Fonetikai Osztály Jelentés a 2013-as évről és terv

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Fonetikai Osztály Jelentés a 2013-as évről és terv"

Átírás

1 Fonetikai Osztály Jelentés a 2013-as évről és terv I. fejezet (Az osztály fő feladatai 2013-ban) A Fonetikai Osztály tervezte a BEA spontánbeszéd-adatbázis fejlesztését, bővítését, harminc újabb adatközlő hangfelvételének elkészítését, az archiválások gondozását (2013-ban elnyert OTKA-pályázat támogatásával). A kutatásokat a spontán beszéd tekintetében három irányban tervezték: a beszédhangok és beszédhangsorozatok akusztikai-fonetikai jellemzőinek (idő- és frekvenciaviszonyok, koartikulációs jelenségek, tipikus és atipikus zöngeképzés); a beszélőfelismerés sajátosságainak és a topikváltás azonosításának, valamint a megakadásjelenségek és a diskurzusjelölők jellemzőinek vizsgálatát társalgásokban. Tervbe vették a beszédtervezési diszharmónia megjelenési formáinak (nyelvbotlások, töltelékszók, hezitálások) és az önellenőrzésnek, valamint a megakadásjelenségek beszélőspecifikus sajátosságainak a kutatását. A fenti munkálatokat az anyanyelv-elsajátítás időszakára is kiterjesztik. Nem volt eltérés a tervtől. II. fejezet (A 2013-ban elért kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények) Részletes: 1. A BEA-adatbázis A BEA spontánbeszéd-adatbázis nemzetközi viszonylatban és több tekintetben is a legjelentősebb beszédadatbázisok egyike. A fejlesztés folyamatos volt, 31 új felvétel készült el, amelyek anonimizálását elvégezték, és az anyagok többszörösen (PC HDD, külső HDD, DVD-ROM, pendrive) archiválásra kerültek. A 2013-ban rögzített felvételek teljes időtartama 27 óra 18 perc, ami beszélőnként átlagosan 50 percet jelent. Az adatbázis jelenleg 320 adatközlő (178 nő és 142 férfi) felvételét tartalmazza ban három teljes hanganyag átirata készült el az eredeti egyszerűsített lejegyzésben. Az OTKA-pályázat keretében megkezdődött a hangszintű átiratok útmutatójának megtervezése, a kritériumok összegzése és két próbalejegyzés elkészítése. Folyamatosan bővítik az adatbázis áttekintő táblázatát, amely a keresést az adatbázisban, illetve a célzott felhasználást lehetővé teszi. 2. A spontán beszéd fonetikai sajátosságainak elemzése A beszédhangok és beszédhangsorozatok akusztikai-fonetikai jellemzőinek a kutatásai magánhangzókra és mássalhangzókra egyaránt irányultak. A legalsó nyelvállású magánhangzó beszélők közötti és beszélőn belüli ejtésének vizsgálati eredmények azt mutatták, hogy a vártnál jóval nagyobbak az egyénen belüli artikulációs különbségek. Megállapították, hogy a női beszélőknél négy, a férfi beszélőknél három alcsoport különíthető el; az ide sorolt személyek statisztikailag igazolható ejtési eltéréseket mutatnak az adott magánhangzó első és második formánsának tekintetében. Ez a tény alátámasztani látszik azt a felfogást, amely a hangváltozás okát a beszélők ejtési variációiban keresi. Felveti ugyanakkor azt a kérdést, hogy mennyiben befolyásolják ezek az adatok a vonatkozó hagyományos fonológiai szemléletet. A három alsóbb nyelvállású magánhangzó (a, á, e) kiejtése eltérést mutathat az életkor függvényében fiatal és idős beszélők között. Az ezzel kapcsolatos kutatás célja annak bemutatása volt, hogy az életkor előrehaladtával igazolható-e az ejtés következtében megváltozott formánsszerkezet megléte ezeknél a magánhangzóknál. Minthogy idős korban változik a zöngeképzés tisztasága és az alaphang magassága, másrészt lassabbá és pontatlanabbá válnak az artikulációs mozgások, így feltételezhető, hogy ezeknek hatása lesz a

2 vizsgált magánhangzók ejtésére. Negyven adatközlő spontán közléseiben mintegy négyezer magánhangzó formánsait elemezték több mint mérés alapján. Az eredmények szerint az idős beszélőkre jellemző, hogy a magánhangzókat kissé magasabb nyelvállással képezik, mint a fiatalok. A fiatal nők a szájüreg elülső részében képezik az á magánhangzókat, míg az idős nők inkább a mediális területen képezik őket. A férfiaknál az á ejtésében nem volt kimutatható különbség az életkor függvényében, mindkét csoport beszélői mediális területen hozták létre a magánhangzót. A két alsó nyelvállású magánhangzó artikulációs gesztusai nem mutattak jelentős különbséget a két életkori csoport között. Az adatok nagyobb mértékben igazolták egy a napjainkban zajló változás lehetőségét, mint jelentős különbségeket az életkortól függő kiejtés tekintetében. A magánhangzók időtartamának a mássalhangzó zöngésségével összefüggő jellemzőit vizsgálták a rés- és felpattanó zárhangok környezetében hat beszélő ejtésében. Az eredmények igazolták, hogy a magyarban is kimutatható a zöngés és a zöngétlen mássalhangzók előtti időtartam-eltérés, amelyet a hangsorbeli helyzet, a magánhangzó és a mássalhangzó artikulációs konfigurációja közötti távolság és a beszélő artikulációs jellegzetességei befolyásolnak, esetenként felül is írhatnak. Új kutatások indultak a magánhangzók és egyes mássalhangzók zöngésségi sajátosságainak finom-fonetikai vizsgálatára korszerű metodológia segítségével (pl. az elektroglottográf felhasználása). Megkezdődtek azok az elemzések, amelyek a zöngekezdés, a lecsengés, illetve a zöngetartás időtartamát, a hangátmenetek funkcióját, illetve sajátos képzésmódokat (éneklés) elemeznek. Két magánhangzó egymás utáni előfordulását (ez a hiátus) a különböző nyelvek eltérően valósítják, a jelenséget nyelvspecifikus szabályok és egyéni ejtésjellemzők irányítják. A magyarban eddig csak sporadikusan elemezték a magánhangzós kapcsolatokat objektív mérési adatok alapján. E kutatás fő kérdése az volt, hogy vajon a magyar beszélők a kiejtés során miként oldják fel a magánhangzós kapcsolatokat, illetve hogy a hiátustöltők és a palatális közelítőhangok között csak funkcióbeli különbség van-e, avagy a funkcionális eltérésnek mérhető ejtési következményei vannak. Célzott kísérletsorozatban 13 beszélő több mint 1000 mondatában elemezték és hasonlították össze a mássalhangzókat és a magánhangzós környezetet a formánsszerkezet és a temporális viszonyok tekintetében. Az eredmények paradox módon igazolták a szakirodalom korábbi elméleteit, amennyiben a hiátustöltők és a közelítőhangok között statisztikailag igazolható különbségeket lehetett kimutatni, a kapott értékek különbsége azonban rendkívül kicsi volt. A felpattanó zárhangok és a réshangok akusztikai szerkezetét (teljes időtartam, zárarány, VOT) elemezték olvasott és spontán beszédbeli összevetésben. A felpattanó zárhangok alternatív realizációinak és belső időszerkezetének elemzése 18 beszélő ejtésében történt. Az adatok eltérést mutattak a zöngés explozívák egyes megvalósulástípusainak gyakoriságában a két beszédmód között. Az egyes beszélők időtartamértékei az explozívák mindhárom vizsgált paraméterében jelentős különbségeket mutattak, míg a beszédtípus kevesebb paraméterre volt szignifikáns hatással. Mindez azt sugallja, hogy a beszélők eltérő kompenzációs stratégiákat alkalmaznak a zöngésség és a zárképzés nehézségeinek feloldására az olvasott és a spontán beszédjükben. A réshangok akusztikai szerkezetének és automatikus osztályozásának eredményei igazolták a két beszédmódra általában kialakult nézetet, miszerint az olvasott beszéd inkább a hiperartikulált, a spontán beszéd pedig inkább az alulartikulált ejtéssel jellemezhető. Az egyes kategóriák az előbbiben jobb arányokkal voltak elkülöníthetőek, mint az utóbbiban. A fonológiai kvantitás nem egyértelmű tükröződése a fonetikai időtartam alapján, igazolódott a réshangokra. A hosszú mássalhangzók hangkapcsolatokban történő megvalósulásának vizsgálatát 5 női és 5 férfi ejtésében elemezték. Több képzési helyhez és módhoz tartozó konszonánst elemeztek,

