EGYÉNI ANYANYELVI NEVELÉS. I-VIII. évfolyam

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "EGYÉNI ANYANYELVI NEVELÉS. I-VIII. évfolyam"

Átírás

1 EGYÉNI ANYANYELVI NEVELÉS I-VIII. évfolyam ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK: Az Egyéni anyanyelvi nevelés a tanulók egyéni adottságaitól függően valamennyi évfolyamon egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni ütemben történik. A tartalomban megjelölt fejlesztési területek folyamatosan, együtt érvényesülnek. A korábbi fejlesztési szakaszokba beépített fejlesztési feladatokra felsőbb évfolyamokon is vissza kell térni, amennyiben a gyermek beszédállapota ezt igényli (pl. artikulációs mozgásfejlesztés, légző- és beszédlégző gyakorlatok, alaphang rögzítés). Az Anyanyelvi fejlesztés tantárgycsoport és az adott évfolyam más tantárgyai bővülő szókincsének, az azokban megjelenő hangkapcsolatoknak a gyakorlása, rögzítése, automatizálása valamennyi évfolyam feladatát jelentik a tantárgy keretében. Az egyes évfolyamokon megjelenített követelmények tájékoztató jellegűek, az általános, ajánlott fejlesztési szintet jelölik. A magánhangzók és a mássalhangzók kialakításának javasolt sorrendjében és kialakításában a gyermek egyéni kiejtés- és beszédfejlődése szerint kell haladni. A tartalomban egy - a könnyebbtől a nehezebb felé haladó képzési sorrend jelenik meg. Objektív mérési módszer alkalmazása valamennyi évfolyamon a tanulók beszédállapotának figyelemmel kísérése. A beszédhallás-nevelés uniszenzoros jellegének biztosítása valamennyi évfolyamon. Az egyes évfolyamokon a heti óraszám megállapítása az osztályok létszámának függvényében, valamint a szakvéleményben javasoltak figyelembevételével történik. A leghatékonyabb munkavégzés szempontjából az I-II. évfolyamon (Ek.1., Ek.2., 1. osztály, 2. évfolyam) naponta 15 perc javasolt minden tanuló számára. A évfolyamon kétnaponta 20 perc, a évfolyamon heti két alkalommal 20 perc minden tanuló számára. 1* Kommunikációs készség fejlesztése 2* A hallásmaradvány kihasználása, a hallásfigyelem, az akusztikus érzékelő és differenciálókészség fejlesztése 3* A felfogott beszédhangokra építő kombinációs készség kiépítése 4* Tudja a tanuló megközelítően helyesen képezni a beszédhangokat. 5* Mutasson fel önmagához képest fejlődést a beszédérthetőség tekintetében. 6* Törekedjen mondanivalója kifejezésére érthető beszéddel. 7* Törekedjen hallásmaradványának maximális kihasználására a beszédértés, beszédérthetőség folyamatában. 8* Tudja a beszédértés során felhasználni a beszéd vizuális, szupraszegmentális elemeit is. 9* Artikulációs mozgásfejlesztés /1.(1-3.)/ 10* Légző- és beszédlégző gyakorlatok /1.(1-3.)-6./ 11*Beszédhallás fejlesztése /1.(1-3.)-8/ 12* Az érthető beszéd kialakítása /1.(1-3.)/

2 13* Az érthető beszéd fejlesztése /2-6./ 14* Az érthető beszéd gondozása /7-8./ 15* A beszédértés szájrólolvasás útján történő támogatása /1-8./ Ajánlott szempontok: 16* Diagnosztikus értékelés a mindenkori status megállapítására. 17* A fejlődés értékelése a statusra épített egyéni fejlesztési program folyamatában. 18* A tanuló teljesítményének értékelése során figyelembe kell venni egyéni adottságait /hallásveszteség mértéke, finommotorika, stb./. Értékelés módja: - félévkor szöveges értékelés a tájékoztató füzetben Ek.1., Ek.2. osztályban; - egész évben folyamatos, szóbeli értékelés minden osztályban; - év végén tantárgyi dicséret adható. ELŐZMÉNY: 19* Szükséges: korai és óvodai fejlesztés FELTÉTELEK: 20* Lehetőség szerint külön helyiség használata 21* Jó minőségű, a gyerek audiogramjának megfelelően beállított hallókészülék 22* Egyéni foglalkozás ill. legfeljebb kiscsoportos foglalkozás (2-3 fő) 23* A tanulók fejlődéséről vezetett feljegyzés 24* Szóképek, tárgyképek, feliratok, szövegek, gyakorlóanyag gyűjtemény 25* A hallássérültek kiejtéstanításához készült módszertani kézikönyvek, az egyes hangok automatizálásához összeállított logopédiai gyakorló anyagok

3 I évfolyam Előklészítő 1. osztály 26* Közlési vágy kialakítása különböző társalgási helyzetek létrehozásával (mese, báb, szerepjátékok) 27* A helyes beszédlégzési technika kialakítása 28* Artikulációs mozgás fejlesztése 29* Hallásfigyelem fejlesztése 30* A beszédhangok helyes ejtésének alakítása 31* Rövid mondatok szótagszám szerinti visszamondása 32* Betű-hang megfeleltetés 33* Törekedjen a tanuló a helyes beszédlégzés alkalmazására. 34* Legyen képes a hosszantartott hangadásra. 35* Használja beszédében a kialakított természetes alaphangot. 36* Legyen képes a szükséges artikulációs mozgásokat végezni. 37* Ejtse helyesen a tanult hangokat. 38* Tudjon különbséget tenni az eltérő hosszúságú és erősségű hangok, szavak, mondatok között. 39* Különböztesse meg hallás útján a legeltérőbb képzésű magánhangzókat. 40* Tudjon utánozni körvonalaiban érthetően 4-5 szótagú szót ill. mondatot. 41* A hallási életkor függvényében legyen képes jelezni a hang meglétét vagy hiányát. 42* Artikulációs mozgás fejlesztése 43* Ajakgyakorlatok 44* Nyelvgyakorlatok 45* Hangszalaggyakorlatok 46* Légző- és beszédlégző gyakorlatok 47* Játékos légző- és fúvógyakorlatok 48* Hosszantartott hangadás 49* Hangadás időtartamának szabályozása 50* Gégeizmok megfelelő tónusának kialakítása 51* Rendszeres hangadásra késztetés 52* Beszédhallás fejlesztése 53* Tananyaghoz kapcsolódó állandó megerősítő hallásnevelés 54* 4-5 eltérő hosszúságú és hangerejű szó ill. mondatdifferenciálása 55* Különböző hosszúságú szótagok visszamondása 56* Magánhangzók megkülönböztetése hallás útján 57* Ugyanazon magánhangzó eltérő hangerejének és magasságának megkülönböztetése 58* Az érthető beszéd kialakítása

