A hallás és a beszédpercepció
|
|
- Laura Kocsis
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A hallás és a beszédpercepció
2 A beszédészlelés/beszédpercepció A hangingerek átalakítása -- nyelvi jelek elérése, azaz nyelvi észlelés. Artikulációs fonetika Pszicholingvisztika Akusztikus fonetika Percepciós fonetika Pszicholingvisztika
3 A beszédfeldolgozás leegyszerűsített sémája BESZÉDMEGÉRTÉS Nyelvi (szintaktikai, lexikai, pragmatikai) feldolgozás BESZÉDÉSZLELÉS Nyelvi egységek (fonéma, szótag, szó) aktivációja HALLÁS Jelátalakítás
4 Hallás
5 A fül anatómiája Fülkagyló (Cochlea)
6 A fülkürt (Eustach-féle kürt) A belsőfület a dobhártya légmentesen zárja Az egyetlen kimenet a külvilágba a fülkürt (az orrgarat felé) Ezáltal tud kiegyenlítődni a légnyomás a dobhártya két oldalán (és képes ellátni a funkcióját). Nátha átmeneti fülkürt eldugulás halláscsökkenés Hurut nincs légmozgás savós váladéktermelődés középfülgyulladás.
7 A fül mint jelátalakító Mechanikus rezgés Idegsejtek ingerlése Hangnyomásingadozás Idegi ingerület
8 1. Hanghullámok mechanikus rezgések: a hallócsontocskák
9 1. Hanghullámok mechanikus rezgések: a hallócsontocskák kalapács üllő kengyel ovális ablak dobhártya kerek ablak Huszonkétszeres erősítés
10 2. Mechanikus rezgés idegi ingerület: a cochlea (csiga)
11 A cochlea (csiga) és a Corti szerv Scala vestibuli (folyadék: perilymph) Scala media (folyadék: endolymph) Corti szerv (megfordítva!) Külső szőrsejtek: A hullám kitéríti a tektoriális membránt nagyobb mértékű érintkezés ingerlés ingerlésre meghosszabbodik a terjedő hullám erősítése hangosítás Scala tympani (folyadék: perilymph) Hallóideg Belső szőrsejtek: A hullám az alaphártyán turbulenciát okoz a folyadékban (Bernoulli) ingerlés idegi impulzus
12 Az alaphártya frekvenciaérzékenysége Az alaphártya tonotópiás felépítésű: a szomszédos területek szomszédos frekvenciasávokra érzékenyek. A bázisnál vastagabb és keskenyebb magasabb a sajátfrekvenciája magasabb frekvenciákra érzékeny. Felfelé vékonyodik, szélesedik csökken a sajátfrekvenciája. A különböző frekvenciákhoz eltérő méretű területek tartoznak. Nagyobb hangerő több szőrsejt jön mozgásba.
13 Utazóhullámok Tiszta hang Komplex hang (1000 és 2500 Hz) A periferiális hallórendszer frekvenciafelbontást végez! auditoros spektrogramok!
14 A hangingerek útja A szőrsejtekre receptorok kapcsolódnak A receptorok (neuronok) axonjai összeállnak és kilépnek a cochleából: hallóideg (a nyolcadik agyideg) A hallóideg először az agytörzsbe jut Innen pedig az elsődleges és másodlagos auditoros kortexbe Az inger az auditoros kortex előtt az adott füllel ellenkező féltekébe érkezik
15 A saját hang észlelése Saját hangunkat mindig másmilyennek halljuk, mint a környezetünk. Miért? A saját hangunk nem csak a levegőben terjedve jut el a fülünkbe, mert a koponyacsontok rezgése is továbbítja azt. légvezetéses hallás: a hanghullámokat a levegőben terjedve a külső fülbe (fülkagylóba) jutnak. csontvezetéses hallás: a hanghullámokat a koponyacsontok rezgése a belsőfülbe vezeti.
16 Fizikai jellemző Érzeti vetület Hangnyomás [Pa] vagy intenzitás [W/m 2 ] Hangosság: hangnyomásszint [db] (Alap)frekvencia [Hz] Hangmagasság [Bark] Spektrum Hangszín és hangszínezet Időtartam [ms] Hosszúság ( részben ennek az eredménye nyelvi hosszúság!)
17 1. Hangosságérzet: hangnyomásszint (db-skála) A hangnyomás (Pa) hallási megfelelője a hangnyomásszint (SPL) Mértékegysége: db A hangnyomás és a hangosságérzet között logaritmikus a kapcsolat kétszer akkora nyomás kétszeres hangosság! Sugárhajtómű (140 db) Társalgás (60 db) szeres hangnyomás-növekedés kétszeres hangosságnövekmény Threshold: 1000 Hz-en 20 µpa = 0 db
18 Ráadásul a valódi hangosságérzet frekvenciafüggő (phon) Hangosságérzet és frekvencia Hallásküszöb: egy 1000 Hz frekvenciájú tiszta hang 0 db-en Phon: azonos hangosságúnak érzékelt hangok változó arányok! (pl. a 40 phon nem kétszer olyan hangos mint 20 phon)
19 2. Hangmagasság-élmény Hangmagasságérzet és frekvencia összefüggése Nem lineáris kapcsolat! Hz-ig nagyjából lineáris Felette nagyjából logaritmikus MIÉRT? Fizikai hangmagasság (Hz)
20 Az alaphártya frekvenciaérzékenysége Különböző frekvenciákra különböző helyeken reagál. A különböző frekvenciasávokra különböző méretű részek érzékenyek az alaphártyán magasabb frekvenciákon nem olyan jó a hallás felbontása.
21 Frekvenciaérzékenység és beszéd Emberi hallásküszöb: 20-20,000 Hz A fül 500 és 5,000 Hz között a legérzékenyebb Az emberi hang alapfrekvenciája Átlagos férfi: Hz Átlagos női: 400 Hz-ig A telefon problémája: Levág 300 Hz alatt és ~3000 Hz fölött Az információ egy része elvész (frikatívák, f0 beszélő személy, dallam, pl. kérdés v. kijelentés?) Hogyhogy felismerjük a beszélőt és értjük a beszédet?
