RÖVID DINAMIKUS. adó: : Mihocsa Ildikó

Átírás

1 RÖVID DINAMIKUS TERÁPIA Elıad adó: : Mihocsa Ildikó

2 Elızm zmények: A dinamikus terápi piák k a klasszikus pszichoanalízisb zisbıl l nıttek n ki Freud és s a pszichoanalízis zis Kulcsfogalmak: - pszichés s determinizmus - dinamikai elv

3 Freud és s a pszichoanalízis zis A pszichoanalízis zis (továbbiakban: pa.) tulajdonképpen 3 dolgot fejez ki: gyógym gymód d (terápi piás s eljárás) a pszichés s mőködés m és s viselkedés s kutatási módszere tudományos elmélet let az emberi magatartás szabályszer lyszerőségeirıl

4 A pa. mint fordulópont az ember megismerésében a pa. kiindulópontja és s viszonyítási si alapja minden terápi piás s irányzatnak korszakalkotó felfedezése: az ember kettıs s lényl nyének nek a feltárása: racionális lényl az intrapszichés, s, tudattalan tényezt nyezık k is meghatároz rozó szerepet játszanak j az ember viselkedésében (a kozmikus, a biológiai és s a pszichés sérelem : a tökéletlen érzelmek hatása a viselkedésre) sre)

5 Alapelvek: a tudattalan megismerhetı bizonyos eszközökkel kkel provokálni tudjuk abból l a célbc lból, l, hogy a tudatos kontroll alá tudjuk vonni ıket Az intrapszichés s tényezt nyezık okozati szerepet játszanak a viselkedés meghatároz rozásában és s dinamikájában Az ok-okozati okozati viszony hosszú történetben érvényesül, minden jelen viselkedésnek snek a gyermekkorra visszavezethetı történeti fejlıdése van (genetikai, longitudinális lis elv) A kezelés s ezekre a tényezt nyezıkre fókuszf kuszál, ezeket tárja t fel, tudatosítja, tja, elemzésük és s megért rtésük k vezet a gyógyul gyuláshoz

6 Freud emberképe Személyis lyiségmodellje konfliktus modell (egyben betegség g modelljének központi k tényezt nyezıje) Dualista szemléletet letet tükrt kröz: ember: biológiai lényl társas lény l is A személyis lyiség g fıf motiváci ciós s rugója: a tudattalan vágyak, v az ösztönerık. Örömelv által vezéreltek, forrásuk dominánsan nsan a test erogén n zónái, z amelyekre épül l a libidó szervezıdés s (egy részr szük k a szexuális ösztönök, az infantilis szexualitás s zavarából l vezeti le Freud csábítás, s, ill. trauma elmélet letét) t) Konfliktusban állnak a társadalom t által diktált korlátoz tozó tilalmakkal

7 Freud strukturális modellje A fenti 2 ütközésébıl l alakul ki az én, amelyik az ösztön én és s felettes én között lavíroz Ez a konfliktus képezi minden trauma alapját t is, a vágyak v és tilalmak, az erık és s ellenerık k harca határozza meg a lelki élet történéseit. A magatartás s irány nyát t az erısebb tendenciák k döntik d el, amelyek elnyomják k a többi t erıt, de ezek nem tőnnek t el, szerepet játszanak a késıbbi k neurotikus tünetek t kialakulásában.(l ban.(lásd trauma és s betegég g modellek genezisét: a tünet t az eredeti trauma szimbolikus megjelenítése)

8 A kezelés Terápia: minden olyan segítı,, gyógy gyító beavatkozás s, mely emberi kölcsk lcsönhatás s (kommunikáci ció,, jelzésv sváltás) révén n próbál l változv ltozást elérni az élmények átélésében, feldolgozásában és s a magatartásban sban. A terápia tárgya t és s eszköze ze ugyanaz, maga a pszichés kapcsolódás. s. Módszerek, eszközök: k: abban különbk nböznek, hogy milyen hibákra kíván k n a terápia korrektív v befolyást gyakorolni.