4 59* Magánhangzók kialakítása 60* Javasolt sorrend: á, í, ú, ó, e, i, u, o, a, é, ő, ö, ű, ü 61* Szájüreg megfelelő alakítása 62* A magánhangzóhoz szükséges szájüregi helyzet megtartása 63* A magánhangzó gyors ismételtetése 64* A magánhangzó gyors váltogatása sorozatban 65* Magánhangzók ejtése eltérő időtartam, hangerő és hangmagasság mellett 66* Mássalhangzók kialakítása 67* Javasolt sorrend: nem szótagvégi p-b, m, h, f-v; szótagvégi p-b 1* nem szótagvégi t-d; szótagvégi t-d, n, j, l, s-zs, sz-z 2* nem szótagvégi k-g; szótagvégi k-g, r 68* Izolált ejtés: m, f, v, n, s, zs, z, sz 69* Magánhangzókhoz kötött ejtés a többi mássalhangzó esetében; szótag eleji, intervokális, szótagvégi helyzetben 70* A hangot tartalmazó szótag ejtése különböző hangmagasságokon 71* A hang rögzítése, automatizálása szavakban, egyszerű mondatokban 72* Az értékelés szempontja a tanári minta utánzásának pontossága 73* Az értékelés igazodjon a tanuló egyéni képességeihez I évfolyam Előklészítő 2. osztály 74* "Társalgás" különböző beszédhelyzetekben 75* A helyes "levegőgazdálkodás" kialakítása 76* A természetes hangszint minél jobban megközelítő alaphang fejlesztése ill. megtartása 77* Hangok alakítása és begyakorlása ciklikus gyakorlatokban szavakban, mondatokban 78* A tanultak lehetőség szerinti használata a kommunikációban 79* Az egyenletes hangerő használata 80* Természetes, nem túl lassú beszédtempó kialakítása 81* Alkalmazzon a tanuló helyes légzéstechnikát. 82* Legyen képes a már elsajátított beszédhangok helyes ejtésére egyszerű hangkapcsolatokban. 83* Tudja megkülönböztetni a különböző erősségű beszédhangokat. 84* Igyekezzen figyelmeztetésre a kiejtési hibáit javítani. 85* Törekedjen mondanivalóját minden helyzetben beszéddel kifejezni. 86* Tudja a hallókészülékét önállóan kezelni (hangosítás mértéke) ki-bekapcsolás, illeszték betétele.

5 87* Artikulációs mozgás fejlesztése 88* Szóközi zár- és réshangok képzéséhez szükséges mozgások szabályozása 89* Légző- és beszédlégző gyakorlatok 90* A hangadás időtartamának növelése 91* Eltérő hangerejű beszédhangok utánzása egy lélegzetvétellel 92* Egyes hangok és szótagok különböző hangerővel történő gyakorlása 93* A pulzáló kilégzés gyakorlása a folyamatos beszédben 94* Beszédhallás fejlesztése 95* Szó- és mondatdifferenciáló gyakorlatok 3-5-ös szó- és mondatcsoportokban 96* Az érthető beszéd kialakítása 97* A még hiányzó beszédhangok folyamatos alakítása 98* Hangkapcsolatok gyakorlása tananyaghoz kapcsolódva 99* A beszéd természetes ritmusának gyakorlása 100* Szavak, szószerkezetek ritmusos ejtése 101* A természetes beszédtempó gyakorlása 102* Hangsúlyozást előkészítő gyakorlatok 103* Hogyan képes használni a kialakított hangokat 104* Hogyan tudja tanári minta alapján javítani a kiejtési hibákat I évfolyam 1. osztály 105* A helyes beszédlégzés fejlesztése 106* A hangszín javítása ill. szintentartása 107* A beszédhangok helyes képzésének gyakorlása 108* A már tanult magánhangzó-mássalhangzó kapcsolatok automatizálása 109* Az egyszerűbb mássalhangzókapcsolatok kidolgozása 110* A közlés tartalmának megfelelő hanglejtés kialakítása 111* Szócsoportok, mondatok hallás útján történő differenciálása 112* Legyen képes a tanuló a már elsajátított beszédhangok helyes ejtésére írott szöveg esetén 113* Törekedjen a minél pontosabb hangképzésre a hangos beszédben 114* Tudja alkalmazni a kiejtésben a hanghosszabbodást 115* Próbálja meg vizuálisan követni a hallott szöveget 116* Legyen képes eltérő hosszúságú mondatok hallás útján történő differenciálására 117* Artikulációs mozgásfejlesztés 118* Beszédtechnikai gyakorlatok 119* Légző- és beszédlégző gyakorlatok 120* "Levegőgazdálkodási gyakorlatok" mondatszituációkban

6 121* Beszédhallás fejlesztése 122* Gyakorlás halk, hangos, suttogó hangerővel 123* Magas, mély, közepes hangmagasság utánzása 124* Közlés, felkiáltás, felszólítás hanglejtésének megismertetése 125* Kérdő hanglejtés megismertetése 126* Kérdőszóval kezdődő kérdés 127* Kérdőszó nélküli kérdés 128* Tanórák anyagából kiemelt mondatok, szavak, kifejezések differenciálása 129* A hallott szöveg vizuális követése, a szöveg megszakítási helyének jelölése 130* Beszédérthetőség fejlesztése 131* Hanghosszabbodás 132* Azonos zárhangok találkozása 133* Azonos réshangok találkozása 134* Szókapcsolatok jelölése, helyes ritmusú ejtése 135* Szünetek betartása 136* Az egyenletes, közepes beszédtempó gyakorlása 137* A temporális és a dinamikai hangsúly kialakítása 138* A szóeleji helyes hangsúly kialakítása 139* Hangsúlyos szavak felismertetése 140* A kiejtés általános érthetőségének elemzése 141* A beszédmegértés és a szóbeli közlés szintjének elemzése II évfolyam 142* A hangszín javítása ill. szintentartása 143* A beszédhangok differenciálása 144* Mássalhangzókapcsolatok hangzásának kidolgozása 145* Szó- és mondatdifferenciálás hallás útján 146* A mondat ritmikai egységének betartása 147* A fentiek bizonyos önkontrolljának megalapozása 148* Próbálja meg a tanuló alkalmazni a tanult hangkapcsolatokat 149* Törekedjen megkülönböztetni a zöngés-zöngétlen hangpárokat hallás ill. vibráció útján 150* Ismerje fel megerősítő hallásnevelés után a szövegből akusztikusan kiemelt mondatokat 151* Ismerje fel az egy szakaszból álló mondatok eltérő hanglejtését 152* Legyen képes utánozni a tartalmi egységek szerinti tagolást 153* Az érthető beszéd fejlesztése 154* A beszédtechnika folyamatos fejlesztése 155* Szükség esetén visszatérés a hangok rögzítéséhez illetve automatizálásához

7 156* Gyakorlatok a háromféle /halk, hangos, suttogott/ hangerő tudatos szabályozására 157* Zöngés-zöngétlen hangpárok esetén differenciálással történik a pontosítás 158* Ajánlott hangpárok: p-b, t-d, k-g, f-v, sz-z, s-zs, gy-ty 159* A két hang külön-külön hangoztatása ciklikus sorokban (bábábá, pápápá, bábábá,...) 160* A két hang szótagonkénti cseréje szótagolva (bá-pá, ba-pa, be-pe,...) 161* A két hang szótagonkénti cseréje folyamatosan (bápábápá, bapabapa, bepebepe,...) 162* A két hang differenciálása szavakban (bab - pap, baba -papa, Bécs -Pécs, láb -láp,...) 163* A két hang differenciálása szókapcsolatokban, szó elején és szó végén (piros bábú, barna póló, több papír, pap bácsi,...) 164* A két hang vegyes alkalmazása szövegben 165* A hosszú mássalhangzó megrövidülése 166* A hanghosszabbodás 167* Javasolt hangkapcsolódások: azonos affrikáták, azonos likvidák, azonos réshangok kapcsolódása egymással 168* Az igazodás 169* Javasolt hangkapcsolódások: különböző zárhangok, különböző réshangok, különböző affrikáták, különböző nazálisok kapcsolódása egymáshoz 170* Beszédhallás fejlesztése 171* Szó- és mondatdifferenciálás 3-5-ös szó- és mondatcsoportokban 172* Hanglejtésformák differenciálása 173* Egy szakaszból álló kijelentő mondat és eldöntendő kérdés hanglejtésének megkülönböztetése 174* Egy szakaszból álló kijelentő mondat, eldöntendő kérdés és kiegészítendő kérdés hanglejtésének megkülönböztetése 175* Mondatvégi írásjel önálló bejelölése a hallott hanglejtés alapján 176* Szakaszhatárok önálló jelölése a tartalmi összefüggések szerint, a hallott tanári minta alapján Kívülálló személy számára is megközelítően érthető-e a beszéd. III. évfolyam 177* A már kialakított artikulációs rendszer megtartása 178* Beszédhangok helyes képzése 179* További mássalhangzó-kapcsolatok kidolgozása 180* Beszédhallás szintentartása illetve fejlesztése 181* Verbális kommunikációs szint emelése 182* Folyamatos, egyenletes közepes beszédtempó kialakítása 183* Legyen képes a tanuló a beszédhangok megközelítően helyes ejtésére 184* Próbálja meg alkalmazni a kiejtésben az igazodás szabályait

