book 2010/9/9 14:36 page v #5
|
|
- Szebasztián Szekeres
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1 A MAGYAR BESZÉD beszédakusztika, beszédtechnológia, beszédinformációs rendszerek Szrkesztette: Németh Géza, Olaszy Gábor Áttekint! szerkeszt!: Gordos Géza Akadémiai Kiadó KIKNEK SZÓLNA A KÖNYV? A könyv a Budapesti M!szaki és Gazdaságtudományi Egyetem Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Beszédtechnológig és akusztikai laboratóriumainak kutatásai és fejlesztései köré épül, egyúttal kitekint a nemzetközi beszédkutatásra is (170 számozott fejezetet tartalmaz). Felöleli a beszéd fiziológiai, fonetikai, akusztikai és jelfeldolgozás témaköreit és a magyar beszéd jellemz"it mutatja be. A beszédtechnológiával foglalkozórész bemutatja a beszéd számítógépes feldolgozásának minden területét (gépi felismerés és szintézis, tömörítés, beszédmódosítás, általános jelfeldolgozás. A beszédtechnológia gyakorlati alkalmazásaiból mindent bemutat, amit eddig elértek a kutatók, fejleszt"k a távközlési alkalmazásoktól az egészségügyi fejlesztéseken keresztül a vakokat kiszpolgáló rendszerekig. A Magyar beszédet ilyen aspektusból tárgyaló könyv még nem jelent meg, tehát hiányt pótol. Igénylik az egyetemek, f"iskolák, valamint minden olyan oktatási hely, ahol informatikusokat képeznek. Jó támogatást adhat távközlési fejleszt"knek és döntéshozóknak, a beszédtechnológiai fejlesztések szakembereinek, új, multimédiás távközlési szolgáltatások tervez"inek. Azonban ennél szélesebb rétegnek szeretnénk ajánlani. Segítheti a humán területek oktatását is (fonetika, beszédelemzés, nyelvészet és a beszéd kapcsolata, beszédpszichológia, egészségügyi betegségmegel"zés, tájékoztatás). Ajánljuk továbbá a középiskolások fels" tagozatának is, valamint mindenkinek, akit érdekel a témakör (pl. fizikusok, nyelvészek, rádiósok, televíziósok, filmesek, tudományos media szakemberei). Nem folyamatos olvasmánynak szánjuk, hanem lexikon szer! kézikönyvnek. Átfogó tartalma miatt hasznos információkat találhatnak a fenti szakmák m!vel"i, a mérnökökt"l a bölcsészekig. A könyv másik célja megmutatni és rögzíteni a magyar beszéd akusztikai szerkezeti képét a 21. század elején, ismertetni a beszédtechnológia, mint új, interdiszciplináris tudományág eddig elért eredményeit, problémaköreit és alkalmazásait, f"leg hazai vonatkozásban. Szakszójegyzék segíti az olvasót a köny végén. A könyvhöz rendelt honlap pedig sok olyan adatot tartalmaz, amit a könyvben a terjedelem korlátozottsága miatt nem lehet elhelyezni. A 21. század új iparága a beszédtechnológia. Ez a könyv az els" szisztematikus összefoglalás magyar nyelven a magyar beszédre vonatkozóan ebben az aspektusban. További felvilágosítás: Olaszy Gábor (olaszy@tmit.bme.hu),
2 book 2010/9/9 14:36 page v #5 Előszó Szerkesztők szerzők Rövidítések jegyzéke xv xix xxv EMBER, NYELV, BESZÉD 1. A beszéd és az információs társadalom A beszéd komplex szerkezete A beszéd körfolyamata, az emberi dialógus A nyelvi tudás szintjei Beszédformák Spontán beszéd Felolvasásos beszéd Fiziológiai, fizikai alapok A beszédképzés folyamata Gégeszintű hangképzés Az artikulációs csatorna A koartikuláció A gégeműködés és az artikulációs csatorna viszonya A hallási folyamat A fül szerkezete Jelfeldolgozás a hallórendszerben A beszéd fizikai jellemzése A rezgőmozgás, a hang keletkezése A hang terjedése a levegőben
3 book 2010/9/9 14:36 page vi #6 vi Kényszerrezgés, rezonancia Összetett rezgések A beszédjel elemzése Formáns, zörejgóc Pszichofizikai tényezők Hangosságérzékelés Tisztahangok hangosságérzékelése Összetett hangok hangosságérzékelése Hangosság és időtartam Hangmagasság-érzékelés Hangmagasságskálák Tisztahangok hangmagasságérzete Komplex hangok hangmagassága, virtuális hangmagasság Fizikai-nyelvi megfeleltetések A beszéd és az írás kapcsolata Írásrendszerek Hangjelölések Tagolási különbözőségek Az írott szöveg és a hangalak kapcsolata Hang- és szóhatárok kijelölése a beszéd hullámformáján Magyar hang-, betű- és szóstatisztika Betűstatisztika a hangalak figyelembevételével A magyar szavak eloszlásai A BESZÉD SZERKEZETI ELEMZÉSE 5. A beszéd szegmentális szerkezete A magyar beszédhangok A beszédhangok osztályozása A beszédhangok specifikus időtartamai A beszédhangok specifikus intenzitásai, hangzósság A magyar magánhangzók A magyar magánhangzók időtartamadatai A magyar mássalhangzók Zöngés zárhangok Zöngétlen zárhangok Zöngés réshangok Zöngétlen réshangok Zöngés zár-rés hangok Zöngétlen zár-rés hangok
4 book 2010/9/9 14:36 page vii #7 vii Közelítő hangok Pergőhang Nazális hangok A hangkapcsolódások típusai és szerkezeti sajátosságaik Magánhangzó-magánhangzó kapcsolódások A hiátustöltés jelensége Mássalhangzó-magánhangzó-mássalhangzó kapcsolódások Mássalhangzó-mássalhangzó kapcsolódások Kettős mássalhangzó-kapcsolódások Három elemű mássalhangzó-kapcsolatok Négyelemű mássalhangzó-kapcsolatok A koartikulációs néma fázis jelensége Szegmentális jelenségek a gége szintjén Mikrointonáció Irreguláris zöngeképzés, glottalizáció, rekedtség Suttogás A beszéd szupraszegmentális szerkezete A beszéddallam A mondatdallamok kapcsolódási rendszere A kijelentés dallamszerkezetei A kérdésformák dallamai A kiegészítendő kérdés Eldöntendő kérdések Ellenőrző kérdés Választó kérdések Befejezetlen kérdések Más modalitások dallamformái A felszólítás dallama A figyelmeztetés dallama Az óhajtás dallamformája A hangsúlyozás Hangintenzitás mondatkeretben Időszerkezeti tényezők Artikulációs sebesség Beszédtempó Szünetek Ritmus A hangszínezet BESZÉDTECHNOLÓGIA
