Feleletválasztós gyakorlófeladatok a Hangtan II. jegyzethez Magánhangzók

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Feleletválasztós gyakorlófeladatok a Hangtan II. jegyzethez Magánhangzók"

Átírás

1 Feleletválasztós gyakorlófeladatok a Hangtan II. jegyzethez Magánhangzók 1.) Melyik állítás nem igaz a kötőhangzókra? a) Az elölségi és kerekségi harmóniának megfelelően illeszkednek a tőhöz. b) Csak középső nyelvállásúak lehetnek. c) Csak rövidek lehetnek. d) Vannak közöttük alsó nyelvállásúak. 2.) A névszótövek mely tulajdonsága jósolható meg pusztán hangtani felépítésük alapján? a) Az, hogy bizonyos toldalékok előtt hosszú magánhangzójuk megrövidül. b) Az, hogy toldalékok előtt tővégi rövid magánhangzójuk megnyúlik. c) Az, hogy nyitótövek. d) Az, hogy tőmagánhangzójuk kieshet bizonyos toldalékokkal ellátott alakjaikban. 3.) Mely magánhangzók viselkednek semlegesként az elölségi harmóniában? a) elölképzett kerek b) elölképzett réses c) hátulképzett kerek d) hátulképzett réses 4.) Melyik jelenség bizonyítja, hogy az /O/ és az /a:/ hosszú rövid párt alkot? a) A kerekségi harmónia. b) A tőmagánhangzó-rövidülés c) Az alsómagánhangzó-nyúlás. d) Az /O/ és az /a:/ nem alkotnak hosszú-rövid párt. 5.) Melyik állítás igaz? a) Az agár agarat szópár példa a nyíltmagánhangzó-nyúlásra. b) Az agár kötőhangzója a, mert a csak hátulképzett magánhangzót tartalmazó tövek tipikus esetben a kötőhangzót kapnak. c) Az agár nyitótő. 6.) Melyiket váltja ki majdnem mindegyik toldalék? a) A tőmagánhangzó-kiesést. b) A tőmagánhangzó-nyúlást. c) A tőmagánhangzó-rövidülést. d) Mindhárom megjelenik szinte mindegyik toldalék előtt. 7.) Milyen magánhangzó-váltakozást találunk a magyarban abszolút tővégi helyzetben? a) a á b) o ó c) u ú d) Abszolút tővégi helyzetben nincs magánhangzó-váltakozás. 8.) A hatszor szóalakban a toldalék... a) a kerekségi harmóniának megfelelően illeszkedik a tőhöz. b) az elölségi harmóniának megfelelően illeszkedik a tőhöz. c) az elölségi és a kerekségi harmóniának megfelelően illeszkedik a tőhöz. d) Nem a magánhangzó-harmóniának megfelelően illeszkedik a tőhöz, mivel háromalakú toldalék. 1

2 9.) A cölibátus és nüansz szavak hátulképzett magánhangzós toldalékot kapnak, mert... a) a vegyes hangrendű szavak szabályosan hátulképzett magánhangzót tartalmazó toldalékot kapnak. b) az elölképzett magánhangzók semlegesek. c) utolsó magánhangzójuk hátulképzett. d) elölképzett magánhangzóik átlátszóak a harmónia számára. 10.) Melyik állítás nem igaz az /a:/-ra fonológiai szempontból? a) Centrális. b) Az /O/-tól csak időtartamban különbözik. c) Bizonyos tövek allomorfjaiban /O/-val váltakozik. d) Részt vesz az elölségi harmóniában. 11.) Mely magánhangzók viselkednek semlegesként az elölségi harmóniában? a) palatális illabiális b) palatális labiális c) veláris illabiális d) veláris labiális 12.) A vízben szóalakban... a) a kerekségi harmónia írja elő a -ben allomorfot. b) az elölségi harmónia írja elő a -ben allomorfot. c) az elölségi és a kerekségi harmónia együttesen írja elő -ben allomorfot. 13.) Melyik állítás(ok) igaz(ak) a következő szóalakokra? tüzel, vizel, telel, nyaral a) Azért tartalmaznak rövid tőmagánhangzót, mert végszótagi tőmagánhangzó-rövidülés történik bennük. b) Nyitótövek. c) Tartalmaznak kötőhangzót. d) Mindhárom állítás igaz. 14.) A kötőhangzók mindig... a) Alsó nyelvállásúak. b) átlátszóak. c) középső nyelvállásúak. d) rövidek. 15.) Melyik állítás igaz? a) A csak elölképzett magánhangzót tartalmazó szabályos tövek e kötőhangzós toldalékot kapnak. b) A csak elölképzett magánhangzót tartalmazó szabályos tövek e vagy ö kötőhangzós toldalékot kapnak. c) A csak elölképzett magánhangzót tartalmazó szabályos tövek ö kötőhangzós toldalékot kapnak. d) A csak elölképzett magánhangzót tartalmazó szabályos tövek bármilyen minőségű kötőhangzót tartalmazó toldalékot kaphatnak. 16.) Az átlátszóság... a) a centrális magánhangzók tulajdonsága. b) a harmonikus magánhangzók tulajdonsága. c) a semleges magánhangzók tulajdonsága. d) az elölképzett magánhangzók tulajdonsága. 2

3 17.) Az iszik, sír, kín stb. tövek... a) általában hátulképzett toldalékot kapnak, de a kötőhangzójuk elölképzett. b) kivételesek, mert hátulképzett magánhangzós toldalékot kapnak. c) Nem tartalmaznak harmonikus magánhangzót, ezért kapnak hátulképzett magánhangzós toldalékot. 18.) Melyik szóalakban találunk kötőhangzót? a) házig b) Ráczék c) vonaton d) egyikben sem 19.) A nyitótövek kötőhangzója a) Alsó nyelvállású. b) Alsó vagy középső nyelvállású. c) fonetikai szempontból illabiális. d) Nem érintett az elölségi harmóniában. 20.) A semleges magánhangzók között... a) vannak elölképzettek és hátulképzettek is. b) vannak ajakkerekítésesek és ajakrésesek is. c) vannak felső és középső nyelvállásúak is. 21.) Melyik tő antiharmonikus? a) derék b) sofőr c) szamár d) tapír 22.) Az /a:/... a) az elölségi harmóniában csak félig vesz részt. b) fonológiailag hátulképzett. c) lehet kötőhangzó. d) Nem rendelkezik rövid párral. 23.) Mely magánhangzók harmonikusak? a) a palatális illabiálisok b) a palatális labiálisok c) mindkét csoport d) egyik csoport sem 24.) Miért kapja a sofőr szó a -höz toldalékallomorfot? a) Mert az idegennek érzett szavakat nem az elölségi harmónia szerint toldalékoljuk. b) Mert utolsó magánhangzója elölképzett. c) Mert utolsó magánhangzója kerek. d) Mert utolsó magánhangzója kerek és elölképzett. 25.) Melyik nem lehet kötőhangzó? a) a b) e c) i d) o 3

