Beszédinformációs rendszerek órajegyzet BEVEZETÉS
|
|
- Viktória Gáspár
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1. BEVEZETÉS Átdolgozva: 008. február-április 1.1. Alapfogalmak Nyelv az emberi kommunikáció illetve az emberi gondolkodás legfontosabb eszköze. a nyelv elsődleges megnyilvánulási formája a beszéd (a beszéd az emberi kommunikációnak nem az egyetlen formája nem verbális kommunikáció) természetes körülmények között az emberi kommunikáció alapvető jellemzője a multimodalitás, de a beszéd az egyetlen olyan kommunikációs eszköz, mely önmagában is érthető, ezért a beszédnek az emberi kommunikációban kiemelt szerepe van A természetes beszédlánc Beszélő ember levegő (átviteli közeg) figyelő (hallgató) ember A visszacsatolás nagyon fontos Hallószerv Beszélőszervek Agy Beszélőszervek Hallószerv Agy Visszacsatolás a saját beszédprodukcióra - hangerő szabályozás - hibajavítás (megakadási jelenségek, hezitálás) - tartalmi ellenőrzés Ha nem működik a visszacsatolás, akkor a beszéd csonkulhat (pl. süketek) Beszédfeldolgozás (beszédtechnológia) A beszédfeldolgozás a természetes beszédlánc egy vagy több elemének mesterséges (gépi) feldolgozásával foglalkozik Primer alkalmazások beszédátvitel: időbeni vagy térbeli távolságon keresztül és mindezt hatékonyan (sávszélesség éhség). A 30-as években került napirendre az az igény, hogy a beszéd sávszélesség-igényét úgy csökkentsék, hogy a felismerhetősége ne vagy csak alig romoljon. Később ennek módja a digitalizálás és tömörítés (MPEG - Motion Picture Experts Group). beszédszintézis: a beszéd mesterséges előállítása. Célja, hogy géppel is lehessen hangüzenetet átadni, szöveget automatikusan felolvasni (telefonos üzenetátadók, információs rendszerek, pályaudvari tájékoztatók, beszélő autók stb.). 1
2 Orvosi alkalmazása is lehet. Újfajta hallásvizsgálati eljárást dolgoztak ki ( ). Beszédsérültek rehabilitációjában is használható a gépi beszéd alkalmazása. Lényeges terölet a vakok és gyengénlátók támogatása, illetve a beszédsérültek segítése beszédkommunikátor kézi készülékkel. beszédfelismerés beszélő azonosítás: beléptető rendszereknél alkalmazzák, egy előre bemondott mondat alapján azonosítják a beszélőt beszélő felismerés: nagy adattárakban beszédmintákat tárolnak, a rendszernek ez alapján kell felismernie, hogy ki a beszélő, vagy esetleg nincs is rá vonatkozó információ az adatbázisban beszédkorrektor: például a beszéd vizualizálása, hogy a süket ember is megtanulhasson beszélni beszédmanipuláció: pl. megváltoztatni a beszéd sebességét úgy, hogy a hangmagasság (és hangszín) változatlan maradjon ember-gép kapcsolatok megváltozása: a kezelés és szemlélésen keresztül megvalósuló hagyományos ember-gép kapcsolatot felváltja a verbális ember-gép kapcsolat beszédinformációs rendszerek: a beszédfeldolgozás az információs rendszerek belső, inherens részévé válik (pl. bemondott telefonszám alapján működő tudakozó) Történeti áttekintés 1791 Kempelen könyve és beszédkeltő gépe (rekonstruált, működő változat: MTA Nyelvt. Int.) 1876 Bell telefon 1893 Puskás Tivadar telefon hírmondó 1916 Bánó Miklós szövegfelolvasó szabadalom 1938 Reeves PCM elv kidolgozása 1939 VODER első elektronikus beszédkeltő angol nyelvre Békési György Nobel díj HUNGAROVOX magyar szövegfelolvasó (MTA Nyelvtudományi Intézet) 1999 Profivox magyar szövegfelolvasó szoftver (BME TMIT) 1.. A hang fizikai leírása a hangot le lehet írni nyomással (p) illetve térfogatsebességgel (v) P 0 szinten lévő nyomás (1 atm) és ezen picurka longitudinális hullámok keletkeznek P = P 0 +p(t) P eff = ( P0 + p( t) dt a hang a levegő nyomásváltozása, a levegőben longitudinális hullámként terjed (a térfogatrészek mozognak) p kg normális viszonyok között: = 410, ha síkhullámnak tekinthető v m s c = fλ = 340m/s W a hang energiát visz magával (intenzitása van), [ I ] = területegységen időegység alatt m áthaladó energia a hangnyomásszint (akusztikai decibel, intenzitásszint), p I L = 0 lg db = 10 lg db ahol lg a 10-es alapú logaritmus Pa 10 W 1.3. Hallás Hallószervek: fülkagyló, külső fülcsatorna (3000Hz rezonanciafrekvencia), dobhártya, halócsontok (kalapács, üllő, kengyel), belső fül
3 3
4 A belső fülhöz, a hallócsontokhoz csatlakozik (kengyel, így veszi át a mechanikai hullámokat) egy tömlőcske (auditoria tube), amely folyadékkal van kitöltve. Ennek közepén van az alapmembrán, mely hang hatására rezgésbe jön. A membránon 3 sor ún. szőrsejt (kb db) helyezkedik el, ezen sejt végéhez idegek csatlakoznak, melyek közvetlenül az agyba mennek. Egy-egy ideg több ilyen szőrsejttel is kapcsolatban lehet. A szőrsejtek hozzáérnek a corti-szerv hártyájához, így a mozgás hatására elektromos kisülések keletkeznek, amely az idegpályákon továbbterjed. Az elektromos kisülés helye arra jellemző, hogy milyen frekvenciájú hangot hallottunk. Tiszta szinuszos hangoknál az ovális ablaktól való távolság számítható. A hang intenziátsát az elektromos impulzusok sűrűsége (frekvenciája) mutatja. A hallás során az agyból is jönnek jelek gátló jelek. Ezek teszik az ember frekvenciameghatározó képességét ilyen pontossá (a legjobban gerjesztett sejtek környezete blokkolódik). 4
5 ovális ablak kerek ablak 0 khz 0 Hz A hallószervből jövő idegek nem közvetlenül mennek az agykéreg azon területére, ahol a hallásérzet keletkezik (mint pl. a szemidegeknél), hanem 5 központon keresztül. A hallásmechanizmus a legbonyolultabb az emberi érzékelések között, utánzására egyelőre semmi esély A hallás pszichofizikai (pszichoakusztikai) jellemzői A hangjelenséggel kapcsolatos mérhető, fizikai mértékek és a hangérzet között nincs 1-1 értelmű megfeleltetés. fizikai intenzitás spektrum frekvencia hangérzet hangosságérzet hangszín hangmagasság Azonos hangosságú (phon) görbék Ezeket tiszta, szinuszos hangokra vizsgálják. Az n-phon az a görbe, amelyet az emberek statisztikailag azonos erősségűnek hallanak és 1kHz-en n db az erőssége. 5
6 db 140 fájdalomküszöb hallásküszöb mértékegység a [phon] = hangosság szint a phon elég jól megadja a hangosságérzetet, de nem teljesen (pl. 30 phon mennyivel kevesebb, mint 40 phon?) Hangosságérzet általában son-ban adják meg megmutatja, hogy két phon-ban mért hangosságérzet aránya mekkora egységnek a 40 phon-t tekintik: 40 phon = 1 son, 50 phon = son, 60 phon=4 son, 70 phon = 8 phon, és így tovább duplázódik A son értékek összegezhetők (1 son + 1 son = son) 6