5 book 2010/9/9 14:36 page viii #8 viii 7. A beszédtechnológia tudománya A beszéd számítógépes feldolgozása Mintavételezés, kvantálás, visszaállítás Mintavételezés Kvantálás Spektrális tulajdonságok meghatározása Fourier-sor Fourier-transzformáció Teljesítménysűrűség-függvény Ablakoló függvények Idő- és frekvenciabeli felbontás Zöngés-zöngétlen detekció Jelfeldolgozás prozódiai módosításokhoz Fonetikai alapú prozódiamódosítás Kepsztrum MFCC-paraméterek Rejtett Markov-modellek A beszéd tömörítése és átvitele Kódolási alapelvek A hullámforma kódolás Parametrikus kódolás Hibrid kódolás Adaptív differenciális, predikciós kódoló Nyílt hurkú predikciós kódoló Zárt hurkú predikciós kodoló Adatbázisok a beszédtechnológia szolgálatában Tanító adatbázisok gépi beszédfelismeréshez Tanító adatbázisok a nyelvi tartalom gépi felismeréséhez Beszédadatbázisok az akusztikai-fonetikai modell betanításához Szövegadatbázisok a nyelvi modell betanításához Beszédből készített elembázisok beszédszintézishez Hangelembázis számok felolvasásához Jó minőségű számfelolvasó hangelembázisának tervezése Logatom alapú, diád, triád hangelembázis szövegfelolvasáshoz Diád hangelembázis Triád a hangelembázisban Nagyméretű beszédadatbázisok szövegfelolvasókhoz A szintézis fő építőelemei A beszédadatbázis címkézése
6 book 2010/9/9 14:36 page ix #9 ix 8.3. Kiejtésikivétel-szótárak Oktatási, kutatási célú internetes adatbázisok A magyar hangkapcsolódások akusztikai bemutatása szavakban Mondatfajták beszédadatbázis Elektronikus kiejtési szótár IPA-jelekkel és hangidőtartamokkal A magyar formánsadatbázis Spontánbeszéd-adatbázisok A beszéd gépi észlelése és felismerése Gépi beszédészlelési feladatok A gépi beszédfelismerők osztályozása A beszéd gépi felismerésének alapjai Lényegkiemelési eljárások Normálás A tulajdonságvektorok előállítása Mintaillesztési eljárások Sablonbázisú mintaillesztés A dinamikus idővetemítés Statisztikai mintaillesztési módszerek A beszéd-szöveg átalakítás alapjai A beszédfelismerési feladat matematikai megfogalmazása Beszédfelismerés rejtett Markov-modellel Beszédhangalapú folyamatos beszédfelismerés Kontextusérzékeny beszédhangmodellek Mintaillesztési példa a Viterbi-algoritmus használatára A beszéd-szöveg átalakítás alapvető tudásforrásai Az akusztikai modellek betanítása A nyelvi modell készítése Statisztikai N-gram modellek Környezetfüggetlen nyelvtanok Zajtűrő beszédfelismerés Az átviteli csatorna hatását kompenzáló normalizációs eljárások Zajszűrő eljárások A beszélő személytől származó zajok kezelése Beszéd-nem beszéd detektálás Beszélőadaptáció Az artikulációs csatorna normalizálása Akusztikai adaptáció Akusztikai adaptáció lineáris transzformációval Maximum a posteriori adaptáció Nyelvi adaptáció
7 book 2010/9/9 14:36 page x #10 x 9.9. A prozódia szerepe a beszédfelismerésben Beszélőfelismerés Érzelemfelismerés Beszédfelismerés támogatása multimodális paraméterekkel A vizuális lényegkiemelés A vizuális és akusztikai modalitás integrálása Beszédfelismerők minősítése A beszéd gépi előállítása Kempelentől napjainkig Kötött szótáras beszédszintetizátorok Hangminőségi skála Tervezési tanácsok a jó hangminőség elérésére A kötött szótáras rendszerek tervezési folyamata Fonetikai elvű modell szám-, dátum-, időpont-, pénzösszegfelolvasáshoz Automatikus szövegfelolvasás A beszéd modellezése szintézishez Hangsúlymeghatározás a szöveg alapján Az alapfrekvencia-változásának szabály alapú modellezése A beszéddallam változatosságának statisztikai modellezése A beszéd időszerkezetének szabály alapú modellezése Komplex prozódiai modell Beszélő fej modellezése Érzelmi töltetű beszéd modellezése Az ortografikus magyar szöveg fonetikai átírásának gépi módszere A fonetikai átírás során kezelendő nyelvi jelenségek Eljárások a fonetikai átírás megállapítására Fonetikai átíró magyar nyelvre Ékezetek gépi helyreállítása Ékezetesítő eljárások A gépi szövegfelolvasók általános, elvi felépítése Formánsszintézis A MultiVox formánsszintetizátor szövegfelolvasáshoz Diád, triád hullámformák összefűzésén alapuló technológia A ProfiVox több hangú, szövegfelolvasó és fejlesztői rendszere Elemkiválasztás-alapú szövegfelolvasó A rejtett Markov-modell alapuló gépi szövegfelolvasás Érzelmes szövegfelolvasás Beszédszintetizátorok minősítése, szabványosítási javaslatok
