patopszichológia modelljei Ildikó

Átírás

1 A fejlıdési patopszichológia strukturális, tárgykapcsolati t és szelf-fejl fejlıdési modelljei Elıad adó:mihocsa Ildikó

2 A posztfreudiánus elméletek letek Én n pszichológia fıbb képviselk pviselıi Tárgykapcsolati elméletek letek Anglia. Anna Freud USA: Hartmann, Spitz, Jacobson M. Mahler Az én-identitás és szelf- fejlıdés s képviselk pviselıi: H. Erikson H. Kohut A Kleini-Bioni modell A Brit Független F Anglia Iskola Fairbairn Bion Winnicott Dél l Amerika: Kernberg USA: D. Stern

3 Elıfut futárok: - Freud: a személyis lyiségfejlıdés útja: az ösztönfejlıdésen keresztül Budapesti Iskola: - Ferenczi: Freud libidoteóri riájának határait kiterjesztette a korábbi anya-gyermek kapcsolatra - Bálint M. és s Alice: már m r 1930-ban kifejtik az elsıdleges és másodlagos szeretet elmélet letüket (a gyermek nem nárcisztikus,, hanem szület letésétıl l fogva nárcisztikus libidója tárgyra t irányul). Freud libidó fejlıdése: autoerotikus (elsıdleges nárcizmus), n heteroerotikus nárc.,.,és s másodlagos m nárcizmus: amikor visszavonja nárcizmusn rcizmusát t a külsk lsı világr gról) - Roheim Géza egész kultúra elmélet letét t a primér tárgykapcsolatokban keresi

4 Anna Freud munkáss ssága ( ) 1982) Anna Freud én-pszichológiája tapasztalaton alapuló fejlıdési modellt dolgozott ki ( a jelenkori elméletek megpr letek megpróbálják összekapcsolni az érzelmi kapcsolatokat és s a hozzá tartozó mentális reprezentáci ciók k közti k összefüggések azonosítását) Fı mőve: 1936 Az én és s az elhárító mechanizmusok -ı a gyermekanalízis úttörıje ( elméleti leti magját t a gyermekkori fejlıdés s képezik Freud: természettudom szettudományos keretek közt k fejlesztette ki metapszichológiai fogalmait - az ösztön n kielégülés s helyére a kapcsolatteremtés kényszere lépettl

5 Anna Freud konfliktus modellje Konfliktus: Freudnál : tudattalan ösztönök és s tudatos elhárítások között k (ı( az ént tudatosnak képzelte) k Anna Freudnál: a fejlıdés s a konfliktusokon keresztül l törtt rténik, de ezek a 3 lelki instancia között k zajlanak ( maga az elhárítás s is tudattalan) Munkacsoportot hozott létre, l éles viták k zajlottak közte k és s M. Klein közöttk Klein: visszatért az ösztön n kielégülés s motiváci ciójához, hangsúlyozva a belsı fantázia tárgyak t fontosságát Anna Freud a reális szülık k modell funkciót t betölt ltı szerepét hangsúlyozta a lelki struktúrák k kialakulásában és s a szociális támogatt mogatás s fontosságát t (pl. HáborH borús s gyermekek tapasztalatait írja le) Fejlıdési vonalakat azonosított, a dependenciától az érzelmi érettség g ill. függetlensf ggetlenség g felé ( lásd l 7 fejlıdési vonal)

6 Az Észak Amerikai én-pszichológia (Hartmann, Jacobson, Mahler) Heinz Hartmann - Alaptételei: telei: - a fejlıdés s nemcsak harcok mentén n zajlik, hanem létezik l egy konfliktus mentes énképesség g (nyelv, észlelés, s, gondolkodás) - fontos a konfliktusok mentén n törtt rténı fejlıdés s is, de ı elsısorban sorban az alkalmazkodáson alapuló (adaptív) fejlıdést hangsúlyozta (megnyitotta az utat az egészs szséges fejlıdési folyamatok vizsgálata felé)