8 185* Tudja az ismert hallott szöveget vizuálisan követni 186* Törekedjen a zöngés-zöngétlen hangpárok megkülönböztetésére hallás illetve vibráció útján 187* Tudja szándékosan változtatni hangerejét 188* Légző és beszédlégző gyakorlatok 189* A már tanultak szintentartása 190* Emelkedő szótagszámú számsorok, szavak, mondókák egy lélegzetvétellel 191* Gyakorlatok az állandósult hibák megszüntetésére 192* A beszédhallás fejlesztése 193* Szó- és mondatdifferenciálás 6-8-as szó- illetve mondatcsoportokban 194* Beszédhangsúly 195* Tartalmi összefüggések bejelölése tanári minta alapján 196* Megpróbálható a szöveggel kapcsolatos kérdések felismerése hallás útján 197* Megpróbálható a grammatikai hibák hallás után történő javítása 198* Hanglejtésformák differenciálása 199* Egy szakaszból álló eldöntendő kérdés és felszólító mondat megkülönböztetése 200* Kijelentő mondat, eldöntendő kérdés és felszólító mondat megkülönböztetése 201* Mondatvégi írásjel önálló bejelölése a hallott hanglejtés alapján 202* Az érthető beszéd fejlesztése 203* A már tanultak szintentartása 204* A tanultak alkalmazása spontán beszélgetésekben 205* A kiejtés gyakorlása tanórák anyagához kapcsolódva 206* Szövegek ritmusos, megfelelő tempójú, érthető visszamondása illetve olvasása 207* Zöngés-zöngétlen hangpárok képzésének gyakorlása 208* A nazális hangok megkülönböztetése az azonos helyen képzett zárhangoktól 209* Ajánlott hangpárok: m-p-b; n-t-d; ny-ty-gy 210* Mássalhangzók kapcsolódása igazodással 211* Zárhangok kapcsolódása nazálisokkal, réshangokkal, affrikátákkal, likvidákkal 212* Réshangok kapcsolódása zárhangokkal, nazálisokkal, affrikátákkal, likvidákkal A spontán beszéd megfigyelése alapján. IV évfolyam 213* További mássalhangzó-kapcsolatok kidolgozása 214* Beszédhallás folyamatos fejlesztése 215* A hangsúlyozás szabályainak betartása 216* Folyamatos, egyenletes, közepes beszédtempó elérése 217* Törekedjen az auditív önkontrollra 218* Tudjon ismeretlen szöveget vizuálisan követni 219* Tudjon tájékozódni begyakorolt szövegben hallás útján 220* Tudja alkalmazni az egyszerűbb hangkapcsolatokat

9 221* Legyen képes a beszédtechnikai elelmek kivitelezésére 222* Légző- és beszédlégző gyakorlatok 223* Koncentrációs légzőgyakorlatok 224* A beszédhallás fejlesztése 225* Szó-és mondatdifferenciálás 8-10-es szó- és mondatcsoportokban 226* Beszédhangsúly 227* Azonos mondaton belüli más-más szó kiemelése 228* A kiemelt szóhoz kérdés fogalmazása 229* Az összefüggő szövegrészek felismerése 230* A megszakítások helyének jelölése 231* A vizuálisan követett szövegen szóváltozás felismerése 232* Hanglejtésformák differenciálása 233* A már tanultak folyamatos gyakorlása 234* Egy-két szakaszból álló eldöntendő kérdés megkülönböztetése 235* A gyakran előforduló érzelmi szerepű hanglejtés gyakorlása 236* Az írásban kapott mondatok elhelyezése a különböző hanglejtéseknek megfelelő ábrák alá 237* Az érthető beszéd fejlesztése 238* A már tanultak szintentartása 239* Mássalhangzó-kapcsolatok és azok gyakorlása szövegben 240* Hogyan koordinálja a beszédmozgásokat 241* Hogyan alkalmazza a hangsúlyt és a hanglejtést V. évfolyam 242* A vegyes mélylégzés fejlesztése 243* A beszédhangok helyes képzése 244* Annak felismertetése, hogy más a szavak helyesírása, s más a helyes ejtés ezekben a hangkapcsolatokban 245* A beszédhallás folyamatos fejlesztése 246* A beszédhangok időtartamának tudatos megkülönböztetésére késztetés 247* A hangsúlyos beszéd gyakorlása 248* A beszéd ritmusának megfigyeltetése, érzékeltetése 249* A ritmusos szövegmondás fejlesztése 250* Az önkontroll fejlesztése 251* Törekedjen a tanuló az elhangzó szöveg helyes tagolásának megfelelő levegőgazdálkodásra 252* Igyekezzen beszédében a kialakított beszédhangokat, bonyolultabb hangkapcsolatokat használni 253* Tudjon különbséget tenni a hosszú és rövid szótagok között

10 254* Próbáljon különbséget tenni - hallással illetve vibrációs érzékeléssel - a zöngés és zöngétlen mássalhangzók között 255* Próbálkozzon beszédében a hangsúlyokat megfelelő helyen alkalmazni 256* Légző és beszédlégző gyakorlatok 257* A vegyes mélylégzés, a hangtalan belégzés, a kilégzés időtartamának fokozatos növelését célzó gyakorlatok 258* Kilégzés hangadással /s, sz,f,v,m,z,zs/ hangerő változtatással 259* Szöveges, ritmikus légzőgyakorlatok 260* Koncentrációs légzőgyakorlatok 261* Az érthető beszéd fejlesztése 262* A beszédhangok időtartamának gyakorlása 263* Szó- és mondatgyakorlatok a beszédritmus és tempó fejlesztésére 264* Ritmusgyakorlatok a tananyagokból kiemelt szövegekkel 265* Magánhangzó-mássalhangzó és mássalhangzó-magánhangzó kapcsolatok ejtése 266* A beszédhallás fejlesztése 267* A hangsúlyok érzékeltetése hallás alapján 268* A beszédhangsúly jelölése és alkalmazása a megfigyelt változás alapján 269* Az év elején és az év végén készített felmérés alapján 270* Egész tanév során vezetett egyéni fejlődést regisztráló jegyzetfüzet alapján 271* Az év során mutatott-e fel fejlődést önmagához képest 272* Egységes kép alapján mérjük fel a tanuló nyelvi szintjét 273* Hogyan sajátította el a nyelvhasználati módokat a hangszín, beszédritmus, időtartam, hangsúly és beszédtempó tekintetében 274* Milyen az általános kommunikációs képessége 275* Kiejtés és olvasási szintje 276* Beszédtempója 277* Beszédérthetősége 278* Milyen a szóbeli nyelvhasználata és a benne tükröződő nyelvtani tudatosság

11 VI évfolyam 279* A helyes beszédlégzés alkalmazása 280* A különböző hangkapcsolatok ejtésének begyakorlása 281* Az önkontroll fejlesztése 282* A különböző tantárgyakban előforduló új szavak és kifejezések helyes ejtése 283* A beszédhallás fejlesztése 284* Törekedjen a tanuló a szöveg helyes tagolásának megfelelő levegőgazdálkodásra 285* Legyen képes a bonyolultabb hangkapcsolatok ejtéséhez szükséges figyelemkoncentrációra 286* Legyen képes a bonyolultabb hangkapcsolatok helyes ejtésére 287* Törekedjen a szavak, szócsoportok és mondatok helyes hangsúlyozására 288* Törekedjen a kommunikációs normáknak megfelelően verset és prózai szöveget felolvasni 289* Légző és beszédlégző gyakorlatok 290* Szöveges légzőgyakorlatok 291* Az érthető beszéd fejlesztése 292* Gyakorlatok tempó és hangerő változtatásokkal ismert szövegben 293* A beszédhangok időtartamának gyakorlása 294* A mássalhangzó kapcsolatok 295* igazodás 296* összeolvadás 297* egybeolvadás 298* A beszédhallás fejlesztése 299* Gyakorlatok a helyes hangerő, a beszédtempó, hanglejtés, hangsúly, ritmus észlelésére, alkalmazására köznapi és irodalmi szövegekben 300* A tanuló kiejtése, beszédérthetősége spontán beszédben 301* Helyesejtés olvasás és versmondás közben 302* A hangerő, beszédtempó és hanglejtés megfigyelése 303* Mutat-e fejlődést önmagához képest VII. évfolyam 304* A megközelítően természetes hangszín, ritmus, hangerő alkalmazása a folyamatos beszédben 305* Az egyenletes beszédtempóra törekvés

