Hullámok tesztek. 3. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében?

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Hullámok tesztek. 3. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében?"

Átírás

1 Hullámok tesztek 1. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Transzverzális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya merıleges a hullámterjedés irányára. b) Csak a transzverzális hullám polarizálható. c) Csak a transzverzális hullám képes interferenciára. d) Transzverzális hullám csak a szilárd anyagban jön létre. 2. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Longitudinális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya párhuzamos a hullámterjedés irányával. b) Longitudinális hullámok nem képesek interferenciára c) Longitudinális hullám mindhárom halmazállapotú anyagban terjedhet. d). A longitudinális hullám nem polarizálható. 3. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Transzverzális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya merıleges a hullámterjedés irányára. b) Csak a transzverzális hullám polarizálható. c) Transzverzális hullám terjedésekor a részecskék között nyíróerık lépnek fel. d) Adott közegben a transzverzális hullám általában gyorsabban terjed, mint a longitudinális hullám. 4. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) A longitudinális hullám a gázokban gyorsabban terjed, mint a szilárd anyagokban. b) A longitudinális hullám nem polarizálható. c) A longitudinális hullám terjedését a nyomásviszonyok változása okozza. d) Longitudinális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya párhuzamos a hullámterjedés irányával.

2 5. Melyik állítás nem igaz? A hullámhossz a) rugalmas pontsoron a legközelebbi hullámhegy és hullámvölgy távolsága. b) kétdimenziós hullámban a két legközelebbi azonos fázisú hullámfront távolsága. c) rugalmas pontsoron a két legközelebbi azonos fázisú pont távolsága. d) rugalmas pontsoron a két legközelebbi hullámhegy távolsága. 6. Melyik állítás nem igaz? a) A hullámhossz kiszámítható a terjedési sebesség és frekvencia segítségével. b) A hullámhossz kiszámítható a terjedési sebesség és a rezgés amplitúdójának segítségével. c) A hullámhossz kiszámítható a terjedési sebesség és a rezgés periódusidejének segítségével. d) A hullámhossz a hullám térbeli periodicitására jellemzı. 7. Egy rugalmas kötél végét 3 Hz frekvenciával mozgatjuk. A hullám terjedési sebessége a kötélen 15 m/s. Mekkora fáziskülönbséggel mozognak a kötél egymástól 7,5 m-re lévı részecskéi? a) λ/2 b) λ c) 3 λ/2 d) 4 λ/5 8. Rugalmas kötélen a hullám terjedési sebessége 18 m/s, a hullámhossz 6 m. Mekkora a rezgımozgást végzı pontok rezgésének periódusideje? a) 1/3 s b) 3 s c) 2/3 s d) 6 s

3 9. Egy hullám terjedési sebessége 480 m/s, a frekvenciája 40 Hz. Mekkora a közegben egymástól 9 m-re lévı pontok fáziskülönbsége? a) λ/2 b) 3 λ/4 c) λ d) 3 λ/2 10. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 45 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz frekvenciával, azonos amplitúdóval és azonos fázisban mozgatjuk. A hullám terjedési sebessége a gumikötélen 1,2 m/s. Milyen hullám alakul ki a harmadik ágban? a) Nem alakul ki hullám. b) A kialakuló hullám amplitúdója A/2. c) A kialakuló hullám amplitúdója A. d) A kialakuló hullám amplitúdója 2A. 11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz frekvenciával, azonos amplitúdóval és azonos fázisban mozgatjuk. A hullám terjedési sebessége a gumikötélen 1,2 m/s. Milyen hullám alakul ki a harmadik ágban? a) Nem alakul ki hullám. b) A kialakuló hullám amplitúdója A/2. c) A kialakuló hullám amplitúdója A. d) A kialakuló hullám amplitúdója 2A. 12. Melyik állítás igaz? a) Két hullámot koherensnek nevezünk, ha amplitúdójuk megegyezik. b) Két hullámot koherensnek nevezünk, ha terjedési sebességük megegyezik. c) Két hullámot koherensnek nevezünk, ha fáziskülönbségük állandó. d) Két hullámot koherensnek nevezünk, ha frekvenciájuk megegyezik.

4 13. Melyik állítás igaz? a) Az interferencia koherens hullámok szuperpozíciójakor létrejövı jelenség. b) Az interferencia bármilyen hullámok találkozásakor létrejövı jelenség. c) Az interferencia bármilyen hullámok egymáson való áthaladásakor létrejövı jelenség. d) Az interferencia bármilyen hullámok összeadódásakor létrejövı jelenség. 14. Melyik állítás nem igaz? a) Rugalmas húron állóhullámok akkor keletkezhetnek, ha egymással szemben haladó, azonos frekvenciájú és amplitúdójú hullámok találkoznak. b) Rugalmas húron állóhullámok mindig keletkeznek, ha egymással szemben haladó, azonos frekvenciájú és amplitúdójú hullámok találkoznak. c) Rugalmas húron állóhullámban duzzadóhely és csomópont figyelhetık meg. d) Rugalmas húron lehet olyan állóhullám, mikor csomópont csak a húr két végén van. 15. Melyik állítás igaz? Két végén rögzített húron olyan állóhullámok tudnak kialakulni, ahol a húr hossza a) a félhullámhossz egész számú többszöröse. b) a félhullámhossz páros számú többszöröse. c) a félhullámhossz páratlan számú többszöröse. d) a hullámhossz egész számú többszöröse. 16. Melyik állítás igaz? Csak egyik végén rögzített húron olyan állóhullámok tudnak kialakulni, ahol a húr hossza a) a negyed hullámhossz egész számú többszöröse. b) a negyed hullámhossz páros számú többszöröse. c) a negyed hullámhossz páratlan számú többszöröse. d) a félhullámhossz egész számú többszöröse.

