A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere
|
|
- Gabi Lakatos
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Leíró magyar hangtan 10.. témat A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere Mássalhangzós jegyek (Bolla 20911, 3336) 0. Vokalikus konszonantikus 1. A tüdő tev. 2. A gégefő tev. a gégefő elmozdulása hangszalagműködés a hangrés nyitottsága a hangszalagok feszítettsége 3. A velum és az uvula Fonetikai felhasználása: tiszta vokálisszemivokális konszonáns exspirációsavulzívainspirációs implozívejektív zöngészöngétlen glottális zárhehezetessuttogott érdesmodálisrekedtes orálisnazális Fonológailag: 1
2 Mássalhangzós jegyek (Bolla 20911, 3336) 4. A képzés módja akadály milyensége az akadály elhárítása 5. Ajaknyílás a rés formája ajakcsücsörítés affrikáta tremuláns Fonetikai felhasználása: teljes zár (explozívaokkluzíva) rés (centrálislaterális) vibráló (trill: pergőhang) ballisztikus (tap: érintőhang) lökésszerű (flap: legyintőhang) kerek (labiális)lapos (illabiális) csücsörítettsemlegesszétfeszített Mássalhangzós jegyek (Bolla 20911, 3336) 6. Akadályképzés helye Ajakkal képzett Nyelvvel képzett A szájpadlás és garatfal részvétele A gégefő részvétele Fonetikai felhasználása: bilabiálislabiodentális labiolingvális dentálisinterdentálisalveoláris posztalveolárisprepalatális mediopalatálisposztpalatális palatovelárisvelárisuvuláris faringális epiglottálisglottális (laringális) Fonológailag: Fonológailag: Mássalhangzós jegyek (Bolla 20911, 3336) 7. Az állkapocs helyz. nyitottsági foka 8. A képzési idő tartama Fonetikai felhasználása: zártközepesen zártközepesen nyitottnyitott redukáltrövidfélhosszúhosszú ultrahosszú koronális (apikális/kakuminális/ retroflex)(pre/medio/poszt)dorzálisradikális (faringalizált/semleges/palatalizált) Fonológailag: 2
3 Disztinktív jegyek 0. Vokalikus konszonantikus 2. Hangszalagműködés 3. A velum és az uvula 4. A képzés módja 6. Akadályképzés helye 8. A képzési idő tartama Fonetikai felhasználása: tiszta vokális(szemivokális) konszonáns zöngészöngétlen orálisnazális zár (explozíva/okkluzíva)rés (centrális/laterális)tremuláns affrikáta bilabiálislabiodentális (pre)alveolárisposztalveoláris (pre)palatálisvelárislaringális rövidhosszú Fonol. 2. Hangszalagműködés 4. A képzés módja 6. Akadályképzés helye 8. A képzési idő tartama 0. Vokalikus konszonantikus Disztinktív jegyek zöngészöngétlen explozívanazálisspiráns laterálistremulánsaffrikáta bilabiálislabiodentális alveolárisposztalveoláris palatálisvelárislaringális rövidhosszú tiszta vokálisszemivokális konszonáns helyette: 0. Zengősség Zengőnem zengő Minimális párok Disztinktív jegy: 2. Hangszalagműködés zöngészöngétlen 4. A képzés módja explozívanazálisspiráns laterálistremulánsaffrikáta 6. Akadályképzés helye bilabiálislabiodentális alveolárisposztalveoláris prepalatálislaringális 8. A képzési idő tartama rövidhosszú pók bók, dél tél, agya atya, gép kép, volt folt, zár szár, zsír sír expl.nazális: bár már, szád szán zárrésaffrikáta: tél szél cél zárrés: bér vér, de le, merre melle spiránslaterális: jó ló, zászló László bilab.labiodent.: bak vak, pont font alv.posztalv.vel.: vád vágy vág alv.posztalv.prepal.: máza mázsa mája baba babba, rímel rímmel, lap lapp, fed fedd, ina inna, vice vicce 3
4 A magyar nyelvben előforduló/előfordult fontosabb mássalhangzók fonológiailag releváns jegyek alapján felállított fonetikai rendszere Hely bilabiális labiodentális alveoláris posztalveoláris (pre)palatális veláris laringális Mód orális p b t d k g % Zárhang Explozíva Okkluzíva Tremuláns nazális m Y y } n ny á orális r Affrikáta orális Réshang Centrális (spiráns) orális j b f v c dz sz z cs dzs s zs ty gy é j c g h Laterális orális l ly 4
5 IPA: palatális : magyar prepalatális IPA: veláris : magyar palatoveláris vagy mediopalatális [j] (palatális approximáns) : Ç [w] (labioveláris approximáns) : ² [ɰ] (labiopalatális approximáns) : Ý 5
6 rakj, csapj, döfj : dobj, rágj : vaj, jó pech, ihlet, technika; méh, düh doh, almanach, sah, fach hó, uhu : ruha, éhes hívsz, óvtam : sav, szívd : vegyes, páva 6
7 Szóvégi mássalhangzó szonoráns Vö. szonoritási sorba rendezés megmaradhat, ha szonoráns szonoráns: görl, ajánl (?: ajáll), fájl (file), film, alarm, farm, reform, sárm, kombájn, firn, konszern, modern, árny, szárny, szörny hanghelyettesítés: szonoráns szonoráns: sámli obstruens szonoráns: kasz(t)ni, fecni, nudli, pemzli Ybli, Mádli, Kindli szingli 7
8 Körmagyar a Lidl-boltok előtt Népszabadság november 19. Több százan várakoztak tegnap reggel a dunaharaszti Lidl-áruház nyitására, hogy a biztosan megkaparinthassák a fillérekért kínált akciós árukat. A korai vevőket itt és a másik tizenegy Lidlinél csak az ár érdekelte: kartonszám vitték az ismeretlen márkájú termékeket. Hajnali sorban állás Dunaharasztin, a Lidl-üzletnél 8
9 A magyar sztenderd mássalhangzó fonémái (Siptár Péter) labiális ajakhangok alveoláris foghangok veláris hátulsók Obstruensek Explozíva Spiráns Affrikáta zöngés zöngés zöngés p b f v t d sz z c dz ty gy s zs cs dzs k g h Nazális m n ny Szonoránsok Tremuláns Approximáns l j palatális szájpadláshangok r 9
10 Másodlagos artikulációs folyamatok (sajátos képzésmozzanatok, mellékhangszínek) Zöngétlenedés Zöngésedés Aspiráció (hehezet) Palatalizáció Velarizáció Labializáció Kakuminális ejtés Réshangszerű ejtés Faringalizáció Lehelt/Mormolt ejtés Rekedtes ejtés Nazalizáció Lateralizáció stb. A mellékjelekkel jelölt képzésmódosulások listáját és jelölését ld. Bolla: tenuisz média (zár) fortisz lénisz (rés) fortisz (feszes) lénisz (laza) (lenizáció) p b B k g G Másodlagos artikulációs folyamatok (sajátos képzésmozzanatok, mellékhangszínek) Zöngétlenedés (B, D, G) Zöngésedés Aspiráció (p$, t$, k$, p h, t h, k h ) Palatalizáció (t, l, p) Velarizáció (Ł, ł) Labializáció (k, k w ) Kakuminális ejtés ({, ) Réshangszerű ejtés (ř) Faringalizáció Lehelt/Mormolt ejtés Rekedtes ejtés Nazalizáció Lateralizáció stb. A mellékjelekkel jelölt képzésmódosulások listáját és IPA jelölését ld. Bolla:
11 Zárhangok néhány változata a világ nyelveiben (Crystal: 201) Koartikuláció megelőző koartikuláció megmaradó koartikuláció A d rokonsági csoportja r l gy d t egy képzőmozzanatos eltérés két képzőmozzanatos eltérés n dz z homorgán hangok 11
12 d > gy: palatalizáció gy > d: depalatalizáció d > dz: affrikálódás dz > d: dezaffrikálódás d > z: spirantizáció z > d: zárhangúsodás d > t: zöngétlenedés t > d: zöngésülés d > n: nazalizáció n > d: denazalizáció A d változásai A magánhangzók és a mássalhangzók együttes ábrázolása (Deme) 12
13 A hanghenger (Bodnár Ildikó: ÁNyT. 19: 25) A zöngétlen réshangok körkörös elrendezése (Bodnár Ildikó: ÁNyT. 19: 15) 13
A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere
Leíró magyar hangtan 12.. témat A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere Olvasnivaló: * Deme LászlL szló: A magyar fonémák rendszeréhez és rendszerezéséhez. Néprajz és Nyelvtudomány, 1516 (19711972):
RészletesebbenA mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere
7.. témat A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere A mássalhangzók képzési jegyei 1. Tüdő tevékenysége 1.1. A levegőáramlás iránya *2. A hangszalagok működése 3. Zöngekezdési idő 4. A hangindítás
RészletesebbenA mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere
7.. témat A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere A mássalhangzók képzési akusztikai jegyei jegyei 1. Tüdő tevékenysége 1.1. A levegőáramlás iránya *2. A hangszalagok működése 3. Zöngekezdési
RészletesebbenA mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere
7.. témat A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere A mássalhangzók képzési akusztikai jegyei jegyei 1. Tüdő tevékenysége 1.1. A levegőáramlás iránya *2. A hangszalagok működése 3. Zöngekezdési
RészletesebbenA mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere
Leíró magyar hangtan 16. téma A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere A beszélőszervek áttekintése során az alábbi képzési jegyeket figyelhettük meg mint a mássalhangzóknál fonetikailag releváns
RészletesebbenA magánhangzók fonológai rendszere
6.. témat A magánhangzók fonológai rendszere Magánhangzós oppozíciók a magyarban 1. Vokalikuskonszonantikus 2. Tüdő tevékenysége 3. Az artikulációs tevékenység erőssége 4. Az artikulációs folyamat változékonysága
RészletesebbenA mássalhangzók. Konszonánsok (consonans) jelölése: C Mássalhangzók vs. magánhangzók? Mi jellemző a mássalhangzókra?
