Szupraszegmentális szerkezet

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szupraszegmentális szerkezet"

Ágoston Bogdán
5 évvel ezelőtt
Látták:

1 Szupraszegmentális szerkezet

2 A hangzó nyelv két vetülete (ismétlés) Szegmentális szint beszédhangok, hangkapcsolatok lokális nézőpont, pillanatnyi(?) Szupraszegmentális szint (prozódia) globális nézőpont, viszonyok, folyamatváltozások, bár a beszédhangok egyes tulajdonságai alkotják, nem darabolhatók fel a hangoknak megfelelő részekre: hangsúly ( = prominencia), beszéddallam (= hanglejtés = intonáció), tempó ritmus, szünet, hangerő, hangszínezet.

3 A szegmentális és szupraszegmentális szerkezet szétválaszthatóságához 3 Markó Alexandra felvételei

4 ALAP beszéddallam/hanglejtés hangsúly hangerő tempó ritmus hangszínezet szünet

5 Beszéddallam/hanglejtés/intonáció 1. A hangszalagrezgés modulációja, a zönge alaphangja (f0) a dallam ezeknek az észleleti vetülete! nem folytonos, de folytonosnak rekonstruáljuk Jelentés! Tonális (politon) és intonációs (monoton) nyelvek 1. Tonális/politon: szegmentálisan egyező szerkezetű szavak eltérő dallammal jelentés-megkülönböztetés (lexikai különb.) 2. Monoton/intonációs: a beszéddalam jelentésmegkülönböztető szerepe a nagyobb egységek szintjén (grammatikai különb.)

6 Beszéddallam/hanglejtés/intonáció 2. Dallammenet: hanglejtés-prozodéma monoton nyelvek Kérjünk valamit./? Szereti az édességet./? Jó./? Három./? Rendben van./? Még./? Elment./? Minimális párok Hangterjedelem: Egyéni beszédsajátosság Az f0 változás kerete (= maximum-minimum) Sok tényező függvénye: nem, partner, beszédhelyzet, kulturális szokások, stb Használt (habituális) átlagos alapfrekvencia (köv. dia)

A használt (habituális) átlagos alapfrekvencia (ill.

7 Beszéddallam/hanglejtés/intonáció 2. A beszéd alapfrekvenciája és a nemek összefüggése mitől függ az f0 értéke? Eltérő eredmények különböző nyelvekre, pl: Am. ffiak testmagassága > japán ffiak testm. DE! Am. ffiak átlagos f0-ja < japán ffiak átlagos f0-ja NŐ FÉRFI Mit jelent ez? A használt (habituális) átlagos alapfrekvencia (ill. alapfrekvencia-sáv) kultúraspecifikus bár az f0-t elsősorban a testméretek (hangszalagok hossza) befolyásolják, de ezt felülírhatják a társadalmi normák és elvárások! Loveday 1981; Ohara, 1992; Yamazawa & Hollien, 1992; Muta, 1994; van Bezooijen, 1995; Yuasa, 2008

irreguláris modális falzett füttyregiszter http://newt.phys.unsw.edu.au/jw/voice.html#mechanisms Glottalizáció Irreguláris zöngeminőség (creaky) vs.

8 irreguláris modális falzett füttyregiszter Glottalizáció Irreguláris zöngeminőség (creaky) vs. normál (modal) a hangszalagrezgés irregulárissá válása Összefüggés az alapfrekvenciával (a beszélő jellemző hangterjedelme alatt) érzékelhetően megváltozik a hangszínezet, a dallamban hirtelen esésként érzékeljük egyéni beszédjellemző számos lehetséges nyelvi funkció

9 Hangerő 1. A beszéd észlelt hangossága. Amivel fizikailag összefügg: légzés, hangszalagműködés energiája. Függ: egyéni jellemzőktől, pl. habitus, érzelmek; környezeti tényezőktől: pl. társadalmi-kulturális elvárások, pragmatika, környezeti zajszint.