12 306* A különböző hangkapcsolatok ejtésének tudatos alkalmazása 307* A kommunikációs készség fejlesztése 308* A kommunikációs helyzetek értelmezése 309* A beszédhallás fejlesztése 310* Törekedjen a tanuló a beszéd szupraszegmentális elemeinek használatára 311* Tudjon egyre önállóbban, érthetőbben bővülő terjedelmű szöveget megérteni és közölni 312* Ismerje fel a köznapi kommunikációs szituációkat és törekedjen azokba aktívan bekapcsolódni 313* Ismerje és alkalmazza a kapcsolattartás elemi udvariassági szabályainak kifejezési formáit 314* Támaszkodjon egyre nagyobb biztonsággal beszédhallására 315* Az érthető beszéd gondozása 316* Szöveges légzőgyakorlatok 317* A beszéd szupraszegmentális elemeinek alkalmazása szó- és mondatsorokon 318* Szöveg gyakorlása kiválasztott hangulati elemek alkalmazásával (intonáció, testbeszéd, mimika) 319* A beszédhallás fejlesztése 320* Gyakorlatok a helyes hangerő, a beszédtempó, hanglejtés, hangsúly, ritmus észlelésére, alkalmazására köznapi és irodalmi szövegekben 321* A beszédérthetőségben bekövetkezett változás 322* A hangszín, ritmus, hangerő, beszédtempó alkalmazásának szintje a tanult köznyelvi-, irodalmi- stb. szövegekben és spontán helyzetben VIII. évfolyam 323* A megközelítően természetes hangszín, ritmus, tempó, hangerő használata a folyamatos beszédben 324* A helyzetnek megfelelő, érzelmeket kifejező intonáció használata 325* A kommunikációs készség általános fejlesztése 326* Váratlan kommunikációs helyzetek értelmezése 327* Társalgási- és köznapi helyzetek kommunikációs szituációjába való bekapcsolódás képességének fejlesztése 328* A beszédhallás fejlesztése 329* Törekedjen a tanuló a beszéd szupraszegmentális elemeinek tudatos használatára 330* Ismerje fel a kommunikációs helyzet finomabb árnyalatait 331* Egyre nagyobb biztonsággal alkalmazza a kapcsolatfelvétel-, kapcsolattartásés udvariassági szabályokhoz kötődő kifejezési formákat

13 332* Tudja beszédhallását fokozottabb mértékben és biztonsággal felhasználni 333* Az érthető beszéd gondozása 334* A hangos beszéd artikulációs és szupraszegmentális elemeinek gyakorlása, alkalmazása bővülő mondatsorokon 335* Váratlan kommunikációs helyzetek kifejezési formáinak adekvát alkalmazása 336* A beszédhallás fejlesztése 337* Gyakorlatok a helyes hangerő, beszédtempó, hanglejtés, hangsúly, ritmus észlelésére, alkalmazására köznapi, "hivatalos" és irodalmi szövegeken 338* A beszédérthetőségben beállt változás. 339* A megközelítően természetes hangszín, hangerő, ritmus és érthető artikuláció alkalmazási szintje a folyamatos beszédben.

EGYÉNI ANYANYELVI NEVELÉS HALLÁSSÉRÜLT TANULÓK SZÁMÁRA. I-VIII. évfolyam

EGYÉNI ANYANYELVI NEVELÉS HALLÁSSÉRÜLT TANULÓK SZÁMÁRA. I-VIII. évfolyam I. Általános célok, és feladatok EGYÉNI ANYANYELVI NEVELÉS HALLÁSSÉRÜLT TANULÓK SZÁMÁRA I-VIII. évfolyam A hallássérült tanulók komplex anyanyelvi képességeinek egyéni, differenciált fejlesztése az eltérő

Részletesebben

1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY

1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY 1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY DZ X DZS Előnyei: - magánhangzót könnyebb megtanulni

Részletesebben

Funkcionális analfabétizmus felszámolása programterv

Funkcionális analfabétizmus felszámolása programterv Funkcionális analfabétizmus felszámolása programterv TÉA- ÓA- Z 1-2 TATAO FOGAA, TÉNYÉG, ÓDZ FADAT A magyar ábécé kis- és nagybetűinek felismerése nyomtatott és kézírásos formában. A magyar ábécé kis-

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Molnárné Kiss Éva MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 5. 6. 7. 8. Heti 1 0,5 óraszám Összóraszám

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv. Általános jellemzők. Nincs értékelés

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv. Általános jellemzők. Nincs értékelés Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgás - interakció kezdeményezés

Részletesebben

TANTÁRGYI TEMATIKA ÉS FÉLÉVI KÖVETELMÉNYRENDSZER. Szemináriumi témák

TANTÁRGYI TEMATIKA ÉS FÉLÉVI KÖVETELMÉNYRENDSZER. Szemináriumi témák TANTÁRGYI TEMATIKA ÉS FÉLÉVI KÖVETELMÉNYRENDSZER Beszédművelés Tantárgy kódja BTA1102 Meghirdetés féléve 1. Kreditpont 3 Heti kontaktóraszám (elm. + 0+2 gyak.) gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód)

Részletesebben

Tantervi javaslat a magyar nyelv és irodalom oktatására a román tannyelvű osztályokban tanuló diákoknak I. rész

Tantervi javaslat a magyar nyelv és irodalom oktatására a román tannyelvű osztályokban tanuló diákoknak I. rész Ferencz Éva Tantervi javaslat a magyar nyelv és irodalom oktatására a román tannyelvű osztályokban tanuló diákoknak I. rész Módszertani alapvetés A magyar nyelv tanításának a célja a román tannyelvű oktatásban

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

Meixner módszer. Diszlexia prevenciós olvasás tanulás

Meixner módszer. Diszlexia prevenciós olvasás tanulás Meixner módszer Diszlexia prevenciós olvasás tanulás Témák A módszer bemutatása Alkalmazás, IKT, előkészítő időszak A diszlexia prevenció, reedukáció 4/7/2014 copyright 2006 www.brainybetty.com 2 A Meixner-módszer

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN TANTERV AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA 5-6. ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA SPORTTAGOZATOS TANTERVŰ OSZTÁLYOK RÉSZÉRE

TANULÁSMÓDSZERTAN TANTERV AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA 5-6. ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA SPORTTAGOZATOS TANTERVŰ OSZTÁLYOK RÉSZÉRE TANULÁSMÓDSZERTAN TANTERV AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA 5-6. ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA SPORTTAGOZATOS TANTERVŰ OSZTÁLYOK RÉSZÉRE Tanulásmódszertan helyi tanterv alapjai A NAT 110/2012. rendelete alapján, valamint az Oktatáskutató

Részletesebben

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Orosz nyelv. Általános útmutató

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Orosz nyelv. Általános útmutató A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Orosz nyelv Általános útmutató A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontoknál adható maximális pontszámot mutatja. A Beszédtempó,

Részletesebben

Szakirány-választás előzetes képességfelmérés

Szakirány-választás előzetes képességfelmérés Szakirány-választás előzetes képességfelmérés A szakirány-választásra a képzés második (tavaszi) szemeszterében kerül sor, ennek pontos eljárásrendjét legkésőbb a tavaszi regisztrációs hét végéig (február

Részletesebben

A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontok szerint adható maximális pontszámot mutatja.