A mássalhangzók A mássalhangzók Konszonánsok (consonans) jelölése: C Mássalhangzók vs. magánhangzók? Mi jellemző a mássalhangzókra? Milyen jegyekkel jellemezzük őket? https://www.youtube.com/watch?v=92260d-jzki&list=pl4d3dew-wbd72e677mghgu0_bw3ybrjr2
RészletesebbenArtikulációs (fiziológiai) fonetika
4.. témat Artikulációs (fiziológiai) fonetika Az artikulációs fonetika alapegysége: kinéma (az egy beszédhang létrehozásához szükséges beszélőszervi mozgások összessége, egy beszédhangnyi mozgáskomplexum)
RészletesebbenArtikulációs (fiziológiai) fonetika
5.. témat Artikulációs (fiziológiai) fonetika Az artikulációs fonetika alapegysége: kinéma (az egy beszédhang létrehozásához szükséges beszélőszervi mozgások összessége, egy beszédhangnyi mozgáskomplexum)
RészletesebbenFonetika és fonológia
Fonetika és fonológia Előadás 2015. október Balogné Bérces Katalin PPKE BTK, Budapest/Piliscsaba 5: A magyar mássalhangzók fonológiája Ismétlés: mássalhangzók: zönge p [p] c [ts] f [f] m [m] b [b] cs [tʃ]
RészletesebbenLeíró magyar hangtan. A magánhangzók fonetikai rendszerezése. Képzésmódok. A) Nyílás B) Akadály
Leíró magyar hangtan 5.. témat A magánhangzók fonetikai rendszerezése A) Nyílás B) Akadály Képzésmódok 1. Zár felpattanó (explozíva) nem felpattanó (okkluzíva) pergő, többször perdülő (tremuláns) egyszer
RészletesebbenLeíró magyar hangtan
Leíró magyar hangtan 5.. témat A magánhangzók fonetikai rendszerezése A) Nyílás B) Akadály 1. Zár 2. Rés Képzésmódok felpattanó (explozíva) nem felpattanó (okkluzíva) pergő, többször perdülő (tremuláns)
RészletesebbenLeíró magyar hangtan A hangképzés helye. A hangképző szervek. Tüdő (pulmo) Tüdő. A hangképz. Tüdő. 1. Tüdő 2. Gégefő 3.
Tüdő (pulmo) Leíró magyar hangtan A légzőrendszer 4. téma A hangképz pzés Tüdő 4.2. A hangképzés helye A hangképző szervek 1. Tüdő 2. Gégefő 3. Toldalékcső Tüdő hörgő: bronchus, légcső: trachea 1 Légzésmódok
RészletesebbenA magánhangzók fonetikai rendszerezése
5.. témat A magánhangzók fonetikai rendszerezése 1. Szupraglottális terület 2. (Transz)glottális terület 3. Szubglottális terület A mássalhangzók magánhangzók elválasztása szótagalkotás: a magánhangzók
RészletesebbenFonetika és fonológia
Fonetika és fonológia Előadás 2015. október Balogné Bérces Katalin PPKE BTK, Budapest/Piliscsaba 2: Fonetika #1: Bevezetés és a magánhangzók artikulációja Bevezetés Magánhangzó (vokális, V) vs. mássalhangzó
RészletesebbenFonetika. Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 2. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Fonetika Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 2. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1 FONETIKA Akusztikai - hangzás Artikulációs - képzés Hangok elsajátítása gyerekkorban Hallás Képzés
RészletesebbenA magánhangzók és a mássalhangzók elkülönítése
Leíró magyar hangtan 13. téma A magánhangzók és a mássalhangzók elkülönítése A nyelvészeti hagyomány szerint a hangokat két nagy csoportra szokás osztani: magánhangzókra (vokális, röv.: V) és mássalhangzókra
RészletesebbenFelvételi előkészítő. magyar nyelvből. 1. foglalkozás
Felvételi előkészítő magyar nyelvből 1. foglalkozás SZÖVEG BESZÉD Mondatok Szószerkezetek Szavak Szóelemek Hangok N Y E L V A kommunikáció tájékoztatást, közlést, felhívást és információcserét jelent.
RészletesebbenA magánhangzók fonológiai rendszere
Leíró magyar hangtan 15. téma A magánhangzók fonológiai rendszere Bollánál a következő magánhangzós oppozíciókkal találkozunk: 1 Ezek a k é p z é s i j e g y e k azonban különböző fontossággal vesznek
RészletesebbenFonológia BBK tavasz
Fonológia BBK 2014. tavasz Lineáris ábrázolások és autoszegmentalizmus I. Bevezető: atomikusak-e a hangok? Bevezető: atomikusak-e a hangok? A folyamatok sokszor nem a teljes szegmentumot, csak annak egy
RészletesebbenA magyar nyelv bizonytalan státusú hangjai
Leíró magyar hangtan 17. téma A magyar nyelv bizonytalan státusú hangjai A magyar mássalhangzók és magánhangzók fonetikai rendszerét tárgyalva jónéhány hangról azt állítottuk, hogy azok nem fonémák, vagy
RészletesebbenLeíró hangtan és hangtörténet*
MAGYAR NYELVJÁRÁSOK 52 (2014): 89 124. A DEBRECENI EGYETEM MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK LEKTORÁLT FOLYÓIRATA Leíró hangtan és hangtörténet* KIS TAMÁS 1. A hangtörténet hosszú időn keresztül a magyar
RészletesebbenBevezetés a nyelvtudományba. 2. Fonetika
Bevezetés a nyelvtudományba 2. Fonetika Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék Fonetika A beszédhangok tudománya: az egyes hangok jellegével és képzésével, illetve a beszédészlelés folyamatával foglalkozik
RészletesebbenBevezetés a nyelvtudományba Fonetika
Bevezetés a nyelvtudományba Fonetika Beszéd - két vagy több ember között zajlik - a nyelvhasználat hangzó formája - két része van: - beszédprodukció - beszédfeldolgozás - tanulmányozásához szükséges: -
RészletesebbenAtomikusak-e a beszédhangok?
