A spontán beszéd egyes jellemzői különböző felnőtt korcsoportokban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A spontán beszéd egyes jellemzői különböző felnőtt korcsoportokban"

Átírás

1 A spontán beszéd egyes jellemzői különböző felnőtt korcsoportokban Tatár Zoltán ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola Kivonat: Korábbi kutatások gyakran foglalkoznak év alatti, illetve a 65 év feletti személyek spontán beszédének a felnőtt korosztállyal történő összehasonlításával, azonban a felnőtt, 65 éves beszélők közötti különbségekre ritkábban kíváncsiak. Mivel a beszélőprofil-készítés során a felnőttek pontosabb ának meghatározása a cél, ezért kutatásomban ezekkel a korcsoportokkal foglalkoztam. Arra kerestem a választ, hogy a beszédszakaszok és ek gyakorisága és időtartama, illetve a szavak száma szignifikáns különbséget mutatnak-e a legfiatalabb ( 29 éves) és a legidősebb ( 65 éves) felnőtt férfiak között. 1 Bevezetés A beszélő a behatárolásának fontos szerepe van az igazságszolgáltatásban akkor, amikor egy rendőrségi nyomozás során egy hangfelvételen beszélő ismeretlen személyről kell profilt készíteni. Ez a profil sokrétű lehet. A nyomozó saját élettapasztalata alapján próbálja behatárolni a beszélő nemét, át, iskolázottságát, illetve egyéb szociológiai és pszichológiai jellemzőit. A probléma az, hogy irányelveken kívül a nyomozónak nem áll rendelkezésére konkrét módszertan a profilkészítéshez. Ennek hiányában pedig nagy a téves behatárolás valószínűsége. A beszélőprofilnak általában a nyomozás során van nagyobb jelentősége, ahol azt gondolhatnánk, hogy nem olyan nagy baj az, hogyha nem pontos például az behatárolása, mert a nyomozó úgyis megtalálja a keresett személyt. Úgy gondolom, hogy egy nyomozó számára is fontos a pontos -behatárolás, mert lehet, hogy ezen múlik a nyomozás sikere. A nyomozó hatóság a biztosabb eredmény érdekében kérhet szakértői véleményt igazságügyi hangtechnikai szakértőtől. A probléma az, hogy a szakértő is csak saját tapasztalatára támaszkodhat, ami szintén nagy hibalehetőséget rejt magában. A szakértői munkában mindig alapvető fontosságú volt a tudományos alapú módszertan (Garamvölgyi 1961), és ma már egyre inkább követelmény, hogy az igazságügyi hangtechnikai szakértői vélemények is az ujjlenyomat- vagy a DNS-vizsgálatokhoz hasonlóan kvázi-objektívek legyenek. Percepciós elemzéssel egy ismeretlen beszélő csoporttulajdonságai közül legmegbízhatóbban az határozható meg (Gósy 01). Az -behatárolást a szakértők tradicionálisan percepciós úton végzik, saját tapasztalataik alapján (Jessen 07). Braun (1996) vizsgálatai kimutatták, hogy az igazságügyi szakértők az -behatárolásaik során átlagosan 5,9 évet tévedtek, a fonetikailag képzetlen személyek pedig 6,5 évet. Ez az eredmény azt mutatja, hogy Alknyelvdok7 Szerk.: Váradi Tamás MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest, 13 ISBN

2 AlkNyelvDok csak kis mértékben pontosabbak a szakértők. Az meghatározásának hatékonysága percepciós vizsgálatokkal a hazai szakirodalom szerint 60 70% körüli (Gocsál 1998, Gósy 04). Jelenleg a beszélő át csak 10 éves intervallumban tudjuk valószínűsíteni, ezért kívánatos lenne akusztikai és fonetikai elemzésekkel kiegészíteni a hallásalapú vizsgálatokat (Jessen 07). Az behatárolása azért nehéz feladat, mert nincs olyan biztos fonetikai paraméter, amely segítségével egyértelműen elkülöníthetők az i csoportok (Jessen 07). A beszéd az ral csak részben változik (Menyhárt 03), ezért meg kell találni azokat a fonetikai jegyeket, amelyekkel objektíven elkülöníthetők a különböző i csoportok. A paraméterek kiválasztása során több szempontot kell figyelembe venni. Olyan fonetikai sajátosságokat érdemes választani, amelyeket egyrészt hallás alapján is, másrészt rossz minőségű felvételeken is beazonosíthatunk. Erre a gyakorlati alkalmazhatóság miatt van szükség, ugyanis a profilkészítő nyomozónak vagy szakértőnek sokszor nincs ideje részletes fonetikai méréseket végezni, és leggyakrabban rossz minőségű felvételeket kell elemeznie (Jessen 07). A jelen tanulmányban a beszédszakaszokat, a eket és a szavak gyakoriságát vizsgálom. Tudjuk azt, hogy idős korra lassul a beszéd- és artikulációs tempó, nehezebb a szóelőhívás (Bóna 12), gyakoribbak a ek (Gósy 05). Ezek a tendenciák vélhetően már éves korban is kimutathatóak, így az 65 éves beszélők egyértelműen elkülöníthetők a huszonévesektől. Hipotéziseim szerint 1. mind a beszédszakaszok hosszában és gyakoriságában, 2. mind a tartási jellemzőkben különbség mutatható ki a 29 éves és az 65 éves férfiak csoportja között. Feltételezem továbbá, hogy 3. a kitöltött ek (, ) relatív gyakorisága és átlagos hossza, valamint 4. egyes szavak gyakorisága alapján felfedhetők olyan különbségek, amelyek segítségével megbízhatóan elkülöníthetők a két i csoport beszélői. 2 Kísérleti személyek, anyag és módszer A vizsgálati csoportok meghatározásában fontos szempont az, hogy a gyakorlatban a profilkészítés során a legtöbb esetben 65 éves személyek vizsgálatára van igény. Egyes külföldi statisztikák alapján a éves férfiak vizsgálata a leggyakoribb (Jessen 07). Négy korcsoportot elkülönítését látom indokoltnak: I. 29, II , III , IV. 65 éves beszélőket. A percepciós vizsgálatok eredményei alapján tudjuk azt, hogy a tévedések nagyrészt a szomszédos i csoportok mentén történnek (Cerrato et al 00). Vagyis a két szélső felnőtt i csoport az I-es és a IV-es viszonylatában jóval kevesebb a téves azonosítás, mint a szomszédosak között például az I-es és a II-es között. Feltételezhető továbbá, hogy ebben a két szélső korcsoportban nagyobb különbségeket mutatnak a fonetikai sajátosságok, mint a szomszédos csoportokban. Jelen dolgozatomban a legfiatalabb (I-es csoport) és a legidősebb (IV-es csoport) felnőtteket vizsgálom. Ehhez a BEA adatbázisból vett tíz 29 éves férfi és tíz 65 éves férfi spontán narratíváját használom fel. Abban az esetben, amikor a beszédidő hosszabb, mint hat perc, csak az első hat percet vizsgálom. A felvételek hossza (a kísérleti személyek beszédszakaszainak és a köztük lévő ek együttes hossza a felvételvezető szövege nélkül): mp. Ebbe az időbe nem számoltam bele azokat a eket sem, amelyek beszélőváltáskor jelentkeztek. A fonetikai jegyek előfordulási gyakoriságának összehasonlítását úgy végzem el,