7 Egy hang phon-ban mért hangossága megegyezik a vele azonos hangosságúnak észlelt 1000Hz-es szinusz hang db-ben mért hangnyomás szintjével Kritikus sávok alkalmazzunk egy keskenysávú fehérzaj-gerjesztést (ennek intenzitása a görbe alatt lévő terület) a következő vizsgáló jel legyen szélesebb spektrumú, de ugyanolyan intenzitású bizonyos spektrumszélesség fölött a hangosságérzet nő annak ellenére, hogy a kibocsátott zaj intenzitása nem változik kritikus sávnak 1 azt nevezzük, amelyen belül a hangosságérzet nem érzékeny a sávszélességre. a kritikus sávokat kísérlettel határozták meg. A kritikus sávok sávszélessége a frekvencia növekedésével nő (B=100 Hz-től 3500 Hz-ig). A beszéd frekvenciasávja ( Hz) 4 kritikus sávval lefedhető. bark (Zwicker) skála: két frekvencia különbségét pszicho-akusztikai szempontból megmutató skála; a különbség jellemzője, hogy hányszor lehet felmérni a kritikus sávszélességet. Például a 150Hz-1000Hz-es frekvencia tartományban 8 kritikus sáv van, ez tehát 8 bark távolság Elfedés a frekvenciatartományban elfedő hangjelenség: 1000Hz-en megszólaltatunk egy nagy intenzitású hangot, és a kritikus sávszélességen belül szóló kisebb intenzitású hangokat a fülünk nem érzékeli pl. f = 1000 Hz, f = 160 Hz, L = 80 db esetén a 1010Hz-en 40 db intenzitással szóló hangot nem érzékeljük tehát ha van elfedő hang, akkor a többi hang számára a hallásküszöb megemelkedik ezek az elfedési görbék alacsony frekvenciákon keskenyebbek, magasabb frekvenciákon pedig szélesebbek ezeket a tulajdonságokat hangtömörítésnél alkalmazzák elsősorban 1 1 Kitérő: A spektrálsűrűség Tekintsük véletlenszerű függvénysokaság egy elemét (ilyen módon sok mindent érdemes modellezni, pl. emberi beszédet, zajt, stb.). Ezt a sokaságot sztochasztikus folyamatnak nevezzük. Jelöljük a sztochasztikus folyamatot ξ t -vel, ennek egy elemét x a (t)-vel, s ξ (f)-fel pedig ennek a sztochasztikus folyamatnak a Fourier transzformáltját. A x a (t)-t rávezetve egy keskenysávú szűrőre (f a és f b között) mérjük a folyamat teljesítményét. A ξ(t)-sztochasztikus folyamat spektrálsűrűsége megmutatja, hogy f a f b tartományban ennek a sztochasztikus folyamatnak mennyi a teljesítménye. fb P ({ f a, f b}) = sξ ( f ) df fa 7
8 Elfedés az időtartományban ha van egy nagyobb intenzitású hangjelenség, akkor ha ennél kicsit kisebb intenzitású megszólal, nem vesszük észre ha befejeződik a hangjelenség, a következő megjelenését nem azonnal vesszük észre, a fülnek van egy kis tehetetlensége ez akár 150ms is lehet a fenti jelenség visszafelé is működik, csak sokkal kisebb időértékkel 0ms Irányérzékenység kisfrekvenciákon az irányérzékenység a két fülbe érkező jel közötti fáziskülönbségből adódik nagyobb frekvenciákon az irányérzékenység az intenzitáskülönbségen alapul Frekvencia idő felbontóképesség Kérdés: milyen hibával ( f) találjuk el a t ideig tartó hang frekvenciáját? f := σ Harkevics és Gábor Dénes bebizonyították, hogy lineáris rendszerekben f* t 1. Ugyanezt a fül kb Hz-ig jobban csinálja, noha különböző maszkolási jelenségekkel becsapható, de azért nem annyira, mint a szem (pl. a szem számára RGB-ből gyakorlatilag minden szín kikeverhető) 1.5. A beszéd nyelvi szerkezete A hangot kétféle szinten vizsgáljuk: akusztikai szinten: valamilyen hanghullám agyi szint: képesek vagyunk ezeket valamiféle diszkrét elemek (hangok) sorozatára bontani (ezen diszkrét elemek a beszédhangok, melyeket a hallás során az ember érzékelni és megkülönböztetni képes) Lehetséges hierarchiaszintek: beszédhang szótag szó mondatrész mondat szöveg ezek nem mindegyike precízen meghatározott egy diszkrét beszédhang megszámlálhatatlanul sokalakú időfüggvényből absztrahálódik intraindividuális: ugyanazon ember ugyanazt a hangot kétszer egymás után nem ugyanolyan hullámformával realizálja interindividuális: két különböző ember ugyanazt a hangot csak nagyjából ejti ugyanúgy A beszéd (nyelvek) úgy alakult(ak) ki, hogy ritkák az átlapolódások. Nem használja ki az összes lehetséges hullámformát (redundáns) 8
9 Artikulációs (akusztikai) bázisnak nevezzük a beszédkeltés folyamán használt elemi folyamatokat, és percepciós bázisnak hívjuk a beszéd megértése folyamán használt elemi folyamatokat Fonetikai megfontolások fonéma készlet elemeknek olyan minimális számosságú halmaza, amelyből minden közlemény jelentéshelyesen, de csak egyféleképpen állítható elő agyi szinten, vagyis ha egy közleményben egy fonémát kicserélünk, akkor megváltozik a közlemény értelme vagy elveszíti értelmét. allofonok egyazon fonéma különböző akusztikai megjelenései (változatok). például a magyarban a nyílt és a zárt e megkülönböztethető (akusztikailag), de egy fonémaként használja a nyelv. harang szóban az ng-t egy hangnak ejtjük, nem külön n és g egymásutánjaként, de ez a hang nem külön fonéma összeállították a magyar nyelv fonémakészletének használati gyakoriságát, a leggyakoribb az e (eke) és legritkábban használt a h hang Az írás és a beszéd kapcsolata sok nyelvet karakterekkel írnak le, de léteznek olyan karakterek, amelyek szimbólumok (pl. 1, #) ortografikus karakterek: azok a karakterek, amelyeket hangként ki tudunk ejteni graféma a hangot leíró betűk csoportját képviselő egység, pl. az egész szóban az sz hang egy graféma szöveg leírásakor ortografikus karaktereket használunk, de ha a jelentésig el akarunk jutni, akkor a graféma-konverziót meg kell tenni. Ezek már fonémákkal írhatók le. fonetikus leírások: a hangzást is megpróbáljuk leírni IPA átírás ASCII karakterekkel nem írhatók le SAMPA a 7 bites ASCII karakterekkel leírhatók a hangok átmenetekkel kapcsolódnak egymáshoz (ez az artikuláció folyamatosságából ered). A hangármenet a folyamatos beszéd egyik legfontosabb építőeleme A hangképzés A tüdő energiát szolgáltat, levegőt pumpál a légcsőbe. A gégében elhelyezkedő hangszalagokat a hangképzés során vagy használjuk, vagy nem. A levegő a gégéből a garatüregen keresztül a szájilletve az orrüregbe jut. A szájüregben a nyelv, fogak, ajkak is részt vehetnek a hangképzésben. A hangszalagoktól felfelé eső rész, mely részt vesz a hangképzésben az ún. vokális traktus (üregrendszer, toldalékcső). 9
10 Alapvetően három emberi hangkeltési mechanizmus van (zönge, zaj vagyis turbulens áramlás és túlnyomásból eredő lökéshullám Zönge Mi a zönge? A hangszalagok segítségével létrejövő, kváziperiodikus levegőlökések sorozata. A nyomásváltozás időfüggvénye háromszöghöz hasonlít. a hangszalagokat tulajdonképpen két rostos, izmos hártya alkotja, melyeket a kannaporcok mozgatnak (összeszoríthatók, szétnyithatók). A kannaporcokat izmok mozgatják. ha az izmok összeszorítják a két hangszalagot, akkor a levegő útját elzárják a száj felé a zönge képződése: a tüdőből kipréselt levegő a hangszalagok előtt túlnyomást hoz létre (mivel útja el van zárva) kb. 3-4cm vízoszlop nyomásának megfelelő, melynek hatására az összezárt hangszalagok rövid időre szétfeszülnek (az idő a túlnyomástól és az összezáró izmok feszítő erejétől függ). Ennek következtében a túlnyomás lecsökken és a hártya ismét visszazár. A folyamat így ismétlődik. Az eredmény: kvázi-periodikus levegőlökések sorozata. Ez a zönge hang (a periódusideje férfiak esetében 8-1 ms, nőknél 4-7 ms) Turbulens áramlás szignifikáns szűkületeket képezünk a vokális traktusban (pl. az f, s hangok képzésénél) a levegőrészecskék a szűkületet elhagyva véletlenszerűen leszakadoznak 11 Léteznek más hangképzési mechanizmusok is (pl. csettintés Afrikai törzseknél), de mi nem használjuk őket. Valószínűleg a hangképzési mechanizmusok és maguknak a hangoknak is a nyelvben lévő előfordulása attól függ, hogy az adott nyelv milyen körülmények között alakult ki (zajviszonyok, stb.) 10