8 book 2010/9/9 14:36 page xi #11 xi BESZÉDTECHNOLÓGIAI ALKALMAZÁSOK 11. Beszédinformációs rendszerek A beszédinformációs rendszerek fő építőelemei Emberi gépi dialógus A dialógus tervezése Az akusztikai arculat Az akusztikai arculat áttekintése Infokommunikációs szolgáltatások és az akusztikai arculat Az akusztikai arculat összetevői infokommunikációs szolgáltatásokban Az akusztikai arculatot meghatározó néhány szolgáltatás vizsgálata Példák a beszédtechnológia felhasználásának területeiről Beszédtömörítési megoldások a gyakorlatban Kódoló ajánlások A kódolók fejlődése Gépi beszédminősítés távközlési rendszerekben Hanganyag gyűjtése Szubjektív beszédminősítés Objektív beszédminősítő eljárások áttekintése Az objektív minősítő eljárás lépései Az objektív minősítő eljárások értékelése Telefonos és mobilos alkalmazások Telefonról elérhető e-levél felolvasó SMS-felolvasó vezetékes telefonra Mobiltelefonba épített SMS-felolvasó Automatikus szám szerinti tudakozó Gyógyszervonal, automatikus telefonos információs rendszer Automatikus, mobiltelefonos, helyfüggő kereső szolgáltatás Automatikus áru- és árlista-felolvasó Beszéddel vezérelt automatikus telefonközpontok Internetes alkalmazások Időjárás-előrejelzés írott szöveges és hangos modalitással Híradókereső internetes hang-videókeresés kulcsszavak alapján Szövegfelolvasás a webfordítás szinesítésére Közlekedési alkalmazások Vasútállomási utastájékoztató Diktálórendszerek
9 book 2010/9/9 14:36 page xii #12 xii Leletező beszédfelismerő Beszédtechnológia a vakok és gyengénlátók szolgálatában Képernyőolvasás Dramatizáló Hangoskönyvek Beszélő bankautomaták Navi-Speech beszélő navigátor látássérült gyalogosoknak Hallássérültek segítése beszédtechnológiával Beszédtanítás és beszédtechnológia Beszédoktató varázsdoboz Adatbázisok és modellezés Beszédoktatási módszertan a használathoz Beszédkommunikátor beszédsérültek segítésére Hallásmérés szintetikus beszéddel A Mondom-2000 beszédhallást ellenőrző eljárás Interfészek, szabványok, honlapok, programok VXML VoiceXML alkalmazásfejlesztés VoiceXML alapú alkalmazások Programozói interfész beszédtechnológiai alkalmazásokhoz (SAPI) Microsoft Speech API Java Speech API MRCP Intelligens beszédhang-időtartam mérő Glottalizáló program A könyvben szereplő honlapok beszédkutatáshoz, oktatáshoz, fejlesztésekhez, döntéshozatalhoz A beszédtechnológia jövője FÜGGELÉK A. Hangkapcsolatok A.1. CC hangkapcsolatok A.2. CCC hangkapcsolatok A.3. CCCC hangkapcsolatok A.4. CVC hangkapcsolatok spektrogramjai Hivatkozások
10 book 2010/9/9 14:36 page xiii #13 xiii Tárgymutató
Tartalomjegyzék. Rövidítések jegyzéke... EMBER, NYELV, BESZÉD. 1. A beszéd és az információs társadalom... 3
Előszó............................................................. Szerkesztők szerzők............................................... Rövidítések jegyzéke................................................
RészletesebbenA magyar beszéd. Beszédkutatás, beszédtechnológia, beszédinformációs rendszerek.
256 Könyvszemle Németh Géza Olaszy Gábor A magyar beszéd. Beszédkutatás, beszédtechnológia, beszédinformációs rendszerek. (Akadémiai Kiadó: Budapest, 2010. 708 pp.) Bodnár Ildikó Az a hétszáz oldalnál
RészletesebbenBeszédinformációs rendszerek 6. gyakorlat
Beszédinformációs rendszerek 6. gyakorlat Beszédszintetizátorok a gyakorlatban és adatbázisaik könyv 8. és 10. fejezet Olaszy Gábor, Németh Géza, Zainkó Csaba olaszy,nemeth,zainko@tmit.bme.hu 2018. őszi
RészletesebbenSzerkesztők és szerzők:
Szerkesztők szerzők Áttekintő szerkesztő: Gordos Géza (1937) a beszéd mérnöke, a műszaki indíttatású beszédkutatás vezéralakja. A Budapesti Műszaki Egyetemen (BME) szerzett híradástechnikai szakos oklevelet
RészletesebbenA HANGOK TANÁTÓL A BESZÉDTECHNOLÓGIÁIG. Gósy Mária. MTA Nyelvtudományi Intézet, Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium
A HANGOK TANÁTÓL A BESZÉDTECHNOLÓGIÁIG Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézet, Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium beszédzavarok beszédtechnika beszélő felismerése fonológia fonetika alkalmazott fonetika
RészletesebbenBeszédinformációs rendszerek
Beszédinformációs rendszerek 2005 tavasz Beszédkeltés gyakorlat (Olaszy Gábor, Kiss Géza) A beszéd biológiai rendszerek között működik. A beszéd akusztikai jele egyedi és egyéni, pillanatnyi produktum
RészletesebbenSzintetizált beszéd természetesebbé tétele
Csapó Tamás Gábor IV. évf. Szintetizált beszéd természetesebbé tétele Konzulensek: Dr. Németh Géza, Dr. Fék Márk Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Távközlési és Médiainformatikai Tanszék OTDK
RészletesebbenA beszéd. Segédlet a Kommunikáció-akusztika tanulásához
A beszéd Segédlet a Kommunikáció-akusztika tanulásához Bevezetés Nyelv: az emberi társadalom egyedei közötti kommunikáció az egyed gondolkodásának legfőbb eszköze Beszéd: a nyelv elsődleges megnyilvánulása
RészletesebbenBeszédinformációs rendszerek. 3. gyakorlat - Elemi jelfeldolgozás (a beszédjel feldolgozásának lépései)
Beszédinformációs rendszerek 3. gyakorlat - Elemi jelfeldolgozás (a beszédjel feldolgozásának lépései) 1 Beszédinformációs rendszerek Kiss Gábor, Tulics Miklós Gábriel, Tündik Máté Ákos {kiss.gabor,tulics,tundik}@tmit.bme.hu
RészletesebbenBEKE ANDRÁS, FONETIKAI OSZTÁLY BESZÉDVIZSGÁLATOK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA
BEKE ANDRÁS, FONETIKAI OSZTÁLY BESZÉDVIZSGÁLATOK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA BESZÉDTUDOMÁNY Az emberi kommunikáció egyik leggyakrabban használt eszköze a nyelv. A nyelv hangzó változta, a beszéd a nyelvi kommunikáció
RészletesebbenBeszédadatbázisok elôkészítése kutatási és fejlesztési célok hatékonyabb támogatására