Atomikusak-e a beszédhangok? Előadás Babeş Bolyai Tudományegyetem Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék Kolozsvár 2016. november 2. Balogné Bérces Katalin (BBK) PPKE BTK, Budapest/Piliscsaba Bevezető:
Részletesebben2. A mássalhangzó-rendszerrel kapcsolatos problémák
2. A mássalhangzó-rendszerrel kapcsolatos problémák honnan ismerhető meg? kikövetkeztetés a) ómagyar kor nyelvemlékei b) rokon nyelvek sajátosságai c) ősmagyar kor jövevényszavai 1. ősmagyar kor elejének
RészletesebbenA beszéd. Segédlet a Kommunikáció-akusztika tanulásához
A beszéd Segédlet a Kommunikáció-akusztika tanulásához Bevezetés Nyelv: az emberi társadalom egyedei közötti kommunikáció az egyed gondolkodásának legfőbb eszköze Beszéd: a nyelv elsődleges megnyilvánulása
RészletesebbenA hangképz A hangképzés helye. A hangképző szervek. 1. Tüdő 2. Gégefő 3. Toldalékcső. Tüdő (pulmo) A légzőrendszer
4. téma A hangképz pzés 4.2. A hangképzés helye A hangképző szervek 1. Tüdő 2. Gégefő 3. Toldalékcső Tüdő (pulmo) A légzőrendszer 1 Tüdő Tüdő hörgő: bronchus, légcső: trachea Légzésmódok 1. Hasi (rekesz-)
RészletesebbenHangképzőszervek. Nincs olyan önálló szerve az embernek, amelynek kizárólagos funkciója a beszéd létrehozása lenne.
Hangképzőszervek Nincs olyan önálló szerve az embernek, amelynek kizárólagos funkciója a beszéd létrehozása lenne. A beszédet több szervünk együttes működése hozza létre. Ezeknek a szerveknek elsődlegesen
RészletesebbenA hangképz A hangszalagok működése (fonáció)
4. témat A hangképz pzés 4.3. A hangszalagok működése (fonáció) Hangszalagok Hangszalagállások (fonációtípusok) A fonációtípusok kontinuumot alkotnak Collins Mees: Hangszalagállások: Zárállás Gégezárhang
RészletesebbenBevezetés a nyelvtudományba. 3. Fonológia
Bevezetés a nyelvtudományba 3. Fonológia Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék Fonológia Fonetika beszédhangtan fizikai jelenségeket vizsgál: amit a beszélı csinál * * * * * Fonológia nyelvi (funkcionális)
Részletesebben(j], [el - ZÁRHANG VAGY AFFRIKÁTA
(j], [el - ZÁRHNG VGY FFRIKÁT FÖLDI ÉV (j], [c] mássalhangzók képzésmódjának megítélése, a hangrendszerben való elhelyezése (fonetikai státusa) napjainkban is a magyar hangtan egyik sokat vitatott kérdése.
RészletesebbenA magánhangzók fonetikai rendszere
Leíró magyar hangtan 14. téma A magánhangzók fonetikai rendszere A magánhangzók itt következő rendszerezése elsősorban az artikulációs jegyeket veszi figyelembe, ezen csak kis mértékben módosítanak az
RészletesebbenBevezetés a nyelvtudományba Fonológia
Bevezetés a nyelvtudományba Fonológia Fonológia célja: a hangok rendszerbe szerveződését meghatározó elvek felkutatása és a nyelvekben előforduló változatok magyarázata tárgya: - a nyelvek hangkészlete
RészletesebbenA magánhangzók artikulációs jellemzése
A magánhangzók artikulációs jellemzése Magánhangzók és mássalhangzók átírása IPA szimbólumokkal és jellemzése artikulációs jegyekkel handout!!! Az artikulációs szervek és működésük Toldalékcső: a hangszalagoktól
RészletesebbenNegyedik házi feladat
Negyedik házi feladat Név: Gyenese Péter Évfolyam: ELTE BTK magyar BA I. évfolyam Kurzuskód: BBN-MNY-232/3 Tárgynév: A magyar nyelv finnugor alapjai Oktató: Salánki Zsuzsa 1. Példa + magyarázat a belső
RészletesebbenZÖNGÉSEDÉSI ÉS ZÖNGÉTLENEDÉSI FOLYAMATOK A /j/ FONÉMA HANGREALIZÁCIÓIBAN. Menyhárt Krisztina
ZÖNGÉSEDÉSI ÉS ZÖNGÉTLENEDÉSI FOLYAMATOK A /j/ FONÉMA HANGREALIZÁCIÓIBAN Menyhárt Krisztina Bevezetés A /j/ fonéma fonológiai és a [j] mássalhangzó fonetikai szempontú osztályozása mind a mai napig számos
RészletesebbenFonológia. Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 3. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Fonológia Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 3. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1 Mássalhangzók képzési hely szerint Forrás: Gósy Mária, Fonetika, a beszéd tudománya 2 Allofónok:
