A spontán beszéd megakadásjelenségei az életkor függvényében. Menyhárt Krisztina MTA Nyelvtudományi Intézet Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium
|
|
- Mariska Magyarné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A spontán beszéd megakadásjelenségei az életkor függvényében Menyhárt Krisztina MTA Nyelvtudományi Intézet Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium Bevezetés Spontán, folyamatos beszédünket a legkülönfélébb megakadásjelenségek kísérik. A néma és kitöltött szünetek, ismétlések, töltelékszavak, grammatikai hibák, téves szótalálások, változtatások, hangnyújtások, téves kezdések, nyelvbotlások stb. mind a beszédtervezés és a beszédkivitelezés összehangolatlanságáinak következtében jönnek létre. A beszédben megjelenő megakadásokat általánosságban olyan jelenségekként határozhatjuk meg, amelyek megtörik a beszéd folyamatosságát, és nem tartalmaznak további információkat a közlés tartalmára vonatkozóan (Fox Tree 1995). Funkciójuk és keletkezésük okai sokrétűek. Egyik részük, mint például a néma szünetek, a légzést biztosítják, azonban emellett elősegítik a közlés értelmi tagolását, illetve lehetőséget adnak a beszélőnek a beszédfolyamatok összehangolására, és időt biztosítanak a hallgatónak a közlés feldolgozására (Szende 1976; Gósy 2000). A kitöltött szünetek (hezitálások), illetve a nyúlások és a töltelékszavak használata a beszélő bizonytalanságát jelzi. A megakadásjelenségek másik csoportja például a grammatikai tévesztések vagy a téves szótalálások már kifejezetten hibaként jelentkezik, ezek túl nagy számban igen zavaróak lehetnek a hallgató számára. A beszédfolyamatban keletkező bizonytalanságok, illetve hibák számára vonatkozó újabb adatok szerint (Fox Tree 1995; Bortfeld 2001) a spontán beszédben 6 szavanként fordul elő egy megakadás, míg monológban 3,6 szavanként (funkciójuk sajátosságai miatt itt nem szerepelnek a néma szünetek). Ezekkel az adatokkal a magyar anyanyelvű beszélőknél megfigyeltek is korrelálnak (vö. Gósy 2003). Jellegzetes eltérések jelentkeznek módszertani szempontból a megakadások kutatásában (Ferber 1993; Fromkin 1980). Az egyik eljárás gyűjtött korpusz alapján próbál következtetéseket levonni a megakadások jellemzőiről, e módszer hátránya, hogy a gyűjtés szelektív, illetve nehéz megállapítani a megakadások pontos előfordulási arányát. A másik módszer egy adott spontánbeszéd-korpuszban előforduló megakadásokat elemzi, ami lehetőséget ad arra, hogy pontosabb információkat kapjunk a produkciós folyamatok működéséről. Gondot okozhat azonban, hogy a megakadások különböző típusai nem azonos számban vagy egyáltalán nem fordulnak elő a vizsgált korpuszban. A beszéd megakadásjelenségei több beszédprodukciós modell alapját képezték (Goldman Eisler 1968; Dell 1986) Az 1. ábra mutatja Levelt (1989) beszédprodukciós modelljének adaptációját és azokat a produkciós szinteket, ahol a megakadások létrejöhetnek. Ezt a hipotézist Gósy Mária dolgozta ki magyar beszélők adatai alapján (vö. Gósy 2002). Látható, hogy a bizonytalanságok (szünet, hezitálás, ismétlés és töltelékszó) a beszédtervezés fogalmi szintjén keletkeznek, ahol a nyelvi közlés előkészítése folyik. A hibák a teljes beszédprodukciós folyamat minden szintjén létrejöhetnek: a konkrét nyelvi feldolgozás szintjén (lexémakeresés, szintaktikai, morfológiai szabályok alkalmazása stb.), a fonológiai és az artikulációs tervezés szintjein, illetve az artikulációnál, vagyis az előkészített közlés megvalósulásánál. Beszédünk jellemzőit számos tényező befolyásolja, ezek közül az egyik az életkor. Gyermekkorban a beszéd kialakulásához szükséges a mentális lexikon feltöltése, az artikulációs mozgások állandósulása, az anyanyelvi grammatikai, fonológiai szabályok, illetve
2 a pragmatikai sajátosságok elsajátítása. A 2-3 éves gyermek hétszer annyi hibát produkál beszédében, mint a felnőttek (Stemberger 1989) éves korra az anyanyelv-elsajátítás folyamatát már főbb vonalakban befejezettnek tekinthetjük, mégis a gyermekeknek még sok gyakorlásra van szükségük, mire az iskolai munkához szükséges beszédtapasztalatot megszerzik. FOGALMI SZINT Freudi elszólások, malapropizmusok NYELVI TERVEZÉS SZINTJE grammatikai összehangolatlanságok, kontaminációk, újraindítás morfológiai változtatással BIZONYTALANSÁGOK szünetek, hezitálások, ismétlések, töltelékszavak szóelőhívási problémák FONOLÓGIAI TERVEZÉS SZINTJE MENTALIS LEXIKON fonológiai hibák ARTIKULÁCIÓS TERVEZÉS szeriális hibák újrakezdések, nyújtások, szünet a szón belül ARTIKULÁCIÓ nyelvbotlások 1. ábra A beszédprodukció folyamata és a megakadások keletkezési helyei (Gósy 2002) Felnőttkorban a spontán beszéd milyensége számos tényezőtől függ, amelyek erősen egyénfüggőek. Ilyenek a genetikai adottságok, az artikulációs biztonság, a szókincs nagysága és aktiválhatósága, az anyanyelvi ismeretek és a beszédben való gyakorlottság, maga a beszédtéma, illetve a beszélő aktuális pszichés állapota. Időskorban számos fiziológiai változás lép fel (Balázs 1993). Csökken például a tüdőkapacitás, ennek következtében csökken a hangerő és gyengül a hangtartás, ami gyakoribb levegővételre kényszeríti az időseket. Az üregrendszerek öregedése a hangminőségét befolyásolja, míg az idegrendszeri változások eredményeként a beszéd egysíkú és töredezett, az artikuláció pedig pontatlan lesz. Megnő a szókincs aktiválásához szükséges idő. Ezek a tényezők erősen befolyásolják az idősek beszédének időszerkezetét és megakadásjelenségeit. A jelen tanulmány témája a magyar nyelvű spontán beszéd megakadásjelenségeinek vizsgálata három életkori csoporton: gyermekek, felnőttek és idősek. A kutatás célja a beszédprodukció állandóságainak és életkori változásainak nyomon követése. Azt a hipotézist állítottuk fel, hogy kisgyermekkortól időskorig permanens változások zajlanak a beszédprodukciós folyamat működésében, amelyek a beszéd megakadásjelenségein keresztül jól megfigyelhetők.