3 amelyeket úgy helyeztek mássalhangzó-kapcsolatokba, hogy egyes kapcsolatokban a fonológiailag rövid konszonáns, másokban annak fonológiailag hosszú párja vagy egyéb koartikuláció révén előállt hosszú változata szerepelt egy vagy több további mássalhangzóval együtt. Az eredmények szerint nem hagyható figyelmen kívül az eredet, az, hogy fonológiailag hosszú mássalhangzó volt-e valójában, avagy koartikulációs folyamat révén vált azzá. A kiejtés és az írásmód számos olyan esetben különbözik, amikor sem fonológiai, sem grammatikai szabály nem magyarázza az eltérést. Vannak mássalhangzók, amelyeket hosszan ejtünk, ugyanakkor röviden írjuk bizonyos szavakban. Ilyen az egy határozatlan névelő, illetve az egy számnév. Időtartamok elemzésével arra kerestek választ, hogy vajon a spontán beszédben elhangzó egy szavak mássalhangzójának fizikai időtartama valóban hosszabb-e, mint az ugyanúgy egyetlen szótagból álló hogy kötőszó szóvégi mássalhangzója (összesen 44 beszélő spontán beszédanyagában). Az eredmények szerint az egy szavakban ejtett mássalhangzó időtartama kismértékben hosszabb, mint a hogy eseteiben mérteké, a különbség azonban nem észlelhető, vagyis gyakorlatilag nem igazolódott a feltételezett eltérés. A beszédhangok egymásra hatását további két kutatásban vizsgálták, amelyekben a j mássalhangzó fonetikai sajátosságainak pontos leírása volt a cél. Az egyikben a közelítőhang kontextusfüggő formánsstruktúráját határozták meg összesen 1700 mérés alapján 20 fiatal beszélő ejtésében. Arra a kérdésre kerestek választ, hogy a különféle fonetikai környezetek milyen hatást gyakorolnak a mássalhangzó ejtésére spontán beszédben. A korábbi akusztikai fonetikai kutatások felolvasott beszédben elemezték ezt a beszédhangot, és többnyire nem különítették el a lehetséges variánsokat a hangkörnyezet függvényében. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a palatális közelítőhang relatíve rugalmasan képezhető, amely nagymértékben magyarázható a beszédhang magánhangzós jellegével. Az artikulációs gesztus módosulását konkrét adatokkal határozták meg a mássalhangzó formánsértékeiben a négy leggyakoribb hangkörnyezetben. Az adatokat a beszélők közötti és a beszélőn belüli eltérések tekintetében is értelmezték, amely a spontán közlések koartikulációs jelenségeinek pontosabb megismeréséhez alapvetően fontos. A nazális koartikuláció vizsgálatában felnőttek és kilencéves gyermekek magánhangzóminőségét elemezték (3600 db magánhangzó a gyermekek korpuszában, 3022 a felnőttekében). Magyar nyelven először készült ilyen kutatás a gyermekek beszédéről. Az eredmények szerint a nazális mássalhangzó hatása legnagyobb mértékben az első formánsokat érinti (életkortól függetlenül); a nazalizáció nagyobb mértékű a palatális magánhangzókon, és függ a beszélő nemétől, valamint a koartikulációs hatás irányától is. A magánhangzónazalizáció főbb jellemzőiben nem volt jelentős különbség az életkor függvényében, ezt az automatikus osztályozás eredménye is alátámasztja. A magánhangzók nazalizálódása tehát kilencéves korban már jellegzetesen kialakult artikulációs gesztus. A szavak időtartama fontos szervezője a beszéd temporális jellemzőinek. Tíz beszélő spontán narratívájának szószintű címkézését végezték el a Praat szoftverrel (összesen 40 percnyi anyag), és 3300 szó objektív időtartamát határozták meg a szótagszám és a morfológiai struktúra függvényében. Az eredmények azt mutatták, hogy a szavak szótagszámának emelkedésével nő a szavak átlagos időtartama; de az emelkedés csak a hét szótagos szavakig szignifikáns. A morfológiai struktúra is befolyásolja a szavak időtartamát; az egy szótagos toldalékolt szavak például szignifikánsan hosszabbak, mint az egy szótagos tőmorfémák. A beszélőfelismerés sajátosságainak és a topikváltás azonosításának témakörében végzett kutatások alapján megállapították, hogy a spontán társalgásokra jellemző a beszélők kevéssé előjelezhető váltakozása, valamint az egyszerre beszélések. Mindkettőnek meghatározó a jelentősége a mesterséges beszédfelismerésben. Az ezzel kapcsolatos kutatásokban vizsgálták az egyes beszélők automatikus felismerhetőségének működését, valamint az egyszerre beszélések automatikus osztályozásának módozatait különféle matematikai modellálással,

4 illetve specifikus algoritmus alkalmazásával. Az eredmények szerint a használt adatbázisban a beszélők automatikus felismerése megközelítette a 98%-ot. Az egyszerre beszélések esetében igazolódott, hogy a beszélődetektálás eredményét javítja, ha azokat implementálják a rendszerbe. A témakörben PhD-disszertáció készült el. A beszélődetektáló rendszerek eredményeinek javítására irányuló kutatások közül az egyik a diskurzusjelölők szerepét elemezte a beszédfordulók előrejelezhetőségében. Automatikus detektálásukat 100 spontán társalgásban végezték el. Az eredmények azt mutatták, hogy noha a diskurzusjelölők helyes detektálása közel 70%-os, a beszélődetektálóba való implementálásuk túlzottan időköltséges, és csupán a beszédlépések közel 10-15%-ában vannak jelen. Az információkinyerés, információkeresés manapság az egyik legdinamikusabban fejlődő informatikai ágazat, amely egyre nagyobb mértékben érinti a beszédet, a hangzó szövegeket. A beszéd információtartalma humán erőforrással nem feldolgozható, ezért automatikus kereső algoritmusok kifejlesztése szükséges. Az osztály munkatársai olyan, audiófájlban kereső, algoritmust fejlesztettek, amely a hagyományos HMM fonémarendszer mellett prozódia alapú intonációs fráziskeresőt is használ, és mindezeket logisztikus regressziós eljárással kombinálja egybe. Az eredmények szerint a megvalósított rendszer jobban teljesít, mint az alap algoritmus. A diszharmónia megjelenési formáinak, a diskurzusjelölőknek, illetve az önellenőrzési folyamatnak a célzott fonetikai kutatásai számos új eredményt hoztak. A spontán narratívákban és a társalgásokban előforduló megakadásjelenségek beszélőspecifikus sajátosságait vizsgálták 20 beszélő mintegy 6,6 órányi anyagában. Arra kerestek választ, hogy az elemzett nyolc megakadásjelenség mutat-e beszélőre jellemző mintázatot, illetőleg hogy a mintázatok függenek-e a beszédstílustól. Az eredmények szerint a megakadásjelenségek egy része beszélőspecifikusnak tekinthető, a beszédstílus pedig az újraindítások mutattak statisztikailag igazolt eltérő gyakoriságot. A kutatást kiterjesztették további, összesen 50 beszélőre több mint 17 órányi spontánbeszédanyagon. A kiterjesztett kutatás eredményei azt mutatták, hogy a beszédstílus nagyobb mértékben hat a megakadásjelenségek előfordulására, mint az egyes típusok mintázata. A beszélők közötti különbségek egyértelműen nagyobbak, mint az ugyanazon beszélőn belüli eltérések. Igazolt beszélőspecifikus megakadásmintázatot azonban nem lehetett kimutatni. A spontán beszéd hibázásai érinthetik a beszédhangok kiejtését, ezeket nevezzük szublexikális hibázásoknak. A BEA Spontánbeszéd Adatbázis mintegy 8 órányi anyagában elemezték a szublexikális hibákat, választ keresve arra, hogy ezek milyen fonetikai paraméterekkel jellemezhetők a felszíni megjelenésük alapján, illetve, hogy a beszédprodukciós mechanizmus mely szintjéhez vagy folyamatához köthetők. A felszínen három típus volt elkülöníthető: a helyettesítések, a betoldások és a kiesések. Az eredmények azt mutatták, hogy az adatolt szublexikális hibák döntő többsége helyettesítés; létrejöttükért legnagyobb mértékben az anticipációk a felelősek. A hibázások nagyobb mértékben érintették a mássalhangzókat, mint a magánhangzókat, és rendszerint csak egyetlen jegyben különbözött egymástól a szándékolt és a kiejtett beszédhang. Folytatódott a kitöltött szünet vizsgálata az életkor függvényében (előfordulás, időtartamok, első két formáns értéke) három korcsoport kilencévesek, fiatal felnőttek és idős személyek (összesen 48 beszélő) spontán beszédében. Ezeknek a jelenségeknek az elemzése további információt szolgáltat a rejtetten működő beszédprodukciós folyamatok megismerésére, ezen belül az életkorspecifikus sajátosságok leírására. Az eredmények a fiataloknál igazolták a leghosszabb időtartamú kitöltött szüneteket, náluk fordultak elő a leggyakrabban. A gyermekek és az idősek között a gyakoriságban nem volt különbség. A legrövidebb szünetidőtartamokat a gyermekeknél adatolták. A felnőttek formánsai nagy átfedéseket mutattak, a gyermekekéi várhatóan jelentősen eltértek a felnőttekéitől; statisztikai