RészletesebbenAz énekelt magánhangzók észlelése réshangkörnyezetben
Az énekelt magánhangzók észlelése réshangkörnyezetben Deme Andrea 2011. Február 4. andrea_deme@hotmail.com Az énekelt beszéd észlelése Szinte mindennapos feladat opera tévé rádió Az énekelt hangok észlelésének
RészletesebbenEXPLOZÍVÁK ÉS AFFRIKÁTÁK IDŐVISZONYAI. Gráczi Tekla Etelka
94 EXPLOZÍVÁK ÉS AFFRIKÁTÁK IDŐVISZONYAI Bevezetés A beszédhangok képzése során az egyes artikulációs gesztusok egymással összeköttetésben, egymásra hatva működnek. Így például nemcsak a hangszalagok felől
RészletesebbenÍ ú Ö ź ő ő ľ ľ ő Ö ľ ő ý ó ü ů ľ ú ń ö ů ű ö ó ź ü ź ó ő ľ ľ ő ź ń ź ő ő ö ó ő ľ ö đ ď ú ś ő ó ź óĺ Í ď ó ľ ö ő ő đ ö ę ó ö ű ź ź ó ľ ľő ľ ő ó ö ő ő
ó ő ů ő ő ő ő ü ő ó ľ ú ü ü ť ő É ľ É ÉÉ ą Ú ľ É Í ľľ ą ą ą ą ł Ą É Ü É ľ É ą Ą ó ľ ü ľ ü ő ő ü Ö ö ü ő ü ľ ü ł ć ő ľ ü ö ő ú đ ü źů ö ź ľ ó ľő ü ľ ľ É ľ Ą Đ Í ú Ö ź ő ő ľ ľ ő Ö ľ ő ý ó ü ů ľ ú ń ö ů ű
RészletesebbenForró Orsolya Hangtan I. jegyzet
Forró Orsolya Hangtan I. jegyzet a Fonetika előadáshoz és szemináriumhoz 2012/2013. őszi szemeszter 1. Bevezetés 1.1. A HANGTAN A hangtan terminussal többnyire a nyelvleírás két különálló, autonóm, de
Részletesebbenő ó ő ö Í ű ü ó ó ő ö ó ő ü ű ö ü ľ ő ó ő ő ü ó ü ö ö ö í ő ó í ľ ő ő í ľ í ö ő ó ö ó ö ľ ü ü ű ó ź ó ö í ő ó ö ľ ó ű ó í ú ú í ú ü í ú ú ú ľ ó í ö Ĺ
É Ł ą ŕ Ü Á Á ó í ľ ľ ö ő ő ľü ó ö í ó ó ľ ľ ö ő ö í ó ú ő ź ó ö í Ĺ ö ö í í Ĺ ő ťę ő ó ź ź ó ű ö ö ö í ó í ő ü ú ź ó ź ö í ó í ľ ľ ó í í í í ľ ő ő ő ö ľ ę ó ö ü ö ź ö í ő ľ í ü ő ő í ő ö í ó ź ö ľ ű ő
RészletesebbenKétarcúak devianciái
Kétarcúak devianciái Szépe Judit 0. Bevezetés Minden elmélet hitelességét ellenırizni kell. Az ellenırzés többek között azt jelenti, hogy a hipotézist össze kell vetni az empirikus adatokkal, vagyis a
RészletesebbenÄł Á Ŕ. ÁáÔ. ęôá. ą Á
Ó ö ö ô ś Ö Ś üü Ö Ö Ö Ü ź Ö Ó Ó Ö Ö Ö Ő Ö Ő Ö Ö ą Ó Ö Ö Ó Ó Ö Ó ŕ Ó Ö Ö Ó Ö ě Ś ż ŕ Ö ŕ ą ŕ ą ŕ Ö Ó ŕ ŕ ŕ ŕ ŕ ŕ ř ő Ö ć ť ź ś ś Š š ś ą ę ś Ö ś Ö Ý Ó ö Ď ć Ö śš żö Ö ö Ö Ö ô ö ő ć ą ś ň Ó ą ą Ú É Ó ę
RészletesebbenLeíró magyar hangtan. A magyar nyelvészetben használt fonetikus írások
Leíró magyar hangtan 12. téma A fonetikus írások A magyar nyelvészetben használt fonetikus írások Setälä-féle (finnugor) átírás Magyar egyezményes hangjelölés IPA (APhI) írásrendszere Nádasdy Siptár-féle
Részletesebben2. A mássalhangzó-rendszerrel kapcsolatos problémák
2. A mássalhangzó-rendszerrel kapcsolatos problémák 5. Eltűnő mássalhangzók különbségek az ómagyar kor elejének és végének mássalhangzórendszere között oka: változó hangok eltűnő msh-k β, χ, γ,?dźs keletkező
RészletesebbenSYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom
SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom Mai magyar nyelv - Fonetika A tantárgy típusa DF DD DS DC
Részletesebbenĺ Á É ó ö ĺ óđ ń í ó ł ö ö ľ ľ ó ö ö ł É ó ö ľ ő ľ ö í ő ľ ľ ľ ľ í ľ í ľ ő í ĺ ö ö ć ľ ó ľľ ś ő ł ż ő ö ňő ľ óĺ ĺ ő ľ ň í ľí ĺ őľ ľ ľ Á ľ ľ ľ ó ľ ľ Ś
ľ ĺ ł Ą ą ľ ć ęľ ť ď ŕ Á Ü Ő Á Ő É ÍľÁ ł Á Á Á Á ĺ É É Áľł Á Ó ľá ł Á ł Á Á Á ľ ł Á ŕ ĺ ö ľ í ĺ ľ ö Ż ó ő ô ĺ Á É ó ö ĺ óđ ń í ó ł ö ö ľ ľ ó ö ö ł É ó ö ľ ő ľ ö í ő ľ ľ ľ ľ í ľ í ľ ő í ĺ ö ö ć ľ ó ľľ ś
Részletesebbení ő ó ű ö ő ü ó ó ő ó ó ü ő ű ő ó ü ű ű ó í ű ü ó í ó í ő ő ű ó ó ő ö ő ő ő ü ö ő ü É ľ ľéľ ł ő ó ó ó ö ó ő ő í ó ő ő í ó ö ő ő ö ó ó ó ó ú ő ő í ő í
ő í ő í ó í ó ö ö ő ő Á Ü Ü ő í ü í Ü ó Ü ő ö ő ó í ő ü ó ö ő Ü ő ű ő ó í ő í ö ű ú ó ó ő ő ő ő ó ó ó É ő ű É ő ó ű ó ő ő ő í ó ą í ő ó ű ö ő ü ó ó ő ó ó ü ő ű ő ó ü ű ű ó í ű ü ó í ó í ő ő ű ó ó ő ö ő
Részletesebbenü ú ö í ü ü ű ü ö ú í í ű Ĺ í ö ü ö ű ü í í í ü ú í ö ĺ í ö ű ĺ í í ü ü íĺ ö ü Í ď ť Ą
ü ú í ľ í Á ö ű ö ú ö í ö í ü ö ú ü ö í ü ü í ö ű í ű ü í í í í Á ú ű í í ű ü ö ö í ű í í ü ü ú ö í ü ü ű ü ö ú í í ű Ĺ í ö ü ö ű ü í í í ü ú í ö ĺ í ö ű ĺ í í ü ü íĺ ö ü Í ď ť Ą ű í í ö ö ü ű í ö ö í
RészletesebbenMagyar Fonetikai Kislexikon
