MAGYAR NYELV. Tankönyv a gimnáziumok és a szakközépiskolák IV. osztálya számára
|
|
- Elemér Szőke
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 MAGYAR NYELV Tankönyv a gimnáziumok és a szakközépiskolák IV. osztálya számára MAĎARSKÝ JAZYK Učebnica pre IV. ročník gymnázia a pre IV. ročník stredných odborných škôl vydavateľstvo, s. r. o. 1
2 Autori Szerzők: PaedDr. Csicsay Károly, dr. Uzonyi Kiss Judit Fotográfie Fotók: dr. Uzonyi Kiss Judit Lektorovali Lektorálták: Mgr. Mária Gubík, Mgr. Mónika Kulcsárová Schválilo Ministerstvo školstva, vedy, výskumu a športu Slovenskej republiky pod č /37616:4-919 zo dňa 27. augusta 2012 ako učebnicu maďarského jazyka pre 4. ročník gymnázia a stredných odborných škôl s vyučovacím jazykom maďarským. Schvaľovacia doložka má platnosť 5 rokov. Jóváhagyta a Szlovák Köztársaság Oktatási, Tudományos, Kutatási és Sport Minisztériuma augusztus 27-én /37616:4-919 szám alatt mint magyar nyelvtankönyvet a magyar tanítási nyelvű gimnáziumok és szakközépiskolák 4. osztálya számára. A jóváhagyás érvényessége 5 év. Všetky práva vyhradené. Toto dielo ani žiadnu jeho časť nemožno reprodukovať bez súhlasu majiteľa práv. A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható. Prvé vydanie Első kiadás: 2012 Terra vydavateľstvo, s. r. o. ISBN
3 Tartalom HANGTAN (Csicsay Károly, Uzonyi Kiss Judit)... 5 Bevezetés a hangtanba (Csicsay Károly)... 5 A hangtan területei (Uzonyi Kiss Judit)... 7 A magánhangzók rendszere (Uzonyi Kiss Judit)... 8 A mássalhangzók rendszere (Uzonyi Kiss Judit) A magánhangzótörvények (Uzonyi Kiss Judit) A mássalhangzótörvények (Uzonyi Kiss Judit) A részleges hasonulás (Uzonyi Kiss Judit) A teljes hasonulás (Uzonyi Kiss Judit) Az összeolvadás (Uzonyi Kiss Judit) További mássalhangzótörvények (Uzonyi Kiss Judit) A magyar ábécé (Csicsay Károly) A szótag (Uzonyi Kiss Judit) A hangok szótagalkotó ereje (Csicsay Károly) A szupraszegmentális nyelvi eszközök (Csicsay Károly) A beszédhangok expresszivitása (Csicsay Károly) A magyar helyesírás alapelvei (Csicsay Károly) STILISZTIKA (Uzonyi Kiss Judit) A stílus A hangok stilisztikája A szókészlet stilisztikai vizsgálata Az állandósult szókapcsolatok stilisztikai vizsgálata A mondat stilisztikai vizsgálata STÍLUSRÉTEGEK (Csicsay Károly, Uzonyi Kiss Judit) A társalgási stílus (Uzonyi Kiss Judit, Csicsay Károly) A társalgási stílus műfajai (Csicsay Károly) A tudományos stílus (Uzonyi Kiss Judit) A szakmai stílus (Csicsay Károly) A tudományos és szakmai stílus műfajai (Csicsay Károly) 56 A szónoki stílus (Uzonyi Kiss Judit) A szónoki stílus műfajai (Csicsay Károly) A hivatalos stílus (Uzonyi Kiss Judit) A hivatalos stílus műfajai (Uzonyi Kiss Judit) A publicisztikai stílus (Uzonyi Kiss Judit) A tömegkommunikáció (Uzonyi Kiss Judit)
4 Az újság, a rádió és a televízió tájékoztató, véleményformáló műfajai (Uzonyi Kiss Judit) A publicisztikai és a kritikai műfajcsoport (Uzonyi Kiss Judit) Műsorok a televízióban (Uzonyi Kiss Judit) Összefoglalás (Uzonyi Kiss Judit) A szépirodalmi stílus (Uzonyi Kiss Judit) A SZÓKÉPEK (Uzonyi Kiss Judit) A hasonlóságon alapuló szóképek A metafora (Csicsay Károly) A metaforák típusai (Uzonyi Kiss Judit) Az érintkezésen alapuló szóképek (Uzonyi Kiss Judit) Hasonlóságon és érintkezésen alapuló szóképek (Uzonyi Kiss Judit) AZ ALAKZATOK (Uzonyi Kiss Judit) EGYÉB KÖLTŐI ESZKÖZÖK (Uzonyi Kiss Judit) Összefoglalás Fogalomtár
5 HANGTAN Bevezeté s a hangtanba Kempelen Farkas sakkozógépe Már több száz évvel ezelőtt igyekeztek megmagyarázni a beszédhangok képzésének módját. Az első ilyen tárgyú rajzok a 17. század végén készültek, amelyeken a nyelv mozgását ábrázolták az egyes hangok képzése közben. Ezzel a tudománnyal igazából csak száz évvel később foglalkozott egy pozsonyi születésű feltaláló tudós: Kempelen Farkas. Neve hallatán először az 1769-ben készített sakkozógépe juthat az eszünkbe, ám 1770 táján elkészítette a világ első beszélőgépét, amely a belenyomott levegőt az emberi hanghoz hasonló levegőrezgésekké alakította át. Az egyetlen megmaradt példány ma a müncheni Deutsches Museumban látható. A szerkezet egy kis méretű faláda, amelynek belsejében kapott helyet a tüdő, vagyis egy fújtató. A gépezet szája egy gumitölcsér volt. Amikor a fújtatót könyökkel megmozgatta, a Kempelen Farkas beszélőgépe szélládába (ezt a kifejezést az orgonaépítők használták) levegő került. Ezt a légtömeget különböző szelepek és billentyűk segítségével irányította, mozgatta. Amíg jobb kézzel a fújtatót és a szelepeket irányította, bal kézzel a puha tölcsért fogta, amely végül kiadta a hangot. Elég igényes munka lehetett, de biztosan megérte, hiszen beszédre fogott egy élettelen tárgyat. Kempelen emberi beszédről írt tanulmánya a modern fonetikai kutatások egyik alapja lett. A beszédtechnológiával(*) ma is behatóan foglalkoznak. Észre sem vesszük, hogy életünket mennyire befolyásolja ez a fogalom. Az embert megértő és beszélő számítógép a sci-fi világából fokozatosan átkerült a hétköznapi életbe. Ma már természetes, hogy számítógéppel szerzünk információt szinte mindenről. Helyesírási ellenőrző programot futtatunk le, ha bizonytalanok vagyunk helyesírásunkban; internetes keresőt hasz- BESZÉD- HANGOK KÉPZÉSE beszédtechnológia: A beszédkutatás új irányzata, amely a 20. század utolsó harmadában indult fejlődésnek. A mesterséges intelligencián belül a beszéd alapú gyakorlati alkalmazások kifejlesztésével és létrehozásával foglalkozik. 5
6 nálva több nyelv- és beszédtechnológiai alkalmazást is mozgósítunk. Mobiltelefonunkon hangutasítással tárcsázunk számot, hallgatunk vissza üzeneteket. Ezek az alkalmazások láthatatlanul dolgoznak a háttérben, és jelentősen megkönnyítik életünket, munkánkat. A Mindentudás Egyetemén február 8-án Kornai András matematikus, nyelvész tartott előadást az ilyen alkalmazások elméleti alapjáról, működési mechanizmusáról, amely elvezet bennünket az információelmélettől a mai modern nyelvelméletekig. Előadásának címe: Szóból ért? Ember, gép, nyelvtechnológia. Megemlítette a magyar számítógépes nyelvészek szegedi konferenciáját, amelyen a szemantikus web kérdése is felmerült. (Szemantikus web értő, értelmet tükröző webre van szükség, egy olyan rendszer készítésére, amely a bemenő szövegre képes válaszolni, reagálni tud az egyszerűbb kérdésekre, az emberi hangokra, a beszédre.) Mobilunkban már vannak hangutasítások, amivel megkezdődött a nyelvtechnológia bevonulása az életbe. Számítógépeink hatalmas méretű információmennyiséget képesek tárolni, sőt feldolgozni. A táblázatban azt láthatjátok, hogy mekkora területet foglal el egy-egy szöveghalmaz. A János vitézt még képes lehet valaki fejben tartani, ám a többi, itt feltüntetett szöveget, szöveg- és könyvtárakat már csak gép és technológiák segítségével vagyunk képesek tárolni. Így fonódik össze a matematika, informatika és a nyelvészet, amely napjainkban egy új tudománnyá kezd válni. (forrás: internet Mindentudás Egyeteme) Google: a világ teljes könyvállománya Library of Congress: Országos Széchenyi Könyvtár: Biblia: Korán: János vitéz: 1 exabyte 50 terabyte 10 terabyte 2 terabyte 4,5 megabyte 750 kilobyte 60 kilobyte FELADAT 1. Keressétek meg az interneten Kornai András előadását Mindentudás Egyeteme! Szűrjétek ki a közel háromnegyed órás előadásból azokat az információkat, amelyeket érdekesnek tartotok, és számoljatok be róluk társaitoknak! 6