5 különbséget csak a második formánsok esetében lehetett kimutatni. A nemek szerint eltérő adatokat tapasztaltak, amelyek többféleképpen is magyarázhatók. A kutatás eredményei alapot szolgáltatnak a további funkcionális elemzésekhez. Két töltelékszó, az izé és az úgyhogy szerepét elemezték a spontán beszédben. Az előbbi esetében az előfordulását, funkcióit és akusztikai fonetikai jellemzőit (időtartam, F0, szerkesztési szakasz hossza) vizsgálták 70 gyermek és 94 felnőtt beszélő spontánbeszédanyagában. Az eredmények szerint a töltelékszói és a helyettesítő funkcióval rendelkező izé eltérő időtartammal és alaphangmagassággal valósult meg életkortól függetlenül, ami a funkciófüggő realizációk meglétét bizonyítja. A spontán beszédben gyakran tetten érhető az egyes nyelvi jelek funkcióbővülése; az elemek egy része eredeti szintaktikai funkciójuk mellett megjelenhet töltelékszóként, illetve diskurzusjelölőként is. Az úgyhogy kötőszónak a spontán beszédben tapasztalható funkcióbővülésének vizsgálatával választ kerestek arra, hogy a kötőszói, illetőleg töltelékszói szerepben használt úgyhogy lexémák fonetikai szempontból is elkülöníthetőek-e egymástól (formánsszerkezet, intenzitásszerkezet, temporális viszonyok). Az eredményeink igazolták a funkciófüggő realizációk létezését. A spontán beszéd korrekciós folyamatainak vizsgálata tovább folytatódott. A monitorozási és javítási stratégiákat elemezték a mentális lexikon hibás hozzáférési folyamataiban (téves kezdések és téves szótalálások) 70 gyermek (átlagéletkor: 9,2) és 70 felnőtt (átlagéletkor: 41) spontán közléseiben. Az eredmények igazolták az önellenőrzési mechanizmus életkorfüggő változását mind a gyakoriság, mind a stratégia megválasztása szempontjából. Folytatódott a spontán beszéd nonverbális vokális jelenségeinek kutatása. A nevetések akusztikai fonetikai paramétereit (pl. időtartam, F0, HNR, jitter, shimmer) összevetették a beszédszegmensek ugyanezen jellemzőivel. Különböző osztályozási technikák (GMM, ANN, SVM) alkalmazásával jó eredményt értek el (közel 90%). Elsőként valósították meg a nevetések és a beszédszegmensek (szavak) automatikus osztályozását magyar spontán beszédben. Húsz spontánbeszéd-felvételben elemezték a hümmögések temporális és intonációs jellegzetességeit. Az elemzett 262 előfordulás funkcióját tekintve három fő kategóriába volt sorolható: (i) a hallgató figyelmének jelölője (háttércsatorna-jelzés), (ii) a hallgató megértésének jelölője, valamint (iii) egyetértés jelölője. Az eredmények szerint a vizsgált hümmögések funkció szerint részben elkülönültek artikulációs megvalósításukat tekintve. Az elemzés a nemek között jellegzetes különbségeket tárt fel a háttércsatornajelzések használatában és megvalósításában. 3. Klinikai fonetikai kutatások A nem tipikus beszéd vizsgálata több tekintetben folytatódott. A diszfóniás betegek terápiájának hatékonyságát elemezték a beszélő nemének függvényében. A férfiak esetében gyakoribb és nagyobb arányú javulást igazoltak az eredmények, emellett romlás is ritkábban fordult elő. Ezek hátterében feltételezhetően elsősorban attitűdbeli eltérés állhat. A női beszélők előbb fordulnak terapeutához, mint a férfiak. Ennek következtében kimutathatóan nagyobb fejlődés érhető el a férfiaknál, mivel súlyosabb fokban történik náluk a kezelés megkezdése. Tekintetbe veendő ugyanakkor a betegek otthoni gyakorlatainak hatása is a terápia eredményére. Szélesítették az elsődleges progresszív afázia esetének tanulmányozását a spontán beszéd akusztikai-fonetikai vizsgálatával. Negyedévente, összesen három alkalommal került rögzítésre a beteggel a BEA-protokoll. A vizsgálatsorozat új részeként megtörtént a felvételek spontán narratíváinak és történetmondásainak szakasz szintű annotálása (összesen 25,6 perc) és részletes elemzése: az alaphangmagasság, a zöngeminőség (jitter, shimmer, jel/zaj viszony), a glottalizáció mértéke, az artikulációs tempó, a néma és a kitöltött szünetek időtartama és előfordulása, artikulációs hibák és egyéb megakadásjelenségek. Az eredmények megerősítették a korábbi hipotézist, hogy a diagnózis a rendkívül ritka elsődleges progresszív

6 afázia, azon belül annak logopenic típusa. (Ezt az orvosi diagnózis egy évvel később megerősítette.) Az első két év kritikus a diagnózis, illetve a mielőbbi, elsősorban logopédiai terápia kijelölése és megkezdése szempontjából. Ehhez nyújtott segítséget az objektív fonetikai elemzés. A dadogó (tonoklónusos típusú) és nem dadogó felnőttek beszédének artikulációs különbségeit a felpattanó zárhangok időviszonyainak szempontjából vizsgálták. A zárhang teljes időtartama és a feloldás időtartama szignifikánsan hosszabban bizonyult a dadogó beszédben, valamint náluk gyakoribb volt mind a felpattanás elmaradása, mind pedig a többszöri felpattanás a kontrollbeszélőkhöz viszonyítva. Új kutatás indult a súlyosan megkésett beszédfejlődésű gyermekek beszédészlelésének és beszédmegértésének vizsgálatára. A 4 éves korukban beszélni kezdők beszédpercepciós anyanyelvi szintjét elemezték 6 és 8 éves korukban (keresztmetszeti vizsgálatban). Hat beszédpercepciós folyamat tesztfelvétele történt meg minden egyes gyermek esetében, az adatfeldolgozás folyamatban van. Különböző életkorú (6, 7, 9, 11, 13 éves) gyermekek spontán beszédét több szempontból vizsgálták. Folytatódott a kilencévesek korpuszának építése: a 21 gyermek interjúinak szakasz szintű annotálása kiegészült a szó- és a hangszintű címkézéssel. Újabb felvételek rögzítése történt meg 20 nyolcéves gyermek részvételével, és megkezdődött azok szakasz szintű annotálása a Praat programban (négy hanganyag készült el). A kilencéves gyermekek beszédvizsgálata érintette a temporális viszonyokat, valamint a megakadásjelenségeket. Megtörtént a 67 perces korpusz 1700 beszédszakaszának, a néma- és a kitöltött szünetek időtartamának, a kitöltött szünetek realizációjának, valamint az artikulációs és a beszédtempó elemzése (magyar nyelven első ízben). Az eredmények a jelenségek mind kvantitatív (pl. a néma szünetek időtartama), mind kvalitatív mutatói mentén igazolták az életkor szerinti különbségeket. A kilencévesek beszédére jellemző, hogy a felnőttekhez képest gyakrabban és hosszabb szüneteket tartanak, lassabb az artikulációs és a beszédtempójuk, valamint rövidebbek a beszédszakaszaik (Bólyai Ösztöndíj keretében). A megakadások típusait és előfordulási gyakoriságát 18 kilencéves gyermek anyagában vizsgálták. A 610 adat részletes minőségi elemzése is megtörtént (hibatípusok, időtartam, realizáció, szófajok). A temporális elemzések részben azonosságokat, részben eltéréseket tártak fel a felnőttek adataihoz képest. Az újraindítások és ismétlések esetében a gyermekek beszédében jóval hosszabb szerkesztési szakaszok voltak adatolhatók, mint a felnőtteknél. Az ismétlések életkortól függetlenül döntően funkciószavakat érintettek. A felnőtteknél az újraindítás is főként funkciószavakon fordult elő; a gyermekeknél a jelenség háromnegyedét azonban tartalmas szavaknál adatolták. Ez arra utalhat, hogy a gyermekek önmonitorozása még elsősorban a tartalmas szavakra fókuszál. A másik lehetséges magyarázat szerint a kilencévesek a beszéd tervezése és egyidejű kivitelezése mellett még nem tudnak figyelni arra, hogy ne egy lényeges lexikai elem újraindítását használják időnyerésre (Bólyai Ösztöndíj keretében). A 6 13 évesek spontán közléseinek temporális mintázatait kutatták az életkor függvényében (egy keresztmetszeti vizsgálatsorozatban). Számos elemzett paraméterben (például a beszédszakaszok időtartama, a beszédtempó) szignifikáns eltérések voltak kimutathatók az anyanyelv-elsajátítás különböző szakaszaiban. Minden részkutatásban nagy individuális eltéréseket tapasztaltak, ez felveti az anyanyelvi teljesítményen alapuló tanulási folyamatok megfelelő működésének kérdését az intézményes oktatásban. A témában elkészült PhDdisszertációt summa cum laude minősítéssel védték meg. Ugyanezen életkorokban végezték a spontán beszédben használt melléknevek elemzését. A várttal ellentétben, az eredmények nem mutattak szignifikáns növekedést a produkált melléknevek gyakoriságában az életkor előrehaladtával, de az idősebb gyermekek