Beszédadatbázisok elôkészítése kutatási és fejlesztési célok hatékonyabb támogatására NÉMETH GÉZA, OLASZY GÁBOR, BARTALIS MÁTYÁS, ZAINKÓ CSABA, FÉK MÁRK, MIHAJLIK PÉTER BME Távközlési és MédiainformatikaiTanszék
RészletesebbenBeszédtechnológia az információs esélyegyenlőség szolgálatában
Beszédtechnológia az információs esélyegyenlőség szolgálatában Németh Géza, Olaszy Gábor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Távközlési és Médiainformatikai Tanszék nemeth@tmit.bme.hu Tervezz
RészletesebbenAkusztikai mérések SztahóDávid
Akusztikai mérések SztahóDávid sztaho@tmit.bme.hu http://alpha.tmit.bme.hu/speech http://berber.tmit.bme.hu/oktatas/gyak02.ppt Tartalom Akusztikai produktum Gerjesztés típus Vokális traktus Sugárzási ellenállás
RészletesebbenBeszédinformációs rendszerek
Beszédinformációs rendszerek Beszédkeltés gyakorlat A gyakorlatot előkészítették: Dr. Olaszy Gábor Dr. Németh Géza email: [olaszy, nemeth]@tmit.bme.hu A gyakorlat anyaga Az emberi beszédkeltésről általában
RészletesebbenBESZÉDTECHNOLÓGIAI ALAPISMERETEK AZ OKTATÁSBAN. Abari Kálmán (1), Papp Zoltán (2) Összefoglaló
BSZÉDTCHNOLÓGIAI ALAPISMRTK AZ OKTATÁSBAN FOUNDATIONS OF SPCH TCHNOLOGY IN DUCATION Abari Kálmán (1), Papp Zoltán (2) (1) D, Pszichológiai Intézet, Szociál- és Munkapszichológiai Tanszék (2) D, Informatikai
RészletesebbenPRECÍZIÓS, PÁRHUZAMOS, MAGYAR BESZÉDADATBÁZIS FEJLESZTÉSE ÉS SZOLGÁLTATÁSAI. Olaszy Gábor
261 PRECÍZIÓS, PÁRHUZAMOS, MAGYAR BESZÉDADATBÁZIS FEJLESZTÉSE ÉS SZOLGÁLTATÁSAI Bevezetés A beszédkutatásban világszerte egyre nagyobb teret kapnak az előre elkészített, annotált és szegmentált beszédadatbázisok.
RészletesebbenBeszédkutatás a technológiai fejlődés tükrében. Gráczi Tekla Etelka MTA Nyelvtudományi Intézet, Fonetikai osztály
Beszédkutatás a technológiai fejlődés tükrében Gráczi Tekla Etelka MTA Nyelvtudományi Intézet, Fonetikai osztály A beszéd Beszédkutatás, fonetika Tárgya: - Beszéd képzése, artikuláció - A beszéd akusztikai
RészletesebbenHANGIDÔTARTAMOK ÉS IDÔSZERKEZETI ELEMEK A MAGYAR BESZÉDBEN
NYELVTUDOMÁNYI ÉRTEKEZÉSEK 155. sz. HANGIDÔTARTAMOK ÉS IDÔSZERKEZETI ELEMEK A MAGYAR BESZÉDBEN ÍRTA OLASZY GÁBOR A AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Megjelent a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával Sorozatszerkesztô
RészletesebbenV. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia MSZNY 2007
V. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia MSZNY 2007 Szeged, 2007. december 6-7. http://www.inf.u-szeged.hu/mszny2007 ISBN: 978-963-482-848-8 Szerkesztette: Tanács Attila és Csendes Dóra {tanacs,
RészletesebbenA beszédhang felfedezése. A hangok jelölése a fonetikában
2. témat A hangtan irányai, fajai Olvasnivaló: Bolla Kálmán: A leíró hangtan vázlata. Fejezetek a magyar leíró hangtanból. Szerk. Bolla Kálmán. Bp., 1982. 13 23. A beszédhang felfedezése a hang nem természetes
RészletesebbenA hangtan irányai, fajai Olvasnivaló: Bolla Kálmán: A leíró hangtan vázlata. Fejezetek a magyar leíró hangtanból. Szerk. Bolla Kálmán. Bp., 1982.
2. témat A hangtan irányai, fajai Olvasnivaló: Bolla Kálmán: A leíró hangtan vázlata. Fejezetek a magyar leíró hangtanból. Szerk. Bolla Kálmán. Bp., 1982. 13 23. A beszédhang felfedezése a hang nem természetes
RészletesebbenÉS S NYELVI REPREZENTÁCI CIÓ. MTA Nyelvtudományi Intézet
BESZÉDK DKÉPZÉS ÉS S NYELVI REPREZENTÁCI CIÓ Gósy MáriaM MTA Nyelvtudományi Intézet A legtágabb értelmezés szerint a beszéd az a képesség, hogy érzéseinket és gondolatainkat másokkal jelek útján közöljük.
RészletesebbenEGYÉNI ANYANYELVI NEVELÉS HALLÁSSÉRÜLT TANULÓK SZÁMÁRA. I-VIII. évfolyam
I. Általános célok, és feladatok EGYÉNI ANYANYELVI NEVELÉS HALLÁSSÉRÜLT TANULÓK SZÁMÁRA I-VIII. évfolyam A hallássérült tanulók komplex anyanyelvi képességeinek egyéni, differenciált fejlesztése az eltérő
RészletesebbenBeszédfelismerés alapú megoldások. AITIA International Zrt. Fegyó Tibor
Beszédfelismerés alapú megoldások AITIA International Zrt. Fegyó Tibor fegyo@aitia.hu www.aitia.hu AITIA Magyar tulajdonú vállalkozás Célunk: kutatás-fejlesztési eredményeink integrálása személyre szabott
RészletesebbenBevezetés a nyelvtudományba. Számítógépes nyelvészet
Bevezetés a nyelvtudományba Számítógépes nyelvészet Bevezetés számítógépes nyelvészet nyelvtechnológia: - műszaki tudomány, mely természetes nyelvű szövegek számítógépes feldolgozásával foglalkozik, az
RészletesebbenObjektív beszédminősítés
Objektív beszédminősítés Fegyó Tibor fegyo@tmit.bme.hu Beszédinformációs rendszerek -- Objektív beszédminõsítés 1 Beszédinformációs rendszerek -- Objektív beszédminõsítés 2 Bevezető kérdések Mi a [beszéd]
RészletesebbenPROFIVOX A LEGKORSZERŰBB HAZAI BESZÉDSZINTETIZÁTOR ÉS SZÖVEGFELOLVASÓ
PROFIVOX A LEGKORSZERŰBB HAZAI BESZÉDSZINTETIZÁTOR ÉS SZÖVEGFELOLVASÓ Olaszy Gábor, Németh Géza, Olaszi Péter, Kiss Géza MTA Nyelvtudományi Intézet Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Távközlési
RészletesebbenDIPLOMATERV VÁLTOZATOS PROZÓDIA MEGVALÓSÍTÁSA SZÖVEGFELOLVASÓ RENDSZEREKBEN. Készítette: CSAPÓ TAMÁS GÁBOR
DIPLOMATERV VÁLTOZATOS PROZÓDIA MEGVALÓSÍTÁSA SZÖVEGFELOLVASÓ RENDSZEREKBEN Készítette: CSAPÓ TAMÁS GÁBOR csapo@tmit.bme.hu Konzulensek: DR. NÉMETH GÉZA nemeth@tmit.bme.hu DR. FÉK MÁRK fek@tmit.bme.hu
RészletesebbenA fonetik ar ol altal aban 2014. szeptember 15.
A fonetikáról általában 2014. szeptember 15. A félévben előforduló témák: Miben más a fonetika, mint a fonológia? Artikuláció, avagy beszédprodukció. Beszédakusztika. A Praat beszédelemző szoftver használata.
RészletesebbenBeszédészlelés 1: Beszédpercepció. A beszédpercepció helye a beszédmegértési folyamatban
Beszédészlelés 1: Beszédpercepció A beszédpercepció helye a beszédmegértési folyamatban A beszéd reprezentációja Akusztikus (obj) a frekvencia és intenzitás (változása) az időben Artikulációs (obj) artikulációs
RészletesebbenBeszédhangok és spektrális jellemzésük
Beszédhangok és spektrális jellemzésük Beszédinformációs rendszerek, 2. gyakorlat Sztahó Dávid Tulics Miklós Gábriel Tündik Máté Ákos sztaho@tmit.bme.hu tulics@tmit.bme.hu tundik@tmit.bme.hu 1 1. feladat
RészletesebbenVIII. Magyar Számítógépes. Nyelvészeti Konferencia MSZNY 2011. Szerkesztette: Tanács Attila. Vincze Veronika
VIII. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia MSZNY 2011 Szerkesztette: Tanács Attila Vincze Veronika Szeged, 2011. december 1-2. http://www.inf.u-szeged.hu/mszny2011 Tartalomjegyzék I. Többnyelvuség
RészletesebbenBevezetés a nyelvtudományba. 2. Fonetika
Bevezetés a nyelvtudományba 2. Fonetika Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék Fonetika A beszédhangok tudománya: az egyes hangok jellegével és képzésével, illetve a beszédészlelés folyamatával foglalkozik
RészletesebbenMély neuronhálók alkalmazása és optimalizálása
magyar nyelv beszédfelismerési feladatokhoz 2015. január 10. Konzulens: Dr. Mihajlik Péter A megvalósítandó feladatok Irodalomkutatás Nyílt kutatási eszközök keresése, beszédfelismer rendszerek tervezése
RészletesebbenBeszél(get)ünk a számítógéppel? A beszéd mesterséges előállítása, számítógépes beszéd- és beszélőfelismerés
MARKÓ ALEXANDRA BEKE ANDRÁS Beszél(get)ünk a számítógéppel? A beszéd mesterséges előállítása, számítógépes beszéd- és beszélőfelismerés 1. Bevezetés A 21. század egyik új kutatási és alkalmazási területe
RészletesebbenA spontán beszéd kísérőjelenségei
2013. április 25. A spontán beszéd kísérőjelenségei Neuberger Tilda Fonetikai Osztály A beszéd antropofonikus elmélete A beszéd biológiai alapja: azonos hangképző apparátus (Laver 1994) Elsődlegesen nem
RészletesebbenSYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom
SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom Mai magyar nyelv - Fonetika A tantárgy típusa DF DD DS DC
RészletesebbenAbari Kálmán publikációs jegyzéke
Abari Kálmán publikációs jegyzéke Utolsó módosítás: 2017. január 22. 2016 Abari, K., & Olaszy, G. (2016). A magyar beszéd formánslenyomatai és a koartikuláció tágabb hatóköre. Beszédkutatás, 24, 89 102.
RészletesebbenBeszédadatbázisok a gépi beszédfelismerés segítésére
Beszédadatbázisok a gépi beszédfelismerés segítésére Vicsi Klára 1 Adatbázisok jelentősége A gépi beszéd és beszélő felismerési eljárások lényegében két jól elkülöníthető elméleti alapra épülnek. Az egyik
RészletesebbenBESZÉDADATBÁZISOK KÉSZÍTÉSE GÉPI BESZÉDELŐÁLLÍTÁSHOZ. Olaszy Gábor MTA Nyelvtudományi Intézet
BESZÉDADATBÁZISOK KÉSZÍTÉSE GÉPI BESZÉDELŐÁLLÍTÁSHOZ Olaszy Gábor MTA Nyelvtudományi Intézet Bevezetés A beszédadatbázis viszonylag új fogalom, a digitális beszédfeldolgozás fejlődése hívta életre. Jelen
RészletesebbenSzupraszegmentális szerkezet
Szupraszegmentális szerkezet A hangzó nyelv két vetülete (ismétlés) Szegmentális szint beszédhangok, hangkapcsolatok lokális nézőpont, pillanatnyi(?) Szupraszegmentális szint (prozódia) globális nézőpont,
RészletesebbenFolytonos paraméterű vokóder rejtett Markov-modell alapú beszédszintézisben
Folytonos paraméterű vokóder rejtett Markov-modell alapú beszédszintézisben magyar nyelvű kísérletek 12 beszélővel Csapó Tamás Gábor, Németh Géza Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Távközlési
RészletesebbenFonetika. Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 2. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Fonetika Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 2. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1 FONETIKA Akusztikai - hangzás Artikulációs - képzés Hangok elsajátítása gyerekkorban Hallás Képzés
RészletesebbenTDK dolgozat. Szintetizált beszéd természetesebbé tétele. Készítette: Csapó Tamás Gábor Konzulensek:
Szintetizált beszéd természetesebbé tétele TDK dolgozat Készítette: Csapó Tamás Gábor csapszi@sch.bme.hu Konzulensek: Dr. Németh Géza nemeth@tmit.bme.hu Dr. Fék Márk fek@tmit.bme.hu 2006. október TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenObjektív beszédminısítés
Objektív beszédminısítés Fegyó Tibor fegyo@tmit.bme.hu Beszédinformációs rendszerek -- Objektív beszédminõsítés 1 Bevezetı kérdések Mi a [beszéd] minıség [a beszédkommunikációban]? Mi befolyásolja a minıséget?