4 26.) Melyik állítás igaz a tő szóra? a) Bizonyos toldalékok előtt rövid magánhangzót tartalmazó allomorfja jelenik meg. b) Ha kötőhangzós toldalékot kap, akkor a kötőhangzó az elölségi és kerekségi harmónia szerint illeszkedik hozzá. c) Ingatag tőmagánhangzót tartalmaz. d) Mindegyik állítás igaz. 27.) Melyik állítás igaz? a) A csak elölképzett magánhangzót tartalmazó szabályos tövek e kötőhangzót kapnak. b) A csak elölképzett magánhangzót tartalmazó szabályos tövek ö kötőhangzót kapnak. c) A csak hátulképzett magánhangzót tartalmazó szabályos tövek a kötőhangzót kapnak. d) A csak hátulképzett magánhangzót tartalmazó szabályos tövek o kötőhangzót kapnak. 28.) Melyik nyitótő? a) hörcsög b) kutya c) madár d) papagáj 29.) Mely magánhangzók semlegesek? a) A vegyes hangrendű szavakat alkotó magánhangzók. b) Az antiharmonikus tövek elölképzett kerek magánhangzói. c) Az a á és e é párok. d) Az e é és i í párok. 30.) A csak hátulképzett magánhangzót tartalmazó szabályos tövek... a) a kötőhangzós toldalékot kapnak. b) a vagy o kötőhangzós toldalékot kapnak. c) o kötőhangzós toldalékot kapnak. d) bármilyen minőségű kötőhangzós toldalékot kaphatnak. 4

5 Megoldások: 1. b 2. b 3. b 4. b 5. c 6. b 7. a 8. b 9. c 10. a 11. a 12. b 13. d 14. d 15. b 16. c 17. b 18. c 19. a 20. c 21. a 22. b 23. b 24. d 25. c 26. a 27. d 28. c 29. d 30. c 5

Forró Orsolya Hangtan II. jegyzet

Forró Orsolya Hangtan II. jegyzet Forró Orsolya Hangtan II. jegyzet a Fonetika előadáshoz és szemináriumhoz 2013/2014. őszi szemeszter 1. Bevezetés 1.1. MÉG EGYSZER A FONOLÓGIÁRÓL A fonológia a nyelvészetnek az a területe, amely a nyelv

Részletesebben

Forró Orsolya Hangtan II. jegyzet

Forró Orsolya Hangtan II. jegyzet Forró Orsolya Hangtan II. jegyzet a Fonetika előadáshoz és szemináriumhoz 2013/2014. őszi szemeszter 1. Bevezetés 1.1. MÉG EGYSZER A FONOLÓGIÁRÓL A fonológia a nyelvészetnek az a területe, amely a nyelv

Részletesebben

Forró Orsolya Hangtan II. jegyzet

Forró Orsolya Hangtan II. jegyzet Forró Orsolya Hangtan II. jegyzet a Fonetika előadáshoz és szemináriumhoz 2012/2013. őszi szemeszter 1. Bevezetés 1.1. MÉG EGYSZER A FONOLÓGIÁRÓL A fonológia a nyelvészetnek az a területe, amely a nyelv

Részletesebben

A magánhangzók fonológiai rendszere

A magánhangzók fonológiai rendszere Leíró magyar hangtan 15. téma A magánhangzók fonológiai rendszere Bollánál a következő magánhangzós oppozíciókkal találkozunk: 1 Ezek a k é p z é s i j e g y e k azonban különböző fontossággal vesznek

Részletesebben

Fonetika és fonológia

Fonetika és fonológia Fonetika és fonológia Előadás 2015. október Balogné Bérces Katalin PPKE BTK, Budapest/Piliscsaba 2: Fonetika #1: Bevezetés és a magánhangzók artikulációja Bevezetés Magánhangzó (vokális, V) vs. mássalhangzó

Részletesebben

A MAGYAR MAGÁNHANGZÓ-HARMÓNIÁRÓL

A MAGYAR MAGÁNHANGZÓ-HARMÓNIÁRÓL A MAGYAR MAGÁNHANGZÓ-HARMÓNIÁRÓL Siptár Péter 1. Bevezetés A magyar hangtan talán legérdekesebb jelensége az, hogy a magánhangzók elöl/hátulképzettség szempontjából harmonizálnak (azaz adott tartományon

Részletesebben

Fancsaly Éva A magyar mint idegen nyelv tanítása és a nyelvtörténet**

Fancsaly Éva A magyar mint idegen nyelv tanítása és a nyelvtörténet** Fancsaly Éva A magyar mint idegen nyelv tanítása és a nyelvtörténet** A nyelvtörténeti ismeretek blokkszerű oktatása helyett vajon nem lenne-e célravezetőbb a leíró nyelvtani ismeretekbe való beágyazása?