9 Módszerek, eszközök: k: a terápi piás szerzıdés, s, keretek, a terápi piás s kapcsolat A terápi piás s kapcsolat A különbk nbözı terápi piák k közös k s hatóelem elemének bizonyult Általános jellemzık: T, P ismételten találkoznak lkoznak (ülések)( ülések sorozata: terápi piás s folyamattá áll össze (a tartós eredményess nyesség g az összülések sek idıtartam tartamától és s a szakszerőséggel függ f össze) a kapcsolat egyszeri és s idıben behatárolt megismételhetetlen meghatározott célt c szolgál: l: a segítést st és s javulást (a természetes kapcsolat is lehet segítı,, a terápi piás kapcsolat csak segítı lehet) ha a terápi piás s kapcsolat sikeres, be kell fejezıdj djön

10 A beszélget lgetés szokatlan helyzet a megfigyelés s kettıs: tartalmi szituatív v ( érzelmi: hogyan hat a P a T-re?) T ez a kapcsolat: reális irreális ( áttételi) teli) szintje (mindaz a plusz, többlet t ami megjelenik a t-ás t s térben: t ellenáll llás, áttétel, tel, viszontátt ttétel) tel) mivelhogy kommunikáci cióval való befolyásol solás s törtt rténik, ez egy finom eszköz z (szóra bírni, b kellemetlen emlékek felidézésére stb.), ami szokatlanul mély m érzelmi bevonódást igényel, ezért fontos a megfelelı légkör, amitıl l maga a terápia hatása függ. f a változv ltozás s feltétele!!! tele!!! A kapcsolat olyan elfogadó,, hogy a P úgy nyilvánulhat nulhat meg, ahogy soha máshol, m a megszokottól l eltérıen en csak így jöhet j létre l a korrektív v emocionális élmény a terápi piás s munka kölcsk lcsönös érzelmi elkötelez telezıdésre és s a terápi piás szövets vetségre (szerzıdésre) sre) támaszkodik

11 A terápi piás s szerzıdés és s a keret A szerzıdés fı szerepe: a keret kijelölése - rá épül l a kapcsolat szabályoz lyozása (ami jelzi hogy az együttm ttmőködés s létrejl trejött) tt) A keret funkciói: i: viszonyítási si alap (ált.( javulási várakozv rakozáshoz képest k kijelöli li a konkrét célokat) tájékozódást nyújt kijelöli li a terápia játékterj kterét t ( P,T teendıit ) védi a terápi piát tartó,, hordozó,, megkapaszkodó funkciója van a keret vonatkozásában ítélhetı meg minden esemény jelentısége, maga a haladás ha a keret kontúros és s erıs, annál l tágabb t a terápi piás s játéktj ktér r (ami nagy szabadságot nyújt, de egyben fenyegetı is, érzelmileg megterhelı) fontos a keret fenntartása és s mőködtetm dtetése is (pl. krízisben)

12 A terápi piás s folyamaton belüli li változv ltozók: transzfer, ellenáll llás, elhárítási formák, áttétel, tel, viszontátt ttételtel Mi törtt rténik a terápi piás s folyamat során? a 1P vállalja v hogy válogatv logatás s nélkn lkül l közli k minden gondolatát, t, érzéseit a kezelés s célja c a személyis lyiség g fejlıdési elakadásainak feloldása,az elhárított tartalmak szociábilisabb formában törtt rténı integrálása útja: a tudattalan belsı konfliktusok újraélése a kezelés s során( a P nemcsak emlékeket hoz, hanem újraélt érzelmeket a transzferanalízis zis révén n a kora gyermekkori kapcsolati sémák s és s vágyak v érzelmi ismétl tlıdése történik

13 A terápi piás s folyamaton belüli li változv ltozók: transzfer, ellenáll llás, elhárítási formák, áttétel, tel, viszontátt ttételtel T szabadon lebegı figyelemmel hallgat, ami nagyon különbözik a mindennapi kommunikáci ciótól. Ezáltal meglepıen en ısrégi emlékek bukkannak fel, a hézagok, h amelyek a személyis lyiség g fejlıdését megszakított tották, kitölt ltıdnek, helyreáll llítva a személyis lyiség g folytonosságát. t. a szavak mágikus hatása sa az affektusok szavakban való végzıdése révén r n objektiválódnak, a közölt k indulat szociális jelenségg ggé válik, megnyitva a szublimálás útját az analitikus munka az ellenáll llások és s transzfer jelenségek feldolgozása és s megfejtése. Ebben a folyamatban különös k szerepük k van az áttételben telben jelentkezı érzelmeknek és fantázi ziáknak

14 Áttétel, tel, ellenáll llások, hárításokh az áttétel tel általános emberi jelenség, ami bizonyos fokig minden emberi kapcsolatban jelen van, de az analízis során feltárhat rható és tudatosíthat tható az a jelenség g amikor a P. gyermekkori pozitív v vagy negatív érzéseit, indulatait fantázi ziáit it a T-re T viszi át. Azt a folyamatot jelöli, li, ami által egy régi r tudattalan vágy v aktualizálódik valamilyen objekttel, valamilyen kapcsolat keretében, fıleg f a terápi piás s kapcsolaton belül nem mint emlék, hanem mint egy aktuális érzelem jelenik meg, amit a P. jelenidejőnek nek és s reálisnak érez felfedezése szüntette meg az analízis felfogását t mint egyszemélyes kapcsolatot. A folyamat 2 személy kapcsolatában zajlik, ahogy a P. sérülései sei is kapcsolatban keletkeztek Freud a terápia zavaró tényezıjének nek tartotta, Ferenczi hívta h fel a figyelmet az áttétel tel gyógy gyító erejére (Freudnál l az értelmezés s volt a fı gyógy gyító eszköz) z)