11 az, hogy a hang hogyan hangzik attól is függ, hogy hol a résképzés helye és milyen csatorna szakasz van utána Lökéshullám Vannak olyan beszédhangok (zárhangok), amelyek zárrészből és lökéshullámból állnak. A zár lényege, hogy miközben a levegőt préseljük ki a tüdőből, a vokális traktusban (nem a hangszalagokkal) zárat képezünk (például összezárjuk a két ajkunkat). A zár tartama alatt a levegőnyomás növekszik a vokális traktusban. Ha a zárat feloldjuk, ez a levegő kitódul és lökéshullám keletkezik. Mind a zárszakasz, mind a lökéshullám fontos kelléke a beszédnek (egymás nélkül nem léteznek). A zárszakasz és a lökéshullám formáit a hangszalagok szintjén való történések határozzák meg Kétfajta állapot lehetséges: zöngés illetve zöngétlen. A zár lehet zöngétlen, amikor is nincs hangszalagrezgés a zár tartama alatt. Ezt nevezik a hang néma fázisának (nincs hang ez idő alatt, csend van) A zár lehet zöngés, amikor is a hangszalagok rezegnek a zár tartama alatt. Ezt nevezik a hang fojtott zönge szakaszának (zöngés, kis intenzitású zöngehang van jelen a zár alatt) A zárfelpattanás (lökéshullám) lehet zöngétlen, amikor is nincs hangszalagrezgés a zár tartama alatt. (p, t, k, ty hangoknál). A lökéshullám ideje 5-50 ms lehet hangtól függően. A zárfelpattanás (lökéshullám) lehet zöngés, amikor is a hangszalagok rezegnek a zár tartama alatt (b, d, g, gy hangoknál). A lökéshullám ideje 5-50 ms lehet hangtól függően A beszédhangok osztályozása magánhangzók: a, á, e, é,i, o, ö, u, ü (a hangokat a betűjelükkel jelöljük!) mássalhangzók zöngés felpattanó zárhangok (explozívák, plozívák, voiced stops): b, d, g, gy zöngétlen felpattanó zárhangok (explozívák, plozívák, voiceles stops): p, t, k, ty réshangok (frikatívák): zöngések j, v, z, zs; zöngétlenek h, f, sz, s zár-réshangok (affrikáták): zöngések dz, dzs; zöngétlenek c, cs nazálisok: m,n, ny likvida: l pergő: r Megjegyezzük, hogy néhány magyar beszédhangnak több variánsa is van. A h hang esetében: - zöngés h két magánhangzó között nahát; - speciális zöngétlen h technika, doh A j hang esetében: - zöngétlen j bizonyos mássalhangzó torlódásokban lépj ki, hívj fel Az n hang esetében: - g és k hangok előtti helyzetben hangos, minket 11
12 1.8. Spektrális módszerek Periodikus jelek Fourier sor f(t) = f (t + kt 0 ), k Z f ( t) = c 0 + π cn cos( nω0t + φ n ), Ω 0 = n= 1 T0 egy jel spektrumán azt értjük, hogy adott frekvencián milyen amplitúdójú és fázisú az adott jel. Tehát a spektrumot a {nω 0, c n, φ n } hármas határozza meg. az időben periodikus jelek vonalas spektrumúak a Fourier sor komplex alakja: e jx e jx + cos( x) = f ( t) = c0 + bevezetve az alábbi jelöléseket: C 0 = c 0, C n n= n= 1 cn cn jφ e n * = és cn jφ C e n n = C n = jnω0 t jnω0t f ( t) =, ahol C = f ( t) dt C ne n t1+ T0 egy általános vonalas spektrumú jel Fourier-sora jω t ( t = D n e n, ahol n= f ) Ω Ω n m t1 e e jφ irracionális is lehet. n e jnω t 0 cn + e jφ n e jnω t Egyszeri folyamat Fourier-integrál e jωt F( ω ) = f ( t) dt = F{f(t)} 1
13 Jelentése: kontinum sok szinuszos hullám összege. Ez egy komplex függvény abszolutértékkel és arkusszal. az időfüggvényt az inverz-fourier transzformációval állíthatjuk elő 1 f ( t) = F( ω) e jωt dw π fontos paraméter még a jel fajlagos energiája és teljesítménye: E = f ( t) dt illetve 1 P = lim T T T f T ( t) dt azért fajlagos, mert megfelelő konstanssal szorozva energiát illetve teljesítményt kapunk periodikus jelek esetében E = és P véges, egyszeri folyamatoknál E véges és P = Lineáris rendszerek hatása az átvitt jelre a mínusz végtelentől végtelenig való integrálás probléma, hiszen akkor meg kell várni, amíg a teljes folyamat lejátszódik, erre viszont nincs mindig lehetőségünk a teljes folyamatot kiablakozzuk: az időfüggvényt megszorozzuk a t1 időpillanatokra eltolt ablakfüggvénnyel F w (ω,t 1 ) = F{f(t)*a(t,t 1 )}, kérdés, hogy mennyire rontja el az ablakolás a spektrumot F w (ω,t) = F(ω) A(ω,t 1 ) legyakrabban az ún. Hamming-ablakot használják mert ennek spektrumában a főmaximum és a második maximum között 50 db erősítéskülönbség van, tehát a távoli frekvenciákat a konvolúcióban ez az ablakolás gyakorlatilag nem veszi figyelembe. t Hamming-ablak:, a( t) = cos π T a digitális jelfeldolgozás során DFT-ket (Discrete Fourier Transform) alkalmazunk, általában a DFT-nek egy gyorsan elvégezhető módszere az ún. FFT-t (Fast Fourier Transform) spektrogram: gördülő spektrumot tekintve (idő frekvencia sík) ahol a spektrum értéke nagy, ott erősen befeketítjük, a beszédben a spektrális viszonyok az idő függvényében változnak az 1900-as évek közepén az ún. szonagráfot alkalmazták, amely ezt a gördülő spektrumot közelítette (a közelített ábra a szonagram, spektrogram). Ma már számos szoftverrel könnyen előállítható Beszédhangok finom szerkezete Hosszan tartható zöngés hangok olyan hangok, amelyekben a zöngén kívül nincs más hangkeltési mechanizmus és artikulációjuk egy konfigurációból áll (magánhangzók, továbbá a j, az l hang) a zöngét az időtartományban közel háromszög alakú térfogatsebességgel ábrázoljuk a hangképzés során keletkező beszédhang kvázi-periodikus, ezért Fourier-sorba fejthető (gazdag felharmonikus tartalommal rendelkezik) pl. a telefon átviteli sávja: Hz. A magánhangzókat jól átviszi. ha az alapharmonikus (f 0 ) nincs benne az átvitt jelben, a fül akkor is képes azt kiérezni, mert a felharmonikus tár igen gazdag a vokális traktuson keresztül a hang a száj illetve orrüregen keresztül távozik. Az orrüreg minden hangra hatást gyakorol direkt, illetve indirekt módon. Ezt úgy modellezhetjük, hogy a vokális traktusnak van egy átviteli függvénye: V(ω) létezik egy ún. sugárzás (radiációs) ellenállás: R(ω), ahogy a szájból eltávozik a hang, a magas frekvenciákat kiemeli (6 db/okt.) 13
14 R(ω)*V(ω) a zönge által keltett hangot formálja P(ω) ezen hang spektrális megjelenése a vonalas spektrumra illeszthető burkológörbe maximumhelyeit formánsoknak nevezzük (F 1, F, F n formáns frekvenciák). A formánsok értéke határozza meg (formálja meg) a hangot. a hosszan tartható zöngés hangok formáns struktúrával rendelkeznek hogyan értelmezzük a burkológörbét: minden spektrumvonalra ültessünk egy sin x x függvényt. Az adott helyen a függvény értéke legyen a spektrumvonal magassága és a hullámátmenetek F 0 távolságban legyenek (ahol F 0 az alapharmonikus frekvenciája) Magánhangzók csoportja a magánhangzókat két formáns közelítőleg, három formáns szinte teljes biztonsággal megkülönbözteti egymástól, érzeti szempontból leglényegesebbek a formánsfrekvenciák. A formánsok amplitúdóit (A 1.. A n) az első formánséra (A 1 ) szokták normálni) a helyi maximumok alatt 3 db-lel meghúzott vonal és a burkológörbe metszéspontja jelöli ki B 1, B, B n formánsok sávszélességét. a magánhangzókat F 1 -F síkon szoktuk ábrázolni a nők F 1 -ben és F -ben is magasabb területre kerülnek, mint a férfiak, további jellegzetes különbség a nők és a férfiak beszéde között, hogy a vonalas spektrum pálcikáit a férfiaknál kb.100 Hz, a nőknél kb. 00 Hz választja el egymástól (ezért pl. a nők magas hangon nem tudják az u hangot kiénekelni, mivel nem képezhető az u F1 formánsa, ami 300 Hz körüli) további érdekesség, hogy a magánhangzók magassági osztályát (mély-magas) az F értéke és nem pedig F 1 határozza meg 1 a magánhangzók hossza széles skálán mozog (0ms 00 ms); egy hang hossza függ a környezetétől, a szóban elfoglalt helyzetétől, a szó hosszától, a mondatban elfoglalt helyzetétől, a mondat hosszától, a produkciótól (spontán, olvasott), a témától (hírek, mese, hirdetés stb. A magyar magánhangzó átlagos hossza 85 ms, a rövideké 78 ms, a hosszúaké 110 ms 1 Tehát pl. az u hang F 1 frekvenciája nagyobb, mint ugyanazon hangmagasságban lévő i-é, de az F már az i-nél magasabb. 14