3 Tatár Z.: A spontán beszéd egyes jellemzői különbőző felnőtt korcsoportokban 187 hogy kiszámolom az adott paraméternek az egyes beszélőkre jellemző percenkénti előfordulását. Az egyes sajátosságoknak a két korcsoport közötti statisztikai összevetéséhez a független mintás t-próbát alkalmaztam 95%-os konfidenciaszinten. A spontán beszédet tagolhatjuk megnyilatkozásokra (vö. Wacha 1988), vagy virtuális mondatokra (vö. Gósy 03), de ezek határainak megállapítása nem problémamentes. Markó Alexandra ezt úgy foglalja össze, hogy a szerzők elsősorban a, a beszéddallam és a szintaktikai-szemantikai szerkezet határjelző funkcióit tartják kulcsszerepűnek, a meghatározások azonban mind beleütköznek abba a problémába, amit ezeknek a jellemzőknek az interferenciájaként fogalmazhatunk meg azaz a spontán beszéd (szemben például az igényes felolvasással) nem mutat egyértelmű megfeleléseket ezeknek az eszközöknek a használatában (10: 85). Ezek helyett a beszédszakaszokat szegmentáltam, amelyeknek egyértelműen meghatározható a kezdete és a vége. Két közti beszédrészt egy beszédszakasznak vettem (vö. Wacha 1988). Akkor jelöltem a néma et, ha legalább 100 ms hoszszúságú volt. A kombinált et akkor jelöltem, amikor egy néma mellett kitöltött is volt. A hezitálások helyének vizsgálatakor megkülönböztettem a kitöltött és a kombinált ekben előforduló, hangsorokat. Nem vettem figyelembe azokat a néma eket, amelyek beszélőváltáskor voltak észlelhetők. A hanganyagok annotálásához és az adatok kiírásához a Praat szoftvert, a statisztikai számításokhoz és a grafikonok elkészítéséhez az SPSS 13.0 programot használtam. 3 Eredmények Elsőként a beszédszakaszokat, majd a eket, végül a szavak számát vizsgáltam. A grafikonokon és a táblázatokban a két csoportot számokkal jelöltem: = huszonéves férfiak, = 65 éves férfiak. 3.1 Beszédszakaszok A beszédszakaszok gyakorisága: a fiataloknál percenként 22,6 db/perc, az idősebbeknél 25,1 db/perc. A beszédszakaszok közötti ek gyakorisága: a fiataloknál 21,6 db/perc, az év felettieknél 24 db/perc. A független mintás t-próba szerint szignifikáns különbség sem a beszédszakaszok: t(18) = 1,284, p = 0,215, sem a ek: t(18) = 1,397, p = 0,179 gyakoriságában nincs a csoportok között. A beszédszakaszok és a ek időtartamát összehasonlítva az 1. ábrán látszik, hogy az idősebb férfiakra kicsivel rövidebb beszédszakaszok és ek jellemzőek. A beszédszakaszok között nem mutatható ki szignifikáns különbség: t(2266) = 0,866, p = 0,386; a ek időtartambeli eltérései azonban szignifikánsak: t(2173) = 5,342, p < 0,001.

4 AlkNyelvDok ,63 0,76 beszédszakasz 1,89 1,94 0,0 0,5 1,0 1,5 átlagos hossz (s) 2,0 1. ábra. A beszédszakaszok és a köztük lévő ek átlagos hossza. 3.2 Szünetek Három típusú et hasonlítottam össze: a néma, a kombinált és a kitöltött eket. A év közötti beszélők több néma et tartanak, mint a éves felnőttek (Menyhárt 03). Balázs (1993) ugyanannak a férfinak fiatalkori beszédéhez képest idős korában 8-szor annyi et adatolt. A 2. ábra szerint a férfiak év felett átlagosan kicsit több kombinált és kitöltött et használnak, mint a huszonévesek, a néma ek gyakorisága viszont átlagosan kicsit kevesebb az idősebbeknél. A ek időtartamát nézve a kitöltött ek az idősebbeknél hosszabbak egy kicsit, a néma és a kombinált ek pedig a fiataloknál hosszabbak (3. ábra). néma kombinált 4,6 3,5 15,5 15,8 kitöltött 4,0 2, ábra. A ek percenkénti gyakorisága (db/perc) néma kombinált 0,56 0,68 1,10 1,40 kitöltött 0,42 0,37 0,2 0,5 0,8 1,0 1,2 1,5 3. ábra. A ek átlagos hossza (s)

5 Tatár Z.: A spontán beszéd egyes jellemzői különbőző felnőtt korcsoportokban 189 A gyakorisági adatok alapján szignifikáns különbséget találtunk a kitöltött ek esetében: t(18) = 2,9, p = 0,04, míg sem a néma: t(18) = 0,147, p = 0,885, sem kombinált nél: t(18) = 0,940, p = 0,359 nem szignifikáns a gyakorisági eltérés. Az időtartamadatokat nézve szignifikáns különbség van a néma: t(1512) = 4,919, p < 0,001, és a kombinált eknél: t(370) = 4,353, p < 0,001; a kitöltött ek esetében viszont nincs: t(287) = 1,627, p = 0,105. A leggyakrabban előforduló hezitálások, a és az (vö. Horváth 09) korcsoportok közötti gyakoriságát összehasonlítva azt látjuk, hogy az percenként általában gyakrabban jelenik meg az idősebbeknél, a pedig ritkábban (4. ábra). 4,4 7,7 1,7 2, ábra. A hezitálások percenkénti gyakorisága (db/perc) 0,38 0,39 0,38 0,40 0,0 0,1 0,2 0,3 0,4 5. ábra. A hezitálások átlagos hossza (s) A hezitálások átlagos időtartamában nincs különbség az i csoportok között (5. ábra). Az gyakoriságát nézve szignifikáns közeli különbséget mutat a független mintás t-próba a korcsoportok között t(18) = 2,099, p = 0,0; a -nél nincs szignifikáns eltérés t(18) = 0,9, p = 0,617. Az átlagos hosszúsági adatokban egyik típusú hezitálásnál sincs csoportok közti szignifikáns különbség: : t(549) = 0,391, p = 0,696; : t(176) = 0,397, p = 0,692. A hezitálások előfordulási helyének figyelembe vételével tovább vizsgáltuk az adatokat kitöltött ben és kombinált ben. A gyakorisági eredmények mind a két típusban hasonló arányokat mutatnak, mint a helyzettől független vizsgálatokban: az mindkét típusban az idősebbeknél gyakoribb, a pedig a fiataloknál (6. ábra). A hezitálások időtartamaiban viszont nagyobb az beli különbség akkor, ha helyzettől függően vizsgáljuk azokat (7. ábra). Önállóan megjelenő kitöltött ben mind a két hezitálástípus az idősebb férfiaknál hosszabb, kombinált ben pedig a fiataloknál.

6 AlkNyelvDok gyakoriság (db/perc) ,0 0,5 1,4 3,5 0,8 0,6 3,0 4,2 0 kitöltött ben kombinált ben 6. ábra. A hezitálások gyakorisága helyzettől függően. átlagos hossz (s) 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0,48 0,39 0,38 0,41 0,43 0,38 0,29 0,31 0,0 kitöltött ben kombinált ben 7. ábra. A hezitálások átlagos hossza helyzettől függően. A független mintás t-próbák eredményeit az 1. táblázatban foglaltam össze. Szignifikáns különbség mutatható ki az gyakoriságában és időtartamában kitöltött ben, illetve az és az időtartamában kombinált ben. gyakoriság időtartam kitöltött ben kombinált ben t(18) = 1,327 t(18) = 3,532 t(18) = 0,713 t(18) = 1,012 p = 0,1 p = 0,002 p = 0,485 p = 0,325 t(90) = 1,407 t(217) = 3,011 t(84) = 2,259 t(330) = 2,622 p = 0,163 p = 0,003 p = 0,026 p = 0, táblázat. Független mintás t-próbák eredményei a két korcsoport között. 3.3 Szavak száma A szavak számát összehasonlítottam percenként, illetve beszédszakaszonként. A fiatalok az 65 éves férfiakhoz képest szignifikánsan több szót ejtenek egy perc alatt (8. ábra): t(18) = 3,373, p = 0,003; és beszédszakaszonként is (9. ábra): t(18) = 2,142, p = 0,046. A kötőszavak gyakoriságát összehasonlítva (10. ábra) szintén szignifikáns különbséget tapasztalunk t(18) = 3,094, p = 0,006.