Bolla Kálmán Magyar Fonetikai Kislexikon Lectori salutem! A tudományos kutatáshoz számos segédeszközre, műszerekre, szakkönyvekre stb. van szükség. A hangtani vizsgálatokban sem nélkülözhető a szakbibliográfia,
Részletesebbenközépső o Nyelv eleje magasabban magas hátulja magasabban mély o Ajak kerekítés (labiális) rés (illabiális) o Hossz rövid hosszú Mássalhangzók o Idő
Nyelvtan Nyelvi jelek o szavak (lexéma o szóelem (morféma: szótő és toldalék) o tovább bonthatók fonémákra (jelelemek) Nyelv 3 szint o hangok o szavak o mondatok o nyelvtan szintek egymásra épülésének
Részletesebbené é ö ö ö ó é ü ű é í é ĺ ó ü ó ú ü ú é ú é ó ů é é í é ó ü ó é ú í í í é Í ĺ ĺ ó ü ó ű ó é ó é í é é é ú ó í é é ó ó ó í í é é é Ĺ é é é í é É Í É ü
é ü ó é ü é ó ó í ü ü é é É Ő Ú É Ü É ĺ ą ó é ú ö ĺ ü é ü é í é ź é é é é é í é É Ű ó É Ü É é ü Ő ó é é é ź é ó í í é é é é é ö ö ö ó é ü ű é í é ĺ ó ü ó ú ü ú é ú é ó ů é é í é ó ü ó é ú í í í é Í ĺ ĺ
Részletesebben2. Módszer. 1. Bevezetés
1. Bevezetés A fonológiai zavar tanulmányozásában a 70-es évek második felében következett be az a paradigmaváltás, amikortól a kutatók a nyelvi adatok elemzésében a nyelvelméleteket figyelembe vevı leírásra
Részletesebbenő ő ő ć ő ź ő đ ő ő źú đ ľ ő ő ľ źú ű ź ę ő ľ ő ź ő ú ő ź ú ő ź ľ Ĺ ő ę ő ő ő ź ő ź ő ľ đ ź ź ő Ĺ ę ű ő ź ľ ź ź ľ ő ź ę ź ő ő ő
ľ ő ů ľ ő ľ ľ ő ő ę ő ź ľ ź ő ľ ő ľ ľ ő ź ľ ź ľ ű ź ő ą ę ű ź Đ ű ű ť ę ę ő ő ő ć ő ź ő đ ő ő źú đ ľ ő ő ľ źú ű ź ę ő ľ ő ź ő ú ő ź ú ő ź ľ Ĺ ő ę ő ő ő ź ő ź ő ľ đ ź ź ő Ĺ ę ű ő ź ľ ź ź ľ ő ź ę ź ő ő ő
RészletesebbenKis Tamás Az ómagyar bilabiális β kérdéséhez
Kis Tamás Az ómagyar bilabiális β kérdéséhez A DEBRECENI EGYETEM MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK KIADVÁNYAI 93. szám Szerkeszti: RÁCZ ANITA 93. szám KIS TAMÁS Az ómagyar bilabiális β kérdéséhez DEBRECEN,
RészletesebbenLeíró magyar nyelvtan
Babeş-Bolyai Tudományegyetem Távoktatási Központ Pszichológia és Neveléstudományok Kar Tanító és Óvodapedagógus Szak Leíró magyar nyelvtan -- Hangtan, Szótan, Mondattan -- Tanulmányi útmutató IV. félév
Részletesebbení Í ĺ ě ú ď ĺ Ĺĺ ö ö ö ü ĺ ż ö Ĺ ö ę Ó ź í đ í í ü ä ű ö ď ű ö í í ź ö í ö ź ź í Ĺ ĺ ú ĺ í ü ĺ ť ĺ ź ö ĺ ö ĺ ĺ ö ü ö ö ö ĺ ý Ü ú ĺ ö š ü źńź ź ł ü ĺ ö
ü ě ü ĺ ĺ ĺ ź ź ö ĺ í í í ü ĺ ö ĺ ů ĺ Ą ęĺ ö í ü Ü ĺ ú ö Í ź ł ö ü ĺĺ Í đí ĺ ö ö Ę ö ĺ í ö í ź Ö ü ű ü ź í ö ĺ ĺ í ö ö ö ü ö í ö ö ű ö í ü đ ę ö ü ĺ ö ę ü í ĺ ź ź Ü ú ö ź ĺ ö ű Ü ę ź í Í ĺ ě ú ď ĺ Ĺĺ ö
Részletesebbenő í ű ó ö ö ö Ü ü Ü ű ó ö ü Ü Ü ó ó ö ő ó ö ű ó Ü ő ő ó ó ó ó ő ó Á Á Á Á ó ó í ö ű ű í ó í í ó í ó ö ó ö ü ő ó ö ö ö ű ű ű ö ö ó ö ő Ü ö í ű ö ő í ő
ű ű ó í ó í ó í ó ű ü ő í ó ű ő ő ó ö ő ó í ű í í ű ü ö í í ő ő í í í ö í ö ő í ő ő ó í ő ó ö í ö ö ú ö ő Ü ó ő í ö ő ö ó í ő ő Ő ö É Á ó Á ó ö ö í ó í í ö Ü ő ó ö ö í í ó í í ó í ő ó ó ó ö ü ö ő Ĺ ő Ü
RészletesebbenĹ ĺ Í ť Ż ú ĺ ü Ü ĺ ĺ ú Ö ü Ü Ż ö ĺ ü ü đ ü Ż ĺ ĺí ü ú Ö ü Ü Š ĺ ĺĺ ę
ü ú ü ĺ ĺ ł ü ú ĺ Ü ö ĺ Í ö ö ö ö ö ü ü ö ü ü ü ö ö ö ű Ĺĺ Ż ú ú Ö ü Ü ö ö ú Ö ü Ü ö ü ö ö ö ü ú Ö ü Ü Í Ĺ ĺ Í ť Ż ú ĺ ü Ü ĺ ĺ ú Ö ü Ü Ż ö ĺ ü ü đ ü Ż ĺ ĺí ü ú Ö ü Ü Š ĺ ĺĺ ę ö ĺ Ĺ ĺ Ż ú ú ü Ü ĺ ü ú Ö
RészletesebbenSémi összehasonlító nyelvészet
Sémi összehasonlító nyelvészet BMA-HEBD-303 Biró Tamás 4. A fonológia alapjai. Bevezetés a sémi nyelvek fonológiájába. 2016. március 09. Glottolog: http://glottolog.org/resource/languoid/id/west2786 Ethnologue:
RészletesebbenÖ ú ľ í í ö í ć öľű Í ü ő ł ľ í ę ö ő ő ú ľ ö ú ő í ľ í ť ő ö Í í í ö ö ö í Á ö ö ő ő ő ä ü ő ú í Á í ű ő í ő ľ í ú í öľ ő Ö ľ ü ö ő í ú ú í Í ľ ľ ő ľ
ö öľ ö ő É ö ö ę ö ľ ľ Ő Ĺ ľ ő ő ľ í ľ í ő Ö Á ľ ű ö ő ű ö ö Ä ő ľ ľ ő ű ö ő ő ś Á Á ľ Á ľ ö ľ ö ö í ő ö ő ö ő ł ł Ö ú ľ í í ö í ć öľű Í ü ő ł ľ í ę ö ő ő ú ľ ö ú ő í ľ í ť ő ö Í í í ö ö ö í Á ö ö ő ő
Részletesebbenü Ĺ ý í í í ű ü ę ę ę Í ĺ ö ć ö í ľĺ ö í ö Ĺ źĺ í ö í źú ú ľ ü Ĺ ę í ú ć í ü í ü ü í ľ ź ĺłę í ľü í ľü í ę ę ü ü ĺ ü ý ĺ í ź ĺ ľ ü ľ ú ö ń í ö ü ľ ľ ü
ü í ľ ľ í Ü ľáľ ľ łľ ľ ľ ľľ ľ ľ ľ ü ľ ľ í Ü í ü ú ü í ö ú ü ł ě ź ü ľ ľ É ö í ö ü ü ö í ĺĺ ű ö ú ü ę ü í ű í ö ö Ĺ í ü ü ü ĺ ĺ ľ Ĺĺ ę ź ź ľ ö í ĺ í ű ü ű ź ü ö ü ĺ ď ü ű í ü ű ö ö ö ü ű ö ľ ĺ ü ö í ü ü