5 17. Két végén rögzített gumikötélen a hullám terjedési sebessége 12 m/s, a kötél hossza 3 m. Mekkora a rajta létrejövı állóhullámok közül az elsı felharmonikus frekvenciája? a) 6 Hz b) 4 Hz c) 2 Hz d) 1 Hz 18. Két végén rögzített gumikötélen a hullám terjedési sebessége 12 m/s, a kötél hossza 3 m. Mekkora a rajta létrejövı állóhullámok közül a második felharmonikus frekvenciája? a) 8 Hz b) 6 Hz c) 4 Hz d) 2 Hz 19. Egy egyik végén felfüggesztett, rugalmas kötélen a hullám terjedési sebessége 2 m/s, a kötél hossza 6 m. Mekkora a kötélen létrejövı állóhullámok közül az elsı felharmonikus frekvenciája? a) 1/6 Hz b) 1/4 Hz c) 1/3 Hz d) 1/2 Hz 20. Két hullámforrás felületi hullámok interferenciáját hozza létre. Melyik állítás igaz? Azokban a pontokban van maximális erısítés, melyeknek a két hullámforrástól mért távolságuk különbsége a) a félhullámhossz páros számú többszöröse. b) a félhullámhossz páratlan számú többszöröse. c) a hullámhossz páros számú többszöröse. d) éppen a hullámhossz.

6 21. Két hullámforrás felületi hullámok interferenciáját hozza létre. Melyik állítás igaz? Azokban a pontokban van maximális gyengítés, melyeknek a két hullámforrástól mért távolságuk különbsége a) a félhullámhossz páros számú többszöröse. b) a félhullámhossz páratlan számú többszöröse. c) a hullámhossz páratlan számú többszöröse. d) éppen a hullámhossz. 22. Melyik állítás nem igaz a visszaverıdés törvényével kapcsolatban? a) A beesı hullám és a visszaverıdı hullám terjedési iránya, valamint a beesési merıleges egy síkban van. b) A beesı és a visszavert hullámok terjedési irányai által bezárt szög a beesési szög kétszerese. c) A beesı és a visszavert hullámok terjedési irányai által bezárt szög egyenlı a beesı hullám terjedési iránya és a felület által bezárt szöggel. d) Visszaverıdés mindig létrejön, akár behatol a hullám az új közegbe, akár nem. 23. Melyik állítás nem igaz a törés törvényével kapcsolatban? a) A törési szög mindig kisebb a beesési szögnél. b) A beesı hullám és a megtört hullám terjedési iránya, valamint a beesési merıleges egy síkban van. c) A beesı hullám és a megtört hullám különbözı sebességgel halad. d) A beesı hullám és a megtört hullám hullámhossza különbözı. 24. Melyik állítás igaz? A teljes visszaverıdés jelensége azért jön létre, mert a) a második közeg az adott hullámtípusra nem átjárható. b) a beesési szöghöz 90 o -nál nagyobb törési szög tartozna. c) a beesési szög túl kicsi. d) a beesési szöghöz túl kicsi törési szög tartozna.

7 25. Melyik állítás nem igaz? a) A törésmutató a beesési szög és a törési szög sinusainak hányadosa. b) A törésmutató a hullám két közegbeli sebességének hányadosa. c) A törésmutató a hullám két közegbeli hullámhosszának hányadosa. d) A törésmutató a hullám két közegbeli frekvenciájának hányadosa. 26. Az ember mely frekvenciatartományban keletkezett hangokat hallja? a) 20 Hz 200 Hz b) 20 Hz 2000 Hz c) 20 Hz Hz d) 20 Hz Hz 27. Melyik állítás nem igaz? a) Ha a rezgés sinusfüggvény alakú, akkor tiszta zenei hangról beszélünk. b) Ha az alaphang mellett a felharmonikusok is megszólalnak, zenei hangról beszélünk. c) A húros hangszerek tiszta zenei hangot adnak. d) Ha a rezgés nem sinusfüggvény, zörejrıl beszélünk. 28. Melyik állítás igaz? A hang erıssége a) a keltett rezgés amplitúdójától függ. b) a keltett rezgés frekvenciájától függ. c) a keltett rezgés sebességétıl függ. d) a felerısített felharmonikusok összetételétıl függ. 29. Melyik állítás igaz? A hangmagasság a) a keltett rezgés amplitúdójától függ. b) a keltett rezgés frekvenciájától függ. c) a keltett rezgés sebességétıl függ. d) a felerısített felharmonikusok összetételétıl függ.

8 30. Melyik állítás igaz? A hangszín a) a keltett rezgés amplitúdójától függ. b) a keltett rezgés frekvenciájától függ. c) a keltett rezgés sebességétıl függ. d) a felerısített felharmonikusok összetételétıl függ. 31. A nagybıgı és a hegedő hangját mindig meg tudjuk különböztetni egymástól. Miért? a) Mert a nagybıgı mindig mélyebb hangokat ad, mint a hegedő. b) Mert más-más felharmonikusokat erısítenek fel. c) Mert a nagybıgı nem játszik dallamot, csak kísérı akkordokat. d) Mert a hegedő mindig hangosabb, mint a nagybıgı. 32. Zárt térben ugyanazt a hangot erısebbnek érezzük. Miért? a) Mert a falakról visszaverıdve is halljuk a hangot. b) Mert zárt térben közelebb van a hangforrás. c) Mert zárt térben gyorsabban terjed a hang. d) Mert zárt térben mindkét füllel hallunk, nyílt térben csak az egyikkel. 33. Mikor nem jelentkezik a Doppler-effektus? a) Ha az álló hangforrás felé mozog a megfigyelı. b) Ha a hangforrás mozog az álló megfigyelı felé. c) Ha a hangforrás és a megfigyelı egymás felé, azonos sebességgel mozog. d) Ha a hangforrás és megfigyelı azonos irányban, azonos sebességgel mozog. 34. Mekkora a hullám terjedési sebessége a 80 cm hosszú gitárhúron, ha a 660 Hz frekvenciájú hang szólal meg? a) 1056 m/s b) 528 m/s c) 340 m/s d) 254 m/s

9 Megoldások 1.c 2.b 3.d 4.a 5.a 6.b 7.b 8.a 9.d 10.a 11.d 12.c 13.a 14.b 15.a 16.c 17.b 18.b 19.b 20.a 21.b 22.c 23.a 24.b 25.d 26.c 27.c 28.a 29.b 30.d 31.b 32.a 33.d 34.a

11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz

11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz Hullámok tesztek 1. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Transzverzális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya merőleges a hullámterjedés irányára. b) Csak a transzverzális hullám

Részletesebben

Hullámmozgás. Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete

Hullámmozgás. Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete Hullámmozgás Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete A hullámmozgás fogalma A rezgési energia térbeli továbbterjedését hullámmozgásnak nevezzük. Hullámmozgáskor a közeg, vagy mező

Részletesebben

Optika fejezet felosztása

Optika fejezet felosztása Optika Optika fejezet felosztása Optika Geometriai optika vagy sugároptika Fizikai optika vagy hullámoptika Geometriai optika A közeg abszolút törésmutatója: c: a fény terjedési sebessége vákuumban, v:

Részletesebben

Rezgés, Hullámok. Rezgés, oszcilláció. Harmonikus rezgő mozgás jellemzői

Rezgés, Hullámok. Rezgés, oszcilláció. Harmonikus rezgő mozgás jellemzői Rezgés, oszcilláció Rezgés, Hullámok Fogorvos képzés 2016/17 Szatmári Dávid (david.szatmari@aok.pte.hu) 2016.09.26. Bármilyen azonos időközönként ismétlődő mozgást, periodikus mozgásnak nevezünk. A rezgési

Részletesebben

A hullámok terjedése során a közegrészecskék egyensúlyi helyzetük körül rezegnek, azaz átlagos elmozdulásuk zérus.

