JOGALKALMAZÁSOK AZ ADÓELJÁRÁSI TÖRVÉNY EGYSÉGES SZERKEZETBEN MAGYARÁZATOKKAL

Átírás

1 JOGALKALMAZÁSOK AZ ADÓELJÁRÁSI TÖRVÉNY EGYSÉGES SZERKEZETBEN MAGYARÁZATOKKAL 2011 Budapest, 2011

2 Szerzõk: dr. Kabai Mónika dr. Kovács Ágnes Magóné dr. Pálos Mária dr. Németh Andrea dr. Papp Adrienn Szerkesztõ: Sinkáné dr. Csendes Ágnes Lektor: Csillag Dezsõné dr. Sorozatszerkesztõ: dr. Baté Zsuzsanna ISSN Kiadja a SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. Felelõs kiadó: dr. Bokor Pál a SALDO Zrt. vezérigazgatója A SALDO Kiadó az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztõk Egyesülésének tagja A Saldo Kiadó valamennyi kiadványa szerzõi jogvédelem alatt áll. E kiadvány bármely részének sokszorosítása, bármilyen adatrendszerben való tárolása (papír, elektronikus stb.) a kiadó elõzetes írásbeli engedélye nélkül tilos!

3 TARTALOMJEGYZÉK ELÕSZÓ...7 GYAKRABBAN HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEK...8 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK...9 Alapelvek...9 A törvény hatálya...16 II. FEJEZET AZ ADÓZÓ ÉS AZ ADÓHATÓSÁGOK...24 Az adózó...24 Az adózó képviselete...25 Az adóhatóságok...35 Az adóhatóságok felügyelete...37 Iratbetekintés...38 Önellenõrzési jog...40 Az adókötelezettség...40 III. FEJEZET EGYES ADÓKÖTELEZETTSÉGEK...45 A bejelentés szabályai...45 Az általános forgalmi adókötelezettség bejelentése...74 A változás bejelentése...83 Az adózó bejelentés szerinti nyilvántartásba vétele...87 Adómegállapítás Önadózás A munkáltató adómegállapítása Az adónyilatkozat Az egyszerûsített bevallás Az adó- és járulékkülönbözet elszámolása Adóbevallás A helyi adók bevallása Az adóbevallás különös szabályai Az adóbevallás kijavítása Az adó megfizetése A megfizetés és a kiutalás idõpontja A megfizetés, a kiutalás módja Az adóelõleg megfizetése A befizetések elszámolása Bizonylatok, könyvvezetés, nyilvántartás A bizonylat és igazolás kiállítása A bizonylat megõrzése Nyilatkozattétel Önellenõrzés Az önellenõrzés bevallása és a megfizetés IV. FEJEZET NYILVÁNTARTÁS, ADATSZOLGÁLTATÁS, ADÓTITOK Adatnyilvántartás, adatszolgáltatás Adótitok V. FEJEZET AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK ADÓÜGYI EGYÜTTMÛKÖDÉSI SZABÁLYAINAK ALKALMAZÁSA Illetékes hatóság Adómegállapítási jogsegély Titokvédelem...214

4 Az adóadat átadás korlátai Behajtási jogsegély Az adatkérésre irányuló megkeresés A kézbesítés iránti megkeresés A biztosítási intézkedés megtétele iránti megkeresés A behajtás iránti megkeresés A behajtás iránti kérelem elutasítása A behajtási eljárás felfüggesztése Elévülés A tartozás kiegyenlítése Költségek Külföldre irányuló megkeresések VI. FEJEZET HATÁSKÖR, ILLETÉKESSÉG Az állami adóhatóság hatásköre Az állami adóhatóság általános illetékességi szabály Az állami adóhatóság különös illetékességi szabályai Az állami adóhatóság különös hatásköri szabályai A vámhatóság hatásköre és illetékessége Önkormányzati adóhatóság hatásköre és illetékessége Az illetékügyekkel kapcsolatos hatáskör és illetékesség VII. FEJEZET AZ ADÓIGAZGATÁSI ELJÁRÁS ADÓHATÓSÁGI IGAZOLÁS KIÁLLÍTÁSA AZ ELLENÕRZÉS Az ellenõrzés célja Az ellenõrzés fajtái Hatáskör az ellenõrzési eljárásban Az adózók ellenõrzésre történõ kiválasztása Felhívás bevallás kiegészítésére Határidõk az ellenõrzési