A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontok szerint adható maximális pontszámot mutatja. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák alapján történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom 1. évfolyam A tanuló érthetően beszéljen, legyen tisztában a szóbeli kommunikáció alapvető szabályaival, alkalmazza őket. Szavakat és szópárokat tudjon utánmondással, helyes idő-tartammal

Részletesebben

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: általános iskola angol nyelv Évfolyam: 1. Vizsga típusa: írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök: Én és a családom: üdvözlés, köszönések napszak

Részletesebben

HELYI TANTERV. Tildy Zoltán Általános Iskola. Magyar nyelv

HELYI TANTERV. Tildy Zoltán Általános Iskola. Magyar nyelv HELYI TANTERV Tildy Zoltán Általános Iskola Magyar nyelv 5. évfolyam A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek

Részletesebben

A beszéd. Segédlet a Kommunikáció-akusztika tanulásához

A beszéd. Segédlet a Kommunikáció-akusztika tanulásához A beszéd Segédlet a Kommunikáció-akusztika tanulásához Bevezetés Nyelv: az emberi társadalom egyedei közötti kommunikáció az egyed gondolkodásának legfőbb eszköze Beszéd: a nyelv elsődleges megnyilvánulása

Részletesebben

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó

Részletesebben

BESZÉDÉSZLELÉS, BESZÉDMEGÉRTÉS FEJLESZTÉSE ÓVODÁSKORBAN

BESZÉDÉSZLELÉS, BESZÉDMEGÉRTÉS FEJLESZTÉSE ÓVODÁSKORBAN BESZÉDÉSZLELÉS, BESZÉDMEGÉRTÉS FEJLESZTÉSE ÓVODÁSKORBAN A beszédészlelés az a készség, mely lehetővé teszi a gyermek számára, hogy beszédhangokat, a beszédhangok egymáshoz kapcsolódását, hosszabb hangsorokat

Részletesebben

HELYI TANTÁRGYI RENDSZER. NÉMET NYELV ÉS IRODALOM Évfolyam: 1-4.

HELYI TANTÁRGYI RENDSZER. NÉMET NYELV ÉS IRODALOM Évfolyam: 1-4. NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM Tantárgy: (helyi) Évfolyam: 1-4. Óraszámok Tantárgy Óraszám évfolyamonként 1. 2. 3. 4. Német nyelv és irodalom 5 5 5 5 Éves óraszám 180 180 180 180 Témakörök Tematikai egység

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának

Részletesebben

Angol nyelv. nyelvet valós célok eléréséért, valamint a készségek gyakorlására, -kutatás) ődését a többiekkel,

Angol nyelv. nyelvet valós célok eléréséért, valamint a készségek gyakorlására, -kutatás) ődését a többiekkel, Angol nyelv A tantárgy célja A tanulóban alakuljon ki pozitív hozzáállás a nyelvtanulás iránt. A tanuló olyan szinten sajátítsa el az angol nyelvet, hogy a hétköznapi kommunikáció során sikeresen tudja

Részletesebben

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ. Általános útmutató

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ. Általános útmutató ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ Általános útmutató 1. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon alapul. Minden feleletet ezen

Részletesebben

Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Francia nyelv A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott

Részletesebben

Értékelési szempont. A kommunikációs cél elérése és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 2 Nyelvtan 1 Összesen 6

Értékelési szempont. A kommunikációs cél elérése és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 2 Nyelvtan 1 Összesen 6 Összefoglaló táblázatok az emelt szintű vizsga értékeléséhez A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához A középszintű szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM (enyhe)

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM (enyhe) MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM (enyhe). 2. évfolyam: évi 288, heti 8 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 1. Beszédkészség fejlesztése, szóbeli

Részletesebben

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon alapul. Minden feleletet ezen

Részletesebben

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ. Általános útmutató

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ. Általános útmutató ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ Általános útmutató 1. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

Értékelési szempont A kommunikációs cél elérése és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 2 Összesen 8

Értékelési szempont A kommunikációs cél elérése és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 2 Összesen 8 Összefoglaló táblázatok a portugál nyelv középszintű szóbeli vizsga értékeléséhez A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontoknál adható maximális pontszámot mutatja középszinten.

Részletesebben

Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály

Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály 2013/2014 Tanítók: Tóth Mária, Buruncz Nóra Tankönyvcsalád: Nemzeti Tankönyvkiadó Anyanyelvünk világa 4. osztály

Részletesebben

Angol nyelv. 5. évfolyam

Angol nyelv. 5. évfolyam Angol nyelv 5. évfolyam Témakör 1. Család 2. Otthon 3. Étkezés 4. Idő, Időjárás 5. Öltözködés 6. Sport 7. Iskola 8. Szabadidő 9. Ünnepek, Szokások 10. Város, Bevásárlás 11. Utazás, Pihenés 12. Egészséges

Részletesebben

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Francia nyelv A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

írás (szürkével elkülönítve)

írás (szürkével elkülönítve) Én és a szeptember ismétlés, gyakorlás hónap hét óra blokk időterv Kommunikációs és írástechnikai készségek-képességek fejlesztése (tanmeneti ajánlás; Írás, 2. évfolyam, 55 óra - KOMP-könyvek) téma (beszéd,

Részletesebben

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Francia nyelv

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Francia nyelv A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Francia nyelv A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

2013/14. tanév. 3.osztály

2013/14. tanév. 3.osztály 2013/14. tanév Magyar és tanmenet 3.osztály Tanító: Kottyán Dóra, Törzsökné Peske Edina Tankönyv:Földvári Erika munkatankönyv I-II. Földvári Erika munkatankönyv Éves óraszám:148 óra ( heti 4 óra) 1.hét

Részletesebben

HELYI TANTERV. Nyelvtan

HELYI TANTERV. Nyelvtan HELYI TANTERV Nyelvtan 9. évfolyam Kommunikáció, tömegkommunikáció 12 óra Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre. A beszéd zenei eszközei, nem

Részletesebben

Fejlesztő tevékenység tapasztalatai. Október: Rövid terjedelmű figyelme behatárolja az észlelés pontosságát, terjedelmét.

Fejlesztő tevékenység tapasztalatai. Október: Rövid terjedelmű figyelme behatárolja az észlelés pontosságát, terjedelmét. A fejj llesz ttő ttevékenység nap llózása Név: XY F 810, 811 4. b Fejlesztendő terület Észlelés Fejlesztő tevékenység tapasztalatai Auditív, vizuális észlelés pontatlan Hallási differenciálás gyenge Beszédészlelés,

Részletesebben

Irodalom Szövegértés, szövegfeldolgozás 9. NY Órakeret:36 óra

Irodalom Szövegértés, szövegfeldolgozás 9. NY Órakeret:36 óra / Fejlesztési cél Irodalom Szövegértés, szövegfeldolgozás 9. NY :36 óra Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása 11 óra A beszéd zenei eszközei: dallam, hangsúly, tempó, hangerő, szünet; beszédhelyzet;

Részletesebben

Patakfalvi Attiláné: Az első osztályosok megismerése

Patakfalvi Attiláné: Az első osztályosok megismerése Patakfalvi Attiláné: Az első osztályosok megismerése Megkezdődött a tanév. Az első osztályos kisgyerekek tele tudásvággyal jönnek az iskolába. Tanítóink szervezik a napi megismerő munkát, hogy a gyerekek

Részletesebben

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ Általános útmutató 1. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 8. D évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció Olvasás-szövegértés és szövegalkotás Mtk. 26./4.