3 Anyag és módszer Kísérletünkben összesen 30 személy vett részt, 15 nő és 15 férfi. Ők három életkori csoportot alkottak gyermekek, felnőttek és idősek. A nők és a férfiak száma minden csoportban azonos volt. A gyermekek 9 és 12 év közötti iskolások voltak, átlagéletkoruk 10;5 év. A felnőttek 22 és 45 év közötti egyetemi hallgatók és tanárok, átlagéletkoruk 32 év. Az idősek csoportjában közép- és felsőfokú végzettségű, 60 és 90 év közötti személyek szerepeltek, átlagéletkoruk 77 év. A résztvevőktől spontán beszédet rögzítettünk. A gyermekeknek egy négy képből álló képsor alapján kellett összefüggő történetet mesélniük, míg a felnőttekkel és az idősekkel különböző témájú (munka, hobbi, életút) interjúk készültek. A történeteket/interjúkat magnetofonszalagra rögzítettük, majd hangzáshűen lejegyeztük. A méréseket CSL-4300B digitális jelelemzővel végeztük (a különböző minták, illetve a szünetek és hezitálások időtartamára vonatkozóan). A teljes felvett anyag időtartama 1 óra 10 perc volt, vagyis személyenként mintegy 2,5 perc (mintánként 1-től 7 percig). Az elemzett szómennyiség 7642 db, résztvevőnként átlagosan 255 szó. A megakadásjelenségeket nyolc szinten vizsgáltuk: 1. fogalmi szint; 2. nyelvi tervezés szintje; 3. lexikai hozzáférés szintje; 4. fonológiai tervezés szintje; 5. lexikai hozzáférés és artikulációs tervezés összehangolatlansága; 6. artikulációs tervezés szintje; 7. artikulációs tervezés és kivitelezés összehangolatlansága; 8. több tervezési szintre visszavezethető megakadások. Összesítettük a megakadástípusok számát, azt, hogy hány szavanként fordulnak elő, továbbá a nők és a férfiak közötti eltéréseket. Emellett vizsgáltuk a résztvevők beszédének időviszonyait is (artikulációs és beszédtempó). Az adatok megbízhatóságát statisztikai elemzésekkel ellenőriztük (ANOVA, 95%-os szinten). Eredmények 1. A beszéd időviszonyai Miután a megakadásjelenségek összefüggést mutatnak a beszéd sebességével (Gósy 2003), elemeztük a három csoport beszédének időviszonyait (2. ábra). Az adatokat hang/másodpercben adtuk meg. h/s artikulációs tempó beszédtempó gyermek felnőtt idős 2. ábra A résztvevők artikulációs és beszédtempója
4 A kapott adatok azt mutatják, hogy leglassabban a gyermekek beszélnek, utánuk az idősek következnek, majd leggyorsabbak a felnőtt csoport tagjai. Ez az eredmény várható volt, hiszen a beszéd sebessége is összefügg az életkorral, illetve a beszédtapasztalattal. A különbségek minden esetben szignifikánsak (1. táblázat), csupán a gyermekek és azidősek artikulációs tempója nem mutat szignifikáns eltérést. 1. táblázat: A beszéd időviszonyainak szignifikanciája (p<0,05) Korcsoport Artikulációs tempó Beszédtempó Gyermek felnőtt p<0,001 p<0,02 Gyermek idős p<0,2703 p<0,013 Felnőtt Idős p<0,017 p<0,008 Az artikulációs mozgások gyakorlatlansága gyermekkorban, illetve ugyanezen működések pontatlansága időskorban eredményezi a különbségek csökkenését a két csoport között az artikulációs tempó tekintetében. Sem az artikulációs, sem pedig a beszédtempónál nem találtunk eltérést a nők és férfiak között (p<0,855; p<0,659). Adataink szórási paraméterei közel esnek egymáshoz, egyik csoporton belül sem találtunk extrém különbségeket a résztvevők között (2. táblázat). 2. táblázat: A kapott adatok szórása Artikulációs tempó Beszédtempó Korcsoport átlag szórás átlag szórás Gyermek 10,56 1,1 6,99 1,88 Felnőtt 13,35 1,256 10,31 0,898 Idős 11,41 1,606 8,72 1,34 3. táblázat: A megakadások száma és beszélőnkénti előfordulása Megakadás típusa Beszélőnkénti A megakadások darabszáma (teljes anyag) előfordulás (%) néma szünet hezitálás 93,3 331 ismétlés 73,3 77 töltelékszó 66,6 107 szintaktikai hiba 73,3 61 kontamináció 10 3 újraindítás morfológiai változtatással téves szóelőhívás 13,3 6 szóváltoztatás 13,3 5 fonológiai hiba 3,3 1 újrakezdés nyújtás 73,3 82 néma szünet a szón belül téves indítás 43,3 37 szeriális tévesztés 16,3 8 nyelvbotlások 6,7 5
5 2. A megakadásjelenségek elemzése A teljes mintában összesen 2177 db különböző megakadást találtunk. Ha a teljes szószámhoz viszonyítjuk, azt jelenti, hogy a gyermekek közléseinek 35%-át tették ki a megakadások, míg a felnőtteknél és az időseknél ez 25%, illetve 27% volt. A megakadások megoszlása és előfordulási gyakorisága erősen különbözött egymástól. A 3. táblázat mutatja a különböző típusokat, számukat és a beszélők közötti előfordulási arányt (ha az adott megakadás minden résztvevő személynél megjelent, azt 100%-nak vettük). Adatainkból látható, hogy csak a néma szünet fordul elő minden beszélőnél, illetve, hogy ez egyben a leggyakrabban előforduló megakadásjelenség. Ennek oka főként a néma szünet fiziológiás funkciójában a légzés keresendő. A résztvevők többségénél előfordult még a hezitálás, az ismétlés, a töltelékszavak használata, a nyújtás és a különböző grammatikai hibák. A megakadásjelenségek százalékos megoszlását a három életkori csoportnál a 4. táblázat mutatja. Életkortól függetlenül, a különböző megakadások százalékos aránya közel azonos, szignifikáns különbséget egyik esetben sem találunk (p<0,9). A legnagyobb arányban a néma szünetek fordultak elő, leginkább az időseknél figyelhetjük meg megjelenésüket. A legtöbb kitöltött szünetet és grammatikai hibát a felnőtteknél regisztráltuk, például * :...tehát körülbelül azt mondanám, hogy a felét tehát úgy ránézek hogy csoportok jól le vannake szervezve... (25 éves férfi). A gyermekek ismételtek arányaiban a leggyakrabban, például: A kislány a-a kislány meg akarta húzni a macska farkát... (9 éves kislány), míg a töltelékszavak legnagyobb számban az időseknél jelentek meg: I-igen hát m-minden izémben gyerekkoromba felnőttkoromba ö-ö izékbe illetve hát iskoláig... (81 éves férfi). A hangnyújtásoknál közel azonos arányt tapasztaltunk a gyermekeknél és az időseknél. 4. táblázat: A megakadások százalékos megoszlása Megakadás típusa Gyermek (%) Felnőtt (%) Idős (%) néma szünet 65 59,4 67,6 hezitálás 13 18,2 11,3 ismétlés 7 3,5 2,8 töltelékszó 3 4,4 6 szintaktikai hiba 3 4,2 2 újraindítás morfológiai változtatással 3 0,7 1,3 lexikai hozzáférés problémái 0 0,9 0 újraindítás 1 1,5 1,1 nyújtás 4,5 3,3 4,1 néma szünet a szón belül 0 2,2 1 téves indítás 0,5 1 2,3 egyéb 0 0,98 0,1 Megvizsgáltuk, hogy a három korcsoportnál mely tervezési/kivitelezési szinten jelentkeznek legnagyobb számban a megakadások (5. táblázat). Adataink jól mutatják, hogy életkortól függetlenül a fogalmi szinten (1. szint) fordul elő a legtöbb probléma (a bizonytalanságok), vagyis a beszédtervezési folyamat legelején. Ez a tény összhangban van a korábbi kutatások eredményeivel (vö. Gósy 2003). Viszonylag sok gond jelentkezik a nyelvi tervezés szintjén (2. szint), illetve a lexikális hozzáférés és az artikulációs tervezés * A jellel a résztvevők beszédében jelentkező üres szüneteket jelöltük.