eljárásban Az ellenõrzés megindítása Az ellenõrzés lefolytatása Az adóhatóság jogai és kötelezettségei az ellenõrzési eljárásban Az adózó jogai és kötelezettségei az ellenõrzési eljárásban Az adóhatóság által alkalmazható különös intézkedések az ellenõrzési eljárásban Az ellenõrzés befejezése Bevallás utólagos ellenõrzése A becslés Eljárási illetékek ellenõrzése Ismételt ellenõrzés Felülellenõrzés Állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenõrzés Az egyes adókötelezettségek ellenõrzése Adatgyûjtésre irányuló ellenõrzés A HATÓSÁGI ELJÁRÁS Art. 124/D Hatósági adómegállapítás bejelentés, bevallás alapján Utólagos adómegállapítás Az adó soron kívüli megállapítása Az adó feltételes megállapítása A feltételes adómegállapítás idõbeli hatályának kiterjesztése...343

5 A szokásos piaci ár megállapítása Fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése Adómérséklés A határozat (végzés) módosítása és visszavonása Fellebbezés Új eljárásra utasítás Felügyeleti intézkedés Súlyosítási tilalom a hatósági eljárásban Adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS Végrehajtható okirat Eljáró hatóságok Végrehajtás alá vonható vagyontárgyak Biztosítási intézkedés A végrehajtási eljárás megindítása Átvezetés végrehajtás esetén Visszatartási jog gyakorlása Végrehajtás munkabérre, fizetési számlára Végrehajtás ingó és ingatlan vagyontárgyakra Jogorvoslat a végrehajtási eljárásban A végrehajtási eljárás felfüggesztése és szünetelése Végrehajtás megkeresésre Végrehajtás az önkormányzati adóhatóság megkeresésére Behajthatatlan adótartozás nyilvántartása A végrehajtás költsége Elévülés VIII. FEJEZET JOGKÖVETKEZMÉNYEK Késedelmi pótlék Önellenõrzési pótlék Adóbírság Art Mulasztási bírság Intézkedések IX. FEJEZET VEGYES RENDELKEZÉSEK Nyomtatványok Egyes adókra vonatkozó különös rendelkezések Art. 176/A A hallgatói hitel törlesztésére vonatkozó különös szabályok Az adóhatóság felszámolás alatt álló szervezetekkel szemben fennálló követeléseinek átruházása A Széchenyi Kártya Program keretében vállalt állami viszontgaranciára vonatkozó különös szabályok Értelmezõ rendelkezések Az eljárás költségei X. FEJEZET ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK Hatályba léptetõ rendelkezések HATÁLYBALÉPTETÕ, ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK AZ ADÓZÁS RENDJÉRÕL SZÓLÓ TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSAIHOZ SZÁMÚ MELLÉKLET A ÉVI XCII. TÖRVÉNYHEZ I. Az állami adóhatósághoz benyújtandó adóbevallás idõpontja...516

6 A) ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK B) AZ EGYES ADÓBEVALLÁSOK HATÁRIDEJE II. A jövedéki adóval kapcsolatban a vámhatósághoz benyújtandó adóbevallás idõpontja SZÁMÚ MELLÉKLET A ÉVI XCII. TÖRVÉNYHEZ Az adók, a költségvetési támogatások esedékessége I. Az állami adóhatósághoz teljesítendõ befizetések II. Az önkormányzati adóhatósághoz teljesítendõ befizetések III. Költségvetési támogatások IV. A jövedéki adóval kapcsolatban a vámhatósághoz teljesítendõ befizetések SZÁMÚ MELLÉKLET A ÉVI XCII. TÖRVÉNYHEZ Adatszolgáltatás A) A KIFIZETÕ ÉS A MUNKÁLTATÓ ADATSZOLGÁLTATÁSA B) A BIZTOSÍTÓINTÉZET ADATSZOLGÁLTATÁSA C) AZ INGATLANÜGYI HATÓSÁG ADATSZOLGÁLTATÁSA D) A HITELINTÉZET, PÉNZFORGALMI SZOLGÁLTATÓ ÉS