PRODUKTUM MENNYISÉGÉRE ÉS S A TERMÉSSTABILIT SSTABILITÁSRASRA

Átírás

1 KLIMATIKUS TÉNYEZT NYEZİK HATÁSA A NÖVÉNYI N NYI PRODUKTUM MENNYISÉGÉRE ÉS S A TERMÉSSTABILIT SSTABILITÁSRASRA GYURICZA CSABA TARNAWA ÁKOS BALLA ISTVÁN SZIE NövénytermesztN nytermesztési si Intézet, 2103 GödöllG llı,, Páter P K. u. 1.

2 6 [t/ha] A búza termésátlagának alakulása az elmúlt 100 évben Minden termesztett növénynn nynél l minden korban megfigyelhetjük, hogy a termésátlagok tlagok ingadoznak hosszútávú trend és éves hullámz mzás

3 A hullámz mzás s legfontosabb okai: Termıhely adottnak tekinthetı,, nagyon lassan változikv Kultúrállapot, llapot, agrotechnikai környezet k és növényegészségügyi gyi vonatkozások befolyásolhat solható tendenciát t adja Idıjárás/ s/évjárat folyamatosan változik v tendenciától l való eltérést adja Mi az összefüggés s az idıjárás és s a növénytermesztés s eredményei között? k

4 Anyag és s módszerm Országos szinten a legnagyobb területen termesztett növény n ny fajaink (11 db) termését t vizsgáltuk 1960 és 2000 között k (KSH) A Meteorológiai Szolgálat lat az éves idıjárásr sról l országos szinten számos (32 féle) f adatot győjt (OMSZ) A 11 növény: búza Triticum aestivum kukorica Zea mays árpa Hordeum vulgare rozs Secale cereale zab Avena sativa borsó Pisum sativum napraforgó Helianthus annuus repce Brassica napus lucerna Medicago sativa cukorrépa Beta vulgaris burgonya Solanum tuberosum

5 Az adatok értékeléséhez MS Excel programot használtunk Minden növényre n nyre kiszámoltuk a vizsgált idıszakra a trendet és s az ettıl l való eltérést, és s ezeket az idıjárási tényezıkkel kapcsolatban vizsgáltuk, tehát t a trendtıl l való eltérést korreláltattuk ltattuk az idıjárás adott évi adataival Így a 11 növényhez n nyhez egyenként nt 32 összefüggést kaptunk Az egyes összefüggések erıss sségét t mutatja minden esetben a Pearson-féle korreláci ciós s együtthat ttható (r) Ennek az együtthat tthatónak az abszolút értéke utal arra, hogy milyen mértm rtékő az adott idıjárási mutatónak a szerepe az adott évi trendtıl l való eltérés kialakításában

6 Eredmények A kapott korreláci ciós s együtthat tthatókról elmondható,, hogy abszolút értékük k nem túl t magas, 0 és s 0,5 között k változik, v de konzekvens (mert hosszú idısoros), így statisztikailag értelmezhetı A korreláci ciós s együtthat tthatók k abszolút értékét kategóri riánként nt vizsgáljuk, az egyes kategóri riák a következk vetkezık: k: legalacsonyabb (0,1> r ), alacsony (0,2> r 0,1), közepes (0,3> r 0,2), magas ( r 0,3).

7 Az egyes növényekre n nyekre ható idıjárási faktorok hatásának erıss ssége kategóri riánkéntnt r búza kukorica árpa rozs zab borsó napraforgó repce lucerna cukorrépa burgonya magas közepes alacsony legalacsonyabb

8 Kalászos gabonák, borsó és olajnövények nyek A termésátlagok tlagok ingadozása elsısorban sorban nem az idıjárás ingadozásával függ f össze Ez valósz színőleg a nagyon jó klimatikus alkalmazkodóképess pesség miatt adódik, dik, amivel az idıjárásnak akár r a széls lsıségeit is tolerálni lni tudják Az agrotechnika és s a vetésszerkezet változv ltozásai mindenképpen hatnak, így ezek válnak fıf befolyásol soló tényezıkké

9 Kukorica és burgonya Az idıjárás s meghatároz rozó szerepe erısebb Ezek igényesebb kultúrák és s itt az agrotechnikában elkövetett hibák k is sok esetben úgy jelentkeznek, hogy nem tudják k tompítani tani az idıjárás széls lsıségeit. Ennek a két k t növénynek n nynek a föltf ltételezett telezett géncentruma tér t r el leginkább klíma tekintetében hazánkt nktól