6 összehangolatlansága következtében (5. szint). A többi szinten vagy egyáltalán nem fordultak elő megakadások, vagy, mint a felnőtteknél, számuk elenyésző volt. 5. táblázat: A megakadások szintenkénti megoszlása (%) 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint 5. szint 6. szint 7. szint Gyermekek Felnőttek 85 4,2 0,9 0,08 8 0,58 0,4 Idősek 88 3, ,5 0,1 0 Összesítettük a megakadások szavankénti megoszlását (6. táblázat). Megállapítottuk, hogy a gyermekeknél három, míg a másik két csoportnál öt szavanként fordul elő valamilyen bizonytalanság, beleértve a néma szüneteket is. Ez a különbség szignifikáns (p<0,01; p<0,03), vagyis a gyermekek beszédében lényegesen több bizonytalanság jelentkezik. 6. táblázat: A megakadások szavankénti megoszlása (megakadás/szó) Típus Gyermekek Felnőttek Idősek Bizonytalanság 3,4 4,7 4,7 Hiba 36,4 32,9 42,6 Összes (néma szünet nélkül) 8,35 14,8 13,9 Ha ezt az arányt a 100 szavankénti előfordulásra vetítjük ki (ami a szakirodalomban szokásos feldolgozási mód), akkor megállapíthatjuk, hogy a gyermekek beszédében 29 db, míg a felnőtteknél és az időseknél 21,2 db bizonytalanság található. Ezek az eredmények azonban átlagadatokon alapulnak, az egyes korcsoportokon belül gyakran igen jelentős egyéni eltérések tapasztalhatók. Míg egyes beszélőknél szinte nem találunk bizonytalanságra utaló megakadásokat (csupán levegőszüneteket), addig másoknak igen nehezükre esik megfogalmazni mondandójuk lényegét. Például:... meghúzta szegény macskának a farkát a macskának viszont nagyon fájt, hogy meghúzták a farkát s belekarmolt a kislányba a kislány meg úgy elkezdett sírni, hogy csak na és az egész házat felverte... (12 éves kislány); Ö-ö akkor egy kislány egy szép szép napon odament a macskához, aki ö-ö nyugodtan aludt... (12 éves kisfiú); Biológia, földrajz, kémia, testnevelés régi polgári iskolai tanár ahol a három szak mellé még kellett egy kiegészítő szakot csinálni ez volt a testnevelés nem téefet végeztünk hanem ott kaptunk képzést latin nyelvű anatómiával... (80 éves nő);...az alakulásnál már odakerültem és attól kezdve ott dolgoztam ö-ö később ö-ö m-m untam azt a munkát amit ö-ö-ö ö-ö korábban végeztem revizornak voltam beosztva é-és-s tekintettel arra, hogy akkor az állami gazdaságoknál ö-m-m folyt a gépesítés... (90 éves férfi). A hibák előfordulási aránya sokkal kisebb a bizonytalanságokénál, és a csoportok közötti eltérések sem szignifikánsak. Száz szavanként a gyermekeknél 2,7 db, a felnőtteknél 3 db, míg az időseknél 2,3 hiba fordul elő. Az összes megakadás szintjén (itt a jobb összehasonlíthatóság érdekében kihagytuk a néma szüneteket) a gyermekeknél 12 db, a felnőtteknél 6,8 db, míg az időseknél 7,2 db jelent meg. Ezek az eredmények összhangban állnak mind a magyar, mind pedig más nyelvű szakirodalmi adatokkal (Lutz Mallard 1986; Bortfeld 2001; Gósy 2003).
7 A szórásadatok alapján megállapíthatjuk, hogy legkevésbé a gyermekek megakadásai szórnak (szórás: 4,2), a másik két csoport eredményei valamivel tágabb határok közé esnek (felnőttek: 7,832, idősek: 6,162). Összehasonlítottuk a nők és férfiak megakadásjelenségeinek megoszlását, tekintet nélkül az életkorbeli különbségekre (7. táblázat). Száz szóban a nők 27, míg a férfiak 21,3 bizonytalanságot produkáltak, ami szignifikáns eltérés (p<0,035). A hibák viszonylatában ez az arány 3,3 db (nők), illetve 2,2 db (férfiak), az összes megakadásnál (a néma szünetek nélkül) pedig 8,2 db (nők) és 7,9 db (férfiak). Itt nem találtunk szignifikáns különbséget (p<0,128; p<0,886). Tehát a nők beszédében valamivel több megakadás fordul elő, illetve adataik is nagyobb mértékben szórtak, mint a férfiakéi. 7. táblázat: A férfiak és a nők közötti különbségek (megakadás/szó) Átlag Szórás Megakadás nők férfiak nők férfiak Bizonytalanság 4,54 3,94 0,9612 1,062 Hiba 37,35 30,42 23,824 14,290 Összes 12,06 12,17 6,45 5,46 Összefoglalás A bevezetőben megfogalmazott hipotézist amely szerint az életkorral a beszéd folyamatosan változik csak részben igazoltuk. A beszéd időviszonyainak tekintetében megállapítottuk, hogy a gyermek lassabb artikulációs és beszédtempója felnőttkorra gyorsul, majd időskorra, kisebb mértékben ugyan, de újra lassul. A gyermekek és az idősek artikulációs sebessége közel esik egymáshoz, a különböző okok a gyakorlat hiánya, illetve a szervezet elöregedése hasonló eredményhez vezetnek. A megakadásjelenségek esetében kimutattuk, hogy életkortól függetlenül a problémák mindig ugyanazokon a szinteken jelentkeznek. Legnehezebb nyelvileg megfogalmazni mondandónkat, ez a fogalmi szinten megjelenő bizonytalanságokban érhető tetten. Viszonylag sok gondot okoz hozzárendelni a megfelelő nyelvi formát, ez okozza a nyelvi tervezés szintjén megfigyelhető megakadásjelenségeket. Végül nehéz összehangolni a lexikai hozzáférést és az artikulációs tervezést, ez eredményezi a hangnyújtást vagy a téves kezdést. Nem találtunk életkori különbségeket a megakadások számszerű megjelenésében mindhárom csoportnál a néma szünetek fordultak elő legnagyobb számban, majd a kitöltött szünetek, töltelékszavak, ismétlések, nyújtások és grammatikai hibák. Ezt a sorrendet más szakirodalmi adatok is alátámasztják (vö. Gósy 2003). A legtöbb néma szünetet az idősek tartották, ez, tekintve a néma szünet levegő utánpótlást biztosító funkcióját, a szervezet elhasználódásának következménye. A regisztrált megakadások döntő többsége a fogalmi szinten megjelenő bizonytalanság volt (az összes adat 87%-a), a hibák átlagosan alig 13%-ot tettek ki. Különbséget találtunk a gyermekek és a felnőttek/idősek között a megakadások szavankénti megoszlásában, a gyermekek szignifikánsan több megakadást produkálnak, mint a másik két csoport. Ennek oka egyértelműen a gyakorlottság hiánya, amit az életkor és az iskolai rendszer sajátosságai (kevés lehetőség a beszéd gyakorlására) eredményeznek. A száz szavanként megjelenő megakadások száma összefüggést mutat a korábbi magyar, illetve a nemzetközi szakirodalom adataival. A nők és a férfiak között nem találtunk különbséget az artikulációs és beszédtempó esetében, volt viszont eltérés a megakadásjelenségek esetében. A nők beszédében valamivel gyakoribbak voltak a megakadások, mint a férfiaknál.