A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓ ADATSZOLGÁLTATÁSA E) A VÁMHATÓSÁG ÉS AZ ÖNKORMÁNYZAT JEGYZÕJE ADATSZOLGÁLTATÁSA F) NYUGDÍJAT, REHABILITÁCIÓS JÁRADÉKOT FOLYÓSÍTÓ SZERV ADATSZOLGÁLTATÁSA G) HATÓSÁGI ADATSZOLGÁLTATÁS H) AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYBEN MEGHATÁROZOTT ÚJ KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZT ÉRTÉKESÍTÕ ADÓZÓ ADATSZOLGÁLTATÁSA I) AZ ÁLLAMI FOGLALKOZTATÁSI SZERV ADATSZOLGÁLTATÁSA J) ADÓKEDVEZMÉNYRE JOGOSÍTÓ IGAZOLÁSOKRÓL ADATSZOLGÁLTATÁS K) A NYOMTATVÁNYT FORGALMAZÓ (ALFORGALMAZÓ) ADATSZOLGÁLTATÁSA L) KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁS IGÉNYBEVÉTELÉHEZ FELHASZNÁLHATÓ IGAZOLÁSOKRÓL ADATSZOLGÁLTATÁS M) SORON KÍVÜLI ADATSZOLGÁLTATÁS N) A CÉGBÍRÓSÁG ADATSZOLGÁLTATÁSA O) AZ ÖNKORMÁNYZAT JEGYZÕJÉNEK ADATSZOLGÁLTATÁSA P) A PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETÉNEK ADATSZOLGÁLTATÁSA SZÁMÚ MELLÉKLET A ÉVI XCII. TÖRVÉNYHEZ A külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályairól SZÁMÚ MELLÉKLET A ÉVI XCII. TÖRVÉNYHEZ Az átalányadót vagy a tételes átalányadót fizetõk adózásának rendje SZÁMÚ MELLÉKLET A ÉVI XCII. TÖRVÉNYHEZ SZÁMÚ MELLÉKLET A ÉVI XCII. TÖRVÉNYHEZ Adatszolgáltatás a kamatjövedelemrõl SZÁMÚ MELLÉKLET A ÉVI XCII. TÖRVÉNYHEZ Az összesítõ nyilatkozat SZÁMÚ MELLÉKLET A ÉVI XCII. TÖRVÉNYHEZ I. A hozzáadottértékadó-visszatérítési kérelemmel kapcsoaltos eljárás egyes kérdéseirõl II. A Közösség más tagállamában, illetve harmadik államban letelepedett adóalany általános forgalmiadó-visszatéríttetési jogának a Magyar Köztársaságban történõ érvényesítésével kapcsolatos eljárás egyes SZÁMÚ MELLÉKLET A ÉVI XCII. TÖRVÉNYHEZ Az Európai Közösség tagállamában illetõséggel nem bíró adózókra vonatkozó különös szabályok SZÁMÚ MELLÉKLET A ÉVI XCII. TÖRVÉNYHEZ A jövedelem-, nyereség- és vagyonadó, valamint az egyes biztosítási díjakra kiszabott adó fogalma az egyes tagállamokban Tárgymutató...585

7 ELÕSZÓ Az Adóeljárási törvény - magyarázatokkal - címû könyv átdolgozott kiadását tartja kezében a Tisztelt Olvasó. A könyv alapját az adózás rendjérõl szóló évi XCII. törvény képezi, kiegészítve a kézirat elkészítésének idõpontjáig hatályba lépett, illetve késõbb hatálybalépõ, de december 31-ig kihirdetett módosításokkal, ide nem értve a már kihirdetett, de 2011-ben még hatályba nem lépõ módosításokat. Az Art. utolsó figyelembe vett módosítása július 1-jén lép hatályba. Az év közben hatályon kívül helyezett rendelkezéseket [zárójelbe tett kiemelt dõlt betûkkel] jelöltük, nem emeltük ki viszont az elõzõ évi kiadvány lezárását követõen még 2010-ben módosult rendelkezéseket, azokat csak a 2011-ben hatályos szöveggel tartalmazza a kiadvány. Ugyanígy, azaz [zárójelbe tett kiemelt dõlt betûkkel] jelöltük viszont a már nem hatályos, de a szeptember 15. napjáig megindult ellenõrzési eljárásokban még alkalmazandó rendelkezéseket is. Az év közben hatálybalépett új rendelkezések, módosuló rendelkezések elõtt kiemelt dõlt betûkkel külön jelöltük a hatálybalépés idõpontját. Terjedelmi okok miatt az egyes módosult, vagy akár többször módosult rendelkezéseknél - az elõzõ évi kiadványhoz hasonlóan, de a korábbi évek kiadványainál megszokottaktól eltérõen - nem, vagy csak utalásszinten rögzítettük az adott rendelkezés korábbi