A hullámok terjedése során a közegrészecskék egyensúlyi helyzetük körül rezegnek, azaz átlagos elmozdulásuk zérus. HULLÁMOK MECHANIKAI HULLÁMOK Mechanikai hullám: ha egy rugalmas közeg egyensúlyi állapotát megbolygatva az előidézett zavar tovaterjed a közegben. A zavart a hullámforrás váltja ki. A hullámok terjedése

Részletesebben

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 1. (b) Rugalmas hullámok. Utolsó módosítás: szeptember 28. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 1. (b) Rugalmas hullámok. Utolsó módosítás: szeptember 28. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 1. (b) Rugalmas hullámok Utolsó módosítás: 2012. szeptember 28. 1 Síkhullámok végtelen kiterjedésű, szilárd izotróp közegekben (1) longitudinális hullám transzverzális

Részletesebben

1. A hang, mint akusztikus jel

1. A hang, mint akusztikus jel 1. A hang, mint akusztikus jel Mechanikai rezgés - csak anyagi közegben terjed. A levegő molekuláinak a hangforrástól kiinduló, egyre csillapodva tovaterjedő mechanikai rezgése. Nemcsak levegőben, hanem

Részletesebben

Mechanikai hullámok (Vázlat)

Mechanikai hullámok (Vázlat) Mechanikai hullámok (Vázlat) 1. A hullám ogalma, csoportosítása és jellemzői a) A mechanikai hullám ogalma b) Hullámajták c) A hullámmozgás jellemzői d) A hullámok polarizációja 2. Egydimenziós hullámok

Részletesebben

Zaj- és rezgés. Törvényszerűségek

Zaj- és rezgés. Törvényszerűségek Zaj- és rezgés Törvényszerűségek A hang valamilyen közegben létrejövő rezgés. A vivőközeg szerint megkülönböztetünk: léghangot (a vivőközeg gáz, leggyakrabban levegő); folyadékhangot (a vivőközeg folyadék,

Részletesebben

Rezgőmozgás, lengőmozgás, hullámmozgás

Rezgőmozgás, lengőmozgás, hullámmozgás Rezgőmozgás, lengőmozgás, hullámmozgás A rezgőmozgás időben ismétlődő, periodikus mozgás. A rezgő test áthalad azon a helyen, ahol egyensúlyban volt a kitérítés előtt, és két szélső helyzet között periodikus

Részletesebben

Hullámtan. A hullám fogalma. A hullámok osztályozása.

Hullámtan. A hullám fogalma. A hullámok osztályozása. Hullátan A hullá fogala. A hulláok osztályozása. Kísérletek Kis súlyokkal összekötött ingasor elején keltett rezgés átterjed a többi ingára is [0:6] Kifeszített guikötélen keltett zavar végig fut a kötélen

Részletesebben

Hang terjedési sebességének meghatározása állóhullámok vizsgálata Kundt csőben

Hang terjedési sebességének meghatározása állóhullámok vizsgálata Kundt csőben Hang terjedési sebességének meghatározása állóhullámok vizsgálata Kundt csőben Akusztikai állóhullámok levegőben vagy egyéb gázban történő vizsgálatához és azok hullámhosszának meghatározására alkalmas

Részletesebben

Hangintenzitás, hangnyomás

Hangintenzitás, hangnyomás Hangintenzitás, hangnyomás Rezgés mozgás energia A hanghullámoknak van energiája (E) [J] A detektor (fül, mikrofon, stb.) kisiny felületű. A felületegységen áthaladó teljesítmény=intenzitás (I) [W/m ]

Részletesebben

Periódikus mozgások Az olyan mozgást, amelyben a test ugyanazt a mozgásszakaszt folyamatosan ismételi, periodikus mozgásnak

Periódikus mozgások Az olyan mozgást, amelyben a test ugyanazt a mozgásszakaszt folyamatosan ismételi, periodikus mozgásnak Periódikus mozgások Az olyan mozgást, amelyben a test ugyanazt a mozgásszakaszt folyamatosan ismételi, periodikus mozgásnak nevezzük. Pl. ingaóra ingája, rugó rezgőmozgása, Föld forgása, körhinta, óra

Részletesebben

A hang mint mechanikai hullám

A hang mint mechanikai hullám A hang mint mechanikai hullám I. Célkitűzés Hullámok alapvető jellemzőinek megismerése. A hanghullám fizikai tulajdonságai és a hangérzet közötti összefüggések bemutatása. Fourier-transzformáció alapjainak

Részletesebben

f A hullámforrás frekvenciája c a közegbeli terjedési sebesség

f A hullámforrás frekvenciája c a közegbeli terjedési sebesség MECHANIKAI HULLÁMOK Deormáió terjedése rugalmas közegben A tér egy adott helyén történt zavarkeltés eredménye a tőle r távolságra lévő pontban idő múlva jelenik meg: a zavar terjedéséhez időre van szükség:

Részletesebben

A hullám frekvenciája egyenlő a hullámforrás frekvenciájával, azzal a kikötéssel, hogy a hullámforrás és megfigyelő nyugalomban van.

