JOGALKALMAZÁSOK A TÁRSASÁGI ADÓRÓL ÉS AZ OSZTALÉKADÓRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY EGYSÉGES SZERKEZETBEN, MAGYARÁZATOKKAL

Átírás

1 JOGALKALMAZÁSOK A TÁRSASÁGI ADÓRÓL ÉS AZ OSZTALÉKADÓRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY EGYSÉGES SZERKEZETBEN, MAGYARÁZATOKKAL 2011 Budapest, 2011

2 Szerzõk: Ácsné Molnár Judit dr. Balogh Dóra dr. Németh Nóra Szerkesztõ: dr. H.Nagy Dániel Lektor: Sinkáné dr. Csendes Ágnes Sorozatszerkesztõ: dr. Baté Zsuzsanna ISSN Az Tao.tv legutolsó figyelembe vett módosításának hatályba lépése: január 1. Kiadja a SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. Felelõs kiadó: dr. Bokor Pál a SALDO Zrt. vezérigazgatója A SALDO Kiadó az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztõk Egyesülésének tagja A Saldo Kiadó valamennyi kiadványa szerzõi jogvédelem alatt áll. E kiadvány bármely részének sokszorosítása, bármilyen adatrendszerben való tárolása (papír, elektronikus stb.) a kiadó elõzetes írásbeli engedélye nélkül tilos!

3 A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény egységes szerkezetben, magyarázatokkal 3 TARTALOMJEGYZÉK ELÕSZÓ...5 GYAKRABBAN HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEK ÉVI LXXXI. TÖRVÉNY A TÁRSASÁGI ADÓRÓL ÉS AZ OSZTALÉKADÓRÓL...7 ELSÕ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK...7 I. Fejezet...7 Alapelvek...7 A társasági adó alanya...13 Teljes körû és korlátozott adókötelezettség...17 Fogalmak...17 MÁSODIK RÉSZ - A TÁRSASÁGI ADÓ...55 II. Fejezet...55 A társasági adókötelezettség...55 A társasági adóalap megállapítása...57 Az adóalap megállapításakor csökkentõ jogcímek...64 Az adóalap megállapításakor növelõ jogcímek Az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a közhasznú, kiemelkedõen közhasznú szervezetként besorolt felsõokta Az iskolaszövetkezet adóalapja A kizárólag készfizetõ kezességvállalást folytató részvénytársaság adóalapja Az MRP adóalapja A közhasznú, a kiemelkedõen közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a szociális szövetkezet és a vízitársulat adóalapja A külföldi vállalkozó adóalapja A külföldi vállalkozó fióktelepének adóalapja A külföldi szervezet adóalapja Az ingatlannal rendelkezõ társaság tagjának adóalapja és az adó mértéke A társasági adóalap módosításának különös szabályai Veszteségelhatárolás Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítása AZ ADÓ MEGÁLLAPÍTÁSA III. Fejezet A társasági adó mértéke Adómentesség Beruházási adókedvezmények Térségi és egyéb adókedvezmények Kis- és középvállalkozások adókedvezménye Fejlesztési adókedvezmény...189

4 4 A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény egységes szerkezetben, magyarázatokkal Az adókedvezmények igénybevételének szabályai A fizetendõ adó ELJÁRÁSI ÉS ADÓELÕLEG FIZETÉSI SZABÁLYOK IV. Fejezet A külföldi szervezet adókötelezettségének teljesítése Az adóelõleg bevallásának és fizetésének szabályai HARMADIK RÉSZ - OSZTALÉKADÓ V. Fejezet NEGYEDIK RÉSZ - A KETTÕS ADÓZÁS ELKERÜLÉSE VI. Fejezet ÖTÖDIK RÉSZ - ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK VII. Fejezet Záró rendelkezések VIII. Fejezet számú melléklet az évi LXXXI. törvényhez Az értékcsökkenési leírás szabályairól számú melléklet az évi LXXXI. törvényhez Leírási kulcsok jegyzéke számú melléklet az évi LXXXI. törvényhez A költségek és ráfordítások elszámolhatóságának egyes szabályai számú melléklet az évi LXXXI. törvényhez számú melléklet az évi LXXXI. törvényhez A társasági adóalanynak nem minõsülõ szervezetek számú melléklet az évi LXXXI. törvényhez Alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, lakásszövetkezet, közhasznú, kiemelkedõen közhasznú nonprofit gazdasági társaság, szociális szövetkezet és felsõoktatási intézmény által végzett ke SZÁMÚ FÜGGELÉK EK-Szerzõdés cikke SZÁMÚ FÜGGELÉK Az európai unióról szóló szerzõdés és az Európai közösséget létrehozó szerzõdés SZÁMÚ FÜGGELÉK évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlõdésük támogatásáról (kivonatos közlés) TÁRGYMUTATÓ...288