tartalmát és a korábbi módosítások okát, ezek a korábbi kiadványokban fellelhetõk. A szerzõk a törvény elõírásait követõ magyarázatokkal arra törekedtek, hogy az egyébként néha nem egyszerû jogi szabályozás tartalmával, a nem jogi képzettségû olvasó is megismerkedhessen. A könyv változatlanul a törvény szerkezetét követi, és a törvény szövegének kiemelt szedése is a könnyebb eligazodást szolgálja. Ugyanakkor figyelemmel kellett lenni arra is, hogy a kormányzati szervezetalakítással összefüggõ törvénymódosításokról szóló évi CIX. törvény hatályon kívül helyezte az Art. egyes hatásköri és valamennyi illetékességi szabályát. Ezeket január 1-jétõl a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetérõl és egyes szervek kijelölésérõl szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet tartalmazza mind az állami adóhatóság, mind pedig a vámhatóság tekintetében, amely rendelkezések ismertetésétõl terjedelmi korlátok miatt eltekintünk. Reméljük, hogy ezen átdolgozott kiadvány is jó szolgálatot tesz az adózásra vonatkozó jogok és kötelezettségek megismerésében, az adózók és az adóhatóság gyakorlati munkájában. Budapest, április a Szerzõk

8 GYAKRABBAN HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEK Art.Az adózás rendjérõl szóló évi XCII. törvény régi Art.Az adózás rendjérõl szóló évi XCI. törvény APEH Korm.r. Az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatalról szóló 273/2006. (XII. 23.) Korm. Rendelet régi Áfa tv.az általános forgalmi adóról szóló évi LXXIV. törvény Áfa tv. Az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény Áht. Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény Ámr. Az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 292/2009. (XII.19.) Kormányrendelet Be.A büntetõeljárásról szóló évi XIX. törvény Btk. A Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló évi IV. törvény Csõdtv. A csõdeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló évi XLIX. törvény régi Ctv.A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló évi CXLV. törvény Ctv. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény Eva tv. Az egyszerûsített vállalkozói adóról szóló évi XLIII. törvény Etv.Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrõl szóló évi CXV. törvény régi Gt. A gazdasági társaságokról szóló évi CXLIV. törvény Gt. A gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény Hpt.A hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. tv. Itv.Az illetékekrõl szóló évi XCIII. törvény Ket.A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény NAV tv.a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló évi CXXII. törvény NAV Korm. r.a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetérõl és egyes szervek kijelölésérõl szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet Pftv. A pályakezdõ fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követõen munkát keresõk foglalkoztatásának elõsegítésérõl, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló évi CXXIII. törvény Pp.A polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény Ptk.A Polgári Törvénykönyvrõl szóló évi IV. törvény Szja tv. A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény Sztv. A számvitelrõl szóló évi C. törvény Tao. tv. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény Tbj. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló évi LXXX. törvény Vht. A bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény Ütv. Az ügyvédekrõl szóló évi XI. törvény áfa szja KSH Kft. Rt. általános forgalmi adó magánszemélyek jövedelemadója Központi Statisztikai Hivatal Korlátolt felelõsségû társaság Részvénytársaság