7 Edith Jacobson munkáss ssága Átdolgozta Freud szexuális fázisokra f alapuló energia és s fejlıdés s elmélet letét t (Freud( ösztöntanát t dominánsan nsan alkati tényezınek nek és s nem környezetinekk tartotta) Jacobson ( ) 1978) kezdetben a Berlini Pszichoanalítikus Társaság tagja ban érkezik New-Yorkba (bört rtönbıl l menekült) Fejlıdéselm selmélete: lete: a pozitív és s negatív élményeken keresztül l törtt rténik (az ösztönök k szerinte is biológiai potenciálok, de az élmény aszerint szervezıdik hogy milyen volt a környezet hatására létrejött tt érzés) - az anya: segítı én - ként mőködik, lecsillapítja az erıs érzéseket, így segítve az integráci ciót - a stabil én-tudat a libidó (egységes gesítı erı) és s agresszió (amelyik fontos a különbk nbözıség g tudatának és s az eltávolod volodás kialakításában) ciklikus egyensúlya alapján n alakul ki

8 Tárgykapcsolati elméletek letek A Kleini-Bioni modell M. Klein ( ) 1960) - Célja: kiterjeszteni Freud nézeteit n a gyermekekkel való munkára, tehát t a korábbi fejlıdési szakaszokra Kulcsfogalmak: Átvette Freud ösztöntanának nak polarizáci cióját, de végig v annak a tárggyal való kapcsolatáról l beszél. nála az ösztönök k pszichológiai és s nem biológiai minıségg ggé alakulnak= affektusok= az ösztönök k mentális reprezentáci ciói az affektusok összefonódva az internalizált lt belsı tárgyakkal a tudattalan fantázi ziák jelentıs s részr szét t alkotják k ( már m r a szület letés pillanatában léteznek= l hallucinatorikus élmények). Nem azonosak a nappali fantázi ziákkal, amelyeknek vágyteljesv gyteljesítı és önértékelést helyreáll llító funkciójuk van)

9 M. Klein elmélet letének alapfogalmai - kezdetben a gyermek résztárgyakat percipiál és internalizál - a csecsemıt t 2 alapvetı élmény uralja: a jó és s a rossz anyamell tápláléka árasztja el - az agresszió szerepe : a veleszületett letett vagy a rossz anyamell negatív v tapasztalatából származ rmazó frusztráci ció feszülts ltséget kelt a csecsemıben, amit nem képes k elviselni - projektív v identifikáci cióval az agressziót kivetíti ti a külsk lsı tárgyra

10 Klein személyis lyiségfejlıdési modellje Az én-lélektanlektan szerint az én= stabil szerkezet, az elhárító mechanizmusok és s képessk pességek szerint van rétegezve ( egy idı után n az állati ösztönimpulzusok a felettes én n bőntudatb ntudatával kőzködve megszilárdulnak Klein vad értelmezı : az én n végig v esékeny keny, cseppfolyós marad, folyamatosan pszichotikus szorongások sok fenyegetettségével küzd k (1. paranoid szorongás=megsemmis s=megsemmisülés, s, 2.depr.szor.=teljes elhagyatottság g rémkr mképe). A fejlıdés s a primitív áramlatok és s fantázi ziák k irány nyából a differenciáltabbak felé történik).

11 A paranoid-szkizoid és s a depresszív v pozíci ció - A 2 pozíci ció leírása képezik k Klein legfıbb hozzájárul rulását t a pszichoanalízis zis fejlıdéséhez - Pozíci ció= = tárgykapcsolatok, t fantázi ziák, szorongások, sok, viselkedések sek konstelláci ciója, amelyek életünkben bármikorb visszatérhetnek - A szkizoid-paranoid pozíci ció - a világ g felfogása rész-objektumokban történik - hasítás és s disszociáci ció folyamatai dominálnak ( a jój és s a rossz kvalitásokat távol t tartja egymást stól, így védve az ént az ambivalenciától) l) - idealizáci ció - projektív v identifikáci ció: a kihelyezés s révén r n a csecsemı képes új j helyet találni lni negatív fantázi ziáinak. inak. Ezt olyan kifinomultan teszi hogy eléri hogy a másik m úgy is viselkedjék k vagy érezzen amilyen nyomást gyakoroltak rá. r. Mágikus M ellenırz rzést képes k gyakorolni a tárgy t felett.

