A spontán beszéd egyes jellemzői különböző felnőtt korcsoportokban
|
|
- Ábel Vörös
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A spontán beszéd egyes jellemzői különböző felnőtt korcsoportokban Tatár Zoltán ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola Kivonat: Korábbi kutatások gyakran foglalkoznak év alatti, illetve a 65 év feletti személyek spontán beszédének a felnőtt korosztállyal történő összehasonlításával, azonban a felnőtt, 65 éves beszélők közötti különbségekre ritkábban kíváncsiak. Mivel a beszélőprofil-készítés során a felnőttek pontosabb ának meghatározása a cél, ezért kutatásomban ezekkel a korcsoportokkal foglalkoztam. Arra kerestem a választ, hogy a beszédszakaszok és ek gyakorisága és időtartama, illetve a szavak száma szignifikáns különbséget mutatnak-e a legfiatalabb ( 29 éves) és a legidősebb ( 65 éves) felnőtt férfiak között. 1 Bevezetés A beszélő a behatárolásának fontos szerepe van az igazságszolgáltatásban akkor, amikor egy rendőrségi nyomozás során egy hangfelvételen beszélő ismeretlen személyről kell profilt készíteni. Ez a profil sokrétű lehet. A nyomozó saját élettapasztalata alapján próbálja behatárolni a beszélő nemét, át, iskolázottságát, illetve egyéb szociológiai és pszichológiai jellemzőit. A probléma az, hogy irányelveken kívül a nyomozónak nem áll rendelkezésére konkrét módszertan a profilkészítéshez. Ennek hiányában pedig nagy a téves behatárolás valószínűsége. A beszélőprofilnak általában a nyomozás során van nagyobb jelentősége, ahol azt gondolhatnánk, hogy nem olyan nagy baj az, hogyha nem pontos például az behatárolása, mert a nyomozó úgyis megtalálja a keresett személyt. Úgy gondolom, hogy egy nyomozó számára is fontos a pontos -behatárolás, mert lehet, hogy ezen múlik a nyomozás sikere. A nyomozó hatóság a biztosabb eredmény érdekében kérhet szakértői véleményt igazságügyi hangtechnikai szakértőtől. A probléma az, hogy a szakértő is csak saját tapasztalatára támaszkodhat, ami szintén nagy hibalehetőséget rejt magában. A szakértői munkában mindig alapvető fontosságú volt a tudományos alapú módszertan (Garamvölgyi 1961), és ma már egyre inkább követelmény, hogy az igazságügyi hangtechnikai szakértői vélemények is az ujjlenyomat- vagy a DNS-vizsgálatokhoz hasonlóan kvázi-objektívek legyenek. Percepciós elemzéssel egy ismeretlen beszélő csoporttulajdonságai közül legmegbízhatóbban az határozható meg (Gósy 01). Az -behatárolást a szakértők tradicionálisan percepciós úton végzik, saját tapasztalataik alapján (Jessen 07). Braun (1996) vizsgálatai kimutatták, hogy az igazságügyi szakértők az -behatárolásaik során átlagosan 5,9 évet tévedtek, a fonetikailag képzetlen személyek pedig 6,5 évet. Ez az eredmény azt mutatja, hogy Alknyelvdok7 Szerk.: Váradi Tamás MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest, 13 ISBN
2 AlkNyelvDok csak kis mértékben pontosabbak a szakértők. Az meghatározásának hatékonysága percepciós vizsgálatokkal a hazai szakirodalom szerint 60 70% körüli (Gocsál 1998, Gósy 04). Jelenleg a beszélő át csak 10 éves intervallumban tudjuk valószínűsíteni, ezért kívánatos lenne akusztikai és fonetikai elemzésekkel kiegészíteni a hallásalapú vizsgálatokat (Jessen 07). Az behatárolása azért nehéz feladat, mert nincs olyan biztos fonetikai paraméter, amely segítségével egyértelműen elkülöníthetők az i csoportok (Jessen 07). A beszéd az ral csak részben változik (Menyhárt 03), ezért meg kell találni azokat a fonetikai jegyeket, amelyekkel objektíven elkülöníthetők a különböző i csoportok. A paraméterek kiválasztása során több szempontot kell figyelembe venni. Olyan fonetikai sajátosságokat érdemes választani, amelyeket egyrészt hallás alapján is, másrészt rossz minőségű felvételeken is beazonosíthatunk. Erre a gyakorlati alkalmazhatóság miatt van szükség, ugyanis a profilkészítő nyomozónak vagy szakértőnek sokszor nincs ideje részletes fonetikai méréseket végezni, és leggyakrabban rossz minőségű felvételeket kell elemeznie (Jessen 07). A jelen tanulmányban a beszédszakaszokat, a eket és a szavak gyakoriságát vizsgálom. Tudjuk azt, hogy idős korra lassul a beszéd- és artikulációs tempó, nehezebb a szóelőhívás (Bóna 12), gyakoribbak a ek (Gósy 05). Ezek a tendenciák vélhetően már éves korban is kimutathatóak, így az 65 éves beszélők egyértelműen elkülöníthetők a huszonévesektől. Hipotéziseim szerint 1. mind a beszédszakaszok hosszában és gyakoriságában, 2. mind a tartási jellemzőkben különbség mutatható ki a 29 éves és az 65 éves férfiak csoportja között. Feltételezem továbbá, hogy 3. a kitöltött ek (, ) relatív gyakorisága és átlagos hossza, valamint 4. egyes szavak gyakorisága alapján felfedhetők olyan különbségek, amelyek segítségével megbízhatóan elkülöníthetők a két i csoport beszélői. 2 Kísérleti személyek, anyag és módszer A vizsgálati csoportok meghatározásában fontos szempont az, hogy a gyakorlatban a profilkészítés során a legtöbb esetben 65 éves személyek vizsgálatára van igény. Egyes külföldi statisztikák alapján a éves férfiak vizsgálata a leggyakoribb (Jessen 07). Négy korcsoportot elkülönítését látom indokoltnak: I. 29, II , III , IV. 65 éves beszélőket. A percepciós vizsgálatok eredményei alapján tudjuk azt, hogy a tévedések nagyrészt a szomszédos i csoportok mentén történnek (Cerrato et al 00). Vagyis a két szélső felnőtt i csoport az I-es és a IV-es viszonylatában jóval kevesebb a téves azonosítás, mint a szomszédosak között például az I-es és a II-es között. Feltételezhető továbbá, hogy ebben a két szélső korcsoportban nagyobb különbségeket mutatnak a fonetikai sajátosságok, mint a szomszédos csoportokban. Jelen dolgozatomban a legfiatalabb (I-es csoport) és a legidősebb (IV-es csoport) felnőtteket vizsgálom. Ehhez a BEA adatbázisból vett tíz 29 éves férfi és tíz 65 éves férfi spontán narratíváját használom fel. Abban az esetben, amikor a beszédidő hosszabb, mint hat perc, csak az első hat percet vizsgálom. A felvételek hossza (a kísérleti személyek beszédszakaszainak és a köztük lévő ek együttes hossza a felvételvezető szövege nélkül): mp. Ebbe az időbe nem számoltam bele azokat a eket sem, amelyek beszélőváltáskor jelentkeztek. A fonetikai jegyek előfordulási gyakoriságának összehasonlítását úgy végzem el,