7 változatosabb kontextusban és bonyolultabb szintaktikai struktúrákba ágyazva használták a mellékneveket a spontán beszédben. A gyermekek beszédmegértésének elmaradásáról és a következményes tanulási zavarokról tartottak három ismeretterjesztő előadást. Két rendezvény szolgálta a tudomány és a társadalom közötti párbeszéd megvalósítását (a Magyar Nyelv Napján tartott előadások, valamint a részvétel a Kutatók éjszakája rendezvényen). Az osztály hat munkatársa 19 hazai és 22 nemzetközi konferenciát tartott előadást, két szakmai konferenciát rendeztek, és 23 tanulmányt publikálták hazai és nemzetközi fórumokon. A évi főbb kutatási célkitűzések A Fonetikai Osztály tervezi a BEA spontánbeszéd-adatbázis fejlesztését, bővítését, harminc újabb adatközlő hangfelvételének elkészítését, az archiválások gondozását, a hangszintű átiratok készítését és ellenőrzését (OTKA-projekt keretében). A fonetikai kutatásokat három irányban tervezik. Kiterjesztik a beszédhangok, hangkapcsolatok és szavak akusztikaifonetikai jellemzőinek vizsgálatát különböző fonológiai, koartikulációs és osztályozási szempontok alapján. Vizsgálják a prozódia szerepét a spontán beszéd automatikus tagolásában, illetve az automatikus beszélőszemély-felismerést rövid idejű minták alapján. A diszharmónia megjelenési formáinak és az önellenőrzés folyamatainak a kutatásában a beszédtervezési szintek és a megakadásjelenségek előfordulásának, illetve az önellenőrzésnek az összefüggéseire irányul. A klinikai fonetikai kutatások egy részében folytatódnak a megkezdett vizsgálatok, más részében a gyermekek beszédpercepciós működésének megismerését terjesztik ki újabb feldolgozási szintek vizsgálatára, illetve a spontán közlések fonetikai sajátosságait kutatják az anyanyelv-elsajátítás folyamatában. A kutatások forrásai az intézeti költségvetés, OTKA és egy munkatárs Bólyai János Kutatási Ösztöndíja.

a munkaerőpiac számos szegmensében egyaránt szükségszerű a használata (Szabó

a munkaerőpiac számos szegmensében egyaránt szükségszerű a használata (Szabó Szakmai és kommunikációs kompetencia a spontán beszédben Erdős Klaudia Nyelvtudományi Doktori Iskola Alkalmazott nyelvészet program ELTE BTK Bevezetés Kompetencia = alkalmasság, hozzáértés Latin competo

Részletesebben

Az énekelt magánhangzók észlelése réshangkörnyezetben

Az énekelt magánhangzók észlelése réshangkörnyezetben Az énekelt magánhangzók észlelése réshangkörnyezetben Deme Andrea 2011. Február 4. andrea_deme@hotmail.com Az énekelt beszéd észlelése Szinte mindennapos feladat opera tévé rádió Az énekelt hangok észlelésének

Részletesebben

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Kutatás, alkalmazás, gyakorlat A tudományos kutatás célja: kérdések megfogalmazása és válaszok keresése

Részletesebben

Óvodás és kisiskolás gyermekek interpretált beszédének vizsgálata

Óvodás és kisiskolás gyermekek interpretált beszédének vizsgálata X. Alkalmazott Nyelvészeti Doktoranduszkonferencia 2016. február 5.. Óvodás és kisiskolás gyermekek interpretált beszédének vizsgálata Vakula Tímea ELTE BTK NyDI, III. évf. Bevezetés a beszélt nyelv feldolgozásának

Részletesebben

A spontán beszéd kísérőjelenségei

A spontán beszéd kísérőjelenségei 2013. április 25. A spontán beszéd kísérőjelenségei Neuberger Tilda Fonetikai Osztály A beszéd antropofonikus elmélete A beszéd biológiai alapja: azonos hangképző apparátus (Laver 1994) Elsődlegesen nem

Részletesebben

Magánhangzónyújtások a gyermeknyelvben

Magánhangzónyújtások a gyermeknyelvben VI. Alkalmazott Nyelvészeti Doktoranduszkonferencia Magánhangzónyújtások a gyermeknyelvben Deme Andrea ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskola 2012. február 3. A magánhangzók időtartamát meghatározó tényezők

Részletesebben

2006. szeptember 28. A BESZÉDPERCEPCI DPERCEPCIÓ. Fonetikai Osztály

2006. szeptember 28. A BESZÉDPERCEPCI DPERCEPCIÓ. Fonetikai Osztály 2006. szeptember 28. ÖNÁLLÓSULÓ FOLYAMATOK A BESZÉDPERCEPCI DPERCEPCIÓ FEJLŐDÉSÉBEN Gósy MáriaM Fonetikai Osztály AZ ANYANYELV-ELSAJ ELSAJÁTÍTÁSRÓL Fő jellemzői: univerzális, relatíve gyors, biológiai

Részletesebben

BEKE ANDRÁS, FONETIKAI OSZTÁLY BESZÉDVIZSGÁLATOK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA

BEKE ANDRÁS, FONETIKAI OSZTÁLY BESZÉDVIZSGÁLATOK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA BEKE ANDRÁS, FONETIKAI OSZTÁLY BESZÉDVIZSGÁLATOK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA BESZÉDTUDOMÁNY Az emberi kommunikáció egyik leggyakrabban használt eszköze a nyelv. A nyelv hangzó változta, a beszéd a nyelvi kommunikáció

Részletesebben

Beszédhiba és beszédfeldolgozás

Beszédhiba és beszédfeldolgozás Beszédhiba és beszédfeldolgozás Gósy Mária MTA - ELTE Mi a beszéd? A gondolat kifejeződése, informáci ció,, verbális gesztus, artikuláci ciós s mozgássorozat, akusztikai hullámforma, mechanikus rezgés,

Részletesebben

5. A hezitációs jelenségek vizsgálata kisiskolás gyermekek spontán beszédében *

5. A hezitációs jelenségek vizsgálata kisiskolás gyermekek spontán beszédében * 5. A hezitációs jelenségek vizsgálata kisiskolás gyermekek spontán beszédében * 5.1. Hezitációs jelenségek kisiskolás gyermekek spontán beszédében A hazai és nemzetközi beszédkutatás döntő többsége az

Részletesebben

A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői

A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői A BESZÉD ÉS AMI MÖGÖTTE VAN Magyar nyelv hete 2012. április 25. A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői Gráczi Tekla Etelka Beszédstílus Beszédstílus = az írás, megszólalás módja A

Részletesebben

Tartalom-visszamondások szerveződése felolvasás után

Tartalom-visszamondások szerveződése felolvasás után Tartalom-visszamondások szerveződése felolvasás után Kanyó Réka Nyelvtudományi Doktori Iskola Témavezető: Prof. Dr. Gósy Mária VII. Alkalmazott Nyelvészeti Doktoranduszkonferencia 2013. február 1. Bevezetés

Részletesebben

A spontán beszéd egyes jellemzői különböző felnőtt korcsoportokban

A spontán beszéd egyes jellemzői különböző felnőtt korcsoportokban A spontán beszéd egyes jellemzői különböző felnőtt korcsoportokban Tatár Zoltán ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola tatarkan@freemail.hu Kivonat: Korábbi kutatások gyakran foglalkoznak év alatti, illetve

Részletesebben

A nyelvi változás beszédjelenségeinek vizsgálata

A nyelvi változás beszédjelenségeinek vizsgálata FIATAL KUTATÓI PÁLYÁZAT MTA Nyelvtudományi Intézet Fonetikai Osztálya 1. A kutatás előzményei A nyelvi változás beszédjelenségeinek vizsgálata Kutatási terv Auszmann Anita A nyelvészeti kutatások időről

Részletesebben

A beszéd. Segédlet a Kommunikáció-akusztika tanulásához

A beszéd. Segédlet a Kommunikáció-akusztika tanulásához A beszéd Segédlet a Kommunikáció-akusztika tanulásához Bevezetés Nyelv: az emberi társadalom egyedei közötti kommunikáció az egyed gondolkodásának legfőbb eszköze Beszéd: a nyelv elsődleges megnyilvánulása