12 A Bioni modell Bion felismerte: a projektív v identifikáci ció nemcsak védekezv dekezı mechanizmus, hanem kommunikáci ciós s eszköz z is (a projektált tárgy a másik m személy pszichológiai élményévé válik) A projektív v identifikáci cióból l kiindulva dolgozta ki a konténer ner metaforáját - ez a konténer ner funkció = a másik m lélekl lek befogadja és értelmessé alakítja az élményt, ami ezáltal kezelhetıvé válik

13 Bion - ha nincs megfelelı konténer ner a gyerek magára marad elborító szorongásaival saival és s ez a valóság megtagadásához, akár r pszichózishoz zishoz is vezethet - a konténer ner hiánya a kiürítés s kóros k formájává válik Összegezve: anya : mentális konténer ner Képes kell legyen olyan fizikai és érzelmi válaszokra amelyek modulálj lják k a gyermek kezelhetetlen érzéseit - jelzi hogy érti a csecsemıt, de az okokat is - több mint tükrt krözés, mert nemcsak a gyermek érzéseit jelzi vissza, hanem azt is hogy képes k azok kezelésére. Így azok elviselhetıvé válnak és s a gyermek képes k lesz újra internalizálni lni ıket

14 Az érzelmi szabályoz lyozás Tehát t annak következtk vetkeztében hogy a gyerek az átalakító mőködést is internalizálja lja,, eljut az érzelmi szabályoz lyozáshoz ( reguláci ció) - fıleg az erıs s szorongások sok és s agresszív v indulatok szabályoz lyozásában játszik szerepet - agresszió: gyerek kezdettıl l fogva tudattalan halálf lfélelmet lelmet érez (destrudo)) ami az elsıdleges szorongás s forrása - ennek csak egy része r vetül l ki - belül l is marad egy része, r mint állandó belülr lrıl l való megsemmisülési si fenyegetettség - irigység g : a vele született agresszió egyik fajtája ja - agresszió: : a rossz tárgy t ellen irányul - irigység g a jój tárgy ellen irányul, az ellen akitıl l függ, f mivelhogy nem tudja elviselni hogy az anya az, aki kontrollál. l. Mivelhogy tudomásul veszi hogy az idı véges, ( így a depresszív v pozíci ció elıfut futára) de nem akar abba beletırödni hogy át t kell majd élnie a frusztráci ciót t hogy az anya elıbb bb-utóbb megvonja tıle t a jó mellet - Az erıteljes irigység g akadályozza a paranoid pozíci ció túlhaladását

15 A depresszív v pozíci ció Elıfelt feltételek: telek: - idıvel a szülık k korrektív v szerepe révén r n a jój élmények túlst lsúlyba lyba kerülnek - nı a gyerek saját t szeretet képessk pességében való hit is - ha az anya empáti tiával kezeli a gyerek agresszióját, akkor mérséklıdik a gyerek saját érzéseitıl l való félelme - az erısebb én képes a romboló elképzel pzelések befogadására, így a gyerek már m r kevésb sbé érzi hogy szüks kség g van győlölet letének a kivetítésére, tehát t a rossz tárgy t hatalma csökken - így jutunk el a depresszív v pozíci ció fájdalmának és szorongásának nak elviseléséhez

16 A depresszív v pozíci ció néhány ny jellegzetessége ge - integrált, egész tárgyakatt képes percipiálni a gyermek - a jój tárggyal való azonosulás s révén r n ami fokozza az én erejét, megindul a fokozatos integrálódás - ha egész tárgyat t percipiál l a gyermek, az ebben való csalódás s nagyobb fájdalmat f okoz. agressziót t fog érezni és s az ahhoz társult rsuló bőntudatot. De hinnie kell hogy szeretete erısebb mint a győlölet, let, így képes k helyreáll llítani a lerombolt tárgyat t ( ez egyenlı a Winnicott féle szeretet rekonstruktív ereje fogalmával)