Részletesebben

Fonetika és fonológia

Fonetika és fonológia Fonetika és fonológia Előadás 2015. október Balogné Bérces Katalin PPKE BTK, Budapest/Piliscsaba 4: A magyar magánhangzók fonológiája Fonetika és fonológia: ismétlés fonetika: a beszédhangok fizikai tulajdonságai

Részletesebben

A magánhangzók artikulációs jellemzése

A magánhangzók artikulációs jellemzése A magánhangzók artikulációs jellemzése Magánhangzók és mássalhangzók átírása IPA szimbólumokkal és jellemzése artikulációs jegyekkel handout!!! Az artikulációs szervek és működésük Toldalékcső: a hangszalagoktól

Részletesebben

5. Az ómagyar kor magánhangzórendszere

5. Az ómagyar kor magánhangzórendszere 5. Az ómagyar kor magánhangzórendszere és változásai 1. Bevezetés hangtörténet mítosza: ősmagyar, ómagyar nyelvben volt veláris Ï DE! azok a jelenségek, amik miatt feltételezik, enélkül is magyarázhatók

Részletesebben

A KETTŐS MODELL HASZNÁLATA A MAGYAR MINT IDEGEN NYELV TANÍTÁSÁBAN

A KETTŐS MODELL HASZNÁLATA A MAGYAR MINT IDEGEN NYELV TANÍTÁSÁBAN 108 Schmidt Ildikó Schmidt Ildikó * A KETTŐS MODELL HASZNÁLATA A MAGYAR MINT IDEGEN NYELV TANÍTÁSÁBAN 1. Bevezetés A magyar mint idegen nyelv tanításában központi helyet foglal el a nyelvtan tanításának

Részletesebben

Amagyar köznyelv a- és e-hangjainak aszimetriája közismert

Amagyar köznyelv a- és e-hangjainak aszimetriája közismert ÚJ MAGÁNHANGZÓ-FONÉMÁK Amagyar köznyelv a- és e-hangjainak aszimetriája közismert a nyelvtani szakirodalomból és a leíró nyelvtanokból (vö. pl. Laziczius Gyula 1932, Lotz János 1939, Papp István 1966,

Részletesebben

Nehogy a nyúl visz a puska! Mondat ez? Bizonyára te is látod,

Nehogy a nyúl visz a puska! Mondat ez? Bizonyára te is látod, II. NYELVI SZINTEK 4. A SZÓELEMEK SZINTJE: TÖVEK, TÔ VÁL TO ZA- TOK ÉS TOLDALÉKOK Nehogy a nyúl visz a puska! Mondat ez? Bizonyára te is látod, hogy ezzel némi gond van. Nyelvi közléseinket úgy rakod össze

Részletesebben

Nyelvelmélet és dialektológia 2

Nyelvelmélet és dialektológia 2 Nyelvelmélet és dialektológia 2 Nyelvelmélet és dialektológia 2 Szerkesztette: É. Kiss Katalin és Hegedűs Attila PPKE BTK Elméleti Nyelvészeti Tanszék Magyar Nyelvészeti Tanszék Piliscsaba 2012 A kötet

Részletesebben

A veláris Ï a magyarban

A veláris Ï a magyarban MAGYAR NYELVJÁRÁSOK A DEBRECENI EGYETEM XLIII, 5 26 DEBRECEN MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK 2005. ÉVKÖNYVE A veláris Ï a magyarban 1. A magyar hangtörténetírás egyik nagy mítosza (vagy inkább széles

Részletesebben

A szabályosság ~ szabálytalanság jelentése a morfológiában

A szabályosság ~ szabálytalanság jelentése a morfológiában 52 H. Varga Márta SUMMARY Dömötör, Adrienne A chapter from the history of extinct conjunctions: the emergence and use of hogyki that who The emergence of complex Hungarian conjunctions involving a sequence

Részletesebben

MAGYAR NYELVJÁRÁSOK XLIII

MAGYAR NYELVJÁRÁSOK XLIII MAGYAR NYELVJÁRÁSOK XLIII A mű elektronikus változatára a Creative Commons - Attribution-NonCommercial-NoDerivs (Jelöld meg!-ne add el!-ne változtasd!) licenc feltételei érvényesek: a művet a felhasználó

Részletesebben

középső o Nyelv eleje magasabban magas hátulja magasabban mély o Ajak kerekítés (labiális) rés (illabiális) o Hossz rövid hosszú Mássalhangzók o Idő

középső o Nyelv eleje magasabban magas hátulja magasabban mély o Ajak kerekítés (labiális) rés (illabiális) o Hossz rövid hosszú Mássalhangzók o Idő Nyelvtan Nyelvi jelek o szavak (lexéma o szóelem (morféma: szótő és toldalék) o tovább bonthatók fonémákra (jelelemek) Nyelv 3 szint o hangok o szavak o mondatok o nyelvtan szintek egymásra épülésének

Részletesebben

Forró Orsolya Hangtan I. jegyzet

Forró Orsolya Hangtan I. jegyzet Forró Orsolya Hangtan I. jegyzet a Fonetika előadáshoz és szemináriumhoz 2012/2013. őszi szemeszter 1. Bevezetés 1.1. A HANGTAN A hangtan terminussal többnyire a nyelvleírás két különálló, autonóm, de

Részletesebben

VÁRNAI ZSUZSA WAGNER-NAGY BEÁTA

VÁRNAI ZSUZSA WAGNER-NAGY BEÁTA VÁRNAI ZSUZSA WAGNER-NAGY BEÁTA Magánhangzó-harmónia a nganaszanban A PS magánhangzó-harmónia a nganaszan harmónia tükrében, avagy a nganaszan magánhangzó-harmónia történeti előzményei In this study we

Részletesebben

A ragozás (Kiefer 1999)

A ragozás (Kiefer 1999) A főnévragozás és jelelés A ragozás (Kiefer 1999) 2010. március 8. Jelek: birtokviszonyjel A, -ja birtokos személyjelek/ragok pl. (V)m, -(V)d birtokjel é, -éi számjel k, -i Ragok: esetragok Az esetrag

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba. 3. Fonológia

Bevezetés a nyelvtudományba. 3. Fonológia Bevezetés a nyelvtudományba 3. Fonológia Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék Fonológia Fonetika beszédhangtan fizikai jelenségeket vizsgál: amit a beszélı csinál * * * * * Fonológia nyelvi (funkcionális)

Részletesebben

ALAKTAN ELŐADÁS 1-2. Alaktan, morfológia tárgya. Morfológia és mondattan viszonya. Morfológia univerzalitása. A szó fogalma I. Alaktan belső ügyei

ALAKTAN ELŐADÁS 1-2. Alaktan, morfológia tárgya. Morfológia és mondattan viszonya. Morfológia univerzalitása. A szó fogalma I. Alaktan belső ügyei ALAKTAN ELŐADÁS 1-2. Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika és Kiefer Ferenc (szerk.): Új magyar nyelvtan Alaktan, morfológia tárgya - a morféma (vö. a szó szerkezete) -szótőhöz: különféle toldalékok