15 Áttétel tel fajtái: lehet pozitív v (a bizalom kialakulása idején: mézes hetek,, de negatív v is (átt( ttételi teli szerelem, áttételi teli neurózis stb.) Ellenáll llások: : a P nem könnyen k hajlandó elfogadni az orvos elmélet letét t az indulatátt ttételrıl, l, makacsul ragaszkodik ahhoz, hogy a T.-vel szemben tanúsított tott rajongó vagy ellenséges érzelmei objektíve jogosultak dominánsan nsan a terápi piás s kapcsolat zavarai adnak alkalmat a megfigyelésükre (ha bizonyos magatartás s egy bizonyos fokú intenzitást ér r el: pl: elkésések, sek, semmi semmi nem jut eszébe be a P-P nek, hiányz nyzások stb.) funkciója: a régi r egyensúly fenntartása ( ez egy paradoxon: a P segíts tséget kér, k mégis m ellenáll) ll)

16 A viszontátt ttételtel viszontátt ttétel: : a P-bıl P l kisugárz rzó érzelmek a T-ben T is érzelmeket keltenek (Elısz ször r Freud használta a fogalmat 1910-ben. Álláspontja szerint a T-tól T követendı,, hogy felismerje és s leküzdje, feldolgozza. Zavaró,, félelmetes f tényezı.. A P.-nek spontán érzelmet nem szabad nyújtani, maradjon érzelmileg neutrális, mindig csak tudatosan szabad megnyilvánulni, nulni, csak így maradhatunk szabadok. Negatív v jellegzetességét t közel k 40 évig ırizte meg.) 1950 Paula Heimann a viszontátt ttétel tel teljes körők felfogását dolgozta ki (Ferenczi azt megelızıen en már m r felhívta a figyelmet a vá.. pozitív v aspektusára) a viszontátt ttétel tel révén r n a T puszta megfigyelıbıl l aktív résztvevıvé válik, figyeli és s felismeri a P áttételeit, teleit, párhuzamosan saját érzéseit is figyeli (fontos az önismeret) a vá. v. a projektív v identifikáci ció révén n valósul meg lehet konkordáns ns és s komplementer

17 Hatótényez nyezık, aspecifikus és specifikus eszközök Freud fıf tényezı a belátás s az értelmezés s révénr Ferenczi fıf tényezı az áttétel tel és s viszontátt ttételtel Bálint M. beszél l az analitikus munka szintjeirıl: regresszióba vinni a P-tP úgy vinni a P-t P t hogy az tudja használni a T-t T t mint tárgyatt (a T mint átmeneti tárgyt rgy ) maga az analitikus szituáci ció válik a vágyak v hordozójává a T nem mindig megért rtı,, hanem tolmács a tudatos és s tudattalan között a projektív v identifikáci ció révén n a fantázi ziák értelmezhetıvé válnak a negatív v indulatok is részei r a személyis lyiség g fejlıdésének ( ha a P elviseli a győlöletet, letet, elviseli a szeretetet is)

18 A rövid r dinamikus terápia 1957 óta vita az analitikus technika változtatv ltoztatásáról Elızm zmények, törtt rténeti áttekintés mint minden más m s terápia a rövid r terápi piák k is a klasszikus analízis hagyományaib nyaiból l gyökerezik, annak elméleti leti és módszertani fejlıdésével párhuzamosanp folyamatosan megújul, támaszkodik t a posztanalitikus elméletekre letekre is elsısorban sorban a terápi piát t intenzifikáló eljárásokban fejezıdik ki kezdetben maga a pszichoanalízis zis rövid r és s részleges r terápia volt, késıbb k hosszabbodott ( végtelenn( gtelenné é )

19 Dinamikus terápi piák k törtt rténete Freud 1 üléses ún. n. Katharina esetét tekintjük úgy, mint az elsı analitikusan orientált rövid r terápi piás s publikáci ciót Ferenczi vezette be az ún. gyorsító technikákat kat, hadat üzenve a passzivitásnak snak (tiltások, parancsok, önmegtartóztatások, felszólítások, sok, provokálások, biz. fantázi ziák k kikényszer nyszerítése.. Jones beszámol molójából l tudjuk, hogy kísérletei k erıs s negatív v reakciót váltottak ki Freudból, emiatt feladta) más s kísérletek: k ún. kölcsönös s analízis zis,, vagy önmaga felajánl nlása mint szeretı pótszülı Ferenczi aktív v technikája ja hívta fel a figyelmet a T. aktivitására, amely nem kiváró,, megengedı,, hanem provokáló az értelmezés, kérdezk rdezés s is aktívabb, mérsm rsékeli az asszociáci ciók szabad folyását, felszínre hozva új j tartalmakat