22 Komplex hangok alaphangmagassága Még akkor is halljuk az alaphangot, ha az valójában nem szólal meg (azaz a frekvenciáján nincs energia a spektrumban), mert az elménk képes kikövetkeztetni a felharmonikusokból a hiányzó alaphang problémája. Tiszta hangok: 1-10 felharmonikus: 4-10 felharmonikus: com/topics/missingfundamental
23 A hiányzó alaphang Mindennapi kihasználása: Telefon (férfi f0: Hz, nő: Hz, telefon átvitele: Hz) 55 Hz-es orgonasíp nincs, csak egy 110 Hz-es és egy 165 Hz-es és ha a kettő egyszerre szól
24 Beszédészlelés
25 A beszédfeldolgozás leegyszerűsített sémája BESZÉDMEGÉRTÉS Nyelvi (szintaktikai, lexikai, pragmatikai) feldolgozás BESZÉDÉSZLELÉS Nyelvi egységek (fonéma, szótag, szó) elérése HALLÁS Jelátalakítás
26 A beszédfeldolgozás leegyszerűsített sémája BESZÉDMEGÉRTÉS Nyelvi (szintaktikai, lexikai, pragmatikai) feldolgozás Hallás beszédészlelés!!! BESZÉDÉSZLELÉS Nyelvi egységek (fonéma, szótag, szó) elérése HALLÁS Jelátalakítás
27 A beszédészlelés/beszédpercepció A nyelvi tudás és a nyelvi megértés folyamatai KIMENET: A nyelvi egységek aktiválása/ előhívása (legnagyobb egység: fonémák/szavak) Top-down: A nyelvi ismeretek hatása HALLÁSI és LÁTÁSI ÉSZLELÉS BEMENET: Artikulációs és akusztikai információ, azaz fonetikai információ Bottom-up: A bemeneti ingerek elemzése
28 A beszédészlelés/beszédpercepció nagy kérdései Az akusztikai jel és a nyelvi észlelés összefüggései. Hogyan válik nyelvi információvá az akusztikai jel? /kaːr/
29 Szükséges háttérismeretek Beszédprodukció Mi és hogyan hat a beszéd megvalósulására? A percepció megértéséhez szükséges ismernünk az artikulációs működéseket A percepció megértéséhez szükséges ismernünk a beszéd akusztikai szerkezetét Hallási észlelés: A percepció megértéséhez szükséges ismernünk a hallórendszert és a hallási folyamatok működését Beszédpercepció specifikus folyamat + alapvető kognitív folyamat (memória, figyelem, kategorizáció) egyben
30 A beszédpercepció nagy kérdései Egységek és reprezentáció Mik az észlelés alapegységei? Mit tárol az agy? Szegmentálás A beszéd folyamatos jel ( beszédfolyam ), mégis a hallgatók diszkrét egységekként (beszédhangok/szótagok/szavak sorozataként) észlelik. Hogyan zajlik a tagolás? Variabilitás A beszédjel nagyon változékony! Hogyan ismerhetők fel a nyelvi egységek (fonémák)? A variabilitás forrásai pl.: koartikuláció, beszélő (nem, életkor, stb.), beszédtempó, idiolektus, regiszterek (kisgyermekhez beszélés, informális beszélgetés stb.), környezeti hatások (zaj, további beszélők)
31 Szegmentálás: szóhatárok és szünetek? És ebben? minden beszédhang zöngés! Hol vannak a szóhatárok a mondatban? Láttam a nyaralásodról készült képeket a fészbukon. idő idő A folyamatos beszédben akkor vannak jelkimaradások, ha levegőt veszünk, szándékosan szünetet akarunk tartani, gondolkodunk, illetve akkor, ha zárhangokat ejtünk (zárat képzünk). A beszédjelben nincs szükségszerűen minden szó, sem minden mondat után szünet!!!
32 A beszédhangok felismerése HAT /h/ Hangszínkép = spektrum HÉT /h/
33 HAT HÉT A beszédhangok felismerése Beszédészlelési elméletek egy fontos alapfeltételezése: /h/ /h/ Hangszínkép = spektrum A változatosság ellenére jelen van valami állandó, invariáns! De valójában ez csak a korábbi elméletekre igaz pl. exemplar theory: nincs invariancia!
34 Akusztikus kulcsok Akusztikus kulcs: olyan akusztikus (azaz fonetikai) információ, amely a fonológiai kategóriák (fonémák) valamely megkülönböztető jegyét az észlelés számára kódolja. Számos (a legelterjedtebb?) beszédészlelési elmélet(ek) azt feltételezi(k), hogy az akusztikus kulcsokban van valami változatlan, invariáns, és a beszédészlelés ezeket azonosítja. Más elméletek ugyanezt az invarianciát az artikulációban (motoros elmélet) vagy magában a hallgatóban (pl. Lindblom H&H elmélete) keresik/feltételezik. Ismét más elméletek egyáltalán nem feltételeznek invarianciát (példányelmélet).
35 Akusztikus kulcsok Magánhangzók: a formánsok frekvenciaértéke kódolja a magánhangzó-minőséget. Példa: nyelvi kategória akusztikus kulcs elöl képzett magas F2 frekvencia Láttuk, a formánsok frekvenciája nem állandó, de formánsok viszonya egymáshoz már sokkal inkább (pl. elöl képzettek: nagyobb F2-F1 távolság). Mássalhangzók: bonyolultabb helyzet, mert képzésmódonként változó artikulációs és akusztikus tulajdonságaik vannak Példa: nyelvi kategória akusztikus kulcs zöngésség zöngekezdési idő (VOT)
36 Akusztikus kulcsok Valójában az észlelés minden bizonnyal nem ilyen elszigetelt paraméterekre támaszkodik. Amit tudományosan (kísérletekkel) bizonyítani lehet az csak az, hogy ezek az információk elégségesek lehetnek bizonyos nyelvi tulajdonságok kódolásához. Azt, hogy feltétlenül szükségesek is, illetve, hogy az észlelés valóban ezek alapján ismerné fel az adott tulajdonságokat, nem.
37 Ráadásul: a környezeti hatások elfedik a beszédjelet Csendben, zajban, telefonon, több ember beszélgetésével a háttérben is észleljük a beszédet. 1. Hogyan különböztetjük meg a beszédet a zajtól? Mesterségesen nem triviális! A digitális zajszűrés komoly kihívás (és általában minőségromláshoz vezet). 2. Hogyan különböztetjük meg a különböző beszédhangokat egymástól, azaz hogyan halljuk ki a megfelelő beszélőt? koktélparti effektus A mesterséges beszédfelismerésben az egyik legnehezebb feladat (az egyszerre beszéléseket kidobják az adatbázisból, beszédtechnológiai célokra nem használható).
