A fonetikai elemzések eredményei és a harmadik évben elvégzett PET-vizsgálat adatai egyértelműen alátámasztották a PPA diagnózist.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A fonetikai elemzések eredményei és a harmadik évben elvégzett PET-vizsgálat adatai egyértelműen alátámasztották a PPA diagnózist."

Átírás

1 Dr. Gósy Mária 1 Dr. Gyarmathy Dorottya 1 Dr. Horváth Viktória 1 Dr. Lengyel Zsolt 2 : A beszéd fonetikai vizsgálata elsődleges progresszív afáziában MTA Nyelvtudományi Intézet 1 Pozitron Diagnosztika Központ 2 Az afázia organikus beszédzavar, amelynek sokféle típusa van, tünetei különbözők. Előfordul, hogy a beteg beszéde alapján az afázia jelei egyértelműen megjelennek, klinikailag azonban jelentős szervi elváltozás, amely indokolná a beszédzavart, illetve a feltételezett afáziát, nem mutatható ki. Esettanulmányunkban egy 57 éves nő beszédproblémáját mutatjuk be, akinél két év alatt nem sikerült fokozódó panaszainak okát egyértelműen azonosítani. Beszédének fonetikai elemzésével igyekeztünk hozzájárulni a feltételezett organikus ok megtalálásához. Három, különböző időpontban (negyedévenként) rögzítettük a beszédét azonos protokoll alapján. A beszédfeladatok a következők voltak: mondatismétlés (25 rövidebb, hosszabb), felolvasás (rövid, tudományos ismeretterjesztő szöveg) és spontán narratíva (életéről, napi tevékenységéről, munkájáról). Elemeztük a temporális jellemzőket, a megakadásjelenségeket, az alaphangmagasság változásait és a zöngeminőséget (Praat program az akusztikai-fonetikai mérésekhez, statisztikai vizsgálatok). Az eredmények atipikus beszédet igazoltak, megerősítve az adatközlő szubjektív panaszait. Az atipikus beszédjellemzők agyi eredetű zavarra utaltak, és tendenciaszerűen romlást mutattak. A szakirodalomban leírtakkal összevetve, feltételeztük, hogy a beteg az igen ritka elsődleges progresszív afázia (PPA) tüneteit mutatja, a leírt három kategória közül a logopenic változat (lvppa) jellemző rá. A fonetikai elemzések eredményei és a harmadik évben elvégzett PET-vizsgálat adatai egyértelműen alátámasztották a PPA diagnózist. 1

2 Szabó Edina - Dr. Szilassy Géza: Komplex rehabilitáció a team munka tükrében, locked in szindrómás beteg esetbemutatása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház, Jósa András Oktatókórház, Rehabilitációs Osztály A központi idegrendszeri eredetű kommunikációs zavarok kezelése összetett egészségügyi, orvosi, gyógypedagógiai feladat, megvalósulása kizárólag team munkában lehetséges. Rehabilitációs osztályunk közel egy évvel ezelőtt felvállalta egy locked in szindrómás beteg komplex rehabilitációját. Szakszerű ellátására segítő teamet hoztunk létre, figyelembe véve mind a kórképet, az egyéni szükségleteket és a team létrehozásának feltételeit. A teamünk alkalmassá vált inter-professzionális tevékenység végzésére, a különböző egészségügyi, gyógypedagógiai szakmák képviselői közös kommunikáció és cselekvés során, a csoportdinamika jótékony hatásának következtében meglévő tudásukat elegyítették egy közösen meghatározott cél elérése érdekében, mely esetünkben páciensünk egészségügyi, mozgásszervi, kommunikációs, pszicho-szociális jobb-létére irányult. Előadásomban bemutatom a segítő team létrehozásának feltételeit, kereteit, továbbá teamünk munkáját a locked in szindrómás beteg esetbemutatásán keresztül. Dr. Bóna Judit: A fiatalkori Parkinson-kór tünetei a beszédben ELTE Fonetikai Tanszék A Parkinson-kór egy lassan előrehaladó, degeneratív neurológiai betegség; amelyet leginkább a mozgással kapcsolatos nehézségek jellemeznek. A Parkinson-kórt általában időskori betegségnek tekintik, de nagyon ritkán előfordulhat fiatalkorban (40 éves kor alatt) is. A nemzetközi és a hazai szakirodalomban egyaránt alig olvasható információ a fiatalkori betegségről, általában annyi tudható, hogy a betegség lefolyása enyhébb, de hosszabb tartamú, mint idősebb korban. A fiatal Parkinson-betegek esetében általában nem társulnak egyéb betegségek a kórképhez; ugyanakkor ezeknek a betegeknek számos olyan életmódbeli kihívással kell szembenézniük (párválasztás, gyermeknevelés, munkahelyi helytállás stb.), amelyek pszichésen különös nehézséget jelentenek a számukra. Éppen ezért nagyon fontos lenne megismerni azt, hogy milyen jellemzői vannak fiatal korban a Parkinson-betegségnek, többek között ezen betegek beszédének. 2

3 A Parkinson-kór tünetei ugyanis a beszédben is megjelennek, érintik a zöngeképzést, a hangerőt, a beszéddallamot, a beszédtempót és az artikuláció sajátosságait is. A jelen előadás célja az, hogy bemutassa egy fiatal Parkinson-beteg beszédének akusztikai fonetikai sajátosságait, illetve összevesse hasonló életkorú egészséges beszélők beszédével. Az adatközlő a felvétel időpontjában 33;11 éves volt, az első tünetek 28 éves korában jelentkeztek nála, a betegségét 29 évesen diagnosztizálták. Az előadásban elemezzük az adatközlő beszédének mind a szupraszegmentális (beszédtempó, beszéddallam, zöngeminőség), mind a szegmentális (a magánhangzók akusztikai sajátosságai) jellemzőit. A kapott adatokat hasonló életkorú férfiak beszédével vetjük össze. Az eredményeink segítenek a fiatalkori Parkinson-kór beszédbeli tüneteinek megismerésében, és támpontot adhatnak a terápia megtervezéséhez. Dankovics Natália: Parkinson-betegek komplex logopédiai ellátása NYME-AK Neveléstudományi Intézet Egyesített Szent István és Szent László Kórház Rendelőintézet, Jahn Ferenc utcai Rehabilitációs Centrum A Parkinson-betegség lényege, hogy az agyban a finommozgásokat irányító agytörzsi (bazális) ganglionok tönkre mennek, s elsősorban a substantia nigra fokozatos pusztulása miatt csökken a fő ingerületátvivő anyag, a dopamin termelődése. A dopaminhiány főként a mozgásrendszer leépülésében mutatkozik meg, de gyakori a kognitív képességek gyengülése, meglassulása is. A tünetek megjelenése és súlyossági foka igen változatos, elsősorban a megbetegedés altípusától és stádiumától függ. A logopédiai rehabilitációban e betegcsoportnál a kommunikációs képesség és a táplálkozás oropharyngeális szakaszának zavarait kezeljük. A kommunikációs terápia keretében a nyelvi képességgel, az artikulációval, a hangképzéssel, az írásbeliséghez kapcsolódó finommotorikával, valamint a kognitív képességekkel foglalkozunk. A táplálkozási funkciók kezelése a harapást, rágást illetve a nyelés szájtéri és garati szakaszát érinti. Terápiás cél a képességek szinten tartása illetve a degeneratív folyamat meglassítása a motorikus és a mentális képességek folyamatos edzésével és kompenzációs stratégiák megtanításával. 3

4 Mészáros Éva PhD. Szabó Gábor Őrley Zita: Az idegen akcentus szindróma a magyar nyelvben (esettanulmány) Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, Hemiplégia Rehabilitációs Osztály Témafelvetés: A szerzett idegen akcentus szindróma (IASZ) (Foreign Accent Syndrom) egy ritka motoros eredetű beszédzavar (Mariën et al.2006; Mariën et al. 2009, Kanjee et al. 2010, Miller et al. 2006), amelynek jellemzője az anyanyelvi beszélő akcentusának a közvetlen környezete számára jól érzékelhető megváltozása. A megváltozott akcentus hasonlíthat valamely idegen nyelv kiejtéséhez vagy az adott nyelv egy változatához (pl. norvég anyanyelvű páciens német, olasz anyanyelvű páciens orosz, holland anyanyelvű német, angol anyanyelvű francia, kínai vagy holland akcentussal, egy dél ontarioi páciens atlantai akcentussal kezdtek beszélni). A leírt esetek közös jellemzője, hogy a kiejtés megváltozása soha nem érinti a beszéd érthetőségét, azaz mindig az adott nyelv által engedélyezett fonológiai, fonetikai változatokon belül marad, de kívül esik a lokális nyelvhasználat paraméterein. A szindróma természetét tekintve nincs teljes konszenzus a szakirodalomban. Vannak, akik az apraxia egy változatának tekintik (Rosenbeck, 1999; Whiteside, Varley RA. 1998; Mariën et al.2006, Kanjee et al.2010), mások önálló szindrómának (Gurd et al.2001, Reeves and Norton 2001). A funkcionális anatómiai háttér is változatos képet mutat. Az okok között szerepel traumás eredetű agysérülés, tumor (Tomasini et al. 2013) vagy stroke következtében a nyelvre domináns agyfélteke különböző kortikális és szubkortikális területeit érintő károsodás (Coelho et al.2001), de leírtak kizárólag jobb agyféltekei érintettséget is (Akhlaghi et al.2011). Az idegen akcentus szindróma nyelvi tünetei a fonetikai, akusztikai, fonológiai és prozódia tulajdonságait tekintve változatosak. A beszéd szegmentális szintjére (beszédhangok szintje) jellemző a mássalhangzótorlódások egyszerűsítése, mássalhangzók képzési helyének megváltozása, a magánhangzók képzésének és időtartamának változása (Ardila et al.1988, Ingram et al.1992). Az atipikus prozódiát a frázisok hangsúlymintázatának és a beszédritmusnak a megváltozása jelzi (Moen 2006, Takayama et al.1993, Verhoeven, Mariën 2010). Tárgyalás: A vizsgálatunkban egy magyar anyanyelvű 58 éves tanítónő esetét ismertetjük, akinél a CT a jobb oldali motoros kéregben ischaemiás laesiot igazolt. A formális és informális vizsgálatok nem mutattak sem nyelvi zavart, sem pedig motoros eredetű beszédzavart (dysarthria, apraxia). 4