10 Lucerna és cukorrépa Legerısebb hatást ezen két k kultúra esetében tapasztaltuk A magyarázat különbk nbözı,, pont ellentétes tes A lucerna a legextenzívebb viszonyok között k termesztett, ezért a termés s mennyiségét kevés s más m s dolog befolyásolja mint az idıjárás, így ennek kiemelkedı a hatása A cukorrépa termesztésével pedig általában azok foglalkoznak, akik minden agrotechnikai problémát t magas színvonalon meg tudnak oldani, így ez tekinthetı a legintenzívebb kultúrának, változóként szinte csak az idıjárás s marad meg

11 Összességében Hımérséklet, sugárz rzás nagyobb hatás Csapadék általában kisebb hatás DE: hımérséklet és s a csapadék erıs összefüggés Ennek magyarázata zata,, hogy A radiáci ció és s a hımérséklet széls lsıséges és s hirtelen változv ltozásainak kiküsz szöbölésére szinte semmiféle agrotechnikai eszközünk nincs A legtöbb kutatás és s fejlesztés s a csapadék, és s ezzel összefüggésben a talaj vízgazdv zgazdálkodásának széls lsıséges helyzeteit próbálja fölmf lmérni és orvosolni. Ezzel kapcsolatban áll rendelkezésünkre nkre a legtöbb agrotechnikai lehetıség és s mivel ezzel élnek is a gazdálkod lkodók, k, ezért adódik dik ez a legkisebb befolyásol soló tényezıneknek DE: hımérséklet és s csapadék k alapvetı minden életfunkció tekintetében

12 Az idıjárási tényezt nyezıket három h nagy csoportba foglalhatjuk: hımérséklet, csapadék, radiáci ció Ha az összes növényt nyt tekintjük, k, láthatjuk az ábrán: 50,00 40,00 hımérséklet csapadék radiáció Hány százal zaléknál esik az r az egyes kategóri riákba [%] 30,00 hımérséklet y = -5,0649x + 37,662 R 2 = 0,919 Az idıjárási csoportonként nt látható trendet és az ehhez törtt rténı illeszkedés s erejét 20,00 10,00 0,00 legalacsonyabb alacsony közepes magas csapadék y = -13,766x + 59,416 R 2 = 0,8858 radiáció y = -6,3636x + 40,909 R 2 = 0,7 kategóriák

13 Egy fiktív v referencia növényn ny (vagyis φ) Az ábrán n láthatl tható,, hogy a trendek nagyon szoros korreláci ciót mutatnak, így használhat lhatóak ak az egyes növényeknn nyeknél összehasonlításul,, ugyanis ezt tekinthetjük k egy fiktív referencia növényn ny (röviden φ) ) tulajdonságainak is Ha összehasonlítjuk a tényleges t növényeknn nyeknél l láthatl tható megoszlásokat sokat a φ alakulásával, láthatjuk, l hogy a kalászos gabonák, a borsó és s az olajos növények n nyek a φ csapadék vonalához hasonlítanak jobban, míg m g a többi t növény n ny a φ hımérséklet vonalához. Tehát t a mi éghajlatunkon, vagy ahhoz hasonló mérsékelt övezetben termesztésbe sbe vont növények n nyek szempontjából l a csapadék az elsıdleges faktor, míg m g a trópusi pusi-szubtrópusi területekr letekrıl l származ rmazó növényeknél l a hımérséklettel tel összefüggı idıjárási tényezt nyezık

14 Konklúzi ziók: Bár r a növénytermesztn nytermesztésre sre az idıjárás s egyes tényezıi i jelentıs s hatással vannak, semmiképpen nem hagyhatjuk figyelmen kívül l az agrotechnikai elemek hatását Az agrotechnikai és s növényvn nyvédelmi, növényápolási kutatásoknak és fejlesztéseknek seknek jelentıs s szerepe van az idıjárás által okozott ingadozások mérséklésében

15 Köszönetnyilvánítás Jelen kutatás s a SZIE NövénytermesztN nytermesztési si Intézet zetében készült, a TÁMOP B-10/ project támogatásával

16 Köszönöm m a figyelmet!