7 A hangtan területei Az emberi beszéd nem elszigetelt hangokból áll, hanem a beszélőszervek által létrehozott folyamat. A beszédhangok képzésében az alábbi elsődlegesen légző vagy táplálkozási feladatot ellátó szervek vesznek részt: a tüdő, a légcső, a gégefő a hangszalagokkal, a garatüreg a nyelvcsappal, a szájüreg a nyelvvel, a fogakkal, a szájpadlással és az ajkakkal, valamint bizonyos esetekben az orrüreg. A HANG- KÉPZŐ SZERVEK Hangképző szerveink (A nyelv és a nyelvek című könyv ábrája) A beszédhangok képzésekor a tüdőből a légcsövön át kiáramlik a levegő, amelyet a hangszalagokat vagy megrezegtetnek, vagy nem. A légoszlop, amelyik a magánhangzók esetében mindig rezeg, akadály nélkül távozik, és a gégefő, a garatüreg, a száj- vagy orrüreg eltérő nagyságától kapja meg jellemző tulajdonságait. Ezért a magánhangzókat nyíláshangoknak nevezik. A mássalhangzók esetében viszont a levegő különféle akadályokba ütközik, vagyis ezek (a h kivételével) akadályhangok. Általában összetapadó beszélőszerveket kell a levegőoszlopnak felpattantania, a beszélőszervek közötti résen kell áthaladnia, vagy az egymással majdnem összezáródó beszélőszervek által hirtelen kialakított vájatban kell súrlódnia. BESZÉD- HANGOK KÉPZÉSE 7
8 FONETIKA FONOLÓ- GIA FONÉMÁK A MAGÁN- HANGZÓK KÉPZÉSE A NYELV VÍZSZINTES MOZGÁSA A hangtannak a nyelv és a beszéd elkülönítésének megfelelően két területe van. A beszédben hallható hangokkal foglalkozik a fonetika. A fonetika a hangok képzésének pontos mikéntjét, a beszédszervek felépítését, működését, a hanghullámoknak mint levegőrezgéseknek a tulajdonságait, a hallás szerveinek felépítését és működését vizsgálja. A fonológia csak azokkal a hangjelenségekkel foglalkozik, amelyek a nyelvben szerepet töltenek be. Azokkal tehát, amelyek alkalmasak a nyelvi jelek jelentésének megkülönböztetésére. Mit jelent mindez? Mondd ki a kámfor vagy a konfliktus szót! Azt tapasztalod, hogy mindkét szó esetében ugyanazt a hangot ejted az m és az n helyett, mert az f hatására nem tudod szabályosan képezni a felső fogsorod mögött az n- et, illetve a két ajkaddal az m hangot. A fonetikus ezt a szabályostól eltérő képzést is vizsgálja, a fonológus viszont nem. Ennek az az oka, hogy a kiejtésnek a jelentés elkülönítésében nincs szerepe. Mi csak azokkal a hangokkal foglalkozunk, amelyeknek jelentésmegkülönböztető szerepük van. Ezeket a fonológiában fonémáknak nevezik. A fonémák tehát a nyelv elemei, és a beszédben realizálódnak. A magánhangzók rendszere A magánhangzók képzésekor a levegő megrezegteti a lágyan összetapadó hangszalagokat. Zönge keletkezik, és már így, rezgő mozgásban jut a levegő a garatba, majd a szájüregbe. A magánhangzók nyíláshangok, ami azt jelenti, hogy a kiáramló levegő a szájüregben nem ütközik akadályba. A hangszín módosulását a szájüreg nagyságának változtatásával érjük el. A nyelv és az ajak mozgása meghatározó a magánhangzók minőségének szempontjából. A nyelv mozgása kombinált mozgás. Ez azt jelenti, hogy elmozdulása egyszerre vízszintes és függőleges. A) A nyelv vízszintes mozgása a) Azokat a magánhangzókat, amelyeknek képzésekor a nyelv hegye az alsó fogsort éri, aminek következtében a nyelvhát a szájüreg elülső része felé közelít, elöl képzetteknek (hagyományosan magasaknak) nevezik. b) Azokat a magánhangzókat, amelyeknek képzésekor a nyelv hegye eltávolodik az alsó fogsorunktól, ezzel együtt a nyelvhát a szájpadlás hátulsó része felé közelít, hátul képzetteknek (hagyományosan mélynek) nevezzük. 8
9 A nyelv vízszintes mozgását mutatja a táblázat: a nyelvhát a szájpadlás hátulsó része felé közelít hátul képzett, mély (á, a, o, ó, u, ú) A nyelv vízszintes mozgása szerint a nyelvhát a szájüreg elülső része felé közelít elöl képzett, magas (e, é, i, í, ö, ő, ü, ű) B) A nyelv függőleges mozgása A nyelv függőleges mozgása szerint négy fokot különböztetünk meg: legalsó, alsó, középső és felső nyelvállást. Ez összefügg az állkapocs mozgásával is. E szerint a magánhangzó lehet legnyíltabb, nyílt, félig zárt és zárt. A nyelv függőleges mozgása és az állkapocs lejtése: A nyelv függőleges mozgása felső (i, í, ü, ű, u, ú) középső (é, ö, ő, o, ó) alsó (e, a) legalsó (á) Az ajak mozgása is meghatározó tényező a magánhangzók képzésekor. Az ajakműködés nyílása szerint megkülönböztetünk ajakkerekítéses és ajakréses hangokat: Ajakkerekítéses (labiális) (a, o, ó, u, ú, ö, ő, ü, ű) Az állkapocs lejtése zárt félig zárt nyílt legnyíltabb Az ajakműködés nyílása szerint Ajakréses (illabiális) (á, e, é, í, í) Az időtartam az artikuláció megkezdése és befejezése között eltelő idő. A magánhangzók időtartama nyelvi értékű különbség. Alkalmas arra, hogy két, egymással egyébként azonos szó jelentését megkülönböztesse (pl.: kor kór, tör tőr). A NYELV FÜGGŐLE- GES MOZ- GÁSA AZ AJAK MOZGÁSA AZ IDŐTAR- TAM 9
10 Ha a tudás milliomosa akarsz lenni, akkor tudd azt is, hogy... a nyelvjárásokban vannak kettőshangzók (diftongusok). A diftongus két magánhangzó egy szótagos kapcsolatát jelenti. Többnyire csak az egyik teljes értékű hang, a másik félhangzó (simuló hang). Vannak olyan nyelvjárások, amelyekben záródó kettőshangzók találhatók (szekeir; mezeü; szárítou) és vannak olyanok, amelyekben nyitódókat ejtenek (sziép, uóra). hosszú magánhangzóink a diftongusokból alakultak ki. a magánhangzók magas és mély elnevezése metaforikus: a keletkező hangélményt, benyomást nevezzük meg. a nyelvjárásokban élő, középső nyelvállásban képzett e hang ( zárt e = é) azért kapta a nevét, mert a köznyelvi e hanghoz képest zártabb a képzése. FELADATOK 1. Olvasd el A magánhangzók rendszere című leckét, és a táblázatok alapján ceruzával írd be a magánhangzókat a megfelelő helyre! MAGAS MÉLY kerekítéses réses réses kerekítéses nyílt 2. Cseréld ki a kar szó magánhangzóját az elkészített ábra segítségével az utasításoknak megfelelően! (Mindig az eredeti szóra vonatkozik a változtatás!) a) Egy fokkal nyíltabb, ajakréses, hosszú, mély hangra! b) Két fokkal zártabb, ajakkerekítéses, hosszú, magas hangra! c) Egy fokkal zártabb, ajakréses, hosszú, magas hangra! d) Egy fokkal zártabb, ajakkerekítéses, rövid, magas hangra! e) Egy fokkal zártabb, ajakkerekítéses, rövid, mély hangra! 3. A 2. feladat alapján gyűjtsetek olyan szavakat, amelyek csak a magánhangzókban térnek el! 4. Versenyszerűen írjatok olyan szópárokat, amelyeknek jelentését a magánhangzó időtartama különíti el (pl.: irat írat, kar kár stb.). 10 zárt legnyíltabb félig zárt