17 A független f brit iskola ( Fairbairn,, Bálint, B Winnicott) Fairbairn: - nála a libidó tárgykeresı és s nem örömkeresı,, tehát t a szorongás csökken kkenés s jobban függ f a kapcsolat mínıségétól mint az energia kisülésétıl - áthelyezte a patológia magyarázat zatát t a rendszerek konfliktusáról l a képzetek integráci ciójának zavarára ra - Azóta a posztfreudiánus elméletek letek erre a feltevésre épülnek Bálint M. - elutasítja tja Freud elsıdleges nárcizmus n koncepcióját - a szeretet iránti vágy v az elsıdleges - 2 védekezv dekezési mechanizmust különített k el: - oknofília lia= = az új j tárgy t szeretete - filobatizmus =a kötıdés k s elutasítása sa és s a tárgyak t közötti k szabad tér t szeretete

18 Donald Woods Winnicott ( ) 1971) -ı is nagyban hozzájárult a csecsemıkori fejlıdés s feltárásához Alapfogalmai: - a személyes, szubjektív élmény érdekli - hamis én zavar fogalmát ı vezette be - a holding (magtartó) ) funkció - az elég g jój anya koncepciója - az átmeneti tárgy t koncepciója

19 Winnicott alapkoncepciói - a holding funkció : a szelférz rzés alapját t képezik Feltétel: tel: az elég g jój anya: : aki megérti gyermekét, de frusztrálónk is lennie kell - valóságos én n ( személyes én), aminek a létezl tezés folyamatosságának érzése is feltétele) tele) kialakulása: - a szelf-érz rzés alapját t a szenzomotoros egység átélése teszi lehetıvé.. Az omnipotencia érzése is fontos, hogy úgy érezze a gyermek, a tárgy t érte van, ı tudja kontrollálni, lni, így fenntartja az illúzi ziót t hogy a tárgy része r saját énjének. nek. Egyben megteremtıdnek az én n magok is, amelyek integrálódnak a valós tapasztalatokkal.

20 A valódi szelf kialakulásának feltételei telei: 1. biztonság érzés s a belsı világban: legyen képes k korlátozni a külsk lsı események hatását. t. A szimbiózis zis révén, a szenzo-motoros egységen gen keresztül érzi önmagát. Ugyanakkor meg kell ırizze a mindenhatóság érzését t (idıleges élmény, amit az anyai elfogadás és s segítés s nyújt, mindig megmarad) 2. tehát valódi szelf akkor alakul ki ha jelen van egy másik személy, de aki nem akadályozza meg önmaga megtapasztalásának folyamatosságát. t. A csecsemı legyen az, aki felfedezi a tárgyatt 3. a válaszokban v támogasst mogassák, így lehet spontán és kreatív,, ami az átmeneti élmények védett v birodalmában ban valósul meg (ahol az alkotó én cselekedni és s játszani j tud).

21 Hamis szelf Hamis szelf - ha az anya nem értelmezi a gyermek reakcióit, it, nem alakul ki a szímbolikus kommunikáci ció közöttük - a tényleges t kapcsolat a cselekedetek és s a belsı állapotok között k hiányos - ha a gyermek valódi, spontán n gesztusait nem fogadják k el a szelf üressé válik ( az anya meg kell gyızze hogy valódi gesztusai elfogadhatók. Ha nem, a vágyak, v az én n szüks kségletek vagy a megismerési si folyamatok frusztrálódnak, mert összeütközésbe kerülnek az elfogadás s vágyv gyával. Így torzulttá válnak. - a gyerek megtanulja megjátszani magát t (így( elleplezi valódi szelfjét) Pl. az agresszió helye: a szubjektív v mindenhatóság és s objektív v valóság konfrontáci ciójában, a gyermek könyk nyörtelenül l bánik b a tárgyakkal. t Rombol, szenvedélyt, gyöny nyörőséget él át t a pusztításban. sban. Az anya ezt el kell viselje, alá kell vesse magát t a másik m vágyainak, v anélk lkül l hogy aggódna a másik m tovább bbélési képessk pességében. Így alakul ki a másik m tartóss sságának érzete, ami feltétele tele az erıs és s tartós s szeretetnek,