20 Dinamikus terápi piák újításai Otto Rank ( A( A pszichoanalízis zis fejlıdése se címő,, Ferenczivel 1925-ben írt közös k s könyvk nyvükben kiemelik a szeparáci ció- individuáci ció és s a leválás s fontosságát t a személyis lyiség fejlıdésében). İ tekinthetı a rövid r terápi piák k egyik fontos teoretikusának. a szület letési trauma mellett az idıhat határos terápi piák élharcosa maradt. (Az idıhat határ r feláll llítása fontos annak érdekében, hogy a szeparáci ció hamarább kerülj ljön n a terápia központjk zpontjába) akarat terápi piája révén n a motiváci cióra hívta fel a figyelmet, amit ma már m r minden modern terápia hangsúlyoz, mint fıf dinamikai tényezt nyezıt t (az erıs s változv ltozási szánd ndék k (lásd Sifneos kritériumait) riumait)

21 Újítások (folytatás) ugyancsak Rank és s Ferenczi hangsúlyozz lyozzák k az itt és s most helyzetben lévıl indulatátt ttétel tel értelmezésének jelentıségét és s azok helyreáll llítását, t, és s nem annyira az emlékezet kezetét bár r nem tagadták k a múltat, m többet t foglalkoztak az aktuális eseményekkel, reakciókkal kkal és s azok indulatátt ttételi teli helyzetekre adott hatásával

22 RÖVID DINAMIKUS TERÁPIA Elıad adó: Mihocsa Ildikó

23 Elızm zmények: -A A dinamikus terápi piák k a klasszikus pszichoanalízisb zisbıl l nıttek n ki -Freud és s a pszichoanalízis zis -kulcsfogalmak: pszichés s determinizmus dinamikai elv

24 Freud és s a pszichoanalízis zis A pszichoanalízis zis (továbbiakban: bbiakban:pa.) tulajdonképpen 3 dolgot fejez ki: -gyógymód (terápi piás s eljárás) -a pszichés s mőködés m és s viselkedés kutatási módszere m -tudományos elmélet let az emberi magatartás s szabályszer lyszerőségeirıl

25 A pa.. mint fordulópont az ember megismerésében - a pa.. kiindulópontja és s viszonyítási si alapja minden terápi piás irányzatnak - korszakalkotó felfedezése : az ember kettıs s lényl nyének nek a feltárása: - racionális lényl - az intrapszichés,, tudattalan tényezık k is meghatároz rozó szerepet játszanak j az ember viselkedésében ( a kozmikus, a biológiai és s a pszichés sérelem : a tökéletlen érzelmek hatása a viselkedésre) sre)

26 Alapelvek: - a tudattalan megismerhetı - bizonyos eszközökkel kkel provokálni tudjuk abból l a célbc lból l hogy a tudatos kontroll alá tudjuk vonni ıket Az intrapszichés tényezık okozati szerepet játszanak a viselkedés meghatároz rozásában és s dinamikájában Az ok-okozati okozati viszony hosszú történetben érvényesül, minden jelen viselkedésnek snek a gyermekkorra visszavezethetı történeti fejlıdése van (genetikai, longitudinális lis elv) A kezelés s ezekre a tényezt nyezıkre fókuszf kuszál, ezeket tárja t fel, tudatosítja, tja, elemzésük és s megért rtésük k vezet a gyógyul gyuláshoz

27 Freud emberképe Személyis lyiségmodellje konfliktus modell (egyben betegség g modelljének központi k tényezt nyezıje) Dualista szemléletet letet tükrt kröz: ember: biológiai lényl társas lény l is A személyis lyiség g fıf motiváci ciós s rugója: a tudattalan vágyak, v az ösztönerık. Örömelv által vezéreltek, forrásuk dominánsan nsan a test erogén zonái, amelyekre épül l a libidó szervezıdés s ( egy részr szük k a szexuális ösztönök, az infantilis szexualitás s zavarából l vezeti le Freud csábítás ill. trauma elmélet letét) t) Konfliktusban állnak a társadalom t által diktált korlátoz tozó tilalmakkal