5 A neuropszichológiai próbák eredményei nem mutattak ki kognitív deficitet, a személy az életkorának megfelelő intellektusú, mnesztikus funkciói szintén megfelelőek. A páciens nyelvi teljesítményét képleírásban és egy spontán beszélgetésben nyújtott teljesítménye alapján elemeztük. A kapott válaszokból a magánhangzókat szegmentáltuk és az akusztikai tulajdonságaikat a magyar beszédhangok adatbázisában jelölt értékek tekintetében elemeztük (Olaszy-Abari (2010) A beszédanalízist két szinten végeztük: (i) prozódiai és (ii) szegmentális. A prozódia megváltozását a beszédritmus, a hanglejtés és a hangsúlykiosztás módosulása okozta. Atipikus jegyeket főként a szegmentális szinten (a beszédhangokra bontása) találtunk, amelyek közül az alábbiak nagy gyakorisággal fordultak elő: (i) A hosszú mássalhangzók rövidülése pl.: kettő /kεt:ø/ kető /kεtø/ akkor /ɔk:or/ akor /ɔkor/ (ii) Magánhangzó időtartamának megnyúlása pl.: kijött /kijøt/ kijöt /ki:jøt/ (iii) Magánhangzó képzésmódjának változása pl.: Á A: korábban /kora:bɔn korabban /korɔbɔn/ Ő E: kétezerkettőben /ke:tezerket:ø:ben/ kétezerketeben /ke:tezerkete:ben/ A magánhangzómódosulások közül a leggyakoribb az Á /a:/-nak A /ɔ/ -ra változása az akusztikai szinten az F2 formáns értékének változásában érhető tetten. A formáns változás és az időtartam változás részben összecseng a szakirodalmi adatokkal (Moreno-Torres et al. 2012). Következtetés: A jelen vizsgálatunkkal az idegen akcentus szindróma magyar nyelvben megjelenő tüneteinek (ritmusváltozás, magánhangzók képzésének és időtartamának változása) szisztematikus leírásához kívántunk hozzájárulni. A fenti tünetek konzekvens megjelenése azokat az elméleteket támogatja, amelyek ezt a szindrómát önálló kórképnek tekintik, nem pedig az apraxia egy változatának. Ugyanakkor, az eredményeink megerősítéséhez további szisztematikus elemzésre van szükség, illetve az elemzések kiterjesztésére az utánmondási teljesítményre is. 5

6 Kiss Gábor, Fodor Tamás, Vicsi Klára: Depressziós beszéd akusztikai - fonetikai jellegzetességeinek vizsgálata BME, Távközlési és Médiainformatikai Tanszék, Beszédakusztikai laboratórium Pszichiáter szakorvosok szerint hallás alapján eltérés mutatkozik a depressziós és az egészséges emberek beszédje között. A depressziós beszédre hasonló jelzőket használnak, mint szürke, fakó, monoton stb. Ezeket a jelzőket bizonyára azért használják az orvosok, mert a depressziós beszédelőállítás során a beszéd számos akusztikai - fonetikai jellemzője az átlagos beszédjellemzőktől eltér. Kutatásunk célja a beszéd azon akusztikai fonetikai jellemzőinek megtalálása és detektálása, melyek az egészséges és a depressziós csoportokat hatékonyan elkülönítik. A depresszió megfelelő időben történő diagnosztizálása emberéleteket menthet. A kutatáshoz a felvételeket depressziós betegekkel a Semmelweis Klinika Pszichiátriai osztályán készítettük, melyeket fonémaszinten szegmentáltunk és címkéztünk. E felvételekből, és a tanszéken elérhető korábbi egészséges, már szegmentált felvételekből nyertük ki segmentális és szupreszegmentális jellemzőket, amelyeket statisztikailag elemeztünk. Előadásunkban a kapott eredményekről számolunk be. Az eredmények bizakodásra adnak okot, és további kutatásra ösztönöznek. Ivaskó Lívia 1 Tóth Alinka 1,2 Jakab Katalin 2 Vécsei László 2,3 A Beszélek, hogy beszéljek! verbális kommunikációt rehabilitáló afáziaterápiás eljárás magyarországi kidolgozásáról 1 SZTE Fejlődéses és Neuropragmatikai Kutatócsoport, 2 SZTE Neurológiai Klinika, 3 MTA-SZTE Idegtudományi Kutatócsoport Az SZTE Nyelvtudományi Doktori Iskola Fejlődéses és Neuropragmatikai Kutatócsoportja a Neurológiai Klinika Neurorehabilitációs Osztályán kezelt stroke-os betegek önkéntes részvételével kezdett bele 2011 őszén az afáziások társadalmi integrációját célzó programjának megvalósításába a Szegedi Fonalfeldolgozó Zrt. támogatásával. 6

7 A projekt elsődleges célja egy olyan eljárás kialakítása volt, mellyel magyarországi körülmények között is hatékony javulás érhető el a szerzett nyelvi zavarral élők nyelvhasználati képességének fejlesztésében. A korábban kialakított eljárások szerte a világon többnyire hosszú évekre lebontott tagolásban ajánlják terápiás feladataikat, míg az intenzív terápiás megközelítések inkább a rövid ideig tartó, de a hatékonyság érdekében a minél nagyobb óraszámban való fejlesztést javasolják (Tabor Connor, 2012). A nemzetközi szakirodalomban is csak 2001 óta létezik az az eljárás, mely 2011-ben lett szélesebb körben is ismert az afáziaterápiában a külföldi, elsősorban angol és német nyelvterületeken. Pulvermüller és munkatársai (2001) olyan eljárást dolgoztak ki, mellyel pár hét alatt nagyon erőteljes javulás érhető el az afázia terápiájában (Pulvermüller Berthier, 2008). Ez az eljárás akut és krónikus nyelvi zavarral élőknél is jól alkalmazhatónak bizonyult több beteg adatainak a figyelembe vétele alapján más nyelvek esetében (Leon Maher Gonzalez Rothi, 2011), ezért 2012 nyarán elkészítettük a magyar nyelv grammatikai sajátosságait figyelembe vevő adaptációt, és elkészítettük az első magyar CIAT terápiás csomagot. A módszernek a neuroplaszticitásra vonatkozó alapjait megtartva, a kényszerindukciós eljárás metódusát alkalmazva a hazai klinikai kipróbálást 2012 októbere óta végezzük a Szegedi Tudományegyetem Neurológiai Klinika Neurorehabilitációs Osztályán a betegek és hozzátartozóik beleegyezésével. Magához a terápiás eszközhöz speciális tesztet is készítettünk, illetve a bemeneti és kimeneti tesztelési eljárások során a standard nyelvi- és beszédfelmérő teszteken túl a hozzátartozók bevonásával is végzünk kiegészítő adatgyűjtést a hatékonyság felmérésére. Korábbi munkáinkban már érveltünk amellett (Ivaskó Tóth, 2012; Tóth Ivaskó, 2012; Tóth Ivaskó Jakab Vécsei, 2013), hogy a verbális kommunikációs formák kényszerindukciós előhívásával a betegek szóbeli megnyilvánulásai is újraindíthatóak, megfelelő számú gyakorlás árán produktívan is használhatóvá tehetőek az agrammatikus afáziások számára. Jelen előadásunkban a kifejlesztett magyar adaptáció alkalmazhatóságának szempontjait szeretnénk bemutatni, különös figyelmet fordítva a hazai ellátórendszer sajátosságaira. Eddigi tapasztalataink alapján úgy véljük, hogy a kis csoportokban végzett, társalgás-orientált intenzív terápia mind a krónikus, mind az akut szakaszban lévő agramatikus afáziás személyeknek hatékony segítséget nyújthat nyelvi képességük visszanyerésében. 7

8 Szöllősi Izabella1,2, Lukács Ágnes PhD2,3: A gátló funkciók működése szerzett nyelvi zavar esetén 1OORI Hemiplégia Rehabilitációs Osztály, 2 BME-TTK Kognitív Tudományi Tanszék 3 MTA Nyelvtudományi Intézet Célkitűzés Számos mai kutatás a nyelv működésének megértését a kognícióban betöltött szerepe alapján próbálja megközelíteni, melynek kapcsán a nyelv hálózatban történő működését és az általánosabb megismerő folyamatokkal való szoros kapcsolatát hangsúlyozza (Green, Abutalebi, 2008). Feltehetően azok a funkciók (gátlás, frissítés, mentális asszociációk létrehozása, figyelmi kontroll, váltás), melyek a központi végrehajtóhoz tartoznak, eltérően működnek a szerzett nyelvi zavarok esetében (Novick, Thrueswell, & Thompson-Shill, 2005; Friedman & Miyake, 2004). A jelen kutatás célja egyrészt a figyelmi kontroll folyamatok működésének bemutatása az inhibíciós funkciók mentén, másrészt a végrehajtó funkciók és a nyelvi feldolgozó rendszer feltételezhető kapcsolatának jellemzése. Módszer A vizsgálatban egyrészt 18 diagnosztizált afáziát mutató személy, illetve 18 korban, nemben és iskolázottságban hozzáillesztett nyelvi zavarral nem rendelkező kontroll személy vett részt. Az afáziás személyek csoportja a sérülésük lokalizációját tekintve heterogén volt. Az exekutív funkciókat vizsgáló számítógépes feladatok: 1) N-back feladat (prepotens válasz gátlás, mentális állapot frissítés): a képernyőn szekvenciálisan megjelenő betűk közül amennyiben a látott betű megegyezett az eggyel azt megelőzővel, a vizsgálati személynek az ENTER billentyű lenyomásával kellett jeleznie. 2) Stop Signal feladat (prepotens válasz gátlás): amennyiben kör jelent meg a képernyőn a C, ha négyzet jelent meg a B billentyűt kellett megnyomniuk a vizsgálati személyeknek kivéve akkor, ha a forma megjelenése után egy sípoló hangot hallottak, ekkor ugyanis nem szabadott választ adniuk. 3) Non-verbális Stroop feladat (prepotens válasz gátlás): a képernyőn egyenként megjelenő nyilak irányával megegyező irányú nyilakat jelölő billentyű megnyomása volt a feladat. Nyelvi feladatok: az általánosan használt vizsgáló eljárásokon kívül (WAB, Token, Boston naming), a TROG nyelvi megértési képességeket mérő tesztet alkalmaztuk. A végrehajtó funkciókat vizsgáló eljárások eredményeinek vizsgálatakor a csoportok egymáshoz viszonyított teljesítményére koncentráltunk, illetve a csoporton belül a TROG tesztben mutatott teljesítményekkel hasonlítottuk össze. 8