15 Nazálisok Hz környékén van az F1, de magasabb frekvenciákon nincsenek formánsok kisebb az energiájuk, mint a magánhangzóknak Likvida van formáns struktúrája (magánhangzó szerű) kisebb az energiájuk, mint a magánhangzóknak Réshangok Gerjesztésük lehet zöngés (j ), lehet zaj (s, sz) és lehet vegyes (v, z, zs). Lényeges, hogy a sz hang hangzását meghatározó frekvenciagócok 5 khz felett vannak (ezért pl. telefonban ezek a hangok torzulnak, az sz, c hangok nemigen hallhatók) a zöngés réshangoknál, akkor erre a zajkomponensre szuperponálódik egy formáns szerkezetű vonalas spektrum Összetett szerkezetű beszédhangok a zárhangok és zár-rés hangok szerkezete összetett, a hang két jól elkülöníthető részből tevődik össze (zárszakasz és az azt követő rész) Felpattanó zárhangok általános szerkezetük: zárszakasz + zárfelpattanás. Kétfajta zárszakasz lehetséges. zárszakasz = néma fázis, amikor a zárszakaszban nincs hang (csend szakasz). Ilyen zárszakaszuk van a zöngétlen zárhangoknak (p, t, k, ty). A néma fázis ms-os. zárszakasz = fojtott zönge, amikor a zárszakaszban a hangszalagok rezegnek, és ez képezi a fojtott zöngét. Mivel nincs levegőkiáramlás a szájból, a fojtott zöngének nincsenek formánsai, csupán az alapharmonikus dominál. Ilyen zárszakaszuk van a zöngés zárhangoknak (b, d, g, gy). A fojtott zönge ms-os, az intenzitása sokkal kisebb, mint a magánhangzóé. a hang hosszítása a zárszakasz hosszabbításával történik. 15
16 A zárfelpattanás akkor jön létre, amikor a zárat feloldjuk. Ez igen rövid idő alatt jön létre (5-40 ms hangtól függően). A zárfelpattanás zörejes komponenseket tartalmaz, ha a zárszakasz néma fázisú, formánsokat tartalmaz, ha a zárszakasz fojtott zöngéjű. A zörejes zárfelpattanás jellemzésére szolgál a VOT (Voice Onset Time) paraméter, amelyik megmondja, hogy a zár felpattanása és a következő magánhangzó első periódusa között mennyi idő telik el (mikor történik meg a gerjesztésváltás) Zár-rés hangok (affrikáták) általános szerkezetük: zárszakasz + réshang szakasz. A zárszakasz kétféle lehet zárszakasz = néma fázis, amikor a zárszakaszban nincs hang (csend szakasz). Ilyen zárszakaszuk van a zöngétlen zár-rés hangoknak (c, cs). A néma fázis ms-os. zárszakasz = fojtott zönge, amikor a zárszakaszban a hangszalagok rezegnek, és ez képezi a fojtott zöngét. Mivel nincs levegőkiáramlás a szájból, a fojtott zöngének nincsenek formánsai, csupán az alapharmonikus dominál. Ilyen zárszakaszuk van a zöngés zárhangoknak (b, d, g, gy). A fojtott zönge ms-os, az intenzitása sokkal kisebb, mint a magánhangzóé. a hang hosszítása a zárszakasz hosszabbításával történik. a réshang szakaszban hasonló hangot hozunk létre, mint a réshangoknál, csak az időtartama rövidebb Hangámenetek az ember a beszélőszerveit nem tudja ugrásszerűen változtatni, az artikulációs szervek folyamatos mozgást végeznek. Ezért a létrejövő akusztikus jelben is (beszéd közben) átmeneteket képezünk a hangok között (minden hangkapcsolatra a rá jellemzőt) A hangátmeneti szakaszban a formánsok mozognak (a formánsok mozgása hatással van a hang energiájára is, ha távolodnak egymástól, akkor csökkenhet, ha közelednek egymáshoz, akkor nőhet) A hangátmenetekre való hajlam a hangtól függ (vannak olyan hangok, amelyek a maguk képére kényszerítik a megelőző/követő hangot (gy,ty,ny,j), vannak olyanok, amelyek kölcsönösen hatnak egymásra) a hangátmeneteket alapvetően a szomszédos hangok határozzák meg (ritkán a szomszéd után elhelyezkedő hangok is hatással vannak a kiejtett hangra) tipikus vizsgált kombinációk: CV, VC, CVC, VCV 1 1 C: consonant (mássalhangzó), V: vowel (magánhangzó) 16
17 Locus A locus a mássalhangzó képzési helyére jellemző F érték a frekvencia tengelyen. Meghatározása: ha a C után ejtett magánhangzók hangátmeneti részében az F mozgását visszafelé (a C felé) meghosszabbítjuk és a CV csatlakozási ponton megmérjük, akkor ez a frekvenciaérték lesz a mássalhangzóra jellemző locus frekvencia. A locus frekvencia lehet stabil (mindig közel ugyanaz az érték pl. a palatális hangoknál), de változhat is (csúszkál a frekvencia tengelyen a V függvényében (ilyen a g, k hangok locusa) A folyamatos beszéd prozódiai szerkezete Hangsúly a hangsúlyozásnál a beszélő nyomatékot tesz a hangsúlyozott szótagra. Fizikai paraméterekkel ez a nyomatékképzés három elemmel jellemezhető (Fo emelés, intenzitás emelés, hangidőtartam nyújtás) Dallam F 0 (t), a zönge alapfrekvenciájának a változása az időben A dallam változását szó szinten érzékeljük Intenzitás rövid idejű energia (a jel által hordozott energia egy ún. kiablakolt energia) ugyanazt a magánhangzót egy kérdő mondatban más intenzitással ejtjük, mint egy kijelentő mondatban 1 Létezik mikrointonáció is (ez egy hangon belüli alapfrekvencia-változás) 17
18 Ritmus a folyamatos beszédben a hangsor különböző részein változtatjuk az artikulációs sebességet (a hangokat hol gyorsabban, hol lassabban ejtjük). A hangidőtartamok változása ilyenkor 10-0 %- on belül mozog. a nyújtásokat a hosszan tartható hangoknál legfőképpen a tiszta fázis hosszával szabályozzuk, az összetett hangoknál a zárszakasz hosszának változtatásával Statisztikai jellemzők a beszédet stacionárius sztochasztikus folyamatként kezeljük tetszőleges helyen kiválasztott valószínűségi változó sűrűségfüggvényével tökéletesen jellemezhető egy stacionárius sztochasztikus folyamat, ez az ún. amplitúdóeloszlás normáljuk ezt a sűrűségfüggvényt a saját szórására a beszédben kb. 30 db dinamikakülönbség van jelen (a hangerőben is lehet ugyanennyi) σ szórás a hangerőre jellemző ugyanezt a folyamatot a frekvenciatartományban vizsgálva a spektrálsűrűség írja le jól s( f ) 10lg, ahol s(f) a spektrálsűrűség a kérdéses frekvencián, s(f r ) pedig a s( f r ) spektrálsűrűség a referenciafrekvencián 18
A beszéd. Segédlet a Kommunikáció-akusztika tanulásához
A beszéd Segédlet a Kommunikáció-akusztika tanulásához Bevezetés Nyelv: az emberi társadalom egyedei közötti kommunikáció az egyed gondolkodásának legfőbb eszköze Beszéd: a nyelv elsődleges megnyilvánulása
RészletesebbenAkusztikai mérések SztahóDávid
Akusztikai mérések SztahóDávid sztaho@tmit.bme.hu http://alpha.tmit.bme.hu/speech http://berber.tmit.bme.hu/oktatas/gyak02.ppt Tartalom Akusztikai produktum Gerjesztés típus Vokális traktus Sugárzási ellenállás
RészletesebbenBeszédinformációs rendszerek
Beszédinformációs rendszerek Beszédkeltés gyakorlat A gyakorlatot előkészítették: Dr. Olaszy Gábor Dr. Németh Géza email: [olaszy, nemeth]@tmit.bme.hu A gyakorlat anyaga Az emberi beszédkeltésről általában
Részletesebben2. Az emberi hallásról
2. Az emberi hallásról Élettani folyamat. Valamilyen vivőközegben terjedő hanghullámok hatására, az élőlényben szubjektív hangérzet jön létre. A hangérzékelés részben fizikai, részben fiziológiai folyamat.