Részletesebben

Finn hangtan. Suomen kielen vokaalijärjestelmä

Finn hangtan. Suomen kielen vokaalijärjestelmä Finn hangtan Suomen kielen vokaalijärjestelmä A magánhangzók jellemzői Suomen kielen vokaalijärjestelmä TAKAVOKAALIT ETUVOKAALIT illabiaalinen labiaalinen illabiaalinen labiaalinen lyhyt pitkä lyhyt pitkä

Részletesebben

Mi ebben az új? A latin inflexiós morfológia

Mi ebben az új? A latin inflexiós morfológia A latin inflexiós morfológia A klasszikus latin inflexiós morfológia teljes leírása (elsısorban allomorfiák tekintetében) A fonológiai környezetek egységes rendezése alapján (magánhangzós skála) Lényegesen

Részletesebben

A magyar nyelv bizonytalan státusú hangjai

A magyar nyelv bizonytalan státusú hangjai Leíró magyar hangtan 17. téma A magyar nyelv bizonytalan státusú hangjai A magyar mássalhangzók és magánhangzók fonetikai rendszerét tárgyalva jónéhány hangról azt állítottuk, hogy azok nem fonémák, vagy

Részletesebben

Durst Péter A magyar főnévi szótövek és egyes toldalékok elsajátításának vizsgálata magyarul tanuló külföldieknél*

Durst Péter A magyar főnévi szótövek és egyes toldalékok elsajátításának vizsgálata magyarul tanuló külföldieknél* Durst Péter A magyar főnévi szótövek és egyes toldalékok elsajátításának vizsgálata magyarul tanuló külföldieknél* 1. Bevezetés Ebben a dolgozatban azt vizsgálom, milyen szabályszerűségeket figyelhetünk

Részletesebben

A magánhangzók fonetikai rendszerezése

A magánhangzók fonetikai rendszerezése 5.. témat A magánhangzók fonetikai rendszerezése 1. Szupraglottális terület 2. (Transz)glottális terület 3. Szubglottális terület A mássalhangzók magánhangzók elválasztása szótagalkotás: a magánhangzók

Részletesebben

A magánhangzók fonetikai rendszere

A magánhangzók fonetikai rendszere Leíró magyar hangtan 14. téma A magánhangzók fonetikai rendszere A magánhangzók itt következő rendszerezése elsősorban az artikulációs jegyeket veszi figyelembe, ezen csak kis mértékben módosítanak az

Részletesebben

TANULMÁNYOK TÖRKENCZY MIKLÓS SIPTÁR PÉTER. Magánhangzó ~ semmi váltakozások a magyarban

TANULMÁNYOK TÖRKENCZY MIKLÓS SIPTÁR PÉTER. Magánhangzó ~ semmi váltakozások a magyarban TANULMÁNYOK TÖRKENCZY MIKLÓS SIPTÁR PÉTER Magánhangzó ~ semmi váltakozások a magyarban Hungarian exhibits an intricate system of vowel ~ zero alternations. The purpose of the present paper is to examine

Részletesebben

Hozzászólás hét magyar ige problémájához

Hozzászólás hét magyar ige problémájához RADEK PATLOKA egyetemi hallgató Károly Egyetem Filozófiai Fakultása Közép-európai Tanulmányok Szakcsoport Prága Hozzászólás hét magyar ige problémájához A magyar nyelvet mint idegen nyelvet tanulom és

Részletesebben

Hangtan Előadások gyűjteménye magyar szakos hallgatók számára

Hangtan Előadások gyűjteménye magyar szakos hallgatók számára Csernicskó István Hires Kornélia Hangtan Előadások gyűjteménye magyar szakos hallgatók számára Jegyzet a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola hallgatói számára 1 2 Закарпатський угорський інститут

Részletesebben

Az ómagyar hangrendszer és a főbb hangváltozások

Az ómagyar hangrendszer és a főbb hangváltozások Az ómagyar hangrendszer és a főbb hangváltozások Az ómagyar kori magánhangzó-rendszer több lényeges ponton eltér a mai állapottól. Érdemes felidézni, hogy a mai magyar köznyelvben 14 magánhangzó van, 7

Részletesebben

A hangok a fejemben, avagy: mi a fonológia?

A hangok a fejemben, avagy: mi a fonológia? A hangok a fejemben, avagy: mi a fonológia? Előadás Babeş Bolyai Tudományegyetem Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék Kolozsvár 2016. október 31. Balogné Bérces Katalin (BBK) PPKE BTK, Budapest/Piliscsaba

Részletesebben

Cél: LEJEGYZÉS terminus!

Cél: LEJEGYZÉS terminus! Fonetikus lejegyzés Átírás vs. lejegyzés Cél: A beszéd megjelenítése fonetikus jelsorozatokkal. Hagyományosan: fonetikus átírás = transzkripció. Átírás implicite = helyesírási formában rögzített alak transzformálása

Részletesebben

Leíró magyar hangtan. A magánhangzók fonetikai rendszerezése. Képzésmódok. A) Nyílás B) Akadály

Leíró magyar hangtan. A magánhangzók fonetikai rendszerezése. Képzésmódok. A) Nyílás B) Akadály Leíró magyar hangtan 5.. témat A magánhangzók fonetikai rendszerezése A) Nyílás B) Akadály Képzésmódok 1. Zár felpattanó (explozíva) nem felpattanó (okkluzíva) pergő, többször perdülő (tremuláns) egyszer

Részletesebben

Leíró magyar hangtan

Leíró magyar hangtan Leíró magyar hangtan 5.. témat A magánhangzók fonetikai rendszerezése A) Nyílás B) Akadály 1. Zár 2. Rés Képzésmódok felpattanó (explozíva) nem felpattanó (okkluzíva) pergő, többször perdülő (tremuláns)

Részletesebben

5. Az ómagyar kor magánhangzórendszere

5. Az ómagyar kor magánhangzórendszere 5. Az ómagyar kor magánhangzórendszere és változásai olyan kérdéskör, amely nem önmagáért fontos gyakorlati vonatkozásai vannak szerepe: ómagyar kori szövegemlékek hangzós formáját rekonstruálni tudjuk