9 Eredmények: Az afáziás személyek csoportja a TROG tesztben mutatott teljesítményhez hasonlóan, tendenciálisan szignifikánsan rosszabbul teljesített a végrehajtó funkciókat vizsgáló feladatokban. A Stop Signal feladatban az afáziás csoport kevesebb jó választ adott mind az auditív inger 200, mind 350 ms-os késleltetése esetén, mint a kontroll csoport. Ehhez hasonlóan az N-back feladatban szignifikánsan kevesebb volt a helyes leütések száma az afáziás személyek csoportjában a kontroll csoporthoz képest. A Non-verbális Stroop feladat esetén az afáziás személyek és a kontroll csoport teljesítménye között a vizsgált feltételek mindegyikében különbséget találtunk. Következtetések: Összhangban Novick és mtsai (2005, 2009, 2010) eredményeivel, az általunk vizsgált próbákban nyújtott teljesítmények alapján a kognitív kontroll folyamatok, melyek elengedhetetlen feltételét képezik az adekvát viselkedésnek, feltételezhetően kapcsolatban állnak a nyelvi feldolgozó rendszerrel is. A prepotens válasz konfliktus feloldásához szükséges inhibíciós funkciók, melyek minden feladat helyes elvégzéséhez szükségesek voltak, sérülést mutattak szerzett nyelvi zavar esetén. Az afáziát mutató személyek nyelvi nehézségei összefüggést mutatnak a gátló funkciók sérülésével, melyből következik, hogy nehézségeik adódhatnak a lexikális versengés feloldásában, szintaktikai és morfológiai szerkezetek megértésében és reprodukálásában Labancz Linda: Kétnyelvűség és dementia MTA Nyelvtudományi Intézet A növekvő átlagéletkor, az elöregedő társadalom egyik következménye a dementiás betegek számának növekedése, amely számos kognitív és nyelvi zavart von maga után. A jelen kutatásban 74 fő 60 év feletti egy-és kétnyelvű adatközlőt vizsgáltunk. A kutatás célja az volt, hogy igazolja azt a hipotézist, amely szerint a kétnyelvűség előnyt jelent a dementiák megjelenésével szemben, illetve, hogy a kétnyelvű dementiás betegek jobb általános és mentális állapotban vannak, mint a hasonló körülmények között élő egynyelvűek. A kutatásban 3 módszerrel dolgoztunk: kérdőívvel, interjúval és két neuropszichológiai teszttel (Addenbrook kognitív teszt, Rey-Osterrieth összetett ábrák). Megállapítható, hogy a hipotéziseknek megfelelően a kétnyelvűség védelem a dementiával szemben, illetve, hogy a már diagnosztizáltakat frissebb mentális állapot jellemzi, mint az egynyelvűeket. A kutatás célja, hogy egy kognitív, nyelvi és speciális vizuális terápia kidolgozását kezdeményezze, illetve, hogy felhívja a figyelmet 1. a kétnyelvűség előnyeire, 2. a dementiaprevalencia növekedésére és a prevenció fontosságára. További kutatásra érdemes téma az egyes dementiatípusok és a nyelv kapcsolatának szisztematikus vizsgálata. 9

10 Dr. Laczkó Mária-Krassói Boróka: Autizmus spektrum zavarral küzdő gyermekek beszédészlelési és beszédmegértési folyamatának vizsgálata Kaposvári Egyetem Az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermekek beszédpercepciós képességeiről kevés objektív vizsgálati eredmény áll rendelkezésünkre. Ugyanakkor szükség lenne az autizmussal élők észlelési és megértési folyamatainak részletes feltárására, a vizsgálati eredmények analízisére, hogy átfogóbb képet kaphassunk a bennük lezajló agyi folyamatokról, és jobban megismerhessük ezt a még ma is sokszor megfoghatatlan, különleges kórképet. Esettanulmányunk ezért autizmus spektrum zavarral diagnosztizált gyermekek beszédészlelési megértési sajátosságainak feltérképezésére irányul. Arra a kérdésre keresi a választ, hogy az észlelési-megértési rendszerben az egyes részfolyamatok milyen mennyiségi és minőségi mutatókkal írhatók le, továbbá a beszéd feldolgozásában melyek azok a részfolyamatok, amelyek a leginkább elmaradást mutatnak. Választ keresünk arra kérdésre is, hogy a beszédészlelés felméréséhez alkalmazott sztenderdizált tesztsorozatban (GMP) melyek azok a feladatok, amelyek az autizmus speciális jellemzőiből következően nem vagy korlátozott mértékben végezhetők el. Az elméleti keretek alapján feltételezzük, hogy a beszédprodukciós képesség sérülésének következményei az autizmus spektrummal diagnosztizált gyermekek beszédfeldolgozására negatívan hatnak, így beszédészlelési és megértési zavarral számolhatunk náluk. A kérdés az, hogy vajon a beszédfeldolgozás egyes szintjein milyen mértékű elmaradást mutatnak e gyermekek, s milyen mértékben található náluk beszédpercepciós zavar. Az előadásban a feltett kérdésekre az objektív vizsgálati eredmények tükrében egyértelmű válaszokat igyekszünk megfogalmazni. Ismertetjük a gyermekek beszédészlelési-megértési jellemzőit, bemutatjuk a részterületek közötti lehetséges összefüggéseket, továbbá mindezek alapján javaslatokat teszünk a fejlesztés irányaira, lehetőségeire. 10

11 Neuberger Tilda: Felpattanó zárhangok időszerkezete dadogó és nem dadogó beszédben MTA Nyelvtudományi Intézet A dadogás olyan beszédhiba, amely rendszerint gyermekkorban kezdődik, de felnőttkorban is megmaradhat. A klónusos típusú dadogásra a szókezdő hangok vagy szótagok ismétlése, a tónusosra a beszédhangok görcsös megnyújtása jellemző, de gyakori a két típus kevert előfordulása (tonoklónusos típus). A beszédmozgások felborult koordinációja leggyakrabban a mássalhangzók (főként a zárhangok) ejtését érinti. A jelen kutatásban a felpattanó zárhangok időszerkezetét elemezzük felnőttkori (tonoklónusos típusú) dadogásban, kontroll beszélőkkel összevetve spontán beszédben. A kutatás célja annak meghatározása, hogy a zárhangok időviszonyait mennyiben és milyen tekintetben befolyásolja a dadogás. A fő kutatási kérdés az, hogy a felpattanó zárhangok időszerkezetében mely paraméterek jelentik a beszédészlelés számára a dadogásra jellemző tüneteket. Hipotézisünk szerint a dadogó és a normál beszéd artikulációs különbségei mind az explozívák teljes időtartamában, mind a hangok belső időszerkezetében (felpattanások száma, feloldás időtartama, feloldás időtartamának a teljes időtartamhoz viszonyított aránya) megmutatkoznak. A zárhangok időviszonyainak vizsgálata a tipikus ejtéstől eltérő artikulációban lehetőséget nyújthat a dadogás jellemzőinek korai felismeréséhez. Steigervald Írisz S. Tar Éva: Variabilitás jelenségek beszédhanghibát mutató atipikus nyelvi fejlődésű gyermekek beszédében ELTE BGGYK Fonetikai és Logopédiai Tanszék A szó, illetőleg szegmentum szintű variabilitás a természetes fonológiai fejlődés során megfigyelhető, a fonológiai rendszer újrastrukturálódásához, illetőleg a kiejtés pontosabbá válásának folyamatához köthető jelenség. Zavart fonológiai fejlődés esetén a variabilitás ezzel szemben nem mutatja e fejlődésre utaló jeleket, illetőleg a jelenség olyan életkorban is megjelenik, melyben tipikus fejlődés esetén már nem jellemző az előfordulása. A variabilitás felismerése, illetőleg természetének feltérképezése diagnosztikai, differenciáldiagnosztikai jelentőséggel bír. 11

12 Jelen kutatásban a fonológiai szint érintettségét is mutató atipikus nyelvi fejlődésű gyermekek (n=12; átlag életkor=5;10) beszédét elemeztük három, eltérő oki hátterű variabilitás típus tekintetében. Eredményeink összhangban a nemzetközi szakirodalmi adatokkal rámutatnak arra, hogy a variabilitás az atipikusan fejlődő fonológiai rendszer jellemző tulajdonsága, a különböző típusok azonban eltérő gyakorisággal, súlyossággal jelennek meg a gyermekek beszédében. Horváth Viktória: Önellenőrzési és javítási folyamatok kilencévesek spontán beszédében MTA Nyelvtudományi Intézet A spontán beszéd létrehozását bonyolult tervezési folyamatok előzik meg, amelyek az aktuális kivitelezéssel egy időben zajlanak. A szimultán működésekből adódóan a spontán beszéd megakadásjelenségeket tartalmaz, amelyek utalnak egyrészt a tervezési folyamatokra, másrészt az önmonitorozó mechanizmusokra. A jelen kutatásban kilencéves gyermekek spontán beszédét elemeztük a megakadásjelenségek szempontjából. Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a kilencéves gyermekek miként hoznak létre spontán megnyilatkozásokat, illetve hogyan monitorozzák saját beszédüket. A vizsgálathoz 18 gyermekkel (9 lány és 9 fiú) készítettünk monologikus felvételeket a családjukról, hobbijukról, iskolai tevékenységükről. A gyermekeket véletlenszerűen választottuk ki egy budapesti általános iskola harmadik osztályából. Mindannyian egynyelvűek, tipikus beszédfejlődésűek voltak, és egyiküknek sem volt hallásproblémája. A teljes korpusz időtartama 67 perc (gyermekenként 3 5 perc), ezt több szinten annotáltuk a Praat 5.3 programban. Elemeztük a megakadásjelenségek típusát és azok előfordulási arányát. A mennyiségi elemzések mellett a kutatás során kitértünk az egyes típusok minőségi elemzésére. A tipikus beszédfejlődésű gyermekek beszédének minél részletesebb elemzésével lehetőség nyílik a tipikus tervezési és önellenőrzései folyamatok mellett az atipikus mintázatok leírására is. 12