Részletesebben1. A hang, mint akusztikus jel
1. A hang, mint akusztikus jel Mechanikai rezgés - csak anyagi közegben terjed. A levegő molekuláinak a hangforrástól kiinduló, egyre csillapodva tovaterjedő mechanikai rezgése. Nemcsak levegőben, hanem
RészletesebbenZaj- és rezgés. Törvényszerűségek
Zaj- és rezgés Törvényszerűségek A hang valamilyen közegben létrejövő rezgés. A vivőközeg szerint megkülönböztetünk: léghangot (a vivőközeg gáz, leggyakrabban levegő); folyadékhangot (a vivőközeg folyadék,
RészletesebbenA hang mint mechanikai hullám
A hang mint mechanikai hullám I. Célkitűzés Hullámok alapvető jellemzőinek megismerése. A hanghullám fizikai tulajdonságai és a hangérzet közötti összefüggések bemutatása. Fourier-transzformáció alapjainak
RészletesebbenBeszédhangok és spektrális jellemzésük
Beszédhangok és spektrális jellemzésük Beszédinformációs rendszerek, 2. gyakorlat Sztahó Dávid Tulics Miklós Gábriel Tündik Máté Ákos sztaho@tmit.bme.hu tulics@tmit.bme.hu tundik@tmit.bme.hu 1 1. feladat
RészletesebbenBevezetés a nyelvtudományba Fonetika
Bevezetés a nyelvtudományba Fonetika Beszéd - két vagy több ember között zajlik - a nyelvhasználat hangzó formája - két része van: - beszédprodukció - beszédfeldolgozás - tanulmányozásához szükséges: -
RészletesebbenA beszédképzés szervei
A beszédképzés szervei MI kell hozzá? sas sás Kempelen beszélőgépe mama papa baba haha Jó napot! Kempelen egyik legnagyobb felismerése: a hangokat nem elszigetelten ejtjük! https://www.youtube.com/watch?v=zlk5bfuv6oo
RészletesebbenA beszédhang felfedezése. A hangok jelölése a fonetikában
2. témat A hangtan irányai, fajai Olvasnivaló: Bolla Kálmán: A leíró hangtan vázlata. Fejezetek a magyar leíró hangtanból. Szerk. Bolla Kálmán. Bp., 1982. 13 23. A beszédhang felfedezése a hang nem természetes
RészletesebbenA hangtan irányai, fajai Olvasnivaló: Bolla Kálmán: A leíró hangtan vázlata. Fejezetek a magyar leíró hangtanból. Szerk. Bolla Kálmán. Bp., 1982.
2. témat A hangtan irányai, fajai Olvasnivaló: Bolla Kálmán: A leíró hangtan vázlata. Fejezetek a magyar leíró hangtanból. Szerk. Bolla Kálmán. Bp., 1982. 13 23. A beszédhang felfedezése a hang nem természetes
RészletesebbenHallás Bódis Emőke november 19.
Néhány szó a hangról A nyomás oszcillálása A hang egy 3D-s longitudinális hullám, amely rugalmas közegben terjed! Hallás Bódis Emőke 2014. november 19. 1. Időbeli periodicitás: Periódusidő (T, s) Frekvencia
RészletesebbenMechanikai hullámok. Hullámhegyek és hullámvölgyek alakulnak ki.
Mechanikai hullámok Mechanikai hullámnak nevezzük, ha egy anyagban az anyag részecskéinek rezgésállapota továbbterjed. A mechanikai hullám terjedéséhez tehát szükség van valamilyen anyagra (légüres térben
Részletesebben11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz
Hullámok tesztek 1. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Transzverzális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya merőleges a hullámterjedés irányára. b) Csak a transzverzális hullám
RészletesebbenGPGPU. Hangfeldolgozás és hangszintézis
GPGPU Hangfeldolgozás és hangszintézis Tartalom A mostani órán hangszintézis és hangfeldolgozási alapokat tekintünk át Ahhoz, hogy értelme legyen a problémák többségénél GPU-t használni, egy bizonyos (méret/számítási
RészletesebbenHullámok, hanghullámok
Hullámok, hanghullámok Hullámokra jellemző mennyiségek: Amplitúdó: a legnagyobb, maximális kitérés nagysága jele: A, mértékegysége: m (egyéb mértékegységek: dm, cm, mm, ) Hullámhossz: két azonos rezgési
RészletesebbenBeszédinformációs rendszerek 6. gyakorlat
Beszédinformációs rendszerek 6. gyakorlat Beszédszintetizátorok a gyakorlatban és adatbázisaik könyv 8. és 10. fejezet Olaszy Gábor, Németh Géza, Zainkó Csaba olaszy,nemeth,zainko@tmit.bme.hu 2018. őszi
RészletesebbenHallás időállandói. Következmények: 20Hz alatti hang nem hallható 12Hz kattanás felismerhető
Hallás időállandói Fizikai terjedési idők Dobhártya: végtelenül gyors Hallócsontok: 0.08ms késés Csiga: 20Hz: 3ms késés 100Hz: 1.5 ms késés 1000Hz: 0.3ms késés >3000Hz: késés nélkül Ideg-impulzus időtartam:
RészletesebbenKörnyezetvédelem műszaki alapjai. alapjai, akusztika
Department of Fluid Mechanics Budapest University of Technology and Economics Környezetvédelem műszaki alapjai, akusztika Nagy László nagy@ara.bme.hu 2010. Március 31. Környezetvédelem műszaki alapjai
RészletesebbenAz emberi hallás. A fül felépítése
Az emberi hallás A fül felépítése Külső fül: Hangösszegyűjtés, ami a dobhártyán rezgéssé alakul át. Középfül: mechanikai csatolás a dobhártya és a belső fül folyadékkal töltött részei között. Kb. 2 cm
RészletesebbenKülső fül: Középfül: Belső fül:
Hallási illúziók 1 A hallásról általában Kocsis Zsuzsanna MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet BME Kognitív Tudományi Tanszék Külső fül: fülkagyló, hallójárat irányított mikrofon A hallás
RészletesebbenBevezetés a nyelvtudományba. 2. Fonetika
Bevezetés a nyelvtudományba 2. Fonetika Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék Fonetika A beszédhangok tudománya: az egyes hangok jellegével és képzésével, illetve a beszédészlelés folyamatával foglalkozik
RészletesebbenBeszédinformációs rendszerek. 3. gyakorlat - Elemi jelfeldolgozás (a beszédjel feldolgozásának lépései)
Beszédinformációs rendszerek 3. gyakorlat - Elemi jelfeldolgozás (a beszédjel feldolgozásának lépései) 1 Beszédinformációs rendszerek Kiss Gábor, Tulics Miklós Gábriel, Tündik Máté Ákos {kiss.gabor,tulics,tundik}@tmit.bme.hu
RészletesebbenÉrtékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 15%.