11 A mássalhangzók rendszere A magyar nyelv mássalhangzóit aszerint csoportosítjuk, hogy mely szervpárok alkotnak akadályt a kiáramló levegő útjában, és ezt az akadályt hogyan szüntetjük meg. A keletkezett akadály helye szerint megkülönböztetünk ajakhangot (p, b), foghangot (t, d), szájpadláshangot. A szájpadláshangokon belül a hangtörvények megértéséhez célszerű elkülöníteni a fog-íny hangot (pl.: ty, gy) és az ínyhangot (k, g), valamint a gégehangot (h). Az akadály megszüntetésének módja alapján zárhangot (pl.: p, b), réshangot (pl.: s. zs), zárrés hangot (pl.: ty, gy), oldalsó (1), pergő (r) és orrhangot (pl. m, n) különböztetünk meg. Meghatározó jegy a hangszalagok működése is: rezegnek-e vagy nem a hang ejtésekor. Eszerint megkülönböztetünk kétvariációs hangokat. Ezek azonos helyen és módon képződnek, de ejthetjük őket hangszalagrezgés nélkül, azaz zöngétlenül és hangszalagrezgéssel, tehát zöngésen is (pl.: p b, t d, sz z, s zs, k g stb.). Az egyvariációsoknak nincs ugyanolyan képzési mozzanattal kiejtett zöngés és zöngétlen variációjuk. Az egyvariációs zöngések a j, m, n, 1, r, ny, zöngétlen a h. módja helye zár rés zár-rés oldalsó zöngés zöngétlen zöngés zöngét-len zöngés zöngét-len zöngés pergő ajak p b m ajak-fog f v fog t d sz s z zs c cs dz dzs l r n fog-íny j ty gy ny orr zöngés zöngés A KÉPZÉS HELYE A KÉPZÉS MÓDJA A HANG- SZALAGOK MŰKÖDÉSE íny k g gége h FELADATOK 1. Gyűjtsetek olyan szavakat, amelyeknek jelentését a zöngés zöngétlen párok különítik el (pl.: seb zseb, vét véd stb.)! 11
12 A HANG- RENDTÖR- VÉNY 2. Gyűjts olyan szavakat, amelyek hangteste egyetlen mássalhangzóban tér el egymástól! Állapítsd meg, milyen képzési mozzanatokban különbözik a két hang! Pl.: tér dér gyér kér fér mér vér bér; t: foghang, zárhang, zöngétlen; d: foghang, zárhang, zöngés; gy: fog-íny hang, zár-rés hang, zöngés; k: ínyhang, zárhang, zöngétlen stb. 3. A hangok helytelen képzése kommunikációs zavarhoz is vezethet. Írjatok a következő párbeszéd mintájára a hangképzés problémáiból adódó párbeszédeket! A nyuszika bemegy a boltba: Kérek egy ecetet! Nyuszika! Mi nem tartunk ecetet, ez festékbolt! Mondom, ecetet kérek! Nyuszika, én meg azt mondom, hogy ez festékbolt, ezért nem tarunk ecetet! Jó, akkor mondom másképpen. Kérek egy pamacot. A magánhangzótörvények 1. A hangrendtörvény (elsőségi harmónia): a magyar magánhangzók a nyelv vízszintes mozgása szerint harmonizálnak. Ez azt jelenti, hogy egy egyszerű szó vagy csak csupa magas (elöl képzett), vagy csak csupa mély (hátul képzett) hangot tartalmaz. Ma már a hangrendtörvény csak korlátozottan érvényesül, hiszen vannak nyelvünkben olyan szavak is, amelyek vegyesen tartalmaznak elülső és hátulsó hangokat is. Ezek a vegyes hangrendű szavak. Magas hangrendű szavak Mély hangrendű szavak Vegyes hangrendű szavak ember kabát bika kövér álom kordé tükör akar béka kívül bútor kocsi Az összetett szavakra (pl.: narancslé, táncdalénekes) természetesen nem érvényes a hangrend törvénye. 12
13 2. Az illeszkedés a hangrendtörvénnyel függ össze, azaz a magánhangzó-harmónia továbbterjedését jelenti. Ennek értelmében a toldalékok (képzők, jelek, ragok) harmonizálnak a szótő hangrendjével, vagyis illeszkednek hozzá. Ez nem vonatkozik az igekötőkre (bead, rámegy). a) A kétalakú toldalékok a magas-mély illeszkedésben vesznek részt. Mély hangrendű ház + ban kabát + nak Magas hangrendű ember + ben emlék + nek b) A háromalakú toldalékok közül az elülső nyelvállású (magas) toldalékok nemcsak hangrend, hanem ajakműködés szerint is illeszkednek: Mély Magas ajakréses Magas ajakkerekítéses kap + dos ver + des lök + dös ház + hoz kert + hez öröm + höz akar + tok emel + tek köröz + tök 3. A hiátustörvény (a hangűr megszüntetése) akkor lép fel, ha két vagy több magánhangzó akár egy szón belül, akár két szó határán közvetlenül egymás mellé kerül. Az így keletkezett hangkapcsolatot a magyar beszélők kényelmetlennek érzik. A keletkezett úgynevezett hangűrt (hiátust) igyekszünk megszüntetni. Ennek módjai: a) Mássalhangzó-betoldás: a magánhangzók közé, főleg ha az egyik i vagy é, egy ejtéskönnyítő mássalhangzót toldunk. A köznyelvben ez a j. Írásban nem jelöljük. Csak a kiejtés simábbá tételét szolgálja: fijajim, teja, Beja stb. b) Magánhangzó-kivetés: a hangűr megszüntetésének gyakoribb módja. Ilyenkor a két magánhangzó közül az egyik rendszerint az első kiesik. Pl.: tinóorrú gomba > tinórú gomba; gazda uram > gazduram; hála Istennek > hál'istennek stb. Szó belsejében is történhet kivetés. Gyakran egymás mellett él a két magánhangzót tartalmazó és a hangkivetéses alak: miért mért; leány lány; reá rá stb. AZ ILLESZ- KEDÉS A HANG- REND SZERINTI ILLESZKE- DÉS AJAKMŰ- KÖDÉS SZE- RINTI IL- LESZKEDÉS A HIÁTUS- TÖRVÉNY MÁSSAL- HANGZÓ- BETOLDÁS MAGÁN- HANGZÓ- KIVETÉS 13
14 Ha a tudás milliomosa akarsz lenni, akkor tudd azt is, hogy a hangrend és az illeszkedés egy és ugyanazon hangtani kényszer megnyilvánulásai, de míg a hangrend kész állapot, addig az illeszkedés működés. ajakkerekítéses elülső magánhangzó mély magánhangzóval csak a nyelvünkbe újabban bekerült szavakban fordul elő (manikűr, nüánsz, sofőr stb.). vannak egyalakú (nem váltakozó) toldalékaink is, amelyek természetesen nem képesek a harmonizálásra. Ezek leginkább az i, í, ritkábban az é hangokat tartalmazzák. Pl.: hat + ig, fut + ni, szebb + ik, ház + i, marok + nyi, lány + é stb. Az egyalakú -kor toldalékunk a kora (pl. éjfél kora) szóból alakult ki. vannak olyan fonémák, amelyek megakadályozzák a harmónia terjedését, s vannak olyanok, amelyek átengedik. Az é hang általában átengedi a harmóniát a mély hangrendű szavakban, így az illeszkedés az é előtt álló mély magánhangzóhoz történik. Pl.: Andrásnénak, Gáboréval stb. valamikor a magyar nyelvben volt egy hátul képzett, tehát mély i hang is. Ez kihalt nyelvünkből, de a toldalékok megmaradtak mélynek. Ezért nincs pl. a zsírban, kínból stb. szavakban illeszkedés. FELADATOK Készíts a füzetedbe táblázatot a következő fejléccel, és gyűjts mindegyik oszlopba hat-hat példát! Magas hangrendű szó Mély hangrendű szó Vegyes hangrendű szó Írd le a füzetedbe a következő feladatot úgy, hogy a hiányzó magánhangzók pótlásával magas, mély és vegyes hangrendű szavakat kapj! 3. p. r. l p. r. l p. r. l ny. l. s ny. l. s ny. l. s s. r. s s. r. s s. r. s k. cs. k. cs. k. cs.. r. ny. r. ny. r. ny r. g. r. g. r. g. 14
15 4. Állapítsd meg a példák alapján, hogyan érvényesül a vegyes hangrendű szavak esetében az illeszkedés törvénye! Mikor kap mély, mikor magas toldalékot a vegyes hangrendű szó? Mikor tapasztalható ingadozás? a) dióval, békához, létráról, kiáltotok b) kocsiban, Gabitól, moziban c) kordénak, fotelben / fotelban; hotelben / hotelban d) manikűröz, sofőrhöz Gyűjts olyan szavakat, amelyekben a hiátustörvény érvényesül! A szóhatárokra is gondolj! Ha szereted a kihívásokat... Vizsgáld meg az általad tanult idegen nyelv(ek) magánhangzóit! Milyen eltéréseket fedezel fel képzésükben az anyanyelvedhez viszonyítva? Érvényesül-e benne (bennük) valamelyik magánhangzótörvény? A mássalhangzótörvények Láthattuk, hogy a magánhangzók kapcsolódási rendje az egész szó hangtestével összefüggött, azaz a harmónia jellemezte. A mássalhangzók kapcsolódására a harmónia nem jellemző. Azért, hogy könnyebb legyen az egymás mellé kerülő mássalhangzók képzése, azok jelentősen hatnak egymásra. A hatás eredményeképpen vagy csak az egyik hang, vagy mindkettő módosul is. A részleges hasonulás Részleges hasonulás esetében: egy mássalhangzó a rá következő mássalhangzó hatására egy képzőmozzanatban alkalmazkodik a megelőző hanghoz. Két fajtája van: 1) Zöngésség szerinti részleges hasonulás: Zöngés és zöngétlen hang találkozása g + s: s + d öregség [örekség] olvasd [olvazsd] g + f gy + t megfagytak [mekfatytak] RÉSZLEGES HASONU- LÁS ZÖNGÉSSÉG SZERINTI RÉSZLEGES HASONULÁS 15