13 S. Tar Éva: Nemek hatása a felpattanó zárhangok zöngekezdési idejére tipikus adatok a 3-4 éves korosztály vonatkozásában ELTE BGGYK Fonetikai és Logopédiai Tanszék A zöngés hangok zöngétlennel való helyettesítése a különböző eredetű beszédhanghibát mutató gyermekek beszédprodukciójának egyik jellemző egyszerűsítési formája. A fonológiai tudás feltérképezésében, vagyis annak eldöntésében meddig fogadható el adott gyermek esetében egy ilyen típusú hibázás, fontos információ a tipikus fejlődésről számot adó normatív adatok figyelembe vétele. A beszédprodukciós vizsgálatok megbízhatósága érdekében a hallgató észlelési tévedéseit kiküszöbölendő egyre inkább előtérbe kerülnek az olyan objektív elemzési eljárások, melyek a létrehozott beszéd akusztikai sajátosságait vizsgálják. A felpattanó zárhangokat érintő zöngésségi kontraszt elsajátítottságának vizsgálatában a zöngekezdési idő (angol elnevezése után a kifejezés rövidítése: VOT) mérése az egyik leggyakrabban alkalmazott eljárás. Jelen előadás egy kiterjedtebb kutatás részeként 3 4 éves gyermekek (n=39) képmegnevezéssel kiváltott beszédének jellemzőit mutatja be a szó eleji b/p és d/t hangok VOT-jének elemezése nyomán, két életkori csoport vonatkozásában, és nemenkénti bontásban. Auszmann Anita: Magánhangzó-minőségek siketek szövegfelolvasásában Eötvös Loránd Tudományegyetem, Alkalmazott nyelvészeti doktori program) A hallás romlása, illetve elvesztése nemcsak a beszédpercepcióra, de a beszédprodukció minőségére is hatással van (Gósy 2005). A siket gyermekek oktatásának egyik kulcsfontosságú része a hallásmaradvány kihasználásával a beszéd megtanítása (Bombolya 2007). Annak ellenére, hogy a siketet is képesek bizonyos mértékben elsajátítani a beszédet, a jellegzetes kiejtési zavarok árulkodnak hallásállapotukról. Magyarországon eddig kevés mérésekkel alátámasztott szakirodalma van a siketek és nagyothallók beszédének. A korábbi, siketekkel végzett vizsgálatok alapján elmondható, hogy a siketek beszédét lassabb artikulációs és beszédtempó jellemzi, mint az ép hallásúakét (Auszmann 2013). A jelen kutatáshoz hasonló, nagyothallókkal végzett kísérlet (Beke 2010) igazolta, hogy nem teljes hallásvesztés esetén is már szignifikáns eltérés van a magánhangzók ejtésében az ép hallású beszélők és nagyothallók között. 13

14 Hipotéziseink szerint: 1) az ép hallású beszélők magánhangzóinak ejtése pontosabb, mint a siketeké, 2) a siketek magánhangzói hosszabb időtartamban realizálódnak, mint az ép hallású beszélőké, 3) a siketek magánhangzóejtése nagyobb egyéni variabilitást mutat a csoporton belül. Kutatásunkban 4 siket beszélő szövegfelolvasását vizsgáltuk. Kontrollcsoportként 4 nemben, korban és iskolai végzettség tekintetében egyeztetett ép hallású ember beszédét elemeztük. A felvételeken elemeztük a magánhangzók időtartamát és formánsszerkezetét. A felvételek annotálására és az adatok kinyerésére a Praat szoftvert használtuk, statisztikai elemzést az SPSS 20.0 szoftverrel végeztünk. Az eredmények tükrében elmondhatjuk, hogy a siketek ejtésében nagyok az egyéni eltérések, de a magánhangzóik kisebb térben realizálódnak, mint az ép hallású beszélőké, tehát kevésbé különülnek el az egyes hangzók egymástól. Ugyanakkor nem igazolódott az a hipotézisünk miszerint a siketek magánhangzói hosszabb időtartamban realizálódnak, mint az ép hallású beszélőké. A siketek beszédének akusztikai elemzése segítheti egy olyan módszer kialakítását, amelynek következtében a siketek beszédelsajátítása sikeresebbé válhat. Csorba Gréta, Tóth Ferenc, Nagy L. Attila, Szamosközi Alice, Jóri József, Rovó László, Kiss József Géza: A gyermekkori halláskárosodás etiológiai eredetének hatása a cochleáris implantációt követő hallásfejlődésre SZTE ÁOK Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika, Szeged Bevezetés: A genetikai eredetű halláskárosodások hátterében leggyakrabban álló GJB2 mutáció prelinguális kezdetű percepciós halláskárosodást eredményez. A cochleáris implantáció, helyettesítve a hibás belső fül működését, a halláskárosodott gyermekek számára elérhetővé teszi a teljes hallásélmény elsajátítását. Módszerek: A klinikai beteganyagba tartozó, 2-4 éves korban cochlearisan implantált, prelingualis kezdetű hallássérült gyermekek között három betegcsoportot alakítottunk ki a halláscsökkenés etiológiai háttere alapján. 14

15 A GJB2 mutációt hordozó, ismeretlen, illetve egyéb genetikai hátterű csoportokban összehasonlító vizsgálatot végeztünk az intraoperatív mért stapedius reflex küszöb, impedancia telemetria, posztoperatív elektromos hallás- és komfortküszöb, hallás- és beszédtesztek alapján. Eredmények: A GJB2 mutációt hordozó betegek esetében a hallás és beszédfejlődés alakulása hosszú távon feltehetően jobb prognózist mutat a pszichofizikai paramétereknek, hallás- és beszédteszteknek megfelelően. Megbeszélés: Ezen vizsgálatok alapján a halláskárosodás eredete összefüggésben áll a rehabilitáció során beállításra kerülő beszédprocesszor paramétereivel és a kommunikációs készségek elsajátításának folyamatával. Támogatók: TÁMOP A-11/1/KONV Dr. Timár Tibor: Savós középfülgyulladás diagnózisa, oka, kezelése műtét nélkül Expat Medical Szakorvosi Rendelő, Budapest A kisgyermekkor egyik leggyakoribb betegsége a krónikus savós középfülgyulladás, mely a beszédértést zavaró, hosszú fennállása esetén a beszédfejlődést is befolyásoló állapot. A dobhártya mögött elhelyezkedő váladék csökkenti a hangvezető rendszer mobilitását, így halláscsökkenéshez vezet. A betegség oka a fülkürt működési zavara, melynek oka véleményem szerint általában nem az orrmandula, hanem az orrmelléküregek, elsősorban a rostasejtek lecsorgó váladékkal járó gyulladása, mely hónapokig, évekig is fennállhat. Ennek megfelelően rendelkezésünkre áll konzervatív terápia, melynek eredménye jobb a műtétinél. 15

16 Gráczi Tekla Etelka Bajnócziné Szucsák Klára dr. Markó Alexandra A diszfóniaterápia rövid távú hatása nemek közötti eltérések ELTE Fonetikai Tanszék A diszfónia a zöngeképzés zavara. A klinikai fonetikai kutatásokban egyre gyakrabban kap szerepet a patológiás zöngeminőség akusztikai elemzése, valamint a terápiás folyamat hatékonyságának mérése a különböző akusztikai paraméterek változásán keresztül. Korábbi kutatásainkban vizsgáltuk a diszfóniaterápia rövid távú hatását a zönge akusztikai sajátosságaira. Női beszélők felvételein elemeztük a jitter, a shimmer, a harmonicitás-zaj viszony és az átlagos alapfrekvencia alakulását az első négy terápiás ülés előtt és után rögzített felvételek magánhangzóin. Az átlagértékekben egyértelmű javulást figyeltünk meg, mindemellett nagymértékű egyének közötti variabilitást adatoltunk. A jelen vizsgálatban ugyanezeket az akusztikai paramétereket férfi beszélőknek az első négy terápiás ülés előtt és után rögzített felvételein elemezzük. Az adatokat összevetjük a női adatközlői csoport eredményeivel, arra a kérdésre keresve a választ, hogy akusztikai értelemben van-e tendenciaszerű eltérés a diszfóniaterápia rövid távú hatását tekintve a két nem között. Szabó Ottília: Diszkalkulia, számolási kognitív deficit és képi problémareprezentációs terápiája 3. sz. Fővárosi Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Kulcsszavak: diszkalkulia, kogníció deficitje, terápiás elvek, reprezentációs szintek, képi problémareprezentáció. A diszkalkulia, a számolási, matematika tanulási zavar, kognitív deficit témakörben számos nemzetközi kutatás folyik. Az egyes országokban a téma részegységeit vizsgálják. A közös nemzetközi tudományos kutatások eredményeként több aspektusból (neurológia, pszichológia, gyógypedagógia) közelíthető meg napjainkra a diszkalkulia, amely agyi sérülés vagy funkciózavar következménye. A neurológiai jellege bázis értékű. Megjelenési formája a pszichés jelenségekre (észlelés, emlékezet, figyelem) vonatkoztatva nem egységes. 16