A hullám frekvenciája egyenlő a hullámforrás frekvenciájával, azzal a kikötéssel, hogy a hullámforrás és megfigyelő nyugalomban van. Mechanikai hullámok 1) Alapfogalmak A rugalmas közegekben a külső behatás térben tovaterjed. Ezt nevezzük mechanikai hullámnak. A hullám lehet egy-, két- vagy háromdimenziós, mint például kifeszített húr

Részletesebben

1. Az ultrahangos diagnosztika fizikai alapjai

1. Az ultrahangos diagnosztika fizikai alapjai 1. Az ultrahangos diagnosztika fizikai alapjai 1.1. Harmonikus hullámmozgás A hullám egy rendszer olyan állapotváltozása, amely időbeli és térbeli periodicitást mutat, más megfogalmazásban a hullám valamely

Részletesebben

OPT TIKA. Hullámoptika. Dr. Seres István

OPT TIKA. Hullámoptika. Dr. Seres István OPT TIKA Dr. Seres István : A fény elektromágneses hullám r S S = r E r H Seres István 2 http://fft.szie.hu Elektromágneses spektrum c = λf Elnevezés Hullámhossz Frekvencia Váltóáram > 3000 km < 100 Hz

Részletesebben

Rezgés tesztek. 8. Egy rugó által létrehozott harmonikus rezgés esetén melyik állítás nem igaz?

Rezgés tesztek. 8. Egy rugó által létrehozott harmonikus rezgés esetén melyik állítás nem igaz? Rezgés tesztek 1. Egy rezgés kitérés-idő függvénye a következő: y = 0,42m. sin(15,7/s. t + 4,71) Mekkora a rezgés frekvenciája? a) 2,5 Hz b) 5 Hz c) 1,5 Hz d) 15,7 Hz 2. Egy rezgés sebesség-idő függvénye

Részletesebben

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. Rugalmas hullámok. Utolsó módosítás: szeptember 28. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. Rugalmas hullámok. Utolsó módosítás: szeptember 28. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 1. Rugalmas hullámok Utolsó módosítás: 2015. szeptember 28. 1 A deformálható testek mozgása (1) A Helmholtz-féle kinematikai alaptétel: A deformálható test elegendően

Részletesebben

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Fizika emelt szint 4 ÉRETTSÉGI VIZSGA 04. október 7. FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A dolgozatokat az útmutató utasításai szerint,

Részletesebben

Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika

Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika 1. Newton törvényei - Newton I. (a tehetetlenség) törvénye; - Newton II. (a mozgásegyenlet) törvénye; - Newton III. (a hatás-ellenhatás) törvénye;

Részletesebben

A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske

A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske Segítség az 5. tétel (Hogyan alkalmazható a hullám-részecske kettősség gondolata a fénysugárzás esetében?) megértéséhez és megtanulásához, továbbá

Részletesebben

FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015

FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015 FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015 TESZT A következő feladatokban a három vagy négy megadott válasz közül pontosan egy helyes. Írd be az általad helyesnek vélt válasz betűjelét a táblázat megfelelő cellájába! Indokolni

Részletesebben

2. Miért hunyorognak a csillagok? Melyik az egyetlen helyes válasz? a. A Föld légkörének változó törésmutatója miatt Hideg-meleg levegő

2. Miért hunyorognak a csillagok? Melyik az egyetlen helyes válasz? a. A Föld légkörének változó törésmutatója miatt Hideg-meleg levegő 1. Milyen képet látunk a karácsonyfán lévı üveggömbökben? a. Egyenes állású, kicsinyített képet. mert c. Egyenes állású, nagyított képet. domborótükör d. Fordított állású, nagyított képet. b. Fordított

Részletesebben

Audiofrekvenciás jel továbbítása optikai úton

Audiofrekvenciás jel továbbítása optikai úton Audiofrekvenciás jel továbbítása optikai úton Mechanikai rezgések. Hanghullámok. Elektromágneses rezgések. Rezgésnek nevezünk minden olyan állapotváltozást, amely időben valamilyen ismétlődést mutat. A

Részletesebben

Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések

Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések 1. Melyek a rezgőmozgást jellemző fizikai mennyiségek?. Egy rezgés során mely helyzetekben maximális a sebesség, és mikor a gyorsulás? 3. Milyen

Részletesebben

P vízhullámok) interferenciáját. A két hullám hullámfüggvénye:

P vízhullámok) interferenciáját. A két hullám hullámfüggvénye: Hullámok találkozása, interferencia Ha a tér egy pontjában két hullám van jelen, akkor hatásuk ott valamilyen módon összegződik. A hullámok összeadódását interferenciának nevezzük. Mi az interferencia

Részletesebben

OPTIKA. Geometriai optika. Snellius Descartes-törvény. www.baranyi.hu 2010. szeptember 19. FIZIKA TÁVOKTATÁS

OPTIKA. Geometriai optika. Snellius Descartes-törvény. www.baranyi.hu 2010. szeptember 19. FIZIKA TÁVOKTATÁS OPTIKA Geometriai optika Snellius Descartes-törvény A fényhullám a geometriai optika szempontjából párhuzamos fénysugarakból áll. A vákuumban haladó fénysugár a geometriai egyenes fizikai megfelelője.

Részletesebben

Látás. Látás. A környezet érzékelése a látható fény segítségével. A szem a fényérzékelés speciális, páros szerve (érzékszerv).

Látás. Látás. A környezet érzékelése a látható fény segítségével. A szem a fényérzékelés speciális, páros szerve (érzékszerv). Látás A szem felépítése és működése. Optikai leképezés a szemben, akkomodáció. Képalkotási hibák. A fotoreceptorok tulajdonságai és működése. A szem felbontóképessége. A színlátás folyamata. 2014/11/18

Részletesebben

a terjedés és a zavar irányának viszonya szerint:

a terjedés és a zavar irányának viszonya szerint: TÓTH A.: Hullámok (összefoglaló) Hullámtani összefoglaló A hullám fogalma és leírása A hullám valamilyen (mehanikai, elektromágneses, termikus, stb.) zavar térbeli tovaterjedése. Terjedésének mehanizmusa

Részletesebben

11.3. Az Achilles- ín egy olyan rugónak tekinthető, amelynek rugóállandója 3 10 5 N/m. Mekkora erő szükséges az ín 2 mm- rel történő megnyújtásához?

11.3. Az Achilles- ín egy olyan rugónak tekinthető, amelynek rugóállandója 3 10 5 N/m. Mekkora erő szükséges az ín 2 mm- rel történő megnyújtásához? Fényemisszió 2.45. Az elektromágneses spektrum látható tartománya a 400 és 800 nm- es hullámhosszak között található. Mely energiatartomány (ev- ban) felel meg ennek a hullámhossztartománynak? 2.56. A

Részletesebben

OPTIKA-FÉNYTAN. A fény elektromágneses hullám, amely homogén közegben egyenes vonalban terjed, terjedési sebessége a közeg anyagi minőségére jellemző.