8 A kapott eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy az életkorral a beszédprodukció és annak megakadásjelenségei inkább mennyiségi, mintsem minőségi szempontból változnak. Miután kísérletünk résztvevőinek száma és a feldolgozott spontán beszéd mennyisége viszonylag korlátozott volt, ezért az összefüggések pontosabb feltárásához még további vizsgálatok szükségesek. Irodalom Balázs, Boglárka Az időskori hangképzés jellemzői. In: Beszédkutatás 93. Szerk.: Gósy Mária. MTA Nyelvtudományi Intézet. Budapest, Bortfeld, H. S. D. Leon J. E. Bloom M. F. Schober S. E. Brennan Disfluency rate in conversation: effects of age, relationship, topic, role and gender. Language and Speech 44, pp Dell, G. S A spreading-activation theory of retrieval in sentence production. Psychological Review 93, pp Ferber, R Wie valide sind Versprechsammlungen? Bern: Peter Lang. Fox Tree, J The effect of false and repetition on the processing of subsequent words in spontaneous speech. Journal of Memory and Language 34, pp Fromkin, V. A. (ed.) Errors in Linguistic Performance: Slips of the Tongue, Ear, Pen and Hand. New York: Academic Press. Goldman Eisler, F Psycholinguistics. New York: Academic Press. Gósy, Mária A beszédszünetek kettős funkciója. In: Beszédkutatás Szerk.: Gósy Mária. MTA Nyelvtudományi Intézet. Budapest, Gósy, Mária Megakadásjelenségek eredete a spontán beszéd tervezési folyamataiban. Nyr. 126:2, Gósy, Mária A spontán beszédben előforduló megakadásjelenségek gyakorisága és összefüggései. Nyr. 127:3. Levelt, W. J. M Speaking. From Intention to Articulation. Cambridge, Massachusetts: MIT Press. Lutz, K. C. Mallard, A. R Disfluencies and rate od speech in young adult nonstutterers. Journal of Fluency Disorders 11, pp Stemberger, J. P Speech errors in early child language production. Journal of Memory and Language 28, pp Szende, Tamás A beszédfolyamat alaptényezői. Akadémiai Kiadó. Budapest. Ez a tanulmány az OTKA T támogatásával készült.
9 Függelék A beszéd megakadásjelenségeinek kutatása a fonetika és a pszicholingvisztika határterületére esik. A beszédprodukcióban jelentkező olyan tényezőket vizsgálja (megakadások), melyek megtörik a beszéd folyamatosságát, és nem tartalmaznak kiegészítő információkat a közlés tartalmát illetően. Ezek a megakadásjelenségek a beszédprodukciós folyamat bármely pontján létrejöhetnek, a gondolat megfogalmazásától kezdve egészen az artikulációs kivitelezés szintjéig. E jelenségek vizsgálatának jelentőségét egyrészről az egészséges, illetve problémákkal küszködő (afáziás, dadogó stb.) személyek beszédprodukciós folyamatainak megismerése adja, másrészről pedig a konkrét gyakorlati alkalmazások pl. spontánbeszéd-korpuszok tisztítása fontossága. A jelen tanulmány spontánbeszéd-korpusz alapján elemzi a megakadásjelenségek életkori változásait. A fő kérdésfelvetés az, hogy az életkor növekedésével gyermekkortól időskorig hogyan változnak minőségi és mennyiségi szempontból a beszédben jelentkező megakadások. Ilyen vizsgálat magyar nyelvi anyagon eddig még nem történt. A módszer választását (a spontánbeszéd-korpusz elemzése) az indokolta, hogy a megakadásjelenségek döntő többsége (szünetek, nyújtások, ismétlések stb.) csak így vizsgálható, illetve az, hogy igen nehéz feladat gyűjtött korpuszt létrehozni korcsoportbontásban. A kapott eredmények (különös tekintettel arra, hogy ez az első vizsgálat, amely életkori bontásban elemzi a magakadásokat) mindenképpen alapot adnak a további kutatásokhoz, a kapott adatok egy része pedig korrelál a korábbi (hazai és nemzetközi) szakirodalom eredményeivel. Mivel a feldolgozott anyag mennyisége, illetve a résztvevők száma korlátozott volt a kapott eredmények számos további kérdést vetnek fel. Ezek közül talán a legfontosabb, hogyan jeleníthetők meg egy ilyen összesítő vizsgálatban a beszélők közötti igen jelentős egyéni különbségek. Ez fokozottan vonatkozik az idősek csoportjára, ahol az egyéni adottságok mellett az eltérő életpálya is erősen hatott a beszédprodukció minőségére és a megakadásjelenségek minőségi és mennyiségi előfordulására. A másik kérdés a gyermekek beszédének vizsgálatában jelentkezik miután a spontán beszéd gyűjtése gyermekektől elég sok nehézségbe ütközik, ezért irányított spontán beszédet (képleírás) dolgoztunk fel, ennek elméletileg lehetnek hatásai a beszédsebességre vagy a megakadásokra. Végül az is felvethető, hogyan befolyásolja az eredmények minőségi és mennyiségi jellemzőit a beszélők számának és a feldolgozott beszédanyagnak a növelése.
a munkaerőpiac számos szegmensében egyaránt szükségszerű a használata (Szabó
Szakmai és kommunikációs kompetencia a spontán beszédben Erdős Klaudia Nyelvtudományi Doktori Iskola Alkalmazott nyelvészet program ELTE BTK Bevezetés Kompetencia = alkalmasság, hozzáértés Latin competo
RészletesebbenFordítók megakadásjelenségeinek vizsgálata páros fordítási helyzetben Lesznyák Márta Bakti Mária
Fordítók megakadásjelenségeinek vizsgálata páros fordítási helyzetben Lesznyák Márta Bakti Mária 1. Bevezetés Kutatásunk célja az volt, hogy a páros fordítási feladat elvégzése során a fordítók beszédprodukciójában
RészletesebbenÓvodás és kisiskolás gyermekek interpretált beszédének vizsgálata
X. Alkalmazott Nyelvészeti Doktoranduszkonferencia 2016. február 5.. Óvodás és kisiskolás gyermekek interpretált beszédének vizsgálata Vakula Tímea ELTE BTK NyDI, III. évf. Bevezetés a beszélt nyelv feldolgozásának
RészletesebbenNormál és fordított irányú spontán beszéd
Tamás Dóra Zsófia 75 Normál és fordított irányú spontán beszéd Összevetés a megakadások tükrében 1. B e v e z e t é s. Minden nyelv variációkban létezik. Vizsgálhatunk egy nyelvet területi vagy a szociológiai
RészletesebbenTartalom-visszamondások szerveződése felolvasás után
Tartalom-visszamondások szerveződése felolvasás után Kanyó Réka Nyelvtudományi Doktori Iskola Témavezető: Prof. Dr. Gósy Mária VII. Alkalmazott Nyelvészeti Doktoranduszkonferencia 2013. február 1. Bevezetés
RészletesebbenGÓSY MÁRIA: A SPONTÁN BESZÉDBEN ELŐFORDULÓ MEGAKADÁSJELENSÉGEK GYAKORISÁGA ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI
GÓSY MÁRIA: A SPONTÁN BESZÉDBEN ELŐFORDULÓ MEGAKADÁSJELENSÉGEK GYAKORISÁGA ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI Bevezetés A beszéd közben tapasztalható megakadásokat általában úgy definiálják, hogy azok a folyamatos beszédet
RészletesebbenAfáziás betegek spontán beszédében előforduló megakadásjelenségek
100 Afáziás betegek spontán beszédében előforduló megakadásjelenségek Györfi Annamária 1. Bevezetés Az emberre egyik legjellemzőbb tevékenységet, a beszédprodukciót és ennek folyamatát (folyamatait) a
RészletesebbenA spontán beszéd egyes jellemzői különböző felnőtt korcsoportokban
A spontán beszéd egyes jellemzői különböző felnőtt korcsoportokban Tatár Zoltán ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola tatarkan@freemail.hu Kivonat: Korábbi kutatások gyakran foglalkoznak év alatti, illetve