7 Tatár Z.: A spontán beszéd egyes jellemzői különbőző felnőtt korcsoportokban 191 gyakoriság (db/perc) ábra. A szavak száma percenként gyakoriság (db/beszédszakasz) ábra. A szavak száma beszédszakaszonként 24 gyakoriság (db/perc) ábra. A kötőszavak gyakorisága percenként Elemeztem a kötőszavak előtt és után előforduló ek gyakoriságát. A korcsoportok között a legnagyobb különbség azoknál a kötőszavaknál van, ahol nincs mellettük. A belső arányok hasonlóak a korábbi kutatásokhoz (vö. Gósy 04), de a korcsoportokat összehasonlítva különbségeket is megfigyelhetünk: az idősebbek

8 AlkNyelvDok minden helyzetben nagyobb arányban használnak valamilyen et kötőszónál (11. ábra). Mivel feltételezhető, hogy a kötőszó előtti arra utal, hogy még a közlés tartalma is bizonytalan, kötőszó után pedig a nyelvi megformálás okoz nehézséget (Gósy 05), adataink azt erősítik, miszerint az idősebb férfiaknál mind a makrotervezés, mind a mikrotervezés több időt vesz igénybe. 11. ábra. A kötőszavak gyakorisági arányai csoportonként 4 Következtetések A huszonéves és az 65 év közötti felnőtt férfiak összehasonlításával különbségeket kerestem. A gyakorlatban egy ismeretlen beszélő ának fonetikai alapú behatárolási módszerének kidolgozásához először meg kell határozni azokat a paramétereket, amelyek szerint különbségek vannak az i csoportok között. A jelen tanulmányban elemzett sajátosságok viszonylag rossz minőségű felvételen is adatolhatók, amely alapvető jelentőségű a gyakorlati alkalmazhatóság szempontjából. A gyakorlatban annak is van jelentősége, ha egy huszonéves beszélőről be lehet bizonyítani, hogy nem év feletti. A percepciós elemzéseknek az akusztikai-fonetikai vizsgálatokkal történő kiegészítése és megerősítése elsősorban az igazságszolgáltatás területén fontos, például amikor a bíróság előtt objektív bizonyítékra van szükség. Hipotéziseim részben beigazolódtak. Szignifikáns különbségeket találtam a huszonéves és az 65 éves férfiak között a ek hosszában, a kitöltött ek gyakoriságában, a néma és a kombinált ek időtartamában, az gyakoriságában és időtartamában kitöltött ben, az és a időtartamában kombinált ben, szavak percenkénti és beszédszakaszonkénti számában, kötőszavak gyakoriságában. Ezek a paraméterek segíthetik a gyakorlatban bizonyos ú ismeretlen beszélőknek egyes csoportból történő kizárását, illetve más csoportokba való besorolását. Azonban ehhez még további vizsgálatokat kell végezni, hiszen a vizsgált paraméterekre nem csak az i változások lehetnek hatással. Egy személynek a csoportokkal történő összehasonlítását különböző statisztikai módszerek alkalmazásával szükséges elvégezni a továbbiakban. Irodalom Balázs, B Az időskori hangképzés jellemzői. Beszédkutatás

9 Tatár Z.: A spontán beszéd egyes jellemzői különbőző felnőtt korcsoportokban 193 Bóna, J. 12. A spontán beszéd sajátosságai idősödő, idős és matuzsálemi korban. In: Markó, A. (szerk.) 12. Beszédtudomány: Az anyanyelv-elsajátítástól a zöngekezdési időig. Budapest: ELTE BTK, MTA Nyelvtudományi Intézet Braun, A Age estimation by different listener groups. Forensic Linguistics, Cerrato, L., Falcone M., Paoloni A. 00. Subjective age estimation of telephonic voices. Speech Communication, Garamvölgyi, V. (főszerk.) Kriminalisztika. Budapest: BM. Gocsál, Á Életkorbecslés a beszélő hangja alapján. Beszédkutatás Gósy, M. 01. A testalkat és az becslése a beszéd alapján. Magyar Nyelvőr, 125: Gósy, M. 02. A megakadásjelenségek eredete a beszédprodukció tervezési folyamatában. Magyar Nyelvőr, Gósy, M. 03. Virtuális mondatok a spontán beszédben. Beszédkutatás Gósy, M. 04. Fonetika, a beszéd tudománya. Budapest: Osiris Kiadó. Gósy, M. 05. Pszicholingvisztika. Budapest: Osiris Kiadó. Horváth, V. 09. Funkció és kivitelezés a megakadásjelenségekben. Doktori disszertáció. EL- TE BTK. Jessen, M. 07. Speaker classification in forensic phonetics and acoustics. In: Müller, C. (szerk.) Speaker classification I, LNAI Markó, A. 10. A prozódia szerepe a spontán beszéd tagolásában. Beszédkutatás Menyhárt, K. 03. A spontán beszéd megakadásjelenségei az függvényében. In: Hunyadi, L. (szerk.): Kísérleti fonetika, laboratóriumi fonológia. Debrecen: Debreceni Egyetem Wacha, I Élő nyelvi (spontán) szövegek megnyilatkozásainak (szintaktikai) vizsgálati szempontjaihoz (a gazdagréti kábeltelevízió élő nyelvi felvételei alapján). In: Kontra Miklós (szerk.) Beszélt nyelvi tanulmányok. Linguistica, Series A, Studia et Dissertationes 1. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet

Óvodás és kisiskolás gyermekek interpretált beszédének vizsgálata

Óvodás és kisiskolás gyermekek interpretált beszédének vizsgálata X. Alkalmazott Nyelvészeti Doktoranduszkonferencia 2016. február 5.. Óvodás és kisiskolás gyermekek interpretált beszédének vizsgálata Vakula Tímea ELTE BTK NyDI, III. évf. Bevezetés a beszélt nyelv feldolgozásának

Részletesebben

a munkaerőpiac számos szegmensében egyaránt szükségszerű a használata (Szabó

a munkaerőpiac számos szegmensében egyaránt szükségszerű a használata (Szabó Szakmai és kommunikációs kompetencia a spontán beszédben Erdős Klaudia Nyelvtudományi Doktori Iskola Alkalmazott nyelvészet program ELTE BTK Bevezetés Kompetencia = alkalmasság, hozzáértés Latin competo

Részletesebben

A spontán beszéd kísérőjelenségei

A spontán beszéd kísérőjelenségei 2013. április 25. A spontán beszéd kísérőjelenségei Neuberger Tilda Fonetikai Osztály A beszéd antropofonikus elmélete A beszéd biológiai alapja: azonos hangképző apparátus (Laver 1994) Elsődlegesen nem

Részletesebben

BEKE ANDRÁS, FONETIKAI OSZTÁLY BESZÉDVIZSGÁLATOK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA

BEKE ANDRÁS, FONETIKAI OSZTÁLY BESZÉDVIZSGÁLATOK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA BEKE ANDRÁS, FONETIKAI OSZTÁLY BESZÉDVIZSGÁLATOK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA BESZÉDTUDOMÁNY Az emberi kommunikáció egyik leggyakrabban használt eszköze a nyelv. A nyelv hangzó változta, a beszéd a nyelvi kommunikáció

Részletesebben

A HANGOK TANÁTÓL A BESZÉDTECHNOLÓGIÁIG. Gósy Mária. MTA Nyelvtudományi Intézet, Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium

A HANGOK TANÁTÓL A BESZÉDTECHNOLÓGIÁIG. Gósy Mária. MTA Nyelvtudományi Intézet, Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium A HANGOK TANÁTÓL A BESZÉDTECHNOLÓGIÁIG Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézet, Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium beszédzavarok beszédtechnika beszélő felismerése fonológia fonetika alkalmazott fonetika

Részletesebben

A fonetik ar ol altal aban 2014. szeptember 15.