Részletesebben

EXPLOZÍVÁK ÉS AFFRIKÁTÁK IDŐVISZONYAI. Gráczi Tekla Etelka

EXPLOZÍVÁK ÉS AFFRIKÁTÁK IDŐVISZONYAI. Gráczi Tekla Etelka 94 EXPLOZÍVÁK ÉS AFFRIKÁTÁK IDŐVISZONYAI Bevezetés A beszédhangok képzése során az egyes artikulációs gesztusok egymással összeköttetésben, egymásra hatva működnek. Így például nemcsak a hangszalagok felől

Részletesebben

Záróbeszámoló: Magyar spontán beszéd adatbázis 78315 sz. OTKA

Záróbeszámoló: Magyar spontán beszéd adatbázis 78315 sz. OTKA Záróbeszámoló: Magyar spontán beszéd adatbázis 78315 sz. OTKA A pályázat terve A kutatás célja egyfelől egy spontán beszéd adatbázis létrehozása volt (különféle típusú beszédanyagokkal), másfelől pedig

Részletesebben

A deixis megjelenési formái a prozódiában

A deixis megjelenési formái a prozódiában A deixis megjelenési formái a prozódiában Erdős Klaudia ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola Bevezetés - deixis A deixis fogalma - ógör. deiktikos mutatás - megnyilatkozás körülményeire mutat Típusok

Részletesebben

A HANGOK TANÁTÓL A BESZÉDTECHNOLÓGIÁIG. Gósy Mária. MTA Nyelvtudományi Intézet, Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium

A HANGOK TANÁTÓL A BESZÉDTECHNOLÓGIÁIG. Gósy Mária. MTA Nyelvtudományi Intézet, Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium A HANGOK TANÁTÓL A BESZÉDTECHNOLÓGIÁIG Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézet, Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium beszédzavarok beszédtechnika beszélő felismerése fonológia fonetika alkalmazott fonetika

Részletesebben

FIATAL KUTATÓI PÁLYÁZAT MTA Nyelvtudományi Intézet. Kutatási terv Neuberger Tilda

FIATAL KUTATÓI PÁLYÁZAT MTA Nyelvtudományi Intézet. Kutatási terv Neuberger Tilda FIATAL KUTATÓI PÁLYÁZAT MTA Nyelvtudományi Intézet Kutatási terv Neuberger Tilda Zármássalhangzók temporális jellemzői: fonológiai különbségek realizálódása 1. A kutatás célja és tárgya A kutatás célja

Részletesebben

AZ ALVEOLÁRIS ZÖNGÉTLEN EXPLOZÍVA VARIABILITÁSA. Neuberger Tilda Gráczi Tekla Etelka

AZ ALVEOLÁRIS ZÖNGÉTLEN EXPLOZÍVA VARIABILITÁSA. Neuberger Tilda Gráczi Tekla Etelka 160 AZ ALVEOLÁRIS ZÖNGÉTLEN EXPLOZÍVA VARIABILITÁSA Bevezetés A beszédhangok ejtésekor az egyes artikulációs mozgások meghatározott időtartamban történnek, az artikulációs sajátosságok pedig tükröződnek

Részletesebben

Beszédkutatás 2013. Nyelvhasználat és alkalmazások. Programfüzet. 2013. november 14 15.

Beszédkutatás 2013. Nyelvhasználat és alkalmazások. Programfüzet. 2013. november 14 15. BESZÉDKUTATÁS KONFERENCIA 2013 Beszédkutatás 2013 Nyelvhasználat és alkalmazások Programfüzet 2013. november 14 15. Helyszín: MTA Nyelvtudományi Intézet, földszinti előadóterem. 1068 Budapest, Benczúr

Részletesebben

TÁJNYELV, KÖZNYELV, BESZÉLŐK

TÁJNYELV, KÖZNYELV, BESZÉLŐK ANYANYELVÁPOLÓK SZÖVETSÉGE TÁJNYELV, KÖZNYELV, BESZÉLŐK Magyar Nyelv Napja 2014. november 13. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézet Az emberi méltóságnak elemi feltétele az, hogy az ember azonos lehessen

Részletesebben

ÉS S NYELVI REPREZENTÁCI CIÓ. MTA Nyelvtudományi Intézet

ÉS S NYELVI REPREZENTÁCI CIÓ. MTA Nyelvtudományi Intézet BESZÉDK DKÉPZÉS ÉS S NYELVI REPREZENTÁCI CIÓ Gósy MáriaM MTA Nyelvtudományi Intézet A legtágabb értelmezés szerint a beszéd az a képesség, hogy érzéseinket és gondolatainkat másokkal jelek útján közöljük.

Részletesebben

Akusztikai mérések SztahóDávid

Akusztikai mérések SztahóDávid Akusztikai mérések SztahóDávid sztaho@tmit.bme.hu http://alpha.tmit.bme.hu/speech http://berber.tmit.bme.hu/oktatas/gyak02.ppt Tartalom Akusztikai produktum Gerjesztés típus Vokális traktus Sugárzási ellenállás

Részletesebben

A magánhangzók fonológiai rendszere

A magánhangzók fonológiai rendszere Leíró magyar hangtan 15. téma A magánhangzók fonológiai rendszere Bollánál a következő magánhangzós oppozíciókkal találkozunk: 1 Ezek a k é p z é s i j e g y e k azonban különböző fontossággal vesznek

Részletesebben

Mondd meg, mit hallasz, és megmondom, ki vagy

Mondd meg, mit hallasz, és megmondom, ki vagy Mondd meg, mit hallasz, és megmondom, ki vagy Mády Katalin MTA Nyelvtudományi Intézet 2013. április 25. Mády (mady.katalin@nytud.hu) Mmmh ém kv 2013. április 25. 1 / 16 Nyelvi innova cio Lehet Nyugatina

Részletesebben

GÓSY MÁRIA. Az olvasási nehézségrôl és a diszlexiáról OLVASÁSPEDAGÓGIA. Bevezetés

GÓSY MÁRIA. Az olvasási nehézségrôl és a diszlexiáról OLVASÁSPEDAGÓGIA. Bevezetés Beliv2009-04 09/11/30 10:15 AM Page 49 OLVASÁSPEDAGÓGIA GÓSY MÁRIA Az olvasási nehézségrôl és a diszlexiáról Bevezetés Több évtizede ismeretes, hogy az olvasás tanulásában a nyelvnek, a nyelvi folyamatoknak

Részletesebben

Fonetika. Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 2. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Fonetika. Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 2. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem Fonetika Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 2. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1 FONETIKA Akusztikai - hangzás Artikulációs - képzés Hangok elsajátítása gyerekkorban Hallás Képzés

Részletesebben

Beszédképzés és nyelvi reprezentáció ábra A beszédprodukció és a beszédfeldolgozás folyamatának képi szemléltetése

Beszédképzés és nyelvi reprezentáció ábra A beszédprodukció és a beszédfeldolgozás folyamatának képi szemléltetése Beszédképzés és nyelvi reprezentáció 289 egyéni ismerethalmaznak a nyelvre vonatkozó jeleit és funkcióit tartalmazza. Enélkül a beszédfeldolgozás nem valósulhat meg. A nyelvi mentális reprezentáció bizonyos

Részletesebben

A spontán beszéd megakadásjelenségei az életkor függvényében. Menyhárt Krisztina MTA Nyelvtudományi Intézet Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium

A spontán beszéd megakadásjelenségei az életkor függvényében. Menyhárt Krisztina MTA Nyelvtudományi Intézet Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium A spontán beszéd megakadásjelenségei az életkor függvényében Menyhárt Krisztina MTA Nyelvtudományi Intézet Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium Bevezetés Spontán, folyamatos beszédünket a legkülönfélébb

Részletesebben

Beszédészlelés 1: Beszédpercepció. A beszédpercepció helye a beszédmegértési folyamatban

Beszédészlelés 1: Beszédpercepció. A beszédpercepció helye a beszédmegértési folyamatban Beszédészlelés 1: Beszédpercepció A beszédpercepció helye a beszédmegértési folyamatban A beszéd reprezentációja Akusztikus (obj) a frekvencia és intenzitás (változása) az időben Artikulációs (obj) artikulációs

Részletesebben

A semleges magánhangzóról, azaz a sváról

A semleges magánhangzóról, azaz a sváról AUSZMANN ANITA A semleges magánhangzóról, azaz a sváról Biztos mindannyian megfigyeltük már magunkon és beszédpartnereinken, hogy minél fesztelenebb egy társalgás, annál lazábban beszélünk, vagy épp ellenkezőleg,

Részletesebben

Beszédkutatás a technológiai fejlődés tükrében. Gráczi Tekla Etelka MTA Nyelvtudományi Intézet, Fonetikai osztály

Beszédkutatás a technológiai fejlődés tükrében. Gráczi Tekla Etelka MTA Nyelvtudományi Intézet, Fonetikai osztály Beszédkutatás a technológiai fejlődés tükrében Gráczi Tekla Etelka MTA Nyelvtudományi Intézet, Fonetikai osztály A beszéd Beszédkutatás, fonetika Tárgya: - Beszéd képzése, artikuláció - A beszéd akusztikai

Részletesebben

A mássalhangzók. Konszonánsok (consonans) jelölése: C Mássalhangzók vs. magánhangzók? Mi jellemző a mássalhangzókra?