5 A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény egységes szerkezetben, magyarázatokkal 5 ELÕSZÓ Tisztelt Olvasó! Ön A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény egységes szerkezetben, magyarázatokkal 2011 címû kiadványunkat tartja kezében. A kötetet szerzõ szakemberek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény paragrafusaihoz fûznek magyarázatokat. Az említett törvény a kihirdetése óta többször módosult, a kiadvány a szerkesztés idõpontjában hatályos rendelkezéseket tartalmazza. Valamennyi szerzõ a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársa. Személyük jelenti a garanciát arra, hogy a könyvet forgató gyakorlati szakemberek is konkrét válaszokat kapnak a kommentárokból a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény mindennapos használata során felmerülõ kérdéseikre. A kiadványban a félkövér bekezdések jelzik a törvény szövegét, a normál betûtípusok pedig a szakértõi kommentárokat. A január 1-jétõl hatályos változások félkövér dõlt jelzéssel szerepelnek. A tárgymutató a kiadvány végén található. A Saldo Kiadó elkészítette a könyv elektronikus változatát is, amely segítségével szabadon lehet keresni a tartalomban, illetve részben vagy egészben kinyomtatható a keresett szövegrész. Reméljük, a könyv elõsegíti az egységes jogértelmezést és jogalkalmazást. Budapest, április a Kiadó

6 6 A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény egységes szerkezetben, magyarázatokkal GYAKRABBAN HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEK Jogszabályok Tao. tv. Szja tv. Art. Eva tv. Szt. Gt. Ctv. Kszt. Kk. tv. Ptk. Áht. Mt. Szjt. Evtv. Sport mód. tv. Itv. Ctv. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény Az adózás rendjérõl szóló évi XCII. törvény Az egyszerûsített vállalkozói adóról szóló évi XLIII. törvény A számvitelrõl szóló évi C. törvény A gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény A közhasznú szervezetekrõl szóló évi CLVI. törvény A kis- és középvállalkozásokról, fejlõdésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény A Polgári Törvénykönyvrõl szóló évi IV. törvény Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény A Munka Törvénykönyvérõl szóló évi XXII. törvény A szerzõi jogról szóló évi LXXVI. törvény Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrõl szóló évi CXV. törvény A sporttal összefüggõ egyes törvények módosításáról szóló évi LXXXIII. törvény Az illetékekrõl szóló évi XCIII. törvény A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény

7 A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény egységes szerkezetben, magyarázatokkal ÉVI LXXXI. TÖRVÉNY A TÁRSASÁGI ADÓRÓL ÉS AZ OSZTALÉKADÓRÓL Az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a vállalkozások kedvezõ mûködési feltételeinek elõsegítése, továbbá az Európai Közösségekhez való társulásból eredõ szempontok érvényesítése érdekében az Országgyûlés a társasági adózás szabályairól a következõ törvényt alkotja: ELSÕ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. Fejezet Alapelvek 1. (1) A Magyar Köztársaságban a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményezõ gazdasági tevékenység (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) alapján e törvényben meghatározott társasági adó kötelezettségnek a közkiadásokhoz való hozzájárulás alkotmányos elõírására tekintettel e törvény rendelkezései szerint kell eleget tenni, figyelemmel az adózás rendjérõl szóló törvényben foglaltakra is. A társasági adó tárgya a vállalkozási tevékenység, amelynek fogalmát az adótörvény igen tágan határozza meg: a törvény alkalmazásában vállalkozási tevékenységnek minõsül minden jövedelemés vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményezõ gazdasági tevékenység. E tág meghatározás azt jelenti, hogy az adókötelezettség független attól, hogy az adóalany tevékenysége ténylegesen jövedelem- és vagyonszerzésre irányul, vagy csak véletlenül eredményezi a jövedelem, vagy a vagyon növekedését. Az adókötelezettség szintén független attól, hogy a tevékenység ténylegesen jövedelem-, vagy vagyonszerzéssel jár-e; elég, ha a tevékenységet ilyen célok vezérlik. Ugyanakkor bizonyos szervezetek (például alapítványok, társadalmi szervezetek) esetében a törvény kivételt tesz e szigorú szabály alól, és kimondja, hogy meghatározott feltételekkel szerzett bevételeik nem minõsülnek vállalkozási tevékenységbõl származó jövedelemnek. (2) Az adókötelezettséget, az adót befolyásoló, annak csökkenését eredményezõ szabály, adóelõny (adómentesség, adókedvezmény) annyiban alkalmazható, illetõleg érvényesíthetõ, amennyiben az annak alapjául szolgáló jogügylet, más hasonló cselekmény tartalma megvalósítja a szabály, az adóelõny célját. Az alkalmazhatóságot, illetõleg az érvényesíthetõséget annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. Ha a jogügylet tartalma alapján az állapítható meg, hogy annak célja csak adóelõny az egyik fél vagy a felek számára, akkor a jogügylet alapján elszámolt költség, ráfordítás, nem minõsül a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak, illetve adóelõny nem érvényesíthetõ. Az alapelv szerint olyan jogügylet esetében, amelynek kizárólagos célja adóelõny biztosítása az egyik szerzõdõ fél, vagy a szerzõdõ felek mindegyike számára, a jogügylet alapján elszámolt költség, ráfordítás nem minõsül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak, vagyis a társaságiadó-alap megállapítása során összege növeli az adózás elõtti eredményt.

8 8 A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény egységes szerkezetben, magyarázatokkal Ugyancsak ez a szabály akadályozza meg - ilyen, csak adóelõnyt célzó esetekben - az adó-, vagy adóalap-csökkentés igénybevételét. A Tao. tv. 1. (2) bekezdésben említett alapelv kapcsán 1093/B/1997. AB határozatában az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az említett alapelvet nem önmagában, hanem csak a tételes joganyagban meghatározott adómentességi, adókedvezmény szabályokkal összefüggésben kell és lehet értelmezni. Ennek oka, hogy joganyagunkban az alapelvek mindig a konkrét adójogviszonyokban érvényesülnek. Tekintettel arra, hogy az adókedvezmény (elõny) egyben mindig a fõszabály alóli kivételt jelent, az abban foglaltak fennállását értelemszerûen a kedvezmény jogosultjának, illetve az abban érdekeltnek kell bizonyítania. Az alapelv a rendeltetésszerû joggyakorlás követelményének kivetítése a társasági adóra. A rendeltetésszerû joggyakorlás elve az alanyi jogok gyakorlásának egyik legfontosabb határát jelenti az adójog területén (hasonlóan a polgári jogi jogviszonyokhoz). Az Art. 2. (1) bekezdése szerint az adótörvények alkalmazásában nem minõsül rendeltetésszerû joggyakorlásnak az olyan szerzõdés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése. Rendeltetésellenes joggyakorlásról akkor beszélünk, amikor a szerzõdés vagy más jogügylet létrehozásának célja nem a piacon elérhetõ gazdasági elõny, hanem kizárólag vagy döntõen a kölcsönös vagy egyoldalú adómegtakarítás, és közvetve az államháztartás valamely alrendszerének okozott kár. A rendeltetésszerû joggyakorlás követelményével ellentétes (csak adóelõnyt célzó) jogügylet esetében az adót az összes körülményre, különösen a rendeltetésszerû joggyakorlás esetén érvényesülõ adófizetési kötelezettségre figyelemmel ha az adó alapja így nem állapítható meg, becsléssel kell megállapítani. Az adókikerülési célú adóelõny igénybevétele esetén tehát a jogosulatlan elõny figyelmen kívül hagyásával kerül sor az adó megállapítására. Ugyanakkor ha a jogügylethez kapcsolódó adóelõny a jogügyletnek csupán az egyik célja, de döntõen más gazdasági indokok érvényesülnek benne, úgy nincs helye az Art. 2. szerinti beavatkozásnak. Jóllehet az adójogi normák társadalmi rendeltetésének megfelelõ magatartástól való eltérés nem szükségképpen színlelt vagy leplezett ügyletek formájában jelenik meg (valós szerzõdési akarat is állhat ezek mögött), mégis elmondható, hogy a rendeltetésellenes joggyakorlás jellemzõen olyan esetekben ölt testet, amikor az adott ügylet belsõ tartama és külsõ formája között adókikerülési célú ellentmondás található, azaz a rendeltetésszerû joggyakorlás alkalmazhatóságának és a szerzõdések tartalom szerinti minõsítésének feltételei gyakran egybeesnek. Ilyenkor a szerzõdést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minõsíteni. Ezen alapelv alapján az adóhatóság bizonyos szerzõdéseket a felek által meghatározottaktól eltérõ módon ítélhet meg, és állapíthatja meg adózási következményeit. Az Alkotmánybíróság 724/B/1994. számú határozatában ugyanakkor kimondja, hogy "Az adóügyi és a polgári jogi jogviszony (...) egymástól elválnak és az adóhatóság megállapítása nem hat ki a felek polgári jogi jogviszonyára. Az adóhatóság minõsítése kizárólag adóügyi szempontból releváns és az a közjogi jogviszonyban nem álló harmadik személyre (személyekre) kihatással nincs". Továbbá annak bizonyítása, hogy a jogügylet belsõ tartalma és külsõ formája között ellenmondás található, a jogalkalmazás során az adóhatóságra hárul. (3) Ha e törvény ugyanazon a ténybeli alapon többféle jogcímen írja elõ költség, ráfordítás figyelembevételét, az adózás elõtti eredmény csökkentését (növelését), adómentesség, adókedvezmény igénybevételét, azzal egy esetben lehet (kell) élni, kivéve, ha a törvény valamely rendelkezése kifejezetten utal a többszöri alkalmazásra. Az ugyanazon ténybeli alapon nyugvó szabályok kétszeres figyelembevételének tilalma alóli kivételt a Tao. tv. több helyen is tartalmaz, ezek a 18. (1) bekezdésében, a 22. (1), illetve (9)-(10) bekezdésében találhatók, jellemzõen többszörös kedvezményt biztosítva. A meghatározott beruházásokhoz kapcsolódó, a Tao. tv. 7. (1) bekezdés zs) pontjában és a 22/A. - ban biztosított két kedvezmény bár mindkettõ a tárgyi eszköz beszerzéséhez kapcsolódik egymás mel-