A fonetik ar ol altal aban 2014. szeptember 15. A fonetikáról általában 2014. szeptember 15. A félévben előforduló témák: Miben más a fonetika, mint a fonológia? Artikuláció, avagy beszédprodukció. Beszédakusztika. A Praat beszédelemző szoftver használata.

Részletesebben

A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői

A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői A BESZÉD ÉS AMI MÖGÖTTE VAN Magyar nyelv hete 2012. április 25. A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői Gráczi Tekla Etelka Beszédstílus Beszédstílus = az írás, megszólalás módja A

Részletesebben

Szakmai és kommunikatív kompetencia a spontán beszédben

Szakmai és kommunikatív kompetencia a spontán beszédben Szakmai és kommunikatív kompetencia a spontán beszédben Erdős Klaudia ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola erdosklaudia@gmail.com Kivonat: Tanulmányunkban a hétköznapi életben fontos szerepet játszó

Részletesebben

Beszélőprofil-alkotás lehetőségei a kriminalisztikai fonetikában

Beszélőprofil-alkotás lehetőségei a kriminalisztikai fonetikában TANULMÁNYOK TATÁR ZOLTÁN ELTE Alkalmazott Nyelvészeti Doktori Program tatarkan@freemail.hu Alkalmazott Nyelvtudomány XIII. évf. 1-2. szám 2013. Beszélőprofil-alkotás lehetőségei a kriminalisztikai fonetikában

Részletesebben

A nyelvi változás beszédjelenségeinek vizsgálata

A nyelvi változás beszédjelenségeinek vizsgálata FIATAL KUTATÓI PÁLYÁZAT MTA Nyelvtudományi Intézet Fonetikai Osztálya 1. A kutatás előzményei A nyelvi változás beszédjelenségeinek vizsgálata Kutatási terv Auszmann Anita A nyelvészeti kutatások időről

Részletesebben

A BESZÉDPRODUKCIÓ ÉS BESZÉDPERCEPCIÓ ÖSSZEFÜGGÉSEI: AZ ELHANGZÓ HÍREK FELDOLGOZÁSA

A BESZÉDPRODUKCIÓ ÉS BESZÉDPERCEPCIÓ ÖSSZEFÜGGÉSEI: AZ ELHANGZÓ HÍREK FELDOLGOZÁSA Doktori értekezés tézisei A BESZÉDPRODUKCIÓ ÉS BESZÉDPERCEPCIÓ ÖSSZEFÜGGÉSEI: AZ ELHANGZÓ HÍREK FELDOLGOZÁSA Írta: Rákli Veronika Budapest 2009 1. BEVEZETÉS A pszicholingvisztika és a fonetika határterületét

Részletesebben

A BESZÉDSZÜNETEK FONETIKAI SAJÁTOSSÁGAI A BESZÉDTÍPUS FÜGGVÉNYÉBEN. Bóna Judit

A BESZÉDSZÜNETEK FONETIKAI SAJÁTOSSÁGAI A BESZÉDTÍPUS FÜGGVÉNYÉBEN. Bóna Judit 60 A BESZÉDSZÜNETEK FONETIKAI SAJÁTOSSÁGAI A BESZÉDTÍPUS FÜGGVÉNYÉBEN Bóna Judit Bevezetés A beszéd folyamatosságát gyakran szünetek és megakadásjelenségek szakítják meg. A beszédszünet egyrészt fiziológiai

Részletesebben

Magánhangzó-időtartamok alakulása a hangsor hossza és az életkor függvényében

Magánhangzó-időtartamok alakulása a hangsor hossza és az életkor függvényében Magánhangzó-időtartamok alakulása a hangsor hossza és az életkor függvényében Krepsz Valéria ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola krepszvaleria@gmail.com Kivonat: A korábbiakban számos kutatás igazolta

Részletesebben

Beszédkutatás 2013. Nyelvhasználat és alkalmazások. Programfüzet. 2013. november 14 15.

Beszédkutatás 2013. Nyelvhasználat és alkalmazások. Programfüzet. 2013. november 14 15. BESZÉDKUTATÁS KONFERENCIA 2013 Beszédkutatás 2013 Nyelvhasználat és alkalmazások Programfüzet 2013. november 14 15. Helyszín: MTA Nyelvtudományi Intézet, földszinti előadóterem. 1068 Budapest, Benczúr

Részletesebben

Középiskolások felolvasásának időviszonyai a vizuális információ függvényében

Középiskolások felolvasásának időviszonyai a vizuális információ függvényében Középiskolások felolvasásának időviszonyai a vizuális információ függvényében Kanyó Réka ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola kanyo.reka@gmail.com Kivonat: A tanulók olvasását és szövegértését vizsgáló

Részletesebben

Mondd meg, mit hallasz, és megmondom, ki vagy

Mondd meg, mit hallasz, és megmondom, ki vagy Mondd meg, mit hallasz, és megmondom, ki vagy Mády Katalin MTA Nyelvtudományi Intézet 2013. április 25. Mády (mady.katalin@nytud.hu) Mmmh ém kv 2013. április 25. 1 / 16 Nyelvi innova cio Lehet Nyugatina

Részletesebben

5. A hezitációs jelenségek vizsgálata kisiskolás gyermekek spontán beszédében *

5. A hezitációs jelenségek vizsgálata kisiskolás gyermekek spontán beszédében * 5. A hezitációs jelenségek vizsgálata kisiskolás gyermekek spontán beszédében * 5.1. Hezitációs jelenségek kisiskolás gyermekek spontán beszédében A hazai és nemzetközi beszédkutatás döntő többsége az

Részletesebben

Fordítók megakadásjelenségeinek vizsgálata páros fordítási helyzetben Lesznyák Márta Bakti Mária

Fordítók megakadásjelenségeinek vizsgálata páros fordítási helyzetben Lesznyák Márta Bakti Mária Fordítók megakadásjelenségeinek vizsgálata páros fordítási helyzetben Lesznyák Márta Bakti Mária 1. Bevezetés Kutatásunk célja az volt, hogy a páros fordítási feladat elvégzése során a fordítók beszédprodukciójában

Részletesebben

Máshogy beszélnek a színészek, mint az átlagos beszélők?