38 A koktélparti jelenség Egy zajos teremben képesek vagyunk kiemelni annak a beszédét, akivel épp társalgunk. Miért? Szelektív hallás: az a perceptuális, auditív folyamat, amely alapján kiválasztjuk, mely ingereket ismerjük fel, és melyeket nem. Hogyan működik? Hanglokalizáció: a hangforrás térbeli elhelyezésének képessége. Mindkét fül kell hozzá az irányok feldolgozása miatt. Binaurális felfedés: egy zaj csak akkor nyom el egy hangot, ha ugyanolyan hangforrásúnak azonosítjuk (pl. mindkettő ugyanabba a fülbe érkezik). Miután felismertük és lokalizáltunk egy hangforrást (= beszélő), képesek vagyunk azt kivonni a zavaró (másik) hangból (= környezet), mert a kettő máshonnan érkezik. Vajon miért nem értjük a beszélgetőtársunkat a telefonban akkor, amikor elsuhan mellette egy mentőautó (és ez miért nem ilyen zavaró élőben)?
39 Multimodális észlelés: a McGurk effektus
40 McGurk effektus Multimodális percepció Vizuális: /b/ + auditoros: /b/ = percepció /b/ Vizuális: /d/?/g/? + auditoros: /b/ = percepció /d/ Vizuális: /f/ + auditoros: /b/ = percepció /v/ Az észlelt fonéma a vizuális és auditoros információk kombinációja! Még ép hallás esetén is olvasunk szájról! Még akkoris, ha az auditoros információ egyébként nem félreérthető Segít ha akcentusos beszédet észlelünk, ha zajban észlelünk, vagy szemantikailag nehezen feldolgozható tartalmat észlelünk
41 Felülről ható (top-down) folyamatok az észlelésben 1. Az anyanyelv hatással van az észlelt kontrasztokra, példák: Japán: /l/ /r/ csak allofón a japán anyanyelvűeknek megkülönböztetési képessége alacsonyabb Kínai: /b/ /p/ csak allofón (zöngésségi kontraszt: [p] - [p h ]) a kínai anyanyelvűeknek megkülönböztetési képessége alacsonyabb De! ezek gyakorolhatók, fejleszthetők (tanult sajátosságok!)
42 Felülről ható (top-down) folyamatok az észlelésben 2. A lexikai, szemantikai és grammatikai hatások. Lexikai hatások Fonémarestauráció Kevesebb hasonló alakú szomszéddal rendelkező szó egyszerűbb/gyorsabb felismerés (pl. sajt rajt vs. kér kár kór kör vér kar ) A gyakoribb szavakat egyszerűbb/gyorsabb felismerni (pl. mér vs. mór)
43 Felülről ható (top-down) folyamatok az észlelésben Szintaktikai hatások A szintaktikailag nem passzoló szavakat nem valószínűsítjük Szemantikai hatások A tematikusan nem passzoló szavakat nem valószínűsítjük
44 Következő órán ZH Fonetikus lejegyzés Szupraszegmentális szerkezet Hallás Beszédpercepció
45 A hallási észlelés helyettesítése: a cochleáris implantáció A siketek nagy részénél a probléma forrása a szőrsejtek nem megfelelő működése ezt pótolja az implantáció. Szőrsejtek: átalakítás mechanikus rezgésből idegi impulzus. Implantátum: vevő tekercs a koponyacsontba + elektróda a csigába (műtétileg). A külső, látható egységet elektromágnessel rögzítik a vevő tekercsre (a mágnesesség keresztülhatol a fejbőrön). Feladata a cochlea/csiga pótlása: a külső egység (audioprocesszor) felveszi és elektromos jellé alakítja a hangot, elektromos impulzusokat generál és ezekkel az elektróda ingerli a hallóideget.
46 A cochleáris implantáció alkalmazása A beültetés feltétele, hogy ép legyen a hallóideg Mivel egy egy kompjúter helyettesíti a csigát, az elemzés eredménye teljesen más hozzá kell szokni és meg kell tanulni hallani vele! Szimuláció: Beszéd Normál hallás Az implantátummal hallott hang (8-channel vocoded speech) Zene
A beszédfeldolgozás leegyszerűsített sémája
Hallás A beszédfolyamat A beszédfeldolgozás leegyszerűsített sémája BESZÉDMEGÉRTÉS Nyelvi (szintaktikai, lexikai, pragmatikai) feldolgozás BESZÉDÉSZLELÉS Nyelvi egységek (fonéma, szótag, szó) elérése HALLÁS
RészletesebbenBeszédészlelés 1: Beszédpercepció. A beszédpercepció helye a beszédmegértési folyamatban
Beszédészlelés 1: Beszédpercepció A beszédpercepció helye a beszédmegértési folyamatban A beszéd reprezentációja Akusztikus (obj) a frekvencia és intenzitás (változása) az időben Artikulációs (obj) artikulációs
Részletesebben2. Az emberi hallásról
2. Az emberi hallásról Élettani folyamat. Valamilyen vivőközegben terjedő hanghullámok hatására, az élőlényben szubjektív hangérzet jön létre. A hangérzékelés részben fizikai, részben fiziológiai folyamat.
RészletesebbenA beszédpercepció nagy kérdései: variabilitás. Beszédpercepciós elméletek
A beszédpercepció nagy kérdései: variabilitás Beszédpercepciós elméletek A beszédfeldolgozás leegyszerűsített sémája BESZÉDMEGÉRTÉS Nyelvi (szintaktikai, lexikai, pragmatikai) feldolgozás BESZÉDÉSZLELÉS
RészletesebbenAkusztikai mérések SztahóDávid
Akusztikai mérések SztahóDávid sztaho@tmit.bme.hu http://alpha.tmit.bme.hu/speech http://berber.tmit.bme.hu/oktatas/gyak02.ppt Tartalom Akusztikai produktum Gerjesztés típus Vokális traktus Sugárzási ellenállás
RészletesebbenA beszédhang felfedezése. A hangok jelölése a fonetikában
2. témat A hangtan irányai, fajai Olvasnivaló: Bolla Kálmán: A leíró hangtan vázlata. Fejezetek a magyar leíró hangtanból. Szerk. Bolla Kálmán. Bp., 1982. 13 23. A beszédhang felfedezése a hang nem természetes
RészletesebbenA hangtan irányai, fajai Olvasnivaló: Bolla Kálmán: A leíró hangtan vázlata. Fejezetek a magyar leíró hangtanból. Szerk. Bolla Kálmán. Bp., 1982.