16 A KÉPZÉS HELYE SZE- RINTI RÉSZLEGES HASONU- LÁS Mindig a kapcsolat első hangjának párja áll elő a hasonuláskor. Csak a zöngés zöngétlen párok képesek a hasonulásra. A j, 1, r, m, n, ny nem vesz részt a zöngésség szerinti hasonulásban: rakja, hátra, ajtó. A zöngétlen h zöngésedni természetesen nem tud, zöngétleníteni viszont igen: adhat [athat;] rozshoz [roshoz]. A v hang a köznyelvben csak zöngétlenedni tud, zöngésíteni nem: tévhit [téfhit] hatvan *hadvan (A hadvan csak nyelvjárási szinten élő alak.) Előfordul, hogy egy hangsoron belül egy zöngés zöngétlen pár kerül egymás mellé: népbetegség; védte; százszor stb. Ilyenkor az első magánhangzó azonossá válik a hasonító mássalhangzóval, de ekkor is csak részleges hasonulásról beszélünk. Ennek az az oka, hogy csak egy képzőmozzanatban változott meg a hang. A zöngésség szerinti részleges hasonulás szóhatárokon is érvényesül: Hozd fel! [hoszt fel!] 2) A képzés helye szerinti részleges hasonulás esetében a kapcsolat első tagjának képzéshelye eltolódik: n + ajakhang (p, b, m) n + p n + b n + m A hasonmás esetében hosszú m-et ejtünk, de csak egyetlen képzőmozzanatban történt változás. Ezért az n és az m találkozásakor is részleges hasonulásról beszélünk. A képzés helye szerinti részleges hasonulás szóhatárokon is érvényesül: jön más [jömmás]. kénpor [kémpor] különb [külömb] hasonmás [hasommás] n + fog-íny (ty, gy, ny) n + ty n + gy n + ny konty [konyty] hangya [hanygya] nagyon nyikorog [nagyonynyikorog] Az n + ny is csak részlegesen hasonul. Amint a példa mutatja, ez a törvény is érvényesül a szavak határán is. 16
17 FELADATOK 1. Milyen mássalhangzótörvények érvényesülnek a következő szavakban? képzel, tépdesd, szénmedence, engedtek, rejtőzködhet, napból, közte, mosd, tanmese, színnyomatba, lökdös, hagyta, mosdó, hasonmásból 2. Versenyszerűen gyűjtsetek olyan szavakat, amelyekben zöngésség szerinti vagy képzés helye szerinti részleges hasonulás található! Ha egy szóban több is van, természetesen növeli a szerzett pontok számát. Érdemes tehát a mássalhangzóra végződő szavakat a lehetőségek szerint toldalékolnotok. A teljes hasonulás A teljes hasonulás esetében valamelyik mássalhangzó egy szomszédos másik mássalhangzóhoz több képzőmozzanat tekintetében alkalmazkodik, és ennek következtében teljesen azonossá válik vele, vagyis az egyik hang hosszú változata jön létre. 1. Az írásban jelöletlen teljes hasonulások: z + s sz + s l + -ról,-ről l + -ra,-re l + j gy+ j ny + j ty + j község [kösség] egészség [egésség] balról [barról] falra [farra] alja [ajja] éljen [éjjen] nagyja [naggya] hagyja [haggya] anyja hunyja [hunnya] bátyja [báttya] A TELJES HASONU- LÁS JELÖLET- LEN TELJES HASONU- LÁS 17
18 JELÖLT TELJES HASONU- LÁS HELYES- ÍRÁS AZ ÖSSZE- OLVADÁS 2. Az írásban jelölt teljes hasonulások: mássalhangzó + -val, -vel; -vá, -vé az, ez mutató névmás + mássalhangzóval kezdődő toldalék s, sz, z, dz végű ige + j cs + j Az az, ez mutató névmásnál -val, -vel és a -vá, -vé toldalékok esetén a rag mássalhangzója hasonul: azzal, ezzel, azzá, ezzé. Az s, sz, z, dz végű igékhez tartozik tulajdonképpen a st és az szt végű igék felszólító módja is ezekről még egy törvénynél lesz szó: Halassza el! Fesse ki! Ezeknek az igéknek két tővariációjuk van. Az egyik a határozott ragozásé, a másik a felszólító módé. A kijelentő mód tárgyas alakjaiban a teljes hasonulás nem történik meg, hanem a később tárgyalandó összeolvadás érvényesül: festjük, halasztjuk. Ha a tudás milliomosa akarsz lenni, akkor tudd azt is, hogy... a gy + cs hangok találkozásakor két megoldást is választhatunk. Például a hegycsúcs szót az igényesebb köznyelvben zöngésség szerinti részleges hasonulással oldjuk meg: hetycsúcs, de az igénytelenebb köznyelvben találkozhatunk a heccsúcs kiejtéssel is. Ez utóbbi esetben a cs hang teljesen magához hasonítja a gy hangot. a t + c találkozásakor az igénytelenebb ejtés hosszú, például: átcipel [áccipel]. nyelvjárásokban előfordul az az, ez mutató névmás avval, evvel alakja. Az összeolvadás naggyal, naggyá különbbel, különbbé attól, akkora, abbeli, afféle, ahhoz; ehhez eljátssza, játssza el! idevonzza, vonzza ide! eddzük, eddzétek! öccse Összeolvadáskor a két szomszédos, különnemű mássalhangzó ellentétét sokszor úgy oldjuk fel, hogy egy új, harmadik mássalhangzót ejtünk a mássalhangzókapcsolat helyett. Az új hang az alkotó hangok képzési sajátosságait egyesíti magában. Például egy zárhang (t vagy d) és egy réshang (j) zár-rés hanggá (ty, gy) olvad össze. Az összeolvadás eredménye mindig hosszú hang. Az összeolvadás írásban jelöletlen, tehát a szóe- 18
19 lemző írásmódot kell alkalmaznunk! Összetett szavak határán az összeolvadás nem érvényesül. Pl.: hadjárat, látszerész stb. Az összeolvadás lehetséges esetei a következők: t + j botja [bottya] d + j n + j t + sz d + sz gy + sz t + s d + s gy + s vádjuk [vággyuk] kínja [kínnya] tanítsz [tanícc] másodszor [másoccor] egyszer [eccer] barátság [baráccság] vadság [vaccság] nagyság [naccság] A t végű igék felszólító módjánál két típus van: a) A t hangot rövid magánhangzó előzi meg. Ebben az esetben az összeolvadást jelöljük. Pl.: arat + j + on arasson!, nyit + j nyiss! Idetartozik két hosszú magánhangzót tartalmazó szó is, a lát és a bocsát: lásson!, bocsásson! b) A t hangot mássalhangzó vagy hosszú magánhangzó előzi meg. Ekkor a történeti fejlődés eredménye írásban ts, kiejtésben ccs hang: félt + j + e + tek féltsetek!; márt + j márts! További mássalhangzótörvények 1. A mássalhangzó-rövidülés A hosszú mássalhangzók megrövidülnek a kiejtésben akkor, ha előttük vagy utánuk újabb mássalhangzó áll. Pl.: varrta [varta] álltam [áltam], parttalan [partalan]. 2. A mássalhangzó-kiesés A kiesés az a mássalhangzó-változás, ahol három különböző mássalhangzó találkozásakor a középső rendszerint t, d kiesik: mondtam [montam]. Vigyázz! Mindig nézd meg, hogy a kiesés után milyen hangok találkoznak, mert újabb hangtörvény léphet fel! Például a mindnyájan szóban a d kiesése után találkozik az n és az ny, minek következtében egy képzés helye szerinti részleges hasonulás 19 A T VÉGŰ IGÉK A MÁSSAL- HANGZÓ- RÖVIDÜLÉS A MÁSSAL- HANGZÓ- KIESÉS
20 A MÁSSAL- HANGZÓK NYÚLÁSA is történik: mindnyájan [minnyájan] [minynyájan]. A kiesést az igénytelen köznyelvben összetett szavak határán is érvényesítik, pl.: viszontlátásra [viszonlátásra]. Az st, szt végű igék esetében is kiesik a középső (t) hang a felszólító módban, minek következtében s és sz tövűekké válnak, és jelölt teljes hasonulás történik: festje ki! fesje ki! fesse ki!; halasztja el! halaszja el! halassza el! Az -nt végű igék esetében a -gat, -get képző előtt a kiesést hagyomány szerint írásban is jelöljük, pl.: bólingat, kacsingat. 