Kiegészítés a Párbeszédes Informatikai Rendszerek tantárgyhoz

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kiegészítés a Párbeszédes Informatikai Rendszerek tantárgyhoz"

Átírás

1 Kiegészítés a Párbeszédes Informatikai Rendszerek tantárgyhoz Fazekas István 2011 R1

2 Tartalomjegyzék 1. Hangtani alapok Periodikus jelek Időben periodikus jelek Térben periodikus jelek Szinusz és koszinusz függvények a természetben Egyéb jelformák Fourier sor Egyéb jeltípusok A jelek osztályozása Fourier transzformáció A beszédfeldolgozás hardver alapjai Szűrők Mintavételezés Kvantálás DA átalakítók AD átalakítók Nyílt hurkú, vagy visszacsatolás nélküli ADC Zárt hurkú, vagy visszacsatolásos ADC Indirekt ADC Beszédszintetizálás Az emberi hangképző szervek A TTS konverzió lépései A beszédszintetizálás története...13 Bell Laboratórium: Beszédszintetizálási technológiák

3 1. Hangtani alapok 1.1 Periodikus jelek Időben periodikus jelek Időben változó x mennyiség esetén periodikus jelről beszélünk, ha: legfontosabb jellemzői: x(t+nt )=x(t ) n Z Amplitúdó: a rezgés intenzitása. (Mértékegység függő, több típusa létezik: csúcstól csúcsig, abszolút érték, stb.) Frekvencia: a másodpercenkénti periódus szám. (jele: f) Periódusidő: értelemszerűen, egy periódus ideje. (jele: T, T= 1/f) Térben periodikus jelek Térben tovaterjedő időben periodikus jelenség (pl. hang). Időben és térben periodikus jelek között a hullámhossz, és a terjedési sebesség segítségével állapítható meg összefüggés. λ = vt ahol v: terjedési sebesség, λ: hullámhossz, T: periódus idő Szinusz és koszinusz függvények a természetben A természetben előforduló folyamatok esetében kiemelt jelentőségűek. Periodikusak 2П szerint: cos(t + n2п) = cos(t), és sin(t + n2п) = sin(t) Matematikai bevezetése szokásosan derékszögű háromszöggel történik, a fizikában és a műszaki számításokban viszont leggyakrabban a forgó egységvektorral értelmezik. sin α α cos α x A szinusz és koszinusz függvények között mindössze egy Π/2, azaz 90 -os szögeltolás, azaz fáziskülönbség van. 5

4 y = sin x y = cos x Mivel a fizikai jelenségeket mint időben zajló eseményeket tárgyaljuk, a forgómozgáshoz a szögelfordulás (α) helyett az idő (t) és a szögsebesség (ω) szorzatát használjuk: tehát x = cos(ωt) és y = sin(ωt). α = ωt Megemlítendő, hogy mivel az elmozdulás nélküli fizikai folyamatok leírásánál a szögsebességnek nincs fizikai értelme, helyette bevezetésre került a körfrekvencia fogalma. Ez a periódus időből és a teljes körbefordulásból, azaz a 2Π értékéből: vagy mivel f = 1/T, ω = 2П/T ω = 2Пf Harmonikusok A hangok létrejöttét pl. a húr rezgésével mutathatjuk be. A megpengetett húr rugalmasságánál fogva mindkét irányban kitér (hanyagoljuk most el a csillapodást), minek következtében periodikusan légnyomás változást idéz elő. Ez a levegőben hangsebességgel tovaterjedve eredményezi a hangot. A két végén rögzített húrnak azonban nem csak a közepe végezhet mozgást, hanem a hosszának fele, harmada, stb. körül is rezeghet, amit a hangtanban felharmonikusnak hívunk. A legalacsonyabb frekvenciájú rezgés, amit az adott hang tartalmaz, az alap harmonikus. Alap harmonikus Első felharmonikus Pontosabb analízis a Fourier sor segítségével végezhető el. A húr hosszának külön rezgő szakaszai azonban kizárólag a harmonikusok arányának magyarázatához szükségesek. Gyakori hiba a húr hosszát a hang hullámhosszának venni. A húr - feszességétől függő rezgésszámmal - a levegőben tovaterjedő hullámokat kelt. A hullámhossz tehát a levegőben terjedő hang hullámhossza, vagyis az a távolság, melyet a hang a levegőben egy rezgési periódus alatt halad. Ez nem áll közvetlen összefüggésben a húr hosszával. 6

5 1.1.5 Egyéb jelformák háromszög fűrészfog négyszög Fourier sor Joseph Baptiste Fourier: sz. (Üvegház hatás, dimenzionálisan helyes egyenletek, Fourier transzformáció.) Fourier szerint valamennyi periodikus függvény felírható az alábbi függvénysorral: x(t)= a (a k cos(kωt)+b k sin (kωt)) k =1 Megjegyzés: Az egyes a és b együtthatók az alábbi képletekkel x(t) ismeretében számíthatók: T a k =1/T x(t )cos(kωt)dt és T T b k =1/T x(t )sin(kωt )dt T Amennyiben a jel függőlegesen el van tolva valamilyen szinttel, külön meghatározható az eltolás is: T a 0 =1/T x(t )dt T A fenti számítások ismert leírású periodikus függvényekkel könnyen elvégezhetők, és az a, b együtthatók kiszámíthatók k különböző értékeire. Négyszögjelet pl. a következő módon szintetizálhatunk szinuszos összetevőkből: x(t)= ( 1 sin(kωt )) ahol k pozitív, páratlan szám k=1 k Amennyiben ezeket az együtthatókat ábrázoljuk a frekvencia függvényében, akkor megkapjuk az adott időbeli jel spektrumát. Szokásos megfogalmazás szerint ekkor az időtartománybeli vizsgálatból áttérünk a frekvenciatartománybeli vizsgálatra. A frekvenciatartománybeli vizsgálat előnye, hogy sokkal egyszerűbb a hanghoz hozzáadódó zavarok elkülönítése, illetve az áramkörök átviteli jellegének értelmezése. Időtartomány Frekvenciatartomány 7