Részletesebben

STRUKTURÁLIS MAGYAR NYELVTAN

STRUKTURÁLIS MAGYAR NYELVTAN STRUKTURÁLIS MAGYAR NYELVTAN 3. KÖTET MORFOLÓGIA ^1828- AKADÉMIAI KIADÓ Tartalom Előszó 19 1. A morfológia (Kiefer Ferenc) 23 1.1. Bevezetés 23 1.2. A szótár 25 1.3. A szintaxis 37 1.4. A fonológia 45

Részletesebben

E. KISS KATALIN - KIEFER FERENC - SIPTAR PETER ÚJ MAGYAR NYELVTAN

E. KISS KATALIN - KIEFER FERENC - SIPTAR PETER ÚJ MAGYAR NYELVTAN E. KISS KATALIN - KIEFER FERENC - SIPTAR PETER ÚJ MAGYAR NYELVTAN Osiris Kiadó Budapest, 2003 TARTALOM Előszó 13 MONDATTAN É. Kiss Katalin 1. A mondattan tárgya és alapfogalmai (Yp) 1.1. A mondattan tárgya

Részletesebben

E. KISS KATALIN - KIEFER FERENC - SIPTAR PÉTER ÚJ MAGYAR NYELVTAN

E. KISS KATALIN - KIEFER FERENC - SIPTAR PÉTER ÚJ MAGYAR NYELVTAN E. KISS KATALIN - KIEFER FERENC - SIPTAR PÉTER ÚJ MAGYAR NYELVTAN Osiris Kiadó Budapest, 1998 TARTALOM Előszó 13 MONDATTAN (É. Kiss Katalin) 1. A mondattan tárgya és alapfogalmai 17 1.1. A mondattan tárgya

Részletesebben

Tartalom. 1. A magánhangzó-harmónia a magyar nyelvben... 3

Tartalom. 1. A magánhangzó-harmónia a magyar nyelvben... 3 Tartalom I. A magánhangzó-harmónia és a hangrendi kiegyenlítődés elméleti áttekintése 1. A magánhangzó-harmónia a magyar nyelvben... 3 2. Magánhangzó-harmónia és vegyes hangrendűség az ősmagyar korban...

Részletesebben

A magánhangzók fonológai rendszere

A magánhangzók fonológai rendszere 6.. témat A magánhangzók fonológai rendszere Magánhangzós oppozíciók a magyarban 1. Vokalikuskonszonantikus 2. Tüdő tevékenysége 3. Az artikulációs tevékenység erőssége 4. Az artikulációs folyamat változékonysága

Részletesebben

SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS 1-2 NYELVTAN. Tanulói munkatankönyv

SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS 1-2 NYELVTAN. Tanulói munkatankönyv SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS NYELVTAN Tanulói munkatankönyv 1-2 A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk

Részletesebben

Magánhangzónyújtások a gyermeknyelvben

Magánhangzónyújtások a gyermeknyelvben VI. Alkalmazott Nyelvészeti Doktoranduszkonferencia Magánhangzónyújtások a gyermeknyelvben Deme Andrea ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskola 2012. február 3. A magánhangzók időtartamát meghatározó tényezők

Részletesebben

Korpuszlekérdezők evolúciója

Korpuszlekérdezők evolúciója Korpuszlekérdezők evolúciója Sass Bálint sass.balint@nytud.mta.hu MTA Nyelvtudományi Intézet Nyelvtechnológiai és Alkalmazott Nyelvészeti Osztály 2015. november 10. korpusz? lekérdező? 2 / 19 korpusz =

Részletesebben

Mitől hosszú egy mezőségi hosszú magánhangzó? Avagy: a fogadomban sok vendég van

Mitől hosszú egy mezőségi hosszú magánhangzó? Avagy: a fogadomban sok vendég van Mitől hosszú egy mezőségi hosszú magánhangzó? Avagy: a fogadomban sok vendég van Mády Katalin MTA Nyelvtudományi Intézet, Elméleti Nyelvészeti Osztály 2014. november 13. Mády Katalin (mady@nytud.hu) Mezőségi

Részletesebben

A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere

A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere Leíró magyar hangtan 12.. témat A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere Olvasnivaló: * Deme LászlL szló: A magyar fonémák rendszeréhez és rendszerezéséhez. Néprajz és Nyelvtudomány, 1516 (19711972):

Részletesebben

A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere

A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere Leíró magyar hangtan 16. téma A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere A beszélőszervek áttekintése során az alábbi képzési jegyeket figyelhettük meg mint a mássalhangzóknál fonetikailag releváns

Részletesebben

Negyedik házi feladat

Negyedik házi feladat Negyedik házi feladat Név: Gyenese Péter Évfolyam: ELTE BTK magyar BA I. évfolyam Kurzuskód: BBN-MNY-232/3 Tárgynév: A magyar nyelv finnugor alapjai Oktató: Salánki Zsuzsa 1. Példa + magyarázat a belső

Részletesebben

A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere

A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere Leíró magyar hangtan 10.. témat A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere Mássalhangzós jegyek (Bolla 20911, 3336) 0. Vokalikus konszonantikus 1. A tüdő tev. 2. A gégefő tev. a gégefő elmozdulása

Részletesebben

Morfológia és fonológia. Lexikon. Morfológia

Morfológia és fonológia. Lexikon. Morfológia Morfológia és fonológia Lexikon (deriváció) Morfológia (inflexió) Szintaxis Fonológia Morfológia és fonológia Mik a jelenségek? mi tartozik a morfológia és a fonológia határterületére? Hol húzzuk meg a

Részletesebben

LiLe projekt: Adatbázis mint dinamikus korpusz

LiLe projekt: Adatbázis mint dinamikus korpusz LiLe projekt: Adatbázis mint dinamikus korpusz Bódis Zoltán, Kleiber Judit, Szilágyi Éva, Viszket Anita Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Nyelvtudományi Tanszék 7624 Pécs, Ifjúság útja 6.,

Részletesebben

Atomikusak-e a beszédhangok?