3. A mássalhangzók nyúlása Sok gondot okoz a nő, fő, sző, lő, ró, nyű igék helyesírása a kijelentő mód, jelen idő, többes szám második személyében, illetve a felszólító módban. Két magánhangzó között kiejtésben megnyújtjuk a rövid mássalhangzót, de ez a nyúlás írásban jelöletlen: nőtök, szőtök, lőtök, rótok; kinőjed, szőjed, lőjetek, nyűjük stb. Írásban is jelöljük a nyúlást ugyanezeknél az igéknél, valamint a tesz, vesz, lesz, visz, hisz esetében a tárgyas ragozású felszólító mód egyes szám második személy rövid alakjában: lődd, sződd, tedd, vidd stb. A hisz ige felszólító módjában írásban is jelöljük a nyúlást: higgyed! higgy! higgyünk! stb. Ha a tudás milliomosa akarsz lenni, akkor tudd azt is, hogy... a rövidülés törvénye az összeolvadás eredményeképpen létrejövő hosszú mássalhangzóra is érvényes, ha mássalhangzó előzi meg vagy követi. Például a bontsa ki! szóban a t és az s hosszú cs-vé olvadna össze. A ts hangkapcsolat előtt azonban n, azaz egy harmadik mássalhangzó áll, ezért a kiejtés: [boncsa ki!] amennyiben egy szóban három mássalhangzó találkozik, több hangtörvény is érvényesülhet egymás után. Pl.: kibontja: 1. a tj összeolvad hosszú ty-vé: [kibonttya] 2. a hosszú ty az előtte álló mássalhangzó hatására megrövidül: [kibontya] 3. az összeolvadt hang (ty) az előtte álló n hangot a képzés helye szerint részlegesen magához hasonítja: [kibonytya]. a gy + sz, d + s, gy + cs és a gy + s kapcsolatok esetében az igényes köznyelvben nem összeolvadás, hanem zöngésség szerinti részleges hasonulás érvényesül. Pl.: nagyszerű [natyszerű]; hegység [hetység] stb. FELADATOK 1. A hasonulások táblázatai alapján gyűjtsetek olyan szavakat, amelyekben 20
Felvételi előkészítő. magyar nyelvből. 1. foglalkozás
Felvételi előkészítő magyar nyelvből 1. foglalkozás SZÖVEG BESZÉD Mondatok Szószerkezetek Szavak Szóelemek Hangok N Y E L V A kommunikáció tájékoztatást, közlést, felhívást és információcserét jelent.
RészletesebbenFonetika. Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 2. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Fonetika Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 2. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1 FONETIKA Akusztikai - hangzás Artikulációs - képzés Hangok elsajátítása gyerekkorban Hallás Képzés
Részletesebbenközépső o Nyelv eleje magasabban magas hátulja magasabban mély o Ajak kerekítés (labiális) rés (illabiális) o Hossz rövid hosszú Mássalhangzók o Idő
Nyelvtan Nyelvi jelek o szavak (lexéma o szóelem (morféma: szótő és toldalék) o tovább bonthatók fonémákra (jelelemek) Nyelv 3 szint o hangok o szavak o mondatok o nyelvtan szintek egymásra épülésének
RészletesebbenFonetika és fonológia
Fonetika és fonológia Előadás 2015. október Balogné Bérces Katalin PPKE BTK, Budapest/Piliscsaba 2: Fonetika #1: Bevezetés és a magánhangzók artikulációja Bevezetés Magánhangzó (vokális, V) vs. mássalhangzó
RészletesebbenNT MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 6. TANMENETJAVASLAT. (heti 2 óra, azaz évi 74 óra)
NT-11531 MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 6. TANMENETJAVASLAT (heti 2 óra, azaz évi 74 óra) A tanmenetben megadott gyakorlatszámok csak tájékoztató jellegűek, nem a megoldandó feladatok mennyiségét jelölik,
RészletesebbenMagyar nyelvtan tanmenet 4. osztály
COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály 2013/2014 Tanítók: Tóth Mária, Buruncz Nóra Tankönyvcsalád: Nemzeti Tankönyvkiadó Anyanyelvünk világa 4. osztály
RészletesebbenMAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás
MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 5. évfolyam 2 72 6. évfolyam 2 72 7. évfolyam 2 72 8. évfolyam 2 72 5. évfolyam Tematikai egység címe Beszédkészség,
RészletesebbenKerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.
Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.1 (A) változatához Magyar nyelv és irodalom az általános iskolák 5 8. évfolyama
RészletesebbenBevezetés a nyelvtudományba Fonetika
Bevezetés a nyelvtudományba Fonetika Beszéd - két vagy több ember között zajlik - a nyelvhasználat hangzó formája - két része van: - beszédprodukció - beszédfeldolgozás - tanulmányozásához szükséges: -
RészletesebbenA magánhangzók fonológiai rendszere
Leíró magyar hangtan 15. téma A magánhangzók fonológiai rendszere Bollánál a következő magánhangzós oppozíciókkal találkozunk: 1 Ezek a k é p z é s i j e g y e k azonban különböző fontossággal vesznek
RészletesebbenForrások: magyar nyelv és kommunkikáció kísérleti tk. és mf. (OFI, 2014) Czinegéné L.J.
Források: magyar nyelv és kommunkikáció kísérleti tk. és mf. (OFI, 2014) http://www.drama.hu/jatektar/ http://www.google.com/ Czinegéné L.J. 2014 Tanulói feladatlap 1. Jelöld a magánhangzókat! (Karikázd
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5-8. MAGYAR NYELV. 5. évfolyam
MAGYAR NYELV 5. évfolyam A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készség együttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása.
RészletesebbenNyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni!
Bevezető Ebben a könyvben megosztom a tapasztalataimat azzal kapcsolatosan, hogyan lehet valakit megtanítani olvasni. Izgalmas lehet mindazoknak, akiket érdekel a téma. Mit is lehet erről tudni, mit érdemes
RészletesebbenMagyar nyelv és irodalom Fejlesztési terv
és a Magyar nyelv és irodalom Fejlesztési terv A sport összeköt testvériskolai kapcsolat kiépítése a és a Boglári Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola között Készítette: Pap Andrea Pétervására,
RészletesebbenIrodalom Szövegértés, szövegfeldolgozás 9. NY Órakeret:36 óra
/ Fejlesztési cél Irodalom Szövegértés, szövegfeldolgozás 9. NY :36 óra Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása 11 óra A beszéd zenei eszközei: dallam, hangsúly, tempó, hangerő, szünet; beszédhelyzet;
RészletesebbenFonetika és fonológia
Fonetika és fonológia Előadás 2015. október Balogné Bérces Katalin PPKE BTK, Budapest/Piliscsaba 5: A magyar mássalhangzók fonológiája Ismétlés: mássalhangzók: zönge p [p] c [ts] f [f] m [m] b [b] cs [tʃ]
RészletesebbenBESZÉD ÉS ANYANYELV. Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak TANMENET
BESZÉD ÉS ANYANYELV Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak TANMENET Beszéd és anyanyelv Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak Tematika és tanmenet (55 óra) 1. félév heti 1 óra 2. félév heti 2 óra ÓRA CÍM
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a 8 évfolyamos gimnáziumok számára készült. Két nagy szakaszra bomlik: az első az 5 8. évfolyam, a második a 9 12. évfolyam tematikai egységeit tartalmazza
Részletesebben5. osztályos tananyag
1. A kommunikáció OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI MAGYAR NYELVTAN 2. A kommunikációs kapcsolat 3. A szövegszerkesztés állomásai 4. Az elbeszélés 5. A leírás 6. Jellemzés 5. osztályos tananyag 7. A hangok világa;
RészletesebbenBevezetés a nyelvtudományba. 2. Fonetika
Bevezetés a nyelvtudományba 2. Fonetika Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék Fonetika A beszédhangok tudománya: az egyes hangok jellegével és képzésével, illetve a beszédészlelés folyamatával foglalkozik
RészletesebbenTársalgási (magánéleti) stílus
Társalgási (magánéleti) stílus Meghatározás kötetlen társas érintkezésben használt nyelvi formák Általános jellemzők, elvárások közvetlen, Könnyen érthető, Személyiség kifejezése Kommunikációs funkciók
Részletesebben1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY
1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY DZ X DZS Előnyei: - magánhangzót könnyebb megtanulni
RészletesebbenTANMENETJAVASLAT. Adamikné dr. Jászó Anna és dr. Fercsik Erzsébet ÉDES ANYANYELVÜNK. címû nyelvtankönyvéhez, valamint az ÚTITÁRS I.