6 Megjegyzés: A gyakorlatban a vonalas spektrumban az adott frekvenciához tartozó szinuszos és koszinuszos összetevőket egy vonallal, az összegzett teljesítményük alapján ábrázoljuk. Ehhez az adott frekvencia összetevő teljesítményét az a n 2 +b n 2 képlettel kapjuk meg. A szinuszos és koszinuszos összetevők miatti fáziskülönbségeket ilyenkor külön, ún. fázisspektrumon ábrázoljuk. 1.2 Egyéb jeltípusok A jelek osztályozása Determinisztikus jelek: A jel állapota tetszőleges jövőbeni időpontban meghatározható a múlt és jelen állapotokból. Periodikus Tranziens Sztochasztikus jelek: A jel jövőbeni állapota a múlt és jelen állapotokból csak bizonyos valószínűséggel határozható meg. Stacionárius statisztikai jellemzők állandók Nem stacionárius statisztikai jellemzők nem állandók A fentebb leírt Fourier sorba fejtést csak periodikus jelekre lehetett elvégezni, melyek ún. vonalas spektrumot eredményeznek. Nem periodikus jelekre az időtartomány és frekvenciatartomány közötti váltáshoz a Fourier transzformációt alkalmazzák Fourier transzformáció A Fourier sor jelentősége, hogy adott periodikus jel időfüggvényének vizsgálata helyett a frekvenciatartományban vizsgáljuk a jelet. A sorba fejtést a fenti eljárással periodikus jelekre értelmeztük, de ennek egy általánosított eljárását, a Fourier transzformációt nem periodikus jelekre is elvégezhetjük. Tájékoztatásképpen az általános, ún. komplex alakok: + X (ω)= x(t)e jωt dt + x(t )= X (ω)e + jωt dt Ezek a transzformációk egy bizonyos x jel időtartománybeli x(t) és frekvencia tartománybeli X(ω) ábrázolása között teremtenek összefüggést. Nem periodikus, azaz tranziens jelek spektruma a fentebb leírt vonalas spektrum helyett folytonos. 8

7 2. A beszédfeldolgozás hardver alapjai 2.1 Szűrők A szűrők olyan áramkörök, melyek erősítése a frekvencia függvénye. A szűrők segítségével a spektrum egyes szeleteit tudjuk kiválasztani, vagy elnyomni. Jellemzőjük az átviteli karakterisztika. Karakterisztika: A(ω)= Y (ω) X (ω) A legalapvetőbb karakterisztika típusok a következők: A A A A Megjegyzendő, hogy az ábrákon látható karakterisztikák leegyszerűsítettek, de a tárgyalás szempontjából elegendőek. 2.2 Mintavételezés f Aluláteresztő Felüláteresztő Sávszűrő f A digitális számítógép nem képes folyamatos, folytonos feldolgozásra. Ezért a folytonos jelből megadott időközönként mintákat kell venni. A mintavételezés gyakoriságát mintavételezési frekvenciának x(t) x(t) x(t) f f Sávzáró, vagy lyukszűrő hívjuk. Időben folyamatos jel t Mintavételezés f frekvenciával Mintavételezett jel Felmerül viszont a kérdés, hogy a mintavételezéssel az információ milyen hányadát veszítjük el, vagyis, hogy milyen feltételekkel lehet előállítani a mintavételezett jelből információ vesztés nélkül az eredeti jelet. Shannon-féle mintavételezési törvény: amennyiben a jel sávkorlátozott, és a mintavételezési frekvencia legalább a sávhatár kétszerese, a jel a mintavételezett adatokból visszaállítható. A fentiekből következően a mintavételezés előtt a spektrum sávkorlát feletti részét egy aluláteresztő szűrővel le kell vágni. t t 9

8 2.3 Kvantálás A beszédfeldolgozáskor előforduló akusztikus jelek folytonosak. Ezek csak azután dolgozhatók fel digitális számítógéppel, miután numerikus értékké alakítottuk, illetve kimenetként csak akkor használhatjuk, ha a numerikus értéket analóg jellé konvertáltuk. A kvantálás eszközei az analóg-digitál átalakítók (ADC = Analog-Digital Converter). Segítségükkel egy analóg feszültséget egy számszerű értékké tudunk konvertálni, mely már a számítógép, vagy jelfeldolgozó processzor számára kezelhető. Az így kapott, számszerű alakban tárolt jelalak azonban, most már mind a mintavételezés, mind a kvantálás miatt torzult. Látható, hogy minél sűrűbbre választjuk a vízszintes sávok beosztását, annál pontosabban tudjuk visszaadni az eredeti görbét. Az eredeti görbe valós értékei csak olyan bizonytalansággal állapíthatók meg, amennyi egy beosztás a függőleges skálánkon. Ezt a bizonytalanságot hívjuk kvantálási hibának. Amikor a digitálisan tárolt rezgéseket reprodukálni akarjuk, ennek a folyamatnak az ellenkezőjére van szükség. Ehhez digitál-analóg átalakítók (DAC = Digital Analog Converter) szükségesek. Ezek az áramkörök a tárolt mintáknak megfelelő feszültség szinteket állítanak elő a kimeneten. A kvantálási hiba ezeknél az áramköröknél értelemszerűen ugyanúgy jelentkezik. A kvantálási hiba relatív értéke a konverterek maximális számábrázolási tartományából számítható. Ha az ábrázolható legnagyobb szám N, akkor kvantálási hiba = 1/N. Folytonos jel Kvantálási szintek Mintavételezett, kvantált jel Ha a DAC bemenetére folyamatosan, az eredeti mintavételi frekvenciával küldözgetjük a tárolt digitális mintákat, az analóg kimeneten visszakapjuk a mintavételezett jelet. Megjegyzés: A gyakorlatban még egy lekerekítést is végezni kell, ehhez speciális karakterisztikájú szűrőre van szükség. 10

9 Bináris bemenet DA átalakítók A DA átalakítók feladata a digitális információ analóg jellé alakítása. Egyik lehetséges megoldásuk az ún. létrahálózatos DAC. Bit n n 2 * Uref Σ Analóg kimenet Bit 2 4 * Uref Bit 1 2 * Uref Bit 0 1 * Uref A működési elv egyszerű: egy kapcsoló hálózat bemeneteire rendre olyan feszültségeket vezetünk, melyek 2 hatványai szerint nőnek. Ha a kapcsolókat ezután egy bináris érték bitjeivel vezéreljük, a kapcsolt feszültségeket összegezve megkapjuk a bináris számmal arányos analóg feszültségértéket. 11

10 2.3.2 AD átalakítók Az analóg-digitál átalakítók feladata, hogy az analóg jelet digitális információvá alakítsák. Az alábbiakban három alapelvet mutatunk be Nyílt hurkú, vagy visszacsatolás nélküli ADC Ube n * Uref Komparátor (n-1) * Uref Komparátor Prioritás kódoló Digitális kimenet Komparátor 2 * Uref Komparátor 1 * Uref A bemenő feszültséget egy komparátorokból álló lánc minden egyes tagjára rávezetjük. A komparátorok másik bemenetére rendre egyenletesen növekvő referencia feszültséget vezetünk. Azon komparátorok kimenete, melyeknek a referencia feszültsége alacsonyabb a bemenő feszültségnél, aktív, a nagyobbaké passzív. Ez már önmagában is hasznosítható kvantált kimeneti információként (pl. így működnek a LED-es kivezérlés jelzők), de ha a kimeneteket egy un. prioritás kódolóba vezetjük, az a kimenetén a feszültségszintnek megfelelő bináris értéket állít elő. 12