Atomikusak-e a beszédhangok? Atomikusak-e a beszédhangok? Előadás Babeş Bolyai Tudományegyetem Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék Kolozsvár 2016. november 2. Balogné Bérces Katalin (BBK) PPKE BTK, Budapest/Piliscsaba Bevezető:

Részletesebben

2. A helyesírási alapelvek

2. A helyesírási alapelvek A helyesírási alapelvek 2. 2. A helyesírási alapelvek 2.1. A kiejtés szerinti írásmód A kiejtés szerinti írás elve azt jelenti, hogy a szóelemeket a köznyelvi kiejtésük szerint írjuk le. A kiejtés szerinti

Részletesebben

KÁLMÁN LÁSZLÓ KERTÉSZ ZSUZSA. A nagy orosz palatalizációs rejtély

KÁLMÁN LÁSZLÓ KERTÉSZ ZSUZSA. A nagy orosz palatalizációs rejtély KÁLMÁN LÁSZLÓ KERTÉSZ ZSUZSA A nagy orosz palatalizációs rejtély Absztrakt A palatalizáció az orosz fonológia egyik alapvető jellegzetessége: az orosz beszéd a nyelvet nem beszélők számára is könnyen felismerhető

Részletesebben

Szövegértés szövegalkotás 1-2 NYELVTAN. Tanulói munkafüzet

Szövegértés szövegalkotás 1-2 NYELVTAN. Tanulói munkafüzet Szövegértés szövegalkotás NYELVTAN Tanulói munkafüzet 1-2 A kiadvány KHF/4444-15/2008 engedélyszámon 2008. 12. 10. időponttól tankönyvi engedélyt kapott. Educatio Kht. kompetenciafejlesztő oktatási program

Részletesebben

A magánhangzók és a mássalhangzók elkülönítése

A magánhangzók és a mássalhangzók elkülönítése Leíró magyar hangtan 13. téma A magánhangzók és a mássalhangzók elkülönítése A nyelvészeti hagyomány szerint a hangokat két nagy csoportra szokás osztani: magánhangzókra (vokális, röv.: V) és mássalhangzókra

Részletesebben

Hangváltozások és gyakorisági eloszlások

Hangváltozások és gyakorisági eloszlások Hangváltozások és gyakorisági eloszlások Fehér Krisztina Nyelvelmélet és diakrónia (PPKE) Budapest, 2016. november 23. Hangváltozások és történeti nyelvészet módszertani kényszer: középpontban a hangváltozások

Részletesebben

Mi mindent kell tudni a hangokról? Hangtan az általános iskolai oktatásban

Mi mindent kell tudni a hangokról? Hangtan az általános iskolai oktatásban XX. reál- és humántudományi Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia (ETDK) Kolozsvár, 2017. május 18 21. Mi mindent kell tudni a hangokról? Hangtan az általános iskolai oktatásban Szerző: Tóth Imola Babeş

Részletesebben

HUNGAROLÓGIAI ÉVKÖNYV PÉCS, 2005

HUNGAROLÓGIAI ÉVKÖNYV PÉCS, 2005 HUNGAROLÓGIAI ÉVKÖNYV PÉCS, 2005 HUNGAROLÓGIAI ÉVKÖNYV 2005 VI. évfolyam 1. szám PTE BTK Pécs, 2005 Hungarológiai Évkönyv 6 (2005) A magyar egyetemek hungarológiai mûhelyeinek kiadványsorozata Szerkesztõbizottság

Részletesebben

morphdb.hu: magyar morfológiai nyelvtan és szótári adatbázis

morphdb.hu: magyar morfológiai nyelvtan és szótári adatbázis Szeged, 2005. december 8-9. 169 morphdb.hu: magyar morfológiai nyelvtan és szótári adatbázis Trón Viktor 1, Halácsy Péter 2, Rebrus Péter 3, Rung András 3, Simon Eszter 4, és Vajda Péter 3 1 International

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba Fonetika

Bevezetés a nyelvtudományba Fonetika Bevezetés a nyelvtudományba Fonetika Beszéd - két vagy több ember között zajlik - a nyelvhasználat hangzó formája - két része van: - beszédprodukció - beszédfeldolgozás - tanulmányozásához szükséges: -

Részletesebben

A fogadodban sok a vendég: hosszú magánhangzók egy mezőségi nyelvjárásban

A fogadodban sok a vendég: hosszú magánhangzók egy mezőségi nyelvjárásban A fogadodban sok a vendég: hosszú magánhangzók egy mezőségi nyelvjárásban Mády Katalin 1. Bevezetés 1.1 A magyar magánhangzók fonetikai megvalósulása A magyar sztenderd nyelvváltozat magánhangzórendszere

Részletesebben

A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere

A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere 7.. témat A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere A mássalhangzók képzési jegyei 1. Tüdő tevékenysége 1.1. A levegőáramlás iránya *2. A hangszalagok működése 3. Zöngekezdési idő 4. A hangindítás

Részletesebben

Rácz Endre Eötvös Loránd Tudományegyetem Mai Magyar Nyelvi Tanszék

Rácz Endre Eötvös Loránd Tudományegyetem Mai Magyar Nyelvi Tanszék Rácz Endre Eötvös Loránd Tudományegyetem Mai Magyar Nyelvi Tanszék 1. Ez a vita a magyar nyelvészek között az ötvenes-hatvanas években zajlott le, bár azóta sem ült el teljesen. Legjobb összefoglalását

Részletesebben

Artikulációs (fiziológiai) fonetika

Artikulációs (fiziológiai) fonetika 5.. témat Artikulációs (fiziológiai) fonetika Az artikulációs fonetika alapegysége: kinéma (az egy beszédhang létrehozásához szükséges beszélőszervi mozgások összessége, egy beszédhangnyi mozgáskomplexum)

Részletesebben

Fonológia BBK tavasz

Fonológia BBK tavasz Fonológia BBK 2014. tavasz Lineáris ábrázolások és autoszegmentalizmus I. Bevezető: atomikusak-e a hangok? Bevezető: atomikusak-e a hangok? A folyamatok sokszor nem a teljes szegmentumot, csak annak egy

Részletesebben

Morfológia fonológia: a jelenségek. Morfológia és fonológia

Morfológia fonológia: a jelenségek. Morfológia és fonológia orfológia és fonológia orfológia fonológia: a jelenségek (inflexió) Szintaxis Lexikon (deriváció) orfológia onológia allomorfia morfológiai tartományok morfológiailag kondicionált fonológiai folyamatok

Részletesebben

Felvételi előkészítő. magyar nyelvből. 1. foglalkozás

Felvételi előkészítő. magyar nyelvből. 1. foglalkozás Felvételi előkészítő magyar nyelvből 1. foglalkozás SZÖVEG BESZÉD Mondatok Szószerkezetek Szavak Szóelemek Hangok N Y E L V A kommunikáció tájékoztatást, közlést, felhívást és információcserét jelent.