RészletesebbenGenerációváltás a beszédszintézisben
Generációváltás a beszédszintézisben FÉK MÁRK, PESTI PÉTER, NÉMETH GÉZA, ZAINKÓ CSABA {fek,nemeth, zainko}@tmit.bme.hu, pesti@alpha.tmit.bme.hu BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Kulcsszavak:
RészletesebbenTóth Bálint, Németh Géza Rejtett Markov-modell alapú mesterséges beszédkeltés magyar nyelven 2
A Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület folyóirata Tartalom BESZÉDTECHNOLÓGIÁK 1 Tóth Bálint, Németh Géza Rejtett Markov-modell alapú mesterséges beszédkeltés magyar nyelven 2 Csapó Tamás Gábor,
RészletesebbenBevezetés a nyelvtudományba Fonetika
Bevezetés a nyelvtudományba Fonetika Beszéd - két vagy több ember között zajlik - a nyelvhasználat hangzó formája - két része van: - beszédprodukció - beszédfeldolgozás - tanulmányozásához szükséges: -
RészletesebbenBeszédhiba és beszédfeldolgozás
Beszédhiba és beszédfeldolgozás Gósy Mária MTA - ELTE Mi a beszéd? A gondolat kifejeződése, informáci ció,, verbális gesztus, artikuláci ciós s mozgássorozat, akusztikai hullámforma, mechanikus rezgés,
RészletesebbenÉRZÉKELŐK ÉS BEAVATKOZÓK I. 0. TANTÁRGY ISMERTETŐ
ÉRZÉKELŐK ÉS BEAVATKOZÓK I. 0. TANTÁRGY ISMERTETŐ Dr. Soumelidis Alexandros 2018.09.06. BME KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR 32708-2/2017/INTFIN SZÁMÚ EMMI ÁLTAL TÁMOGATOTT TANANYAG A tárgy célja
RészletesebbenA gépi beszéd-előállítás természetességének növelése rejtett Markov-modell alapú szövegfelolvasó rendszerben
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Távközlési és Médiainformatikai Tanszék A gépi beszéd-előállítás természetességének növelése rejtett Markov-modell alapú
RészletesebbenMagyar nyelvû, kötött témájú korpusz-alapú beszédszintézis és a kötetlenség felé vezetô út vizsgálata
Magyar nyelvû, kötött témájú korpusz-alapú beszédszintézis és a kötetlenség felé vezetô út vizsgálata ZAINKÓ CSABA BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszék zainko@tmit.bme.hu Lektorált Kulcsszavak:
RészletesebbenBeszédfelismerés. Benk Erika
Beszédfelismerés Benk Erika Tartalom Történelmi áttekintő Miért nehéz a beszédfelismerés? A felismerők képességeinek csoportosítási szempontjai Jelenlegi alkalmazások Felismerési megközelítések Előfeldolgozási
RészletesebbenAudiovizuális beszédfelismerés és beszédszintézis. PhD értekezés tézisei. Czap László. Tudományos vezetők: Dr. Gordos Géza Dr. Vicsi Klára 2004.
Audiovizuális beszédfelismerés és beszédszintézis PhD értekezés tézisei Czap László Tudományos vezetők: Dr. Gordos Géza Dr. Vicsi Klára Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Távközlési és Médiainformatikai
RészletesebbenEGYÉNI ANYANYELVI NEVELÉS. I-VIII. évfolyam
EGYÉNI ANYANYELVI NEVELÉS I-VIII. évfolyam ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK: Az Egyéni anyanyelvi nevelés a tanulók egyéni adottságaitól függően valamennyi évfolyamon egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni ütemben
RészletesebbenA hallás és a beszédpercepció
A hallás és a beszédpercepció A beszédészlelés/beszédpercepció A hangingerek átalakítása -- nyelvi jelek elérése, azaz nyelvi észlelés. Artikulációs fonetika Pszicholingvisztika Akusztikus fonetika Percepciós
RészletesebbenProzódiai információ felhasználása a beszédfelismerés hatékonyságának növelésére
Prozódiai információ felhasználása a beszédfelismerés hatékonyságának növelésére SZASZÁK GYÖRGY, VICSI KLÁRA BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszék {szaszak, vicsi}@tmit.bme.hu Lektorált Kulcsszavak:
Részletesebben1 OLASZY GÁBOR MÁSSALHANGZÓ-KAPCSOLÓDÁSOK A MAGYAR BESZÉDBEN
1 OLASZY GÁBOR MÁSSALHANGZÓ-KAPCSOLÓDÁSOK A MAGYAR BESZÉDBEN 2 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ 72. OLASZY GÁBOR MÁSSALHANGZÓ-KAPCSOLÓDÁSOK A MAGYAR BESZÉDBEN TINTA KÖNYVKIADÓ BUDAPEST, 2007
RészletesebbenA fonetika oktatása Európában
Nyelv és iskola A fonetika oktatása Európában 1991 óta Európában ersödik az együttmködés a fonetika és a beszéd más tudományainak oktatása területén. Ez a fejldés jelents mértékben az Európai Uniónak köszönhet,
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. TARTALOMJEGYZÉK...vii ELŐSZÓ... xiii BEVEZETÉS A lágy számításról A könyv célkitűzése és felépítése...
TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...vii ELŐSZÓ... xiii BEVEZETÉS...1 1. A lágy számításról...2 2. A könyv célkitűzése és felépítése...6 AZ ÖSSZETEVŐ LÁGY RENDSZEREK...9 I. BEVEZETÉS...10 3. Az összetevő
RészletesebbenTartalomjegyzék. Előszó... xi. 1. Bevezetés... 1. 2. Mechanikai, elektromos és logikai jellemzők... 13
Előszó... xi 1. Bevezetés... 1 1.1. Fogalmak, definíciók... 1 1.1.1. Mintapéldák... 2 1.1.1.1. Mechanikus kapcsoló illesztése... 2 1.1.1.2. Nyomtató illesztése... 3 1.1.1.3. Katódsugárcsöves kijelző (CRT)
RészletesebbenFonetikai Osztály Jelentés a 2013-as évről és terv
Fonetikai Osztály Jelentés a 2013-as évről és terv I. fejezet (Az osztály fő feladatai 2013-ban) A Fonetikai Osztály tervezte a BEA spontánbeszéd-adatbázis fejlesztését, bővítését, harminc újabb adatközlő
RészletesebbenA BESZÉD ARTIKULÁCIÓS SZINTÉZISE AZ ELTE FüNETIKAI TANSZÉKÉN. Szűcs László Eötvös Loránd Tudományegyetem Fonetikai Tanszék
A BESZÉD ARTIKULÁCIÓS SZINTÉZISE AZ ELTE FüNETIKAI TANSZÉKÉN Szűcs László Eötvös Loránd Tudományegyetem Fonetikai Tanszék A beszéd fiziológiai folyamatainak megismerésére irányuló tudományos érdeklődés
RészletesebbenBeszédképzés és nyelvi reprezentáció ábra A beszédprodukció és a beszédfeldolgozás folyamatának képi szemléltetése
Beszédképzés és nyelvi reprezentáció 289 egyéni ismerethalmaznak a nyelvre vonatkozó jeleit és funkcióit tartalmazza. Enélkül a beszédfeldolgozás nem valósulhat meg. A nyelvi mentális reprezentáció bizonyos
RészletesebbenBeszédkutatás 2013. Nyelvhasználat és alkalmazások. Programfüzet. 2013. november 14 15.
BESZÉDKUTATÁS KONFERENCIA 2013 Beszédkutatás 2013 Nyelvhasználat és alkalmazások Programfüzet 2013. november 14 15. Helyszín: MTA Nyelvtudományi Intézet, földszinti előadóterem. 1068 Budapest, Benczúr
RészletesebbenBeszédfelismerés, beszédmegértés
Beszédfelismerés, beszédmegértés Werner Ágnes Beszéd, ember-gép kapcsolat A beszéd az emberek közötti legtermészetesebb információátviteli forma. Az ember és a gép kapcsolatában is ez lehetne talán a legcélravezetőbb,
RészletesebbenLejegyzési útmutató a BEA Spontánbeszéd-adatbázis háromszintű annotálásához
TANULMÁNYOK GYARMATHY DOROTTYA NEUBERGER TILDA GRÁCZI TEKLA ETELKA MTA Nyelvtudományi Intézet gyarmathy.dorottya@nytud.mta.hu neuberger.tilda@nytud.mta.hu graczi.tekla.etelka@nytud.mta.hu Lejegyzési útmutató
RészletesebbenTartalomjegyzék. Köszönetnyilvánítás. 1. Az alapok 1
Köszönetnyilvánítás Bevezetés Kinek szól a könyv? Elvárt előismeretek A könyv témája A könyv használata A megközelítés alapelvei Törekedjünk az egyszerűségre! Ne optimalizáljunk előre! Felhasználói interfészek
RészletesebbenPhD disszertáció Informatikai Tudományok Doktori Iskola
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Gépi beszédkeltés infokommunikációs rendszerekben PhD disszertáció Informatikai Tudományok Doktori Iskola Zainkó Csaba
RészletesebbenGépi beszédkeltés infokommunikációs rendszerekben
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Gépi beszédkeltés infokommunikációs rendszerekben PhD tézisfüzet Informatikai Tudományok Doktori Iskola Zainkó Csaba
RészletesebbenA magánhangzó-formánsok és a szubglottális rezonanciák összefüggése a spontán beszédben
A magánhangzó-formánsok és a szubglottális rezonanciák összefüggése a spontán beszédben Csapó Tamás Gábor, 1 Bárkányi Zsuzsanna, 2 Gráczi Tekla Etelka, 2 Beke András, 3 Bőhm Tamás 1,4 csapot@tmit.bme.hu
RészletesebbenTDK dolgozat. Beszédszintetizátor prozódiai változatosságának növelése. Készítette: Csapó Tamás Gábor
Beszédszintetizátor prozódiai változatosságának növelése TDK dolgozat Készítette: Csapó Tamás Gábor csapszi@sch.bme.hu Konzulensek: Dr. Németh Géza nemeth@tmit.bme.hu Dr. Fék Márk fek@tmit.bme.hu 2007.
RészletesebbenMagyar nyelvű szöveg beszéd átalakítás: nyelvi modellek, algoritmusok és megvalósításuk
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Távközlési és Telematikai Tanszék Beszédtechnológiai Laboratórium Magyar nyelvű szöveg beszéd átalakítás: nyelvi modellek, algoritmusok és megvalósításuk
Részletesebben12. osztály nyelvtan anyaga: Nyelvi szinkrónia és diakrónia; a nyelv eredete és típusai
12. osztály nyelvtan anyaga: Nyelvi szinkrónia és diakrónia; a nyelv eredete és típusai Beszéljen a tétel címében felsorolt témákról! Vesse össze az alábbi példában szereplő kifejezést a mai nyelv állapotával!
RészletesebbenSzaszák György okl. villamosmérnök. A szupraszegmentális jellemzők szerepe és felhasználása a gépi beszédfelismerésben
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Szaszák György okl. villamosmérnök A szupraszegmentális jellemzők szerepe és felhasználása
RészletesebbenAkusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel
Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel Fürjes Andor Tamás BME Híradástechnikai Tanszék Kép- és Hangtechnikai Laborcsoport, Rezgésakusztika Laboratórium 1 Tartalom A geometriai akusztika
RészletesebbenAz énekelt magánhangzók észlelése réshangkörnyezetben
Az énekelt magánhangzók észlelése réshangkörnyezetben Deme Andrea 2011. Február 4. andrea_deme@hotmail.com Az énekelt beszéd észlelése Szinte mindennapos feladat opera tévé rádió Az énekelt hangok észlelésének
RészletesebbenA HANGSÚLY EGYIK JELLEMZŐ MODALITÁSÁNAK VIZSGÁLATA EXAMINATION OF ONE OF THE CHARACTERISTIC MODALITIES OF STRESS
Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IX. évfolyam, 1. szám (2014) pp. 114-121. A HANGSÚLY EGYIK JELLEMZŐ MODALITÁSÁNAK VIZSGÁLATA EXAMINATION OF ONE OF THE CHARACTERISTIC MODALITIES OF STRESS
Részletesebben2006. szeptember 28. A BESZÉDPERCEPCI DPERCEPCIÓ. Fonetikai Osztály
2006. szeptember 28. ÖNÁLLÓSULÓ FOLYAMATOK A BESZÉDPERCEPCI DPERCEPCIÓ FEJLŐDÉSÉBEN Gósy MáriaM Fonetikai Osztály AZ ANYANYELV-ELSAJ ELSAJÁTÍTÁSRÓL Fő jellemzői: univerzális, relatíve gyors, biológiai
RészletesebbenA mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység
RészletesebbenAz SKT és SMT rövid áttekintése
Az SKT és SMT rövid áttekintése Életvitel támogatása infokommunikációs (IKT) Kutatási irányok bemutatása Összefoglaló Infokommunikáció az életvitel szolgálatában Otthoni felügyelet infokommunikációs Terápiakövetés
RészletesebbenMáshogy beszélnek a színészek, mint az átlagos beszélők?