TANMENETJAVASLAT Adamikné dr. Jászó Anna és dr. Fercsik Erzsébet ÉDES ANYANYELVÜNK címû nyelvtankönyvéhez, valamint az ÚTITÁRS I. feladatfüzethez Általános iskola 5. osztály Az integrált magyar nyelv és
RészletesebbenMiért tanulod a nyelvtant?
Szilágyi N. Sándor Mi kell a beszédhez? Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 2. rész Térjünk
RészletesebbenFeleletválasztós gyakorlófeladatok a Hangtan II. jegyzethez Magánhangzók
Feleletválasztós gyakorlófeladatok a Hangtan II. jegyzethez Magánhangzók 1.) Melyik állítás nem igaz a kötőhangzókra? a) Az elölségi és kerekségi harmóniának megfelelően illeszkednek a tőhöz. b) Csak középső
Részletesebben2. Folytasd a betûk írását írott betûkkel! Figyelj az idôtartamra!
1. Másold le írott betûkkel! 2. Folytasd a betûk írását írott betûkkel! Figyelj az idôtartamra! 3. Írd le írott betûkkel! Figyelj az idôtartamra! b c cs d dz dzs f g gy h j k l ly m n ny p q r s sz t ty
RészletesebbenKutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul
Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Publikáció (szóbeli és írásbeli) készítés KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC A nyilvános kutatói beszéd elemei 1. 9. előadás
RészletesebbenA beszéd. Segédlet a Kommunikáció-akusztika tanulásához
A beszéd Segédlet a Kommunikáció-akusztika tanulásához Bevezetés Nyelv: az emberi társadalom egyedei közötti kommunikáció az egyed gondolkodásának legfőbb eszköze Beszéd: a nyelv elsődleges megnyilvánulása
RészletesebbenDr`avni izpitni center MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. 1. feladatlap. Nem művészi szöveg elemzése. Kedd, február 01. / 60 perc
A jelölt kódszáma: Dr`avni izpitni center *P043A10311* TÉLI VIZSGAIDŐSZAK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1. feladatlap Nem művészi szöveg elemzése Kedd, 2005. február 01. / 60 perc Engedélyezett segédeszközök:
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Négy évfolyamos gimnáziumi képzés 9-12. osztály Az alábbi kerettanterv a négy évfolyamos gimnáziumok és szakközépiskolák számára készült. A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítás
RészletesebbenAkusztikai mérések SztahóDávid
Akusztikai mérések SztahóDávid sztaho@tmit.bme.hu http://alpha.tmit.bme.hu/speech http://berber.tmit.bme.hu/oktatas/gyak02.ppt Tartalom Akusztikai produktum Gerjesztés típus Vokális traktus Sugárzási ellenállás
Részletesebben/Gyula Szent István út 38./ Szakiskolát végzettek szakközépiskolai érettségire történő felkészítésének helyi tanterve
Ikt.sz: 9/a. számú melléklet Békés Megyei Harruckern János Gimnázium, Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium /Gyula Szent István
RészletesebbenMondatkiegészítés adott. Az írásmódtól eltérô. Mondatalkotás. pótlása. Hosszú mássalhangzós. Másolás. Mondatvégi írásjelek
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Felmérés a tanév elején Az alsó és felsô ívelésû betûcsoportok Felsô hurkolású betûk C-s kapcsolás alsó ívelés után Kis horogvonallal kapcsolódó betûk Kis horogvonal után c-s kapcsolás
RészletesebbenTÉMAKÖR: A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE 5. A NYELVMŰVELÉS ÉS NYELVTERVEZÉS JELENTŐSÉGE; SZEREPE NAPJAINKBAN
TÉMAKÖR: A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE 5. A NYELVMŰVELÉS ÉS NYELVTERVEZÉS JELENTŐSÉGE; SZEREPE NAPJAINKBAN 1. A nyelvművelés a nyelv életébe való tudatos beavatkozás a javítás szándékával. Ez a tevékenység
RészletesebbenNN: Német nemzetiségi tagozat Tantárgyak és óraszámok Tantárgy 9. évfolyam. 10. évfolyam. 11. évfolyam Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 2
NN: Német nemzetiségi tagozat Tantárgyak és óraszámok Tantárgy 9. 10. 11. Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 2 12. 13. Irodalom 2 2 4 É 3 É Magyar nyelv 2 2 1 É 1 É Történelem és társadalomismeret
RészletesebbenA magyar helyesírás főbb jellemzői
Helyesírásunkról Gondolatainkat, közlendőnket gyakran kell írásban kifejeznünk. Ilyenkor tesszük föl magunkban a kérdést: Hogyan írjunk? Milyen szavakkal és milyen mondatokkal közölhetnénk, milyen szövegbe
RészletesebbenHANGERŐ, ÍRÁS, TESTTARTÁS, TÉRHASZNÁLAT, JELNYELV
ALAPÉRZELMEK MIMIKÁVAL: Mennyire ismered a nem verbális jeleket? (teszt) Tárgyalás, beszélgetés közben érdemes ezekre a jelekre is figyelnünk. Végezzétek el a tesztet, és értékeljétek ki az eredményt!
RészletesebbenNT MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 6. TANMENETJAVASLAT. (heti 2 óra, azaz évi 74 óra)
NT-11631 MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 6. TANMENETJAVASLAT (heti 2 óra, azaz évi 74 óra) A tanmenetben megadott gyakorlatszámok csak tájékoztató jellegűek, nem a megoldandó feladatok mennyiségét jelölik,
RészletesebbenKözépszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv
Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés
RészletesebbenIrodalom. II. A Biblia 4. A Biblia jellemzői Szereplők és történetek a Bibliából (Bibliai kislexikon című rész a füzetből)
Témakörök a javítóvizsgára magyar nyelv és irodalom tantárgyból SZÉ 12/1/E (A kihúzott tétel (irodalom és nyelvtan) 35%-os teljesítése esetén elégséges) 9. évfolyam Irodalom I. Az antikvitás irodalma 1.
RészletesebbenÉrtékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv
Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör
RészletesebbenÉrtékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv. Általános jellemzők. Nincs értékelés
Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgás - interakció kezdeményezés
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam)
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam) BEVEZETÉS ALAPELVEK, CÉLOK Az általános iskola kezdő szakaszában a magyar nyelv és irodalom tantárgy legalapvetőbb célja az anyanyelvi
RészletesebbenKommunikációs csatornák 2009. november 12. Dr. Szilágyiné Gálos Ildikó
KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HATÉKONY ALKALMAZÁSÁNAK MÓDSZEREI Kommunikációs csatornák AZ EMBERI LÉT KAPCSOLATAI Személyek, tárgyak, szerepek és az információ A kommunikáció szót sokféle dologra, jelenségre
RészletesebbenKÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó
RészletesebbenTantárgytömbösített tanmenet magyar órára 5. osztály 2009/2010. tanév
Tantárgytömbösített tanmenet magyar órára 5. osztály 2009/2010. tanév Készítette: Váraljai Tímea Intézmény: Kálmán Lajos Óvoda, Általános Iskola és Művelődési Ház Ménteleki Általános Iskolája 6008 Méntelek,
RészletesebbenMagyar nyelv. 5. évfolyam
Magyar nyelv 5. évfolyam A tantárgy elsődleges ja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása.
RészletesebbenA beszédhang és a hangképzés
Nagy Emma A beszédhang és a hangképzés Amint azt fizikaórán tanultuk, a hang tulajdonképpen rezgés. A levegőben terjedő hang úgy jön létre, hogy valami megrezegteti a levegőt. Például egy hangszer megpendített
RészletesebbenSzakiskolát végzettek érettségire történő felkészítése. 14. számú melléklet. (Nappali képzés) Hatályos: 2014. év április hó 01.