2. témat A hangtan irányai, fajai Olvasnivaló: Bolla Kálmán: A leíró hangtan vázlata. Fejezetek a magyar leíró hangtanból. Szerk. Bolla Kálmán. Bp., 1982. 13 23. A beszédhang felfedezése a hang nem természetes
RészletesebbenAz emberi hallás. A fül felépítése
Az emberi hallás A fül felépítése Külső fül: Hangösszegyűjtés, ami a dobhártyán rezgéssé alakul át. Középfül: mechanikai csatolás a dobhártya és a belső fül folyadékkal töltött részei között. Kb. 2 cm
RészletesebbenHogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved?
A HALLÁSVESZTÉSRŐL Hogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved? Nem elképzelhetetlen, hogy Ön tudja meg utoljára. A hallásromlás fokozatosan következik be és lehet, hogy már csak akkor veszi észre,
RészletesebbenA hang mint mechanikai hullám
A hang mint mechanikai hullám I. Célkitűzés Hullámok alapvető jellemzőinek megismerése. A hanghullám fizikai tulajdonságai és a hangérzet közötti összefüggések bemutatása. Fourier-transzformáció alapjainak
RészletesebbenCsapok és pálcikák. Hogyan mûködik? A RETINÁTÓL AZ AGYIG
A RETINÁTÓL AZ AGYIG Hogyan mûködik? Csapok és pálcikák szem átlátszó belsô folyadékainak köszönhetôen kialakul a tárgyak képe a retinán. A fényérzékeny sejtek egy meghatározott fényingert kapnak, amely
RészletesebbenBeszédhiba és beszédfeldolgozás
Beszédhiba és beszédfeldolgozás Gósy Mária MTA - ELTE Mi a beszéd? A gondolat kifejeződése, informáci ció,, verbális gesztus, artikuláci ciós s mozgássorozat, akusztikai hullámforma, mechanikus rezgés,
Részletesebben1. A hang, mint akusztikus jel
1. A hang, mint akusztikus jel Mechanikai rezgés - csak anyagi közegben terjed. A levegő molekuláinak a hangforrástól kiinduló, egyre csillapodva tovaterjedő mechanikai rezgése. Nemcsak levegőben, hanem
RészletesebbenA HANGOK TANÁTÓL A BESZÉDTECHNOLÓGIÁIG. Gósy Mária. MTA Nyelvtudományi Intézet, Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium
A HANGOK TANÁTÓL A BESZÉDTECHNOLÓGIÁIG Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézet, Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium beszédzavarok beszédtechnika beszélő felismerése fonológia fonetika alkalmazott fonetika
RészletesebbenGPGPU. Hangfeldolgozás és hangszintézis
GPGPU Hangfeldolgozás és hangszintézis Tartalom A mostani órán hangszintézis és hangfeldolgozási alapokat tekintünk át Ahhoz, hogy értelme legyen a problémák többségénél GPU-t használni, egy bizonyos (méret/számítási
Részletesebben2006. szeptember 28. A BESZÉDPERCEPCI DPERCEPCIÓ. Fonetikai Osztály
2006. szeptember 28. ÖNÁLLÓSULÓ FOLYAMATOK A BESZÉDPERCEPCI DPERCEPCIÓ FEJLŐDÉSÉBEN Gósy MáriaM Fonetikai Osztály AZ ANYANYELV-ELSAJ ELSAJÁTÍTÁSRÓL Fő jellemzői: univerzális, relatíve gyors, biológiai
RészletesebbenFedezze fel a hallását. Amit a hallásveszteségről tudni kell
Fedezze fel a hallását Amit a hallásveszteségről tudni kell Megértés A hang hatalma Gondoljon a beszélgetés és a hallgatás egyszerű folyamatára. A hang képes informálni, tanítani, vezetni, irányítani,
RészletesebbenKülső fül: Középfül: Belső fül:
Hallási illúziók 1 A hallásról általában Kocsis Zsuzsanna MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet BME Kognitív Tudományi Tanszék Külső fül: fülkagyló, hallójárat irányított mikrofon A hallás
RészletesebbenMády Katalin. 2015. február 24.
Beszédpercepció Mády Katalin 2015. február 24. Mi jellemzi a beszédet? hangképző szervek mozgása artikuláció (biológia, fiziológia, logopédia, orvostudomány), beszédjel fizikai összetétele akusztika (fizika),
RészletesebbenA beszéd. Segédlet a Kommunikáció-akusztika tanulásához
A beszéd Segédlet a Kommunikáció-akusztika tanulásához Bevezetés Nyelv: az emberi társadalom egyedei közötti kommunikáció az egyed gondolkodásának legfőbb eszköze Beszéd: a nyelv elsődleges megnyilvánulása
RészletesebbenA megértés folyamata
A megértés folyamata 2017.03.08. A megértés megértésének kihívása A megértés célja a beszélő szándékának feltárása azon keresztül, hogy mit is mondott. Motiváció a beszédértés megértésére: Távközlés, titkosítás
RészletesebbenSzupraszegmentális szerkezet
Szupraszegmentális szerkezet A hangzó nyelv két vetülete (ismétlés) Szegmentális szint beszédhangok, hangkapcsolatok lokális nézőpont, pillanatnyi(?) Szupraszegmentális szint (prozódia) globális nézőpont,
RészletesebbenÉS S NYELVI REPREZENTÁCI CIÓ. MTA Nyelvtudományi Intézet
BESZÉDK DKÉPZÉS ÉS S NYELVI REPREZENTÁCI CIÓ Gósy MáriaM MTA Nyelvtudományi Intézet A legtágabb értelmezés szerint a beszéd az a képesség, hogy érzéseinket és gondolatainkat másokkal jelek útján közöljük.
RészletesebbenZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM Hallás
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Felsőfokú munkavédelmi szakirányú továbbképzés ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM Hallás MÁRKUS MIKLÓS ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELMI SZAKÉRTŐ
RészletesebbenZaj,- rezgés és sugárzásvédelem tanév tavasz 3. előadás. Bedő Anett egyetemi tanársegéd SZE, AHJK Környezetmérnöki tanszék
Zaj,- rezgés és sugárzásvédelem 2017 2018. tanév tavasz 3. előadás Bedő Anett egyetemi tanársegéd SZE, AHJK Környezetmérnöki tanszék ELŐADÁS ANYAGA Hallás folyamata Spektrum Színkép Műveletek szintekkel
RészletesebbenHullámok, hanghullámok
Hullámok, hanghullámok Hullámokra jellemző mennyiségek: Amplitúdó: a legnagyobb, maximális kitérés nagysága jele: A, mértékegysége: m (egyéb mértékegységek: dm, cm, mm, ) Hullámhossz: két azonos rezgési
RészletesebbenHallás időállandói. Következmények: 20Hz alatti hang nem hallható 12Hz kattanás felismerhető
Hallás időállandói Fizikai terjedési idők Dobhártya: végtelenül gyors Hallócsontok: 0.08ms késés Csiga: 20Hz: 3ms késés 100Hz: 1.5 ms késés 1000Hz: 0.3ms késés >3000Hz: késés nélkül Ideg-impulzus időtartam:
RészletesebbenEötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ CSISZÁR ORSOLYA
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ CSISZÁR ORSOLYA A NYELVI ZAVAROK MEGJELENÉSI FORMÁINAK ÉS KÖVETKEZMÉNYEINEK VIZSGÁLATA (A DISZLEXIA MINT SZINDRÓMA ELEMZÉSE) Nyelvtudományi
RészletesebbenKörnyezetvédelem műszaki alapjai. alapjai, akusztika
Department of Fluid Mechanics Budapest University of Technology and Economics Környezetvédelem műszaki alapjai, akusztika Nagy László nagy@ara.bme.hu 2010. Március 31. Környezetvédelem műszaki alapjai
RészletesebbenFizikai hangtan, fiziológiai hangtan és építészeti hangtan
Fizikai hangtan, fiziológiai hangtan és építészeti hangtan Témakörök: A hang terjedési sebessége levegőben Weber Fechner féle pszicho-fizikai törvény Hangintenzitás szint Hangosságszint Álló hullámok és
RészletesebbenBeszédképzés és nyelvi reprezentáció ábra A beszédprodukció és a beszédfeldolgozás folyamatának képi szemléltetése
Beszédképzés és nyelvi reprezentáció 289 egyéni ismerethalmaznak a nyelvre vonatkozó jeleit és funkcióit tartalmazza. Enélkül a beszédfeldolgozás nem valósulhat meg. A nyelvi mentális reprezentáció bizonyos
RészletesebbenÉrzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Receptor felépítése. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?
külső, belső környezet ei Érzékelési folyamat szereplői Az érzékelés biofizikájának alapjai specifikus transzducer központi idegrendszer Az jellemzői Receptor felépítése MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG? Magasabb
RészletesebbenÉrzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Inger Modalitás Receptortípus. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?
külső, belső környezet ei Érzékelési folyamat szereplői Az érzékelés biofizikájának alapjai specifikus transzducer központi idegrendszer Az jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG? Magasabb szintű kódolás
RészletesebbenA HALLÁS ÉLETTANA. Dr. Kékesi Gabriella SZTE ÁOK Élettani Intézet. 74. Hallás: a külső-, közép és belsőfül működése. Hallásvizsgálatok.
A HALLÁS ÉLETTANA Dr. Kékesi Gabriella SZTE ÁOK Élettani Intézet 74. Hallás: a külső-, közép és belsőfül működése. Hallásvizsgálatok. Hallópálya Ismertesse az alábbi fogalmakat: alaphang, zenei hang, zaj,
RészletesebbenA GYAKORLAT MÛHELYÉBÕL. Cochleáris implantáció lehetõsége hallássérült gyermekeknél
A GYAKORLAT MÛHELYÉBÕL ELTE Speciális Gyakorló Óvoda és Korai Fejlesztõ Módszertani Központ (Budapest) Cochleáris implantáció lehetõsége hallássérült gyermekeknél FAZEKAS ANDREA Magyarországon 1985 óta
RészletesebbenHallás Bódis Emőke november 19.
Néhány szó a hangról A nyomás oszcillálása A hang egy 3D-s longitudinális hullám, amely rugalmas közegben terjed! Hallás Bódis Emőke 2014. november 19. 1. Időbeli periodicitás: Periódusidő (T, s) Frekvencia
RészletesebbenAkusztikai eseményhez kötött agyi válaszok, objektív audiometria (ERA, Otoakusztikus emisszió)
Akusztikai eseményhez kötött agyi válaszok, objektív audiometria (ERA, Otoakusztikus emisszió) Akusztikus Kiváltott Potenciál (AKP) Hanginger hatására létrejövő diszkrét, rövid idejű elektromos agyi válaszok
RészletesebbenAz újszülöttek hallásszűréséről /Alapkutatástól a napi gyakorlatig/
Az újszülöttek hallásszűréséről /Alapkutatástól a napi gyakorlatig/ Dr. Subicz Imre; Dr. Borkó Rezső Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház Fül-orr-gégészeti és Szájsebészeti Osztály, Audiológia
RészletesebbenAudiometria 1. ábra 1. ábra 1. ábra 1. ábra 1. ábra
Audiometria 1. Az izophongörbék (más néven azonoshangosság- görbék; gyakjegyzet 1. ábra) segítségével adjuk meg a táblázat hiányzó értékeit Az egy sorban lévő adatok egyazon tiszta szinuszos hangra vonatkoznak.
RészletesebbenÉrtékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 15%.
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján: Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
RészletesebbenGyermekek követéses objektív hallásvizsgálati eredményei zenei gyerekműsorok hatásának bemutatására
Gyermekek követéses objektív hallásvizsgálati eredményei zenei gyerekműsorok hatásának bemutatására Dr. Gáborján Anita Semmelweis Egyetem, Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinika 2015. április
RészletesebbenBeszédinformációs rendszerek. Alapvető beszédakusztika I.