RészletesebbenA spontán beszéd kísérőjelenségei
2013. április 25. A spontán beszéd kísérőjelenségei Neuberger Tilda Fonetikai Osztály A beszéd antropofonikus elmélete A beszéd biológiai alapja: azonos hangképző apparátus (Laver 1994) Elsődlegesen nem
RészletesebbenSzakmai és kommunikatív kompetencia a spontán beszédben
Szakmai és kommunikatív kompetencia a spontán beszédben Erdős Klaudia ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola erdosklaudia@gmail.com Kivonat: Tanulmányunkban a hétköznapi életben fontos szerepet játszó
RészletesebbenDoktori értekezés tézisei EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR
Doktori értekezés tézisei EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR Nyelvtudományi Doktori Iskola vezető Prof. Dr. Bańczerowski Janusz DSc, egyetemi tanár Magyar Nyelvészeti Doktori Program
RészletesebbenBóna Judit 6 13 éves iskolások megakadásai különböző beszédtípusokban
Bóna Judit 6 13 éves iskolások megakadásai különböző beszédtípusokban 1. Bevezetés A beszédtervezési folyamatok rejtett működéséről a megakadásjelenségek segítségével kaphatunk képet, amelyek a spontán
RészletesebbenNemcsak a húszéveseké a világ! Kommunikációs gyakorlatok hatvanon túl
Nemcsak a húszéveseké a világ! Kommunikációs gyakorlatok hatvanon túl Berta Zsófia Pákozdi Melinda A kommunikáció Communicatio gondolatok közlése, közzététele Roman Jakobson modellje a kommunikációs tényezőkről
RészletesebbenMagánhangzónyújtások a gyermeknyelvben
VI. Alkalmazott Nyelvészeti Doktoranduszkonferencia Magánhangzónyújtások a gyermeknyelvben Deme Andrea ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskola 2012. február 3. A magánhangzók időtartamát meghatározó tényezők
RészletesebbenTÁJNYELV, KÖZNYELV, BESZÉLŐK
ANYANYELVÁPOLÓK SZÖVETSÉGE TÁJNYELV, KÖZNYELV, BESZÉLŐK Magyar Nyelv Napja 2014. november 13. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézet Az emberi méltóságnak elemi feltétele az, hogy az ember azonos lehessen
Részletesebben5. A hezitációs jelenségek vizsgálata kisiskolás gyermekek spontán beszédében *
5. A hezitációs jelenségek vizsgálata kisiskolás gyermekek spontán beszédében * 5.1. Hezitációs jelenségek kisiskolás gyermekek spontán beszédében A hazai és nemzetközi beszédkutatás döntő többsége az
RészletesebbenHogyan hat az alkohol a spontán beszédre?
Hogyan hat az alkohol a spontán beszédre? 81 Gyarmathy Dorottya 1. Bevezetés A spontán beszéd folyamatossága számos külső és belső tényezőtől függ. A beszéd szerkesztettségét, a megnyilatkozások virtuális
RészletesebbenMegakadásjelenségek 90 évesek spontán beszédében
TANULMÁNYOK VAKULA TÍMEA 1 BÓNA JUDIT 2 1 ELTE BTK Alkalmazott Nyelvészeti Doktori Program, 2 ELTE BTK Fonetikai Tanszék vakula.timi@gmail.com, bona.judit@btk.elte.hu Megakadásjelenségek 90 évesek spontán
RészletesebbenBeszédtervezési folyamatok az életkor és a beszédstílus függvényében *
332 Bóna Judit Beszédtervezési folyamatok az életkor és a beszédstílus függvényében * Bevezetés Az életkor elırehaladtával a nyelvhasználatunk és egyben beszédünk folyamatosan változik. A hormonális hatásoknak,
RészletesebbenNEUBERGER TILDA ÉLETKOR-SPECIFIKUS SAJÁTOSSÁGOK A SPONTÁN BESZÉD FEJLŐDÉSÉBEN
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ NEUBERGER TILDA ÉLETKOR-SPECIFIKUS SAJÁTOSSÁGOK A SPONTÁN BESZÉD FEJLŐDÉSÉBEN Nyelvtudományi Doktori Iskola vezető: Prof. Dr.
RészletesebbenKONDACS FLÓRA: AZ ÓVODÁSOK
KONDACS FLÓRA: AZ ÓVODÁSOK MEGNYILATKOZÁSAIRÓL AZ IZÉ KAPCSÁN SZTE Nyelvtudományi Doktori Iskola Elméleti Nyelvészet Alprogram XI. Alkalmazott Nyelvészeti Doktoranduszkonferencia, 2017. február 3. DE MI
RészletesebbenMAGYAR NYELVR. A spontán beszédben elforduló megakadásjelenségek gyakorisága és összefüggései * 127. ÉVF. * JÚLIUS SZEPTEMBER * 3.
MAGYAR NYELVR 127. ÉVF. * 2003. JÚLIUS SZEPTEMBER * 3. SZÁM A spontán beszédben elforduló megakadásjelenségek gyakorisága és összefüggései * Bevezetés A beszéd közben tapasztalható megakadásokat általában
RészletesebbenA deixis megjelenési formái a prozódiában
A deixis megjelenési formái a prozódiában Erdős Klaudia ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola Bevezetés - deixis A deixis fogalma - ógör. deiktikos mutatás - megnyilatkozás körülményeire mutat Típusok
RészletesebbenBeszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete
Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Kutatás, alkalmazás, gyakorlat A tudományos kutatás célja: kérdések megfogalmazása és válaszok keresése
RészletesebbenMAGYAR NYELVŐR. Beszédfolyamatok monitorozása. 1. Bevezetés
Gósy Mária Bóna Judit: Beszédfolyamatok monitorozása 393 MAGYAR NYELVŐR 135. ÉVF. * 2011. OKTÓBER DECEMBER * 4. SZÁM Beszédfolyamatok monitorozása 1. Bevezetés Kísérleti eredmények és tapasztalati tények
RészletesebbenA nyelvtudomány műhelyéből
A nyelvtudomány műhelyéből Különböző beszédtípusok temporális sajátosságai az életkor és a nem függvényében * Az életkor előrehaladtával bekövetkező számos beszédbeli változás közül a legtöbben a beszédtempó
RészletesebbenA HANGOK TANÁTÓL A BESZÉDTECHNOLÓGIÁIG. Gósy Mária. MTA Nyelvtudományi Intézet, Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium
A HANGOK TANÁTÓL A BESZÉDTECHNOLÓGIÁIG Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézet, Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium beszédzavarok beszédtechnika beszélő felismerése fonológia fonetika alkalmazott fonetika
RészletesebbenBeszédtervezési és önellenőrzési folyamatok kilencéves gyermekeknél. Horváth Viktória MTA Nyelvtudományi Intézet
Beszédtervezési és önellenőrzési folyamatok kilencéves gyermekeknél Horváth Viktória MTA Nyelvtudományi Intézet Bevezetés A beszéd aktuális kivitelezésével egyidőben a beszélő már a közlés folytatásán
RészletesebbenNeuBERGER. BESZÉD KuTATÁS AlKAlMAZÁS A SPONTÁN BESZÉD SAJÁTOSSÁGAI GYERMEKKORBAN
NeuBERGER Tilda BESZÉD KuTATÁS AlKAlMAZÁS A SPONTÁN BESZÉD SAJÁTOSSÁGAI GYERMEKKORBAN Neuberger Tilda A SPONTÁN BESZÉD SAJÁTOSSÁGAI GYERMEKKORBAN Beszéd Kutatás Alkalmazás Neuberger Tilda A SPONTÁN BESZÉD
RészletesebbenRetrospektív interjúk a szinkrontolmácsolás kutatásában
Retrospektív interjúk a szinkrontolmácsolás kutatásában Bakti Mária SZTE JGYPK Angol Tanszék ELTE BTK Fordítástudományi Doktori Iskola bakti@jgypk.u-szeged.hu Kivonat Jelen vizsgálat retrospektív interjúk
RészletesebbenA beszédszünetek és hezitációk vizsgálata a szinkrontolmácsok célnyelvi beszédprodukciójában
PhD értekezés tézisei Tóth Andrea A beszédszünetek és hezitációk vizsgálata a szinkrontolmácsok célnyelvi beszédprodukciójában Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola Fordítástudományi
RészletesebbenEötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar ÉLETKOR-SPECIFIKUS SAJÁTOSSÁGOK A SPONTÁN BESZÉD FEJLŐDÉSÉBEN
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ NEUBERGER TILDA ÉLETKOR-SPECIFIKUS SAJÁTOSSÁGOK A SPONTÁN BESZÉD FEJLŐDÉSÉBEN Nyelvtudományi Doktori Iskola vezető: Prof. Dr.