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 8. D évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció Olvasás-szövegértés és szövegalkotás Mtk. 26./4. Óra 1. émakör, tananyag Ismerkedés az új taneszközökkel Ismétlés Hangtani ismeretek MAGYAR NYELV ömbösített tanmenet 8. D évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció Olvasás-szövegértés és nyelvhelyesség

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: általános iskola emelt szint, heti 3 óra angol nyelv Évfolyam: 2. Vizsga típusa: írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök: Én és a családom: üdvözlés,

Részletesebben

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ Általános útmutató 1. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Általános útmutató

Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Általános útmutató Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Általános útmutató A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Az első, a második és a harmadik

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar 1.3 Intézet Kommunikáció, Közkapcsolatok

Részletesebben

Vélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 3 Összesen 9 Harmadik feladat (Önálló témakifejtés)

Vélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 3 Összesen 9 Harmadik feladat (Önálló témakifejtés) Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Szlovén nyelv Általános útmutató A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontoknál adható maximális pontszámot mutatja. A Beszédtempó,

Részletesebben

A projektidőszak (szeptember-november) tanterve. Anyanyelvismeret III.-IV. Osztály

A projektidőszak (szeptember-november) tanterve. Anyanyelvismeret III.-IV. Osztály Proiect cofinanțat din Fondul Social European prin Programul Operațional Sectorial Dezvoltarea Resurselor Umane 2007-2013 Investește în oameni! Axa prioritară 1 Educație și formare profesională în sprijinul

Részletesebben

Helyi tanterv ÉNEK-ZENE NÉMET NYELVEN KÉT TANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 1-4. OSZTÁLY

Helyi tanterv ÉNEK-ZENE NÉMET NYELVEN KÉT TANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 1-4. OSZTÁLY Helyi tanterv ÉNEK-ZENE NÉMET NYELVEN KÉT TANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 1-4. OSZTÁLY A német két tannyelvű oktatás szerves részét képezi a művészeti nevelés, mely műveltségi terület többek között az ének-zene

Részletesebben

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Az emelt szintű szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott

Részletesebben

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

BESZÉD ÉS ANYANYELV. Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak TANMENET

BESZÉD ÉS ANYANYELV. Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak TANMENET BESZÉD ÉS ANYANYELV Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak TANMENET Beszéd és anyanyelv Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak Tematika és tanmenet (55 óra) 1. félév heti 1 óra 2. félév heti 2 óra ÓRA CÍM

Részletesebben

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

2013/2014. tanév. Nyelvtan, Írás tanmenet/2. osztály. Készítette: Varga Mariann. Tanító: Fürné Kiss Zsuzsanna és Varga Mariann

2013/2014. tanév. Nyelvtan, Írás tanmenet/2. osztály. Készítette: Varga Mariann. Tanító: Fürné Kiss Zsuzsanna és Varga Mariann 2013/2014. tanév, tanmenet/2. osztály Készítette: Varga Mariann Tanító: Fürné Kiss Zsuzsanna és Varga Mariann Tankönyv: Földvári Erika: 2. (Mozaik kiadó) Éves óraszám: 148 óra (heti 2 óra, 2 óra ) és helyes

Részletesebben

Magyar nyelv. 6. évfolyam. Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Magyar nyelv

Magyar nyelv. 6. évfolyam. Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Magyar nyelv Magyar nyelv 6. évfolyam A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása.

Részletesebben

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ezek a skálák tartalmazzák az értékelés szempontjait,

Részletesebben

A KIPRÓBÁLÁSTÓL AZ ÁTDOLGOZÁSIG

A KIPRÓBÁLÁSTÓL AZ ÁTDOLGOZÁSIG A köznevelés tartalmi szabályozóinak megfelelő tankönyvek, taneszközök fejlesztése és digitális tartalomfejlesztés EFOP-3.2.2-VEKOP-15-2016-00001 A KIPRÓBÁLÁSTÓL AZ ÁTDOLGOZÁSIG ALSÓ TAGOZAT, 1-2. ÉVFOLYAM

Részletesebben

Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Orosz nyelv Általános útmutató A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás

Részletesebben

Célnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret

Célnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret Célnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret 2014. december Célnyelvi mérés 10. évfolyamon Tartalmi keret Jogi szabályozás A 2014/2015. tanév rendjét szabályozó 35./2014. (IV.30.) EMMI rendelet

Részletesebben

Kecskeméti Corvin Mátyás Általános Iskola Kertvárosi Általános Iskolája. Magyar 1. osztály T A N M E N E T

Kecskeméti Corvin Mátyás Általános Iskola Kertvárosi Általános Iskolája. Magyar 1. osztály T A N M E N E T Kecskeméti Corvin Mátyás Általános Iskola Kertvárosi Általános Iskolája Magyar 1. osztály T A N M E N E T 1 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM NAT 2012 2017/2018 Osztály: 1. osztály Heti szám: 8 Éves szám: 288 /144

Részletesebben

Kecskeméti Corvin Mátyás Általános Iskola Kertvárosi Általános Iskolája. Magyar 1. osztály T A N M E N E T

Kecskeméti Corvin Mátyás Általános Iskola Kertvárosi Általános Iskolája. Magyar 1. osztály T A N M E N E T Kecskeméti Corvin Mátyás Általános Iskola Kertvárosi Általános Iskolája Magyar 1. osztály T A N M E N E T 1 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM NAT 2012 2016/2017 Osztály: 1. osztály Heti szám: 8 Éves szám: 288 /144

Részletesebben

NÉMETH MOZGÁSMODELL PROBLÉMAKÖRÖKHÖZ IGAZÍTOTT KISCSOPORTOS GYAKORLATOK

NÉMETH MOZGÁSMODELL PROBLÉMAKÖRÖKHÖZ IGAZÍTOTT KISCSOPORTOS GYAKORLATOK VÁLTOZZ A VILÁGGAL HEFOP 2.1.6. PROGRAM NÉMETH IMRE ÁLTALÁNOS ISKOLA HEFOP-2.1.6/05/1-2005-08-0062/1.0 NÉMETH MOZGÁSMODELL PROBLÉMAKÖRÖKHÖZ IGAZÍTOTT KISCSOPORTOS GYAKORLATOK Készítette: Abonyi Krisztina

Részletesebben

Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A nevelők tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik,

Részletesebben

Ö Ö Ú Ó Ö ű Ő Ő ű ű Ü Ő Ó Ő

Ö Ö Ú Ó Ö ű Ő Ő ű ű Ü Ő Ó Ő ű É ű ű É Ö Ö Ú Ó Ö ű Ő Ő ű ű Ü Ő Ó Ő É Ó Ó É ű Ö ű Ö ű ű ű Ú Ú Ö ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű ű Ú É É É É Ö Ö Ú Ö É ű ű ű ű ű ű ű Ó ű Ö Ö ű ű ű É ű ű ű ű ű ű ű ű ű É ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ö ű ű ű Ü ű ű ű ű Ö ű

Részletesebben

ő ö ő ú ő ö ö ő ó ő ö ü ú ö ö ó ő ö ü ó ó ó ó ő ő ő ó ó ú ő ü ő ö ö ó ü ö ö ő ű ö ö ő ú ú ó ö ő ű ö ó

ő ö ő ú ő ö ö ő ó ő ö ü ú ö ö ó ő ö ü ó ó ó ó ő ő ő ó ó ú ő ü ő ö ö ó ü ö ö ő ű ö ö ő ú ú ó ö ő ű ö ó ö ú Á ő ű ü ő ó ö ö ú ö ú ü ó ó ű ö ú ó ó ó ő ö ö ő ú ó ö ö ő ő ő ő ö ű ü ü ü ő ü ü ő ő ü ó ő ő ö ő ú ő ö ö ő ó ő ö ü ú ö ö ó ő ö ü ó ó ó ó ő ő ő ó ó ú ő ü ő ö ö ó ü ö ö ő ű ö ö ő ú ú ó ö ő ű ö ó ó ü ű

Részletesebben

é ú é é é é é é é é é é é é ú é ö é é é ö Ő é é é ú é é é é é é é é ö é é é ö é Ö é é ö é ö é é é ű é ö ö é ö é é ö ö é é ö ö é ö é Ö é ú é é é é é é