28 Freud strukturális modellje A fenti 2 ütközésébıl l alakul ki az én, amelyik az ösztön én és s felettes én között lavíroz Ez a konfliktus képezi minden trauma alapját t is, a vágyak v és s tilalmak, az erık és s ellenerık k harca határozza meg a lelki élet törtt rténéseit. A magatartás s irány nyát t az erısebb tendenciák döntik el, amelyek elnyomják k a többi t erıt, de ezek nem tőnnek t el, szerepet játszanak j a késıbbi neurotikus tünetek t kialakulásában.(l ban.(lásd trauma és s betegég g modellek genezisét: a tünet t az eredeti trauma szimbolikus megjelenítése)

29 A kezelés Terápia: minden olyan segítı,, gyógy gyító beavatkozás s, mely emberi kölcsk lcsönhatás (kommunikáci ció,, jelzésv sváltás) révén r n próbál változást elérni az élmények átélésében, feldolgozásában és s a magatartásban sban. A terápia tárgya t és s eszköze ze ugyanaz, maga a pszichés s kapcsolódás. s. Módszerek, eszközök: k: abban különbk nböznek hogy milyen hibákra kíván k n a terápia korrektív v befolyást gyakorolni.

30 Módszerek, eszközök: k: a terápi piás s szerzıdés, s, keretek, a terápi piás s kapcsolat A terápi piás s kapcsolat A különbk nbözı terápi piák k közös k s hatóelem elemének bizonyult Általános jellemzık: -T,P ismételten találkoznak lkoznak (ülések)( - ülések sorozata: terápi piás s folyamattá áll össze (a tartós eredményess nyesség g az összüléseksek idıtartam tartamától és s a szakszerőséggel függ össze) - a kapcsolat egyszeri és s idıben behatárolt - megismételhetetlen - meghatározott célt c szolgál: l: a segítést st és s javulást ( a természetes kapcsolat is lehet segítı,, a terápi piás s kapcsolat csak segítı lehet) - ha a terápi piás s kapcsolat sikeres, be kell fejezıdj djön

31 A beszélget lgetés szokatlan helyzet - a megfigyelés s kettıs: tartalmi szituatív ( érzelmi: hogyan hat a P a T-re?) T - ez a kapcsolat: reális irreális ( áttételi) teli) szintje (mindaz a plusz, többlet t ami megjelenik a t-ás térben: ellenáll llás, áttétel, tel, viszontátt ttétel) - mivelhogy kommunikáci cióval való befolyásol solás s törtt rténik,ez egy finom eszköz z (szóra bírni, b kellemetlen emlékek felidézésére stb.), ami szokatlanul mély m érzelmi bevonódást igényel,ez nyel,ezért fontos a megfelelı légkör, amitıl l maga a terápia hatása függ. f - a változv ltozás s feltétele!!! tele!!! A kapcsolat olyan elfogadó hogy a P úgy nyilvánulhat nulhat meg ahogy soha máshol, m a megszokottól eltérıen.csak en.csak így jöhet j létre l a korrektív v emocionális élmény - a terápi piás s munka kölcsk lcsönös érzelmi elkötelez telezıdésre és s a terápi piás szövets vetségre (szerzıdésre) sre) támaszkodik

32 A terápi piás s szerzıdés és s a keret A szerzıdés fı szerepe: a keret kijelölése (ami jelzi hogy az együttm ttmőködés s létrejl trejött) tt) - rá épül l a kapcsolat szabályoz lyozása A keret funkciói: i: - viszonyítási si alap (ált.( javulási várakozv rakozáshoz képest k kijelöli li a konkrét t célokat) c - tájékozódást nyújt - kijelöli li a terápia játékterj kterét t ( P,T teendıit ) - védi a terápi piát - tartó,, hordozó,, megkapaszkodó funkciója van - a keret vonatkozásában ítélhetı meg minden esemény jelentısége, maga a haladás - ha a keret kontúros és s erıs, annál l tágabb t a terápi piás s játéktj ktér r ( ami nagy szabadságot nyújt, de egyben fenyegetı is, érzelmileg megterhelı) - fontos a keret fenntartása és s mőködtetm dtetése is (pl. krízisben)