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján: Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
RészletesebbenFizikai hangtan, fiziológiai hangtan és építészeti hangtan
Fizikai hangtan, fiziológiai hangtan és építészeti hangtan Témakörök: A hang terjedési sebessége levegőben Weber Fechner féle pszicho-fizikai törvény Hangintenzitás szint Hangosságszint Álló hullámok és
RészletesebbenA mássalhangzók. Konszonánsok (consonans) jelölése: C Mássalhangzók vs. magánhangzók? Mi jellemző a mássalhangzókra?
A mássalhangzók A mássalhangzók Konszonánsok (consonans) jelölése: C Mássalhangzók vs. magánhangzók? Mi jellemző a mássalhangzókra? Milyen jegyekkel jellemezzük őket? https://www.youtube.com/watch?v=92260d-jzki&list=pl4d3dew-wbd72e677mghgu0_bw3ybrjr2
RészletesebbenFourier-sorfejtés vizsgálata Négyszögjel sorfejtése, átviteli vizsgálata
Fourier-sorfejtés vizsgálata Négyszögjel sorfejtése, átviteli vizsgálata Reichardt, András 27. szeptember 2. 2 / 5 NDSM Komplex alak U C k = T (T ) ahol ω = 2π T, k módusindex. Időfüggvény előállítása
RészletesebbenHullámok tesztek. 3. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében?
Hullámok tesztek 1. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Transzverzális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya merıleges a hullámterjedés irányára. b) Csak a transzverzális hullám
RészletesebbenFonetika. Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 2. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Fonetika Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 2. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1 FONETIKA Akusztikai - hangzás Artikulációs - képzés Hangok elsajátítása gyerekkorban Hallás Képzés
RészletesebbenRezgés, Hullámok. Rezgés, oszcilláció. Harmonikus rezgő mozgás jellemzői
Rezgés, oszcilláció Rezgés, Hullámok Fogorvos képzés 2016/17 Szatmári Dávid (david.szatmari@aok.pte.hu) 2016.09.26. Bármilyen azonos időközönként ismétlődő mozgást, periodikus mozgásnak nevezünk. A rezgési
RészletesebbenMechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések
Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések 1. Melyek a rezgőmozgást jellemző fizikai mennyiségek?. Egy rezgés során mely helyzetekben maximális a sebesség, és mikor a gyorsulás? 3. Milyen
RészletesebbenBeszédinformációs rendszerek
Beszédinformációs rendszerek 2005 tavasz Beszédkeltés gyakorlat (Olaszy Gábor, Kiss Géza) A beszéd biológiai rendszerek között működik. A beszéd akusztikai jele egyedi és egyéni, pillanatnyi produktum
RészletesebbenAudiometria 1. ábra 1. ábra 1. ábra 1. ábra 1. ábra
Audiometria 1. Az izophongörbék (más néven azonoshangosság- görbék; gyakjegyzet 1. ábra) segítségével adjuk meg a táblázat hiányzó értékeit Az egy sorban lévő adatok egyazon tiszta szinuszos hangra vonatkoznak.
RészletesebbenHangintenzitás, hangnyomás
Hangintenzitás, hangnyomás Rezgés mozgás energia A hanghullámoknak van energiája (E) [J] A detektor (fül, mikrofon, stb.) kisiny felületű. A felületegységen áthaladó teljesítmény=intenzitás (I) [W/m ]
RészletesebbenHullámmozgás. Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete
Hullámmozgás Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete A hullámmozgás fogalma A rezgési energia térbeli továbbterjedését hullámmozgásnak nevezzük. Hullámmozgáskor a közeg, vagy mező
RészletesebbenZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM Hallás
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Felsőfokú munkavédelmi szakirányú továbbképzés ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM Hallás MÁRKUS MIKLÓS ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELMI SZAKÉRTŐ
RészletesebbenA HANGOK TANÁTÓL A BESZÉDTECHNOLÓGIÁIG. Gósy Mária. MTA Nyelvtudományi Intézet, Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium
A HANGOK TANÁTÓL A BESZÉDTECHNOLÓGIÁIG Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézet, Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium beszédzavarok beszédtechnika beszélő felismerése fonológia fonetika alkalmazott fonetika
RészletesebbenA Brüel & Kjaer zajdiagnosztikai módszereinek elméleti alapjai és ipari alkalmazása
A Brüel & Kjaer zajdiagnosztikai módszereinek elméleti alapjai és ipari alkalmazása Összeállította: dr. Szuhay Péter Budapest, 2013 Filename, 1 Hang és zaj 1. rész Dr. Szuhay Péter B & K Components Kft
RészletesebbenMérés és adatgyűjtés
Mérés és adatgyűjtés 4. óra Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2012. február 27. MA - 4. óra Verzió: 2.1 Utolsó frissítés: 2012. március 12. 1/41 Tartalom I 1 Jelek 2 Mintavételezés 3 A/D konverterek
Részletesebben1. témakör. A hírközlés célja, általános modellje A jelek osztályozása Periodikus jelek leírása időtartományban
1. témakör A hírközlés célja, általános modellje A jelek osztályozása Periodikus jelek leírása időtartományban A hírközlés célja, általános modellje Üzenet: Hír: Jel: Zaj: Továbbításra szánt adathalmaz
RészletesebbenKövetkezõ: Lineáris rendszerek jellemzõi és vizsgálatuk. Jelfeldolgozás. Lineáris rendszerek jellemzõi és vizsgálatuk
1 1 Következõ: Lineáris rendszerek jellemzõi és vizsgálatuk Jelfeldolgozás 1 Lineáris rendszerek jellemzõi és vizsgálatuk 2 Bevezetés 5 Kérdések, feladatok 6 Fourier sorok, Fourier transzformáció 7 Jelek
RészletesebbenEllenőrző kérdések a Jelanalízis és Jelfeldolgozás témakörökhöz
Ellenőrző kérdések a Jelanalízis és Jelfeldolgozás témakörökhöz 1. Hogyan lehet osztályozni a jeleket időfüggvényük időtartama szerint? 2. Mi a periodikus jelek definiciója? (szöveg, képlet, 3. Milyen
RészletesebbenÉrtékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 35%.
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján: Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
RészletesebbenRENDSZERTECHNIKA 8. GYAKORLAT
RENDSZERTECHNIKA 8. GYAKORLAT ÜTEMTERV VÁLTOZÁS Gyakorlat Hét Dátum Témakör Házi feladat Egyéb 1 1. hét 02.09 Ismétlés, bevezetés Differenciálegyenletek mérnöki 2 2. hét 02.16 szemmel 1. Hf kiadás 3 3.
RészletesebbenZaj (bevezetés) A zaj hatása Zaj Környezeti zaj Zajimisszió Zajemisszió Zaj szabályozás Zaj környezeti és gazdasági szerepe:
Zaj (bevezetés) A zaj hatása: elhanyagolhatótól az elviselhetetlenig. Zaj: nem akart hang. Környezeti zaj: állandó zaj (l. ha nincs közlekedés). Zajimisszió: Zajterhelés az érzékelés helyén. Zajemisszió:
RészletesebbenBeszédinformációs rendszerek
Beszédinformációs rendszerek 2. 3. előadás, beszédakusztika gyakorlat A beszéd akusztikai leírása Vicsi Klára 1. A beszédfolyamat akusztikai jellemzői A beszéd nyelvi jelentéssel bíró akusztikai produktum,
RészletesebbenMéréstechnika. Rezgésmérés. Készítette: Ángyán Béla. Iszak Gábor. Seidl Áron. Veszprém. [Ide írhatja a szöveget] oldal 1
Méréstechnika Rezgésmérés Készítette: Ángyán Béla Iszak Gábor Seidl Áron Veszprém 2014 [Ide írhatja a szöveget] oldal 1 A rezgésekkel kapcsolatos alapfogalmak A rezgés a Magyar Értelmező Szótár megfogalmazása
RészletesebbenDINAMIKAI VIZSGÁLAT OPERÁTOROS TARTOMÁNYBAN. 2003.10.30. Dr. Aradi Petra, Dr. Niedermayer Péter: Rendszertechnika segédlet 1
DINAMIKAI VIZSGÁLAT OPERÁTOROS TARTOMÁNYBAN 2003.10.30. Dr. Aradi Petra, Dr. Niedermayer Péter: Rendszertechnika segédlet 1 Differenciálegyenlet megoldása u(t) diff. egyenlet v(t) a n d n v m dt a dv n
RészletesebbenRezgések és hullámok
Rezgések és hullámok A rezgőmozgás és jellemzői Tapasztalatok: Felfüggesztett rugóra nehezéket akasztunk és kitérítjük egyensúlyi helyzetéből. Satuba fogott vaslemezt megpendítjük. Ingaóra ingáján lévő
RészletesebbenAlkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz
Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz A fotonok az elektromágneses sugárzás hordozó részecskéi. Spinkvantumszámuk S=, tehát kvantumstatisztikai szempontból bozonok. Fotonoknak habár a spinkvantumszámuk,
RészletesebbenDigitális jelfeldolgozás
Digitális jelfeldolgozás Mintavételezés és jel-rekonstrukció Magyar Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék magyar.attila@virt.uni-pannon.hu 2010.