Ikt.sz: 14. számú melléklet Békés Megyei Harruckern János Gimnázium, Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium /Gyula Szent István
RészletesebbenTARTALOM. Tartalom. 1. (Bevezető) fejezet A MAGYAR NYELV 11 16. oldal. A határozott névelő: a gitár, az autó
1. (Bevezető) fejezet A MAGYAR NYELV 11 16. oldal 2. fejezet TALÁLKOZÁS 17 38. oldal 3. fejezet ISMERKEDÉS AZ IRODÁBAN 39 56. oldal 4. fejezet A VÁROSBAN 57 82. oldal TÉMÁK Néhány nemzetközi szó Köszönések
Részletesebben23. Kombinatorika, gráfok
I Elméleti összefoglaló Leszámlálási alapfeladatok 23 Kombinatorika, gráfok A kombinatorikai alapfeladatok esetek, lehetőségek összeszámlálásával foglalkoznak Általában n jelöli a rendelkezésre álló különbözőfajta
Részletesebben2013/2014. tanév. Nyelvtan, Írás tanmenet/2. osztály. Készítette: Varga Mariann. Tanító: Fürné Kiss Zsuzsanna és Varga Mariann
2013/2014. tanév, tanmenet/2. osztály Készítette: Varga Mariann Tanító: Fürné Kiss Zsuzsanna és Varga Mariann Tankönyv: Földvári Erika: 2. (Mozaik kiadó) Éves óraszám: 148 óra (heti 2 óra, 2 óra ) és helyes
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM... 3 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK... 22 HON- ÉS NÉPISMERET... 38 TÁNC ÉS DRÁMA... 43
ERKEL FERENC PEDAGÓGIAI PROGRAM V. kötet HELYI TANTERV FELSŐ TAGOZAT 5-8. 2009. TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM... 3 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK... 22 HON- ÉS NÉPISMERET... 38 TÁNC ÉS
Részletesebben12. osztály nyelvtan anyaga: Nyelvi szinkrónia és diakrónia; a nyelv eredete és típusai
12. osztály nyelvtan anyaga: Nyelvi szinkrónia és diakrónia; a nyelv eredete és típusai Beszéljen a tétel címében felsorolt témákról! Vesse össze az alábbi példában szereplő kifejezést a mai nyelv állapotával!
RészletesebbenMagyar nyelv 6. 6_NY_TK_2017_CS6.indd :50
Magyar nyelv 6. A kifejezés eszköze magam vagyok. (Montágh Imre) Magyar nyelv Tankönyv Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Engedélyszám: TKV/19 16/2017. (2017. 03. 27. 2022. 08.
RészletesebbenTANTÁRGYI TEMATIKA ÉS FÉLÉVI KÖVETELMÉNYRENDSZER. Szemináriumi témák
TANTÁRGYI TEMATIKA ÉS FÉLÉVI KÖVETELMÉNYRENDSZER Beszédművelés Tantárgy kódja BTA1102 Meghirdetés féléve 1. Kreditpont 3 Heti kontaktóraszám (elm. + 0+2 gyak.) gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód)
RészletesebbenMagyarOK 1. tanmenetek
Szita Szilvia Pelcz Katalin MagyarOK 1. tanmenetek A1.2. Célnyelvi (magyar) környezet Egy 120 órás tanfolyam 61 120. órájára Szita Szilvia és Pelcz Katalin, www.magyar-ok.hu 1 Az alábbiakban a MagyarOK
RészletesebbenJelek és jeltípusok. A jelek gazdaságosságából következik, hogy sokan és sokféleképpen próbálták őket csoportosítani
Jelek és jeltípusok A jel: olyan látható, hallható, tapintható, érzékelhető fizikai jelenség, amely észlelője számára többet vagy mást jelent, mint amit a megjelenésekor közvetlenül felfogunk. Bármilyen
RészletesebbenMagyar nyelvtan. 5. osztály. I. félév I. A kommunikáció
Magyar nyelvtan 5. osztály I. félév I. A kommunikáció A hangsúlyozás, dallam, tempó és szünettartás szerepe a beszédben. Alapismeretek a kommunikáció tényezőiről: feladó, címzett, üzenet, kód, csatorna.
Részletesebben11. Az állandósult szókapcsolatok
11. Az állandósult szókapcsolatok 11.1. A szokványos kifejezésmódok Beszédünk során különféle szavakat kapcsolunk össze, fűzünk mondattá. A mondatban levő szavak sorrendjét felcserélve megváltoztathatjuk
RészletesebbenA hivatkozások megkönnyítése végett a sorokat beszámoztam, jelezve, hogy hányadik versszak melyik felének melyik sora. Temetésre szól az ének
1. Melléklet Gaul Géza: Mi a szép? című tanulmányához Egy Petőfi-vers Szöveg forrása: Petőfi Sándor összes költeményei, sajtó alá rendezte Baróti Lajos, Budapest, 1900. Singer és Wolfner. Megtartottam
RészletesebbenNYELVHELYESSÉGI GYAKORLATOK
Zimányi Árpád NYELVHELYESSÉGI GYAKORLATOK IX. RÉSZ A NÉVSZÓK TOLDALÉKOLÁSA Részletek a szerző Nyelvhelyességi gyakorlókönyv című munkájából (EKFT Líceum Kiadó, Eger, 1999) A szerző engedélyével TARTALOM
RészletesebbenMAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 7. a osztály
Óra Témakör, tananyag 1. Bevezető óra: ismerkedés az új taneszközökkel 2. Ismétlés: hangtan 3. 4. Ismétlés: a szófajok Ismétlés: szóalaktan 5. Ism.: Az igenevek Tollbamondás 6. Az év eleji tollbamondásértékelése
RészletesebbenIrodalom tételsor Középszintű érettségi vizsga 12.K osztály 2017.
Irodalom tételsor Középszintű érettségi vizsga 12.K osztály 2017. Készítette: Imrik Gyöngyi szaktanár 1 1. Tétel Művek a magyar irodalomból Petőfi Sándor tájköltészete 2. Tétel Művek a magyar irodalomból
RészletesebbenA minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben
Iskolakultúra 1999/6 7 Hoffmann X Rózsa A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben A mögöttünk álló év legtöbbször hallott-olvasott, oktatásüggyel kapcsolatos kifejezése minden bizonnyal a minőségbiztosítás
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK A TÁJÉKOZTATÁS TARTALOMJEGYZÉKE ÉRETTSÉGI
TÉMAKÖRÖK 2017 MÁJUS 1 A TÁJÉKOZTATÁS TARTALOMJEGYZÉKE TARTALOMJEGYZÉK 1Kötelező szerzők Művek a magyar irodalomból I...2 1.1Petőfi Sándor...2 1.2Arany János...2 1.3Ady Endre...2 1.4Babits Mihály...2 1.5Kosztolányi
RészletesebbenMagyarOK 1. tanmenetek
Szita Szilvia Pelcz Katalin MagyarOK 1. tanmenetek A1.2. Forrásnyelvi környezetben (külföldön) Egy 96 órás tanfolyam 49 96. órájára Szita Szilvia és Pelcz Katalin, www.magyar-ok.hu 1 Az alábbiakban a MagyarOK
RészletesebbenFeladatlap a gimnáziumi versenyzők számára
Édes anyanyelvünk országos nyelvhasználati verseny Fővárosi forduló, FPPTI, 2007. szeptember 17. A versenyző kódszáma: Feladatlap a gimnáziumi versenyzők számára Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget,
RészletesebbenA középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Orosz nyelv. Általános útmutató
A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Orosz nyelv Általános útmutató A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontoknál adható maximális pontszámot mutatja. A Beszédtempó,
RészletesebbenDr`avni izpitni center MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. 1. feladatlap. Nem művészi szöveg elemzése. Péntek, augusztus 27. / 60 perc
A jelölt kódszáma: Dr`avni izpitni center *P042A10311* ŐSZI IDŐSZAK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1. feladatlap Nem művészi szöveg elemzése Péntek, 2004. augusztus 27. / 60 perc Engedélyezett segédeszközök:
RészletesebbenSzó-kincseink könnyedén
Szó-kincseink könnyedén III. H, I, Í, J Szó-kincseink könnyedén II. A szótár felépítése A szótár felépítése egyszerű, bár némileg eltér a hagyományos szótárakétól. Jeleket, rövidítéseket nem tartalmaz.