RészletesebbenMondd meg, mit hallasz, és megmondom, ki vagy
Mondd meg, mit hallasz, és megmondom, ki vagy Mády Katalin MTA Nyelvtudományi Intézet 2013. április 25. Mády (mady.katalin@nytud.hu) Mmmh ém kv 2013. április 25. 1 / 16 Nyelvi innova cio Lehet Nyugatina
RészletesebbenA szegénység fogalmának megjelenése a magyar online médiában
A szegénység fogalmának megjelenése a magyar online médiában Tartalomelemzés 2000 január és 2015 március között megjelent cikkek alapján Bevezetés Elemzésünk célja, hogy áttekintő képet adjunk a szegénység
RészletesebbenA magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel
A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel Friss országos adatok a kerékpárhasználatról 2010. tavaszától a Magyar Kerékpárosklub háromhavonta országos reprezentatív adatokat fog
RészletesebbenA nyelvi változás beszédjelenségeinek vizsgálata
FIATAL KUTATÓI PÁLYÁZAT MTA Nyelvtudományi Intézet Fonetikai Osztálya 1. A kutatás előzményei A nyelvi változás beszédjelenségeinek vizsgálata Kutatási terv Auszmann Anita A nyelvészeti kutatások időről
RészletesebbenAlba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 22. hullám Nyaralási tervek 201. július 03. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu 1 A kutatás háttere
RészletesebbenDoktori értekezés tézisei
Doktori értekezés tézisei EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR Nyelvtudományi Doktori Iskola Vezető: Dr. Tolcsvai Nagy Gábor DSc Alkalmazott Nyelvészet Doktori Program Vezető: Dr. Gósy
RészletesebbenFogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban
Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based
RészletesebbenSzülőcsoport. Mondom és. Hallgatom a magamét..
Szülőcsoport Mondom és Hallgatom a magamét.. Az elsődleges tünetek alkotják a dadogás magját hangok, szótagok, szavak gyakori ismétlődése hangok megnyújtása csendes vagy hangzó blokádok Gyerekeknél
RészletesebbenHoffmann Ildikó Langue, parole, mémoire
Hoffmann Ildikó Langue, parole, mémoire Valamikor 98 tavaszán, mikor a roskadásig telt könyvespolc egy szabad szegletében felhalmozódott papírkupacok hegyein próbáltunk úrrá lenni, a rendezkedés közben
RészletesebbenA mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység
RészletesebbenA nyelvelsajátítás tipikus menete
A nyelvelsajátítás tipikus menete Az emberek közötti alapvető kommunikációs csatorna a beszéd, azonban senki sem születik ennek kialakult változatával. Életünk folyamán fokozatosan alakul ki genetikai
RészletesebbenTEMPORÁLIS SZERVEZŐDÉS KILENCÉVES GYERMEKEK SPONTÁN BESZÉDÉBEN. Horváth Viktória
144 TEMPORÁLIS SZERVEZŐDÉS KILENCÉVES GYERMEKEK SPONTÁN BESZÉDÉBEN Horváth Viktória Bevezetés A beszélő életkora nagymértékben befolyásolja a beszéd számos jellemzőjét. A beszéd tervezése és artikulációs
RészletesebbenDiszharmóniás jelenségek a szinkrontolmácsok célnyelvi beszédprodukciójában
PhD értekezés tézisei Bakti Mária Diszharmóniás jelenségek a szinkrontolmácsok célnyelvi beszédprodukciójában Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Nyelvtudományi Doktori Iskola Fordítástudományi
RészletesebbenAz énekelt magánhangzók észlelése réshangkörnyezetben
Az énekelt magánhangzók észlelése réshangkörnyezetben Deme Andrea 2011. Február 4. andrea_deme@hotmail.com Az énekelt beszéd észlelése Szinte mindennapos feladat opera tévé rádió Az énekelt hangok észlelésének
RészletesebbenA BESZÉDSZÜNETEK FONETIKAI SAJÁTOSSÁGAI A BESZÉDTÍPUS FÜGGVÉNYÉBEN. Bóna Judit
60 A BESZÉDSZÜNETEK FONETIKAI SAJÁTOSSÁGAI A BESZÉDTÍPUS FÜGGVÉNYÉBEN Bóna Judit Bevezetés A beszéd folyamatosságát gyakran szünetek és megakadásjelenségek szakítják meg. A beszédszünet egyrészt fiziológiai
RészletesebbenBESZÉDKUTATÁS 2004 NYELVBOTLÁS -KORPUSZ, TANULMÁNYOK
BESZÉDKUTATÁS 2004 NYELVBOTLÁS -KORPUSZ, TANULMÁNYOK Szerkesztette: GÓSY MÁRIA MTA Nyelvtudományi Intézet Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium Budapest 2004 Az egyes tanulmányokat szakterületi kompetenciával
RészletesebbenHallássérült középiskolások mentális lexikona a szóasszociációk tükrében
Hallássérült középiskolások mentális lexikona a szóasszociációk tükrében Szabó Ágnes ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola agnes-szabo@caesar.elte.hu Kivonat: A hallássérültek beszédére jellemző a kiejtési
RészletesebbenKözépiskolások felolvasásának időviszonyai a vizuális információ függvényében
Középiskolások felolvasásának időviszonyai a vizuális információ függvényében Kanyó Réka ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola kanyo.reka@gmail.com Kivonat: A tanulók olvasását és szövegértését vizsgáló
RészletesebbenN É Z D - H A L L D - ÉREZD- M O N D D! A Z É S Z L E L É S n o v e m b e r 1 4.