17 Altípusaiban elkülönítünk a teljesítményre vonatkoztatva számjegyek olvasási és írási zavart, a térileg reprezentált információ félreértését, a fejben való, vagy az írásbeli műveletvégzés nehezítettségét, a nyelvi képességek eltérő fejlődéséből adódóan a műveletek értelmezésének zavarát, vagy a képszerű emlékezet sérüléséből következően a számok kódolásának, előhívásának zavarát. A diagnosztizált diszkalkulia terápiájának módszer-és eszköztárát elsősorban a gyógypedagógia szolgáltatja (apró lépések, konkréttá tétel, operativitás elvekkel), illetve olyan paradigmák is meghatározzák a folyamatot, amelyek a pedagógia, pszichológia (homogén gátlás kerülésének elve, többes asszociáció, spiralitás elvei) írnak le. A fejlődési diszkalkulia kezelésére alkalmas Dyscalculine Program, a tervezett képesség- és gondolkodásfejlesztés során három reprezentációs szinttel dolgozik. Az enaktív szinttől induló, tárgymanipulációból jut el a két dimenziós ikonikus, vizuális szintig, végül képeződik le szimbolikusan, az absztrakció által. A mennyiségi gondolkodás a matematikai tulajdonságok és relációk ismeretét igényli. A számok legfontosabb szemantikus komponensét, a méretüket és az egymáshoz való viszonyukat nem a nyelvi formájuk, hanem képzetük reprezentálja. A vizuális támogatás a prezentálásban kulcs a folyamat, ugyanakkor ciklusokra kell bontani és így kell a matematikára fordítani a problémákat. A képi kontextus, ahogy a problémát a kapja a gyermek, elősegíti a mentális folyamatokat. A szimultán információfeldolgozás az egyszerre jelenlévő több inger mellett, annak transzferhatásával is elérhető. A matematikai gondolkodás kritikus elemei (számfogalom, matematikai fogalmak stb.) a reprezentációval, a vizualizációval, az analógiával, a struktúrával, és a gondolkodás reverzibilitásával értelmezhetővé válnak. A terápiában, a képi szintű funkcionális gyakorlási helyzetek jellemzően, a folyamatok megértését, a feladatmegoldás szekvenciális modellezését elősegítve a szám- és műveleti fogalmat stabilizálják. 17

18 Dr. Csobay Ildikó Oculo-Cor Kft. Cél: A ChromaGen színes szűrőrendszer (szemüveg, kontaktlencse) hatékonyságának mérése a diszlexiás páciensek olvasási készségének fejlődésére vonatkozólag. Vizsgált páciensek és módszer:45o pácienst vizsgáltunk meg, és korrigáltunk a ChromaGen módszerrel. A ChromaGen haploszkópikus lencserendszer nyolc speciális szűrőkarakterisztikájú lencséből áll. A vizsgálatokat a ChromaGen protokoll szerint végeztük, a protokollhoz mellékelt, és magyar nyelvre adaptált felmérő teszt segítségével. Eredmények: három vizsgálatot végeztünk: első alkalommal lencse nélkül (1), első alkalommal lencsével (2), négy hónap múlva lencsével (3). Mértük a szóolvasási sebességet (szó/perc, az egy perc alatt hibátlanul elolvasott szavak számát), valamint egy adott szöveg végigolvasásakor ejtett hibák számát. Az első és a második vizsgálati eredmények összehasonlítása alapján az olvasási sebesség signifikánsan nőtt, (p= o,oo1829), az ejtett hibák száma csökkent, de szignifikáns eredményt nem tudtunk kimutatni., ( p= o, ). Az első és a harmadik, valamint a második és a harmadik vizsgálati eredmények összehasonlításakor mindkét esetben és mindkét vizsgálati módszerrel ( olvasási sebesség, ejtett hibaszám) szignifikáns javulást tapasztaltunk: olvasási sebesség növekedésre vonatkozólag, az első és a harmadik vizsgálat eredmények összehasonlításakor p=o,ooooo6., a második és a harmadik vizsgálati eredmények összevetésekor p=o,oo959. Az ejtett hibaszámra vonatkozólag az első és a harmadik vizsgálati eredményeket értékelve p=o,o436o6, a második és a harmadik vizsgálat eredményeinek megfelelően p=o,o Következtetés: A ChromaGen haploszkópikus lencserendszer megfelelő alkalmazásával a diszlexiás páciensek jelentős részénél szignifikáns eredmény érhető el az olvasási készség fejlődése terén. Kulcsszavak: diszlexia, ChromaGen rendszer, szinkronizáció 2. Előadás Gál Judit Házitanítói Szolgálat Alapítvány Cél: A ChromaGen színes szűrőrendszer (szemüveg, kontaktlencse) hatékonyságának mérése a diszlexiás páciensek olvasási készségének fejlődésére vonatkozólag. Pedagógiai tapasztalatok a vizsgálat során illetve a ChromaGen színes szűrőrendszert használók körében. 18

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Kutatás, alkalmazás, gyakorlat A tudományos kutatás célja: kérdések megfogalmazása és válaszok keresése

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYOK AZ AFÁZIÁS BETEGEK GYÓGYÁSZATISEGÉDESZKÖZ- ELLÁTÁSA SORÁN

KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYOK AZ AFÁZIÁS BETEGEK GYÓGYÁSZATISEGÉDESZKÖZ- ELLÁTÁSA SORÁN KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYOK AZ AFÁZIÁS BETEGEK GYÓGYÁSZATISEGÉDESZKÖZ- ELLÁTÁSA SORÁN Kardio- és cerebrovaszkuláris eseményt elszenvedett betegek reahbilitációja, gyógyászati segédeszközzel történő ellátása

Részletesebben

Beszédkutatás 2013. Nyelvhasználat és alkalmazások. Programfüzet. 2013. november 14 15.

Beszédkutatás 2013. Nyelvhasználat és alkalmazások. Programfüzet. 2013. november 14 15. BESZÉDKUTATÁS KONFERENCIA 2013 Beszédkutatás 2013 Nyelvhasználat és alkalmazások Programfüzet 2013. november 14 15. Helyszín: MTA Nyelvtudományi Intézet, földszinti előadóterem. 1068 Budapest, Benczúr

Részletesebben

A beszéd- és kommunikációs készség felmérése és fontosabb rehabilitációs eljárások. Vég Babara Dr. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna

A beszéd- és kommunikációs készség felmérése és fontosabb rehabilitációs eljárások. Vég Babara Dr. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna A beszéd- és kommunikációs készség felmérése és fontosabb rehabilitációs eljárások Vég Babara Dr. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna FÜGGETLEN ÉLET (önmegvalósítás, önrendelkezés, önállóság) mobilitás kommunikáció

Részletesebben

a munkaerőpiac számos szegmensében egyaránt szükségszerű a használata (Szabó

a munkaerőpiac számos szegmensében egyaránt szükségszerű a használata (Szabó Szakmai és kommunikációs kompetencia a spontán beszédben Erdős Klaudia Nyelvtudományi Doktori Iskola Alkalmazott nyelvészet program ELTE BTK Bevezetés Kompetencia = alkalmasság, hozzáértés Latin competo

Részletesebben

A deixis megjelenési formái a prozódiában

A deixis megjelenési formái a prozódiában A deixis megjelenési formái a prozódiában Erdős Klaudia ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola Bevezetés - deixis A deixis fogalma - ógör. deiktikos mutatás - megnyilatkozás körülményeire mutat Típusok

Részletesebben

A mozgás és a beszéd fejlődésének kapcsolata óvodáskorban

A mozgás és a beszéd fejlődésének kapcsolata óvodáskorban A mozgás és a beszéd fejlődésének kapcsolata óvodáskorban Konzulens: Paróczai Béláné Készítette: Szabóné Mézes Judit Minél többet tud valaki, annál több a tudnivalója. A tudással egyenes arányban nő a

Részletesebben

Az afázia elmélete és terápiás gyakorlatai

Az afázia elmélete és terápiás gyakorlatai Az afázia elmélete és terápiás gyakorlatai 1. Az afázia fogalma Az afázia a beszédértés és / vagy a beszédprodukció egy vagy több összetevőjének az agyféltekék lokális károsodása következtében létrejövő

Részletesebben

Generated by Foxit PDF Creator Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.

Generated by Foxit PDF Creator Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only. Képző neve, elvégzett szak Nyelvi játékok a fejlesztés szolgálatában Készítette: Munkácsi Andrea Nyelv és beszédfejlesztő szak levelező tagozat Konzulens:Fehér Éva főiskolai tanársegéd A beszéd maga a

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

A HANGOK TANÁTÓL A BESZÉDTECHNOLÓGIÁIG. Gósy Mária. MTA Nyelvtudományi Intézet, Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium

A HANGOK TANÁTÓL A BESZÉDTECHNOLÓGIÁIG. Gósy Mária. MTA Nyelvtudományi Intézet, Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium A HANGOK TANÁTÓL A BESZÉDTECHNOLÓGIÁIG Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézet, Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium beszédzavarok beszédtechnika beszélő felismerése fonológia fonetika alkalmazott fonetika

Részletesebben

A BESZÉD ÉS NYELVI FEJLŐDÉS ZAVARA ESET ISMERTETÉS Konzulens: Gereben Anita Készítette: Somogyi Éva

A BESZÉD ÉS NYELVI FEJLŐDÉS ZAVARA ESET ISMERTETÉS Konzulens: Gereben Anita Készítette: Somogyi Éva A BESZÉD ÉS NYELVI FEJLŐDÉS ZAVARA ESET ISMERTETÉS Konzulens: Gereben Anita Készítette: Somogyi Éva Mottó: Teljes birtokában lenni a nyelvnek,melyet a nép beszél: ez az első s elengedhetetlen feltétel

Részletesebben

A beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán

A beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán A beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán (klinikai tanulmány terv) Péley Iván, Janszky József PTE KK Neurológiai Klinika Az (emberi) agy egyik meghatározó