Máshogy beszélnek a színészek, mint az átlagos beszélők? Máshogy beszélnek a színészek, mint az átlagos beszélők? Auszmann Anita ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola auszmannanita@gmail.com Kivonat: A színészi beszéddel kapcsolatban eddig csekély számú kutatás

Részletesebben

A spontán beszéd megakadásjelenségei az életkor függvényében. Menyhárt Krisztina MTA Nyelvtudományi Intézet Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium

A spontán beszéd megakadásjelenségei az életkor függvényében. Menyhárt Krisztina MTA Nyelvtudományi Intézet Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium A spontán beszéd megakadásjelenségei az életkor függvényében Menyhárt Krisztina MTA Nyelvtudományi Intézet Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium Bevezetés Spontán, folyamatos beszédünket a legkülönfélébb

Részletesebben

Nemcsak a húszéveseké a világ! Kommunikációs gyakorlatok hatvanon túl

Nemcsak a húszéveseké a világ! Kommunikációs gyakorlatok hatvanon túl Nemcsak a húszéveseké a világ! Kommunikációs gyakorlatok hatvanon túl Berta Zsófia Pákozdi Melinda A kommunikáció Communicatio gondolatok közlése, közzététele Roman Jakobson modellje a kommunikációs tényezőkről

Részletesebben

A különböző beszédstílusok az akusztikai-fonetikai és a percepciós vizsgálatok tükrében

A különböző beszédstílusok az akusztikai-fonetikai és a percepciós vizsgálatok tükrében TANULMÁNYOK Alkalmazott Nyelvtudomány XI. évfolyam 1-2. szám 2011. BÓNA JUDIT Eötvös Loránd Tudományegyetem, BTK, Fonetikai Tanszék bona.judit@btk.elte.hu A különböző beszédstílusok az akusztikai-fonetikai

Részletesebben

AZ ARTIKULÁCIÓS TEMPÓ VIZSGÁLATA RÉGI MAGYAR FILMEKBEN. Gocsál Ákos

AZ ARTIKULÁCIÓS TEMPÓ VIZSGÁLATA RÉGI MAGYAR FILMEKBEN. Gocsál Ákos 114 AZ ARTIKULÁCIÓS TEMPÓ VIZSGÁLATA RÉGI MAGYAR FILMEKBEN Gocsál Ákos Bevezetés A beszéd tempóviszonyaival foglalkozó szerz k gyakran említik, hogy beszédünk a 20. század folyamán felgyorsult. E megállapítások

Részletesebben

Siketek szövegfelolvasásának szupraszegmentális jellegzetességei

Siketek szövegfelolvasásának szupraszegmentális jellegzetességei Siketek szövegfelolvasásának szupraszegmentális jellegzetességei Auszmann Anita ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola auszmannanita@gmail.com Kivonat: A hangzó beszéd elsajátítása szempontjából kulcsfontosságú

Részletesebben

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A MUNKATÁRSAK BEVÁLÁSA? A BELSŐ ÉRTÉKELŐ KÖZPONT MÓDSZEREI ÉS S BEVÁLÁSVIZSG SVIZSGÁLATA Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Besze Judit BÉK módszergazda. 1/28 BEVÁLÁS

Részletesebben

Hallássérült középiskolások mentális lexikona a szóasszociációk tükrében

Hallássérült középiskolások mentális lexikona a szóasszociációk tükrében Hallássérült középiskolások mentális lexikona a szóasszociációk tükrében Szabó Ágnes ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola agnes-szabo@caesar.elte.hu Kivonat: A hallássérültek beszédére jellemző a kiejtési

Részletesebben

Beszédkutatás a technológiai fejlődés tükrében. Gráczi Tekla Etelka MTA Nyelvtudományi Intézet, Fonetikai osztály

Beszédkutatás a technológiai fejlődés tükrében. Gráczi Tekla Etelka MTA Nyelvtudományi Intézet, Fonetikai osztály Beszédkutatás a technológiai fejlődés tükrében Gráczi Tekla Etelka MTA Nyelvtudományi Intézet, Fonetikai osztály A beszéd Beszédkutatás, fonetika Tárgya: - Beszéd képzése, artikuláció - A beszéd akusztikai

Részletesebben

Alaphangjellemzők vizsgálata gyermekek beszédében

Alaphangjellemzők vizsgálata gyermekek beszédében Alaphangjellemzők vizsgálata gyermekek beszédében Tóth Andrea ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola toandi@mailbox.hu Kivonat: A beszédet szegmentális és szupraszegmentális szinten befolyásoló tényezők

Részletesebben

Pszichometria Szemináriumi dolgozat

Pszichometria Szemináriumi dolgozat Pszichometria Szemináriumi dolgozat 2007-2008. tanév szi félév Temperamentum and Personality Questionnaire pszichometriai mutatóinak vizsgálata Készítette: XXX 1 Reliabilitás és validitás A kérd ívek vizsgálatának

Részletesebben

A deixis megjelenési formái a prozódiában

A deixis megjelenési formái a prozódiában A deixis megjelenési formái a prozódiában Erdős Klaudia ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola Bevezetés - deixis A deixis fogalma - ógör. deiktikos mutatás - megnyilatkozás körülményeire mutat Típusok

Részletesebben

Magánhangzónyújtások gyermekek spontán beszédében

Magánhangzónyújtások gyermekek spontán beszédében Magánhangzónyújtások gyermekek spontán beszédében Deme Andrea ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola andrea_deme@hotmail.com Kivonat: A magánhangzók időtartama számos tényező (hangminőség, kontextus, a

Részletesebben

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 4 IV. MINTA, ALAPsTATIsZTIKÁK 1. MATEMATIKAI statisztika A matematikai statisztika alapfeladatát nagy általánosságban a következőképpen

Részletesebben

Az anyanyelvi és az idegen nyelvi spontán beszéd temporális jellemzői

Az anyanyelvi és az idegen nyelvi spontán beszéd temporális jellemzői Gyarmathy Dorottya Auszmann Anita Neuberger Tilda DOI: 10.21030/anyp.2016.1.1 Az anyanyelvi és az idegen nyelvi spontán beszéd temporális jellemzői Az idegen nyelv tanulása során a beszélő számos kihívással

Részletesebben

AZ ALVEOLÁRIS ZÖNGÉTLEN EXPLOZÍVA VARIABILITÁSA. Neuberger Tilda Gráczi Tekla Etelka

AZ ALVEOLÁRIS ZÖNGÉTLEN EXPLOZÍVA VARIABILITÁSA. Neuberger Tilda Gráczi Tekla Etelka 160 AZ ALVEOLÁRIS ZÖNGÉTLEN EXPLOZÍVA VARIABILITÁSA Bevezetés A beszédhangok ejtésekor az egyes artikulációs mozgások meghatározott időtartamban történnek, az artikulációs sajátosságok pedig tükröződnek

Részletesebben

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása l--si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása evezetés Farkas János 1, Dr. Roósz ndrás 1 doktorandusz, tanszékvezető egyetemi tanár Miskolci Egyetem nyag- és Kohómérnöki Kar Fémtani Tanszék

Részletesebben

A regisztrált álláskeresők számára vonatkozó becslések előrejelző képességének vizsgálata

A regisztrált álláskeresők számára vonatkozó becslések előrejelző képességének vizsgálata A regisztrált álláskeresők számára vonatkozó becslések előrejelző képességének vizsgálata Az elemzésben a GoogleTrends (GT, korábban Google Insights for Search) modellek mintán kívüli illeszkedésének vizsgálatával

Részletesebben

MÛHELY. A nemek és generációk jellegzetességei az információs technológiák használatában és megítélésében*

MÛHELY. A nemek és generációk jellegzetességei az információs technológiák használatában és megítélésében* MÛHELY Nagy Beáta KIREKESZTÉS VAGY BEFOGADÁS? A nemek és generációk jellegzetességei az információs technológiák használatában és megítélésében* Az információs technológiák folyamatos és egyre felgyorsuló