9 Az adóeljárási törvény magyarázatokkal 9 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Alapelvek Art (1) E törvény célja az adózás rendjének, az eljárás törvényessége és eredményessége érdekében az adózók és az adóhatóságok jogainak és kötelezettségeinek egységes szabályozása. Az Art. kódex jelleggel határozza meg az adózási eljárás rendjét, illetõleg megállapítja az adózás során érvényesülõ, adónemektõl független, közös szabályokat. Az adófizetési kötelezettséget megállapító, absztrakt törvényi tényállásokat tartalmazó anyagi jogi elõírások döntõen az Art.-ban elõírt adótechnikai és eljárási szabályok érvényesülése útján válnak konkrét jogviszonyokká. Az anyagi adójogi normákat az Art. szabályai teszik teljessé az adójogi jogkövetkezmények egységes szabályozásán keresztül. A törvény átfogóan és egységesen az adózás rendjét, vagyis az adózás hogyanját, az adózók és az adóhatóságok kapcsolatrendszerét kölcsönös jogait és kötelezettségeit vonta szabályozási körébe. Az egységességre való törekvés mellett természetesen az egyes anyagi adójogszabályok is tartalmaznak az adózással összefüggõ (a konkrét adóra vonatkozó) elõírásokat, sõt más törvények is foglalkoznak az adózás során figyelembe veendõ eljárási kérdésekkel [a Ket., az Itv., az Eva tv. vagy az Etv.]. Az Alapelvek között olyan elvek szerepelnek, amelyek egyrészt garanciális jelleggel meghatározzák az adózó és az adóhatóság kapcsolatát, másrészt az adózási folyamat valamennyi szakaszában érvényesítendõ követelményt fogalmaznak meg. Érdemes az adózásra érvényes, különbözõ helyeken megjelenõ eljárási alapelvek körét jelzésszerûen számba venni: kölcsönös együttmûködés elve: Art. 1. (2) és (5) bekezdés a törvénynek megfelelõ joggyakorlás és kötelezettségteljesítés elve (legalitás): Art. 1. (2) bekezdés elsõ mondat, a mérlegelési jog a felhatalmazás céljának megfelelõ gyakorlása: Art. 1. (2) bekezdés második mondat a megkülönböztetés és részrehajlás általános tilalma: Art. 1. (3) bekezdés az állampolgárság szerinti megkülönböztetés tilalma: Art. 1. (4) bekezdés az anyanyelv használatának joga: Ket. 4. (1) bekezdés nyilatkozattételhez való jog: Ket. 51. (1) bekezdés az ügyfél jóhiszemû joggyakorlása és jóhiszemû közremûködési kötelezettsége az eljárásban: Art. 1. (5) bekezdés második mondata és Ket. 6. (1) bekezdés az adóhatóság általános tájékoztatási kötelezettsége: Art. 1. (5) bekezdés elsõ mondat, Ket. 5. (1)-(3) bekezdés méltányos eljárás elve: Art. 1. (6) bekezdés gyors és egyszerû eljárásra törekvés elve: Ket. 7. a szerzõdések tartalma szerinti minõsítés elve: Art. 1. (7) bekezdés, a szokásos piaci ártól való eltérés tilalma kapcsolt vállalkozások esetén: Art. 1. (8) bekezdés az illegális vagy jóerkölcsöt sértõ cselekményekbõl (gazdasági eseményekbõl) származó anyagi elõnyök adóztatása: Art. 1. (9) bekezdés rendeltetésszerû joggyakorlás elve: Art. 2. (1) bekezdés.

10 10 Az adóeljárási törvény magyarázatokkal Az említett alapelvek mindegyikének jól meghatározható normatív tartalma van, azaz a jogalkalmazóra és/vagy az adózóra nézve máshol kifejezetten nem megjelenõ konkrét rendelkezést írnak elõ. Alapelvi jellegük abból fakad, hogy e szabályokat valamennyi adóügyben, egységesen alkalmazni kell. 1. (2) Az adózó és az adóhatóság e törvénynek és más törvényeknek megfelelõen gyakorolhatja jogait és teljesíti kötelezettségeit. Ha a törvény az adóhatóságot mérlegelésre jogosítja fel, azt csak a felhatalmazás céljának megfelelõen, a törvényes keretek között gyakorolhatja. A rendeltetésszerû joggyakorlás követelménye azt jelenti, hogy az egyes törvényi rendelkezések adta lehetõségekkel az adójogviszonyok alanyai csak azok céljának, funkciójának megfelelõen élhetnek (joggal való visszaélés tilalma). Az Art. a 2. -ában már kifejezetten is rendelkezik arról, hogy az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerûen kell gyakorolni. Az alapelvekben kifejezésre jutnak azok a szabályok, melyek kizárják, hogy érvénytelen vagy akár érvényes szerzõdéskötéssel, a törvényekben biztosított egyes jogok rosszhiszemû vagy rendeltetésellenes gyakorlásával, illegális vagy jóerkölcsbe ütközõ magatartással a ténylegesen elért jövedelem utáni adókötelezettség alól ki lehessen bújni. [Art. 1. (2) bekezdés elsõ mondata, 1. (5) bekezdés második mondata, 1. (7) bekezdés, 1. (8) bekezdés, 1. (9) bekezdés, 2. (1) bekezdés.] Ezt egészítik ki még az egyes adótörvények (Szja tv., Tao. tv.) hasonló rendelkezései is. Az alapelvekben megfogalmazott összes olyan szabály, mely a kizárólag az adókikerülési célú jogügyleteken alapuló adóelõny igénybevételét célozza kizárni, az Alkotmány 70/I. -ára vezethetõ vissza, melynek a december 23-tól hatályos módosítása szerint minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelõen a közterhekhez hozzájárulni. A törvénynek megfelelõ eljárás követelménye az adóhatóság számára azt jelenti, hogy csak a törvényben megállapított eljárás keretében, az ott meghatározott módon járhat el, és csak a törvényben rögzített jogkövetkezményeket alkalmazhatja. Az Art. a mérlegelést végzõ jogalkalmazóra nézve két további szemponttal is kiegészíti a törvénynek megfelelõ eljárás követelményét. A mérlegelés törvényes keretein való túllépés tilalma, valamint a felhatalmazás (mérlegelési lehetõség) céljához való kötöttség követelménye a mérlegelési tevékenység korlátjaként is felfogható. 1. (3) Az adóhatóság minden ügyben megkülönböztetés nélkül, a törvényeknek megfelelõen köteles eljárni és intézkedni. Az adóhatóság eljárása során az adózók között sem elõnyös, sem hátrányos megkülönböztetést nem alkalmazhat. Ez természetesen nem zárja ki, hogy az anyagi adótörvények rendelkezései folytán az adózók egyes csoportjainak adóterhei vagy adókötelezettségei eltérõek legyenek, de az adóhatóságnak a törvényes keretek között egységesen kell intézkednie. Egyedi ügyekben a törvényes feltételek megléte esetén az Art. is lehetõvé tesz pl. fizetési könnyítést; a megkülönböztetés nélküli eljárás követelménye itt azt jelenti, hogy az elbírálás során egységes elveket és mércét kell alkalmazni. 1. (4) Ha nemzetközi szerzõdés másképp nem rendelkezik, a magánszemélyek adóügyeiben tilos állampolgárság szerint megkülönböztetést tenni. Jogrendszerünk az adózók jogait és kötelezettségeit nem az állampolgársághoz, hanem az illetõséghez (lakóhely, székhely, stb.) köti. A külföldi minõség meghatározása az adótörvényben [Szja tv. 2. (4)-(6) bekezdés és pont] az illetõség fogalmához kapcsolódik. Az ilyenformán azonos adózói körbe tartozók állampolgárság szerinti megkülönböztetésének tilalma a nyitott gazdaság

11 Az adóeljárási törvény magyarázatokkal 11 és a vállalkozási szabadság követelménye. Bár a nemzetközi adóegyezmények gyakorlatában sem jellemzõ, elõfordul, hogy valamely mentesség alapjaként az állampolgárság szerepel. Ez indokolja a megszorító rendelkezést. 1. (5) Az adóhatóság az adózónak a törvények megtartásához szükséges tájékoztatást megadja, az adóbevallás, az adóbefizetés rendjét vele megismerteti, az adózót jogainak érvényesítésére figyelmezteti. Az adózó köteles a jogait jóhiszemûen gyakorolni és elõsegíteni az adóhatóság feladatainak végrehajtását. Az adózás folyamata több szakaszra tagolódik, és ezeken belül a tájékoztatás jellege, tartalma eltérõ lehet. Alapvetõ elv, hogy az adóhatóság segítse elõ az adózó jogkövetõ magatartását, korrekt adózását. Általában ide tartozik mindaz az (országos és helyi) sajtó- és propagandatevékenység, amelyet az adóhatóság a helyes adózás érdekében különösen az önadózás rendszerének térhódításával folytat. Ezen túlmenõen mind az egyes adókkal kapcsolatos jogalkalmazási problémákról, mind az adóbevallások és befizetések rendjérõl, de még a különbözõ adóellenõrzési módszerekrõl is rendszeresen tájékoztatókat, szakmai iránymutatásokat, módszertani útmutatókat tesz közzé az adóhatóság. Az adózók konkrét tennivalóiról való tájékoztatást szolgálják az egyes adózással kapcsolatos nyomtatványokhoz fûzött útmutatók, tájékoztatások, valamint az adóhatóság szakmai és a Nemzetgazdasági Minisztérium hivatalos lapjában [Adó és Vámértesítõ, Pénzügyi Közlöny], az adóhatóság Internetes honlapján közzétett szakmai iránymutatások. Az említett szakmai iránymutatások, módszertani útmutatók azonban nem minõsülnek jogszabálynak, közjogi szervezetszabályozó eszköznek, ezért alkalmazásuk az ügyfelekre és a bíróságokra nézve nem kötelezõek. Az adóbevallás, adóbefizetés rendjének ismertetésére fõként a gazdasági tevékenységet önállóan nem végzõ adózó állampolgárok körében van szükség, akár konkrét egyedi esetekben is. Nem elhanyagolható az a felvilágosító, tájékoztató tevékenység sem, amelyet az adóhatóság a hozzá intézett írásbeli kérdések megválaszolásával, esetenként a válaszok szakmai csoportok szerinti közzétételével végez. A fentieknél konkrétabb és zömében törvényben megfogalmazott tájékoztatási kötelezettség áll fenn az adóellenõrzés és a hatósági eljárás során. Ekkor már az adózó helyes adózásának ellenõrzése folyik, így jellegébõl adódóan a tájékoztatási kötelezettség sokkal szûkebb terjedelmû. Lényegében azokra a jogosítványokra és tilalmakra korlátozódik, amelyekkel az adózó az eljárás során élhet, illetve már nem élhet (pl. önellenõrzés) és figyelmeztetést jelent a törvényben meghatározott kötelezettségekre, jogorvoslati lehetõségekre. Bár a tájékoztatási kötelezettség alapelv, és mint ilyen, generális érvényû szabály, mégsem jelent mindenkire azonos mértéket. A törvény szerint a törvények megtartásához szükséges tájékoztatást kell megadni, adott esetben tehát különösen a gazdasági tevékenységet önállóan nem végzõ természetes személyek körében az adózót hivatalból, illetve a feltett kérdést meghaladóan is tájékoztatni kell jogairól, kötelezettségeirõl. Ugyanakkor a szükségesség azt is jelenti, hogy más és más terjedelmû, mélységû lehet a tájékoztatás attól függõen, hogy milyen az adózótól elvárható tájékozottság mértéke, illetve, hogy az adóhatóság magával az adózóval, vagy az adózó képviseletére jogosított szakképzett, szakértelemmel rendelkezõ személyekkel, szervezetekkel (pl. ügyvédi irodák, adótanácsadók) kapcsolatban tesz-e eleget tájékoztatási kötelezettségének. Mindezek mellett az adóhatóság természetesen nem adótanácsadói szervezet, nem kell felhívnia a figyelmet a legális adókikerülési lehetõségekre, és nem készíti (nem készítheti) el az adózó helyett az adóbevallást (kivéve az Art. 28. és 28/A. -ában, valamint az Szja tv ában szabályozott, az adóhatóság közremûködésével elkészülõ egyszerûsített bevallást), vagy egyéb elszámolásokat. Az adózóra vonatkozó jóhiszemû joggyakorlás elvének és a közremûködés követelményének elsõsorban az ellenõrzésnél, a tényállás tisztázása, a bizonyítás során kell érvényesülni, de természe-