Részletesebbenő ü ó đ ü ý ő Ĺ ę ő ő ź Ń ľ ü ú ľ ó ö ú őľ ó ó ľ ľ ü í ő ő ó ö ó ő í ę ľ ľ ý ü ö ó ü đ ý ó ź ý Íř ľ ú ő ü ý ľ ő ő ó ó ő ö ö ę ó ő ź ő ú ź ľ ő ľ ę ő ý í ę ü đí ę í ő ü ľü ö ö ú ö ź đ đ ó ü ó ő ó ő ó ű ý
Részletesebben5. Az ómagyar kor magánhangzórendszere
5. Az ómagyar kor magánhangzórendszere és változásai 1. Bevezetés hangtörténet mítosza: ősmagyar, ómagyar nyelvben volt veláris Ï DE! azok a jelenségek, amik miatt feltételezik, enélkül is magyarázhatók
Részletesebbenú Í ű ů ý ź ú ę ź ź ź ú ú ź źą ú ź ź ü ü ź ź ę Ĺ ź ü Ĺ ź ź ü ę ę ę ź ú ź źů ú ű ź
ź ü Ę ü ü Ĺ ü ť ü ú Í ü ź ú ź Í ú ű ü ź ź ü ź ú ů ü ű ď ü ü ę ű ű ź ú Ĺ ź ę ú ü ű ú Í ű ů ý ź ú ę ź ź ź ú ú ź źą ú ź ź ü ü ź ź ę Ĺ ź ü Ĺ ź ź ü ę ę ę ź ú ź źů ú ű ź ź ź ź ú ź ź ú ď ú ź ď ü ź ď ú Á ę ú ú
RészletesebbenÜ É ú Ü É ú ú ú É ú ú Ü Ü Ü Ü Ü ĺ ú ú ú Á ú ĺ ú ĺ ú ĺ ú ú ú ĺ Á ű ú ű ű ű ű ú ĺ ú ú ú ú ű Ü ú
É ű ú ű ú Ü ú Í ł Ü ú ú Á É ú ú Í ű Ú Ü ú Ü ú ú ű ú ú ú ú ú ú ú ú ű ú ű ű ű Ü É ú Ü É ú ú ú É ú ú Ü Ü Ü Ü Ü ĺ ú ú ú Á ú ĺ ú ĺ ú ĺ ú ú ú ĺ Á ű ú ű ű ű ű ú ĺ ú ú ú ú ű Ü ú Ü É ű Ü ú ú ĺ ú ű Á ú Ü Ü ú ĺ ú
Részletesebbenź í ü í ź í ü ü ö í ö í ü ö ü ź ź ý ľ í ü ö í đ ź Í ý ź ö í ö í í ö í ü í ü ľ ö ę ü ý ź ö đ ö źń ö ń í ö ö đ ü ý ź ű ö ö ź ö ú ý ľ ö ź í ź ö đ ľ ö ö ö
Ř ľ ľ ź ü ł ö đę í ľü ö ł í íśí É Í É É Ę Ą É Íľ ľ Ü É ľ ł Í É Ü É Á ľ É ł Á ľ í ľ ľ ľľ í ź ź ę ľ ü ľ ľ ľ ü ź ö ź ü ź ö ľ ö íľ ę ľ ö ö ö ź ľ ö źú ź ö ý ű ö ö ľ ö źú í ę í í ü ű ö ü ö ź Ä Üü ĐŁś ź í ü í
Részletesebbení í ó ü í ó ó í ű ó ü ö í ó ó Ĺ í ó ö ę ł ę ę ľ ó ű ó ö ę ó ľ ö ľ ź í ö Í ü źú ý ö ü ö ü ź í í í ó í ö ö í ö ó ź ü ú í ö ú ö ó í ó Ü Ü í Á Ü Ü ö ö ź ű
ó Ę Ü Ü ŕ Ő ľ ü ľ ľ ö ľü ľ íľ ü ź í ľ í ü ö ö ü ľ ü ó í ó ö ľ ü ź í ö ľö í ü ö ö í ľ ó ó ó ö ü ź ą ó ó ű í í ö ó ľ ź í ó í ö ü ó í ö ó í ú í ąź ó ł ô ľ ó ź źś ó ú í ź í ľó ö ó ú í ł ó ó ó ą ú ó ú ź ź ó
Részletesebbenö ĺ Í ö Í ü ź ö ź đ Ĺ ź ö ń ü ńę ź ń ź ĺ ü ĺ ü ú ö ö ö ö ĺ Í Ĺ ú ĺ ĺ ö ď ü ĺ ö ü ö ö ö ź ĺ ö ĺ ĺĺ ö ö ö ü ű ö ö ű ź ü ö ű ű ú ű ö ü ĺ ű ö đ ü ö ö
äď ü ĺ É Í É Ü Ą É Í ą ą É Ü ĺ É ĺé É ĺ ą ĺ ł ĺą ů ű ł Ń ť ĺ Ł ĺ ą ł ĺ ĺ ŕ ĺ ĺ Ł ł É ĺ Í ĺ ĺ ź ü źú ü đ Í ű ĺ đ ĺ ö ď ĺ ö đ ü ú ś äř ĺ É ö ĺ Í ö Í ü ź ö ź đ Ĺ ź ö ń ü ńę ź ń ź ĺ ü ĺ ü ú ö ö ö ö ĺ Í Ĺ ú
Részletesebbené í ź ü ź é ę í é ő ő é ö ü ő é ü é í é é é ö ű ö é ő é ö ó ó é é é ę é ö é ę é ź é é Í ź ö ó Á ó ź é é Í é ö é ó ó ó ő ź ó ź ź é é ó é ű ü í ó í ő ź
ő ü ó é Ę ü é é ü é é ü é é é é é ö é ú ö é é é éő é é é í ő é í ő é ó í ő ő é ö é é ü é é é í ő ö đ é é ü é é é é é đ ő ü ő ę é ő ü ű đö é é é é ö é é ő ó ó ö é ó í ö ö ö í ö ö é ź é éí é đ é é ó ö ü
RészletesebbenŁ ő ü ľ ź é ő ü é ő ľľ í ź ő ľ ő ľ í Ü ő Ő ő ľľ ü é é ľ é é é é éľő í ľ ő ľ ő đľ ľ ő é í é ö é í é ü é é ľ ľő ľ é é é é ľ é ľ ź é ő Í ú ö ľ ö ű ő é ö ü é ú é ő ü ź ű ő é é ľ é é ľ é ź őľ é ü í ö ű ő é
Részletesebbenó ű ő ľ ő ő í í ú źú ł ö ó ó ő ĺĺ ĺ ó ő ó ö ő ő ő ľ ź ő ő ő ő ő í ó ő í í ú ź ő ö ü ö ĺ í ő ö ő ĺ ü ź ő ľ ľ ű ő ú ľ đ ú ó ü ó ö ö í í ő ĺĺ ź ó ő Ĺ ö ľ
ő ľ ľ ó ĺí ő ĺ ľő ő ő ľ ď ľ Ő É í ľő ü ľ ĺ ľ ł í íľ ő ő ľ í ó ĺ Ü ĺ Í ľ Ĺ ľ ľ ľ ľő ľ ő Ĺ ű ź ú ö ö ő Ö ľ ź í źů ź ó źů đę í ó ő ó ő ö ö í ť ó ľ ő í ź ź ó ľ ő ľ ő í ź ź ľę ĺ í ź ó ľ ó ő ď ö í ľ ű ĺ ę ľ
Részletesebbení ó ö ó í ü ó ö ü ü ő ó ó ö í ü ú ĺ ő ú ź ź ź ü Ú ö ź í ó ő í ü ť ő ü ä ö ü ü ö ú ő ó íĺ ó ö ü ü ź ó ö ź í ő ö í ó ö ü ő ö í ő ő ű ź ü ĺ ó ę ó ö ü ő í
í ó ő ü ő ő ő ĺ ő ó ö ü ü í ó ó í ó ĺĺ ü í Ĺ đ źů ő í ĺ ó É Í É łé ó Á Ö Ü Ü É Í Ü É Á É Ü ĺ ł Á ł É É É ł ĺ ĺ ő ó ĺĺ ü ĺ ź í ĺ ď ź ő ĺ ő źú ĺ ő ĺ ő ó ö ü ź ú ü ő í ę ó ü ö ó źů ő ĺ ö ő ö ő ó í í ő ő í
Részletesebbenő ĺ ő ź ő ú ö őľ ľő ó ó ó ę ő ľ ő ľ ö ő ľ ő í ĺ öľ őľ ĺ ĺ ő í ĺó ł ĺĺź ą ĺ ąłź ľ ľ ľ ő Ü Á Ü
ó ľ ĺ ľ ő ü ő ľ ő ĺĺľ Á ô ł ü ü ĺ ő ľ ó ľů őľ ĺ ľő ćĺ źů ĺ É Í ľ É É Íľ ľ Ó ĺ ľá ĺ ľ ľą ĺ ĺ ý É Ü Éľľ ľĺ Á ł ľ ľ ľ ĺ ľé ü ĺĺ ĺ ź ŕ ő Ą ĺ ő ü őľ ľő ó ó ĺ ő ź Ó ő í ł ö ź ő ü ü ě ő ĺ ő ó ő ľ ó ľĺ őľ ľĺ ű