Részletesebben

A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői

A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői A BESZÉD ÉS AMI MÖGÖTTE VAN Magyar nyelv hete 2012. április 25. A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői Gráczi Tekla Etelka Beszédstílus Beszédstílus = az írás, megszólalás módja A

Részletesebben

A stroke betegek rehabilitációja során felmerülő nehézségek elemzése ápolói szemszögből

A stroke betegek rehabilitációja során felmerülő nehézségek elemzése ápolói szemszögből ORFMMT XXXII. Vándorgyűlése Miskolc, 2013.08.29-2013.08.31 A stroke betegek rehabilitációja során felmerülő nehézségek elemzése ápolói szemszögből T E N K S Z A B I N A D R. U R B Á N E D I N A Kutatás

Részletesebben

KÉRDŐÍV AZ ORFMMT SZEKCIÓINAK ÉVES BESZÁMOLÓJÁHOZ. I. A szekció adatai

KÉRDŐÍV AZ ORFMMT SZEKCIÓINAK ÉVES BESZÁMOLÓJÁHOZ. I. A szekció adatai KÉRDŐÍV AZ ORFMMT SZEKCIÓINAK ÉVES BESZÁMOLÓJÁHOZ I. A szekció adatai Beszámolás időszaka Neve 2012. év Neurorehabilitációs Szekció Szekció tisztség megnevezése Postacíme Email címe Kontaktszemély neve,

Részletesebben

Aphasia Centrum. Kommunikációs zavarok komplex logopédiai ellátása. Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Dr. Szabó Edina

Aphasia Centrum. Kommunikációs zavarok komplex logopédiai ellátása. Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Dr. Szabó Edina Aphasia Centrum Kommunikációs zavarok komplex logopédiai ellátása Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Dr. Szabó Edina Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Magyarországi Társasága XXVII. Vándorgyűlése

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BARTHA KRISZTINA

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BARTHA KRISZTINA Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BARTHA KRISZTINA Kétnyelvű kisiskolás gyermekek beszédfeldolgozási folyamatai Nyelvtudományi Doktori Iskola vezetője: Prof.

Részletesebben

Családban mozdul a szó

Családban mozdul a szó Családban mozdul a szó Készítette: Ácsné Gergely Katalin okl. gyógyped.- logopédus Budapest XVIII. Kerületi Pedagógiai Szakszolgálat 2013. november 6. Kettős értelmezés Családban mozdul a szó A beszédfejlődés

Részletesebben

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit ELŐADÁS VÁZLAT GYERMEKKORBAN KEZDŐDŐ FELNŐTT PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK: AUTIZMUS, ADHD, TIC-ZAVAR Balázs Judit 2012. november 15-17. SEMMELWEIS EGYETEM, KÖTELEZŐ SZINTEN TARTÓ TANFOLYAM AUTIZMUS FOGALMI SOKASÁG

Részletesebben

Meixner módszer. Diszlexia prevenciós olvasás tanulás

Meixner módszer. Diszlexia prevenciós olvasás tanulás Meixner módszer Diszlexia prevenciós olvasás tanulás Témák A módszer bemutatása Alkalmazás, IKT, előkészítő időszak A diszlexia prevenció, reedukáció 4/7/2014 copyright 2006 www.brainybetty.com 2 A Meixner-módszer

Részletesebben

GÓSY MÁRIA. Az olvasási nehézségrôl és a diszlexiáról OLVASÁSPEDAGÓGIA. Bevezetés

GÓSY MÁRIA. Az olvasási nehézségrôl és a diszlexiáról OLVASÁSPEDAGÓGIA. Bevezetés Beliv2009-04 09/11/30 10:15 AM Page 49 OLVASÁSPEDAGÓGIA GÓSY MÁRIA Az olvasási nehézségrôl és a diszlexiáról Bevezetés Több évtizede ismeretes, hogy az olvasás tanulásában a nyelvnek, a nyelvi folyamatoknak

Részletesebben

M1854 FELADATOK. 4 A gerontológia fogalmának értelmezése B 5 A magyar társadalom demográfia jellemzői B

M1854 FELADATOK. 4 A gerontológia fogalmának értelmezése B 5 A magyar társadalom demográfia jellemzői B M1854 FELADATOK Értelmezi az idősek társadalmi helyzetét, szociális 4 problémáit, a modern életforma hatásait életmódjukra Megtervezi a gondozási folyamatot, közreműködik az ápolási, rehabilitációs és

Részletesebben

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség biopszichoszociális prediktorai Tiringer István (1) Simon Attila (2) Veress Gábor (2) 1, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után

Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után Látos Melinda pszichológus Szegedi Tudományegyetem ÁOK Sebészeti Klinika, Szeged XVIII. Debreceni Nephrologiai Napok 2013. május

Részletesebben

BMPSZ Pécsi Tagintézmény Apáczai körtér 1. Meszéna Tamásné

BMPSZ Pécsi Tagintézmény Apáczai körtér 1. Meszéna Tamásné BMPSZ Pécsi Tagintézmény Apáczai körtér 1. Meszéna Tamásné Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás Feladata: Komplex koragyermekkori intervenció és prevenció, tanácsadás, a társas,

Részletesebben

WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel

WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel 26. Oroszi Zsuzsanna: WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel A Weschler intelligenciatesztek a gyermek és felnőtt-korúak kognitív képességeinek átfogó és megbízható feltárását szolgálják.

Részletesebben

Az elhangzó beszéd észlelésének és megértésének életkorspecifikus működése meghatározó az anyanyelv elsajátítása szempontjából.

Az elhangzó beszéd észlelésének és megértésének életkorspecifikus működése meghatározó az anyanyelv elsajátítása szempontjából. Az elhangzó beszéd észlelésének és megértésének életkorspecifikus működése meghatározó az anyanyelv elsajátítása szempontjából. Az ezeken a területeken jelentkező elmaradások, illetve zavarok felismerése

Részletesebben

A tételsor a 20/2008. (VII. 29.) OKM rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült.

A tételsor a 20/2008. (VII. 29.) OKM rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet

KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet Szász Endre Általános Iskola és AMI Schmidt Márta gyógypedagógus martaschmidt67@gmail.com 2015. május 7. - Ha van négy barackod, és adok még egyet, hány barackod

Részletesebben

A spontán beszéd egyes jellemzői különböző felnőtt korcsoportokban

A spontán beszéd egyes jellemzői különböző felnőtt korcsoportokban A spontán beszéd egyes jellemzői különböző felnőtt korcsoportokban Tatár Zoltán ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola tatarkan@freemail.hu Kivonat: Korábbi kutatások gyakran foglalkoznak év alatti, illetve

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ ÍRÁSBELI VIZSGAFELADATHOZ. Geriátriai szakápoló szakképesítés. 2361-06 Geriátriai szakápolás modul. 1.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ ÍRÁSBELI VIZSGAFELADATHOZ. Geriátriai szakápoló szakképesítés. 2361-06 Geriátriai szakápolás modul. 1. Emberi Erőforrások Minisztériuma Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes

Részletesebben

A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában

A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Gyermekrehabilitációs Osztály A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában Készítette: Magyarné Szabó Tímea 2013. Előadásom fő témája

Részletesebben

Kurta Anna gyógytornász DEOEC ORFMT 2012.nov.7

Kurta Anna gyógytornász DEOEC ORFMT 2012.nov.7 Kurta Anna gyógytornász DEOEC ORFMT 2012.nov.7 1 Betegvizsgálat a rehabilitációban I. Beteg profil (?) - homogén, heterogén betegcsoportok - a kor eloszlás - milyen mértékig vizsgálhatóak? 2 Betegvizsgálat

Részletesebben

Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében

Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Dávid Tamás, G. Tóth Kinga, Nagy Kálmán, Rónaszéki Aladár Péterfy S. u. Kórház, Kardiológiai Osztály, Budapest

Részletesebben

Gerincoperáltak és degeneratív gerincbántalomban szenvedők rehabilitációjának nehézségei

Gerincoperáltak és degeneratív gerincbántalomban szenvedők rehabilitációjának nehézségei Gerincoperáltak és degeneratív gerincbántalomban szenvedők rehabilitációjának nehézségei Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet Neurorehabilitációs Osztály Dr.Hajnalka Imre Sztupa Márta Dr.Mód Gabriella Osztályos

Részletesebben

BEKE ANDRÁS, FONETIKAI OSZTÁLY BESZÉDVIZSGÁLATOK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA

BEKE ANDRÁS, FONETIKAI OSZTÁLY BESZÉDVIZSGÁLATOK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA BEKE ANDRÁS, FONETIKAI OSZTÁLY BESZÉDVIZSGÁLATOK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA BESZÉDTUDOMÁNY Az emberi kommunikáció egyik leggyakrabban használt eszköze a nyelv. A nyelv hangzó változta, a beszéd a nyelvi kommunikáció

Részletesebben

Esetbemutatás. Dr. Iván Mária Uzsoki Kórház 2013.11.07.

Esetbemutatás. Dr. Iván Mária Uzsoki Kórház 2013.11.07. Esetbemutatás Dr. Iván Mária Uzsoki Kórház 2013.11.07. Esetbemutatás I. 26 éves férfi 6 héttel korábban bal oldali herében elváltozást észlelt,majd 3 héttel később haemoptoe miatt kereste fel orvosát antibiotikumos

Részletesebben

Mondd meg, mit hallasz, és megmondom, ki vagy

Mondd meg, mit hallasz, és megmondom, ki vagy Mondd meg, mit hallasz, és megmondom, ki vagy Mády Katalin MTA Nyelvtudományi Intézet 2013. április 25. Mády (mady.katalin@nytud.hu) Mmmh ém kv 2013. április 25. 1 / 16 Nyelvi innova cio Lehet Nyugatina

Részletesebben

A gyakorlatok során pszichológiai kísérletek és tesztek kerülnek bemutatásra az észlelés, képzelet, figyelem, tanulás, emlékezés témaköreiből.