10 Hangerő 2. Környezeti zajszint Önmonitorozás lehetővé tétele

11 Hangsúly / szótag-prominencia egy szótagnak a környezetéhez képesti kiemelkedése Észleleti!!!! (nincs egységes produkciós fonetikai leírás) Artikulációsan-akusztikailag létrehozható: 1. a szótag mgh-jának intenzitása nagyobb (nyomatéki hangsúly) 2. a szótag mgh-jának alapfrekvenciája(!!) magasabb (dallamhangsúly) 3. a szótag mgh-jának időtartama hosszabb, minősége jobban közelíti a célkonfigurációt 4. a szótag előtt szünet. szóhangsúly: kötött (pl. magyar) vs. szabad (valójában szavanként kötött!) (pl. angol) mondathangsúly: fókusz (irtóhangsúly)

12 A hangsúly jelentés-megkülönböztető szerepe Megmondta, hogy öltözzek fel. Kicsit varrt a nagymama. Három emeletes házat építettek. Lassan menjetek fel a színpadra! Megmondta, hogy öltözzek fel. Kicsit varrt a nagymama. Háromemeletes házat építettek. Lassan menjetek fel a színpadra! Mit jelentenek a mondatok? Miknek tekinthetjük ezeket a párokat?

13 Hangsúly vs. dallam Mindkettő kialakításában szerepet játszik az f0 A hangsúly és a dallam nehezen (általában egyáltalán nem) elválaszthatók Kapsz céges Fonológiailag hangsúlyos autót? fonetikailag (dallam) kiemelkedő Valószínűleg erre vezethető vissza a közbeszédbeli megfogalmazás: a mondat végén felviszi a hangsúlyt hogyan írhatnánk le ezt a jelenséget fonetikailag helyesen? Szökőzár mint stigmatizált hanglejtésforma?

nyelvi jelek száma - nem vesszük figyelembe a szüneteket és a megakadásjelenségeket Beszédtempó

14 Tempó 1. az artikulációs működések relatív gyorsasága Artikulációs tempó az artikuláció tiszta idejére eső nyelvi jelek száma - nem vesszük figyelembe a szüneteket és a megakadásjelenségeket Beszédtempó az időegységre eső nyelvi jelek száma - a beszédidőbe beleszámítjuk a szüneteket, ill. megakadásjelenségeket mértékegységei: hang/s, szó/perc, szótag/perc, szótag/s Csak az objektív tempóé!

15 Tempó 2. Összefügg az életkorral hogyan? Gyerekek < felnőttek > idősek Összefügg a nemmel: ellentétes eredmények különböző nyelvekben mit jelent ez? Ez is kultúraspecifikus! Szubjektív (észlelt) tempó problémája: az észlelt tempó mással is összefügg, nem csak az egységnyi idő alatt ejtett nyelvi jelek számával pl. intonáció változatossága, lassulás-gyorsulás, törlések, saját beszédsebességünk. A tempó érzékelése nem objektív! (nincs általánosságban értelmezhető lassú és gyors tempó)

16 Szünet olyan kismértékben akaratlagos jelkimaradás, amely néma vagy jellel kitöltött (pl. hezitálás), de független a beszédhangok képzésétől. Mérhető szöveghiányok (objektív) vs. szünetélmény (szubj, észleleti) funkciói a produkcióban: levegő, értelmi tagolás, tervezés, önmonitorozás funkciója a percepcióban: Feldolgozás Társalgások: potenciális beszédjog-átadási, -átvételi hely

17 Beszédritmus A beszéd legalább két vagy több tényezője rendszerszerű ismétlődésének eredményeképpen jön létre Pl. hangsúly-időzítésű, szótag-időzítésű nyelvek összetett, végeredményben perceptuális jelenség az ismétlődő mintázatok észlelése nehezen vizsgálható a beszéd idő- és hangsúlyviszonyai alapján észleljük (pl. tempó, szegmentum-időtartamok, hangsúly)

18 Egyéni hangszínezet A beszélőre jellemző egyéni észleleti beszédsajátosságok. A különleges produkciós módokra jellemző sajátosságok is pl. éneklés, nyelőcsőbeszéd. Nehéz objektíven, fonetikailag megragadni, de cél lenne: kriminalisztikai fonetika (beszélői profilalkotás). Szupraszegmentális és szegmentális jellemzők is hozzájárulnak Alkati harmónia jelensége (Ohala: frequency code ) a beszédből következtetünk a testméretekre. Egyéb (szociális, pszichológiai, stb) tulajdonságokra is következtetünk belőle de nem feltétlenül helyesen!

Hasonló dokumentumok

A szupraszegmentális szerkezet

A szupraszegmentális szerkezet Szegmentális vs. szupraszegmentális Szegmentális szerkezet = a beszédhangok leírás: lokális megközelítés Szupraszegmentális/prozódia = hanglejtés + hangsúly+ tempó + ritmus