Beszédinformációs rendszerek Alapvető beszédakusztika I. Beszédinformációs rendszerek - Alapvető beszédakusztika I. Kiss Gábor, Tulics Miklós Gábriel, Tündik Máté Ákos {kiss.gabor,tulics,tundik}@tmit.bme.hu
RészletesebbenBeszédkutatás a technológiai fejlődés tükrében. Gráczi Tekla Etelka MTA Nyelvtudományi Intézet, Fonetikai osztály
Beszédkutatás a technológiai fejlődés tükrében Gráczi Tekla Etelka MTA Nyelvtudományi Intézet, Fonetikai osztály A beszéd Beszédkutatás, fonetika Tárgya: - Beszéd képzése, artikuláció - A beszéd akusztikai
RészletesebbenA belső fülre visszatérve... Hallás II. Csiga. Beidegzés. Külső szőrsejtek beidegzése. Kocsis Zsuzsanna
A belső fülre visszatérve... Hallás II. Kocsis Zsuzsanna kocsis.zsuzsanna86@gmail.com 2014.04.08. Csiga 3500 belső szőrsejt 12000 külső szőrsejt Beidegzés Mintázata külső és belső szőrsejt esetén más A
RészletesebbenMechanikai hullámok. Hullámhegyek és hullámvölgyek alakulnak ki.
Mechanikai hullámok Mechanikai hullámnak nevezzük, ha egy anyagban az anyag részecskéinek rezgésállapota továbbterjed. A mechanikai hullám terjedéséhez tehát szükség van valamilyen anyagra (légüres térben
RészletesebbenA fonetik ar ol altal aban 2014. szeptember 15.
A fonetikáról általában 2014. szeptember 15. A félévben előforduló témák: Miben más a fonetika, mint a fonológia? Artikuláció, avagy beszédprodukció. Beszédakusztika. A Praat beszédelemző szoftver használata.
RészletesebbenBevezetés a nyelvtudományba Fonetika
Bevezetés a nyelvtudományba Fonetika Beszéd - két vagy több ember között zajlik - a nyelvhasználat hangzó formája - két része van: - beszédprodukció - beszédfeldolgozás - tanulmányozásához szükséges: -
RészletesebbenZaj- és rezgés. Törvényszerűségek
Zaj- és rezgés Törvényszerűségek A hang valamilyen közegben létrejövő rezgés. A vivőközeg szerint megkülönböztetünk: léghangot (a vivőközeg gáz, leggyakrabban levegő); folyadékhangot (a vivőközeg folyadék,
Részletesebben(In)variabilitás a mássalhangzóknál. A mássalhangzók akusztikus kulcsai
(In)variabilitás a mássalhangzóknál A mássalhangzók akusztikus kulcsai A beszédképzés szervei Toldalékcső mint akusztikus szűrő Milyen jegyekkel jellemezzük őket? https://www.youtube.com/watch?v=92260d-jzki&list=pl4d3dew-
RészletesebbenÓvodás és kisiskolás gyermekek interpretált beszédének vizsgálata
X. Alkalmazott Nyelvészeti Doktoranduszkonferencia 2016. február 5.. Óvodás és kisiskolás gyermekek interpretált beszédének vizsgálata Vakula Tímea ELTE BTK NyDI, III. évf. Bevezetés a beszélt nyelv feldolgozásának
RészletesebbenÉrzékszervek gyakorlat. Dr. Puskár Zita (2018)
Érzékszervek gyakorlat Dr. Puskár Zita (2018) Receptor készülékek idegvégződéses receptorok Az érző dúcsejt perifériás nyúlványának vége az az elem, amelyben adott ingerre az ingerület keletkezik. 59#
RészletesebbenBevezetés a nyelvtudományba. 2. Fonetika
Bevezetés a nyelvtudományba 2. Fonetika Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék Fonetika A beszédhangok tudománya: az egyes hangok jellegével és képzésével, illetve a beszédészlelés folyamatával foglalkozik
RészletesebbenBeszédpercepció és pszicholingvisztika
Beszédpercepció és pszicholingvisztika Mády Katalin A pszicholingvisztikai modellek többsége a nyelvi feldolgozás legkisebb egységeként a beszédhangok szintjét teszi fel. A modellek a hagyományos nyelvészeti
RészletesebbenA zajmérésekkel együtt elvégzett hallásvizsgálatok, azok eredményei
A zajmérésekkel együtt elvégzett hallásvizsgálatok, azok eredményei Dr. Gáborján Anita 2016. november 10. Semmelweis Egyetem, Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinika Gyermekeknek szóló rendezvények
RészletesebbenA cochlearis implantáció napjainkban
A cochlearis implantáció napjainkban Dr.Küstel Marianna SE Fül-Orr-Gégészeti, Fej-Nyaksebészeti Klinika Cochlearis implantátum A közép- és belsőfülbe beépített elektronikus eszköz, melynek célja a belsőfül
RészletesebbenÁltalános Pszichológia. Érzékelés Észlelés
Általános Pszichológia Érzékelés Észlelés Érzékelés Észlelés Klasszikus modell Elemitől a bonyolultabbig Külvilág elemi (Fizikai) ingerei: Érzékszervek (Speciális receptorok) Észlelés -fény -hanghullám
RészletesebbenZaj (bevezetés) A zaj hatása Zaj Környezeti zaj Zajimisszió Zajemisszió Zaj szabályozás Zaj környezeti és gazdasági szerepe:
Zaj (bevezetés) A zaj hatása: elhanyagolhatótól az elviselhetetlenig. Zaj: nem akart hang. Környezeti zaj: állandó zaj (l. ha nincs közlekedés). Zajimisszió: Zajterhelés az érzékelés helyén. Zajemisszió:
RészletesebbenA beszédhallás szerepe a beszédhangdifferenciálásban
MTA Nyelvtudományi Intézet Vissza a tartalomhoz A beszédhallás szerepe a beszédhangdifferenciálásban GYARMATHY DOROTTYA HORVÁTH VIKTÓRIA gyarmathyd@nytud.hu, horviki@nytud.hu Absztrakt Az anyanyelv-elsajátítás
RészletesebbenA beszédpercepció és az anyanyelv fonotaxisa. Bevezetés a társas-kognitív nyelvészetbe Fehér Krisztina 2011. március 21.