33 A terápi piás s folyamaton belüli li változv ltozók: transzfer,ellenáll llás,elhárítási si formák, áttétel, tel, viszontátt ttételtel Mi törtt rténik a terápi piás s folyamat során? - a P vállalja v hogy válogatv logatás s nélkn lkül l közli k minden gondolatát, t,érzéseit - a kezelés s célja c a személyis lyiség g fejlıdési elakadásainak feloldása,az elhárított tartalmak szociábíisabb isabb formában törtt rténı integrálása - útja: a tudattalan belsı konfliktusok újraélése a kezelés s során( a P nemcsak emlékeket hoz, hanem újraélt érzelmeket - a transzferanalízis zis révén n a kora gyermekkori kapcsolati sémák s és s vágyak v érzelmi ismétl tlıdése törtt rténik. - T szabadon lebegı figyelemmel hallgat, ami nagyon különbk nbözik a mindennapi kommunikáci ciótól. Ezáltal meglepıen en ısrégi emlékek bukkannak fel, a hézagok h amelyek a személyis lyiség g fejlıdését megszakított tották kitölt ltıdnek, helyreáll llítva a személyis lyiség g folytonosságát. t. - a szavak mágikus hatása sa az affektusok szavakban való végzıdése révén objektíválódnak dnak,, a közölt k indulat szociális jelenségg ggé válik, megnyitva a szublimálás útját - az analítikus munka az ellenáll llások és s transzfer jelenségek feldolgozása és s megfejtése. Ebben a folyamatban különös k s szerepük k van az áttételben telben jelentkezı érzelmeknek és s fantázi ziáknak

34 Áttétel, tel, ellenáll llások, hárításokh - az áttétel tel általános emberi jelenség, ami bizonyos fokig minden emberi kapcsolatban jelen van, de az analízis során feltárhat rható és s tudatosíthat tható - az a jelenség g amikor a P. gyermekkori pozitív v vagy negatív érzéseit, indulatait fantázi ziáit it a T-re T viszi át t Azt a folyamatot jelöli li ami által egy régi r tudattalan vágy v aktualizálódik valamilyen objekttel, valamilyen kapcsolat keretében, fıleg f a terápi piás kapcsolaton belül - nem mint emlék, hanem mint egy aktuális érzelem jelenik meg, amit a P. jelenidejőnek nek és s reálisnak érez - felfedezése szüntette meg az analízis felfogását t mint egyszemélyes kapcsolatot. A folyamat 2 személy kapcsolatában zajlik, ahogy a P. sérülései s sei is kapcsolatban keletkeztek - Freud a terápia zavaró tényezıjének nek tartotta, Ferenczi hívta h fel a figyelmet az áttétel tel gyógy gyító erejére (Freudnál l az értelmezés s volt a fıf gyógy gyító eszköz) z)

35 Áttétel tel fajtái: lehet pozitív v ( a bizalom kialakulása idején: n: mézes hetek,, de negatív v is (átt( ttételi teli szerelem, áttételi teli neurózis stb.) Ellenáll llások: : a P nem könnyen k hajlandó elfogadni az orvos elmélet letét t az indulatátt ttételrıl, l, makacsul ragaszkodik ahhoz hogy a T.-vel szemben tanúsított tott rajongó vagy ellenséges érzelmei objektíve jogosultak - dominánsan nsan a terápi piás s kapcsolat zavarai adnak alkalmat a megfigyelésükre (ha bizonyos magatartás s egy bizonyos fokú intenzitást ér r el: pl: : elkésések, sek, semmi semmi nem jut eszébe be a P-nek,hiP nek,hiányzások stb.) - funkciója: a régi r egyensúly fenntartása ( ez egy paradoxon: a P segíts tséget kér, k mégis m ellenáll) ll)

36 A viszontátt ttételtel - viszontátt ttétel: : a P-bıl P l kisugárz rzó érzelmek a T-ben T is érzelmeket keltenek (elıször r Freud használta a fogalmat 1910-ben. álláspontja szerint a T-tól követendı hogy felismerje és s leküzdje, feldolgozza.zavaró,, félelmetes f tényezt nyezı.. A P.-nek spontán érzelmet nem szabad nyujtyani,maradjon érzelmileg neutrális,mindig csak tudatosan szabad megynyílv lvánulni,, csak így maradhatunk szabadok. Negatív jellegzetességét t közel k 40 évig ırizte meg) Paula Heimann a viszontátt ttételtel teljes körők felfogását dolgozta ki (Ferenczi azt megelızıen en már m r felhívta a figyelmet a vá. pozitív v aspektusára) a viszontátt ttételtel révén n a T puszta megfigyelıbıl l aktív v résztvevr sztvevıvé válik, figyeli és s felismeri a P áttételeit, teleit, párhuzamosan p saját érzéseit is figyeli (fontos az önismeret) - a vá.. a projektív v identifikáci ció révén n valósul meg - lehet konkordáns ns és s komplementer

37 Hatótényez nyezık, aspecifikus és specifikus eszközök - Freud- fı tényezı a belátás s az értelmezés s révénr - Ferenczi fıf tényezı az áttéztel és viszontátt ttételtel - Bálint M. beszél l az analitikus munka szintjeirıl: l:- regresszióba vinni a P-tP - úgy vinni a P-t P t hogy az tudja használni a T-t T t mint tárgyat t ( a T mint átmeneti tárgyt rgy ) - maga az analitikus szituáci ció válik a vágyak hordozójává - a T nem mindig megért rtı,, hanem tolmács a tudatos és s tudattalan között k - a projektív v identifikáci ció révén n a fantázi ziák értelmezhetıvé válnak - a negatív v indulatok is részei r a személyis lyiség g fejlıdésének ( ha a P elviseli a győlöletet,elviseli letet,elviseli a szeretet is)