Részletesebben

A közlésfolyamat fonológiai szerveződése: szerkezetismétlő műveletek afáziások beszédében

A közlésfolyamat fonológiai szerveződése: szerkezetismétlő műveletek afáziások beszédében A közlésfolyamat fonológiai szerveződése: szerkezetismétlő műveletek afáziások beszédében Szépe Judit Legkésőbb Jakobson (főleg 1941) hipotézise óta tudjuk, hogy a nyelv működésfolyamatai a leglátványosabban,,tévesztésekben

Részletesebben

A különböző fajtájú húsok és táplálékok hazai fogyasztási statisztikai adatai hús fogyasztás és a betegségek megjelenésének lehetséges kapcsolata

A különböző fajtájú húsok és táplálékok hazai fogyasztási statisztikai adatai hús fogyasztás és a betegségek megjelenésének lehetséges kapcsolata A különböző fajtájú húsok és táplálékok hazai fogyasztási statisztikai adatai hús fogyasztás és a betegségek megjelenésének lehetséges kapcsolata Dr. Kukovics Sándor Tóth Péter Kukovics Ferenc A konferencia

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2006. évi belső ellenőrzési tervének kockázatelemzése Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BARTHA KRISZTINA

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BARTHA KRISZTINA Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BARTHA KRISZTINA Kétnyelvű kisiskolás gyermekek beszédfeldolgozási folyamatai Nyelvtudományi Doktori Iskola vezetője: Prof.

Részletesebben

A beszédpercepció tényezői, fejlesztésének lehetősége óvodás és kisiskolás korban

A beszédpercepció tényezői, fejlesztésének lehetősége óvodás és kisiskolás korban Szántó Anna 87 A beszédpercepció tényezői, fejlesztésének lehetősége óvodás és kisiskolás korban 1. B e v e z e t é s. A beszédpercepció kutatásának célja, hogy megértsük, miként képes a hallgató az artikuláció

Részletesebben

Miben fejlődne szívesen?

Miben fejlődne szívesen? Miben fejlődne szívesen? Tartalomelemzés Szegedi Eszter 2011. január A vizsgálat egy nagyobb kutatás keretében történt, melynek címe: A TANÁRI KOMEPETENCIÁK ÉS A TANÍTÁS EREDMÉNYESSÉGE A kutatás három

Részletesebben

A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel

A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel Friss országos adatok a kerékpárhasználatról 2010. tavaszától a Magyar Kerékpárosklub háromhavonta országos reprezentatív adatokat fog

Részletesebben

Jenei Tibor, Szabó Edit, Janka Eszter Anna, Dr. Nagy Attila Csaba Debreceni Egyetem OEC NK Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet

Jenei Tibor, Szabó Edit, Janka Eszter Anna, Dr. Nagy Attila Csaba Debreceni Egyetem OEC NK Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet HIPERTÓNIA GYAKORISÁGÁNAK BECSLÉSE KÜLÖNBÖZŐ EPIDEMIOLÓGIAI TECHNIKÁK ALKALMAZÁSÁVAL A MAGYARORSZÁGI FELNŐTTEK ÉS A MAGYARORSZÁGI FELNŐTT DIABETESES BETEGEK KÖZÖTT ÉS ENNEK KÖLTSÉGHATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA

Részletesebben

TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA. Reform. SPSS állomány neve: Budapest, október

TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA. Reform. SPSS állomány neve: Budapest, október TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA Reform SPSS állomány neve: D09 Budapest, 2002. október Reform 2 Tartalomjegyzék 1. AZ ADATFELVÉTELRŐL...3 1. TÁBLÁZAT A REFORM KUTATÁS ELKÉSZÜLT KÉRDŐÍVEINEK SZÁMA

Részletesebben

Nemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium 1/48/ Részjelentés: November december 31.

Nemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium 1/48/ Részjelentés: November december 31. Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program 1. Főirány: Életminőség javítása Nemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium a daganatos halálozás csökkentésére 1/48/2001 3. Részjelentés: 2003. November

Részletesebben

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Kutatás, alkalmazás, gyakorlat A tudományos kutatás célja: kérdések megfogalmazása és válaszok keresése

Részletesebben

Kiválasztás. A változó szerint. Rangok. Nem-paraméteres eljárások. Rang: Egy valamilyen szabály szerint felállított sorban elfoglalt hely.

Kiválasztás. A változó szerint. Rangok. Nem-paraméteres eljárások. Rang: Egy valamilyen szabály szerint felállított sorban elfoglalt hely. Kiválasztás A változó szerint Egymintás t-próba Mann-Whitney U-test paraméteres nem-paraméteres Varianciaanalízis De melyiket válasszam? Kétmintás t-próba Fontos, hogy mindig a kérdésnek és a változónak

Részletesebben

Abban a farmerba nem mehetsz színházba. A (bvn) variabilitásának vizsgálata a BUSZI tesz9eladataiban

Abban a farmerba nem mehetsz színházba. A (bvn) variabilitásának vizsgálata a BUSZI tesz9eladataiban Abban a farmerba nem mehetsz színházba. A (bvn) variabilitásának vizsgálata a BUSZI tesz9eladataiban Mátyus Kinga, Bokor Julianna IV. AlkalmazoD NyelvészeG Doktorandusz Konferencia Budapest, 2010. február

Részletesebben

A szegénység fogalmának megjelenése a magyar online médiában

A szegénység fogalmának megjelenése a magyar online médiában A szegénység fogalmának megjelenése a magyar online médiában Tartalomelemzés 2000 január és 2015 március között megjelent cikkek alapján Bevezetés Elemzésünk célja, hogy áttekintő képet adjunk a szegénység

Részletesebben

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi szervek számára adódó konzekvenciák Tartalomjegyzék 1 Kutatási

Részletesebben

TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA OMNIBUSZ 2002/10. SPSS állomány neve: Budapest, október

TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA OMNIBUSZ 2002/10. SPSS állomány neve: Budapest, október TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA OMNIBUSZ 2002/10 SPSS állomány neve: F56 Budapest, 2002. október OMNIBUSZ 2002/10 2 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS...3 A SÚLYOZATLAN MINTA ÖSSZEHASONLÍTÁSA ISMERT DEMOGRÁFIAI

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Valószínőségi eloszlások Binomiális eloszlás

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Valószínőségi eloszlások Binomiális eloszlás Matematikai alapok és valószínőségszámítás Valószínőségi eloszlások Binomiális eloszlás Bevezetés A tudományos életben megfigyeléseket teszünk, kísérleteket végzünk. Ezek többféle különbözı eredményre

Részletesebben

MÉRÉSI EREDMÉNYEK PONTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI

MÉRÉSI EREDMÉNYEK PONTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI MÉRÉSI EREDMÉYEK POTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI. A mérési eredmény megadása A mérés során kapott értékek eltérnek a mérendő fizikai mennyiség valódi értékétől. Alapvetően kétféle mérési hibát különböztetünk

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

Beszédadatbázis irodai számítógép-felhasználói környezetben

Beszédadatbázis irodai számítógép-felhasználói környezetben Beszédadatbázis irodai számítógép-felhasználói környezetben Vicsi Klára*, Kocsor András**, Teleki Csaba*, Tóth László** *BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszék, Beszédakusztikai Laboratórium **MTA

Részletesebben

Az időzítés és a beszédritmus néhány összefüggése magyar spontán beszédben

Az időzítés és a beszédritmus néhány összefüggése magyar spontán beszédben Az időzítés és a beszédritmus néhány összefüggése magyar spontán beszédben Kohári Anna ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola koharianna@gmail.com Kivonat: A beszédritmus egyik lehetséges megközelítése

Részletesebben

6. Előadás. Vereb György, DE OEC BSI, október 12.

6. Előadás. Vereb György, DE OEC BSI, október 12. 6. Előadás Visszatekintés: a normális eloszlás Becslés, mintavételezés Reprezentatív minta A statisztika, mint változó Paraméter és Statisztika Torzítatlan becslés A mintaközép eloszlása - centrális határeloszlás

Részletesebben

Navracsics Judit Bátyi Szilvia (szerk.): Első- és második nyelv: interdiszciplináris megközelítések. Pszicholingvisztikai tanulmányok VI.