11 Zárt hurkú, vagy visszacsatolásos ADC A mérendő feszültséget egy komparátor segítségével összehasonlítjuk egy digitál-analóg átalakító kimenetével. A DA konverter bemenetére bináris értékeket kapcsolunk, és a komparátor kimenetén vizsgáljuk, hogy a DAC analóg kimenete mikor nő a mérendő feszültség fölé. Ekkor a vezérlő éppen a mért feszültségnek megfelelő számot tartalmazza. Ube Komparátor DAC Digitális kimenet Vezérlő 4 ábra. Visszacsatolásos ADC Attól függően, hogyan vezéreljük a belső DA konvertert, két típus létezik: Számláló: A DAC-ra egyesével növelt számot küldünk. Amikor a számláló értéke a mért feszültség fölött van, megállunk, és a számláló értéke a végeredmény. Egyszerű megoldás, de az átalakítás ideje függ attól, hogy mennyi ideig kell számlálni, tehát mekkora a mérendő feszültség. Szukcesszív approximáció: A DAC digitális bemenetét a legnagyobb helyiértékű bitnél kezdjük állítani. Ha ez fölé megy a mérendő feszültségnek, akkor a visszaállítjuk 0-ba, és az egyel kisebb helyiértékű bittel folytatjuk. Ezzel tulajdonképpen a mérési tartományt felezgetjük. Előnye, hogy jól kiszámíthatóan mindig annyi ideig tart a mérés, mint amennyi az összes számláló bit végigpróbálásához kell. (Pl. 1 byte esetén 8 ciklus.) Indirekt ADC A mért feszültséggel valamilyen más mennyiséget állítunk elő. Ez lehetséges pl. egy feszültséggel vezérelhető frekvenciájú oszcillátorral. Az oszcillátor frekvenciája ezután a rezgések adott ideig tartó számlálásával könnyen meghatározható. 13

12 3 Beszédszintetizálás 3.1 Az emberi hangképző szervek Hangszalag: magas felharmonikus tartalmú rezgés Száj- és orrüreg: rezonátor Ajkak, fogak, szájpadlás, nyelv: időbeli lefutás és zörejhangok 3.2 A TTS konverzió lépései 1. Strukturális analízis 2. Normalizálás, vagy tokenizálás 3. Szöveg-fonéma konverzió 4. Prozódia analízis 5. Hullámforma generálás 1-4 szakasz: Front-end szimbolikus lingvisztikai ábrázolás 5. szakasz: Back-end - beszédszintetizátor 3.3 A beszédszintetizálás története Kratzenstein: Kísérlet az emberi hangképző szervek mechanikai utánzására csak magánhangzók Kempelen Farkas: Kísérlet az emberi hangképző szervek mechanikai utánzására mássalhangzók is Wheatstone: Kempelen Farkas gépének tökéletesítése 14

13 Bell Laboratórium: Vocoder (1930 körül), majd az első számítógép által vezérelt szintetizált beszédhang (1961 Daisy Bell). A beszédhang tanulmányozásának első elektronikus eszköze. Az analízis oldalon az emberi hangot sáváteresztő szűrőkkel frekvenciasávokra bontják, és az egyes sávok intenzitását párhuzamosan mérik. Az eredmény: több kimeneten a spektrum sávjainak teljesítményét jelképező feszültségszintek. A szintézis oldalon egy magas felharmonikus tartalmú, hanggenerátor jelét sáváteresztő szűrőkkel ugyanolyan frekvenciasávokra bontják, és ezeket a sávokat olyan erősítőkön vezetik át, melyek feszültséggel külön-külön vezérelhetők. Az eredmény: külön bemeneteken vezérelhető spektrum sávok. Ha az analízis oldalon kapott feszültségszinteket a szintézis oldal megfelelő frekvenciasávjainak vezérlésére használjuk, az eredmény egy szintetikus hang lesz. Hanggenerátor Sáváteresztő szűrők Burkológörbe követők Sáváteresztő szűrők Vezérelhető erősítők Emberi hang fn fn f3 f3 Keverő Szintetikus hang f 2 f 2 f 1 f 1 Analízis Szintézis Számítógépes beszédszintetizálás terén az eszköz azért jelentett jelentős előrelépést, mert az analízis oldal kimeneti jelei digitalizálás után számítógéppel tárolhatók. Hasonlóan, a szintézis oldal DA konverterek segítségével számítógéppel vezérelhető. Ezeket a tárolt - majd később szimulált jellemzőket - a szintézis oldal vezérlésére használva megoldhatóvá vált a beszédszintézis. 3.4 Beszédszintetizálási technológiák Konkatenatív (összefűző) módszerek: Általában természetes hatást biztosítanak, de hangsúlyozás nehezen oldható meg, és a hangra jellemzőek az ugrások (glitch-ek). 15

14 Unit Selection: Különböző hosszúságú beszédmintákat tartalmazó adatbázisból próbál mintákat összefűzni a legjobb illeszkedés alapján. Az összefűzéshez általában súlyozott döntési fát használ. Az eredmény nagyon élethű hang. Feldolgozási kapacitás igénye nem túl nagy, de tároló igénye óriási, minőségtől függően akár több GB. Difónus szintézis: Az adatbázisban difónusokat, azaz hangzók közötti átmeneteket tárolunk. Ezekből csekély számú, nyelvtől függően mintát kell tárolni. Az US-től gyengébb minőségű, robotszerű hangot eredményez, és bár jól érthető, de a minőséghez képest nagy a feldolgozási kapacitás és tároló igénye. Domain specifikus: Teljes szavak, mondatok, üzenetek adatbázisát használja. Általában csak néhány, teljes szöveget tartalmazó üzenet előállítására használható. (Pl. automata telefonos ügyfélszolgálat.) Formant szintézis: A formantok az egyes fonémák spektrum csúcsai. Lényegében a hangképző szervek rezonancia frekvenciáját szimulálják a fonéma spektrum legnagyobb energiájú részével. Az eredmény nem természetes hangzás, de érthetősége jó, feldolgozási kapacitás igénye viszonylag kicsi, és nagy előny, hogy az alapfrekvenciák változtatásával hangsúlyt is lehet imitálni. A gyakorlatban talán ez a legszélesebb körben használt eljárás. Jellemző felhasználási területe pl. felolvasó programok. Artikulációs szimuláció: Ennél az eljárásnál az emberi hangképző szervek akusztikus modelljét állítják elő matematikai modellel. Szép, élethű hangot lehet vele produkálni, kicsi a tároló igénye, de nagy feldolgozási kapacitás szükséges hozzá. A gyakorlatban ritkán használt módszer, de alkalmazták pl. a NeXT számítógépekben és a gnuspeech-ben. Szinuszos: Alapelve ugyanaz, mint a formant szintézisnek, de lényegesen leegyszerűsített eljárás: a formantokat egyetlen szinuszos jellel helyettesítik. Érthető, de nagyon szintetikus hangzású. Feldolgozási és tároló kapacitás igénye kicsi. A formant szintézishez hasonlóan jól lehet a beszéd dallamát vezérelni. 16