Máshogy beszélnek a színészek, mint az átlagos beszélők? Auszmann Anita ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola auszmannanita@gmail.com Kivonat: A színészi beszéddel kapcsolatban eddig csekély számú kutatás
Részletesebben1. A hang, mint akusztikus jel
1. A hang, mint akusztikus jel Mechanikai rezgés - csak anyagi közegben terjed. A levegő molekuláinak a hangforrástól kiinduló, egyre csillapodva tovaterjedő mechanikai rezgése. Nemcsak levegőben, hanem
RészletesebbenBeszámoló a Scopes SP2 együttműködés keretében a BME TMIT-n az 1. évben végzett kutatásról
Beszámoló a Scopes SP2 együttműködés keretében a BME TMIT-n az 1. évben végzett kutatásról Bartalis Mátyás, Csapó Tamás Gábor, Nagy Péter, Szaszák György, Sztahó Dávid, Tóth Bálint Pál, Zainkó Csaba A
RészletesebbenBABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS
BABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK 1. A gyógypedagógia alapfogalmai, elméletei, kapcsolata más tudományokkal
RészletesebbenIRREGULÁRIS BESZÉD REGULÁRISSÁ ALAKÍTÁSA BESZÉDKÓDOLÁSON ALAPULÓ MÓDSZERREL. Csapó Tamás Gábor Németh Géza
162 IRREGULÁRIS BESZÉD REGULÁRISSÁ ALAKÍTÁSA BESZÉDKÓDOLÁSON ALAPULÓ MÓDSZERREL Csapó Tamás Gábor Németh Géza Bevezetés Az emberi beszédben a zöngés hangok képzésekor a hangszalagok általában közel tökéletesen,
RészletesebbenTDK-dolgozat. Kis szótáras beszédfelismerő hatékonyságának vizsgálata különböző jel-zaj viszonyokkal
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai kar Automatizálási és Kommunikáció-Technológiai Tanszék TDK-dolgozat Kis szótáras beszédfelismerő hatékonyságának vizsgálata különböző jel-zaj viszonyokkal
RészletesebbenA szupraszegmentális szerkezet
A szupraszegmentális szerkezet Szegmentális vs. szupraszegmentális Szegmentális szerkezet = a beszédhangok leírás: lokális megközelítés Szupraszegmentális/prozódia = hanglejtés + hangsúly+ tempó + ritmus
RészletesebbenBeszédinformációs rendszerek 5. gyakorlat Mintavételezés, kvantálás, beszédkódolás. Csapó Tamás Gábor
Beszédinformációs rendszerek 5. gyakorlat Mintavételezés, kvantálás, beszédkódolás Csapó Tamás Gábor 2016/2017 ősz MINTAVÉTELEZÉS 2 1. Egy 6 khz-es szinusz jelet szűrés nélkül mintavételezünk
RészletesebbenNÉGYESI IMRE 1. A mesterséges intelligencia és a hadsereg II. (Beszédfelismerő rendszerek I.)
Absztrakt NÉGYESI IMRE 1 A mesterséges intelligencia és a hadsereg II. (Beszédfelismerő rendszerek I.) The artificial intelligence and the army I. (Discussion Systems I.) A mesterséges intelligencia számos
RészletesebbenA Dél-Alföldi régió innovációs képessége
A Dél-Alföldi régió innovációs képessége Elméleti megközelítések és empirikus elemzések Szerkesztette: Bajmócy Zoltán SZTE Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2010. SZTE Gazdaságtudományi Kar Szerkesztette Bajmócy
RészletesebbenA KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció általános modellje 1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek
RészletesebbenKinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések. 1. Mi a programozás?
Bevezetés Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések Forráskód Hibajegyzék p2p.wrox.com xiii xiii xiv xiv xvi xvii xviii
RészletesebbenBeszédfelismerő modellépítési kísérletek akusztikai, fonetikai szinten, kórházi leletező beszédfelismerő kifejlesztése céljából
Beszédfelismerő modellépítési kísérletek akusztikai, fonetikai szinten, kórházi leletező beszédfelismerő kifejlesztése céljából Velkei Szabolcs, Vicsi Klára BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszék,
RészletesebbenZÖNGÉSEDÉSI ÉS ZÖNGÉTLENEDÉSI FOLYAMATOK A /j/ FONÉMA HANGREALIZÁCIÓIBAN. Menyhárt Krisztina
ZÖNGÉSEDÉSI ÉS ZÖNGÉTLENEDÉSI FOLYAMATOK A /j/ FONÉMA HANGREALIZÁCIÓIBAN Menyhárt Krisztina Bevezetés A /j/ fonéma fonológiai és a [j] mássalhangzó fonetikai szempontú osztályozása mind a mai napig számos
RészletesebbenHANGIDŐTARTAMOK ÉS IDŐSZERKEZETI ELEMEK A MAGYAR BESZÉDBEN
Nyelvtudományi Értekezések 155. sz. HANGIDŐTARTAMOK ÉS IDŐSZERKEZETI ELEMEK A MAGYAR BESZÉDBEN Írta: Olaszy Gábor Akadémiai Kiadó, Budapest 2006. 2016-os átdolgozás 1 Tartalom Előszó...1 Bevezetés..1 1.
RészletesebbenDIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON
DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben
RészletesebbenKölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Debrecen. Intézményi tájékoztató a bolognai rendszerű oktatáshoz
Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Debrecen Intézményi tájékoztató a bolognai rendszerű oktatáshoz Mintatantervek Angol műveltségi terület Ember és társadalom műveltségi terület Ének-zene műveltségi
RészletesebbenA pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015
A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,
RészletesebbenFonetika és fonológia
Fonetika és fonológia Előadás 2015. október Balogné Bérces Katalin PPKE BTK, Budapest/Piliscsaba 1: Bevezetés: Fonetika és fonológia Fonetika és fonológia fonetika: a beszédhangok fizikai tulajdonságai
Részletesebben