Ó V O D Á S O K É S K I S I S K O L Á S O K S Z Ó K I N C S É N E K É S N Y E L V I T U D A T O S S Á G Á N A K V I Z S G Á L A T A É S F E J L E S Z T É S I L E H E T Ő S É G E I S Z A B Ó Á G N E S E
RészletesebbenMunkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban
HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci
Részletesebben2006. szeptember 28. A BESZÉDPERCEPCI DPERCEPCIÓ. Fonetikai Osztály
2006. szeptember 28. ÖNÁLLÓSULÓ FOLYAMATOK A BESZÉDPERCEPCI DPERCEPCIÓ FEJLŐDÉSÉBEN Gósy MáriaM Fonetikai Osztály AZ ANYANYELV-ELSAJ ELSAJÁTÍTÁSRÓL Fő jellemzői: univerzális, relatíve gyors, biológiai
RészletesebbenAlba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -
Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu
RészletesebbenA lovassportban versenyzők szakágak, nemek és életkor szerinti elemzése
Bardóczky Veronika A lovassportban versenyzők szakágak, nemek és életkor szerinti elemzése 2015. március 25. Tartalom 1. Összefoglaló... 1 2. Módszertan... 2 3. Eredmények... 4 3.1. Díjlovaglás... 4 3.2.
RészletesebbenA nappali tagozatra felvett gépészmérnök és műszaki menedzser hallgatók informatikai ismeretének elemzése a Budapesti Műszaki Főiskolán
A nappali tagozatra felvett gépészmérnök és műszaki menedzser hallgatók informatikai ismeretének elemzése a Budapesti Műszaki Főiskolán Kiss Gábor BMF, Mechatronikai és Autótechnikai Intézet kiss.gabor@bgk.bmf.hu
RészletesebbenA magánhangzó-formánsok és a szubglottális rezonanciák összefüggése a spontán beszédben
A magánhangzó-formánsok és a szubglottális rezonanciák összefüggése a spontán beszédben Csapó Tamás Gábor, 1 Bárkányi Zsuzsanna, 2 Gráczi Tekla Etelka, 2 Beke András, 3 Bőhm Tamás 1,4 csapot@tmit.bme.hu
RészletesebbenAbban a farmerba nem mehetsz színházba. A (bvn) variabilitásának vizsgálata a BUSZI tesz9eladataiban
Abban a farmerba nem mehetsz színházba. A (bvn) variabilitásának vizsgálata a BUSZI tesz9eladataiban Mátyus Kinga, Bokor Julianna IV. AlkalmazoD NyelvészeG Doktorandusz Konferencia Budapest, 2010. február
RészletesebbenSzupraszegmentális szerkezet
Szupraszegmentális szerkezet A hangzó nyelv két vetülete (ismétlés) Szegmentális szint beszédhangok, hangkapcsolatok lokális nézőpont, pillanatnyi(?) Szupraszegmentális szint (prozódia) globális nézőpont,
RészletesebbenÉS S NYELVI REPREZENTÁCI CIÓ. MTA Nyelvtudományi Intézet
BESZÉDK DKÉPZÉS ÉS S NYELVI REPREZENTÁCI CIÓ Gósy MáriaM MTA Nyelvtudományi Intézet A legtágabb értelmezés szerint a beszéd az a képesség, hogy érzéseinket és gondolatainkat másokkal jelek útján közöljük.
RészletesebbenTemporális sajátosságok 90 évesek spontán beszédében
TANULMÁNYOK Alkalmazott Nyelvtudomány XIII. évf. 1-2. szám 2013. BÓNA JUDIT VAKULA TÍMEA 1 ELTE BTK Fonetikai Tanszék, 2 ELTE BTK Alkalmazott Nyelvészeti Doktori Program bona.judit@btk.elte.hu, vakula.timi@gmail.com
RészletesebbenFigyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére
Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS
RészletesebbenMegakadásjelenségek és önkorrekciók gyermekek hangos olvasásában
BÓNA JUDIT ELTE BTK Fonetikai Tanszék bona.judit@btk.elte.hu Bóna Judit: Megakadásjelenségek és önkorrekciók gyermekek hangos olvasásában Alkalmazott Nyelvtudomány, XVI. évfolyam, 2016/2. szám doi:http://dx.doi.org/10.18460/any.2016.2.002
RészletesebbenEötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BARTHA KRISZTINA
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BARTHA KRISZTINA Kétnyelvű kisiskolás gyermekek beszédfeldolgozási folyamatai Nyelvtudományi Doktori Iskola vezetője: Prof.
Részletesebben1 Nyelv, beszéd, írás
Nyelv, beszéd, írás 1 2 3 Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 107. Nyelv, beszéd, írás Pszicholingvisztikai tanulmányok I. Szerkesztette Navracsics Judit Tinta könyvkiadó Budapest, 2010 4 Segédkönyvek
Részletesebben1. Adatok kiértékelése. 2. A feltételek megvizsgálása. 3. A hipotézis megfogalmazása
HIPOTÉZIS VIZSGÁLAT A hipotézis feltételezés egy vagy több populációról. (pl. egy gyógyszer az esetek 90%-ában hatásos; egy kezelés jelentősen megnöveli a rákos betegek túlélését). A hipotézis vizsgálat
Részletesebbengyógypedagógus, SZT Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2
Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/4. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.4.3 Köböl Erika 1 Vidákovich Tibor 2 1 gyógypedagógus, SZT Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2 egyetemi
RészletesebbenAlba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám Az iskolai közösségi szolgálat megítélése - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. június 17. Készítette:
RészletesebbenA nyelvtudomány mőhelyébıl
A nyelvtudomány mőhelyébıl A nyelvhasználati változás egy jelensége Bevezetés 1. A nyelv és a nyelvhasználat folyamatosan változik, hiszen a nyelvet használó társadalom sem állandó. Változik az adott nép
RészletesebbenHorvÁT H Viktória. BESZÉD KuTATÁS ALKALMAZÁS HEZITÁCIÓS JELENSÉGEK A MAGYAR BESZÉDBEN
HorvÁT H Viktória BESZÉD KuTATÁS ALKALMAZÁS HEZITÁCIÓS JELENSÉGEK A MAGYAR BESZÉDBEN Horváth Viktória HEZITÁCIÓS JELENSÉGEK A MAGYAR BESZÉDBEN Beszéd Kutatás Alkalmazás Horváth Viktória HEZITÁCIÓS JELENSÉGEK
RészletesebbenSZEMLE. Szemle 89. Cambridge University Press, Cambridge, 2012. 297 lap
Szemle 89 SZEMLE Kertész, András Rákosi, Csilla, Data and Evidence in Linguistics (A Plausible Argumentation Model) [Adatok és evidencia a nyelvészetben (Egy plauzibilis argumentációs modell)] Cambridge
RészletesebbenA TÁRSADALMILAG FELELŐS FOGYASZTÓI MAGATARTÁS JELLEMZŐINEK VIZSGÁLATA
SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA A TÁRSADALMILAG FELELŐS FOGYASZTÓI MAGATARTÁS JELLEMZŐINEK VIZSGÁLATA DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS KOVÁCS ILDIKÓ Gödöllő 2015 A doktori
RészletesebbenA középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Francia nyelv
A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Francia nyelv A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési
RészletesebbenAz egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi
Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi szervek számára adódó konzekvenciák Tartalomjegyzék 1 Kutatási
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI
6. AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI Kovács Katalin FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2009-ben jelentős különbségek mutatkoznak a különböző társadalmi csoportok egészségi állapotában. Az egészségi állapot szoros
RészletesebbenZáróvizsga szakdolgozat. Mérési bizonytalanság meghatározásának módszertana metallográfiai vizsgálatoknál. Kivonat
Záróvizsga szakdolgozat Mérési bizonytalanság meghatározásának módszertana metallográfiai vizsgálatoknál Kivonat Csali-Kovács Krisztina Minőségirányítási szakirány 2006 1 1. Bevezetés 1.1. A dolgozat célja
RészletesebbenHallásalapú és vizuális alapú közlések vizsgálata 3 7. osztályos korban
Bóna Judit DOI: 10.21030/anyp.2016.4.1 Hallásalapú és vizuális alapú közlések vizsgálata 3 7. osztályos korban A tanulmány azt vizsgálja, hogy milyen különbségek mutathatók ki a hallásalapú és a vizuális
RészletesebbenMegakadásjelenségek és a néma szünetek kategóriák összefüggései
XI/2. ELTE BTK Magyar nyelv és irodalom MA II. Mészáros Katalin Edit Megakadásjelenségek és a néma szünetek kategóriák összefüggései A pszicholingvisztika az ember beszélt és írott kommunikációjának Bevezetés
RészletesebbenJELENTÉS AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM ÉVI JELENTKEZÉSI ÉS FELVÉTELI ADATAIRÓL
JELENTÉS AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM 217. ÉVI JELENTKEZÉSI ÉS FELVÉTELI ADATAIRÓL ELTE Rektori Kabinet Minőségügyi Iroda 217. november TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. Országos adatok...