Részletesebben5. mérés: Diszkrét Fourier Transzformáció (DFT), Gyors Fourier Transzformáció (FFT), számítógépes jelanalízis
Híradástechnika II. laboratóriumi mérések 5. mérés: Diszkrét Fourier Transzformáció (DFT), Gyors Fourier Transzformáció (FFT), számítógépes jelanalízis Összeállította: Kármán József Általános bevezet Az
RészletesebbenZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM Rezgéstan és hangtan
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Felsőfokú munkavédelmi szakirányú továbbképzés ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM Rezgéstan és hangtan MÁRKUS MIKLÓS ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELMI
RészletesebbenHogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved?
A HALLÁSVESZTÉSRŐL Hogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved? Nem elképzelhetetlen, hogy Ön tudja meg utoljára. A hallásromlás fokozatosan következik be és lehet, hogy már csak akkor veszi észre,
RészletesebbenKiegészítés a Párbeszédes Informatikai Rendszerek tantárgyhoz
Kiegészítés a Párbeszédes Informatikai Rendszerek tantárgyhoz Fazekas István 2011 R1 Tartalomjegyzék 1. Hangtani alapok...5 1.1 Periodikus jelek...5 1.1.1 Időben periodikus jelek...5 1.1.2 Térben periodikus
RészletesebbenSzent István Egyetem Fizika és folyamatirányítási Tanszék FIZIKA. rezgések egydimenziós hullám hangok fizikája. Dr. Seres István
Szent István Egyetem Fizika és folyamatirányítási Tanszék rezgések egydimenziós hullám hangok fizikája Dr. Seres István Harmonikus rezgőmozgás ( sin(ct) ) ( c cos(ct) ) c sin(ct) ( cos(ct) ) ( c sin(ct)
RészletesebbenAz Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény
Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény Maxwell elméleti meggondolások alapján feltételezte, hogy a változó elektromos tér örvényes mágneses teret kelt (hasonlóan ahhoz ahogy a változó mágneses tér
RészletesebbenA magánhangzók fonetikai rendszerezése
5.. témat A magánhangzók fonetikai rendszerezése 1. Szupraglottális terület 2. (Transz)glottális terület 3. Szubglottális terület A mássalhangzók magánhangzók elválasztása szótagalkotás: a magánhangzók
RészletesebbenHangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata
Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata (Mérési jegyzőkönyv) Hagymási Imre 2007. május 7. (hétfő délelőtti csoport) 1. Bevezetés Ebben a mérésben a szilárdtestek rugalmas tulajdonságait vizsgáljuk
RészletesebbenJelek és rendszerek 1. 10/9/2011 Dr. Buchman Attila Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék
Jelek és rendszerek 1 10/9/2011 Dr. Buchman Attila Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék 1 Ajánlott irodalom: FODOR GYÖRGY : JELEK ÉS RENDSZEREK EGYETEMI TANKÖNYV Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2006
RészletesebbenHang és ultrahang. Sugárzások. A hang/ultrahang mint hullám. A hang mechanikai hullám. Terjedéséhez közegre van szükség vákuumban nem terjed
Sugárzások mechanikai Nem ionizáló sugárzások Ionizálo sugárzások elektromágneses elektromágneses részecske Hang és ultrahang IH hallható hang UH alfa sugárzás béta sugárzás rádió hullámok infravörös fény
RészletesebbenOrvosi Fizika és Statisztika
Orvosi Fizika és Statisztika Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Természettudományi és Informatikai Kar Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet www.szote.u-szeged.hu/dmi Orvosi fizika
RészletesebbenImpulzív zaj eredetű halláskárosodás. RPG-7 lövészet által okozott halláskárosodás oka
Impulzív zaj eredetű halláskárosodás RPG-7 lövészet által okozott halláskárosodás oka Előzmény 2013. nyarán az MH 5. Bocskai István Lövészdandár kiképzési foglalkozás keretében lövészetet hajtott végre
RészletesebbenGibbs-jelenség viselkedésének vizsgálata egyszer négyszögjel esetén
Matematikai modellek, I. kisprojekt Gibbs-jelenség viselkedésének vizsgálata egyszer négyszögjel esetén Unger amás István B.Sc. szakos matematikus hallgató ungert@maxwell.sze.hu, http://maxwell.sze.hu/~ungert
RészletesebbenAz énekelt magánhangzók észlelése réshangkörnyezetben
Az énekelt magánhangzók észlelése réshangkörnyezetben Deme Andrea 2011. Február 4. andrea_deme@hotmail.com Az énekelt beszéd észlelése Szinte mindennapos feladat opera tévé rádió Az énekelt hangok észlelésének
RészletesebbenFelvételi előkészítő. magyar nyelvből. 1. foglalkozás
Felvételi előkészítő magyar nyelvből 1. foglalkozás SZÖVEG BESZÉD Mondatok Szószerkezetek Szavak Szóelemek Hangok N Y E L V A kommunikáció tájékoztatást, közlést, felhívást és információcserét jelent.
RészletesebbenA hallás és a beszédpercepció
A hallás és a beszédpercepció A beszédészlelés/beszédpercepció A hangingerek átalakítása -- nyelvi jelek elérése, azaz nyelvi észlelés. Artikulációs fonetika Pszicholingvisztika Akusztikus fonetika Percepciós
RészletesebbenCsillapított rezgés. a fékező erő miatt a mozgás energiája (mechanikai energia) disszipálódik. kváziperiódikus mozgás
Csillapított rezgés Csillapított rezgés: A valóságban a rezgések lassan vagy gyorsan, de csillapodnak. A rugalmas erőn kívül, még egy sebességgel arányos fékező erőt figyelembe véve: a fékező erő miatt
RészletesebbenRezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele
Rezgőmozgás A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele A rezgés fogalma Minden olyan változás, amely az időben valamilyen ismétlődést mutat rezgésnek nevezünk. A rezgések fajtái:
RészletesebbenAnyagvizsgálati módszerek
Anyagvizsgáló és Állapotellenőrző Laboratórium Atomerőművi anyagvizsgálatok Az akusztikus emisszió vizsgálata a műszaki diagnosztikában Anyagvizsgálati módszerek Roncsolásos metallográfia, kémia, szakító,
Részletesebbenπ π A vivőhullám jelalakja (2. ábra) A vivőhullám periódusideje T amplitudója A az impulzus szélessége szögfokban 2p. 2p [ ]
Pulzus Amplitúdó Moduláció (PAM) A Pulzus Amplitúdó Modulációról abban az esetben beszélünk, amikor egy impulzus sorozatot használunk vivőhullámnak és ezen a vivőhullámon valósítjuk meg az amplitúdómodulációt
RészletesebbenÁRAMKÖRÖK SZIMULÁCIÓJA
ÁRAMKÖRÖK SZIMULÁCIÓJA Az áramkörök szimulációja révén betekintést nyerünk azok működésébe. Meg tudjuk határozni az áramkörök válaszát különböző gerjesztésekre, különböző üzemmódokra. Végezhetők analóg
RészletesebbenA munkavégzés a rendszer és a környezete közötti energiacserének a D hőátadástól eltérő valamennyi más formája.