A beszédpercepció és az anyanyelv fonotaxisa Bevezetés a társas-kognitív nyelvészetbe Fehér Krisztina 2011. március 21. A hangok észlelése a hangok kategorikus észlelése (Liberman, 1957) a fonéma mint
RészletesebbenSzent István Egyetem Fizika és folyamatirányítási Tanszék FIZIKA. rezgések egydimenziós hullám hangok fizikája. Dr. Seres István
Szent István Egyetem Fizika és folyamatirányítási Tanszék rezgések egydimenziós hullám hangok fizikája Dr. Seres István Harmonikus rezgőmozgás ( sin(ct) ) ( c cos(ct) ) c sin(ct) ( cos(ct) ) ( c sin(ct)
RészletesebbenHALLÁS ÉS EGYENSÚLYÉRZÉKELÉS. Szerkesztette Vizkievicz András
HALLÁS ÉS EGYENSÚLYÉRZÉKELÉS Szerkesztette Vizkievicz András 1 Vizsgakövetelmények Ismerje föl rajzon a külső-, a közép- és a belső fül részeit. Értse a dobhártya és a hallócsontocskák működését, a szabályozás
RészletesebbenRezgés, Hullámok. Rezgés, oszcilláció. Harmonikus rezgő mozgás jellemzői
Rezgés, oszcilláció Rezgés, Hullámok Fogorvos képzés 2016/17 Szatmári Dávid (david.szatmari@aok.pte.hu) 2016.09.26. Bármilyen azonos időközönként ismétlődő mozgást, periodikus mozgásnak nevezünk. A rezgési
Részletesebben11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz
Hullámok tesztek 1. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Transzverzális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya merőleges a hullámterjedés irányára. b) Csak a transzverzális hullám
RészletesebbenHangintenzitás, hangnyomás
Hangintenzitás, hangnyomás Rezgés mozgás energia A hanghullámoknak van energiája (E) [J] A detektor (fül, mikrofon, stb.) kisiny felületű. A felületegységen áthaladó teljesítmény=intenzitás (I) [W/m ]
RészletesebbenA belsőfül szövettana. Dobó Endre
A belsőfül szövettana Dobó Endre Hallás és egyensúlyozás szerve organum vestibulocochleare (hallás és egyensúlyozás szerve) > részei > apparatus cochlearis (hallószerv) > ductus cochlearis > apparatus
RészletesebbenBeszédinformációs rendszerek
Beszédinformációs rendszerek Beszédkeltés gyakorlat A gyakorlatot előkészítették: Dr. Olaszy Gábor Dr. Németh Géza email: [olaszy, nemeth]@tmit.bme.hu A gyakorlat anyaga Az emberi beszédkeltésről általában
RészletesebbenDOKTORI DISSZERTÁCIÓ. Beszédfeldolgozási folyamatok változásai a fejlesztés függvényében SZÁNTÓ ANNA
DOKTORI DISSZERTÁCIÓ Beszédfeldolgozási folyamatok változásai a fejlesztés függvényében SZÁNTÓ ANNA 2016 Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ SZÁNTÓ ANNA BESZÉDFELDOLGOZÁSI
RészletesebbenAz énekelt magánhangzók észlelése réshangkörnyezetben
Az énekelt magánhangzók észlelése réshangkörnyezetben Deme Andrea 2011. Február 4. andrea_deme@hotmail.com Az énekelt beszéd észlelése Szinte mindennapos feladat opera tévé rádió Az énekelt hangok észlelésének
RészletesebbenIntelligens Rendszerek Elmélete. Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz. Az érzékelés alapfogalmai
Intelligens Rendszerek Elmélete dr. Kutor László Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/ire.html Login név: ire jelszó: IRE07 IRE 2/1 Az érzékelés
RészletesebbenA magánhangzók fonetikai rendszerezése
5.. témat A magánhangzók fonetikai rendszerezése 1. Szupraglottális terület 2. (Transz)glottális terület 3. Szubglottális terület A mássalhangzók magánhangzók elválasztása szótagalkotás: a magánhangzók
RészletesebbenA beszédképzés szervei
A beszédképzés szervei MI kell hozzá? sas sás Kempelen beszélőgépe mama papa baba haha Jó napot! Kempelen egyik legnagyobb felismerése: a hangokat nem elszigetelten ejtjük! https://www.youtube.com/watch?v=zlk5bfuv6oo
RészletesebbenBESZÉDÉSZLELÉS, BESZÉDMEGÉRTÉS FEJLESZTÉSE ÓVODÁSKORBAN
BESZÉDÉSZLELÉS, BESZÉDMEGÉRTÉS FEJLESZTÉSE ÓVODÁSKORBAN A beszédészlelés az a készség, mely lehetővé teszi a gyermek számára, hogy beszédhangokat, a beszédhangok egymáshoz kapcsolódását, hosszabb hangsorokat
RészletesebbenA Brüel & Kjaer zajdiagnosztikai módszereinek elméleti alapjai és ipari alkalmazása
A Brüel & Kjaer zajdiagnosztikai módszereinek elméleti alapjai és ipari alkalmazása Összeállította: dr. Szuhay Péter Budapest, 2013 Filename, 1 Hang és zaj 1. rész Dr. Szuhay Péter B & K Components Kft
RészletesebbenA kutyafélék összehasonlító neurobiológiája- Szenzoros képességek
A kutyafélék összehasonlító neurobiológiája- Szenzoros képességek Miért vizsgáljuk a szenzoros képességeket? Anatómiai-morfológiai különbségek Hubel és Wiesel Tapasztalat Összehasonlító vizsgálatok Kivel?
RészletesebbenSYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom
SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom Mai magyar nyelv - Fonetika A tantárgy típusa DF DD DS DC
RészletesebbenHangváltozások és gyakorisági eloszlások
Hangváltozások és gyakorisági eloszlások Fehér Krisztina Nyelvelmélet és diakrónia (PPKE) Budapest, 2016. november 23. Hangváltozások és történeti nyelvészet módszertani kényszer: középpontban a hangváltozások
RészletesebbenTartalomjegyzék. Rövidítések jegyzéke... EMBER, NYELV, BESZÉD. 1. A beszéd és az információs társadalom... 3
Előszó............................................................. Szerkesztők szerzők............................................... Rövidítések jegyzéke................................................
RészletesebbenA hallás és középfül betegségei Turner szindrómában
A hallás és középfül betegségei Turner szindrómában A fül és a hallás Azoknak az személyeknek, akiknek genetikai okokból hiányzik az egyik X kromoszómájuk, nulla vagy nagyon alacsony az ösztrogénszintjük
RészletesebbenA mássalhangzók. Konszonánsok (consonans) jelölése: C Mássalhangzók vs. magánhangzók? Mi jellemző a mássalhangzókra?