é ú é é é é é é é é é é é é ú é ö é é é ö Ő é é é ú é é é é é é é é ö é é é ö é Ö é é ö é ö é é é ű é ö ö é ö é é ö ö é é ö ö é ö é Ö é ú é é é é é é é ű ö Ö é é ö ú é é é é ö ö é ö é é é ö ö é é é ö ö é ű é é ö é é é é é é é é é é ö é ö é é é ű ö ű ö é é é Ö Ú Í é ö é é Ő ö ö ú é é é é é é é é é é ű é é é ú é é é ű ú é é é é é ö é ö é ö é é ö é é é

Részletesebben

ö ö ö ö ö ö ö ü ö ü ö ű ö ú ü ű ö ü Í ö ú ü ü ű ö ú ü Á ü

ö ö ö ö ö ö ö ü ö ü ö ű ö ú ü ű ö ü Í ö ú ü ü ű ö ú ü Á ü Á Ó ö ü ü ü ú ú ü ü ö ü Ő ö ö ö ü ú ü Á ö ö ö ö ö ö ö ö ü ö ü ö ű ö ú ü ű ö ü Í ö ú ü ü ű ö ú ü Á ü ö ö ü ü ö ü ö Ó ö ö ü ü ö ü ö ú ö ú ü ö ü É É Á ü ű Ö ű ú ö ö ú ö ú ö ú ö ű ü Ö ö ű ü ú ö ü ú ű ö ű ú

Részletesebben

ó ú ú ü ú ő ó ő ő ó ó ó ö ó ü ő ó ő ö ü ü ó ö ő É ó ö ö ö ó ó ö ü ü ö ü ó ó ő ó ü ó ü ü ö ö É ú ó ó ö ú ö ü ü ó ó ó ü Á ö ö ü ó ö ó ö ö ö ö ó ó ö ó ó

ó ú ú ü ú ő ó ő ő ó ó ó ö ó ü ő ó ő ö ü ü ó ö ő É ó ö ö ö ó ó ö ü ü ö ü ó ó ő ó ü ó ü ü ö ö É ú ó ó ö ú ö ü ü ó ó ó ü Á ö ö ü ó ö ó ö ö ö ö ó ó ö ó ó Ü Ű Ö É Á Á ö É É Ö Ú Ü ö ü ő ő ö ő Á ő ó ő ü ü ö ö ú É ű ó ü ű ö ú ü ö ó ö ö ü ű ö ó ó ö ö ö ö ü ű ö ő ö ö ó ö ö ő ó ő ü ő ó ő ö ö ő ü ü ö ő ó ú ú ü ú ő ó ő ő ó ó ó ö ó ü ő ó ő ö ü ü ó ö ő É ó ö ö ö ó

Részletesebben

ö ö ó ú ö ö ú ü ó ö ö Í ö ö ö ü ó ö ö ú ú ö ü ó ü ó ü ö ú ü ó ü ö ó Á Á ö ü ú ó ö ü ü ö ó ü ü Á ü ö ü ö ü ö ö ö ü ö ú ö ö ö ü ú ö ú ö ű ú ú ü ö ó ö ö

ö ö ó ú ö ö ú ü ó ö ö Í ö ö ö ü ó ö ö ú ú ö ü ó ü ó ü ö ú ü ó ü ö ó Á Á ö ü ú ó ö ü ü ö ó ü ü Á ü ö ü ö ü ö ö ö ü ö ú ö ö ö ü ú ö ú ö ű ú ú ü ö ó ö ö ö ö Ő Ö ü ö Ö ü ü ü ó ö ö ö ü ö ú ü ü ö ö ú ú ö ú ó ú ó ü ú ú ú ú ó ú ö ú Á ö ö ö ó ú ö ö ú ü ó ö ö Í ö ö ö ü ó ö ö ú ú ö ü ó ü ó ü ö ú ü ó ü ö ó Á Á ö ü ú ó ö ü ü ö ó ü ü Á ü ö ü ö ü ö ö ö ü ö ú ö ö ö

Részletesebben

ú ú ö ö ü ü ü ü ű ü ü

ú ú ö ö ü ü ü ü ű ü ü Ü ú ű ű ú ű ú ú ö ö ü ü ü ü ű ü ü ö ö ö ö ö ö ű ö ö ö ö ö ö ö ö ö ü ü ü Ú ú ü ű ü ú ű ö ű ú ö ö ö ö Á ú ú ű Á ú Á Á Á ü ö ö Á ö ö ü Á ú Á ú Á Á Ö Á Á ö ű ö ö ü ú ü ú ö ú ű ú ú ü ü ü ü ű ű Ő ú ö ű ú ú ű

Részletesebben

ú ú ü ü Á ú ú ü ű ű ú ü ü ü ü

ú ú ü ü Á ú ú ü ű ű ú ü ü ü ü ü ü ü ú ú ü ű ü ű ü ü ű ü ü ü Í ú ú ü ü Á ú ú ü ű ű ú ü ü ü ü ú ü ü Á ű ü ü ü ü ü ü ü ú ü ü Í ú ü É Ö Ö ú Ö Ö Ö ú ú ü ú Á Ö Á ú É ü ú ú É ú ú ú Ü ü ű ú ű É ú ű ü ü Á ú É ü ű ü ú Á É É ú ü Ö Ö Ö ú ú Á Ö

Részletesebben

ő ő ő ő ú É ü ú ú ű ú ű ő ő ő ő Á Á ü ő É É É É É É Á Ú Á Á ő ő ő ő ő É Á Á Á ő ő ő Á ü ő ő ü

ő ő ő ő ú É ü ú ú ű ú ű ő ő ő ő Á Á ü ő É É É É É É Á Ú Á Á ő ő ő ő ő É Á Á Á ő ő ő Á ü ő ő ü ő É ő ő ő ő É Ü Ö Ö Ö Í Ö Ö Ö ő Ó Ó Ö Ö Á É É É ő Á É Á Á Ú Á Ú Ö Ö Á Ú Ö Á ű Á ú ő ő ü ü Ó ő ő ő ő ú É ü ú ú ű ú ű ő ő ő ő Á Á ü ő É É É É É É Á Ú Á Á ő ő ő ő ő É Á Á Á ő ő ő Á ü ő ő ü ő ő ő ő Á ü ú ú

Részletesebben

é ö é Ö é é ő í ó í é ő ö ú é ó é ő ü ü é ó ö é é ó é é ö é ő í é é ő é é ö é ű ö é í ó é é í ö í ó í ó é é ö ó í ó ó í ó é é ö ő í ó ó í ó ü é í ü

é ö é Ö é é ő í ó í é ő ö ú é ó é ő ü ü é ó ö é é ó é é ö é ő í é é ő é é ö é ű ö é í ó é é í ö í ó í ó é é ö ó í ó ó í ó é é ö ő í ó ó í ó ü é í ü é í ü é ö é é ő ü é é é ú é ó Í é é ő Í é ó ö í é ö é Ö é é ő í ó í é ő ö ú é ó é ő ü ü é ó ö é é ó é é ö é ő í é é ő é é ö é ű ö é í ó é é í ö í ó í ó é é ö ó í ó ó í ó é é ö ő í ó ó í ó ü é í ü é ö ő

Részletesebben

ü ö ú ö ú ü ö ü Á Ó ö ö ö ö ú ü ú ü ü ú ú ö ö ü ü ú ü ü ö ö ű ö ü ü ü ü ö ö

ü ö ú ö ú ü ö ü Á Ó ö ö ö ö ú ü ú ü ü ú ú ö ö ü ü ú ü ü ö ö ű ö ü ü ü ü ö ö Í Á Ö Ú Á Á Ó Á ö ú ú ö ú ú ö ü ü ű ü ű ö ö ü ű ö ü ö ú ö ü ú ö ö ü ü ö ü ű ö ö ü ű ö ö ú ö ö ú ú ü ö ú ö ú ü ö ü Á Ó ö ö ö ö ú ü ú ü ü ú ú ö ö ü ü ú ü ü ö ö ű ö ü ü ü ü ö ö ü ö ü ö ö ü ö ö ú ö ü ű ö ü