Részletesebben-közlés, latin eredetű szó, információt adunk és kapunk. célja: tájékoztatás, figyelemfelkeltés, érzelemkifejezés.
nyelvtani gyakorló 9. évfolyam 1. mi a kommunikáció? -közlés, latin eredetű szó, információt adunk és kapunk. célja: tájékoztatás, figyelemfelkeltés, érzelemkifejezés. 2. kommunikációs folyamat tényezői:
Részletesebbenírás (szürkével elkülönítve)
Én és a szeptember ismétlés, gyakorlás hónap hét óra blokk időterv Kommunikációs és írástechnikai készségek-képességek fejlesztése (tanmeneti ajánlás; Írás, 2. évfolyam, 55 óra - KOMP-könyvek) téma (beszéd,
RészletesebbenDr`avni izpitni center MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. 1. feladatlap. Nem művészi szöveg elemzése. Szombat, május 29. / 60 perc
A jelölt kódszáma: Dr`avni izpitni center *P041A10311* TAVASZI IDŐSZAK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1. feladatlap Nem művészi szöveg elemzése Szombat, 2004. május 29. / 60 perc Engedélyezett segédeszközök:
RészletesebbenBevezetés a nyelvtudományba
Bevezetés a nyelvtudományba Előadás 2009/2010. I.félév Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1. előadás: Bevezetés Előadó: Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba Előadás 2009/2010. I.félév Pázmány Péter
RészletesebbenPrievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő
Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs
RészletesebbenTantervi javaslat a magyar nyelv és irodalom oktatására a román tannyelvű osztályokban tanuló diákoknak I. rész
Ferencz Éva Tantervi javaslat a magyar nyelv és irodalom oktatására a román tannyelvű osztályokban tanuló diákoknak I. rész Módszertani alapvetés A magyar nyelv tanításának a célja a román tannyelvű oktatásban
RészletesebbenVizuális nyelv. Olvasás és írás. Ellis, W. (2004) Olvasás, írás és diszlexia október
Vizuális nyelv Olvasás és írás Ellis, W. (2004) Olvasás, írás és diszlexia 2011. október A nyelv szerkezete nyelv hangtan nyelvtan jelentéstan fonetika morfológia szemantika fonológia szintaxis pragmatika
RészletesebbenNyelvtan-helyesírás 2. tanmenet. Témák órákra bontása. Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója
Témák órákra bontása Nyelvtan-helyesírás 2. tanmenet Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag 1. Így szólunk egymáshoz kifejezőkészség fejlesztése.
RészletesebbenA héten vendégeket fogadunk. Egy idegen bolygóról érkeztek, de nagyon kedvesek, szeretnének megismerkedni velünk. Ők a robotok.
A héten vendégeket fogadunk. Egy idegen bolygóról érkeztek, de nagyon kedvesek, szeretnének megismerkedni velünk. Ők a robotok. Elsőként bemutatkozunk egymásnak. Ekkor derül ki, hogy értik a nyelvünket,
RészletesebbenVan egy. Géber László
Géber László Van egy Van egy különleges jógagyakorlat, a beszédszünet. Néhány órától egykét napig tarthat, és jelentős idegenergia felhalmozódásával jár. Az utóbbi időben gyakran próbálom alkalmazni, illetve
RészletesebbenNehogy a nyúl visz a puska! Mondat ez? Bizonyára te is látod,
II. NYELVI SZINTEK 4. A SZÓELEMEK SZINTJE: TÖVEK, TÔ VÁL TO ZA- TOK ÉS TOLDALÉKOK Nehogy a nyúl visz a puska! Mondat ez? Bizonyára te is látod, hogy ezzel némi gond van. Nyelvi közléseinket úgy rakod össze
RészletesebbenTanterv a magyar irodalom oktatásához 1-8. évfolyamára 1 2. évfolyam
Tanterv a magyar irodalom oktatásához 1-8. évfolyamára 1 2. évfolyam érzelmi érzékenysége, erkölcsi gondolkodása legalább olyan szintre kerül, hogy az olvasott művekben képessé válik emberi alaphelyzetek,
RészletesebbenTanulási stílus kérdőív
Szitó Imre(1987) A tanulási stratégiák fejlesztése, Iskolapszichológiai füzetek, 2.sz. ELTE Tanulási stílus kérdőív Olvasd el figyelmesen az alábbi mondatokat. Döntsd el, hogy az öt válasz közül melyik
RészletesebbenKét madaras könyv tipográfiai összevetése
A KÖNYVKIADÁS TÖRTÉNETE VIZSGADOLGOZAT Két madaras könyv tipográfiai összevetése Mark Rauzon: Képes madárenciklopédia (Maecenas Kiadó, 1994.) és Dr. Reinhardt Witt: Nagy európai madárkalauz (Officina Nova,
RészletesebbenNegyedik házi feladat
Negyedik házi feladat Név: Gyenese Péter Évfolyam: ELTE BTK magyar BA I. évfolyam Kurzuskód: BBN-MNY-232/3 Tárgynév: A magyar nyelv finnugor alapjai Oktató: Salánki Zsuzsa 1. Példa + magyarázat a belső
RészletesebbenA beszédhang felfedezése. A hangok jelölése a fonetikában
2. témat A hangtan irányai, fajai Olvasnivaló: Bolla Kálmán: A leíró hangtan vázlata. Fejezetek a magyar leíró hangtanból. Szerk. Bolla Kálmán. Bp., 1982. 13 23. A beszédhang felfedezése a hang nem természetes
RészletesebbenA hangtan irányai, fajai Olvasnivaló: Bolla Kálmán: A leíró hangtan vázlata. Fejezetek a magyar leíró hangtanból. Szerk. Bolla Kálmán. Bp., 1982.
2. témat A hangtan irányai, fajai Olvasnivaló: Bolla Kálmán: A leíró hangtan vázlata. Fejezetek a magyar leíró hangtanból. Szerk. Bolla Kálmán. Bp., 1982. 13 23. A beszédhang felfedezése a hang nem természetes
RészletesebbenII. Gyermeknyelv, anyanyelvelsajátítás
II. Gyermeknyelv, anyanyelvelsajátítás 1. Általános kérdések 1. Általános kérdések általános ütem 1. Általános kérdések általános ütem univerzális jellegű 1. Általános kérdések általános ütem univerzális
RészletesebbenA prezentáció. A prezentáció tömör és hatásos előadása annak, amit közölni, bemutatni kívánunk.
A prezentáció A prezentáció tömör és hatásos előadása annak, amit közölni, bemutatni kívánunk. Mottó Ha belépsz egy terembe, törekedj arra, hogy Valaki lépjen be, s ne eggyel többen legyünk! 2 Tartalomjegyzék
RészletesebbenHelyi tanterv. Szakiskolát végzettek középiskolája. Közismeret
Helyi tanterv Szakiskolát végzettek középiskolája Közismeret Orosháza 2015. TARTALOMJEGYZÉK HELYI TANTERV A SZAKISKOLÁT VÉGZETTEK KÖZÉPISKOLÁJA SZÁMÁRA... 4 Célok és feladatok... 4 Tantárgyak és óraszámok
RészletesebbenMagyarOK 1. tanmenetek
Szita Szilvia Pelcz Katalin MagyarOK 1. tanmenetek A1.1. Célnyelvi (magyar) környezet Egy 120 órás tanfolyam 1 60. órájára Szita Szilvia és Pelcz Katalin, www.magyar-ok.hu 1 Az alábbiakban a MagyarOK tankönyvcsalád
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAM
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAM 51/2012. XII. 21.EMMI RENDELET 1.SZ. MELLÉKLETE ALAPJÁN Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs
RészletesebbenA főnév élőlények, élettelen és gondolati dolgok neve. Fajtái a köznév és a tulajdonnév. tk
A főnév élőlények, élettelen és gondolati dolgok neve. Fajtái a köznév és a tulajdonnév. tk. 41-42. A köznév sok hasonló dolog közös neve. A tulajdonnév valakinek vagy valaminek a saját, megkülönböztető
RészletesebbenÉrtékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért
ERKÖLCSTAN Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása.
RészletesebbenSzupraszegmentális szerkezet
Szupraszegmentális szerkezet A hangzó nyelv két vetülete (ismétlés) Szegmentális szint beszédhangok, hangkapcsolatok lokális nézőpont, pillanatnyi(?) Szupraszegmentális szint (prozódia) globális nézőpont,
RészletesebbenFunkcionális analfabétizmus felszámolása programterv
Funkcionális analfabétizmus felszámolása programterv TÉA- ÓA- Z 1-2 TATAO FOGAA, TÉNYÉG, ÓDZ FADAT A magyar ábécé kis- és nagybetűinek felismerése nyomtatott és kézírásos formában. A magyar ábécé kis-
RészletesebbenMAGYAR MINT IDEGEN NYELV
Magyar mint idegen nyelv emelt szint 0911 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. október 19. MAGYAR MINT IDEGEN NYELV EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenAdaptált kerettanterv
Adaptált kerettanterv MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAM Az Apáczai Kiadó Helyi tantervi ajánlása alapján, kiegészítve a rendelkezésre álló 10%, illetve a szabadon tervezhető órakeret terhére felhasználható
Részletesebben