A mássalhangzók. Konszonánsok (consonans) jelölése: C Mássalhangzók vs. magánhangzók? Mi jellemző a mássalhangzókra? A mássalhangzók A mássalhangzók Konszonánsok (consonans) jelölése: C Mássalhangzók vs. magánhangzók? Mi jellemző a mássalhangzókra? Milyen jegyekkel jellemezzük őket? https://www.youtube.com/watch?v=92260d-jzki&list=pl4d3dew-wbd72e677mghgu0_bw3ybrjr2

Részletesebben

K ÖZLEMÉNYEK. MTA Nyelvtudományi Intézet és PET Pozitron Diagnosztika Központ

K ÖZLEMÉNYEK. MTA Nyelvtudományi Intézet és PET Pozitron Diagnosztika Központ E REDETI K ÖZLEMÉNYEK MTA Nyelvtudományi Intézet és PET Pozitron Diagnosztika Központ 3Beszédelemzés az afázia egy ritka típusában GÓSY MÁRIA HORVÁTH VIKTÓRIA GYARMATHY DOROTTYA LENGYEL ZSOLT gosy.maria@nytud.mta.hu,

Részletesebben

Normál és fordított irányú spontán beszéd

Normál és fordított irányú spontán beszéd Tamás Dóra Zsófia 75 Normál és fordított irányú spontán beszéd Összevetés a megakadások tükrében 1. B e v e z e t é s. Minden nyelv variációkban létezik. Vizsgálhatunk egy nyelvet területi vagy a szociológiai

Részletesebben

Szupraszegmentális szerkezet

Szupraszegmentális szerkezet Szupraszegmentális szerkezet A hangzó nyelv két vetülete (ismétlés) Szegmentális szint beszédhangok, hangkapcsolatok lokális nézőpont, pillanatnyi(?) Szupraszegmentális szint (prozódia) globális nézőpont,

Részletesebben

MAGYAR NYELV 110. ÉVF. 2014. NYÁR 2. SZÁM. Magánhangzók ejtése fiatalok és idősek spontán beszédében *

MAGYAR NYELV 110. ÉVF. 2014. NYÁR 2. SZÁM. Magánhangzók ejtése fiatalok és idősek spontán beszédében * MAGYAR NYELV 110. ÉVF. 2014. NYÁR 2. SZÁM Magánhangzók ejtése fiatalok és idősek spontán beszédében * 1. Bevezetés. A magánhangzók ejtésére számos tényező gyakorol hatást, különösen spontán beszédben.

Részletesebben

ZÖNGÉSEDÉSI ÉS ZÖNGÉTLENEDÉSI FOLYAMATOK A /j/ FONÉMA HANGREALIZÁCIÓIBAN. Menyhárt Krisztina

ZÖNGÉSEDÉSI ÉS ZÖNGÉTLENEDÉSI FOLYAMATOK A /j/ FONÉMA HANGREALIZÁCIÓIBAN. Menyhárt Krisztina ZÖNGÉSEDÉSI ÉS ZÖNGÉTLENEDÉSI FOLYAMATOK A /j/ FONÉMA HANGREALIZÁCIÓIBAN Menyhárt Krisztina Bevezetés A /j/ fonéma fonológiai és a [j] mássalhangzó fonetikai szempontú osztályozása mind a mai napig számos

Részletesebben

N É Z D - H A L L D - ÉREZD- M O N D D! A Z É S Z L E L É S n o v e m b e r 1 4.

N É Z D - H A L L D - ÉREZD- M O N D D! A Z É S Z L E L É S n o v e m b e r 1 4. Ó V O D Á S O K É S K I S I S K O L Á S O K S Z Ó K I N C S É N E K É S N Y E L V I T U D A T O S S Á G Á N A K V I Z S G Á L A T A É S F E J L E S Z T É S I L E H E T Ő S É G E I S Z A B Ó Á G N E S E

Részletesebben

Felpattanó zárhangok idõszerkezete dadogó és nem dadogó beszédben

Felpattanó zárhangok idõszerkezete dadogó és nem dadogó beszédben MTA Nyelvtudományi Intézet Felpattanó zárhangok idõszerkezete dadogó és nem dadogó beszédben NEUBERGER TILDA neuberger.tilda@nytud.mta.hu Absztrakt A jelen kutatásban a felpattanó zárhangok idõszerkezetét

Részletesebben

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ. Általános útmutató

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ. Általános útmutató ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ Általános útmutató 1. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

BABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS

BABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS BABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK 1. A gyógypedagógia alapfogalmai, elméletei, kapcsolata más tudományokkal

Részletesebben

Szakmai és kommunikatív kompetencia a spontán beszédben

Szakmai és kommunikatív kompetencia a spontán beszédben Szakmai és kommunikatív kompetencia a spontán beszédben Erdős Klaudia ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola erdosklaudia@gmail.com Kivonat: Tanulmányunkban a hétköznapi életben fontos szerepet játszó

Részletesebben

Az elhangzó beszéd észlelésének és megértésének életkorspecifikus működése meghatározó az anyanyelv elsajátítása szempontjából.

Az elhangzó beszéd észlelésének és megértésének életkorspecifikus működése meghatározó az anyanyelv elsajátítása szempontjából. Az elhangzó beszéd észlelésének és megértésének életkorspecifikus működése meghatározó az anyanyelv elsajátítása szempontjából. Az ezeken a területeken jelentkező elmaradások, illetve zavarok felismerése

Részletesebben

Lejegyzési útmutató a BEA Spontánbeszéd-adatbázis háromszintű annotálásához

Lejegyzési útmutató a BEA Spontánbeszéd-adatbázis háromszintű annotálásához TANULMÁNYOK GYARMATHY DOROTTYA NEUBERGER TILDA GRÁCZI TEKLA ETELKA MTA Nyelvtudományi Intézet gyarmathy.dorottya@nytud.mta.hu neuberger.tilda@nytud.mta.hu graczi.tekla.etelka@nytud.mta.hu Lejegyzési útmutató

Részletesebben

A magánhangzó-formánsok és a szubglottális rezonanciák összefüggése a spontán beszédben

A magánhangzó-formánsok és a szubglottális rezonanciák összefüggése a spontán beszédben A magánhangzó-formánsok és a szubglottális rezonanciák összefüggése a spontán beszédben Csapó Tamás Gábor, 1 Bárkányi Zsuzsanna, 2 Gráczi Tekla Etelka, 2 Beke András, 3 Bőhm Tamás 1,4 csapot@tmit.bme.hu

Részletesebben

Beszédinformációs rendszerek. 3. gyakorlat - Elemi jelfeldolgozás (a beszédjel feldolgozásának lépései)

Beszédinformációs rendszerek. 3. gyakorlat - Elemi jelfeldolgozás (a beszédjel feldolgozásának lépései) Beszédinformációs rendszerek 3. gyakorlat - Elemi jelfeldolgozás (a beszédjel feldolgozásának lépései) 1 Beszédinformációs rendszerek Kiss Gábor, Tulics Miklós Gábriel, Tündik Máté Ákos {kiss.gabor,tulics,tundik}@tmit.bme.hu

Részletesebben

A beszédészlelés szerepe az írásban és a helyesírásban

A beszédészlelés szerepe az írásban és a helyesírásban ELTE Fonetikai Tanszék A beszédészlelés szerepe az írásban és a helyesírásban BÓNA JUDIT Bevezetés Az írott anyanyelv elsajátítását számos tényezõ befolyásolja: a verbális és a vizuális memória mûködése,

Részletesebben

10. Morfológia és statisztikai grammatika Morfémák és variációszámok

10. Morfológia és statisztikai grammatika Morfémák és variációszámok Tartalom Előszó... 15 1. Bevezetés... 21 1.1. Nyelvtudomány és kognitív pszichológia... 23 1.2. Grammatikák és nyelvészeti irányzatok... 25 1.3. Kontextusában él a nyelv... 27 1.4. Más szemlélet más nyelvtan...

Részletesebben

MAGYAR NYELVŐR. Beszédfolyamatok monitorozása. 1. Bevezetés

MAGYAR NYELVŐR. Beszédfolyamatok monitorozása. 1. Bevezetés Gósy Mária Bóna Judit: Beszédfolyamatok monitorozása 393 MAGYAR NYELVŐR 135. ÉVF. * 2011. OKTÓBER DECEMBER * 4. SZÁM Beszédfolyamatok monitorozása 1. Bevezetés Kísérleti eredmények és tapasztalati tények

Részletesebben

A beszédpercepció és az anyanyelv fonotaxisa. Bevezetés a társas-kognitív nyelvészetbe Fehér Krisztina 2011. március 21.