Navracsics Judit Bátyi Szilvia (szerk.): Első- és második nyelv: interdiszciplináris megközelítések. Pszicholingvisztikai tanulmányok VI. Navracsics Judit Bátyi Szilvia (szerk.): Első- és második nyelv: interdiszciplináris megközelítések. Pszicholingvisztikai tanulmányok VI. (Budapest: Tinta Könyvkiadó. 2015. 314 p.) A pszicholingvisztikai

Részletesebben

Fonetikai hasonlóságok és különbözőségek a beszédtípusokban

Fonetikai hasonlóságok és különbözőségek a beszédtípusokban KREPSZ VALÉRIA Fonetikai hasonlóságok és különbözőségek a beszédtípusokban A beszéd a kommunikáció legáltalánosabb eszköze. Ahogyan a gyermek bekerül az óvodába, majd az iskolába, egyre több beszédhelyzetben

Részletesebben

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS ÉS AKKREDITÁCIÓ A FELNŐTTKÉPZÉSBEN

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS ÉS AKKREDITÁCIÓ A FELNŐTTKÉPZÉSBEN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS ÉS AKKREDITÁCIÓ A FELNŐTTKÉPZÉSBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI INTÉZMÉNYEK ESETE Miklósi Márta Témavezető: Dr. Juhász Erika Debreceni Egyetem Humán Tudományok

Részletesebben

Hallásalapú és vizuális alapú közlések vizsgálata 3 7. osztályos korban

Hallásalapú és vizuális alapú közlések vizsgálata 3 7. osztályos korban Bóna Judit DOI: 10.21030/anyp.2016.4.1 Hallásalapú és vizuális alapú közlések vizsgálata 3 7. osztályos korban A tanulmány azt vizsgálja, hogy milyen különbségek mutathatók ki a hallásalapú és a vizuális

Részletesebben

Fonetika. 2014. február 14.

Fonetika. 2014. február 14. Fonetika Vizsgálódási területek. Kísérletek tervezése. 2014. február 14. feb. 14. Fonetika tárgya, kísérletek módszertana, kísérleti témák. feb. 21. Beszédfelvevő és -elemző szoftverek. Beszédfelvevő labor

Részletesebben

Bóna Judit 6 13 éves iskolások megakadásai különböző beszédtípusokban

Bóna Judit 6 13 éves iskolások megakadásai különböző beszédtípusokban Bóna Judit 6 13 éves iskolások megakadásai különböző beszédtípusokban 1. Bevezetés A beszédtervezési folyamatok rejtett működéséről a megakadásjelenségek segítségével kaphatunk képet, amelyek a spontán

Részletesebben

Az énekelt magánhangzók észlelése réshangkörnyezetben

Az énekelt magánhangzók észlelése réshangkörnyezetben Az énekelt magánhangzók észlelése réshangkörnyezetben Deme Andrea 2011. Február 4. andrea_deme@hotmail.com Az énekelt beszéd észlelése Szinte mindennapos feladat opera tévé rádió Az énekelt hangok észlelésének

Részletesebben

ALKALMAZOTT NYELVÉSZETI DOKTORI PROGRAM szigorlatának menete és a választható témák

ALKALMAZOTT NYELVÉSZETI DOKTORI PROGRAM szigorlatának menete és a választható témák ALKALMAZOTT NYELVÉSZETI DOKTORI PROGRAM szigorlatának menete és a választható témák Vizsgatárgyak (nagybetűkkel), tételek (félkövérítve), irodalom A doktori szigorlat 3 részből áll. 1. Az első részben

Részletesebben

Zöngétlen explozívák időszerkezete siket beszélők szövegfelolvasásában

Zöngétlen explozívák időszerkezete siket beszélők szövegfelolvasásában Zöngétlen explozívák időszerkezete siket beszélők szövegfelolvasásában Auszmann Anita ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola auszmannanita@gmail.com Kivonat: A beszédpercepció és a beszédprodukció folyamatával

Részletesebben

Szerzõ: Vizi István 1

Szerzõ: Vizi István 1 A magyar lakosság aktív turizmussal kapcsolatos preferenciái és az aktív turisztikai tevékenységek intenzitása Szerzõ: Vizi István 1 Jelen kutatás közvetlen elõzménye a Magyar Turizmus Rt. megbízásából

Részletesebben

NeuBERGER. BESZÉD KuTATÁS AlKAlMAZÁS A SPONTÁN BESZÉD SAJÁTOSSÁGAI GYERMEKKORBAN

NeuBERGER. BESZÉD KuTATÁS AlKAlMAZÁS A SPONTÁN BESZÉD SAJÁTOSSÁGAI GYERMEKKORBAN NeuBERGER Tilda BESZÉD KuTATÁS AlKAlMAZÁS A SPONTÁN BESZÉD SAJÁTOSSÁGAI GYERMEKKORBAN Neuberger Tilda A SPONTÁN BESZÉD SAJÁTOSSÁGAI GYERMEKKORBAN Beszéd Kutatás Alkalmazás Neuberger Tilda A SPONTÁN BESZÉD

Részletesebben

A hírolvasás temporális sajátosságai

A hírolvasás temporális sajátosságai TANULMÁNYOK Alkalmazott Nyelvtudomány IX. évfolyam 1-2. szám 2009. RÁKLI VERONIKA ELTE BTK, Magyar Nyelvészeti PhD Program rakroni@yahoo.com A hírolvasás temporális sajátosságai Radio newsreaders read

Részletesebben

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata DEBRECEN 2015 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 5 II. Helyzetkép 8 1. Debrecen város helyzetét bemutató

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

Beszédtervezési folyamatok az életkor és a beszédstílus függvényében *

Beszédtervezési folyamatok az életkor és a beszédstílus függvényében * 332 Bóna Judit Beszédtervezési folyamatok az életkor és a beszédstílus függvényében * Bevezetés Az életkor elırehaladtával a nyelvhasználatunk és egyben beszédünk folyamatosan változik. A hormonális hatásoknak,

Részletesebben

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

TÁJ-BB-11 KR-2 Tom 2005.05. 30.