11. Transzportfolyamatok termodinamikai vonatkozásai 1 Melyik állítás HMIS a felsoroltak közül? mechanikában minden súrlódásmentes folyamat irreverzibilis. disszipatív folyamatok irreverzibilisek. hőmennyiség
RészletesebbenAz Informatika Elméleti Alapjai
Az Informatika Elméleti Alapjai dr. Kutor László Jelek típusai Átalakítás az analóg és digitális rendszerek között http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/iea.html Felhasználónév: iea Jelszó: IEA07 IEA 3/1
RészletesebbenAKUSZTIKAI ALAPOK. HANG. ELEKTROAKUSZ- TIKAI ÁTALAKITÓK.
AKUSZTIKAI ALAPOK. HANG. ELEKTROAKUSZ- TIKAI ÁTALAKITÓK. 1. A hang fizikai leírása Fizikai jellegét tekintve a hang valamilyen rugalmas közeg mechanikai rezgéséből áll. Az emberi fül döntően a levegőben
RészletesebbenNégyszög - Háromszög Oszcillátor Mérése Mérési Útmutató
ÓBUDAI EGYETEM Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Híradástechnika Intézet Négyszög - Háromszög Oszcillátor Mérése Mérési Útmutató A mérést végezte: Neptun kód: A mérés időpontja: A méréshez szükséges eszközök:
RészletesebbenWavelet transzformáció
1 Wavelet transzformáció Más felbontás: Walsh, Haar, wavelet alapok! Eddig: amplitúdó vagy frekvencia leírás: Pl. egy rövid, Dirac-delta jellegű impulzus Fourier-transzformált: nagyon sok, kb. ugyanolyan
RészletesebbenA kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése.
A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése. Eszközszükséglet: tanulói tápegység funkcionál generátor tekercsek digitális
Részletesebbenbook 2010/9/9 14:36 page v #5
1 A MAGYAR BESZÉD beszédakusztika, beszédtechnológia, beszédinformációs rendszerek Szrkesztette: Németh Géza, Olaszy Gábor Áttekint! szerkeszt!: Gordos Géza Akadémiai Kiadó KIKNEK SZÓLNA A KÖNYV? A könyv
RészletesebbenIdő-frekvencia transzformációk waveletek
Idő-frekvencia transzformációk waveletek Pokol Gergő BME NTI Üzemi mérések és diagnosztika 2015. április 23. Vázlat Alapfogalmak az idő-frekvencia síkon Rövid idejű Fourier-transzformáció spektrogram Folytonos
RészletesebbenDigitális jelfeldolgozás
Digitális jelfeldolgozás Átviteli függvények Magyar Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék magyar.attila@virt.uni-pannon.hu 2011. október 13. Digitális
RészletesebbenValószínűségi változók. Várható érték és szórás
Matematikai statisztika gyakorlat Valószínűségi változók. Várható érték és szórás Valószínűségi változók 2016. március 7-11. 1 / 13 Valószínűségi változók Legyen a (Ω, A, P) valószínűségi mező. Egy X :
RészletesebbenHangtechnika. Médiatechnológus asszisztens
Vázlat 3. Előadás - alapjai Pécsi Tudományegyetem, Pollack Mihály Műszaki Kar Műszaki Informatika és Villamos Intézet Műszaki Informatika Tanszék Ismétlés Vázlat I.rész: Ismétlés II.rész: A digitális Jelfeldolgozás
RészletesebbenBeszédinformációs rendszerek. Alapvető beszédakusztika I.
Beszédinformációs rendszerek Alapvető beszédakusztika I. Beszédinformációs rendszerek - Alapvető beszédakusztika I. Kiss Gábor, Tulics Miklós Gábriel, Tündik Máté Ákos {kiss.gabor,tulics,tundik}@tmit.bme.hu
RészletesebbenColin Hargis Elektromágneses összeférhetõség - útmutató erõsáramú mérnökök részére
Colin Hargis Elektromágneses összeférhetõség - útmutató erõsáramú mérnökök részére A Control Techniques Plc, mint a hajtástechnika vezetõ világcége fontosnak tartja, hogy a legkorszerûbb technológia felhasználásával
RészletesebbenTartalomjegyzék. Rövidítések jegyzéke... EMBER, NYELV, BESZÉD. 1. A beszéd és az információs társadalom... 3
Előszó............................................................. Szerkesztők szerzők............................................... Rövidítések jegyzéke................................................
RészletesebbenANTAL Margit. Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Jelfeldolgozás. ANTAL Margit. Adminisztratív. Bevezetés. Matematikai alapismeretek.
Jelfeldolgozás 1. Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem 2007 és jeleket generáló és jeleket generáló és jeleket generáló Gyakorlatok - MATLAB (OCTAVE) (50%) Írásbeli vizsga (50%) és jeleket generáló
RészletesebbenHang és fény (Akusztika, fénytechnika)
Hang és fény (Akusztika, fénytechnika) A hang fizikai leírása Hang rugalmas közeg mechanikai rezgései szilárd anyag testhang cseppfolyós anyag folyadékhang levegő léghang (emberi hallás) Léghang légnyomásingadozás
RészletesebbenMűszaki akusztikai mérések. (Oktatási segédlet, készítette: Deák Krisztián)
Műszaki akusztikai mérések (Oktatási segédlet, készítette: Deák Krisztián) Az akusztika tárgya a 20 Hz és 20000 Hz közötti, az emberi fül számára érzékelhető rezgések vizsgálata. A legegyszerűbb jel, a
Részletesebbenbelsı konzulens aláírása Bíráló adatai:.........
A diplomamunkát ellenıriztem: beadható nem adható be dátum belsı konzulens aláírása Bíráló adatai:......... A diplomamunka minısítése A bíráló javaslata: érdemjegy dátum bíráló aláírása A Tanszék javaslata:
RészletesebbenBeszédészlelés 1: Beszédpercepció. A beszédpercepció helye a beszédmegértési folyamatban
Beszédészlelés 1: Beszédpercepció A beszédpercepció helye a beszédmegértési folyamatban A beszéd reprezentációja Akusztikus (obj) a frekvencia és intenzitás (változása) az időben Artikulációs (obj) artikulációs
RészletesebbenAz úszás biomechanikája
Az úszás biomechanikája Alapvető összetevők Izomerő Kondíció állóképesség Mozgáskoordináció kivitelezés + Nem levegő, mint közeg + Izmok nem gravitációval szembeni mozgása + Levegővétel Az úszóra ható
RészletesebbenFolytonos rendszeregyenletek megoldása. 1. Folytonos idejű (FI) rendszeregyenlet általános alakja
Folytonos rendszeregyenletek megoldása 1. Folytonos idejű (FI) rendszeregyenlet általános alakja A folytonos rendszeregyenletek megoldásakor olyan rendszerekkel foglalkozunk, amelyeknek egyetlen u = u(t)
RészletesebbenZ v 1 (t)v 2 (t τ)dt. R 12 (τ) = 1 R 12 (τ) = lim T T. ill. periódikus jelekre:
1 Korrelációs fügvények Hasonlóság mértéke a két függvény szorzatának integrálja Időbeli változások esetén lehet vizsgálni a hasonlóságot a τ relatív időkülönbség szerint: Keresztkorrelációs függvény:
RészletesebbenBeszédadatbázis irodai számítógép-felhasználói környezetben
Beszédadatbázis irodai számítógép-felhasználói környezetben Vicsi Klára*, Kocsor András**, Teleki Csaba*, Tóth László** *BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszék, Beszédakusztikai Laboratórium **MTA
RészletesebbenInformatika Rendszerek Alapjai
Informatika Rendszerek Alapjai Dr. Kutor László Jelek típusai Átalakítás analóg és digitális rendszerek között http://uni-obuda.hu/users/kutor/ IRA 2014 2014. ősz IRA3/1 Analóg jelek digitális feldolgozhatóságának
RészletesebbenHangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata
KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 3. MÉRÉS Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. november 23. Szerda délelőtti csoport 1. A
RészletesebbenBeszédtechnológia az információs esélyegyenlőség szolgálatában
Beszédtechnológia az információs esélyegyenlőség szolgálatában Németh Géza, Olaszy Gábor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Távközlési és Médiainformatikai Tanszék nemeth@tmit.bme.hu Tervezz
RészletesebbenHatványsorok, Fourier sorok
a Matematika mérnököknek II. című tárgyhoz Hatványsorok, Fourier sorok Hatványsorok, Taylor sorok Közismert, hogy ha 1 < x < 1 akkor 1 + x + x 2 + x 3 + = n=0 x n = 1 1 x. Az egyenlet baloldalán álló kifejezés
Részletesebben