38 A rövid r dinamikus terápia 1957 óta vita az analitikus technika változtatásáról Elızm zmények, törtt rténeti áttekintés - mint minden más m s terápia a rövid r terápi piák k is a klasszikus analízis hagyományaib nyaiból l gyökerezik, annak elméleti leti és módszertani fejlıdésével párhuzamosanp - Folyamatosan megújul, támaszkodik t a poszt analitikus elméletekre letekre is - - elsı sorban a terápi piát intenzifíkáló eljárásokban fejezıdik ki - kezdetben maga a pszichoanalízis zis rövid r és s részleges r terápia volt, késıbb k hosszabbodott ( végtelenn( gtelenné é )

39 Dinamikus terápi piák k törtt rténete - Freud 1 üléses ún. n. Katharina esetét tekintjük úgy mint az elsı analítikusan orientált rövid r terápi piás s publikáci ciót - Ferenczi vezette be az ún. gyorsító technikákat kat, hadat üzenve a passzivitásnak snak (tiltások, parancsok, önmegtartoztatások,felszólítások,provok sok,provokálások,biz. sok,biz. fantázi ziák kikényszer nyszerítése.jones beszámol molójából l tudjuk hogy kísérletei k erıs negatív v reakciót t váltottak v ki Freudból,emiatt feladta) - más s kísérletek: k ún. kölcsönös s analízis zis,, vagy önmaga felajánl nlása mint szeretı pótszülı Ferenczi aktív v technikája ja hívta fel a figyelmet a T. aktivitására, amely nem kiváró,, megengedı,, hanem provokáló - az értelmezés, kérdezk rdezés s is aktívabb, mérsm rsékeli az asszociáci ciók szabad folyását, felszínre hozva új j tartalmakat

40 Dinamikus terápi piák újításai Otto Rank( A A pszichoanalízis zis fejlıdése se címő,ferenczivel 1925-ben írt közös k s könyvk nyvükben kiemelik a szeparáci ció-individuáció és s a leválás fontosságát t a személyis lyiség g fejlıdésében). İ tekinthetı a rövid terápi piák k egyik fontos teoretikusa. - a szület letési trauma mellett az idıhat határos terápi piák élharcosa maradt. (Az( idıhat határ r feláll llítása fontos annak érdekében hogy a szeparáci ció hamarább kerülj ljön n a terápia központjk zpontjába) - akarat terápi piája révén n a motiváci cióra hívta fel a figyelmet, amit ma már m minden modern terápia hangsúlyoz mint fıf dinamikai tényezt nyezıt(az erıs változási szánd ndék k (lásd Sifneos kritériumait) riumait)

41 Módszertani változv ltozások( folytatás) - ugyancsak Rank és s Ferenczi hangsúlyozz lyozzák k az itt és s most helyzetben lévı indulatátt ttétel tel értelmezésének jelentıségét és s azok helyreáll llítását és nem annyira az emlékezet kezetét - bár r nem tagadták k a múltat, m többet t foglalkoztak az aktuális eseményekkel, reakciókkal kkal és s azok indulatátt ttételiteli helyzetekre adott hatásával

42 Alexander és French munkáss ssága Pszichoanalitikus terápia pia címő munkájukban bevezetik a korrektív v emocionális élmény fogalmát t (maga( a tény t hogy a T máskm sképp reagál l mint egykor a múlt m szereplıi, segít t a P-nek P téves t beáll llítódásainak a felismerésében) - French vezette be az ún. fokális konfliktus fogalmát t is (korai( zavarok, melynek egy része r látens l marad, másik m része r ellenben aktiválhat lható és s hatást gyakorol az aktuális állapotra) - a T feladata felismerni a konfliktust (modern ember alapvetı konfliktusa a függf ggés-függetlenség, g, ami erıs s stresszhez vezet. A rövid terápia gyorsabban rátanr tanítja tja a P-t P t a konfliktusok kezelésére) - ugyancsak a T feladata növelni n az ülések érzelmi intenzitását,, akár tudatos manipulálás útján - a fókusz f feláll llítása révén r n a figyelem és s az értelmezés szelektívv vvé válik - a fokális és s nukleáris konfliktus fogalmai