Részletesebbenü ó ó ü ó ü ľ ö ĺő ü ĺ ĺő ó ó ľ ĺ ú í ĺ ľ ź ó ű ö ő ó ó ĺ í ü Í ź ĺ ő ü í ľ ó ľ ü ő Íő í ö ő ő ö í ő í ź í ź ü ú í ű ľ ó ó őí ü í í í ő ü ľ ö ö ź źń í
ó í ľď ő ľü ó ľ ĺĺ ľĺ ů ĺ ľ ľ í ü ü ő ö ó ľ ľ ů ó ó ĺí ĺó í ó ő ľ ľĺ ó ĺ ő í ď ź ö öľ í ź ő ő ó ó ĺ ĺ ő í ü ö ő ö í óý ĺ ľ ę ł ó ĺ ň ĺ í ę ĺ ę ő ó ĺ í í ľ ľ š ľ ö ę ší í ü ĺí í ö í ĺ đ í ĺ ő í í í ó ö
Részletesebbeníí ł ű Ę ą Í ł í í Á ŕ ü Ö Ö Ö í í ę ź í í
í í í Ö í Ö í Ĺ ö ź í í đ ź í ł íí ł ű Ę ą Í ł í í Á ŕ ü Ö Ö Ö í í ę ź í í Í í í ü í í ł ę í ę Ę Őś Í í í ł š ł ź í Á Á đź ź ź ü ź í ť í í í Ő ď í Ö í í í Ĺ í Í í ź ż ł ł í ź í í í ź ź í í í í ź í Ü ę
RészletesebbenZörejhangok akusztikai fonetikai vizsgálata a zöngésségi oppozíció függvényében
DOKTORI DISSZERTÁCIÓ Zörejhangok akusztikai fonetikai vizsgálata a zöngésségi oppozíció függvényében Gráczi Tekla Etelka 2012 - I - Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ
Részletesebbenź ü í í í í ĺí í ö ü źú üö ź í í ö Ĺ ü í í í í ü ö ź ź í ĺ ü ĺ ű ö í í ü ü ü Ü ł ű ű í ł ĺĺ ü ö ź Ô ü í ł í ö ń ĺ Ĺ ź ď í ĺ ö ö źú ź ĺ ö ö ĺí í ö ü ü
ô ĺď ŕ ď ĺ ĺ ü ü ĺĺ ĺ í ü ĺí í ĺ É É Á Á É Ü É Ü ĺĺ Á Ü Ü É Á Ü ĺ É Á ĺé Ü É ĺ Á É Á Á É Ü É ą Á ł ú Á ĺ É Á ĺł ü ĺ ź ü ď ź źú ü ü ü ĺ Ĺ ű ź ź ú ö ö ź ö í ö ü üĺĺ ü ź ĺĺ ź ö í ĺ Ĺ ĺ ű í ł ź ü í í í í ĺí
Részletesebbenö ü ü ľ í ó ű ĺ ľ ü ü ó ü ľ ľü ö ű ö ĺ ü ú ó ó ľ ü ű ö ö đ ü ö ĺ đ ó í ü ű ö ű ľ ü ĺ ó ó ö ó í ÍÍ ó ľ í ó í ľ í í ľó ú ü í ü ö í ú ü í ĺ í í źń ü ľ ľü
ł ó ľ ó ü ĺ ü ü ć ö ö ö ó Ĺ ĺ ĺ ü í ü đö í É Í É ľł ľ É Íľ ľ ą Í ĺ ą ľ ą É Ü É ą ľ ł ł É É ľ ĺ Á Ą ü ĺ ĺ Í ź ĺá ď ä Ĺ ü ľ ľ ĺĺľ ĺí ó ó ó ľ ü ľ ö ű ö ö ľ ľ ü ľó í ö í ź ö ö ö í ü í ľ ú í í ą ĺí ü ľ ü ŕ
Részletesebbenő ľü ő ę ľ ĺ ő ľ ü ő ő ő ź ĺ ö É ü ľ ľ ü í ĺ ľ ľ ő ľ ľ ľ Ü ľ ő ő ő ö ó ę ĺ ö í ő ő ü ö ü ľ ü ľ ľ ő ľü ó ľ ľ ő í ő ĺ ľ ź ú ö ó ľ Ü ú Í ó í ó ĺľ đ đ ľ ö ö ú ö ó ó ó ľ ő ü ĺí ú ź ö ö ó íľ ó ö ĺ ú ó ĺľ ö ĺ
Részletesebbení ő ő ó ü Ż ľ ľ ú ĺ Ö ő ü ľ ü ľ ó í ľó ú Ö ľ ü ü ź ő ő ľ ľ ó í ö ó ó ö ü ö ö ö ľ ő ó ö ľ ľ ő ó ö ľ ő ľ ő ü ó ú Ö ő ó Ĺ í Ĺ ľ Ö ľ Ż Ĺ ó í ü ľ Í ľ ĺ ľ ő
ő ö ü ú Ö ľ Ż ő ő ü ú ó ö ö ő ü Ĺ Ö ő í ó ö ö í ó ö ő ő Ĺ ü ö ő í ź ó ü ő ő ő ö ľ ő ö í ő ő Ĺ í ľ Ö ü ő ü ö í ő ü ö ö ľ í ő ő ó ü ĺ ľ ö ľ ľ ľ ö ő ő ü ő ö í ő ö ľő ú Ö Ż ö ő ü ő ö í ľ ő ö ľ ő ó ö ľ ő ő
RészletesebbenFeleletválasztós gyakorlófeladatok a Hangtan II. jegyzethez Magánhangzók
Feleletválasztós gyakorlófeladatok a Hangtan II. jegyzethez Magánhangzók 1.) Melyik állítás nem igaz a kötőhangzókra? a) Az elölségi és kerekségi harmóniának megfelelően illeszkednek a tőhöz. b) Csak középső
Részletesebbenő ĺ ü ü ľ ü ľ ő ő ő ľ ź ľ ű ü ľ ľü ľ ľ ľ ü ľ ő ľ ľő ő ľ ő ľ ő ľ ő ő Ż Í ľ ľ ő ü ľ ęľ Ż ľ ĺ ľ ü ľ Ö Í ý ĺ ĺ ł ĺ
ú ő ů ľ ő ľ ü ü ő ľ ü ľ ľ ő ü ő ő ő ü ő Á ü ü ü ő ő ő ů ü ľ ü ű ľ ľ ľ ĺ ő ő ő ľ ő ľ Á Á ő Ż Ż ĺ ĺ Ż Ż Ż ľ ę ą Ą Ö ý łí ĺ ĺ ł ŕ ő ĺ ü ü ľ ü ľ ő ő ő ľ ź ľ ű ü ľ ľü ľ ľ ľ ü ľ ő ľ ľő ő ľ ő ľ ő ľ ő ő Ż Í ľ
Részletesebbenź ń ú ö ö ó ó í ó ť ü ö ö ź ó í ź í í ü ö ü ö ó ę ü í í í ó ü ü ó Í ö í í í ö í ű ü ó ü í í Á Á É Á ó Ł í ü í ű ö í í ź źú ü ű ö ö ö ó öĺ ö ö í ó Í ö
ó ú ö ö ü ű ó í Í ü ü ú ó Íę É Í É Á Á Á Ü Á É Í ó Á É Ü É É Á ą É ł í ł ü ź ź ź ü ý ü ó ü ü ó Ö ö ö ó ó í ü ö ó ó ű ü ű ö ó í ó ö ť í ü ű ö ű ö ö ó ö ó í í Ü ü ť ź ń ú ö ö ó ó í ó ť ü ö ö ź ó í ź í í
Részletesebben1. sz. melléklet a 150/2016. (II.22.) sz. VPB határozat 1. melléklete
Ł ä ť ł ř í ó ĺ ľ ć ć ľ ą Ĺ Á ó ö ű ű ö ő Ś ĺ ś í ł ú ő ű ó ü ü ĺ ö ö ü ő Ü ű ö ű ö ű ö ő ó ö ö ó í í ĺ ő ö ó ó ő ó ĺ ĺ ł ĹÍ ř ý ő ö ö ó ö ö ö ű ű ł ő ö í ó ö ö ö Ü ĺ ó ó ó ó ó ó ó í ó ő ü ó í ó ĺ í ó
RészletesebbenBeszédinformációs rendszerek. 3. gyakorlat - Elemi jelfeldolgozás (a beszédjel feldolgozásának lépései)
Beszédinformációs rendszerek 3. gyakorlat - Elemi jelfeldolgozás (a beszédjel feldolgozásának lépései) 1 Beszédinformációs rendszerek Kiss Gábor, Tulics Miklós Gábriel, Tündik Máté Ákos {kiss.gabor,tulics,tundik}@tmit.bme.hu