TÁJ-BB-11 KR-2 Tom 2005.05. 30. A professzionális haderõbe katonai szolgálatra jelentkezõk alkalmasságának vizsgálata humánbiológiai módszerekkel, a monitorozás lehetõségének kidolgozása PROF. DR. GYENIS GYULA ELTE Embertani Tanszék

Részletesebben

Norvégia számipolitikája és a számik nyelvi helyzete

Norvégia számipolitikája és a számik nyelvi helyzete Norvégia számipolitikája és a számik nyelvi helyzete Szilvási Zsuzsanna PTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola zsuszil@t-online.hu Kivonat: Norvégia számipolitikájának vizsgálatához a dokumentumelemzés

Részletesebben

TEXTÚRA ANALÍZIS VIZSGÁLATOK LEHETŐSÉGEI A RADIOLÓGIÁBAN

TEXTÚRA ANALÍZIS VIZSGÁLATOK LEHETŐSÉGEI A RADIOLÓGIÁBAN TEXTÚRA ANALÍZIS VIZSGÁLATOK LEHETŐSÉGEI A RADIOLÓGIÁBAN Monika Béres 1,3 *, Attila Forgács 2,3, Ervin Berényi 1, László Balkay 3 1 DEBRECENI EGYETEM, ÁOK Orvosi Képalkotó Intézet, Radiológia Nem Önálló

Részletesebben

ELEMZŐ KAPACITÁS FEJLESZTÉSE, MÓDSZERTANI FEJLESZTÉS MEGVALÓSÍTÁSA

ELEMZŐ KAPACITÁS FEJLESZTÉSE, MÓDSZERTANI FEJLESZTÉS MEGVALÓSÍTÁSA TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése ELEMZŐ KAPACITÁS FEJLESZTÉSE, MÓDSZERTANI FEJLESZTÉS MEGVALÓSÍTÁSA Előadó: Szentesi Fekete

Részletesebben

Fonetikai Osztály Jelentés a 2013-as évről és terv

Fonetikai Osztály Jelentés a 2013-as évről és terv Fonetikai Osztály Jelentés a 2013-as évről és terv I. fejezet (Az osztály fő feladatai 2013-ban) A Fonetikai Osztály tervezte a BEA spontánbeszéd-adatbázis fejlesztését, bővítését, harminc újabb adatközlő

Részletesebben

Adatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei

Adatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei Adatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei 1. a. Egy- vagy kétváltozós eset b. Többváltozós eset 2. a. Becslési problémák, hipotézis vizsgálat b. Mintázatelemzés 3. Szint: a. Egyedi b. Populáció

Részletesebben

HOLOKAUSZT BUDAPESTEN NÁCI TÁBOROK ÉS A FELSZABADULÁS

HOLOKAUSZT BUDAPESTEN NÁCI TÁBOROK ÉS A FELSZABADULÁS HOLOKAUSZT BUDAPESTEN NÁCI TÁBOROK ÉS A FELSZABADULÁS TARTALOM Bevezetés... 3 Sorstípusok... 4 Táborok... 5 Felszabadulás, hazatérés... 10 2 BEVEZETÉS 1945 kora nyarától kezdve a hazatérő deportáltak egy

Részletesebben

Afáziás betegek spontán beszédében előforduló megakadásjelenségek

Afáziás betegek spontán beszédében előforduló megakadásjelenségek 100 Afáziás betegek spontán beszédében előforduló megakadásjelenségek Györfi Annamária 1. Bevezetés Az emberre egyik legjellemzőbb tevékenységet, a beszédprodukciót és ennek folyamatát (folyamatait) a

Részletesebben

A bűnözés szerkezeti különbségei előélet szerint

A bűnözés szerkezeti különbségei előélet szerint VAVRÓ ISTVÁN: A bűnözés szerkezeti különbségei előélet szerint A büntetőjogi normákkal történő ismételt szembekerülés a bűnügyi tudományok régi, kedvelt témája. Két változata: a halmazati bűnelkövetés

Részletesebben

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 9 IX. ROBUsZTUs statisztika 1. ROBUsZTUssÁG Az eddig kidolgozott módszerek főleg olyanok voltak, amelyek valamilyen értelemben optimálisak,

Részletesebben

H0 hipotézis: μ1 = μ2 = μ3 = μ (a különböző talpú cipők eladási ára megegyezik)

H0 hipotézis: μ1 = μ2 = μ3 = μ (a különböző talpú cipők eladási ára megegyezik) 5.4: 3 különböző talpat hasonlítunk egymáshoz Varianciaanalízis. hipotézis: μ1 = μ2 = μ3 = μ (a különböző talpú cipők eladási ára megegyezik) hipotézis: Létezik olyan μi, amely nem egyenlő a többivel (Van

Részletesebben

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar

Részletesebben

Milyen tulajdonságokra következtethetünk a beszédből?

Milyen tulajdonságokra következtethetünk a beszédből? NÉMETH MÁTYÁS FERENC Milyen tulajdonságokra következtethetünk a beszédből? A beszédben megnyilvánuló információtartalom nem csupán a kommunikációs üzenetet és annak jelentését hordozza magában, hanem egyéb

Részletesebben

A MIDAS_HU modell elemei és eredményei

A MIDAS_HU modell elemei és eredményei A MIDAS_HU modell elemei és eredményei Tóth Krisztián Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság A MIDAS_HU mikroszimulációs nyugdíjmodell eredményei további tervek Workshop ONYF, 2015. május 28. MIDAS_HU

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK

AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK Programvezető: Prof Dr. Rajna Péter Alprogramvezető: Prof. Dr. Kopp

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június OKTATÁSGAZDASÁGTAN OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság gyorsjelentése 2013. június A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Műsorfigyelő és -elemző főosztálya folyamatosan

Részletesebben

KÖVETKEZTETŐ STATISZTIKA

KÖVETKEZTETŐ STATISZTIKA ÁVF GM szak 2010 ősz KÖVETKEZTETŐ STATISZTIKA A MINTAVÉTEL BECSLÉS A sokasági átlag becslése 2010 ősz Utoljára módosítva: 2010-09-07 ÁVF Oktató: Lipécz György 1 A becslés alapfeladata Pl. Hányan láttak

Részletesebben

NEUBERGER TILDA ÉLETKOR-SPECIFIKUS SAJÁTOSSÁGOK A SPONTÁN BESZÉD FEJLŐDÉSÉBEN

NEUBERGER TILDA ÉLETKOR-SPECIFIKUS SAJÁTOSSÁGOK A SPONTÁN BESZÉD FEJLŐDÉSÉBEN Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ NEUBERGER TILDA ÉLETKOR-SPECIFIKUS SAJÁTOSSÁGOK A SPONTÁN BESZÉD FEJLŐDÉSÉBEN Nyelvtudományi Doktori Iskola vezető: Prof. Dr.

Részletesebben

A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők halandósága főbb ellátástípusok szerint

A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők halandósága főbb ellátástípusok szerint SZENT ISTVÁN EGYETEM, GÖDÖLLŐ Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola Doktori (PHD) értekezés tézisei A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők halandósága főbb ellátástípusok szerint

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

1. Adatok kiértékelése. 2. A feltételek megvizsgálása. 3. A hipotézis megfogalmazása

1. Adatok kiértékelése. 2. A feltételek megvizsgálása. 3. A hipotézis megfogalmazása HIPOTÉZIS VIZSGÁLAT A hipotézis feltételezés egy vagy több populációról. (pl. egy gyógyszer az esetek 90%-ában hatásos; egy kezelés jelentősen megnöveli a rákos betegek túlélését). A hipotézis vizsgálat

Részletesebben

[Biomatematika 2] Orvosi biometria

[Biomatematika 2] Orvosi biometria [Biomatematika 2] Orvosi biometria 2016.02.08. Orvosi biometria (orvosi biostatisztika) Statisztika: tömegjelenségeket számadatokkal leíró tudomány. A statisztika elkészítésének menete: tanulmányok (kísérletek)

Részletesebben

Autóipari beágyazott rendszerek. Kockázatelemzés

Autóipari beágyazott rendszerek. Kockázatelemzés Autóipari beágyazott rendszerek Kockázatelemzés 1 Biztonságkritikus rendszer Beágyazott rendszer Aminek hibája Anyagi vagyont, vagy Emberéletet veszélyeztet Tipikus példák ABS, ESP, elektronikus szervokormány

Részletesebben

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az

Részletesebben