REZGÉSDIAGNOSZTIKA ALAPJAI

REZGÉSDIAGNOSZTIKA ALAPJAI TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 SZTE Mérnöki Kar Műszaki Intézet, Duális és moduláris képzésfejlesztés alprogram (1a) A rezgésdiagnosztika gyakorlati alkalmazása REZGÉSDIAGNOSZTIKA ALAPJAI Forgács Endre

Részletesebben

Definíció (hullám, hullámmozgás):

Definíció (hullám, hullámmozgás): Hullámmozgás Példák: Követ dobva a vízbe a víz felszíne hullámzani kezd. Hajó úszik a vízen, akkor hullámokat kelt. Hullámokat egy kifeszített kötélen is kelthetünk. Ha a kötés egyik végét egy falhoz kötjük,

Részletesebben

Következõ: Lineáris rendszerek jellemzõi és vizsgálatuk. Jelfeldolgozás. Lineáris rendszerek jellemzõi és vizsgálatuk

Következõ: Lineáris rendszerek jellemzõi és vizsgálatuk. Jelfeldolgozás. Lineáris rendszerek jellemzõi és vizsgálatuk 1 1 Következõ: Lineáris rendszerek jellemzõi és vizsgálatuk Jelfeldolgozás 1 Lineáris rendszerek jellemzõi és vizsgálatuk 2 Bevezetés 5 Kérdések, feladatok 6 Fourier sorok, Fourier transzformáció 7 Jelek

Részletesebben

11. Orthogonal Frequency Division Multiplexing ( OFDM)

11. Orthogonal Frequency Division Multiplexing ( OFDM) 11. Orthogonal Frequency Division Multiplexing ( OFDM) Az OFDM (Orthogonal Frequency Division Multiplexing ) az egyik legszélesebb körben alkalmazott eljárás. Ez az eljárás az alapja a leggyakrabban alkalmazott

Részletesebben

Hangkártya programozása

Hangkártya programozása Hangkártya programozása A hangfeldolgozás és a hangok tárolási módszerei az elmúlt néhány évben a digitális technikai megoldások felé tolódtak el. Az egyik legjobb példa erre a Compact Disc és a hangkártya,

Részletesebben

1. Adja meg az áram egységének mértékrendszerünkben (m, kg, s, A) érvényes definícióját!

1. Adja meg az áram egységének mértékrendszerünkben (m, kg, s, A) érvényes definícióját! 1. Adja meg az áram egységének mértékrendszerünkben (m, kg, s, A) érvényes definícióját! A villamos áram a villamos töltések rendezett mozgása. A villamos áramerősség egységét az áramot vivő vezetők közti

Részletesebben

1: Idõ(tartam), frekvencia (gyakoriság) mérés

1: Idõ(tartam), frekvencia (gyakoriság) mérés MÉRÉSTECHNIKA tárgy Villamosmérnöki szak, nappali II. évf. 4. szem. (tavaszi félév) Fakultatív gyakorlat (2. rész) A pdf file-ok olvasásához Adobe Acrobat Reader szükséges. További feladatokat a jegyzet:

Részletesebben

Digitális QAM-jelek tulajdonságai és méréstechnikája

Digitális QAM-jelek tulajdonságai és méréstechnikája Digitális QAM-jelek tulajdonságai és méréstechnikája Mérési útmutató Kidolgozta: Szombathy Csaba tudományos segédmunkatárs Budapest, 2015. A mérés célja, eszközei A jelen laborgyakorlat célja egyvivős

Részletesebben

A/D és D/A átalakítók vizsgálata

A/D és D/A átalakítók vizsgálata 7. mérés A/D és D/A átalakítók vizsgálata Bevezetés Az analóg-digitális (A/D) és a digitális-analóg (D/A) átalakítók teremtik meg a kapcsolatot a minket körülvevő környezetről információt gyűjtő érzékelők

Részletesebben

Mintavételezés és AD átalakítók

Mintavételezés és AD átalakítók HORVÁTH ESZTER BUDAPEST MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM JÁRMŰELEMEK ÉS JÁRMŰ-SZERKEZETANALÍZIS TANSZÉK ÉRZÉKELÉS FOLYAMATA Az érzékelés, jelfeldolgozás általános folyamata Mérés Adatfeldolgozás 2/31

Részletesebben

Dekonvolúció, Spike dekonvolúció. Konvolúciós föld model

Dekonvolúció, Spike dekonvolúció. Konvolúciós föld model Dekonvolúció, Spike dekonvolúció Konvolúciós föld model A szeizmikus hullám által átjárt teret szeretnénk modelezni A földet úgy képzeljük el, mint vízszintes rétegekből álló szűrő rendszert Bele engedünk

Részletesebben

Dr. Kuczmann Miklós JELEK ÉS RENDSZEREK

Dr. Kuczmann Miklós JELEK ÉS RENDSZEREK Dr. Kuczmann Miklós JELEK ÉS RENDSZEREK Dr. Kuczmann Miklós JELEK ÉS RENDSZEREK Z UNIVERSITAS-GYŐR Kht. Győr, 25 SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM MŰSZAKI TUDOMÁNYI KAR TÁVKÖZLÉSI TANSZÉK Egyetemi jegyzet Írta:

Részletesebben

Tanulmányozza az 5. pontnál ismertetett MATLAB-modell felépítést és működését a leírás alapján.