A beszédpercepció és az anyanyelv fonotaxisa. Bevezetés a társas-kognitív nyelvészetbe Fehér Krisztina 2011. március 21. A beszédpercepció és az anyanyelv fonotaxisa Bevezetés a társas-kognitív nyelvészetbe Fehér Krisztina 2011. március 21. A hangok észlelése a hangok kategorikus észlelése (Liberman, 1957) a fonéma mint

Részletesebben

Beszédhangok viselkedése a spontán beszédben

Beszédhangok viselkedése a spontán beszédben GÓSY MÁRIA Beszédhangok viselkedése a spontán beszédben Mindenki tapasztalhatta már, hogy ha olyan idegen nyelvű beszédet hallgat, amit egyáltalán nem ért, akkor az a benyomása, mintha nem is lennének

Részletesebben

Kisiskolás gyermekek spontán beszédének jellemzői

Kisiskolás gyermekek spontán beszédének jellemzői TANULMÁNYOK HORVÁTH VIKTÓRIA Magyar Tudományos Akadémia, Nyelvtudományi Intézet, Fonetikai Osztály horvath.viktoria@nytud.mta.hu Horváth Viktória: Kisiskolás gyermekek spontán beszédének jellemzői Alkalmazott

Részletesebben

Mondatismétlés, felolvasás és spontán beszéd progresszív afáziában

Mondatismétlés, felolvasás és spontán beszéd progresszív afáziában TANULMÁNYOK Alkalmazott Nyelvtudomány XIII. évf. 1-2. szám 2013. GÓSY MÁRIA GYARMATHY DOROTTYA HORVÁTH VIKTÓRIA MTA Nyelvtudományi Intézet, ELTE gosy@nytud.hu, gyarmathyd@nytud.hu, hvuki@freemail.hu Mondatismétlés,

Részletesebben

MAGYAR NYELV 110. ÉVF NYÁR 2. SZÁM. Magánhangzók ejtése fiatalok és idősek spontán beszédében *

MAGYAR NYELV 110. ÉVF NYÁR 2. SZÁM. Magánhangzók ejtése fiatalok és idősek spontán beszédében * MAGYAR NYELV 110. ÉVF. 2014. NYÁR 2. SZÁM Magánhangzók ejtése fiatalok és idősek spontán beszédében * 1. Bevezetés. A magánhangzók ejtésére számos tényező gyakorol hatást, különösen spontán beszédben.

Részletesebben

Doktori értekezés tézisei EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR

Doktori értekezés tézisei EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR Doktori értekezés tézisei EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR Nyelvtudományi Doktori Iskola vezető Prof. Dr. Bańczerowski Janusz DSc, egyetemi tanár Magyar Nyelvészeti Doktori Program

Részletesebben

Magánhangzó-időtartamok alakulása a hangsor hossza és az életkor függvényében

Magánhangzó-időtartamok alakulása a hangsor hossza és az életkor függvényében Magánhangzó-időtartamok alakulása a hangsor hossza és az életkor függvényében Krepsz Valéria ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola krepszvaleria@gmail.com Kivonat: A korábbiakban számos kutatás igazolta

Részletesebben

Az empirikus vizsgálatok alapfogalmai

Az empirikus vizsgálatok alapfogalmai Az empirikus vizsgálatok alapfogalmai Az adatok forrása és jellege Milyen kísérleti típusok fordulnak elő a beszédtudományokban? Milyen adatok jönnek ki ezekből? Tudományosan (statisztikailag) megválaszolható

Részletesebben

Fonetika és fonológia

Fonetika és fonológia Fonetika és fonológia Előadás 2015. október Balogné Bérces Katalin PPKE BTK, Budapest/Piliscsaba 2: Fonetika #1: Bevezetés és a magánhangzók artikulációja Bevezetés Magánhangzó (vokális, V) vs. mássalhangzó

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Általános útmutató

Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Általános útmutató Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Általános útmutató A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Az első, a második és a harmadik

Részletesebben

A fonetikai elemzések eredményei és a harmadik évben elvégzett PET-vizsgálat adatai egyértelműen alátámasztották a PPA diagnózist.

A fonetikai elemzések eredményei és a harmadik évben elvégzett PET-vizsgálat adatai egyértelműen alátámasztották a PPA diagnózist. Dr. Gósy Mária 1 Dr. Gyarmathy Dorottya 1 Dr. Horváth Viktória 1 Dr. Lengyel Zsolt 2 : A beszéd fonetikai vizsgálata elsődleges progresszív afáziában MTA Nyelvtudományi Intézet 1 Pozitron Diagnosztika

Részletesebben

Magánhangzónyújtások gyermekek spontán beszédében

Magánhangzónyújtások gyermekek spontán beszédében Magánhangzónyújtások gyermekek spontán beszédében Deme Andrea ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola andrea_deme@hotmail.com Kivonat: A magánhangzók időtartama számos tényező (hangminőség, kontextus, a

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Rövidítések jegyzéke... EMBER, NYELV, BESZÉD. 1. A beszéd és az információs társadalom... 3

Tartalomjegyzék. Rövidítések jegyzéke... EMBER, NYELV, BESZÉD. 1. A beszéd és az információs társadalom... 3 Előszó............................................................. Szerkesztők szerzők............................................... Rövidítések jegyzéke................................................

Részletesebben

Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Orosz nyelv Általános útmutató A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás

Részletesebben

KONDACS FLÓRA: AZ ÓVODÁSOK

KONDACS FLÓRA: AZ ÓVODÁSOK KONDACS FLÓRA: AZ ÓVODÁSOK MEGNYILATKOZÁSAIRÓL AZ IZÉ KAPCSÁN SZTE Nyelvtudományi Doktori Iskola Elméleti Nyelvészet Alprogram XI. Alkalmazott Nyelvészeti Doktoranduszkonferencia, 2017. február 3. DE MI

Részletesebben

SUMMARY. Tolcsvai Nagy, Gábor The defragmentation of the Hungarian language in the Dictionary of foreign words (Osiris) and the lexicon

SUMMARY. Tolcsvai Nagy, Gábor The defragmentation of the Hungarian language in the Dictionary of foreign words (Osiris) and the lexicon 398 Gósy Mária Tolcsvai Nagy Gábor 1998. A magyar nyelvközösség története. (Történeti módszertani vázlat) Magyar Tudomány 105: 915 28. Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) 2007. Osiris Idegen szavak szótára. Osiris,

Részletesebben

A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere

A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere Leíró magyar hangtan 16. téma A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere A beszélőszervek áttekintése során az alábbi képzési jegyeket figyelhettük meg mint a mássalhangzóknál fonetikailag releváns

Részletesebben

Témaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan

Témaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan Témaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan Dr. Dernóczy-Polyák Adrienn PhD egyetemi adjunktus, MMT dernoczy@sze.hu A projekt címe: Széchenyi István Egyetem minőségi kutatói utánpótlás nevelésének

Részletesebben

Zöngétlen explozívák időszerkezete siket beszélők szövegfelolvasásában

Zöngétlen explozívák időszerkezete siket beszélők szövegfelolvasásában Zöngétlen explozívák időszerkezete siket beszélők szövegfelolvasásában Auszmann Anita ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola auszmannanita@gmail.com Kivonat: A beszédpercepció és a beszédprodukció folyamatával

Részletesebben

GÓSY MÁRIA: A SPONTÁN BESZÉDBEN ELŐFORDULÓ MEGAKADÁSJELENSÉGEK GYAKORISÁGA ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI

GÓSY MÁRIA: A SPONTÁN BESZÉDBEN ELŐFORDULÓ MEGAKADÁSJELENSÉGEK GYAKORISÁGA ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI GÓSY MÁRIA: A SPONTÁN BESZÉDBEN ELŐFORDULÓ MEGAKADÁSJELENSÉGEK GYAKORISÁGA ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI Bevezetés A beszéd közben tapasztalható megakadásokat általában úgy definiálják, hogy azok a folyamatos beszédet

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához A középszintű szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

A szupraszegmentális szerkezet

A szupraszegmentális szerkezet A szupraszegmentális szerkezet Szegmentális vs. szupraszegmentális Szegmentális szerkezet = a beszédhangok leírás: lokális megközelítés Szupraszegmentális/prozódia = hanglejtés + hangsúly+ tempó + ritmus

Részletesebben

Vélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 3 Összesen 9 Harmadik feladat (Önálló témakifejtés)

Vélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 3 Összesen 9 Harmadik feladat (Önálló témakifejtés) Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

Fonetika és fonológia

Fonetika és fonológia Fonetika és fonológia Előadás 2015. október Balogné Bérces Katalin PPKE BTK, Budapest/Piliscsaba 1: Bevezetés: Fonetika és fonológia Fonetika és fonológia fonetika: a beszédhangok fizikai tulajdonságai

