazdabaktérium pusztulását, hanem nem-litikus profág formájában is létezhetnek. A fág nukleinsava beépül a gazdasejt nukleinsavába. - a profágot hordozó baktériumsejtekben a fág replikációját egy represszor jellegű fehérje gátolja lizogén állapot.
43 - a fággenom magával vihet kromoszómadarabokat a gazdasejtből, vagy fág-dns rész maradhat a baktériumba, a gazdasejt egyes tulajdonságainak megváltozását okozva. pl. toxint nem termelő baktériumok toxintermelővé válhatnak, megváltozhat egyes antibiotikumokra való érzékenységük lizogén konverzió. - transzdukció bakteriofágok által közvetített nukleinsav átvitel. - egy bizonyos fág általában csak 1 baktériumfajt fertőz szigorú gazdaspecificitás.
A vírusok kutatásának gyakorlati és elméleti jelentősége
Vírustan - virológia Jenner himlő elleni vakcina (1798) Pasteur veszettség elleni vakcina (1885) Ivanovszkij az első növénykórokozó vírus felfedezése (dohánymozaik vírus) (1892) Loeffler és Frosch száj-
RészletesebbenVírusok szerkezete, osztályozása, általános tulajdonságai és szaporodása
Vírusok szerkezete, osztályozása, általános tulajdonságai és szaporodása Történeti áttekintés Ramses kr.e. 1100 bőrlaesiok a múmián himlő Kanyaró és himlő pontos leírása: Rhazes kr.u. 900 Egyiptomi múmia
Részletesebben3. Kombinált, amelynek van helikális és kubikális szakasza, pl. a bakteriofágok és egyes rákkeltő RNS vírusok.
Vírusok Szerkesztette: Vizkievicz András A XIX. sz. végén Dmitrij Ivanovszkij orosz biológus a dohány mozaikosodásának kórokozóját próbálta kimutatni. A mozaikosodás a levél foltokban jelentkező sárgulása.
RészletesebbenMikrobiológia előadások: A vírusok
Mikrobiológia előadások: A vírusok 1 Történeti vonatkozások Vírus=méreg: Pasteur vírusbetegségek leírása (Babilon, Kína ) TMV: Ivanovszkij, 1892 ragadós száj- és körömfájás, 1898 mai nevezéktan: angol,
RészletesebbenVírusok Szerk.: Vizkievicz András
Vírusok Szerk.: Vizkievicz András A vírusok az élő- és az élettelen világ határán állnak. Önmagukban semmilyen életjelenséget nem mutatnak, nincs anyagcseréjük, önálló szaporodásra képtelenek. Paraziták.
RészletesebbenA BAKTÉRIUMOK SZAPORODÁSA
5. előadás A BAKTÉRIUMOK SZAPORODÁSA Növekedés: a baktérium új anyagokat vesz fe a környezetből, ezeket asszimilálja megnő a sejt térfogata Amikor a sejt térfogat és felület közti arány megváltozik sejtosztódás
RészletesebbenFehérje expressziós rendszerek. Gyógyszerészi Biotechnológia
Fehérje expressziós rendszerek Gyógyszerészi Biotechnológia Expressziós rendszerek Cél: rekombináns fehérjék előállítása nagy tisztaságban és nagy mennyiségben kísérleti ill. gyakorlati (therapia) felhasználásokra
RészletesebbenVírusellenes szerek. Készítette hidasi Nóra: Gruiz Katalin Környezeti mikrobiológia és biotechnológia c. előadásához
Vírusellenes szerek Készítette hidasi Nóra: Gruiz Katalin Környezeti mikrobiológia és biotechnológia c. előadásához Vírusok Sejtes szerveződés nélküli szubmikroszkópikus obligát sejtparaziták. Örökítő
RészletesebbenAz adenovírusok morfológiája I.
Adenovírusok A vírusok Elnevezésük a latin virus szóból ered, amelynek jelentése méreg. A vírusok a legkisebb ismert entitások. Csak elektronmikroszkóppal tanulmányozhatóak, mert méretük 20-400 nanométerig
RészletesebbenA T sejt receptor (TCR) heterodimer
Immunbiológia - II A T sejt receptor (TCR) heterodimer 1 kötőhely lánc lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma V V C C EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL lánc: VJ régió lánc: VDJ régió Nincs szomatikus
Részletesebben(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.