Tanulmányozza az 5. pontnál ismertetett MATLAB-modell felépítést és működését a leírás alapján. Tevékenység: Rajzolja le a koordinaátarendszerek közti transzformációk blokkvázlatait, az önvezérelt szinkronmotor sebességszabályozási körének néhány megjelölt részletét, a rezolver felépítését és kimenőjeleit,

Részletesebben

Bevezető. Analóg rádióvevők általános felépítése

Bevezető. Analóg rádióvevők általános felépítése Fürjes János NAGY SÁVSZÉLESSÉGŰ JELFELDOLGOZÁS KIHÍVÁSAI Bevezető Sokszor halhattuk azt az elcsépelt frázist, hogy a mai információs (post-indusztriális) társadalmunk legfőbb értéke az információ (most

Részletesebben

Mutatós műszerek. Lágyvasas műszer. Lapos tekercsű műszerek. Kerek tekercsű műszerek

Mutatós műszerek. Lágyvasas műszer. Lapos tekercsű műszerek. Kerek tekercsű műszerek Mutatós műszerek Lágyvasas műszer Lapos tekercsű műszerek Kerek tekercsű műszerek Lágyvasas műszer Működési elv:mágneses vonzáson és taszításon alapszik 1. Lapos tekercsű műszerek Mágneses vonzáson alapszik

Részletesebben

HÍRADÁSTECHNIKA SZÖVETKEZET

HÍRADÁSTECHNIKA SZÖVETKEZET HÍRADÁSTECHNIKA SZÖVETKEZET 1519 BUDAPEST * PF. 268 * TEL.: 869-304 * TELEX: 22-6151 A Híradástechnika Szövetkezetben intenzív fejlesztőmunka folyik a digitális technika eszközeinek meghonosítására a televíziós

Részletesebben

Erőművi turbina-generátor gépcsoportok rezgésdiagnosztikája

Erőművi turbina-generátor gépcsoportok rezgésdiagnosztikája Erőművi turbina-generátor gépcsoportok rezgésdiagnosztikája Kiss Attila 1. Bevezetés A rezgésdiagnosztika a forgógép karbantartás olyan ágazata, amely nagyon sokrétűen és dinamikusan fejlődik. A gyors

Részletesebben

DIGITÁLIS JELFELDOLGOZÁS

DIGITÁLIS JELFELDOLGOZÁS Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar BME MIT Tanszéki Munkaközösség DIGITÁLIS JELFELDOLGOZÁS Segédlet a Digitális jelfeldolgozás (BMEVIMM4084) tárgyhoz MIT-VIMM4084-0

Részletesebben

Jelalakvizsgálat oszcilloszkóppal

Jelalakvizsgálat oszcilloszkóppal 12. fejezet Jelalakvizsgálat oszcilloszkóppal Fűrészjel és impulzusjel megjelenítése oszcilloszkóppal Az oszcilloszkópok feszültség vagy bármilyen feszültséggé átalakítható mennyiség időbeli változásának

Részletesebben

2. OPTIKA 2.1. Elmélet 2.1.1. Geometriai optika

2. OPTIKA 2.1. Elmélet 2.1.1. Geometriai optika 2. OPTIKA 2.1. Elmélet Az optika tudománya a látás élményéből fejlődött ki. A tárgyakat azért látjuk, mert fényt bocsátanak ki, vagy a rájuk eső fényt visszaverik, és ezt a fényt a szemünk érzékeli. A

Részletesebben

Az analóg médiák: fénykép(analóg fényképezővel készített), analóg hangfelvétel, analóg videofelvétel.

Az analóg médiák: fénykép(analóg fényképezővel készített), analóg hangfelvétel, analóg videofelvétel. 6. Multimédia rendszerek fejlesztésében az egyik legfontosabb munkafázis a multimédia forrásanyagok (szövegek, képek, hanganyagok, stb.) digitalizálása. Tekintse át a digitalizálásra vonatkozó alapfogalmakat,

Részletesebben

8. A KATÓDSUGÁR-OSZCILLOSZKÓP, MÉRÉSEK OSZCILLOSZKÓPPAL

8. A KATÓDSUGÁR-OSZCILLOSZKÓP, MÉRÉSEK OSZCILLOSZKÓPPAL 8. A KATÓDSUGÁR-OSZCILLOSZKÓP, MÉRÉSEK OSZCILLOSZKÓPPAL Célkiűzés: Az oszcilloszkóp min mérőeszköz felépíésének és kezelésének megismerése. Az oszcilloszkópos mérésechnika alapveő ismereeinek alkalmazása.

Részletesebben

Irányítástechnika. II. rész. Dr. Turóczi Antal turoczi.antal@nik.uni-obuda.hu

Irányítástechnika. II. rész. Dr. Turóczi Antal turoczi.antal@nik.uni-obuda.hu Irányítástechnika II. rész Dr. Turóczi Antal turoczi.antal@nik.uni-obuda.hu Lineáris tagok jelátvivő tulajdonságai Lineáris dinamikus rendszerek, folyamatok Lineáris tagok modellje Differenciálegyenlettel

Részletesebben

3. számú mérés Szélessávú transzformátor vizsgálata

3. számú mérés Szélessávú transzformátor vizsgálata 3. számú mérés Szélessávú transzformátor vizsgálata A mérésben a hallgatók megismerkedhetnek a szélessávú transzformátorok főbb jellemzőivel. A mérési utasítás első része a méréshez szükséges elméleti

Részletesebben

5 Egyéb alkalmazások. 5.1 Akkumulátorok töltése és kivizsgálása. 5.1.1 Akkumulátor típusok

5 Egyéb alkalmazások. 5.1 Akkumulátorok töltése és kivizsgálása. 5.1.1 Akkumulátor típusok 5 Egyéb alkalmazások A teljesítményelektronikai berendezések két fõ csoportját a tápegységek és a motorhajtások alkotják. Ezekkel azonban nem merülnek ki az alkalmazási lehetõségek. A továbbiakban a fennmaradt

Részletesebben

4. mérés Jelek és jelvezetékek vizsgálata

4. mérés Jelek és jelvezetékek vizsgálata 4. mérés Jelek és jelvezetékek vizsgálata (BME-MI, H.J.) Bevezetés A mérési gyakorlat első része a mérésekkel foglalkozó tudomány, a metrológia (méréstechnika) néhány alapfogalmával foglalkozik. A korszerű

Részletesebben

Elektronika 2. TFBE1302

Elektronika 2. TFBE1302 Elektronika. TFBE3 Szűrők TFBE3 Elektronika. nalóg elektronika ismétlődő feladatai, szűrők Szűrő: Olyan elektronikus rendezés, amely a menetére kapcsolt jelből csak a szűrőre jellemző frekenciasába eső

Részletesebben

Jel- és adatfeldolgozás a sportinformatikában

Jel- és adatfeldolgozás a sportinformatikában Pályázat címe: Új generációs sporttudományi képzés és tartalomfejlesztés, hazai és nemzetközi hálózatfejlesztés és társadalmasítás a Szegedi Tudományegyetemen Pályázati azonosító: TÁMOP-4.1.2.E-15/1/KONV-2015-0002

Részletesebben

Műszaki akusztika. Tematika. Hangtani alapok. A harmonikus rezgés. A tantárgyról. Heti 2+ óra előadás (hétfő 1-21

Műszaki akusztika. Tematika. Hangtani alapok. A harmonikus rezgés. A tantárgyról. Heti 2+ óra előadás (hétfő 1-21 A tantárgyról Műszaki akusztika Dr. Wersényi György Távközlési Tanszék C 609 Heti 2+ óra előadás (hétfő 1-21 2 óra, másik??) Labor (bemutató) L1-120 120 Számonkérés: írásbeli vizsga, ZH nincs Elégséges

Részletesebben

Kvantum-kommunikáció komplexitása I.