Részletesebben

HANGIDÔTARTAMOK ÉS IDÔSZERKEZETI ELEMEK A MAGYAR BESZÉDBEN

HANGIDÔTARTAMOK ÉS IDÔSZERKEZETI ELEMEK A MAGYAR BESZÉDBEN NYELVTUDOMÁNYI ÉRTEKEZÉSEK 155. sz. HANGIDÔTARTAMOK ÉS IDÔSZERKEZETI ELEMEK A MAGYAR BESZÉDBEN ÍRTA OLASZY GÁBOR A AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Megjelent a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával Sorozatszerkesztô

Részletesebben

Célnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret

Célnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret Célnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret 2014. december Célnyelvi mérés 10. évfolyamon Tartalmi keret Jogi szabályozás A 2014/2015. tanév rendjét szabályozó 35./2014. (IV.30.) EMMI rendelet

Részletesebben

Szintetizált beszéd természetesebbé tétele

Szintetizált beszéd természetesebbé tétele Csapó Tamás Gábor IV. évf. Szintetizált beszéd természetesebbé tétele Konzulensek: Dr. Németh Géza, Dr. Fék Márk Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Távközlési és Médiainformatikai Tanszék OTDK

Részletesebben

Atomikusak-e a beszédhangok?

Atomikusak-e a beszédhangok? Atomikusak-e a beszédhangok? Előadás Babeş Bolyai Tudományegyetem Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék Kolozsvár 2016. november 2. Balogné Bérces Katalin (BBK) PPKE BTK, Budapest/Piliscsaba Bevezető:

Részletesebben

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Orosz nyelv. Általános útmutató

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Orosz nyelv. Általános útmutató A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Orosz nyelv Általános útmutató A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontoknál adható maximális pontszámot mutatja. A Beszédtempó,

Részletesebben

Bóna Judit 6 13 éves iskolások megakadásai különböző beszédtípusokban

Bóna Judit 6 13 éves iskolások megakadásai különböző beszédtípusokban Bóna Judit 6 13 éves iskolások megakadásai különböző beszédtípusokban 1. Bevezetés A beszédtervezési folyamatok rejtett működéséről a megakadásjelenségek segítségével kaphatunk képet, amelyek a spontán

Részletesebben

A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontok szerint adható maximális pontszámot mutatja.

A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontok szerint adható maximális pontszámot mutatja. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák alapján történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

Gyermeknyelvi kutatások Magyarországon. Beszámoló Az anyanyelvelsajátítás folyamata hároméves kor után című konferenciáról

Gyermeknyelvi kutatások Magyarországon. Beszámoló Az anyanyelvelsajátítás folyamata hároméves kor után című konferenciáról DOI: 10.21030/anyp.2018.3.11 Jankovics Julianna Kalóné Gyenes Réka Gyermeknyelvi kutatások Magyarországon. Beszámoló Az anyanyelvelsajátítás folyamata hároméves kor után című konferenciáról Az ELTE BTK

Részletesebben

BESZÉDKUTATÁS Szerkesztette: Gósy Mária

BESZÉDKUTATÁS Szerkesztette: Gósy Mária BESZÉDKUTATÁS 2016 Szerkesztette: Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézet Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium Budapest, 2016 A szerkesztőbizottság elnöke: Gósy Mária (MTA Nyelvtudományi Intézet) A

Részletesebben

Máshogy beszélnek a színészek, mint az átlagos beszélők?

Máshogy beszélnek a színészek, mint az átlagos beszélők? Máshogy beszélnek a színészek, mint az átlagos beszélők? Auszmann Anita ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola auszmannanita@gmail.com Kivonat: A színészi beszéddel kapcsolatban eddig csekély számú kutatás

Részletesebben

A BESZÉDPRODUKCIÓ ÉS BESZÉDPERCEPCIÓ ÖSSZEFÜGGÉSEI: AZ ELHANGZÓ HÍREK FELDOLGOZÁSA

A BESZÉDPRODUKCIÓ ÉS BESZÉDPERCEPCIÓ ÖSSZEFÜGGÉSEI: AZ ELHANGZÓ HÍREK FELDOLGOZÁSA Doktori értekezés tézisei A BESZÉDPRODUKCIÓ ÉS BESZÉDPERCEPCIÓ ÖSSZEFÜGGÉSEI: AZ ELHANGZÓ HÍREK FELDOLGOZÁSA Írta: Rákli Veronika Budapest 2009 1. BEVEZETÉS A pszicholingvisztika és a fonetika határterületét

Részletesebben

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Francia nyelv

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Francia nyelv A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Francia nyelv A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

HorvÁT H Viktória. BESZÉD KuTATÁS ALKALMAZÁS HEZITÁCIÓS JELENSÉGEK A MAGYAR BESZÉDBEN

HorvÁT H Viktória. BESZÉD KuTATÁS ALKALMAZÁS HEZITÁCIÓS JELENSÉGEK A MAGYAR BESZÉDBEN HorvÁT H Viktória BESZÉD KuTATÁS ALKALMAZÁS HEZITÁCIÓS JELENSÉGEK A MAGYAR BESZÉDBEN Horváth Viktória HEZITÁCIÓS JELENSÉGEK A MAGYAR BESZÉDBEN Beszéd Kutatás Alkalmazás Horváth Viktória HEZITÁCIÓS JELENSÉGEK

Részletesebben

A BESZÉDSZÜNETEK FONETIKAI SAJÁTOSSÁGAI A BESZÉDTÍPUS FÜGGVÉNYÉBEN. Bóna Judit

A BESZÉDSZÜNETEK FONETIKAI SAJÁTOSSÁGAI A BESZÉDTÍPUS FÜGGVÉNYÉBEN. Bóna Judit 60 A BESZÉDSZÜNETEK FONETIKAI SAJÁTOSSÁGAI A BESZÉDTÍPUS FÜGGVÉNYÉBEN Bóna Judit Bevezetés A beszéd folyamatosságát gyakran szünetek és megakadásjelenségek szakítják meg. A beszédszünet egyrészt fiziológiai

Részletesebben

AUDIOVIZUÁLIS TARTALMAK BEFOGADÁSÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK HATÉKONYSÁGA

AUDIOVIZUÁLIS TARTALMAK BEFOGADÁSÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK HATÉKONYSÁGA AUDIOVIZUÁLIS TARTALMAK BEFOGADÁSÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK HATÉKONYSÁGA Befogadást segítő eszközök Jelnyelvi tolmács (leköti a vizuális figyelem nagy részét, speciális ismeret kell hozzá) -a válaszadó siketek

Részletesebben

A benchmarking fogalma

A benchmarking fogalma Benchmarking Dr. Koczor Zoltán 1 A fogalma Összevetésként használt szervezet Felhasznált erőforrások ESZKÖZÖK CÉLOK Belső folyamatszabályozás Dr. Koczor Zoltán 2 1 A célja Értékelnünk kell a jelenlegi

Részletesebben

EGYÉNI ANYANYELVI NEVELÉS HALLÁSSÉRÜLT TANULÓK SZÁMÁRA. I-VIII. évfolyam

EGYÉNI ANYANYELVI NEVELÉS HALLÁSSÉRÜLT TANULÓK SZÁMÁRA. I-VIII. évfolyam I. Általános célok, és feladatok EGYÉNI ANYANYELVI NEVELÉS HALLÁSSÉRÜLT TANULÓK SZÁMÁRA I-VIII. évfolyam A hallássérült tanulók komplex anyanyelvi képességeinek egyéni, differenciált fejlesztése az eltérő

Részletesebben

II. Gyermeknyelv, anyanyelvelsajátítás

II. Gyermeknyelv, anyanyelvelsajátítás II. Gyermeknyelv, anyanyelvelsajátítás 1. Általános kérdések 1. Általános kérdések általános ütem 1. Általános kérdések általános ütem univerzális jellegű 1. Általános kérdések általános ütem univerzális

Részletesebben

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

Hallásalapú és vizuális alapú közlések vizsgálata 3 7. osztályos korban

Hallásalapú és vizuális alapú közlések vizsgálata 3 7. osztályos korban Bóna Judit DOI: 10.21030/anyp.2016.4.1 Hallásalapú és vizuális alapú közlések vizsgálata 3 7. osztályos korban A tanulmány azt vizsgálja, hogy milyen különbségek mutathatók ki a hallásalapú és a vizuális

Részletesebben

Óvodások magánhangzóinak akusztikai jellemzői

Óvodások magánhangzóinak akusztikai jellemzői Óvodások magánhangzóinak akusztikai jellemzői DEME ANDREA 1. Bevezetés Immáron közel harminc éve, hogy megjelentek az első magyar nyelvű, a gyermekek beszédét akusztikai fonetikai szempontok szerint vizsgáló

Részletesebben