A mássalhangzók A mássalhangzók Konszonánsok (consonans) jelölése: C Mássalhangzók vs. magánhangzók? Mi jellemző a mássalhangzókra? Milyen jegyekkel jellemezzük őket? https://www.youtube.com/watch?v=92260d-jzki&list=pl4d3dew-wbd72e677mghgu0_bw3ybrjr2
Részletesebbena munkaerőpiac számos szegmensében egyaránt szükségszerű a használata (Szabó
Szakmai és kommunikációs kompetencia a spontán beszédben Erdős Klaudia Nyelvtudományi Doktori Iskola Alkalmazott nyelvészet program ELTE BTK Bevezetés Kompetencia = alkalmasság, hozzáértés Latin competo
RészletesebbenA spontán beszéd kísérőjelenségei
2013. április 25. A spontán beszéd kísérőjelenségei Neuberger Tilda Fonetikai Osztály A beszéd antropofonikus elmélete A beszéd biológiai alapja: azonos hangképző apparátus (Laver 1994) Elsődlegesen nem
RészletesebbenBeszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete
Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Kutatás, alkalmazás, gyakorlat A tudományos kutatás célja: kérdések megfogalmazása és válaszok keresése
RészletesebbenIII. A ZAJ. Zajjellemző (zajindikátor): a környezeti zajt leíró fizikai mennyiség, amely kapcsolatban van a káros hatással
III. A ZAJ A hang szerepe óriási az emberré válásban tagolt, hanggal közvetített beszéd nélkül nincs emberi társadalom. Hang és a környezeti zaj különböző Hang: környezetünk természetes része Környezeti
RészletesebbenFonetika és fonológia
Fonetika és fonológia Előadás 2015. október Balogné Bérces Katalin PPKE BTK, Budapest/Piliscsaba 1: Bevezetés: Fonetika és fonológia Fonetika és fonológia fonetika: a beszédhangok fizikai tulajdonságai
RészletesebbenTartalom-visszamondások szerveződése felolvasás után
Tartalom-visszamondások szerveződése felolvasás után Kanyó Réka Nyelvtudományi Doktori Iskola Témavezető: Prof. Dr. Gósy Mária VII. Alkalmazott Nyelvészeti Doktoranduszkonferencia 2013. február 1. Bevezetés
Részletesebben2. téma. Fonetika/fonológia. Leíró magyar hangtan. Fonéma:
Leíró magyar hangtan 2. téma Fonetika/fonológia Fonéma: A beszélő számára lényeges különbséget hordozó hang. Minden fonéma legalább egy tulajdonságában különbözik a másiktól. Feladata a jelek hangtestének
RészletesebbenVizuális nyelv. Olvasás és írás. Ellis, W. (2004) Olvasás, írás és diszlexia október
Vizuális nyelv Olvasás és írás Ellis, W. (2004) Olvasás, írás és diszlexia 2011. október A nyelv szerkezete nyelv hangtan nyelvtan jelentéstan fonetika morfológia szemantika fonológia szintaxis pragmatika
RészletesebbenA magánhangzó-formánsok és a szubglottális rezonanciák összefüggése a spontán beszédben
A magánhangzó-formánsok és a szubglottális rezonanciák összefüggése a spontán beszédben Csapó Tamás Gábor, 1 Bárkányi Zsuzsanna, 2 Gráczi Tekla Etelka, 2 Beke András, 3 Bőhm Tamás 1,4 csapot@tmit.bme.hu
RészletesebbenFonetika. Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 2. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Fonetika Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 2. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1 FONETIKA Akusztikai - hangzás Artikulációs - képzés Hangok elsajátítása gyerekkorban Hallás Képzés
RészletesebbenA magánhangzók artikulációs jellemzése
A magánhangzók artikulációs jellemzése Magánhangzók és mássalhangzók átírása IPA szimbólumokkal és jellemzése artikulációs jegyekkel handout!!! Az artikulációs szervek és működésük Toldalékcső: a hangszalagoktól
RészletesebbenTecsound anyagok használata hanggátló szerkezetekben
Tecsound anyagok használata hanggátló szerkezetekben 1 Tartalom A hanggátlásról általában A terjedési utak, zavarforrások Tecsound a gyakorlatban Összehasonlítás Összefoglaló 2 A hanggátlásról általában
RészletesebbenA gyermekek hallása. Útmutató szülőknek
A gyermekek hallása Útmutató szülőknek A jövő megteremtése 3 4 6 9 10 12 16 19 Tartalom A jövő megteremtése Hogyan működik a hallás? A hallás és a hallási figyelem tanulása A hallási nehézségek jelei A
RészletesebbenBEKE ANDRÁS, FONETIKAI OSZTÁLY BESZÉDVIZSGÁLATOK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA
BEKE ANDRÁS, FONETIKAI OSZTÁLY BESZÉDVIZSGÁLATOK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA BESZÉDTUDOMÁNY Az emberi kommunikáció egyik leggyakrabban használt eszköze a nyelv. A nyelv hangzó változta, a beszéd a nyelvi kommunikáció
RészletesebbenA szupraszegmentális szerkezet
A szupraszegmentális szerkezet Szegmentális vs. szupraszegmentális Szegmentális szerkezet = a beszédhangok leírás: lokális megközelítés Szupraszegmentális/prozódia = hanglejtés + hangsúly+ tempó + ritmus
RészletesebbenTamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor. László Tamás MD
Tamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor László Tamás MD A hang, intenzitásától függően előidézhet Adaptációt, élettani jelenség a 70dB és annál
Részletesebben3.2. A hallási folyamat
book 2010/9/10 13:32 page 27 #53 3.2. A hallási folyamat 27 3.2. A hallási folyamat Az emberi hallórendszer komplex akusztikai, mechanikai, hidrodinamikai elektromos jelátalakító, idegvezetési és agyi
RészletesebbenA belső fül. A belső fül érzékszervei
A belső fül A belső fül érzékszervei 2/14 belsőfül: egyensúlyozás és hallás érzékszerve a sziklacsontban lévő labirintusban találhatók az első proprioceptor, a második exteroceptor mindkettőben szőrsejtek:
RészletesebbenÉrzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Inger Modalitás Receptortípus. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?
külső, belső környezet ei Érzékelési folyamat szereplői Az érzékelés biofizikájának alapjai specifikus transzducer központi idegrendszer Az jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG? Magasabb szintű kódolás
RészletesebbenGYAKORLATI ÉPÜLETFIZIKA
GYAKORLATI ÉPÜLETFIZIKA Akusztika: A hang, és általában a rezgések tudománya. Görögből: akuein hallani. Igen széles tudományterületet ölel fel, néhány szokásos szakterületi elnevezés: épületakusztika,
RészletesebbenÉrtékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 35%.
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján: Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
Részletesebben