Kvantum-kommunikáció komplexitása I. LOGO Kvantum-kommunikáció komplexitása I. Gyöngyösi László BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Klasszikus információ n kvantumbitben Hány klasszikus bitnyi információ nyerhető ki n kvantumbitből? Egy

Részletesebben

Képfeldolgozási módszerek a geoinformatikában

Képfeldolgozási módszerek a geoinformatikában Képfeldolgozási módszerek a geoinformatikában Elek István Klinghammer István Eötvös Loránd Tudományegyetem, Informatikai Kar, Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék, MTA Térképészeti és Geoinformatikai

Részletesebben

Mérôváltó bemenetek és általános beállítások

Mérôváltó bemenetek és általános beállítások Mérôváltó bemenetek és általános beállítások DE50583 Mérôváltó bemenetek A analóg bemenetekkel rendelkezik, amelyekre az alkalmazás által megkívánt mérôváltókat lehet csatlakoztatni. S80, S81, S82 T81,

Részletesebben

MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV. A szinuszos oszcillátorok főbb jellemzőinek mérése, az oszcillációs feltételek felismerésének

MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV. A szinuszos oszcillátorok főbb jellemzőinek mérése, az oszcillációs feltételek felismerésének MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV A mérések célja: A szinuszos oszcillátorok főbb jellemzőinek mérése, az oszcillációs feltételek felismerésének gyakorlása A mérések tárgya: A mérést végezte: A mérések helye: A mérések

Részletesebben

Kapcsolóüzemű tápegységek és visszahatásaik a hálózatra

Kapcsolóüzemű tápegységek és visszahatásaik a hálózatra Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Elektrotechnikai - Elektronikai Tanszék Villamosmérnöki BSc alapszak Kapcsolóüzemű tápegységek és visszahatásaik a hálózatra Név: Szaka Gábor Tankör:

Részletesebben

Készítette: Bujnóczki Tibor Lezárva: 2005. 01. 01.

Készítette: Bujnóczki Tibor Lezárva: 2005. 01. 01. VILÁGÍTÁSTECHNIKA Készítette: Bujnóczki Tibor Lezárva: 2005. 01. 01. ANYAGOK FELÉPÍTÉSE Az atomok felépítése: elektronhéjak: K L M N O P Q elektronok atommag W(wolfram) (Atommag = proton+neutron protonok

Részletesebben

Mérési útmutató. Széchenyi István Egyetem Távközlési Tanszék. SDR rendszer vizsgálata. Labor gyakorlat 1 (NGB_TA009_1) laboratóriumi gyakorlathoz

Mérési útmutató. Széchenyi István Egyetem Távközlési Tanszék. SDR rendszer vizsgálata. Labor gyakorlat 1 (NGB_TA009_1) laboratóriumi gyakorlathoz Széchenyi István Egyetem Távközlési Tanszék Mérési útmutató Labor gyakorlat 1 (NGB_TA009_1) laboratóriumi gyakorlathoz SDR rendszer vizsgálata Készítette: Budai Tamás BSc hallgató, Unger Tamás István BSc

Részletesebben

NEURONHÁLÓS HANGTÖMÖRÍTÉS. Áfra Attila Tamás

NEURONHÁLÓS HANGTÖMÖRÍTÉS. Áfra Attila Tamás NEURONHÁLÓS HANGTÖMÖRÍTÉS Áfra Attila Tamás Tartalom Bevezetés Prediktív kódolás Neuronhálós prediktív modell Eredmények Források Bevezetés Digitális hanghullámok Pulzus kód moduláció Hangtömörítés Veszteségmentes

Részletesebben

Elektromágneses hullámok, a fény

Elektromágneses hullámok, a fény Elektromágneses hullámok, a fény Az elektromos töltéssel rendelkező testeknek a töltésük miatt fellépő kölcsönhatását az elektromos és mágneses tér segítségével írhatjuk le. A kölcsönhatás úgy működik,

Részletesebben

Mérési útmutató. Széchenyi István Egyetem Távközlési Tanszék. QPSK moduláció jellemzőinek vizsgálata

Mérési útmutató. Széchenyi István Egyetem Távközlési Tanszék. QPSK moduláció jellemzőinek vizsgálata Széchenyi István Egyetem Távközlési Tanszék Mérési útmutató Rádiórendszerek (NGB_TA049_1) laboratóriumi gyakorlathoz QPSK moduláció jellemzőinek vizsgálata Készítette: Garab László, Gombos Ákos Konzulens:

Részletesebben

Az 5-2. ábra két folyamatos jel (A és B) azonos gyakoriságú mintavételezését mutatja. 5-2. ábra

Az 5-2. ábra két folyamatos jel (A és B) azonos gyakoriságú mintavételezését mutatja. 5-2. ábra Az analóg folyamatjeleken - mielőtt azok további feldolgozás (hasznosítás) céljából bekerülnének a rendszer adatbázisába - az alábbi műveleteket kell elvégezni: mintavételezés, átkódolás, méréskorrekció,

Részletesebben

(BMEVIMIM322) Az NI 9263 DA és NI 9239 AD kártyákra alapuló mérések NI crio-9074 platformon. (BME-MIT-Beágyazott Rendszerek Csoport)

(BMEVIMIM322) Az NI 9263 DA és NI 9239 AD kártyákra alapuló mérések NI crio-9074 platformon. (BME-MIT-Beágyazott Rendszerek Csoport) Információfeldolgozás laboratórium (BMEVIMIM322) Tárgyfelelős: dr. Sujbert László Az NI 9263 DA és NI 9239 AD kártyákra alapuló mérések NI crio-9074 platformon Krébesz Tamás és dr. Sujbert László (BME-MIT-Beágyazott

Részletesebben

TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI DOLGOZAT

TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI DOLGOZAT MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI DOLGOZAT Villamos ív előállító berendezés tervezése és szimulációja Beleon Krisztián BSc villamosmérnök szakos hallgató Eckl Bence

Részletesebben

Gépalapok, szerkezetek vizsgálata mozgás megjelenítéssel

Gépalapok, szerkezetek vizsgálata mozgás megjelenítéssel www.aastadium.hu Gépalapok, szerkezetek vizsgálata mozgás megjelenítéssel A piaci verseny a gépek megbízhatóságának növelésére kényszeríti az ipart, ezáltal elősegíti a diagnosztikai módszerek körének