3 Tatár Z.: A spontán beszéd egyes jellemzői különbőző felnőtt korcsoportokban 187 hogy kiszámolom az adott paraméternek az egyes beszélőkre jellemző percenkénti előfordulását. Az egyes sajátosságoknak a két korcsoport közötti statisztikai összevetéséhez a független mintás t-próbát alkalmaztam 95%-os konfidenciaszinten. A spontán beszédet tagolhatjuk megnyilatkozásokra (vö. Wacha 1988), vagy virtuális mondatokra (vö. Gósy 03), de ezek határainak megállapítása nem problémamentes. Markó Alexandra ezt úgy foglalja össze, hogy a szerzők elsősorban a, a beszéddallam és a szintaktikai-szemantikai szerkezet határjelző funkcióit tartják kulcsszerepűnek, a meghatározások azonban mind beleütköznek abba a problémába, amit ezeknek a jellemzőknek az interferenciájaként fogalmazhatunk meg azaz a spontán beszéd (szemben például az igényes felolvasással) nem mutat egyértelmű megfeleléseket ezeknek az eszközöknek a használatában (10: 85). Ezek helyett a beszédszakaszokat szegmentáltam, amelyeknek egyértelműen meghatározható a kezdete és a vége. Két közti beszédrészt egy beszédszakasznak vettem (vö. Wacha 1988). Akkor jelöltem a néma et, ha legalább 100 ms hoszszúságú volt. A kombinált et akkor jelöltem, amikor egy néma mellett kitöltött is volt. A hezitálások helyének vizsgálatakor megkülönböztettem a kitöltött és a kombinált ekben előforduló, hangsorokat. Nem vettem figyelembe azokat a néma eket, amelyek beszélőváltáskor voltak észlelhetők. A hanganyagok annotálásához és az adatok kiírásához a Praat szoftvert, a statisztikai számításokhoz és a grafikonok elkészítéséhez az SPSS 13.0 programot használtam. 3 Eredmények Elsőként a beszédszakaszokat, majd a eket, végül a szavak számát vizsgáltam. A grafikonokon és a táblázatokban a két csoportot számokkal jelöltem: = huszonéves férfiak, = 65 éves férfiak. 3.1 Beszédszakaszok A beszédszakaszok gyakorisága: a fiataloknál percenként 22,6 db/perc, az idősebbeknél 25,1 db/perc. A beszédszakaszok közötti ek gyakorisága: a fiataloknál 21,6 db/perc, az év felettieknél 24 db/perc. A független mintás t-próba szerint szignifikáns különbség sem a beszédszakaszok: t(18) = 1,284, p = 0,215, sem a ek: t(18) = 1,397, p = 0,179 gyakoriságában nincs a csoportok között. A beszédszakaszok és a ek időtartamát összehasonlítva az 1. ábrán látszik, hogy az idősebb férfiakra kicsivel rövidebb beszédszakaszok és ek jellemzőek. A beszédszakaszok között nem mutatható ki szignifikáns különbség: t(2266) = 0,866, p = 0,386; a ek időtartambeli eltérései azonban szignifikánsak: t(2173) = 5,342, p < 0,001.
4 AlkNyelvDok ,63 0,76 beszédszakasz 1,89 1,94 0,0 0,5 1,0 1,5 átlagos hossz (s) 2,0 1. ábra. A beszédszakaszok és a köztük lévő ek átlagos hossza. 3.2 Szünetek Három típusú et hasonlítottam össze: a néma, a kombinált és a kitöltött eket. A év közötti beszélők több néma et tartanak, mint a éves felnőttek (Menyhárt 03). Balázs (1993) ugyanannak a férfinak fiatalkori beszédéhez képest idős korában 8-szor annyi et adatolt. A 2. ábra szerint a férfiak év felett átlagosan kicsit több kombinált és kitöltött et használnak, mint a huszonévesek, a néma ek gyakorisága viszont átlagosan kicsit kevesebb az idősebbeknél. A ek időtartamát nézve a kitöltött ek az idősebbeknél hosszabbak egy kicsit, a néma és a kombinált ek pedig a fiataloknál hosszabbak (3. ábra). néma kombinált 4,6 3,5 15,5 15,8 kitöltött 4,0 2, ábra. A ek percenkénti gyakorisága (db/perc) néma kombinált 0,56 0,68 1,10 1,40 kitöltött 0,42 0,37 0,2 0,5 0,8 1,0 1,2 1,5 3. ábra. A ek átlagos hossza (s)
5 Tatár Z.: A spontán beszéd egyes jellemzői különbőző felnőtt korcsoportokban 189 A gyakorisági adatok alapján szignifikáns különbséget találtunk a kitöltött ek esetében: t(18) = 2,9, p = 0,04, míg sem a néma: t(18) = 0,147, p = 0,885, sem kombinált nél: t(18) = 0,940, p = 0,359 nem szignifikáns a gyakorisági eltérés. Az időtartamadatokat nézve szignifikáns különbség van a néma: t(1512) = 4,919, p < 0,001, és a kombinált eknél: t(370) = 4,353, p < 0,001; a kitöltött ek esetében viszont nincs: t(287) = 1,627, p = 0,105. A leggyakrabban előforduló hezitálások, a és az (vö. Horváth 09) korcsoportok közötti gyakoriságát összehasonlítva azt látjuk, hogy az percenként általában gyakrabban jelenik meg az idősebbeknél, a pedig ritkábban (4. ábra). 4,4 7,7 1,7 2, ábra. A hezitálások percenkénti gyakorisága (db/perc) 0,38 0,39 0,38 0,40 0,0 0,1 0,2 0,3 0,4 5. ábra. A hezitálások átlagos hossza (s) A hezitálások átlagos időtartamában nincs különbség az i csoportok között (5. ábra). Az gyakoriságát nézve szignifikáns közeli különbséget mutat a független mintás t-próba a korcsoportok között t(18) = 2,099, p = 0,0; a -nél nincs szignifikáns eltérés t(18) = 0,9, p = 0,617. Az átlagos hosszúsági adatokban egyik típusú hezitálásnál sincs csoportok közti szignifikáns különbség: : t(549) = 0,391, p = 0,696; : t(176) = 0,397, p = 0,692. A hezitálások előfordulási helyének figyelembe vételével tovább vizsgáltuk az adatokat kitöltött ben és kombinált ben. A gyakorisági eredmények mind a két típusban hasonló arányokat mutatnak, mint a helyzettől független vizsgálatokban: az mindkét típusban az idősebbeknél gyakoribb, a pedig a fiataloknál (6. ábra). A hezitálások időtartamaiban viszont nagyobb az beli különbség akkor, ha helyzettől függően vizsgáljuk azokat (7. ábra). Önállóan megjelenő kitöltött ben mind a két hezitálástípus az idősebb férfiaknál hosszabb, kombinált ben pedig a fiataloknál.