RészletesebbenFelpattanó zárhangok idõszerkezete dadogó és nem dadogó beszédben
MTA Nyelvtudományi Intézet Felpattanó zárhangok idõszerkezete dadogó és nem dadogó beszédben NEUBERGER TILDA neuberger.tilda@nytud.mta.hu Absztrakt A jelen kutatásban a felpattanó zárhangok idõszerkezetét
RészletesebbenHEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Egészséges társadalom helyzetkép a magyar népesség egészségi állapotáról
HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Egészséges társadalom helyzetkép a magyar népesség egészségi állapotáról Készült a vas megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. megbízásából, a Healthy
RészletesebbenA kutatás folyamán vizsgált, egyes kiemelt jelentőségű változók részletes
A minta...3 1. sz. táblázat: Az elemzésbe bekerült személyek megoszlása kor és nem szerint...3 2. sz. táblázat: Az elemzésbe bekerült személyek eloszlása lakhely (körzet) szerint...3 A kutatás folyamán
RészletesebbenBeszédhiba és beszédfeldolgozás
Beszédhiba és beszédfeldolgozás Gósy Mária MTA - ELTE Mi a beszéd? A gondolat kifejeződése, informáci ció,, verbális gesztus, artikuláci ciós s mozgássorozat, akusztikai hullámforma, mechanikus rezgés,
RészletesebbenNYELVHASZNÁLAT: BESZÉDPRODUKCIÓ
NYELVHASZNÁLAT: BESZÉDPRODUKCIÓ nehéz vizsgálni nehéz olyan vizsgálatokat tervezni, amelyek a folyamatokra világítanak rá A produkció automatikus: impossible to think in the middle of a word, shall I say
RészletesebbenKUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG
Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros
Részletesebben11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot
11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata
RészletesebbenOktatói Munka Hallgatói Véleményezésének eredményei 2017/18. tanév őszi félév
Oktatói Munka Hallgatói Véleményezésének eredményei 217/18. tanév őszi félév Az Eszterházy Károly Egyetem Szenátusa a 217. november 29-i ülésén elfogadta az új Oktatói, Kutatói Teljesítményértékelő Rendszert
RészletesebbenA családi háttér és az iskolai utak eltérései
13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.
RészletesebbenAz állományon belüli és kívüli hőmérséklet különbség alakulása a nappali órákban a koronatér fölötti térben május és október közötti időszak során
Eredmények Részletes jelentésünkben a 2005-ös év adatait dolgoztuk fel. Természetesen a korábbi évek adatait is feldolgoztuk, de a terjedelmi korlátok miatt csak egy évet részletezünk. A tárgyévben az
RészletesebbenDr. Kozma Gábor rektor, Gál Ferenc Főiskola. Dr. Thékes István ERASMUS koordinátor, Gál Ferenc Főiskola
Dr. Kozma Gábor rektor, Gál Ferenc Főiskola Dr. Thékes István ERASMUS koordinátor, Gál Ferenc Főiskola Az oktatói részvétel hatása az ERASMUS+ mobilitási program eredményességére, a nemzetköziesítésre
RészletesebbenÖnnek hány gyermeke van? Bevallott és elfelejtett gyermekek egyazon adatfelvételen belül 3-12 év távlatában
Önnek hány gyermeke van? Bevallott és elfelejtett gyermekek egyazon adatfelvételen belül 3-12 év távlatában Makay Zsuzsanna Fókuszban a család konferencia, Pécs, 2015. május 14-15. Bevezetés Statisztikai
RészletesebbenFélidőben félsiker Részleges eredmények a kutatásalapú kémiatanulás terén
Félidőben félsiker Részleges eredmények a kutatásalapú kémiatanulás terén Szalay Luca 1, Tóth Zoltán 2, Kiss Edina 3 MTA-ELTE Kutatásalapú Kémiatanítás Kutatócsoport 1 ELTE, Kémiai Intézet, luca@caesar.elte.hu
RészletesebbenHallható-e a szemkontaktus egy percepciós vizsgálat eredményei
TANULMÁNYOK BARRA MÁRIA Barra Kommunikációs Intézet barra@barra.hu Hallható-e a szemkontaktus egy percepciós vizsgálat eredményei Possible connections between eye-contact and speech were examined in a
RészletesebbenDiszharmóniás jelenségek a beszédben
Diszharmóniás jelenségek a beszédben DISZHARMÓNIÁS JELENSÉGEK A BESZÉDBEN Szerkesztette Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézet Budapest 2015 Az egyes tanulmányokat szakterületi kompetenciával rendelkező
Részletesebben[Biomatematika 2] Orvosi biometria
[Biomatematika 2] Orvosi biometria 2016.02.29. A statisztika típusai Leíró jellegű statisztika: összegzi egy adathalmaz jellemzőit. A középértéket jelemzi (medián, módus, átlag) Az adatok változékonyságát
RészletesebbenNemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében
Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei
RészletesebbenFIATAL KUTATÓI PÁLYÁZAT MTA Nyelvtudományi Intézet. Kutatási terv Neuberger Tilda
FIATAL KUTATÓI PÁLYÁZAT MTA Nyelvtudományi Intézet Kutatási terv Neuberger Tilda Zármássalhangzók temporális jellemzői: fonológiai különbségek realizálódása 1. A kutatás célja és tárgya A kutatás célja
RészletesebbenA gyakorlatok során pszichológiai kísérletek és tesztek kerülnek bemutatásra az észlelés, képzelet, figyelem, tanulás, emlékezés témaköreiből.
BTPS225BA-K3 - Általános pszichológia gyakorlat A gyakorlatok során pszichológiai kísérletek és tesztek kerülnek bemutatásra az észlelés, képzelet, figyelem, tanulás, emlékezés témaköreiből. 1. Varga,
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK
AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK Programvezető: Prof Dr. Rajna Péter Alprogramvezető: Prof. Dr. Kopp
RészletesebbenEötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ. Tóth Andrea
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ Tóth Andrea A BESZÉDSZÜNETEK ÉS HEZITÁCIÓK VIZSGÁLATA A SZINKRONTOLMÁCSOK CÉLNYELVI BESZÉDPRODUKCIÓJÁBAN Nyelvtudományi Doktori
Részletesebben