Részletesebben

Az INTEL D-2920 analóg mikroprocesszor alkalmazása

Az INTEL D-2920 analóg mikroprocesszor alkalmazása Az INTEL D-2920 analóg mikroprocesszor alkalmazása FAZEKAS DÉNES Távközlési Kutató Intézet ÖSSZEFOGLALÁS Az INTEL D 2920-at kifejezetten analóg feladatok megoldására fejlesztették ki. Segítségével olyan

Részletesebben

11. Analóg/digitális (ADC) és Digital/analóg (DAC) átalakítók

11. Analóg/digitális (ADC) és Digital/analóg (DAC) átalakítók 1 11. Analóg/digitális (ADC) és Digital/analóg (DAC) átalakítók A digitális jelekkel dolgozó mikroprocesszoros adatgyűjtő és vezérlő rendszerek csatlakoztatása az analóg jelekkel dolgozó mérő- és beavatkozó

Részletesebben

Akuszto-optikai fénydiffrakció

Akuszto-optikai fénydiffrakció Bevezetés Akuszto-optikai fénydiffrakció A Brillouin által megjósolt akuszto-optikai kölcsönhatást 1932-ben mutatta ki Debye és Sears. Az effektus felhasználását, vagyis akuszto-optikai elven működő eszközök

Részletesebben

2. Elméleti összefoglaló

2. Elméleti összefoglaló 2. Elméleti összefoglaló 2.1 A D/A konverterek [1] A D/A konverter feladata, hogy a bemenetére érkező egész számmal arányos analóg feszültséget vagy áramot állítson elő a kimenetén. A működéséhez szükséges

Részletesebben

MÉRÉSTECHNIKA I. Laboratóriumi mérések

MÉRÉSTECHNIKA I. Laboratóriumi mérések SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM TÁVKÖZLÉSI TANSZÉK MÉRÉSTECHNIKA I. Laboratóriumi mérések Győr, 2005. 1. Bevezetés A laboratóriumban elvégzendő mérési gyakorlat a Méréstechnika I. tantárgy része. A laboratóriumi

Részletesebben

2. előadás: További gömbi fogalmak

2. előadás: További gömbi fogalmak 2 előadás: További gömbi fogalmak 2 előadás: További gömbi fogalmak Valamely gömbi főkör ívének α azimutja az ív egy tetszőleges pontjában az a szög, amit az ív és a meridián érintői zárnak be egymással

Részletesebben

A digitális földfelszíni mûsorszórás forráskódolási és csatornakódolási eljárásai

A digitális földfelszíni mûsorszórás forráskódolási és csatornakódolási eljárásai MÛSORSZÓRÁS A digitális földfelszíni mûsorszórás forráskódolási és csatornakódolási eljárásai LOIS LÁSZLÓ, SEBESTYÉN ÁKOS Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Híradástechnikai Tanszék {lois,

Részletesebben

Digitális jelfeldolgozás

Digitális jelfeldolgozás Digitális jelfeldolgozás Mintavételezés és jel-rekonstrukció Magyar Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék magyar.attila@virt.uni-pannon.hu 2010.

Részletesebben

AGV rendszer fejlesztése

AGV rendszer fejlesztése Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Irányítástechnika és Informatika Tanszék Szabó Lőrinc E8I9IC Szabó Oszkár Albert - UBHPZC AGV rendszer fejlesztése Önálló

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉPES MÉRÉSTECHNIKA

SZÁMÍTÓGÉPES MÉRÉSTECHNIKA SZÁMÍTÓGÉPES MÉRÉSTECHNIKA Váradiné dr. Szarka Angéla Miskolci Egyetem Elektrotechnikai-Elektronikai Tanszék Tel: 06-46-565-143 e-mail: elkvsza@uni-miskolc.hu 2 Számítógépes méréstechnika mérőeszközei

Részletesebben

E7-DTSZ konfigurációs leírás

E7-DTSZ konfigurációs leírás Dokumentum azonosító: PP-13-20354 Budapest, 2014.március Verzió információ Verzió Dátum Változtatás Szerkesztő Előzetes 2011.11.24. Petri 2.0 2014.01.22. 2. ábra módosítása: Az E7-DTSZ alap konfiguráció

Részletesebben

DIGITÁLIS ADATTÁRAK (MEMÓRIÁK)

DIGITÁLIS ADATTÁRAK (MEMÓRIÁK) DIGITÁLIS ADATTÁRAK (MEMÓRIÁK) A digitális berendezések a feladatuk ellátása közben rendszerint nagy mennyiségű adatot dolgoznak fel. Feldolgozás előtt és után rendszerint tárolni kell az adatokat ritka

Részletesebben

Az elektroncsövek, alap, erősítő kapcsolása. - A földelt katódú erősítő. Bozó Balázs

Az elektroncsövek, alap, erősítő kapcsolása. - A földelt katódú erősítő. Bozó Balázs Az elektroncsövek, alap, erősítő kapcsolása. - A földelt katódú erősítő. Bozó Balázs Az elektroncsöveket alapvetően erősítő feladatok ellátására használhatjuk, azért mert már a működésénél láthattuk, hogy

Részletesebben

NEMLINEÁRIS REZGÉSEK A KÖZÉPISKOLAI OKTATÁSBAN TEACHING NON-LINEAR OSCILLATIONS IN SECONDARY SCHOOL

NEMLINEÁRIS REZGÉSEK A KÖZÉPISKOLAI OKTATÁSBAN TEACHING NON-LINEAR OSCILLATIONS IN SECONDARY SCHOOL NEMLINEÁRIS REZGÉSEK A KÖZÉPISKOLAI OKTATÁSBAN TEACHING NON-LINEAR OSCILLATIONS IN SECONDARY SCHOOL Kiss József Than Károly Ökoiskola ÖSSZEFOGLALÁS Kilencedik évfolyamos gimnazista osztályban tartottam

Részletesebben

2. Zajok és modellezésük

2. Zajok és modellezésük Debreceni Egyetem Informatika Kar Szakdolgozat Zajok és eltávolításuk Témavezető: Dr. Papp Zoltán egyetemi adjunktus Készítette: Gambár Péter István III. informatika tanár szakos, levelező tagozatos hallgató

Részletesebben

Colin Hargis Elektromágneses összeférhetõség - útmutató erõsáramú mérnökök részére

Colin Hargis Elektromágneses összeférhetõség - útmutató erõsáramú mérnökök részére Colin Hargis Elektromágneses összeférhetõség - útmutató erõsáramú mérnökök részére A Control Techniques Plc, mint a hajtástechnika vezetõ világcége fontosnak tartja, hogy a legkorszerûbb technológia felhasználásával

Részletesebben

Kinematika 2016. február 12.