OPTIKA-FÉNYTAN. A fény elektromágneses hullám, amely homogén közegben egyenes vonalban terjed, terjedési sebessége a közeg anyagi minőségére jellemző. OPTIKA-FÉNYTAN A fény elektromágneses hullám, amely homogén közegben egyenes vonalban terjed, terjedési sebessége a közeg anyagi minőségére jellemző. A fény sebessége: vákuumban közelítőleg: c km 300000

Részletesebben

A fény visszaverődése

A fény visszaverődése I. Bevezető - A fény tulajdonságai kölcsönhatásokra képes egyenes vonalban terjed terjedési sebessége függ a közeg anyagától (vákuumban 300.000 km/s; gyémántban 150.000 km/s) hullám tulajdonságai vannak

Részletesebben

MECHANIKAI HULLÁMOK. A tér egy adott helyén történt zavarkeltés eredménye a tőle r távolságra lévő pontban idő múlva jelenik meg: x c

MECHANIKAI HULLÁMOK. A tér egy adott helyén történt zavarkeltés eredménye a tőle r távolságra lévő pontban idő múlva jelenik meg: x c MECHANIKAI HULLÁMOK Deormáió terjedése rugalmas közegben A tér egy adott helyén történt zavarkeltés eredménye a tőle r távolságra lévő pontban idő múlva jelenik meg: a zavar terjedéséhez időre van szükség:

Részletesebben

A 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának. feladatai fizikából. I. kategória

A 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának. feladatai fizikából. I. kategória Oktatási Hivatal A 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának feladatai fizikából I. kategória A dolgozatok elkészítéséhez minden segédeszköz használható. Megoldandó

Részletesebben

Anyagvizsgálati módszerek

Anyagvizsgálati módszerek Anyagvizsgáló és Állapotellenőrző Laboratórium Atomerőművi anyagvizsgálatok Az akusztikus emisszió vizsgálata a műszaki diagnosztikában Anyagvizsgálati módszerek Roncsolásos metallográfia, kémia, szakító,

Részletesebben

FIZIKA MUNKAFÜZET 11. ÉVFOLYAM I. KÖTET

FIZIKA MUNKAFÜZET 11. ÉVFOLYAM I. KÖTET FIZIKA MUNKAFÜZET 11. ÉVFOLYAM I. KÖTET Készült a TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0008 azonosító számú "A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a Vajda Péter Evangélikus Gimnáziumban"

Részletesebben

GYIK mechanikából. (sűrűségmérés: - tömeg+térfogatmérés (akár Arkhimédész-törvény segítségével 5)

GYIK mechanikából. (sűrűségmérés: - tömeg+térfogatmérés (akár Arkhimédész-törvény segítségével 5) GYIK mechanikából 1.1.1. kölcsönhatás: két test vagy mező egymásra való, kölcsönös hatása mozgásállapot: testek azon állapota, melynek során helyük megváltozik (itt fontos a mozgó test tömege is!) tömegmérések:

Részletesebben

A lézer alapjairól (az iskolában)

A lézer alapjairól (az iskolában) A lézer alapjairól (az iskolában) Dr. Sükösd Csaba c. egyetemi tanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Tartalom Elektromágneses hullám (fény) kibocsátása Hogyan bocsát ki fényt egy atom? o

Részletesebben

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika Osztályozó vizsga anyagok Fizika 9. osztály Kinematika Mozgás és kölcsönhatás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás leírása A sebesség fogalma, egységei A sebesség iránya Vektormennyiség fogalma Az egyenes

Részletesebben

2. Az emberi hallásról

2. Az emberi hallásról 2. Az emberi hallásról Élettani folyamat. Valamilyen vivőközegben terjedő hanghullámok hatására, az élőlényben szubjektív hangérzet jön létre. A hangérzékelés részben fizikai, részben fiziológiai folyamat.

Részletesebben

Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata

Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata (Mérési jegyzőkönyv) Hagymási Imre 2007. május 7. (hétfő délelőtti csoport) 1. Bevezetés Ebben a mérésben a szilárdtestek rugalmas tulajdonságait vizsgáljuk

Részletesebben

Hullámtani összefoglaló

Hullámtani összefoglaló Hullámtani összefoglaló A hullám fogalma és leírása A hullám valamilyen (mehanikai, elektromágneses, termikus, stb.) zavar térbeli tovaterjedése. Terjedésének mehanizmusa függ a zavar jellegétől, így például

Részletesebben

Fizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam)

Fizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam) I. Mechanika Fizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam) 1. Newton törvényei - Newton I. (a tehetetlenség) törvénye; - Newton II. (a mozgásegyenlet) törvénye; - Newton III. (a hatás-ellenhatás) törvénye;

Részletesebben

Látható hangok. Szerzık: Bodoni Eszter Albert Karola. Irányító tanár: Szász Ágota Judit. Tartalomjegyzék

Látható hangok. Szerzık: Bodoni Eszter Albert Karola. Irányító tanár: Szász Ágota Judit. Tartalomjegyzék Látható hangok Szerzık: Bodoni Eszter Albert Karola Irányító tanár: Szász Ágota Judit Tartalomjegyzék 1 A hangok... 2 1.1 Hangokról általánosan... 2 1.2 Hangforrások... 2 1.3 A hangok jellemzıi... 2 2

Részletesebben

d) Az a pont, ahova a homorú tükör az optikai tengely adott pontjából kiinduló sugarakat összegyőjti.

d) Az a pont, ahova a homorú tükör az optikai tengely adott pontjából kiinduló sugarakat összegyőjti. Optika tesztek 1. Melyik állítás nem helyes? a) A Hold másodlagos fényforrás. b) A foszforeszkáló jel másodlagos fényforrás. c) A gyertya lángja elsıdleges fényforrás. d) A szentjánosbogár megfelelı potrohszelvénye

Részletesebben

1. Feladatok merev testek fizikájának tárgyköréből

1. Feladatok merev testek fizikájának tárgyköréből 1. Feladatok merev testek fizikájának tárgyköréből Forgatónyomaték, impulzusmomentum, impulzusmomentum tétel 1.1. Feladat: (HN 13B-7) Homogén tömör henger csúszás nélkül gördül le az α szög alatt hajló

Részletesebben

24. Fénytörés. Alapfeladatok

24. Fénytörés. Alapfeladatok 24. Fénytörés Snellius - Descartes-törvény 1. Alapfeladatok Üvegbe érkezo 760 nm hullámhosszú fénysugár beesési szöge 60 o, törési szöge 30 o. Mekkora a hullámhossza az üvegben? 2. Valamely fény hullámhossza

Részletesebben

Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz

Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz A fotonok az elektromágneses sugárzás hordozó részecskéi. Spinkvantumszámuk S=, tehát kvantumstatisztikai szempontból bozonok. Fotonoknak habár a spinkvantumszámuk,

Részletesebben

Rezgések, hullámok Fizika 11. Szaktanári segédlet

Rezgések, hullámok Fizika 11. Szaktanári segédlet Rezgések, hullámok Fizika 11. Szaktanári segédlet Készítette: Rapavi Róbert Lektorálta: Gavlikné Kis Anita Kiskunhalas, 2014. december 31. 2 Tartalomjegyzék 1. óra 3. oldal Rugó és matematikai inga vizsgálata

Részletesebben

Rezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele

Rezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele Rezgőmozgás A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele A rezgés fogalma Minden olyan változás, amely az időben valamilyen ismétlődést mutat rezgésnek nevezünk. A rezgések fajtái:

Részletesebben

Tradicionálisan téves számítások a Michelson Morley-kísérlet éterhipotézis szerinti értelmezésében

Tradicionálisan téves számítások a Michelson Morley-kísérlet éterhipotézis szerinti értelmezésében Tradicionálisan téves számítások a Michelson Morley-kísérlet éterhipotézis szerinti Dr. Korom Gyula E-mail: korom.mem@axelero.hu Kulcsszavak: fazor-elmélet, útkülönbség, optikai útkülönbség, fáziskülönbség,

Részletesebben

Modern fizika vegyes tesztek

Modern fizika vegyes tesztek Modern fizika vegyes tesztek 1. Egy fotonnak és egy elektronnak ugyanakkora a hullámhossza. Melyik a helyes állítás? a) A foton lendülete (impulzusa) kisebb, mint az elektroné. b) A fotonnak és az elektronnak

Részletesebben

Távolságmérés hullámokkal. Sarkadi Tamás

Távolságmérés hullámokkal. Sarkadi Tamás Távolságmérés hullámokkal Sarkadi Tamás Mechanikai hullám Mechanikai rezgés tovaterjedése: rugalmas közegben terjed Hang: Legtöbbször longitudinális (sűrűsődés-ritkulás) Sebesség, frekvencia=>hullámhossz

Részletesebben

Hallás időállandói. Következmények: 20Hz alatti hang nem hallható 12Hz kattanás felismerhető

Hallás időállandói. Következmények: 20Hz alatti hang nem hallható 12Hz kattanás felismerhető Hallás időállandói Fizikai terjedési idők Dobhártya: végtelenül gyors Hallócsontok: 0.08ms késés Csiga: 20Hz: 3ms késés 100Hz: 1.5 ms késés 1000Hz: 0.3ms késés >3000Hz: késés nélkül Ideg-impulzus időtartam:

Részletesebben

- abszolút törésmutató - relatív törésmutató (más közegre vonatkoztatott törésmutató)

- abszolút törésmutató - relatív törésmutató (más közegre vonatkoztatott törésmutató) OPTIKAI MÉRÉSEK A TÖRÉSMUTATÓ Törésmutató fenomenologikus definíció geometriai optika eszköztára (pl. fénysugár) sini c0 n 1 = = = ( n1,0 ) c sin r c 0, c 1 = fény terjedési sebessége vákuumban, illetve

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés A fény Történeti áttekintés Arkhimédész tükrök segítségével gyújtotta fel a római hajókat. A fény hullámtermészetét Cristian Huygens holland fizikus alapozta meg a 17. században. A fénysebességet először

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. október 27. FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. október 27. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

Az elektron hullámtermészete. Készítette Kiss László

Az elektron hullámtermészete. Készítette Kiss László Az elektron hullámtermészete Készítette Kiss László Az elektron részecske jellemzői Az elektront Joseph John Thomson fedezte fel 1897-ben. 1906-ban Nobel díj! Az elektronoknak, az elektromos és mágneses

Részletesebben

Hang és ultrahang. Sugárzások. A hang/ultrahang mint hullám. A hang mechanikai hullám. Terjedéséhez közegre van szükség vákuumban nem terjed

Hang és ultrahang. Sugárzások. A hang/ultrahang mint hullám. A hang mechanikai hullám. Terjedéséhez közegre van szükség vákuumban nem terjed Sugárzások mechanikai Nem ionizáló sugárzások Ionizálo sugárzások elektromágneses elektromágneses részecske Hang és ultrahang IH hallható hang UH alfa sugárzás béta sugárzás rádió hullámok infravörös fény

Részletesebben

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA 9. évfolyam Osztályozóvizsga tananyaga A testek mozgása 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. Változó mozgás: gyorsulás fogalma, szabadon eső test mozgása 3. Bolygók mozgása: Kepler törvények A Newtoni

Részletesebben

A Brüel & Kjaer zajdiagnosztikai módszereinek elméleti alapjai és ipari alkalmazása

A Brüel & Kjaer zajdiagnosztikai módszereinek elméleti alapjai és ipari alkalmazása A Brüel & Kjaer zajdiagnosztikai módszereinek elméleti alapjai és ipari alkalmazása Összeállította: dr. Szuhay Péter Budapest, 2013 Filename, 1 Hang és zaj 1. rész Dr. Szuhay Péter B & K Components Kft

Részletesebben

Fotó elmélet 2015. szeptember 28. 15:03 Fény tulajdonságai a látható fény. 3 fő tulajdonsága 3 fizikai mennyiség Intenzitás Frekvencia polarizáció A látható fények amiket mi is látunk Ibolya 380-425 Kék

Részletesebben

Hallás Bódis Emőke november 19.

Hallás Bódis Emőke november 19. Néhány szó a hangról A nyomás oszcillálása A hang egy 3D-s longitudinális hullám, amely rugalmas közegben terjed! Hallás Bódis Emőke 2014. november 19. 1. Időbeli periodicitás: Periódusidő (T, s) Frekvencia

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Emlékeztetõ. Emlékeztetõ. Spektroszkópia. Fényelnyelés híg oldatokban A fény; Abszorpciós spektroszkópia

Tartalomjegyzék. Emlékeztetõ. Emlékeztetõ. Spektroszkópia. Fényelnyelés híg oldatokban A fény;  Abszorpciós spektroszkópia Tartalomjegyzék PÉCS TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNY KAR A fény; Abszorpciós spektroszkópia Elektromágneses hullám kölcsönhatása anyaggal; (Nyitrai Miklós; 2015 január 27.) Az abszorpció mérése;

Részletesebben

Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel

Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel Fürjes Andor Tamás BME Híradástechnikai Tanszék Kép- és Hangtechnikai Laborcsoport, Rezgésakusztika Laboratórium 1 Tartalom A geometriai akusztika

Részletesebben

A hullámoptika alapjai

A hullámoptika alapjai KÁLMÁN P-TÓTH A: Hullámoptika/ 53 A hullámoptika alapjai Számos kísérlet mutatja, hogy a fény hullámként viselkedik Ez elsősorban abból derül ki, hogy a fény interferenciát és elhajlási jelenségeket mutat

Részletesebben

c v A sebesség vákumbanihoz képesti csökkenését egy viszonyszámmal, a törémutatóval fejezzük ki. c v

c v A sebesség vákumbanihoz képesti csökkenését egy viszonyszámmal, a törémutatóval fejezzük ki. c v Optikai alapogalmak A ény tulajdonságai A ény elektromágneses rezgés. Kettős, hullám-, illetve részecsketermészete van, ezért bizonyos jelenségeket hullámtani, másokat pedig kvantummechanikai tárgyalással

Részletesebben

Atommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet

Atommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet Atommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet Utolsó módosítás: 2016. május 4. 1 Előzmények Az atomok színképe (1) A fehér fény komponensekre bontható: http://en.wikipedia.org/wiki/spectrum

Részletesebben

A hőmérsékleti sugárzás

A hőmérsékleti sugárzás A hőmérsékleti sugárzás Alapfogalmak 1. A hőmérsékleti sugárzás Értelmezés (hőmérsékleti sugárzás): A testek hőmérsékletével kapcsolatos, a teljes elektromágneses spektrumra kiterjedő sugárzást hőmérsékleti

Részletesebben

ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK. a 11. B-nek

ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK. a 11. B-nek ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK a 11. B-nek Elektromos Kondenzátor: töltés tárolására szolgáló eszköz (szó szerint összesűrít) Kapacitás (C): hány töltés fér el rajta 1 V-on A homogén elektromos mező energiát

Részletesebben

Mérés 3 - Ellenörzö mérés - 5. Alakítsunk A-t meg D-t oda-vissza (A/D, D/A átlakító)

Mérés 3 - Ellenörzö mérés - 5. Alakítsunk A-t meg D-t oda-vissza (A/D, D/A átlakító) Mérés 3 - Ellenörzö mérés - 5. Alakítsunk A-t meg D-t oda-vissza (A/D, D/A átlakító) 1. A D/A átalakító erısítési hibája és beállása Mérje meg a D/A átalakító erısítési hibáját! A hibát százalékban adja

Részletesebben

ÉPÜLETEK ZAJVÉDELME Épületek rendeltetésszerű használatához tartozó követelmények Szerkezeti állékonyság Klímakomfort (hő- és páravédelem, frisslevegő, ) Természetes és mesterséges megvilágítás zajvédelem

Részletesebben

Abszorpciós spektroszkópia

Abszorpciós spektroszkópia Tartalomjegyzék Abszorpciós spektroszkópia (Nyitrai Miklós; 2011 február 1.) Dolgozat: május 3. 18:00-20:00. Egész éves anyag. Korábbi dolgozatok nem számítanak bele. Felmentés 80% felett. A fény; Elektromágneses

Részletesebben

d) A gömbtükör csak domború tükröző felület lehet.

d) A gömbtükör csak domború tükröző felület lehet. Optika tesztek 1. Melyik állítás nem helyes? a) A Hold másodlagos fényforrás. b) A foszforeszkáló jel másodlagos fényforrás. c) A gyertya lángja elsődleges fényforrás. d) A szentjánosbogár megfelelő potrohszelvénye

Részletesebben

Fizika tantárgy 12. évfolyam

Fizika tantárgy 12. évfolyam KISKUNHALASI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM SZILÁDY ÁRON GIMNÁZIUMA FELNŐTTOKTATÁSI TAGOZAT Fizika tantárgy 12. évfolyam 1.1 Fontos tudnivalók A tankönyv anyagát önálló tanulással kell feldolgozni, melyhez segítséget

Részletesebben

1. tétel: A harmonikus rezgőmozgás

1. tétel: A harmonikus rezgőmozgás 1. tétel: A harmonikus rezgőmozgás 1. A harmonikus rezgőmozgás kinematikája 1.a. A kitérés-idő függvény származtatása egyenletes körmozgásból 1.b. A sebesség-idő függvény származtatása egyenletes körmozgásból

Részletesebben

Elektrooptikai effektus

Elektrooptikai effektus Elektrooptikai effektus Alapelv: A Pockels effektus az a jelenség, amikor egy eredendően kettőstörő anyag kettőstörő tulajdonsága megváltozik az alkalmazott elektromos tér hatására, és a változás lineáris

Részletesebben

Biofizika. Csik Gabriella. Mi a biofizika tárgya? Mi a biofizika tárgya? A biológiában és orvostudományban alkalmazott fizikai módszerek tárgyalása

Biofizika. Csik Gabriella. Mi a biofizika tárgya? Mi a biofizika tárgya? A biológiában és orvostudományban alkalmazott fizikai módszerek tárgyalása Biofizika Csik Gabriella Eötvös Loránd kora diákjait tréfásan jellemzi : határozott céllal jön az egyetemre, ügyvéd, politikus vagy orvos akar lenni. Amint az egyetembe lép, kritizálja tanárait, s az egész

Részletesebben

ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM Rezgéstan és hangtan

ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM Rezgéstan és hangtan Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Felsőfokú munkavédelmi szakirányú továbbképzés ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM Rezgéstan és hangtan MÁRKUS MIKLÓS ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELMI

Részletesebben

FIZIKA. EMELT SZINTŐ ÍRÁSBELI VIZSGA április 19. Az írásbeli vizsga idıtartama: 240 perc. Max. p. Elért p. I. Feleletválasztós kérdések 30