Immunbiológia II A T sejt receptor () heterodimer α lánc kötőhely β lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma 1 V α V β C α C β EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL αlánc: VJ régió β lánc: VDJ régió Nincs
RészletesebbenA baktériumok genetikája
6. előadás A baktériumok genetikája A baktériumoknak fontos szerep jut a genetikai kutatásokban Előny: Haploid genom Rövid generációs idő Olcsón és egyszerűen nagy populációhoz juthatunk A prokarióták
RészletesebbenAZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE
AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE A biológia az élet tanulmányozásával foglalkozik, az élő szervezetekre viszont vonatkoznak a fizika és kémia törvényei MI ÉPÍTI FEL AZ ÉLŐ ANYAGOT? HOGYAN
RészletesebbenAz endomembránrendszer részei.
Az endomembránrendszer Szerkesztette: Vizkievicz András Az eukarióta sejtek prokarióta sejtektől megkülönböztető egyik alapvető sajátságuk a belső membránrendszerük. A belső membránrendszer szerkezete
RészletesebbenINTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK
INTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK Bácsi Attila, PhD, DSc etele@med.unideb.hu Debreceni Egyetem, ÁOK Immunológiai Intézet INTRACELLULÁRIS BAKTÉRIUMOK ELLENI IMMUNVÁLASZ Példák intracelluláris baktériumokra Intracelluláris
RészletesebbenA kórokozók ellen kialakuló immunválasz jellemzői; vírusok, baktériumok
A kórokozók ellen kialakuló immunválasz jellemzői; vírusok, baktériumok A tankönyben (http://immunologia.elte.hu/oktatas.php): Bajtay Zsuzsa Immunológiai Tanszék ELTE Tanárszakosok, 2016 A mikrobák és
RészletesebbenPoligénes v. kantitatív öröklődés
1. Öröklődés komplexebb sajátosságai 2. Öröklődés molekuláris alapja Poligénes v. kantitatív öröklődés Azok a tulajdonságokat amelyek mértékegységgel nem, vagy csak nehezen mérhetők, kialakulásuk kevéssé
Részletesebben12/4/2014. Genetika 7-8 ea. DNS szerkezete, replikáció és a rekombináció. 1952 Hershey & Chase 1953!!!
Genetika 7-8 ea. DNS szerkezete, replikáció és a rekombináció 1859 1865 1869 1952 Hershey & Chase 1953!!! 1879 1903 1951 1950 1944 1928 1911 1 1. DNS szerkezete Mi az örökítő anyag? Friedrich Miescher
RészletesebbenA nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.
Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak
RészletesebbenGMO = genetikailag módosított organizmusok. 1. Gének megváltoztatása. Gének megváltoztatása. Pécs Miklós: A biológia alapjai
GMO = genetikailag módosított organizmusok A gének megváltoztatása, vagy átvitele egyik organizmusból a másikba. 1 1. Gének megváltoztatása indukált mutáció + szelekció (mikroorganizmusoknál, alacsonyabb
RészletesebbenA molekuláris biológia eszközei
A molekuláris biológia eszközei I. Nukleinsavak az élő szervezetekben Reverz transzkripció replikáció transzkripció transzláció DNS DNS RNS Fehérje DNS feladata: információ tárolása és a transzkripció
RészletesebbenII. Mikrobiológiai alapok. Mekkorák a mikroorganizmusok? Szabad szemmel mit látunk a mikrobákból? Mikrobatenyészetek
II. Mikrobiológiai alapok Mekkorák a mikroorganizmusok? A biotechnológiai eljárások alanyai és eszközei az esetek nagy többségében mikroorganizmusok. Anyagcseréjük sok hasonlóságot mutat, külső megjelenésük
RészletesebbenGénszerkezet és génfunkció
Általános és Orvosi Genetika jegyzet 4. fejezetének bővítése a bakteriális genetikával 4. fejezet Génszerkezet és génfunkció 1/ Bakteriális genetika Nem szükséges külön hangsúlyoznunk a baktériumok és
Részletesebbensejt működés jovo.notebook March 13, 2018
1 A R É F Z S O I B T S Z E S R V E Z D É S I S E Z I N E T E K M O I B T O V N H C J W W R X S M R F Z Ö R E W T L D L K T E I A D Z W I O S W W E T H Á E J P S E I Z Z T L Y G O A R B Z M L A H E K J
RészletesebbenAntiszenz hatás és RNS interferencia (a génexpresszió befolyásolásának régi és legújabb lehetőségei)
Antiszenz hatás és RNS interferencia (a génexpresszió befolyásolásának régi és legújabb lehetőségei) Az antiszenz elv története Reverz transzkripció replikáció transzkripció transzláció DNS DNS RNS Fehérje
RészletesebbenImmunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.
Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás. Az immunrendszer felépítése Veleszületett immunitás (komplement, antibakteriális
RészletesebbenBIOLÓGIA HÁZIVERSENY 1. FORDULÓ BIOKÉMIA, GENETIKA BIOKÉMIA, GENETIKA
BIOKÉMIA, GENETIKA 1. Nukleinsavak keresztrejtvény (12+1 p) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 1. A nukleinsavak a.-ok összekapcsolódásával kialakuló polimerek. 2. Purinvázas szerves bázis, amely az
RészletesebbenAz immunrendszer alapjai, sejtöregedés, tumorképződés. Biológiai alapismeretek
Az immunrendszer alapjai, sejtöregedés, tumorképződés Biológiai alapismeretek Az immunrendszer Immunis (latin szó): jelentése mentes valamitől Feladata: a szervezetbe került idegen anyagok: 1. megtalálása
RészletesebbenJohann Gregor Mendel Az olmüci (Olomouc) és bécsi egyetem diákja Brünni ágostonrendi apát (nem szovjet tudós) Tudatos és nagyon alapos kutat
10.2.2010 genmisk1 1 Áttekintés Mendel és a mendeli törvények Mendel előtt és körül A genetika törvényeinek újbóli felfedezése és a kromoszómák Watson és Crick a molekuláris biológoa központi dogmája 10.2.2010
RészletesebbenNÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Auxinok Előadás áttekintése 1. Az auxinok felfedezése: az első növényi hormon 2. Az auxinok kémiai szerkezete és
RészletesebbenGénexpresszió prokariótákban 1
β-galaktozidáz-szint laktóz elfogy a laktóz Génexpresszió prokariótákban 1 14. A GÉNEXPRESSZIÓ SZABÁ- LYOZÁSA PROKARIÓTÁKBAN Enzimindukció, indukálható operon. Policisztronos. Katabolit represszió, represszálható
Részletesebbentranszláció DNS RNS Fehérje A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti fehérjék, transzportfehérjék
Transzláció A molekuláris biológia centrális dogmája transzkripció transzláció DNS RNS Fehérje replikáció Reverz transzkriptáz A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti
RészletesebbenTranszgénikus vírusrezisztencia I. Növényi vírusok molekuláris biológiája
BIOTECHNOLÓGIA OLÓ I ROVATVEZETŐ: Dr. Heszky László akadémikus Az első vírusrezisztens növényekről már 1986-ban beszámoltak. A széleskörű gyakorlati alkalmazást azonban még napjaikban is számos molekuláris
RészletesebbenAz élő szervezetek felépítése I. Biogén elemek biomolekulák alkotóelemei a természetben előforduló elemek közül 22 fordul elő az élővilágban O; N; C; H; P; és S; - élő anyag 99%-a Biogén elemek sajátosságai:
RészletesebbenTEMATIKA Biokémia és molekuláris biológia IB kurzus (bb5t1301)
Biokémia és molekuláris biológia I. kurzus (bb5t1301) Tematika 1 TEMATIKA Biokémia és molekuláris biológia IB kurzus (bb5t1301) 0. Bevezető A (a biokémiáról) (~40 perc: 1. heti előadás) A BIOkémia tárgya
RészletesebbenImmunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer
Immunológia alapjai 16. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Plazma enzim mediátorok: - Kinin rendszer - Véralvadási rendszer Lipid mediátorok Kemoattraktánsok: - Chemokinek:
RészletesebbenII. Mikrobiológiai alapok. Mikrobatenyészetek. Mekkorák a mikroorganizmusok? Mikrobatenyészetek. Szabad szemmel mit látunk a mikrobákból?
II. Mikrobiológiai alapok Mikrobatenyészetek A biotechnológiai eljárások alanyai és eszközei az esetek nagy többségében mikroorganizmusok. Anyagcseréjük sok hasonlóságot mutat, külső megjelenésük (morfológiájuk)
RészletesebbenA preventív vakcináció lényege :
Vakcináció Célja: antigénspecifkus immunválasz kiváltása a szervezetben A vakcina egy olyan készítmény, amely fokozza az immunitást egy adott betegséggel szemben (aktiválja az immunrendszert). A preventív
RészletesebbenKromoszómák, Gének centromer
Kromoszómák, Gének A kromoszóma egy hosszú DNS szakasz, amely a sejt életének bizonyos szakaszában (a sejtosztódás előkészítéseként) tömörödik, így fénymikroszkóppal láthatóvá válik. A kromoszómák két
RészletesebbenMire jó a modellalkotás? Jelenségek megmagyarázásának eszköze.
Modellalkotás Mire jó a modellalkotás? Jelenségek megmagyarázásának eszköze. ok-okozati összefüggések feltárása összefüggések, mintázatok megmagyarázása "miért?" és "hogyan?" kérdések megválaszolása predikció
RészletesebbenReceptorok és szignalizációs mechanizmusok
Molekuláris sejtbiológia: Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Dr. habil Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Sejtek szignalizációs kapcsolatai Sejtek szignalizációs
RészletesebbenAz ellenanyagok szerkezete és funkciója. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE
Az ellenanyagok szerkezete és funkciója Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Bev. 1. ábra Immunhomeosztázis A veleszületett és az adaptív immunrendszer szorosan együttműködik az immunhomeosztázis fenntartásáért
RészletesebbenA növény inváziójában szerepet játszó bakteriális gének
A növény inváziójában szerepet játszó bakteriális gének merisztéma korai szimbiotikus zóna késői szimbiotikus zóna öregedési zóna gyökér keresztmetszet NODULÁCIÓ növényi jel Rhizobium meliloti rhizobium
RészletesebbenNevük a latin virus, azaz méreg szóból ered, mivel felfedezésük előtt egyes vírusos fertőzések baktérium-kórokozóit a kutatók nem találva,
VÍRUSOK Vírusoknak nevezzük a legkisebb ismert mikroorganizmusokat, méretük körülbelül 20 és 400 nanométer közötti. Felfedezésük Ivanovszkij, orosz kutatóbiológus 1892- ben végzett kísérleteihez köthető.
RészletesebbenA baktériumok alakja: A baktériumok alaktana. Coccusok. Mikroszkópos vizsgálat. Hajlott formák. Bacillusok
A baktériumok alaktana A baktériumok alakja: genetikailag meghatározott osztályozásuk alapját képezi Fiatal baktériumok 3 forma 2009 LL 1 gömb coccus pálca bacillus spirális 2009 LL 2 Mikroszkópos vizsgálat
RészletesebbenImmunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer
Immunológia alapjai 10. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Miért fontos a komplement rendszer? A veleszületett (nem-specifikus) immunválasz része Azonnali válaszreakció A veleszületett
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés
Részletesebben17.2. ábra Az immunválasz kialakulása és lezajlása patogén hatására
11. 2016. nov 30. 17.2. ábra Az immunválasz kialakulása és lezajlása patogén hatására 17.3. ábra A sejtközötti térben és a sejten belül élő és szaporodó kórokozók ellen kialakuló védekezési mechanizmusok
RészletesebbenA vírusok tulajdonságai
A vírusok tulajdonságai Vírusok. Csoportosítás, morfológia. A vírusfertızés menete, a vírusszaporodás lépései. Bakteriofágok. Prionok. Esetbemutatás: a vcjd (kergemarhakór) terjedése Európában. A vírusok
RészletesebbenRNS-ek. 1. Az ősi RNS Világ: - az élet hajnalán. 2. Egy már ismert RNS Világ: - a fehérjeszintézis ben résztvevő RNS-ek
RNS-ek RNS-ek 1. Az ősi RNS Világ: - az élet hajnalán 2. Egy már ismert RNS Világ: - a fehérjeszintézis ben résztvevő RNS-ek 3. Egy újonnan felfedezett RNS Világ: - szabályozó RNS-ek 4. Transzkripció Ősi
RészletesebbenKlónozás: tökéletesen egyforma szervezetek csoportjának előállítása, vagyis több genetikailag azonos egyed létrehozása.
Növények klónozása Klónozás Klónozás: tökéletesen egyforma szervezetek csoportjának előállítása, vagyis több genetikailag azonos egyed létrehozása. Görög szó: klon, jelentése: gally, hajtás, vessző. Ami
RészletesebbenTestLine - Életjelenségek, mikrovilág Minta feladatsor
Mivel kebelezi be táplálékát az óriás amőba? (1 helyes válasz) 1. 1:14 Normál sejtszáj ostor csilló csalánfonal álláb Mely állítások igazak az ostorosmoszatokra? (4 jó válasz) 2. 1:31 Normál Ősi típusaiktók
RészletesebbenNatív antigének felismerése. B sejt receptorok, immunglobulinok
Natív antigének felismerése B sejt receptorok, immunglobulinok B és T sejt receptorok A B és T sejt receptorok is az immunglobulin fehérje család tagjai A TCR nem ismeri fel az antigéneket, kizárólag az
RészletesebbenGyógyszerrezisztenciát okozó fehérjék vizsgálata
Gyógyszerrezisztenciát okozó fehérjék vizsgálata AKI kíváncsi kémikus kutatótábor 2017.06.25-07.01. Témavezetők : Telbisz Ágnes, Horváth Tamás Kutatók : Dobolyi Zsófia, Bereczki Kristóf, Horváth Ákos Gyógyszerrezisztencia
RészletesebbenA BIOTECHNOLÓGIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI ALAPJAI
A BIOTECHNOLÓGIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI ALAPJAI Műszaki menedzser MSc hallgatók számára Előadó: 2 + 0 + 0 óra, félévközi számonkérés 3 ZH: március 06?, április 10?, május 02?. dr. Pécs Miklós egyetemi docens
RészletesebbenCipó Ibolya - Epizootiológia I
Mezőgazdasági Iskola Topolya Cipó Ibolya Készült a Magyar Nemzeti Tanács támogatásával Epizootiológia I (Általános mikrobiológia) jegyzetfüzet a Mezőgazdasági Iskola diákjainak Topolya, 2011 ÁLTALÁNOS
RészletesebbenMit tud a genetika. Génterápiás lehetőségek MPS-ben. Dr. Varga Norbert
Mit tud a genetika Génterápiás lehetőségek MPS-ben Dr. Varga Norbert Oki terápia Terápiás lehetőségek MPS-ben A kiváltó okot gyógyítja meg ERT Enzimpótló kezelés Őssejt transzplantáció Genetikai beavatkozások
RészletesebbenA szervezet védekezése vírusfertőzésekkel szemben, antivirális kemoterápia, virális vakcinák
A szervezet védekezése vírusfertőzésekkel szemben, antivirális kemoterápia, virális vakcinák Cytotoxicitás Antitest termelés B sejt Antigen presenting cell (APC) - MHCII B cell receptor Plazmasejt immunoglobulin
RészletesebbenI. A sejttől a génekig
Gén A gének olyan nukleinsav-szakaszok a sejtek magjainak kromoszómáiban, melyek a szervezet működését és növekedését befolyásoló fehérjék szabályozásához és előállításához szükséges információkat tartalmazzák.
RészletesebbenFolyadékkristályok; biológiai és mesterséges membránok
Folyadékkristályok; biológiai és mesterséges membránok Dr. Voszka István Folyadékkristályok: Átmenet a folyadékok és a kristályos szilárdtestek között (anizotróp folyadékok) Fonal, pálcika, korong alakú
RészletesebbenEvolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai
Evolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai Az élet Darwini szemlélete Melyek az evolúció bizonyítékai a világban? EVOLÚCIÓ: VÁLTOZATOSSÁG Mutáció Horizontális géntranszfer Genetikai rekombináció Rekombináció
RészletesebbenIII/3. Gének átvitele vektorokkal
III/3. Gének átvitele vektorokkal Vektor: (molekuláris) biológiai rendszer, amely képes új/idegen genetikai információt bejuttatni egy sejtbe. Független szaporodásra képes. Fajtái: Plazmidok (1-10 kb)
RészletesebbenMUTÁCIÓK. A mutáció az örökítő anyag spontán, maradandó megváltozása, amelynek során új genetikai tulajdonság keletkezik.
MUTÁCIÓK A mutáció az örökítő anyag spontán, maradandó megváltozása, amelynek során új genetikai tulajdonság keletkezik. Pontmutáció: A kromoszóma egy génjében pár nukleotidnál következik be változás.
RészletesebbenBaktériumok változékonysága, a genom evolúciója
Baktériumok változékonysága, a genom evolúciója Baktériumok evolúciója Irányított evolúciós kísérletek Mutációk, reverziók, hibajavító mechanizmusok Genetikai információk átvitele 1. Bevezetés A baktériumok
RészletesebbenA vírusok jellemzői. nem sejtes felépítésűek» nem élőlények!
VÍRUSOK A vírusok jellemzői 1. méret nanométeres nagyságrend 10-9 m 10-6 mm (millomodrész) (mázatlan cserép pórusainál kisebbek) csak elektronmikroszkóppal vizsgálhatók nem sejtes felépítésűek» nem élőlények!
RészletesebbenVACCINUM PAPILLOMAVIRI HUMANI (ADNr) Humán papillómavírus vakcina (rdns)
Vaccinum papillomaviri humani (ADNr) Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.7.2-1 VACCINUM PAPILLOMAVIRI HUMANI (ADNr) Humán papillómavírus vakcina (rdns) 07/2011:2441 DEFINICIÓ A humán papillómavírus vakcina (rdns) egy vagy
RészletesebbenVírusok I: általános
1 Mi egy vírus? VÍRUSOK-I Vírusok I: általános I. Bevezetés A vírusok sejtparaziták, ami azt jelenti, hogy (1) a sejten kívül nem képesek élettevékenységet folytatni. (2) Továbbá, a vírusok a fertőzött
RészletesebbenA csodálatos Immunrendszer Lányi Árpád, DE, Immunológiai Intézet
A csodálatos Immunrendszer Lányi Árpád, DE, Immunológiai Intézet Mi a feladata az Immunrendszernek? 1. Védelem a kórokozók ellen 2. Immuntolerancia fenntartása Mik is azok a kórokozók? Kórokozók alatt
RészletesebbenAZ EMBERI MIKROBIOM: AZ EGYÉN, MINT SAJÁTOS ÉLETKÖZÖSSÉG Duda Ernő
AZ EMBERI MIKROBIOM: AZ EGYÉN, MINT SAJÁTOS ÉLETKÖZÖSSÉG Duda Ernő Az NIH, az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Hivatala (az orvosi- és biológiai kutatásokat koordináló egyik intézmény) 2007 végén
Részletesebben11. Dr. House. Biokémiai és sejtbiológiai módszerek alkalmazása az orvoslásban
11. Dr. House. Biokémiai és sejtbiológiai módszerek alkalmazása az orvoslásban HIV fertőzés kimutatása - (fiktív) esettanulmány 35 éves nő, HIV fertőzöttség gyanúja. Két partner az elmúlt időszakban. Fertőzött-e
RészletesebbenGenotoxikológia TOXIKOLÓGIA ÉS ÖKOTOXIKOLÓGIA IX. Genotoxikus anyagok. Kémiai mutagének 2012.11.23.
TOXIKOLÓGIA ÉS ÖKOTOXIKOLÓGIA IX. Genotoxikológia és környezetvédelem. Karcinogén, mutagén és teratogén hatású kemikáliák. Genotoxikológiai tesztek, Aimes teszt, testvérkromatid eljárás Genotoxikológia
RészletesebbenA tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai
A BIOLÓGIA ALAPJAI A tananyag felépítése: Környezetmérnök és műszaki menedzser hallgatók számára Előadó: 2 + 0 + 0 óra, félévközi számonkérés 3 ZH: október 3, november 5, december 5 dr. Pécs Miklós egyetemi
RészletesebbenNevük a latin virus, azaz méreg szóból ered, mivel felfedezésük előtt egyes vírusos fertőzések baktérium-kórokozóit a kutatók nem találva,
VÍRUSOK Vírusoknak nevezzük a legkisebb ismert mikroorganizmusokat, méretük körülbelül 20 és 400 nanométer közötti. Felfedezésük Ivanovszkij, orosz kutatóbiológus 1892- ben végzett kísérleteihez köthető.
RészletesebbenIntelligens molekulákkal a rák ellen
Intelligens molekulákkal a rák ellen Kotschy András Servier Kutatóintézet Rákkutatási kémiai osztály A rákos sejt Miben más Hogyan él túl Áttekintés Rákos sejtek célzott támadása sejtmérgekkel Fehérjék
RészletesebbenTöbbgénes jellegek. 1. Klasszikus (poligénes) mennyiségi jellegek. 2.Szinte minden jelleg több gén irányítása alatt áll
Többgénes jellegek Többgénes jellegek 1. 1. Klasszikus (poligénes) mennyiségi jellegek Multifaktoriális jellegek: több gén és a környezet által meghatározott jellegek 2.Szinte minden jelleg több gén irányítása
RészletesebbenBiológiai módszerek alkalmazása környezeti hatások okozta terhelések kimutatására
Szalma Katalin Biológiai módszerek alkalmazása környezeti hatások okozta terhelések kimutatására Témavezető: Dr. Turai István, OSSKI Budapest, 2010. október 4. Az ionizáló sugárzás sejt kölcsönhatása Antone
RészletesebbenNUKLEINSAVAK. Nukleinsav: az élő szervezetek sejtmagvában és a citoplazmában található, az átöröklésben szerepet játszó, nagy molekulájú anyag
NUKLEINSAVAK Nukleinsav: az élő szervezetek sejtmagvában és a citoplazmában található, az átöröklésben szerepet játszó, nagy molekulájú anyag RNS = Ribonukleinsav DNS = Dezoxi-ribonukleinsav A nukleinsavak
RészletesebbenHamar Péter. RNS világ. Lánczos Kornél Gimnázium, Székesfehérvár, 2014. október 21. www.meetthescientist.hu 1 26
Hamar Péter RNS világ Lánczos Kornél Gimnázium, Székesfehérvár, 2014. október 21. 1 26 Főszereplők: DNS -> RNS -> fehérje A kód lefordítása Dezoxy-ribo-Nuklein-Sav: DNS az élet kódja megkettőződés (replikáció)
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás MHC. szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.
Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás. Antigén felismerés Az ellenanyagok és a B sejt receptorok natív formában
RészletesebbenBiotechnológiai alapismeretek tantárgy
Biotechnológiai alapismeretek tantárgy A biotechnológiai alapismeretek tantárgy magába foglalja a kémia, fizikai kémia és a biológia tantárgyak témaköreit. 1. A) Ismertesse az atomok elektronszerkezetét!
RészletesebbenNövényvédelmi Tudományos Napok 2014
Növényvédelmi Tudományos Napok 2014 Budapest 60. NÖVÉNYVÉDELMI TUDOMÁNYOS NAPOK Szerkesztők HORVÁTH JÓZSEF HALTRICH ATTILA MOLNÁR JÁNOS Budapest 2014. február 18-19. ii Szerkesztőbizottság Tóth Miklós
RészletesebbenMetabolikus replikátor modell koncepció Könnyű Balázs
Metabolikus replikátor modell koncepció Könnyű Balázs ELTE, Biológiai Intézet, Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológia Tanszék Tartalom 1) Prebiotikus információhordózó molekulák 2) Eigen-paradoxon
RészletesebbenHUMAN IMMUNDEFICIENCIA VÍRUS (HIV) ÉS AIDS
HUMAN IMMUNDEFICIENCIA VÍRUS (HIV) ÉS AIDS Dr. Mohamed Mahdi MD. MPH. Department of Infectology and Pediatric Immunology University of Debrecen (MHSC) 2012 Történelmi tények a HIV-ről 1981: Első megjelenés
RészletesebbenBevezetés a biológiába. Környezettan Bsc. Szakos hallgatóknak
Bevezetés a biológiába Környezettan Bsc. Szakos hallgatóknak Mi a biológia? A biológia (az élet{bios} tudománya {logos}) az élőlények eredetének, leszármazási kapcsolatainak, testfelépítésésének, működésének,
RészletesebbenBIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Biológia középszint 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 12. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok
RészletesebbenA biológia szerepe az egészségvédelemben
A biológia szerepe az egészségvédelemben Nagy Kinga nagy.kinga@mail.bme.hu 2017.10.24 Mikróbák az ember szolgálatában (Néhány példán keresztül bemutatva) Antibiotikumok (gombák, baktériumok) Restrikciós
RészletesebbenBaktérium- és fággenetika