Részletesebbenü í í ö í ű ö í í ő ő ö ö ő Á ő ö ö ź ö ź í ö ő ľ ő ő ő ő ö ľ ő ö ö ő ö í ľ ö ö ő ľ ľ đő í ľ ő í ő í ł ő ü ő ö ő í ú đő ő ő í í ľ ľ ľ í ľ íľ öľ ť ľ ľ
Á ľ ő Í ő ľ ő ć í ő ü ő ú ö ü ďź ű ő í É Íľ É É É Áľ É Í ľľ Ü ľé ľ É Á É Ü É Á ł Ą ľ ľé ł Á ľ ü ľ ő ľľ ü ő ő ő ů ľ ő ú ö ľ ü öľ ő ľ ő ő źń íľ ź Ą í ő ö ź ľ öľ ö ő ő í ő ź í ľ łá ł Ł Ü ü í í ö í ű ö í í
RészletesebbenFonetika és fonológia
Fonetika és fonológia Előadás 2015. október Balogné Bérces Katalin PPKE BTK, Budapest/Piliscsaba 1: Bevezetés: Fonetika és fonológia Fonetika és fonológia fonetika: a beszédhangok fizikai tulajdonságai
Részletesebbenü ü ý ź ú ń Ĺ ź ź ü ü ď Ĺ ü ü É źú ü ź ü łá ł ú ů ú ü ú ź
ą ü ä ü ü Á ű ü ź ü ű ę ÍÍ É Í É É ł É É Í Ü É Á É Ü É É ł Á ł Ą É É É É Á Í ź Í ü ź đ ę Á ü Á ú ü ü É ü ü ý ź ú ń Ĺ ź ź ü ü ď Ĺ ü ü É źú ü ź ü łá ł ú ů ú ü ú ź Ü ę Í Í ü ü ü É ź ű Ĺ ü ź ť É ü Á É ü ü
Részletesebben(In)variabilitás a mássalhangzóknál. A mássalhangzók akusztikus kulcsai
(In)variabilitás a mássalhangzóknál A mássalhangzók akusztikus kulcsai A beszédképzés szervei Toldalékcső mint akusztikus szűrő Milyen jegyekkel jellemezzük őket? https://www.youtube.com/watch?v=92260d-jzki&list=pl4d3dew-
Részletesebbenú ű đ ö ö ľ ö Í ľ ö ö ü ý ü ö Í ü ü ü ö ö ü ü ö ľ ű ý ź ľ ú ú Ö ü Ü ľ ĺ ľ ö ĺĺ ö ö ú ľ Ö ĺ ü Ü ö ü ö ö ľ ľ ü ú ü Ü ľ Ö ą ĺ Ü
Ż ľ Ó Ö ľ ľ ę ľ ľ ľ ü ü ú ü Ü ü ü ú ľ Ü ľ ö ę ü ź ü ý ü ý ľ ú ű đ ö ö ľ ö Í ľ ö ö ü ý ü ö Í ü ü ü ö ö ü ü ö ľ ű ý ź ľ ú ú Ö ü Ü ľ ĺ ľ ö ĺĺ ö ö ú ľ Ö ĺ ü Ü ö ü ö ö ľ ľ ü ú ü Ü ľ Ö ą ĺ Ü Ę ľ Ę ľ đ ľ Ú ý
Részletesebbení ü ź ź í Ĺ ü ź í ü ľ ź ľ Ĺ ź ű ź ź ľ źń ź ę í ü ę ü ľ ü ľ ú ęľü ľ ľ í ľ ę ľ í ľ ľ źń ď ź ľ ľü ľ í ľü ę źú źú í ľ ľ í ľ ľü í í ü í đ í ľ ľ ľ ę ź ľ ű ź
Ł ľ ľ ľ ľ ł ľ í í ľ ľ í ü ľ íľ đ źů í Í É Í Á ł ł Ą É Íľ ł ľ ł É Ü É ń ľ ľ ł Á ľ É É ľ ą ł ľá ł ľ ľá É É É Á ü ľ ľ ľľ ź ź Á Á ľłľá Ü ľł ů ľ ľ ľ ź ľ ü í ľ ľ ü ľ ľü í ľ ź ľ ź ź ľ í ľ í Í ű ľ ľ ü ü ł ŕ úą
Részletesebben2. A művészi ének és a légzés kapcsolatának vizsgálata és gyakorlati kérdései 20 3. A művészi ének artikulációjának néhány sajátosságáról 23
Tartalomjegyzék I. Bevezetés 3 1. Témaválasztás 3 2. Kérdésfelvetés 4 Előadóadóművészként 4 Művésztanárként 5 II. A magyar fonetika mint kiindulópont 6 1. Hangképző szervek 7 A mellkas 7 A gége 8 A toldalékcső
RészletesebbenAz ómagyar hangrendszer és a főbb hangváltozások
Az ómagyar hangrendszer és a főbb hangváltozások Az ómagyar kori magánhangzó-rendszer több lényeges ponton eltér a mai állapottól. Érdemes felidézni, hogy a mai magyar köznyelvben 14 magánhangzó van, 7
Részletesebbenö ö ú ö í Ĺ ö ź Í ö í ö ö í ö ę ö ö ö ů đ Ö ź đ Á öö ź í ú ź ń ź ú źú í ö ú ű ú ö ź ź ł í ö ď ö í í ö í Ĺ Í ź í í ű ű ö í Í
ö í í Ĺ É Í É É Á É ÍÉ Ü Á É Í Á É Á É Ü Ę É Á Ą ł É Á ł ł É É Ĺ ł í Ö ź í í ú ź ź í ź ę ź Ü íá Ł ź ö ö ú ö í Ĺ ö ź Í ö í ö ö í ö ę ö ö ö ů đ Ö ź đ Á öö ź í ú ź ń ź ú źú í ö ú ű ú ö ź ź ł í ö ď ö í í ö
Részletesebbenę í ó ő ö ú ź ő ő ő í ü Í ő ő ł ó ö ú Á ó í ę ę ę ö ó ę ę ę ľ í í ő ö ő ó ü ő í ó ó ö ó ó ó ő ü ő ź ó ü ľ ő ő ó ü ő ä ź ő Í ó ö ö ó ý ľ ü ü ó ó ó ó ó
ő ü ó ľ ő ü ü ó ö ö ľ ą ľ ľ ľ ź ó ö ľ ľ ľ ľ ó ľ ő ő ó ö ö í ľ ő ö ý ü ö ö ü ö ľ ŕ ő ü ó Ö ľ ő ü ű ź ź ú ö ö ö ź ú í ó ö ö ő ź ű ö ö ó ő ű ö ö ó ő ő ö ö ľ ó ľ ö ö ó ö í ő ő ó ő ó ó ö ľ ó í ő ö ő ő ó ö ůő
Részletesebbenľ ü í í ö ő ő ö Ü Ü í ü ü ő ľ ő ľ Ĺ ľ ę ú ö ľü ö ü ö Ĺ í í í ö ý Á ú í ú í ö ü í í í í ä ľ ú ő ö ö ő ü í ű ö ö ö í ő ľ ő ľ ő ü ű ö ö ľ ú í í í ö í ő ö
ő ľ ľü Í ľ ľ ľ ęô ő ü Ü Ü ľ ľ ľ ľ ö ľü ľ íľ ő ľ ő Ĺ ő í ü ő ö í ü ö ľ ń ú ő ő ü ö ü ę Á Ĺ Ú ő ü í ü Ĺ ő ę ő ľ ö ü Ĺ ű ö ä ö ö ü ü ľ Á ę ľ ő Ĺ ű ö ü ö í ö ęľ ę í ü ť ę ť ö ľü ľ ő í ä ő í đě Ü Ü ý ö ü ö
Részletesebbenö ö ź ű ö ö ö ź ź ö ö ü í ĺ ö ź ö ö ö ľ źú ź ü ö ü ö ö ź ľ ľ ľ í íĺ í ü ľ ü í ü ľ ö ľ ľ í ź í ľ ö ľ ľ ľ ľ í ö ýú í ľ í ű ö ź ź ź í í ź Ü Ü í ľ ĺ ź ü ö
Í ĺ ľ ľ Ĺ ü ú ľ ü üĺĺ ľ ľ í ü ľ ź ĺ í ü ĺ É ľ ľ ľ É ł Á É Ü É Ü ľá É Í ĺé Ü É ł ě É Íľ ľ ď Éľ Ü É É Á í ĺ ę ŕ ł ľ ú ą É Á ĺ ľ ü ľ ü ĺ ĺ ĺĺ ľ í ü ü ö źů ö ĺ ü ľ ĺ ú ľ í í í ö í ű ĺ ö Íĺ öľ ö í í í ú ź ź
Részletesebben