A gyakorlatok során pszichológiai kísérletek és tesztek kerülnek bemutatásra az észlelés, képzelet, figyelem, tanulás, emlékezés témaköreiből. BTPS225BA-K3 - Általános pszichológia gyakorlat A gyakorlatok során pszichológiai kísérletek és tesztek kerülnek bemutatásra az észlelés, képzelet, figyelem, tanulás, emlékezés témaköreiből. 1. Varga,

Részletesebben

A fonetik ar ol altal aban 2014. szeptember 15.

A fonetik ar ol altal aban 2014. szeptember 15. A fonetikáról általában 2014. szeptember 15. A félévben előforduló témák: Miben más a fonetika, mint a fonológia? Artikuláció, avagy beszédprodukció. Beszédakusztika. A Praat beszédelemző szoftver használata.

Részletesebben

54 140 01 0000 00 00 Gyógypedagógiai asszisztens Gyógypedagógiai asszisztens

54 140 01 0000 00 00 Gyógypedagógiai asszisztens Gyógypedagógiai asszisztens A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Dr. Szőrös Gabriella NRSZH. Előadás kivonat

Dr. Szőrös Gabriella NRSZH. Előadás kivonat Dr. Szőrös Gabriella NRSZH Előadás kivonat Alkalmassági vizsgálatok Rehabilitációs alkalmasság Motivációs vizsgálatok Gépjárművezetői alkalmasság Munkaszimulátoros vizsgálatok Jogszabályi változás Mkcs

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

Zöngétlen explozívák időszerkezete siket beszélők szövegfelolvasásában

Zöngétlen explozívák időszerkezete siket beszélők szövegfelolvasásában Zöngétlen explozívák időszerkezete siket beszélők szövegfelolvasásában Auszmann Anita ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola auszmannanita@gmail.com Kivonat: A beszédpercepció és a beszédprodukció folyamatával

Részletesebben

KÉRELEM TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó ápolását gondozását végző személy részére

KÉRELEM TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó ápolását gondozását végző személy részére KÉRELEM TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó ápolását gondozását végző személy részére KÉRJÜK, SZÍVESKEDJEN NYOMTATOTT BETŰKKEL KITÖLTENI! Az ápolást végző személyre

Részletesebben

Elérhető pedagógiai szolgáltatások a Szolnok városi Óvodákban Bemutatkozik az EGYSÉGES PEDAGÓGIAI

Elérhető pedagógiai szolgáltatások a Szolnok városi Óvodákban Bemutatkozik az EGYSÉGES PEDAGÓGIAI Elérhető pedagógiai szolgáltatások a Szolnok városi Óvodákban Bemutatkozik az EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT Kovácsné Bögödi Beáta 2011. 02.28. EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT Szolnok Városi Óvodák

Részletesebben

Az enyhe kognitív zavar szűrése számítógépes logikai játékok segítségével

Az enyhe kognitív zavar szűrése számítógépes logikai játékok segítségével Az enyhe kognitív zavar szűrése számítógépes logikai játékok segítségével Kovács Vivienne Semmelweis Egyetem, ÁOK V. évfolyam Témavezető: Dr. Csukly Gábor Az enyhe kognitív zavar (Mild cognitive impairment=mci)

Részletesebben

Gyermekek követéses objektív hallásvizsgálati eredményei zenei gyerekműsorok hatásának bemutatására

Gyermekek követéses objektív hallásvizsgálati eredményei zenei gyerekműsorok hatásának bemutatására Gyermekek követéses objektív hallásvizsgálati eredményei zenei gyerekműsorok hatásának bemutatására Dr. Gáborján Anita Semmelweis Egyetem, Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinika 2015. április

Részletesebben

A GYAKORLATBAN SZABÁLYOK, JOGSZABÁLYOK SZATMÁRINÉ MÁLYI NÓRA LOGOTECH@T-ONLINE.HU

A GYAKORLATBAN SZABÁLYOK, JOGSZABÁLYOK SZATMÁRINÉ MÁLYI NÓRA LOGOTECH@T-ONLINE.HU A DIAGNOSZTIKA SZERVEZÉSE A GYAKORLATBAN SZABÁLYOK, JOGSZABÁLYOK SZATMÁRINÉ MÁLYI NÓRA LOGOTECH@T-ONLINE.HU 1 JOGSZABÁLYOK Szűrés Vizsgálat jogszabályi kötelezettség g jogszabályi kötelezettség További

Részletesebben

ELTE Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék

ELTE Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék A diszlexiás gyermekek angol nyelvi készségeinek vizsgálata Kormos Judit és Mikó Anna ELTE Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék A kutatás háttere Keveset tudunk arról, miben különbözik a diszlexiás és

Részletesebben

A diagnosztika alapja ma. Az autizmus spektrum zavarok diagnosztikája - alapvetések. Kiindulópont: a XXI. század autizmus-tudása

A diagnosztika alapja ma. Az autizmus spektrum zavarok diagnosztikája - alapvetések. Kiindulópont: a XXI. század autizmus-tudása http://www.pyroenergen.com Az autizmus spektrum zavarok diagnosztikája - alapvetések Dr. Stefanik Krisztina ELTE BGGYK krisztina.stefanik@barczi.elte.hu Kiindulópont: a XXI. század autizmus-tudása Genetika

Részletesebben

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás GNTP Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport Kérdőív Értékelő Összefoglalás Választ adott: 44 fő A válaszok megoszlása a válaszolók munkahelye szerint Személyre szabott orvoslás fogalma Kérdőív meghatározása:

Részletesebben

SOFI EGYMI ÁRAMLIK A BESZÉD Konferencia 2011. november 14. SZÓL-E? Új szűrőeljárás ű ő á az óvodai logopédiai ellátásban Kas Bence Lőrik József Molnárné Bogáth Réka Szabóné Vékony Andrea Szatmáriné Mályi

Részletesebben

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Lakatos Enikő¹, ², Balog Piroska¹ ¹Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, Budapest ²Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok

Részletesebben

Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében

Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében Hirsch Anikó, Galgóczy Katalin MRE Bethesda Gyermekkórház, Pszichoszomatikus Részleg Mert az a legnagyobb hiba a betegségek kezelésénél,

Részletesebben

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita Egymást támogatva minden könnyebb! Golobné Wassenszky Rita Parkinson Betegek Egyesülete Pécs Parkinson-kór A Parkinson-kór fokozatosan előrehaladó neurológiai betegség Tünetei: mozgásszegénység, kézremegés,

Részletesebben

Német nyelv évfolyam

Német nyelv évfolyam Német nyelv 4-8. évfolyam 4. évfolyam Éves órakeret 92,5 + 37 Heti óraszám: 2,5 + 1 Témakörök Óraszám Az én világom, bemutatkozás 10 Én és a családom: a család bemutatása 12 Az iskolám: az osztályterem

Részletesebben

Stroke betegek vizsgálata hagyományos mérőmódszerek. Futó Gabriella ODÚ Fejlesztő Központ Szeged

Stroke betegek vizsgálata hagyományos mérőmódszerek. Futó Gabriella ODÚ Fejlesztő Központ Szeged Stroke betegek vizsgálata hagyományos mérőmódszerek és az FNO felhasználásával Futó Gabriella ODÚ Fejlesztő Központ Szeged Vizsgálati személyek kiválasztásának szempontjai Akut stroke-beteg az intézményi

Részletesebben

A rehabilitációs team munka: a kommunikáció jellemzői és mintázatai a team megbeszélésen

A rehabilitációs team munka: a kommunikáció jellemzői és mintázatai a team megbeszélésen Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Magyarországi Társasága XXX. Vándorgyűlése, Nyíregyháza, 2011. augusztus 25-27. A rehabilitációs team munka: a kommunikáció jellemzői és mintázatai a team megbeszélésen

Részletesebben

GYAKORI BESZÉDHIBÁK ÓVODÁSKORBAN

GYAKORI BESZÉDHIBÁK ÓVODÁSKORBAN GYAKORI BESZÉDHIBÁK ÓVODÁSKORBAN Csibi Enikő VÁZLAT Beszédhibákról általában Nyelv és beszédfejlesztő pedagógus kompetenciái a beszédfejlesztésben Nevelési tanácsadói tapasztalatok BESZÉDHIBA-MEGKÉSETT

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

Halláscsökkenések diagnosztikája és terápiás lehetőségek

Halláscsökkenések diagnosztikája és terápiás lehetőségek Halláscsökkenések diagnosztikája és terápiás lehetőségek Matievics Vera, Arany Tünde SZTE Fül-Orr-Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinika, Szeged Noé Egészségközpont Szeged AUDIOLÓGIAI DIAGNOSZTIKA -szubjektív

Részletesebben

A Dévény módszer, mint a korai fejlesztésben alkalmazható eljárás. Vámosi Istvánné DSGM-szakgyógytornász 2011.

A Dévény módszer, mint a korai fejlesztésben alkalmazható eljárás. Vámosi Istvánné DSGM-szakgyógytornász 2011. A Dévény módszer, mint a korai fejlesztésben alkalmazható eljárás Vámosi Istvánné DSGM-szakgyógytornász 2011. Fogalom A koragyermekkori intervenció a 0-5 (6) éves korú eltérő fejlődésű gyermekek tervszerűen

Részletesebben

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre A sajátos nevelési igényt a megyei szakértői bizottság szakvéleményben állapítja meg. Az Intézményben integráltan

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez KÉRELEM. az ápolási díj megállapítására

4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez KÉRELEM. az ápolási díj megállapítására 4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez KÉRELEM I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok az ápolási díj megállapítására 1. Személyi adatok Neve:... Születési neve:... Anyja neve:...