6 AlkNyelvDok gyakoriság (db/perc) ,0 0,5 1,4 3,5 0,8 0,6 3,0 4,2 0 kitöltött ben kombinált ben 6. ábra. A hezitálások gyakorisága helyzettől függően. átlagos hossz (s) 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0,48 0,39 0,38 0,41 0,43 0,38 0,29 0,31 0,0 kitöltött ben kombinált ben 7. ábra. A hezitálások átlagos hossza helyzettől függően. A független mintás t-próbák eredményeit az 1. táblázatban foglaltam össze. Szignifikáns különbség mutatható ki az gyakoriságában és időtartamában kitöltött ben, illetve az és az időtartamában kombinált ben. gyakoriság időtartam kitöltött ben kombinált ben t(18) = 1,327 t(18) = 3,532 t(18) = 0,713 t(18) = 1,012 p = 0,1 p = 0,002 p = 0,485 p = 0,325 t(90) = 1,407 t(217) = 3,011 t(84) = 2,259 t(330) = 2,622 p = 0,163 p = 0,003 p = 0,026 p = 0, táblázat. Független mintás t-próbák eredményei a két korcsoport között. 3.3 Szavak száma A szavak számát összehasonlítottam percenként, illetve beszédszakaszonként. A fiatalok az 65 éves férfiakhoz képest szignifikánsan több szót ejtenek egy perc alatt (8. ábra): t(18) = 3,373, p = 0,003; és beszédszakaszonként is (9. ábra): t(18) = 2,142, p = 0,046. A kötőszavak gyakoriságát összehasonlítva (10. ábra) szintén szignifikáns különbséget tapasztalunk t(18) = 3,094, p = 0,006.
7 Tatár Z.: A spontán beszéd egyes jellemzői különbőző felnőtt korcsoportokban 191 gyakoriság (db/perc) ábra. A szavak száma percenként gyakoriság (db/beszédszakasz) ábra. A szavak száma beszédszakaszonként 24 gyakoriság (db/perc) ábra. A kötőszavak gyakorisága percenként Elemeztem a kötőszavak előtt és után előforduló ek gyakoriságát. A korcsoportok között a legnagyobb különbség azoknál a kötőszavaknál van, ahol nincs mellettük. A belső arányok hasonlóak a korábbi kutatásokhoz (vö. Gósy 04), de a korcsoportokat összehasonlítva különbségeket is megfigyelhetünk: az idősebbek
8 AlkNyelvDok minden helyzetben nagyobb arányban használnak valamilyen et kötőszónál (11. ábra). Mivel feltételezhető, hogy a kötőszó előtti arra utal, hogy még a közlés tartalma is bizonytalan, kötőszó után pedig a nyelvi megformálás okoz nehézséget (Gósy 05), adataink azt erősítik, miszerint az idősebb férfiaknál mind a makrotervezés, mind a mikrotervezés több időt vesz igénybe. 11. ábra. A kötőszavak gyakorisági arányai csoportonként 4 Következtetések A huszonéves és az 65 év közötti felnőtt férfiak összehasonlításával különbségeket kerestem. A gyakorlatban egy ismeretlen beszélő ának fonetikai alapú behatárolási módszerének kidolgozásához először meg kell határozni azokat a paramétereket, amelyek szerint különbségek vannak az i csoportok között. A jelen tanulmányban elemzett sajátosságok viszonylag rossz minőségű felvételen is adatolhatók, amely alapvető jelentőségű a gyakorlati alkalmazhatóság szempontjából. A gyakorlatban annak is van jelentősége, ha egy huszonéves beszélőről be lehet bizonyítani, hogy nem év feletti. A percepciós elemzéseknek az akusztikai-fonetikai vizsgálatokkal történő kiegészítése és megerősítése elsősorban az igazságszolgáltatás területén fontos, például amikor a bíróság előtt objektív bizonyítékra van szükség. Hipotéziseim részben beigazolódtak. Szignifikáns különbségeket találtam a huszonéves és az 65 éves férfiak között a ek hosszában, a kitöltött ek gyakoriságában, a néma és a kombinált ek időtartamában, az gyakoriságában és időtartamában kitöltött ben, az és a időtartamában kombinált ben, szavak percenkénti és beszédszakaszonkénti számában, kötőszavak gyakoriságában. Ezek a paraméterek segíthetik a gyakorlatban bizonyos ú ismeretlen beszélőknek egyes csoportból történő kizárását, illetve más csoportokba való besorolását. Azonban ehhez még további vizsgálatokat kell végezni, hiszen a vizsgált paraméterekre nem csak az i változások lehetnek hatással. Egy személynek a csoportokkal történő összehasonlítását különböző statisztikai módszerek alkalmazásával szükséges elvégezni a továbbiakban. Irodalom Balázs, B Az időskori hangképzés jellemzői. Beszédkutatás
9 Tatár Z.: A spontán beszéd egyes jellemzői különbőző felnőtt korcsoportokban 193 Bóna, J. 12. A spontán beszéd sajátosságai idősödő, idős és matuzsálemi korban. In: Markó, A. (szerk.) 12. Beszédtudomány: Az anyanyelv-elsajátítástól a zöngekezdési időig. Budapest: ELTE BTK, MTA Nyelvtudományi Intézet Braun, A Age estimation by different listener groups. Forensic Linguistics, Cerrato, L., Falcone M., Paoloni A. 00. Subjective age estimation of telephonic voices. Speech Communication, Garamvölgyi, V. (főszerk.) Kriminalisztika. Budapest: BM. Gocsál, Á Életkorbecslés a beszélő hangja alapján. Beszédkutatás Gósy, M. 01. A testalkat és az becslése a beszéd alapján. Magyar Nyelvőr, 125: Gósy, M. 02. A megakadásjelenségek eredete a beszédprodukció tervezési folyamatában. Magyar Nyelvőr, Gósy, M. 03. Virtuális mondatok a spontán beszédben. Beszédkutatás Gósy, M. 04. Fonetika, a beszéd tudománya. Budapest: Osiris Kiadó. Gósy, M. 05. Pszicholingvisztika. Budapest: Osiris Kiadó. Horváth, V. 09. Funkció és kivitelezés a megakadásjelenségekben. Doktori disszertáció. EL- TE BTK. Jessen, M. 07. Speaker classification in forensic phonetics and acoustics. In: Müller, C. (szerk.) Speaker classification I, LNAI Markó, A. 10. A prozódia szerepe a spontán beszéd tagolásában. Beszédkutatás Menyhárt, K. 03. A spontán beszéd megakadásjelenségei az függvényében. In: Hunyadi, L. (szerk.): Kísérleti fonetika, laboratóriumi fonológia. Debrecen: Debreceni Egyetem Wacha, I Élő nyelvi (spontán) szövegek megnyilatkozásainak (szintaktikai) vizsgálati szempontjaihoz (a gazdagréti kábeltelevízió élő nyelvi felvételei alapján). In: Kontra Miklós (szerk.) Beszélt nyelvi tanulmányok. Linguistica, Series A, Studia et Dissertationes 1. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet
Óvodás és kisiskolás gyermekek interpretált beszédének vizsgálata
X. Alkalmazott Nyelvészeti Doktoranduszkonferencia 2016. február 5.. Óvodás és kisiskolás gyermekek interpretált beszédének vizsgálata Vakula Tímea ELTE BTK NyDI, III. évf. Bevezetés a beszélt nyelv feldolgozásának
Részletesebbena munkaerőpiac számos szegmensében egyaránt szükségszerű a használata (Szabó
Szakmai és kommunikációs kompetencia a spontán beszédben Erdős Klaudia Nyelvtudományi Doktori Iskola Alkalmazott nyelvészet program ELTE BTK Bevezetés Kompetencia = alkalmasság, hozzáértés Latin competo
RészletesebbenBEKE ANDRÁS, FONETIKAI OSZTÁLY BESZÉDVIZSGÁLATOK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA
BEKE ANDRÁS, FONETIKAI OSZTÁLY BESZÉDVIZSGÁLATOK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA BESZÉDTUDOMÁNY Az emberi kommunikáció egyik leggyakrabban használt eszköze a nyelv. A nyelv hangzó változta, a beszéd a nyelvi kommunikáció
RészletesebbenA spontán beszéd kísérőjelenségei
2013. április 25. A spontán beszéd kísérőjelenségei Neuberger Tilda Fonetikai Osztály A beszéd antropofonikus elmélete A beszéd biológiai alapja: azonos hangképző apparátus (Laver 1994) Elsődlegesen nem
RészletesebbenA fonetik ar ol altal aban 2014. szeptember 15.
A fonetikáról általában 2014. szeptember 15. A félévben előforduló témák: Miben más a fonetika, mint a fonológia? Artikuláció, avagy beszédprodukció. Beszédakusztika. A Praat beszédelemző szoftver használata.
RészletesebbenMagánhangzónyújtások a gyermeknyelvben
VI. Alkalmazott Nyelvészeti Doktoranduszkonferencia Magánhangzónyújtások a gyermeknyelvben Deme Andrea ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskola 2012. február 3. A magánhangzók időtartamát meghatározó tényezők
RészletesebbenA HANGOK TANÁTÓL A BESZÉDTECHNOLÓGIÁIG. Gósy Mária. MTA Nyelvtudományi Intézet, Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium
A HANGOK TANÁTÓL A BESZÉDTECHNOLÓGIÁIG Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézet, Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium beszédzavarok beszédtechnika beszélő felismerése fonológia fonetika alkalmazott fonetika
RészletesebbenSzakmai és kommunikatív kompetencia a spontán beszédben
Szakmai és kommunikatív kompetencia a spontán beszédben Erdős Klaudia ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola erdosklaudia@gmail.com Kivonat: Tanulmányunkban a hétköznapi életben fontos szerepet játszó
RészletesebbenBeszélőprofil-alkotás lehetőségei a kriminalisztikai fonetikában
TANULMÁNYOK TATÁR ZOLTÁN ELTE Alkalmazott Nyelvészeti Doktori Program tatarkan@freemail.hu Alkalmazott Nyelvtudomány XIII. évf. 1-2. szám 2013. Beszélőprofil-alkotás lehetőségei a kriminalisztikai fonetikában
RészletesebbenTartalom-visszamondások szerveződése felolvasás után
Tartalom-visszamondások szerveződése felolvasás után Kanyó Réka Nyelvtudományi Doktori Iskola Témavezető: Prof. Dr. Gósy Mária VII. Alkalmazott Nyelvészeti Doktoranduszkonferencia 2013. február 1. Bevezetés
RészletesebbenA beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői
A BESZÉD ÉS AMI MÖGÖTTE VAN Magyar nyelv hete 2012. április 25. A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői Gráczi Tekla Etelka Beszédstílus Beszédstílus = az írás, megszólalás módja A
RészletesebbenA nyelvi változás beszédjelenségeinek vizsgálata
FIATAL KUTATÓI PÁLYÁZAT MTA Nyelvtudományi Intézet Fonetikai Osztálya 1. A kutatás előzményei A nyelvi változás beszédjelenségeinek vizsgálata Kutatási terv Auszmann Anita A nyelvészeti kutatások időről
RészletesebbenA BESZÉDPRODUKCIÓ ÉS BESZÉDPERCEPCIÓ ÖSSZEFÜGGÉSEI: AZ ELHANGZÓ HÍREK FELDOLGOZÁSA
Doktori értekezés tézisei A BESZÉDPRODUKCIÓ ÉS BESZÉDPERCEPCIÓ ÖSSZEFÜGGÉSEI: AZ ELHANGZÓ HÍREK FELDOLGOZÁSA Írta: Rákli Veronika Budapest 2009 1. BEVEZETÉS A pszicholingvisztika és a fonetika határterületét
RészletesebbenA BESZÉDSZÜNETEK FONETIKAI SAJÁTOSSÁGAI A BESZÉDTÍPUS FÜGGVÉNYÉBEN. Bóna Judit
60 A BESZÉDSZÜNETEK FONETIKAI SAJÁTOSSÁGAI A BESZÉDTÍPUS FÜGGVÉNYÉBEN Bóna Judit Bevezetés A beszéd folyamatosságát gyakran szünetek és megakadásjelenségek szakítják meg. A beszédszünet egyrészt fiziológiai
RészletesebbenKözépiskolások felolvasásának időviszonyai a vizuális információ függvényében
Középiskolások felolvasásának időviszonyai a vizuális információ függvényében Kanyó Réka ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola kanyo.reka@gmail.com Kivonat: A tanulók olvasását és szövegértését vizsgáló
RészletesebbenMagánhangzó-időtartamok alakulása a hangsor hossza és az életkor függvényében
Magánhangzó-időtartamok alakulása a hangsor hossza és az életkor függvényében Krepsz Valéria ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola krepszvaleria@gmail.com Kivonat: A korábbiakban számos kutatás igazolta
RészletesebbenBeszédkutatás 2013. Nyelvhasználat és alkalmazások. Programfüzet. 2013. november 14 15.
BESZÉDKUTATÁS KONFERENCIA 2013 Beszédkutatás 2013 Nyelvhasználat és alkalmazások Programfüzet 2013. november 14 15. Helyszín: MTA Nyelvtudományi Intézet, földszinti előadóterem. 1068 Budapest, Benczúr
RészletesebbenMondd meg, mit hallasz, és megmondom, ki vagy
Mondd meg, mit hallasz, és megmondom, ki vagy Mády Katalin MTA Nyelvtudományi Intézet 2013. április 25. Mády (mady.katalin@nytud.hu) Mmmh ém kv 2013. április 25. 1 / 16 Nyelvi innova cio Lehet Nyugatina
Részletesebben5. A hezitációs jelenségek vizsgálata kisiskolás gyermekek spontán beszédében *
5. A hezitációs jelenségek vizsgálata kisiskolás gyermekek spontán beszédében * 5.1. Hezitációs jelenségek kisiskolás gyermekek spontán beszédében A hazai és nemzetközi beszédkutatás döntő többsége az
Részletesebben2006. szeptember 28. A BESZÉDPERCEPCI DPERCEPCIÓ. Fonetikai Osztály
2006. szeptember 28. ÖNÁLLÓSULÓ FOLYAMATOK A BESZÉDPERCEPCI DPERCEPCIÓ FEJLŐDÉSÉBEN Gósy MáriaM Fonetikai Osztály AZ ANYANYELV-ELSAJ ELSAJÁTÍTÁSRÓL Fő jellemzői: univerzális, relatíve gyors, biológiai
RészletesebbenFordítók megakadásjelenségeinek vizsgálata páros fordítási helyzetben Lesznyák Márta Bakti Mária
Fordítók megakadásjelenségeinek vizsgálata páros fordítási helyzetben Lesznyák Márta Bakti Mária 1. Bevezetés Kutatásunk célja az volt, hogy a páros fordítási feladat elvégzése során a fordítók beszédprodukciójában
RészletesebbenTÁJNYELV, KÖZNYELV, BESZÉLŐK
ANYANYELVÁPOLÓK SZÖVETSÉGE TÁJNYELV, KÖZNYELV, BESZÉLŐK Magyar Nyelv Napja 2014. november 13. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézet Az emberi méltóságnak elemi feltétele az, hogy az ember azonos lehessen
RészletesebbenTemporális sajátosságok 90 évesek spontán beszédében
TANULMÁNYOK Alkalmazott Nyelvtudomány XIII. évf. 1-2. szám 2013. BÓNA JUDIT VAKULA TÍMEA 1 ELTE BTK Fonetikai Tanszék, 2 ELTE BTK Alkalmazott Nyelvészeti Doktori Program bona.judit@btk.elte.hu, vakula.timi@gmail.com
RészletesebbenBeszédhiba és beszédfeldolgozás
Beszédhiba és beszédfeldolgozás Gósy Mária MTA - ELTE Mi a beszéd? A gondolat kifejeződése, informáci ció,, verbális gesztus, artikuláci ciós s mozgássorozat, akusztikai hullámforma, mechanikus rezgés,
RészletesebbenA spontán beszéd megakadásjelenségei az életkor függvényében. Menyhárt Krisztina MTA Nyelvtudományi Intézet Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium
A spontán beszéd megakadásjelenségei az életkor függvényében Menyhárt Krisztina MTA Nyelvtudományi Intézet Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium Bevezetés Spontán, folyamatos beszédünket a legkülönfélébb
RészletesebbenMáshogy beszélnek a színészek, mint az átlagos beszélők?
Máshogy beszélnek a színészek, mint az átlagos beszélők? Auszmann Anita ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola auszmannanita@gmail.com Kivonat: A színészi beszéddel kapcsolatban eddig csekély számú kutatás
RészletesebbenNemcsak a húszéveseké a világ! Kommunikációs gyakorlatok hatvanon túl
Nemcsak a húszéveseké a világ! Kommunikációs gyakorlatok hatvanon túl Berta Zsófia Pákozdi Melinda A kommunikáció Communicatio gondolatok közlése, közzététele Roman Jakobson modellje a kommunikációs tényezőkről
RészletesebbenHallássérült középiskolások mentális lexikona a szóasszociációk tükrében
Hallássérült középiskolások mentális lexikona a szóasszociációk tükrében Szabó Ágnes ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola agnes-szabo@caesar.elte.hu Kivonat: A hallássérültek beszédére jellemző a kiejtési
RészletesebbenA magánhangzó-formánsok és a szubglottális rezonanciák összefüggése a spontán beszédben
A magánhangzó-formánsok és a szubglottális rezonanciák összefüggése a spontán beszédben Csapó Tamás Gábor, 1 Bárkányi Zsuzsanna, 2 Gráczi Tekla Etelka, 2 Beke András, 3 Bőhm Tamás 1,4 csapot@tmit.bme.hu
RészletesebbenA különböző beszédstílusok az akusztikai-fonetikai és a percepciós vizsgálatok tükrében
TANULMÁNYOK Alkalmazott Nyelvtudomány XI. évfolyam 1-2. szám 2011. BÓNA JUDIT Eötvös Loránd Tudományegyetem, BTK, Fonetikai Tanszék bona.judit@btk.elte.hu A különböző beszédstílusok az akusztikai-fonetikai
RészletesebbenFEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI
FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 4 IV. MINTA, ALAPsTATIsZTIKÁK 1. MATEMATIKAI statisztika A matematikai statisztika alapfeladatát nagy általánosságban a következőképpen
RészletesebbenA deixis megjelenési formái a prozódiában
A deixis megjelenési formái a prozódiában Erdős Klaudia ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola Bevezetés - deixis A deixis fogalma - ógör. deiktikos mutatás - megnyilatkozás körülményeire mutat Típusok
RészletesebbenSiketek szövegfelolvasásának szupraszegmentális jellegzetességei
Siketek szövegfelolvasásának szupraszegmentális jellegzetességei Auszmann Anita ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola auszmannanita@gmail.com Kivonat: A hangzó beszéd elsajátítása szempontjából kulcsfontosságú
RészletesebbenMÛHELY. A nemek és generációk jellegzetességei az információs technológiák használatában és megítélésében*
MÛHELY Nagy Beáta KIREKESZTÉS VAGY BEFOGADÁS? A nemek és generációk jellegzetességei az információs technológiák használatában és megítélésében* Az információs technológiák folyamatos és egyre felgyorsuló
RészletesebbenNormál és fordított irányú spontán beszéd
Tamás Dóra Zsófia 75 Normál és fordított irányú spontán beszéd Összevetés a megakadások tükrében 1. B e v e z e t é s. Minden nyelv variációkban létezik. Vizsgálhatunk egy nyelvet területi vagy a szociológiai
RészletesebbenKisiskolás gyermekek spontán beszédének jellemzői
TANULMÁNYOK HORVÁTH VIKTÓRIA Magyar Tudományos Akadémia, Nyelvtudományi Intézet, Fonetikai Osztály horvath.viktoria@nytud.mta.hu Horváth Viktória: Kisiskolás gyermekek spontán beszédének jellemzői Alkalmazott
RészletesebbenAZ ARTIKULÁCIÓS TEMPÓ VIZSGÁLATA RÉGI MAGYAR FILMEKBEN. Gocsál Ákos
114 AZ ARTIKULÁCIÓS TEMPÓ VIZSGÁLATA RÉGI MAGYAR FILMEKBEN Gocsál Ákos Bevezetés A beszéd tempóviszonyaival foglalkozó szerz k gyakran említik, hogy beszédünk a 20. század folyamán felgyorsult. E megállapítások
RészletesebbenPszichometria Szemináriumi dolgozat
Pszichometria Szemináriumi dolgozat 2007-2008. tanév szi félév Temperamentum and Personality Questionnaire pszichometriai mutatóinak vizsgálata Készítette: XXX 1 Reliabilitás és validitás A kérd ívek vizsgálatának
RészletesebbenAlaphangjellemzők vizsgálata gyermekek beszédében
Alaphangjellemzők vizsgálata gyermekek beszédében Tóth Andrea ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola toandi@mailbox.hu Kivonat: A beszédet szegmentális és szupraszegmentális szinten befolyásoló tényezők
RészletesebbenMÉRÉSI EREDMÉNYEK PONTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI
MÉRÉSI EREDMÉYEK POTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI. A mérési eredmény megadása A mérés során kapott értékek eltérnek a mérendő fizikai mennyiség valódi értékétől. Alapvetően kétféle mérési hibát különböztetünk
RészletesebbenA közlésfolyamat fonológiai szerveződése: szerkezetismétlő műveletek afáziások beszédében
A közlésfolyamat fonológiai szerveződése: szerkezetismétlő műveletek afáziások beszédében Szépe Judit Legkésőbb Jakobson (főleg 1941) hipotézise óta tudjuk, hogy a nyelv működésfolyamatai a leglátványosabban,,tévesztésekben
RészletesebbenPUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK Dr. Schéder Veronika PhD
PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK Dr. Schéder Veronika PhD Konferencia-előadások: 2004. november 9. A Magyar Tudomány Napja, Nyelvtudományi Szekció 2004. november 19-20. Fiatal nyelvművelők I. konferenciája (Miskolctapolca)
RészletesebbenBeszédkutatás a technológiai fejlődés tükrében. Gráczi Tekla Etelka MTA Nyelvtudományi Intézet, Fonetikai osztály
Beszédkutatás a technológiai fejlődés tükrében Gráczi Tekla Etelka MTA Nyelvtudományi Intézet, Fonetikai osztály A beszéd Beszédkutatás, fonetika Tárgya: - Beszéd képzése, artikuláció - A beszéd akusztikai
RészletesebbenMagánhangzónyújtások gyermekek spontán beszédében
Magánhangzónyújtások gyermekek spontán beszédében Deme Andrea ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola andrea_deme@hotmail.com Kivonat: A magánhangzók időtartama számos tényező (hangminőség, kontextus, a
RészletesebbenDebrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata DEBRECEN 2015 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 5 II. Helyzetkép 8 1. Debrecen város helyzetét bemutató
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.
STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek
RészletesebbenAl-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása
l--si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása evezetés Farkas János 1, Dr. Roósz ndrás 1 doktorandusz, tanszékvezető egyetemi tanár Miskolci Egyetem nyag- és Kohómérnöki Kar Fémtani Tanszék
RészletesebbenAz egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi
Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi szervek számára adódó konzekvenciák Tartalomjegyzék 1 Kutatási
RészletesebbenMódszertani dilemmák a statisztikában 40 éve alakult a Jövőkutatási Bizottság
Módszertani dilemmák a statisztikában 40 éve alakult a Jövőkutatási Bizottság SZIGNIFIKANCIA Sándorné Kriszt Éva Az MTA IX. Osztály Statisztikai és Jövőkutatási Tudományos Bizottságának tudományos ülése
RészletesebbenMINŐSÉGIRÁNYÍTÁS ÉS AKKREDITÁCIÓ A FELNŐTTKÉPZÉSBEN
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS ÉS AKKREDITÁCIÓ A FELNŐTTKÉPZÉSBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI INTÉZMÉNYEK ESETE Miklósi Márta Témavezető: Dr. Juhász Erika Debreceni Egyetem Humán Tudományok
RészletesebbenJenei Tibor, Szabó Edit, Janka Eszter Anna, Dr. Nagy Attila Csaba Debreceni Egyetem OEC NK Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet
HIPERTÓNIA GYAKORISÁGÁNAK BECSLÉSE KÜLÖNBÖZŐ EPIDEMIOLÓGIAI TECHNIKÁK ALKALMAZÁSÁVAL A MAGYARORSZÁGI FELNŐTTEK ÉS A MAGYARORSZÁGI FELNŐTT DIABETESES BETEGEK KÖZÖTT ÉS ENNEK KÖLTSÉGHATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA
RészletesebbenAz anyanyelvi és az idegen nyelvi spontán beszéd temporális jellemzői
Gyarmathy Dorottya Auszmann Anita Neuberger Tilda DOI: 10.21030/anyp.2016.1.1 Az anyanyelvi és az idegen nyelvi spontán beszéd temporális jellemzői Az idegen nyelv tanulása során a beszélő számos kihívással
RészletesebbenHOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A
HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A MUNKATÁRSAK BEVÁLÁSA? A BELSŐ ÉRTÉKELŐ KÖZPONT MÓDSZEREI ÉS S BEVÁLÁSVIZSG SVIZSGÁLATA Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Besze Judit BÉK módszergazda. 1/28 BEVÁLÁS
RészletesebbenSzupraszegmentális szerkezet
Szupraszegmentális szerkezet A hangzó nyelv két vetülete (ismétlés) Szegmentális szint beszédhangok, hangkapcsolatok lokális nézőpont, pillanatnyi(?) Szupraszegmentális szint (prozódia) globális nézőpont,
RészletesebbenA beszédpercepció tényezői, fejlesztésének lehetősége óvodás és kisiskolás korban
Szántó Anna 87 A beszédpercepció tényezői, fejlesztésének lehetősége óvodás és kisiskolás korban 1. B e v e z e t é s. A beszédpercepció kutatásának célja, hogy megértsük, miként képes a hallgató az artikuláció
RészletesebbenA regisztrált álláskeresők számára vonatkozó becslések előrejelző képességének vizsgálata
A regisztrált álláskeresők számára vonatkozó becslések előrejelző képességének vizsgálata Az elemzésben a GoogleTrends (GT, korábban Google Insights for Search) modellek mintán kívüli illeszkedésének vizsgálatával
RészletesebbenAnyanyelvi és idegennyelvi szünettartási stratégiák
TANULMÁNY GYARMATHY DOROTTYA MTA Nyelvtudományi Intézet Fonetikai Osztály gyarmathy.dorottya@nytud.mta.hu Gyarmathy Dorottya: Anyanyelvi és idegennyelvi szünettartási stratégiák Alkalmazott Nyelvtudomány,
RészletesebbenÉS S NYELVI REPREZENTÁCI CIÓ. MTA Nyelvtudományi Intézet
BESZÉDK DKÉPZÉS ÉS S NYELVI REPREZENTÁCI CIÓ Gósy MáriaM MTA Nyelvtudományi Intézet A legtágabb értelmezés szerint a beszéd az a képesség, hogy érzéseinket és gondolatainkat másokkal jelek útján közöljük.
RészletesebbenA Mazsola KORPUSZLEKÉRDEZŐ
A Mazsola KORPUSZLEKÉRDEZŐ Sass Bálint sass.balint@nytud.mta.hu MTA Nyelvtudományi Intézet PPKE ITK Eötvös Collegium Budapest, 2012. április 27. 1 / 34 1 HÁTTÉR 2 HASZNÁLAT 3 MIRE JÓ? 4 PÉLDÁK 2 / 34 1
RészletesebbenAZ ALVEOLÁRIS ZÖNGÉTLEN EXPLOZÍVA VARIABILITÁSA. Neuberger Tilda Gráczi Tekla Etelka
160 AZ ALVEOLÁRIS ZÖNGÉTLEN EXPLOZÍVA VARIABILITÁSA Bevezetés A beszédhangok ejtésekor az egyes artikulációs mozgások meghatározott időtartamban történnek, az artikulációs sajátosságok pedig tükröződnek
RészletesebbenA szegénység fogalmának megjelenése a magyar online médiában
A szegénység fogalmának megjelenése a magyar online médiában Tartalomelemzés 2000 január és 2015 március között megjelent cikkek alapján Bevezetés Elemzésünk célja, hogy áttekintő képet adjunk a szegénység
RészletesebbenMagyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban
Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,
RészletesebbenA különböző fajtájú húsok és táplálékok hazai fogyasztási statisztikai adatai hús fogyasztás és a betegségek megjelenésének lehetséges kapcsolata
A különböző fajtájú húsok és táplálékok hazai fogyasztási statisztikai adatai hús fogyasztás és a betegségek megjelenésének lehetséges kapcsolata Dr. Kukovics Sándor Tóth Péter Kukovics Ferenc A konferencia
Részletesebben6. Előadás. Vereb György, DE OEC BSI, október 12.
6. Előadás Visszatekintés: a normális eloszlás Becslés, mintavételezés Reprezentatív minta A statisztika, mint változó Paraméter és Statisztika Torzítatlan becslés A mintaközép eloszlása - centrális határeloszlás
RészletesebbenSass Bálint MTA Nyelvtudományi Intézet, Nyelvtechnológiai Osztály PPKE, Információs Technológiai Kar, MMT Doktori Iskola
IGEI VONZATKERETEK AZ MNSZ TAGMONDATAIBAN Sass Bálint joker@nytud.hu MTA Nyelvtudományi Intézet, Nyelvtechnológiai Osztály PPKE, Információs Technológiai Kar, MMT Doktori Iskola MSZNY2006 Szeged, 2006.
RészletesebbenHogyan ítélik meg különböző életkorú hallgatók a beszélő személyiségét?
TANULMÁNYOK NÉMETH MÁTYÁS NAGY JÁNOS ELTE BTK, Alkalmazott nyelvészet doktori program ELTE PPK Iskolapszichológia Tanszék nemeth.matyas@outlook.com nagy.janos@ppk.elte.hu Hogyan ítélik meg különböző életkorú
RészletesebbenNorvégia számipolitikája és a számik nyelvi helyzete
Norvégia számipolitikája és a számik nyelvi helyzete Szilvási Zsuzsanna PTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola zsuszil@t-online.hu Kivonat: Norvégia számipolitikájának vizsgálatához a dokumentumelemzés
RészletesebbenA magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel
A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel Friss országos adatok a kerékpárhasználatról 2010. tavaszától a Magyar Kerékpárosklub háromhavonta országos reprezentatív adatokat fog
RészletesebbenTÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA. Reform. SPSS állomány neve: Budapest, október
TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA Reform SPSS állomány neve: D09 Budapest, 2002. október Reform 2 Tartalomjegyzék 1. AZ ADATFELVÉTELRŐL...3 1. TÁBLÁZAT A REFORM KUTATÁS ELKÉSZÜLT KÉRDŐÍVEINEK SZÁMA
Részletesebbenterületi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros
területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása
RészletesebbenAz időzítés és a beszédritmus néhány összefüggése magyar spontán beszédben
Az időzítés és a beszédritmus néhány összefüggése magyar spontán beszédben Kohári Anna ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola koharianna@gmail.com Kivonat: A beszédritmus egyik lehetséges megközelítése
RészletesebbenEötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BARTHA KRISZTINA
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BARTHA KRISZTINA Kétnyelvű kisiskolás gyermekek beszédfeldolgozási folyamatai Nyelvtudományi Doktori Iskola vezetője: Prof.
RészletesebbenBKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai
RészletesebbenAz énekelt magánhangzók észlelése réshangkörnyezetben
Az énekelt magánhangzók észlelése réshangkörnyezetben Deme Andrea 2011. Február 4. andrea_deme@hotmail.com Az énekelt beszéd észlelése Szinte mindennapos feladat opera tévé rádió Az énekelt hangok észlelésének
RészletesebbenMegakadásjelenségek 90 évesek spontán beszédében
TANULMÁNYOK VAKULA TÍMEA 1 BÓNA JUDIT 2 1 ELTE BTK Alkalmazott Nyelvészeti Doktori Program, 2 ELTE BTK Fonetikai Tanszék vakula.timi@gmail.com, bona.judit@btk.elte.hu Megakadásjelenségek 90 évesek spontán
RészletesebbenSzerzõ: Vizi István 1
A magyar lakosság aktív turizmussal kapcsolatos preferenciái és az aktív turisztikai tevékenységek intenzitása Szerzõ: Vizi István 1 Jelen kutatás közvetlen elõzménye a Magyar Turizmus Rt. megbízásából
RészletesebbenAbban a farmerba nem mehetsz színházba. A (bvn) variabilitásának vizsgálata a BUSZI tesz9eladataiban
Abban a farmerba nem mehetsz színházba. A (bvn) variabilitásának vizsgálata a BUSZI tesz9eladataiban Mátyus Kinga, Bokor Julianna IV. AlkalmazoD NyelvészeG Doktorandusz Konferencia Budapest, 2010. február
RészletesebbenBeszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete
Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Kutatás, alkalmazás, gyakorlat A tudományos kutatás célja: kérdések megfogalmazása és válaszok keresése
RészletesebbenA nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben
A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...
RészletesebbenTUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA
TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenMiben fejlődne szívesen?
Miben fejlődne szívesen? Tartalomelemzés Szegedi Eszter 2011. január A vizsgálat egy nagyobb kutatás keretében történt, melynek címe: A TANÁRI KOMEPETENCIÁK ÉS A TANÍTÁS EREDMÉNYESSÉGE A kutatás három
RészletesebbenA mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység
RészletesebbenBeszédadatbázis irodai számítógép-felhasználói környezetben
Beszédadatbázis irodai számítógép-felhasználói környezetben Vicsi Klára*, Kocsor András**, Teleki Csaba*, Tóth László** *BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszék, Beszédakusztikai Laboratórium **MTA
RészletesebbenFEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI
FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 9 IX. ROBUsZTUs statisztika 1. ROBUsZTUssÁG Az eddig kidolgozott módszerek főleg olyanok voltak, amelyek valamilyen értelemben optimálisak,
RészletesebbenMintavétel fogalmai STATISZTIKA, BIOMETRIA. Mintavételi hiba. Statisztikai adatgyűjtés. Nem véletlenen alapuló kiválasztás
STATISZTIKA, BIOMETRIA. Előadás Mintavétel, mintavételi technikák, adatbázis Mintavétel fogalmai A mintavételt meg kell tervezni A sokaság elemei: X, X X N, lehet véges és végtelen Mintaelemek: x, x x
RészletesebbenNavracsics Judit Bátyi Szilvia (szerk.): Első- és második nyelv: interdiszciplináris megközelítések. Pszicholingvisztikai tanulmányok VI.
Navracsics Judit Bátyi Szilvia (szerk.): Első- és második nyelv: interdiszciplináris megközelítések. Pszicholingvisztikai tanulmányok VI. (Budapest: Tinta Könyvkiadó. 2015. 314 p.) A pszicholingvisztikai
RészletesebbenA felolvasás mellékhatásai : egy attitüdvizsgálat tanulságai
TANULMÁNYOK Alkalmazott Nyelvtudomány X. évfolyam 1-2. szám 2010. BARRA MÁRIA Barra Kommunikációs Intézet bki@barra.hu A felolvasás mellékhatásai : egy attitüdvizsgálat tanulságai Halo-effect in social
RészletesebbenFonetikai hasonlóságok és különbözőségek a beszédtípusokban
KREPSZ VALÉRIA Fonetikai hasonlóságok és különbözőségek a beszédtípusokban A beszéd a kommunikáció legáltalánosabb eszköze. Ahogyan a gyermek bekerül az óvodába, majd az iskolába, egyre több beszédhelyzetben
RészletesebbenHOLOKAUSZT BUDAPESTEN NÁCI TÁBOROK ÉS A FELSZABADULÁS
HOLOKAUSZT BUDAPESTEN NÁCI TÁBOROK ÉS A FELSZABADULÁS TARTALOM Bevezetés... 3 Sorstípusok... 4 Táborok... 5 Felszabadulás, hazatérés... 10 2 BEVEZETÉS 1945 kora nyarától kezdve a hazatérő deportáltak egy
RészletesebbenA beszédhang felfedezése. A hangok jelölése a fonetikában
2. témat A hangtan irányai, fajai Olvasnivaló: Bolla Kálmán: A leíró hangtan vázlata. Fejezetek a magyar leíró hangtanból. Szerk. Bolla Kálmán. Bp., 1982. 13 23. A beszédhang felfedezése a hang nem természetes
RészletesebbenA hangtan irányai, fajai Olvasnivaló: Bolla Kálmán: A leíró hangtan vázlata. Fejezetek a magyar leíró hangtanból. Szerk. Bolla Kálmán. Bp., 1982.
2. témat A hangtan irányai, fajai Olvasnivaló: Bolla Kálmán: A leíró hangtan vázlata. Fejezetek a magyar leíró hangtanból. Szerk. Bolla Kálmán. Bp., 1982. 13 23. A beszédhang felfedezése a hang nem természetes
RészletesebbenAlba Radar. 25. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron. hullám Rádióhallgatási szokások Székesfehérváron 01. december 1. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu
RészletesebbenNEUBERGER TILDA ÉLETKOR-SPECIFIKUS SAJÁTOSSÁGOK A SPONTÁN BESZÉD FEJLŐDÉSÉBEN
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ NEUBERGER TILDA ÉLETKOR-SPECIFIKUS SAJÁTOSSÁGOK A SPONTÁN BESZÉD FEJLŐDÉSÉBEN Nyelvtudományi Doktori Iskola vezető: Prof. Dr.
RészletesebbenA nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők halandósága főbb ellátástípusok szerint
SZENT ISTVÁN EGYETEM, GÖDÖLLŐ Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola Doktori (PHD) értekezés tézisei A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők halandósága főbb ellátástípusok szerint
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK
AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK Programvezető: Prof Dr. Rajna Péter Alprogramvezető: Prof. Dr. Kopp
RészletesebbenFonetika. 2014. február 14.
Fonetika Vizsgálódási területek. Kísérletek tervezése. 2014. február 14. feb. 14. Fonetika tárgya, kísérletek módszertana, kísérleti témák. feb. 21. Beszédfelvevő és -elemző szoftverek. Beszédfelvevő labor
RészletesebbenA közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács
Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok Berki Erzsébet Hőrich Balázs: A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács Bár a Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok 2010 kutatás fő terepe a versenyszféra
RészletesebbenBóna Judit 6 13 éves iskolások megakadásai különböző beszédtípusokban
Bóna Judit 6 13 éves iskolások megakadásai különböző beszédtípusokban 1. Bevezetés A beszédtervezési folyamatok rejtett működéséről a megakadásjelenségek segítségével kaphatunk képet, amelyek a spontán
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM, GÖDÖLLŐ Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
SZENT ISTVÁN EGYETEM, GÖDÖLLŐ Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A TERMŐFÖLD KÖZGAZDASÁGI ÉRTÉKE ÉS PIACI ÁRA Készítette: Naárné Tóth Zsuzsanna Éva Gödöllő
Részletesebben16. 16. A családtípusok jellemzői
16. 16. A családtípusok jellemzői Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 16. A családtípusok jellemzői Budapest, 2015 Központi Statisztikai Hivatal, 2015 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-476-7
Részletesebben