Baktérium- és fággenetika Baktériumok A prokarióták egysejtű organizmusok haploid, cirkuláris dsdns genom 70 S riboszóma plazmamembrán, citoplazma nincs mag, ER, Golgi, mitokondrium aszexuális szaporodás
RészletesebbenChlamydiaceae család 2014.12.02. Obligát intracelluláris baktérium. Replikációs ciklus: Antigenitás. Humán patogén chlamydiák
Chlamydiaceae család Obligát intracelluláris baktérium Replikáció: élő szövetekben, élőlényekben Replikációs ciklus: Elemi test, reticularis test Antigenitás Csoportspecifikus LPS antigen Faj- és típusspecifikus
RészletesebbenGenetika. Tartárgyi adatlap: tantárgy adatai
Genetika Előadás a I. éves Génsebészet szakos hallgatók számára Tartárgyi adatlap: tantárgy adatai 2.1. Tantárgy címe Genetika 2.2. Előadás felelőse Dr. Mara Gyöngyvér, docens 2.3. Egyéb oktatási tevékenységek
Részletesebben3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan
11. évfolyam BIOLÓGIA 1. Az emberi test szabályozása Idegi szabályozás Hormonális szabályozás 2. Az érzékelés Szaglás, tapintás, látás, íz érzéklés, 3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz
RészletesebbenHátterükben egyetlen gén áll, melynek általában számottevő a viselkedésre gyakorolt hatása, öröklési mintázata jellegzetes.
Múlt órán: Lehetséges tesztfeladatok: Kitől származik a variáció-szelekció paradigma, mely szerint az egyéni, javarészt öröklött különbségek között a társadalmi harc válogat? Fromm-Reichmann Mill Gallton
RészletesebbenNÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Gibberellinek és citokininek Előadás áttekintése 1. Gibberellinek: a növénymagasság és csírázás hormonjai 2. A gibberellinek
RészletesebbenTARTALOM. Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA
Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA A biológia tudománya, az élőlények rendszerezése 11 Vizsgálati módszerek, vizsgálati eszközök 12 Az élet jellemzői, az élő rendszerek 13 Szerveződési szintek 14 EGYED ALATTI
RészletesebbenAz emberi sejtek általános jellemzése
Sejttan (cytológia) Az emberi sejtek általános jellemzése A sejtek a szervezet alaki és működési egységei Alakjuk: nagyon változó. Meghatározza: Sejtek funkciója Felületi feszültség Sejtplazma sűrűsége
RészletesebbenKevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek
1 A sejtek felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A sejt az élővilág legkisebb, önálló életre képes, minden életjelenséget mutató szerveződési egysége. Minden élőlény sejtes szerveződésű, amelyek
RészletesebbenSzerkesztette: Vizkievicz András
A mitokondrium Szerkesztette: Vizkievicz András Eukarióta sejtekben a lebontó folyamatok biológiai oxidáció - nagy része külön sejtszervecskékben, a mitokondriumokban zajlik. A mitokondriumokban folyik
RészletesebbenGenetika 3 ea. Bevezetés
Genetika 3 ea. Mendel törvényeinek a kiegészítése: Egygénes öröklődés Többtényezős öröklődés Bevezetés Mendel által vizsgált tulajdonságok: diszkrétek, két különböző fenotípus Humán tulajdonságok nagy
RészletesebbenBaktériumok és fágok genetikája
Baktériumok és fágok genetikája (az előadás anyaga) Frederick Griffith 1928-ban a Streptococcus pneumoniae baktériummal folytatott kísérletei során fedezte fel, hogy az elölt baktériumokból kiszabadul
RészletesebbenTranszgénikus állatok előállítása
Transzgénikus állatok előállítása A biotechnológia alapjai Pomázi Andrea Mezőgazdasági biotechnológia A gazdasági állatok és növények nemesítése új biotechnológiai eljárások felhasználásával. Cél: jobb
RészletesebbenNANOTECHNOLOGIA 6. előadás
NANOTECHNOLOGIA 6. előadás A plazmid: Ha meg akarjuk ismerni egy fehérje működését, akkor sokat kell belőle előállítanunk. Ezt akár úgy is megtehetjük, hogy a kívánt géndarabot egy baktérumba ültetjük
Részletesebben