Részletesebben

í ó ő í é ö ő é í ó é é ó é í é é í é í íí é é é í é ö é ő é ó ő ő é ö é Ö ü é ó ö ü ö ö é é é ő í ő í ő ö é ő ú é ö é é é í é é í é é ü é é ö é ó í é

í ó ő í é ö ő é í ó é é ó é í é é í é í íí é é é í é ö é ő é ó ő ő é ö é Ö ü é ó ö ü ö ö é é é ő í ő í ő ö é ő ú é ö é é é í é é í é é ü é é ö é ó í é ű ű ö é ő ó í ö ő ü é ő é ü ő ö ő ö é é í ö ő ö ó ő é ó í ö ő ü é é é é é ő é é é é í ő ö é é ő ű ő ö í ö é é é Ö ű ú ő é é ű ő í ü ö é é ő ó ö ö ő é é é é é é é é é é ő ü í í é ú í í í Ú í é ú é ő ó ó

Részletesebben

ő ö ő ű ó ö ó ű Í Ö Ö Á Í Ó Ö Ü É Ö Ö Ö Á Á Ö É Á Ö

ő ö ő ű ó ö ó ű Í Ö Ö Á Í Ó Ö Ü É Ö Ö Ö Á Á Ö É Á Ö Í Í Ő Ó Ü Ö Ő ő ö ő ű ó ö ó ű Í Ö Ö Á Í Ó Ö Ü É Ö Ö Ö Á Á Ö É Á Ö ő ö ő Í ó ö ó ú Í Ö Í ÍÍ É Ó Ü Ü Ó Ó Ö É Ö ő ö ő ű ó ö ú Í Ö Í Ö Í Ö Ó Ó Ó Ó Ü Ö Ü Ü É Ú Ö Ó Ó Í Í ő ö ő ű ó ö ó ú É Ö Í Í ÍÍ Í Í Í É Í

Részletesebben

Í Í Í Ü Ó Ó Ö Á Ü Ü Ó Ü Ü Ó Ö Í É Ö

Í Í Í Ü Ó Ó Ö Á Ü Ü Ó Ü Ü Ó Ö Í É Ö Ö É Ö Í Í Í Ü Ó Ó Ö Á Ü Ü Ó Ü Ü Ó Ö Í É Ö Ü Ü Á É Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ú Í É Ó Á Ü Á É Á Ü Í Í Í Í Ü Í Í Í Í Í É Ö Á Í Á Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Í Í É Í Í É É Í Í Í É Í Ü Í Ü Á Ü Ü

Részletesebben

É Í ü ú É ü ő ő ő ő ú ő ú ü ü ő ü ú ü ű ú ú ü ü Í ü ű ő ő É ő

É Í ü ú É ü ő ő ő ő ú ő ú ü ü ő ü ú ü ű ú ú ü ü Í ü ű ő ő É ő ő Ü É Í ü ú É ü ő ő ő ő ú ő ú ü ü ő ü ú ü ű ú ú ü ü Í ü ű ő ő É ő ő ő ú ő ő ő ú ő ü ú ű ő ű É Í ő É Ü Í ő ü ő ő ő ő ő ő ú ü ű ő ú ő ű ő ő ő ű ő ű ő É Í Ú Ö Á Á É Á Á Á Ő Á É Á Ö Á Ö É É É ü ő Á ő ú ü ő

Részletesebben

ú ü ü ú Ö ú ü ü ü ü ü ú ü ú ü ű Í ü ü ű ü ű Ó ü Ü ű ú ú Á ü ű ű ü ü Ö ü ű ü Í ü ü

ú ü ü ú Ö ú ü ü ü ü ü ú ü ú ü ű Í ü ü ű ü ű Ó ü Ü ű ú ú Á ü ű ű ü ü Ö ü ű ü Í ü ü ű ü ü ú ü ú ú ű ü ú ú ü ü Ó Ö Í ü ú ú ű Ö ú ú ú ü ü ú ÍÍ ú ü ü ú Ö ú ü ü ü ü ü ú ü ú ü ű Í ü ü ű ü ű Ó ü Ü ű ú ú Á ü ű ű ü ü Ö ü ű ü Í ü ü ü Ü ü ü ú ü ű ü ü ü Ü ú ú ü ü ü ü Í ü ü ú ű ü ü ü ü ü ü Í Í ü

Részletesebben

ű í ú ü ü ü ü ü Ó í ü í í í É Á

ű í ú ü ü ü ü ü Ó í ü í í í É Á ü ű ü ú ű í ú í ű í ú ú ú ú ű í ú ü ü ü ü ü Ó í ü í í í É Á ű í í í Á ü É í í Ö Ö Á í Á É Á ú ú ú í ű í ú ű í í í É í í É í ű í ü í ú ű í ű í É í Ú í í í ű í ú ű í í í ü í í ú í ú í Ö ű í í í ü ü Ő í í

Részletesebben

ö ö Ö ó ó ö ó ó ó ü ö í ü ú ó ó í ö ö ö ó ö ü ú ó ü ö ü ö ö Ö ü ö ö Ö ó

ö ö Ö ó ó ö ó ó ó ü ö í ü ú ó ó í ö ö ö ó ö ü ú ó ü ö ü ö ö Ö ü ö ö Ö ó ü ö ö Ö ü ü ö ö Ö ö ó ö ú ó ü ö ö ö Ö í ó ü í í ü ö í í ó ó ü ö ü ö ö ü í ó ö ö Ö ó ó ö ó ó ó ü ö í ü ú ó ó í ö ö ö ó ö ü ú ó ü ö ü ö ö Ö ü ö ö Ö ó ö ö Ö ü í ö Ö ö ö ó ü í ö ó ó ü ö ó í ü ü ü ö ö ü í ü

Részletesebben

í Ó ó ó í ó ó ó ő í ó ó ó ó

í Ó ó ó í ó ó ó ő í ó ó ó ó í Ú Á Í í Ó ó ó í ó ó ó ő í ó ó ó ó í Ó Ó í ő ó Í í í í Ó í ó í í Ő É Ú Ű Í É Á ó Á É É ó ó í É Ü Í ő í ó í ó í Ő Ő Á Ó Ó Á É É Á Á É É Ő Á Ú É í ó Á í Á í í ő í í Ő Ő É Ú Ű Í É Á ó Á É Ö Í Í É ó ó í Ú

Részletesebben

Í Í Ó ű Ü Ó Ó Ü ü Ö Í Ü Í Í ú Ö Ó Í ú ú Ö Ó É Í ű ú

Í Í Ó ű Ü Ó Ó Ü ü Ö Í Ü Í Í ú Ö Ó Í ú ú Ö Ó É Í ű ú ű É Í Á Á Á Ó É Á Á Ó Í Ö Á Á Á Ö ü Í Ó Í ű ű ü ú Í Í Ó ű Ü Ó Ó Ü ü Ö Í Ü Í Í ú Ö Ó Í ú ú Ö Ó É Í ű ú ü Í ú Ü Ű Ó Ó Í ú Í ú Ö Ó ü Ü ü ű Ó ú Í ü É Í Í Á Á Ó Í Á ú Ö Í Ó ú ú ú Í ú ú ű ú Ü ü ü Í Á ü ú Í ú

Részletesebben

É ő ő ű ú Á ő Á ő ű ő ő ő ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ű

É ő ő ű ú Á ő Á ő ű ő ő ő ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ű ő ő ű ú Á ő ű ő ő ő ő Ö Ö Í Á É Á ő Ö Ö Í ő ő ő ő É ő ő ú ú ú ő Á Ö É ő ő ű ú Á ő Á ő ű ő ő ő ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ű ő ű ő ú Á ő ű ő ő ő ő ő ő Ö ő ú ú Ö ő ő ű ú Á ő ú Ó ű Ó ú ú ú ő ő ú ú ő ő ú ő Ú ú

Részletesebben