Részletesebben

VII. Hangtörvények a magyarban

VII. Hangtörvények a magyarban VII. Hangtörvények a magyarban 54. A hangkapcsolódás mechanizmusa. A hangoknak szavakká (hangsorokká) és a szavaknak nagyobb dinamikus egységekké (hangszakaazokká vagy szólamokká) fűzésében nem követhetjük

Részletesebben

A jegygeometria kiterjesztése az autoszegmentális fonológia

A jegygeometria kiterjesztése az autoszegmentális fonológia A jegygeometria kiterjesztése az autoszegmentális fonológia (nem egy elmélet, hanem egy modelltípus, illetve föltevések egy csoportja, amelyek konkrét modellekben valósulnak meg) Példa: a margi tónus (csádi

Részletesebben

1 SZEMIOTIKA 1. motivált jel emlékeztet a jelöltre, de használat szempontjából ez is konvencionális (pl. hívó mozdulatok)

1 SZEMIOTIKA 1. motivált jel emlékeztet a jelöltre, de használat szempontjából ez is konvencionális (pl. hívó mozdulatok) 1 SZEMIOTIKA 1 1. Szemiotika 1.1. A szemiotika tárgya eredetileg orvostudományi fogalom (tünettan) jelölő és jelölt (Saussure) a jelentés a jelölő és a jelölt viszonya kérdés: a jelölt egy konkrét tárgy

Részletesebben

2. téma. Fonetika/fonológia. Leíró magyar hangtan. Fonéma:

2. téma. Fonetika/fonológia. Leíró magyar hangtan. Fonéma: Leíró magyar hangtan 2. téma Fonetika/fonológia Fonéma: A beszélő számára lényeges különbséget hordozó hang. Minden fonéma legalább egy tulajdonságában különbözik a másiktól. Feladata a jelek hangtestének

Részletesebben

Leíró magyar nyelvtan

Leíró magyar nyelvtan Babeş-Bolyai Tudományegyetem Távoktatási Központ Pszichológia és Neveléstudományok Kar Tanító és Óvodapedagógus Szak Leíró magyar nyelvtan -- Hangtan, Szótan, Mondattan -- Tanulmányi útmutató IV. félév

Részletesebben

# Á magyar nyelvjárások hangjainak jelölése. (Az egyezményes hangjelölési rendszer ismertetése) * 1. A nyelvjárási hangjelölés történetéből

# Á magyar nyelvjárások hangjainak jelölése. (Az egyezményes hangjelölési rendszer ismertetése) * 1. A nyelvjárási hangjelölés történetéből # Á magyar nyelvjárások hangjainak jelölése (Az egyezményes hangjelölési rendszer ismertetése) * 1. A nyelvjárási hangjelölés történetéből a/ A hangjelölés ügye 194 1-ig A nyelvjáráskutatás első korszakában,

Részletesebben

A manysi veláris nazális tipológiájához

A manysi veláris nazális tipológiájához Bakró-Nagy Marianne A manysi veláris nazális tipológiájához E dolgozatban, vázlatos áttekintésben arra vállalkozom, hogy a manysiban jelentkező veláris nazális mássalhangzót tipológiailag jellemezzem,

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba Fonológia

Bevezetés a nyelvtudományba Fonológia Bevezetés a nyelvtudományba Fonológia Fonológia célja: a hangok rendszerbe szerveződését meghatározó elvek felkutatása és a nyelvekben előforduló változatok magyarázata tárgya: - a nyelvek hangkészlete

Részletesebben

Artikulációs (fiziológiai) fonetika

Artikulációs (fiziológiai) fonetika 4.. témat Artikulációs (fiziológiai) fonetika Az artikulációs fonetika alapegysége: kinéma (az egy beszédhang létrehozásához szükséges beszélőszervi mozgások összessége, egy beszédhangnyi mozgáskomplexum)

Részletesebben

Az énekelt magánhangzók észlelése réshangkörnyezetben

Az énekelt magánhangzók észlelése réshangkörnyezetben Az énekelt magánhangzók észlelése réshangkörnyezetben Deme Andrea 2011. Február 4. andrea_deme@hotmail.com Az énekelt beszéd észlelése Szinte mindennapos feladat opera tévé rádió Az énekelt hangok észlelésének

Részletesebben

A különleges szerepű előhangzókról*

A különleges szerepű előhangzókról* 50 H. Varga Márta similes, as well as the role of all that at the textual level, in producing style and meaning. The analyses lead to the conclusion that the specific and recurrent organisation of figures

Részletesebben

Ötletek a főnevek tárgyesetének tanításához

Ötletek a főnevek tárgyesetének tanításához Gedeon Márta Ötletek a főnevek tárgyesetének tanításához Feltételezzük, hogy tanítványaink már ismerik a hangrend és illeszkedés szabályait, tudják az alanyi ragozás minden csinját-bínját, tisztában vannak

Részletesebben

A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere

A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere 7.. témat A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere A mássalhangzók képzési akusztikai jegyei jegyei 1. Tüdő tevékenysége 1.1. A levegőáramlás iránya *2. A hangszalagok működése 3. Zöngekezdési

Részletesebben

A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere

A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere 7.. témat A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere A mássalhangzók képzési akusztikai jegyei jegyei 1. Tüdő tevékenysége 1.1. A levegőáramlás iránya *2. A hangszalagok működése 3. Zöngekezdési

Részletesebben

SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanári útmutató

SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanári útmutató SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS Tanári útmutató 7 A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia

Részletesebben

É. KISS KATALIN-KIEFER FERENC- SIPTÁR PÉTER: ÚJ MAGYAR NYELVTAN

É. KISS KATALIN-KIEFER FERENC- SIPTÁR PÉTER: ÚJ MAGYAR NYELVTAN SZEMLE É. KISS KATALIN-KIEFER FERENC- SIPTÁR PÉTER: ÚJ MAGYAR NYELVTAN Budapest, Osiris Kiadó, 1998 1979-ben indultak meg az új szemléletű nyelvtani kutatások a MTA Nyelvtudományi Intézetében, melyek eredményeként

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba

Bevezetés a nyelvtudományba Bevezetés a nyelvtudományba Előadás 2009/2010. I.félév Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1. előadás: Bevezetés Előadó: Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba Előadás 2009/2010. I.félév Pázmány Péter

Részletesebben

Hungarológiai évkönyv Pécs, 2012

Hungarológiai évkönyv Pécs, 2012 Hungarológiai évkönyv Pé c s, 2012 Hungarológiai Évkönyv 2012 XIII. évfolyam 1. szám A kötet (a címek után csillaggal jelölve) néhány előadást is tartalmaz a MANYE XXI. (2011. évi szombathelyi)* és XXII.

Részletesebben

A szurguti hanti fonémarendszer néhány kérdéséről

A szurguti hanti fonémarendszer néhány kérdéséről FEJES LÁSZLÓ A szurguti hanti fonémarendszer néhány kérdéséről This paper discusses three issues pertaining to the Surgut Khanty phonological system on the basis of Honti s and Csepregi s descriptions.

Részletesebben

SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanulói munkatankönyv

SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanulói munkatankönyv SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS Tanulói munkatankönyv 7 A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése

Részletesebben

A mássalhangzók. Konszonánsok (consonans) jelölése: C Mássalhangzók vs. magánhangzók? Mi jellemző a mássalhangzókra?

A mássalhangzók. Konszonánsok (consonans) jelölése: C Mássalhangzók vs. magánhangzók? Mi jellemző a mássalhangzókra? A mássalhangzók A mássalhangzók Konszonánsok (consonans) jelölése: C Mássalhangzók vs. magánhangzók? Mi jellemző a mássalhangzókra? Milyen jegyekkel jellemezzük őket? https://www.youtube.com/watch?v=92260d-jzki&list=pl4d3dew-wbd72e677mghgu0_bw3ybrjr2

Részletesebben

MAGYAR IRODALMI ÉS NYELVÉSZETI SZIGORLAT

MAGYAR IRODALMI ÉS NYELVÉSZETI SZIGORLAT MAGYAR IRODALMI ÉS NYELVÉSZETI SZIGORLAT Nyelvészeti rész A 2016-tól tanulmányaikat az osztatlan tanárképzésben megkezdők számára. A szigorlatot ajánlott a 8. félév végén letenni. (2018. október 5.) I.

Részletesebben

Mi a morfológia? Morfológia. Tudnivalók: Mi van a szavakban?

Mi a morfológia? Morfológia. Tudnivalók: Mi van a szavakban? Mi a morfológia? Morfológia A szavak belső nyelvtani szerkezetével, tulajdonságaival és viszonyaival foglalkozó terület Cser András honnan tudjuk, hogy a szavaknak van szerkezete? Tudnivalók: honlapon

Részletesebben

Fonetika. Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 2. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Fonetika. Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 2. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem Fonetika Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 2. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1 FONETIKA Akusztikai - hangzás Artikulációs - képzés Hangok elsajátítása gyerekkorban Hallás Képzés

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba Alaktan

Bevezetés a nyelvtudományba Alaktan Bevezetés a nyelvtudományba Alaktan Alaktan tárgya: - a szó szerkezetének vizsgálata asztal+ig, asztal+on, hajó+ig - a szó elemeinek különféle csoportosítási lehetőségei szótő + affixumok (toldalékok)

Részletesebben

Amagánhangzó-illeszkedés alapjainak tanításához az ajakkerekítéses illeszkedés

Amagánhangzó-illeszkedés alapjainak tanításához az ajakkerekítéses illeszkedés Peter Sherwood* A MAGÁNHANGZÓ-ILLESZKEDÉS TANÍTÁSA Amagánhangzó-illeszkedés alapjainak tanításához az ajakkerekítéses illeszkedés kivételével (l. késõbb) tulajdonképpen nincs szükség fonetikai ismeretekre.

Részletesebben

Források: magyar nyelv és kommunkikáció kísérleti tk. és mf. (OFI, 2014) Czinegéné L.J.

Források: magyar nyelv és kommunkikáció kísérleti tk. és mf. (OFI, 2014)   Czinegéné L.J. Források: magyar nyelv és kommunkikáció kísérleti tk. és mf. (OFI, 2014) http://www.drama.hu/jatektar/ http://www.google.com/ Czinegéné L.J. 2014 Tanulói feladatlap 1. Jelöld a magánhangzókat! (Karikázd

Részletesebben

A KETTŐS TERMÉSZETŰ NYELVI ANALÓGIA

A KETTŐS TERMÉSZETŰ NYELVI ANALÓGIA A KETTŐS TERMÉSZETŰ NYELVI ANALÓGIA A nyelvtörténet egyik kulcsfogalma a grammatikai analógia. A nyelv rendszerre válásaban az analógia egységesítő hatása alapvető. Az analógiának azonban nem csak a szép,

Részletesebben

A magánhangzó-formánsok és a szubglottális rezonanciák összefüggése a spontán beszédben

A magánhangzó-formánsok és a szubglottális rezonanciák összefüggése a spontán beszédben A magánhangzó-formánsok és a szubglottális rezonanciák összefüggése a spontán beszédben Csapó Tamás Gábor, 1 Bárkányi Zsuzsanna, 2 Gráczi Tekla Etelka, 2 Beke András, 3 Bőhm Tamás 1,4 csapot@tmit.bme.hu

Részletesebben

Tananyagfejlesztő: dr. Forró Orsolya. Vezetőszerkesztő: Valaczka András. Alkotószerkesztő: Téglásy Katalin

Tananyagfejlesztő: dr. Forró Orsolya. Vezetőszerkesztő: Valaczka András. Alkotószerkesztő: Téglásy Katalin A tankönyv megfelel az 51/201 (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet, 3.01: Kerettanterv a gimnáziumok 9 1 évfolyama számára és a 6. sz. melléklet, 6.01: Kerettanterv a szakközépiskolák 9 1 évfolyama

Részletesebben