FIZIKA. EMELT SZINTŐ ÍRÁSBELI VIZSGA április 19. Az írásbeli vizsga idıtartama: 240 perc. Max. p. Elért p. I. Feleletválasztós kérdések 30 FIZIKA EMELT SZINTŐ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. április 19. Az írásbeli vizsga idıtartama: 240 perc Max. p. Elért p. I. Feleletválasztós kérdések 30 II. Esszé: tartalom 18 II. Esszé: kifejtés módja 5 Összetett

Részletesebben

Elektromágneses hullámok

Elektromágneses hullámok Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 2. (a) Elektromágneses hullámok Utolsó módosítás: 2015. október 3. 1 A Maxwell-egyenletek (1) (2) (3) (4) E: elektromos térerősség D: elektromos eltolás H: mágneses

Részletesebben

Hullámoptika II.Két fénysugár interferenciája

Hullámoptika II.Két fénysugár interferenciája Hullámoptika II. Két fénysugár interferenciája 2007. november 9. Vázlat 1 Bevezet 2 Áttekintés Két rés esetének elemzése 3 Hullámfront-osztáson alapuló interferométerek Amplitúdó-osztáson alapuló interferométerek

Részletesebben

Legyen a rések távolsága d, az üveglemez vastagsága w! Az üveglemez behelyezése

Legyen a rések távolsága d, az üveglemez vastagsága w! Az üveglemez behelyezése 6. Gyakorlat 38B-1 Kettős rést 600 nm hullámhosszúságú fénnyel világitunk meg és ezzel egy ernyőn interferenciát hozunk létre. Ezután igen vékony flintüvegből (n = 1,65) készült lemezt helyezünk csak az

Részletesebben

Munka, energia Munkatétel, a mechanikai energia megmaradása

Munka, energia Munkatétel, a mechanikai energia megmaradása Munka, energia Munkatétel, a mechanikai energia megmaradása Munkavégzés történik ha: felemelek egy könyvet kihúzom az expandert A munka Fizikai értelemben munkavégzésről akkor beszélünk, ha egy test erő

Részletesebben

Hangterjedés szabad térben

Hangterjedés szabad térben Hangterjeés szaba térben Bevezetés Hangszint általában csökken a terjeés során. Okai: geometriai, elnyelőés, fölfelület hatása, növényzet és épületek. Ha a hangterjeés több mint 100 méteren történik, a

Részletesebben

Fény, mint elektromágneses hullám, geometriai optika

Fény, mint elektromágneses hullám, geometriai optika Fény, mint elektromágneses hullám, geometriai optika Az elektromágneses hullámok egyik fajtája a szemünk által látható fény. Látható fény (400 nm 800 nm) (vörös ibolyakék) A látható fehér fény a különböző

Részletesebben

Ultrahang vizsgálatok

Ultrahang vizsgálatok Ultrahang vizsgálatok Mi az ultrahang? A 2-20MHz közti fizikai rezgést ultrahangnak hívjuk. A hullám lehet transzverzális, vagy longitudinális. A szerves anyagokban, azok víztartalmában terjedő ultrahang

Részletesebben

Ultrahangos anyagvizsgálati módszerek atomerőművekben

Ultrahangos anyagvizsgálati módszerek atomerőművekben Ultrahangos anyagvizsgálati módszerek atomerőművekben Hangfrekvencia 20 000 000 Hz 20 MHz 2 000 000 Hz 20 000 Hz 20 Hz anyagvizsgálatok esetén használt UH ultrahang hallható hang infrahang 2 MHz 20 khz

Részletesebben

Értékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 35%.

Értékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 35%. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján: Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Mechanika I-II. Példatár

Mechanika I-II. Példatár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Műszaki Mechanika Tanszék Mechanika I-II. Példatár 2012. május 24. Előszó A példatár célja, hogy támogassa a mechanika I. és mechanika II. tárgy oktatását

Részletesebben

vmax A részecskék mozgása Nyomás amplitúdó értelmezése (P) ULTRAHANG ULTRAHANG Dr. Bacsó Zsolt c = f λ Δt = x/c ω (=2π/T) x t d 2 kitérés sebesség

vmax A részecskék mozgása Nyomás amplitúdó értelmezése (P) ULTRAHANG ULTRAHANG Dr. Bacsó Zsolt c = f λ Δt = x/c ω (=2π/T) x t d 2 kitérés sebesség ULTRAHANG Dr. Basó solt kitérés A részeskék mozgása x y Asinω t Δt x/ ω (π/t) sebesség gyorsulás d y x v Aω osω t d t d v x a Aω sinω t d t ULTRAHANG Hang mehanikai rezgés longitudinális hullám inrahang

Részletesebben

Tecsound anyagok használata hanggátló szerkezetekben

Tecsound anyagok használata hanggátló szerkezetekben Tecsound anyagok használata hanggátló szerkezetekben 1 Tartalom A hanggátlásról általában A terjedési utak, zavarforrások Tecsound a gyakorlatban Összehasonlítás Összefoglaló 2 A hanggátlásról általában

Részletesebben

Az úszás biomechanikája

Az úszás biomechanikája Az úszás biomechanikája Alapvető összetevők Izomerő Kondíció állóképesség Mozgáskoordináció kivitelezés + Nem levegő, mint közeg + Izmok nem gravitációval szembeni mozgása + Levegővétel Az úszóra ható

Részletesebben

A fény útjába kerülő akadályok és rések mérete. Sokkal nagyobb. összemérhető. A fény hullámhoszánál. A fény hullámhoszával

A fény útjába kerülő akadályok és rések mérete. Sokkal nagyobb. összemérhető. A fény hullámhoszánál. A fény hullámhoszával Optika Fénytan A fény útjába kerülő akadályok és rések mérete Sokkal nagyobb összemérhető A fény hullámhoszánál. A fény hullámhoszával Elektromágneses spektrum Az elektromágneses hullámokat a keltés módja,

Részletesebben

Optika Gröller BMF Kandó MTI

Optika Gröller BMF Kandó MTI Optika Gröller BMF Kandó MTI Optikai alapfogalmak Fény: transzverzális elektromágneses hullám n = c vákuum /c közeg Optika Gröller BMF Kandó MTI Az elektromágneses spektrum Az anyag és a fény kölcsönhatása

Részletesebben

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Fizika középszint ÉRETTSÉGI VIZSGA 0. október 7. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A dolgozatokat az útmutató utasításai szerint,

Részletesebben