43 Bálint Mihály fokális terápi piája -A Tavistock klinikán, n, az 1950-es években Munkacsoport címő munkájában összegzi tapasztalatait.( a teljes, egzisztenciális diagnózis fogalmát t használta, egyben megpróbálta alkalmazni a mindennapi orvosi gyakorlatban a fokális terápi piát t az ún. 10 perces terápi piák bevezetésével, vel, pszichológiai segíts tség g nyújt jtásával - kidolgozta a fókusz f kialakításának metodikáját t ( ha a T relaxált lt és s egyben intenzív v figyelemmel kíséri k a folyamatot létrejl trejön n a ráhangolr hangolódás s révén r n a felvillanás, a flash technika,, amit követ k a T kikristályosod lyosodás, s, ami a kételyek nélkn lküli li kapcsolat kialakulását t jelenti ) ben hal meg, munkáss sságát t késıbb k 1967-ben Malan folytatja, összegyőjtve az addigi tapasztalatokat

44 Dinamikus terápi piás s iskolák - London: Tavistock klinika Bálint B Mihály és s Enid, Ornstein, Malan - Bostoni iskola: Mann, Sifneos, -Montreal: Devenloo - Frankfurt, Menninger klinika, Argelander Magyarország: g: Vikár r György, Paneth Gábor közvetk zvetítették k a fókuszolás s gondolatát t Bálint B és s a frankfurti iskola felfogásában - A Tavistock séma megváltoztatta az elsı interjú megért rtését, t, ez hatott a német n analitikusokra is (Argelander( elsı interjú technikája 3 forrásb sból l táplt plálkozik: lkozik: objektív, szituatív és szcénikus informáci ciókból. Cél: eljutni a diagnosztikai döntd ntéshez és s a terápi piás s indikáci ció feláll llításához)

45 Összegzés: s: a rövid r dinamikus terápi piák általános jellemzıi - idıhat határos terápi piák - a terápi piás s célkitc lkitőzés s korlátozott - a terápi piás s munka fókuszf kuszált, azaz szelekciós s folyamatokon keresztül l bizonyos összefüggéseket kiragad és s azokkal foglalkozik, akár r más m s témák t k rovására ra is - a fókusz f kialakítása a T feladata. Kialakításában fontos szerepe van az elsı interjúnak, nak, ill. az elsı interjú alatt lejátsz tszódó kapcsolati mintázatnak (szcénának) nak) - a rövid r terápi piák k 4 pillére: a jój elsı interjú,, helyes pszichodinamikai fókusz, a terápia során n fellépı ellenáll llások aktív v kezelése és s a terápia befejezésének és s a leválásnak az aktív v kezelése ( tehát t nem attól l rövid r mert az idı rövid, hanem módszereiben és s célkitc lkitőzésében más: m módszere: m a fokális terápia, az elsı interjú is eszköz, z, a figyelem az aktuális konfliktusra koncentrál l. Fontos a motiváci ció is).

46 Néhány terápi piás s eljárás ismertetése se -A A fókusz f fejlıdésében fontos állomást jelentettek a Menninger klinikán kidolgozott háromszögek,, amelyek egyben kijelölt lték k a terápi piás s feldolgozás s menetét is.( konflktus és s kapcsolati háromszh romszögek)

47 Terápi piás s eljárások(folytat sok(folytatás) s) - Davanloo: provokatív, v, elsısorban sorban az ellenáll llások provokálását és áttörését t célozta c meg - fıleg a T-C-P T értelmezést tartotta eredményesnek - Luborsky: központi kapcsolati konfliktussal dolgozik ( a kb. kapcsolati mintázatok közös k s nevezıje) - USA provokálók : : Mann 12 üléses terápi piája ( a szeparáci ciós s szorongás s provokáci ciójára épít) - Sifneos rövid szorongás s provokáló terápi piája - Malan a rejtett érzést provokálja - Lachauer a fókusz f kialakításában fókusz mondatokat használ - Klüver (No.) a fókusz f csoportos kidolgozását hangsúlyozza

48 A terápia befejezése, kutatás Kutatás: terápi piás s manuálok jelentek meg az elbeszélt lt egységeket geket operacionalizálni lni lehet ( Luborsky és Strupp) Eredményess nyesség: 2 tényezt nyezı fontos: a motiváci ció és s az értelmezésre adott válaszv - lemérhet rhetı a viszontátt ttételtel alakulásában Befejezés, leválás : - már r a kezdetektıl l a kötött k tt ülésszámok provokálj lják k a leválást. - intenzív v ellenáll llások és s gyászfolyamatok indulnak be - érdemes újból l végiggondolni v a fókuszt f és s támogatni t a P-t t az eredmények megırz rzésében és s a pozitív áttétek tek megtartásában, az én-erı fokozásával