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak Osztálymenedzsment A tantárgy típusa DF DD DS DC x II. Tantárgy felépítése

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

Endokrin betegek perioperatív ellátása Továbbképző tanfolyam

Endokrin betegek perioperatív ellátása Továbbképző tanfolyam Endokrin betegek perioperatív ellátása Továbbképző tanfolyam Célcsoport: endokrinológia, aneszteziológia-intenzív terápia, családorvos, belgyógyászat, sebészet, gyermeksebészet, gyermekgyógyászat, idegsebészet,

Részletesebben

ISMERETEK A SIKETEKRŐL ÉS A JELNYELVRŐL

ISMERETEK A SIKETEKRŐL ÉS A JELNYELVRŐL ISMERETEK A SIKETEKRŐL ÉS A JELNYELVRŐL CSÖMÖR KÁROLY HALLATLAN ALAPÍTVÁNY Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. október TÉMÁK A hallássérülés fogalma Siketek és

Részletesebben

DIÓSGYŐRI NAGY LAJOS KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA. Pedagógiai Program 2. sz. melléklet. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének pedagógiai programja

DIÓSGYŐRI NAGY LAJOS KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA. Pedagógiai Program 2. sz. melléklet. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének pedagógiai programja DIÓSGYŐRI NAGY LAJOS KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program 2. sz. melléklet A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének pedagógiai VUCSKÓ ZSUZSANNA igazgató 2. oldal Tartalom 1. A sajátos nevelési

Részletesebben

Z GENERÁCIÓ: Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság XXI. Országos Tudományos Nagygyűlésén Szombathely, 2012. május 31.

Z GENERÁCIÓ: Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság XXI. Országos Tudományos Nagygyűlésén Szombathely, 2012. május 31. Z GENERÁCIÓ: Magyar serdülők életmódja és jellemző trendek az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC) nemzetközi kutatás 1997-2010 közötti adatai alapján Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság

Részletesebben

Megismerőképességek felnőttkori diszlexiában. Lukács Ágnes és Kas Bence BME Kognitív Tudományi Tanszék alukacs@cogsci.bme.hu

Megismerőképességek felnőttkori diszlexiában. Lukács Ágnes és Kas Bence BME Kognitív Tudományi Tanszék alukacs@cogsci.bme.hu Megismerőképességek felnőttkori diszlexiában Lukács Ágnes és Kas Bence BME Kognitív Tudományi Tanszék alukacs@cogsci.bme.hu Specifikus tanulási zavarok Specifikus olvasászavar (diszlexia) Specifikus helyesírási

Részletesebben

Bálint Éva - Urbanics Ildikó

Bálint Éva - Urbanics Ildikó Bálint Éva - Urbanics Ildikó Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Koponya-agysérültek Rehabilitációs Osztálya ORFMMT XXXI. Vándorgyűlése 2012. Szombathely Ha nem tudom, hogy nem tudom, azt hiszem, hogy

Részletesebben

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető:

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető: TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0524 Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra Projekt kezdete: 2012 aug. 1 Projekt vége 2012. május 31. Továbbképzési emlékeztető: 1. Változásmenedzselés

Részletesebben

Féléves ütemterv. Feladattípusok. (a kiemelt területet fejlesztő. órába építhető feladatok)

Féléves ütemterv. Feladattípusok. (a kiemelt területet fejlesztő. órába építhető feladatok) Féléves ütemterv Pedagógiai megfigyelés, Az átlagos intelligenciaszinttel rendelkező Róbertnél részképesség elmaradások (beszédészlelés, beszédmotorika, vizuomotoros koordináció) voltak láthatók, melyek

Részletesebben

DEMENCIA. Viselkedési zavarok és pszichiátriai tünetek (BPSD) Dr Egervári Ágnes

DEMENCIA. Viselkedési zavarok és pszichiátriai tünetek (BPSD) Dr Egervári Ágnes DEMENCIA Viselkedési zavarok és pszichiátriai tünetek (BPSD) Dr Egervári Ágnes a demencia mindig tünetegyüttes, melynek hátterében sokféle betegség állhat Demencia tünetei Alaptünetek: memóriazavar ( rövid

Részletesebben

A betegség reprezentáció tartalmi jellemzői és annak dimenziói a rehabilitációs teamben: a kommunikáció minőségi elemzése

A betegség reprezentáció tartalmi jellemzői és annak dimenziói a rehabilitációs teamben: a kommunikáció minőségi elemzése Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Magyarországi Társasága XXIX. Vándorgyűlése Szeged, 2010. szeptember 2-4. A betegség reprezentáció tartalmi jellemzői és annak dimenziói a rehabilitációs teamben:

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

Siketek szövegfelolvasásának szupraszegmentális jellegzetességei

Siketek szövegfelolvasásának szupraszegmentális jellegzetességei Siketek szövegfelolvasásának szupraszegmentális jellegzetességei Auszmann Anita ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola auszmannanita@gmail.com Kivonat: A hangzó beszéd elsajátítása szempontjából kulcsfontosságú

Részletesebben

Az olvasási képesség szerepe a matematikai gondolkodás fejlődésében. Steklács János Kecskeméti Főiskola Humán Tudományok Intézete steklacs@gmail.

Az olvasási képesség szerepe a matematikai gondolkodás fejlődésében. Steklács János Kecskeméti Főiskola Humán Tudományok Intézete steklacs@gmail. Az olvasási képesség szerepe a matematikai gondolkodás fejlődésében Steklács János Kecskeméti Főiskola Humán Tudományok Intézete steklacs@gmail.com Vázlat Számolás és olvasás Szöveges feladatok Az olvasási

Részletesebben

Hátrányos helyzet = nyelvi hátrány?

Hátrányos helyzet = nyelvi hátrány? 68 Hátrányos helyzet = nyelvi hátrány? Hajdúné Csakajda Ildikó Hátrányos helyzet = nyelvi hátrány? Nyelvi fejlesztés az Arany János Kollégiumi Program 9. előkészítő évfolyamán a hódmezővásárhelyi Németh

Részletesebben

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B.

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A pedagógiai szakszolgálati tevékenységek (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás

Részletesebben

IGAZOLÁS ÉS SZAKVÉLEMÉNY az ápolási díj megállapításához/kötelező felülvizsgálatához

IGAZOLÁS ÉS SZAKVÉLEMÉNY az ápolási díj megállapításához/kötelező felülvizsgálatához 5. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez IGAZOLÁS ÉS SZAKVÉLEMÉNY az ápolási díj megállapításához/kötelező felülvizsgálatához I. Igazolom, hogy (Az ápolt személy háziorvosa tölti ki.)

Részletesebben

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

koragyermekkori intervenciós szakemberek 2012.07.24. POMÁZI KORAGYERMEKKORI INTERVENCIÓS KÖZPONT

koragyermekkori intervenciós szakemberek 2012.07.24. POMÁZI KORAGYERMEKKORI INTERVENCIÓS KÖZPONT Láda Ágnes gyógypedagógus Rajzó Éva konduktor koragyermekkori intervenciós szakemberek 2012.07.24. POMÁZI KORAGYERMEKKORI INTERVENCIÓS KÖZPONT A kicsinyekről való gondoskodás olyan, mint egy gombolyag

Részletesebben

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés 2008 Iskolai jelentés 10. évfolyam szövegértés Az elmúlt évhez hasonlóan 2008-ban iskolánk is részt vett az országos kompetenciamérésben, diákjaink matematika és szövegértés teszteket, illetve egy tanulói

Részletesebben

A szenzomotoros szemléletű TSMT-I-II és HRG-terápiák hatásai Williams-szindrómás gyerekek/fiatalok esetében

A szenzomotoros szemléletű TSMT-I-II és HRG-terápiák hatásai Williams-szindrómás gyerekek/fiatalok esetében A szenzomotoros szemléletű TSMT-I-II és HRG-terápiák hatásai Williams-szindrómás gyerekek/fiatalok esetében Sarvajcz Kinga, Lakatos Katalin Ph.D BHRG Alapítvány Vázlat 1. A szenzomotoros terápiák indikációja

Részletesebben

AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAROK ELLÁTÁSÁNAK IRÁNYELVEI

AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAROK ELLÁTÁSÁNAK IRÁNYELVEI AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAROK ELLÁTÁSÁNAK IRÁNYELVEI Dr.Balázs Anna Autizmus Alapítvány, Budapest e-mail: abalazs@autizmus.hu www.autizmus.hu 2008.01.18. ALAPFOGALMAK, ALAPINFORMÁCIÓK ASD és autizmus: Lényege

Részletesebben

ISMERETEK A SIKETEKRŐL ÉS A JELNYELVRŐL

ISMERETEK A SIKETEKRŐL ÉS A JELNYELVRŐL ISMERETEK A SIKETEKRŐL ÉS A JELNYELVRŐL CSÖMÖR KÁROLY HALLATLAN ALAPÍTVÁNY Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. OKTÓBER 16. TÉMÁK A hallássérülés fogalma Siketek

Részletesebben

A tremor elektrofiziológiai vizsgálata mozgászavarral járó kórképekben. Doktori tézisek. Dr. Farkas Zsuzsanna

A tremor elektrofiziológiai vizsgálata mozgászavarral járó kórképekben. Doktori tézisek. Dr. Farkas Zsuzsanna A tremor elektrofiziológiai vizsgálata mozgászavarral járó kórképekben Doktori tézisek Dr. Farkas Zsuzsanna Semmelweis Egyetem Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola Témavezető: Dr. Kamondi Anita

Részletesebben

AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.

AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged. AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.hu Szociális kompetencia társas viselkedés Nagy József (2000): A szociális

Részletesebben

Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során

Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során Hodován Zsófia 1, Gyimesi Zsófia 2, Dr. Varga János Tamás 3 Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet ORFMMT XXXII. Vándorgyűlése, Miskolc 2013.

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Scheuring N.(1); Danis I.(2); Németh T.(3); Papp E.(1); Czinner Antal Prof.(1) Heim Pál Gyermekkórház, Budapest, Belgyógyászat (1);

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Audiológiai szakasszisztens szakképesítés. 2372-06 Audiológia modul. 1. vizsgafeladat. 2011. február 04.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Audiológiai szakasszisztens szakképesítés. 2372-06 Audiológia modul. 1. vizsgafeladat. 2011. február 04. Nemzeti Erőforrás Minisztérium Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Vízvári László A minősítő beosztása: főigazgató JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben