Fonetika. Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 2. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Fonetika. Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 2. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem"

Marika Fábián
5 évvel ezelőtt
Látták:

1 Fonetika Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 2. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1

2 FONETIKA Akusztikai - hangzás Artikulációs - képzés Hangok elsajátítása gyerekkorban Hallás Képzés visszacsatolás 2

3 Artikulációs fonetika leírás szempontjai Légáramlás Hangszalagok Lágy szájpadlás Képzés módja Képzés helye Ajkak 3

4 Globális hangképzési módok A levegő áramlása szerint Pulmonikus csak szájban mozgó levegő tüdőből kiáramló tüdőbe beáramló csettintő hangok glottális hangok ejektívák implozívák 4

5 Csettintő hangok képzése Forrás: David Crystal, A nyelv enciklopédiája 5

6 Ejektívák képzése Forrás: David Crystal, A nyelv enciklopédiája 6

7 Légáramlási mechanizmusok előfordulása pulm. kilégzett > > > glottális kilégzett glottális belégzett csettintő 7

8 Hangképző szervek Passzív szervek Aktív szervek orrüreg fogak (dentes) fogmeder (alveolum) kemény szájpadlás (palatum) gége (larynx) ajkak (labia) nyelv (lingua): nyelvcsúcs,nyelv perem, nyelvhát, nyelvgyök lágy szájpadlás (velum) nyelvcsap (uvula) garatüreg (pharynx) hangszálak (chordae vocales) 8

9 Mássalhangzók képzési helyei Forrás: David Crystal, A nyelv enciklopédiája 9

10 Képzési mód akadályképződés szerint Magánhangzó: Mássalhangzó: Nincs akadály orális [p, t, k] Zárhang nazális [n, m] Zár-rés hang [t, d ] Réshang [f, z, s, ] Pergő hang [r] Félmagánhangzó: Közelítőhangok [j], [l] angol [w], [r] turbulens zörej nem képződik 10

11 Mássalhangzók képzési hely szerint Forrás: Gósy Mária, Fonetika, a beszéd tudománya 11

12 Zöngésségi hasonulás Regresszív hasonulás, zöngésedés vasgolyó va[ ]golyó rockzenész ro[g]zenész [s] [ ] [k] [g] Zöngétlenedés mézkaptár mé[s]kaptár [z] [s] DE: zengő hangok nem zöngésítenek szakma *sza[g]ma kátrány *ká[d]rány 12

13 Fonetikai jellemzés és fonológiai viselkedés: [v] vs. /v/ Fonetika: Fonológia: zöngés réshang = a nyelv hangrendszerében játszott szerepe cf. vakvágány; *va[g]vágány ötven ; *ö[d]ven ro[g]zenész va[ ]golyó nincs hasonulás van hasonulás szakma kátrány ; *sza[g]ma ; *ká[d]rány nincs hasonulás 13

14 Képzés helye szerinti hasonulás [n] orrhangzó /nazális/ zárhang Ha utána zárhang következik szé[m]por a[n]dalog, ko[n]tár so[ ]ka, ko[ ]gat pl. oroszban nem hasonul Ha utána réshang (=kontinuáns) következik penso: pen[ts]o uns: un[ts] Johnson: John[ts]on Pl. olaszban, németben, brit angolban [n] után: réshang zárhang zárhangszerű ejtés [n]-ről továbbterjed a réshangra: progresszív hasonulás magyarban [n] + réshang [n] zárhang nazális réshang regresszív hasonulás kaz[a :]ház v[e :]ség [m h tn] = Manhattan 14

15 Magánhagzók osztályozása Nyelv helyzete szerint Vízszintes irányban Elöl képzett Hátul képzett Függőleges irányban Ajakállás Időtartam Felső Középső Alsó Kerekítéses Ajakréses Hosszú Rövid 15

16 Kardinális magánhangzók Forrás: Gósy Mária, Fonetika, a beszéd tudománya 16

17 Magyar magánhangzók rendszere Forrás: Gósy Mária, Fonetika, a beszéd tudománya 17

18 Nyelvek magánhangzó rendszere IPA fonetikai jelekkel, kardinális magánhangzókhoz viszonyítva Forrás: Gósy Mária, Fonetika, a beszéd tudománya 18

19 [au]: két szótag /hiátus/ vagy egy szótag /diftongus/? autó pauza automata augusztus fautánzat hazaugrott visszaugrott Állítás: 1 szótagban 2 szótagban áll Bizonyítás: au-tó vagy a-u-tó pau-za vagy pa-u-za 2 szótagú 3 szótagú szó Kérdő hanglejtés: _ Pl. Láttad a mot orját? *Megvetted az a- u-tót? Megvetted az au-tót?

20 Koartikuláció Koartikuláció hasonulás - átfedéses hangképzés - egyidejű hangképzés Forrás: David Crystal, A nyelv enciklopédiája 20

Hasonló dokumentumok

Bevezetés a nyelvtudományba. 2. Fonetika

Bevezetés a nyelvtudományba. 2. Fonetika Bevezetés a nyelvtudományba 2. Fonetika Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék Fonetika A beszédhangok tudománya: az egyes hangok jellegével és képzésével, illetve a beszédészlelés folyamatával foglalkozik