Kinematika 2016. február 12. Kinematika 2016. február 12. Kinematika feladatokat oldunk me, szamárháromszö helyett füvényvizsálattal. A szamárháromszöel az a baj, hoy a feladat meértése helyett valami szabály formális használatára

Részletesebben

Mikrohullámú aluláteresztő szűrők tápvonalas megvalósítása

Mikrohullámú aluláteresztő szűrők tápvonalas megvalósítása Mikrohullámú aluláteresztő szűrők tápvonalas megvalósítása Nagy Lajos BME-HVT Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék (kutatási jelentés) 5 Pro Progressio Alapítvány Mikrohullámú aluláteresztő szűrők

Részletesebben

A/D és D/A átalakítók gyakorlat

A/D és D/A átalakítók gyakorlat Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A/D és D/A átalakítók gyakorlat Takács Gábor Elektronikus Eszközök Tanszéke (BME) 2013. február 27. ebook ready Tartalom 1 A/D átalakítás alapjai (feladatok)

Részletesebben

DT920 Fordulatszámmérő

DT920 Fordulatszámmérő DOC N : DT920 No EEx-62 DT920 Fordulatszámmérő Felhasználói leírás Gyártó: DATCON Ipari Elektronikai Kft 1148 Budapest, Fogarasi út 5 27 ép Tel: 460-1000, Fax: 460-1001 2 Tartalomjegyzék 1 Rendeltetés4

Részletesebben

DELTA (Δ) ÉS DÉ (d) Hegedűs János Leőwey Klára Gimnázium, Pécs az ELTE Természettudományi Kar PhD hallgatója hegejanos@gmail.com

DELTA (Δ) ÉS DÉ (d) Hegedűs János Leőwey Klára Gimnázium, Pécs az ELTE Természettudományi Kar PhD hallgatója hegejanos@gmail.com DELTA (Δ) ÉS DÉ (d) Hegedűs János Leőwey Klára Gimnázium, Pécs az ELTE Természettudományi Kar PhD hallgatója hegejanos@gmail.com BEVEZETŐ PROBLÉMAFELVETÉS A diákoknak a sebesség szó hallatán kizárólag

Részletesebben

Elektronika I. laboratórium mérési útmutató

Elektronika I. laboratórium mérési útmutató Elektronika I. laboratórium mérési útmutató Összeállította: Mészáros András, Horváth Márk 2015.08.26. A laboratóriumi foglalkozásokkal kapcsolatos általános tudnivalók: E.1 A foglalkozások megkezdésének

Részletesebben

Beavatkozószervek 2006.05.10.

Beavatkozószervek 2006.05.10. Beavatkozószervek 2006.05.10. 1 Beavatkozószervek beavatkozószervek feladatuk: az irányítórendszertől (szabályzó egységtől) érkező parancsok végrehajtása, a beavatkozás megvalósítása a technológiai folyamaton

Részletesebben

4. témakör. Amplitúdó moduláció AM modulátorok, demodulátorok

4. témakör. Amplitúdó moduláció AM modulátorok, demodulátorok 4. témakör Amplitúdó moduláció AM modulátorok, demodulátorok A moduláció Célja: Spektrumformálás 1.) Az átviteli csatornához igazítani a jelspektrumot (átviteli rendszer áteresztő sávja, elektromágneses

Részletesebben

Csak felvételi vizsga: csak záróvizsga: közös vizsga: Villamosmérnöki szak BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar. 2015. január 5.

Csak felvételi vizsga: csak záróvizsga: közös vizsga: Villamosmérnöki szak BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar. 2015. január 5. Név, felvételi azonosító, Neptun-kód: VI pont(45) : Csak felvételi vizsga: csak záróvizsga: közös vizsga: Közös alapképzéses záróvizsga mesterképzés felvételi vizsga Villamosmérnöki szak BME Villamosmérnöki

Részletesebben

A mikroszámítógép felépítése.

A mikroszámítógép felépítése. 1. Processzoros rendszerek fő elemei mikroszámítógépek alapja a mikroprocesszor. Elemei a mikroprocesszor, memória, és input/output eszközök. komponenseket valamilyen buszrendszer köti össze, amelyen az

Részletesebben

REZGÉSVIZSGÁLAT GYAKORLATI ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI A MAGYAR HONVÉDSÉG REPÜLŐCSAPATAINÁL

REZGÉSVIZSGÁLAT GYAKORLATI ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI A MAGYAR HONVÉDSÉG REPÜLŐCSAPATAINÁL REZGÉSVIZSGÁLAT GYAKORLATI ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI A MAGYAR HONVÉDSÉG REPÜLŐCSAPATAINÁL Szaniszló Zsolt hallgató Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Vezetés- és Szervezéstudományi Kar Repülő sárkány-hajtómű

Részletesebben

Jelek és Rendszerek 2. Kidolgozott Témakörök

Jelek és Rendszerek 2. Kidolgozott Témakörök Gábor Norbert és Kondor Máté András 2012 január Előszó, figyelmeztetés, jogi nyilatkozat, stb. 1. Ez nem hivatalos jegyzet! Nem oktatók írták! Hibák előfordulahatnak! 2. Ez nem a hivatalos tananyag, vagy

Részletesebben

Korszerű Diagnosztikai Módszerek

Korszerű Diagnosztikai Módszerek Korszerű Diagnosztikai Módszerek Szabó József Zoltán Főiskolai adjunktus Mechatronikai és Autótechnikai Intézet Fszt. 29. 3. Előadás Rezgésmérés műszerek és módszerek A gépek rezgései A gépek nem merev

Részletesebben

( ) ( ) ( ) Fourier: : minden (idı)függvény( összetehetı harmonikus. függvényekbıl. (Fourier. transzformáció) mennyiség a teljesítmény-spektrum

( ) ( ) ( ) Fourier: : minden (idı)függvény( összetehetı harmonikus. függvényekbıl. (Fourier. transzformáció) mennyiség a teljesítmény-spektrum Környezeti zajszennyezés Egyes kutatók szerint napjainkban a levegıszennyezés után a zajszennyezés a második legnagyobb környezeti ártalom! Mi a zaj? Az angol nyelvészek két latin eredetet is adnak a noise

Részletesebben

Integrált áramkörök termikus szimulációja

Integrált áramkörök termikus szimulációja BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Villamosmérnöki és Informatikai Kar Elektronikus Eszközök Tanszéke Dr. Székely Vladimír Integrált áramkörök termikus szimulációja Segédlet a Mikroelektronika

Részletesebben

Ha vasalják a szinusz-görbét

Ha vasalják a szinusz-görbét A dolgozat szerzőjének neve: Szabó Szilárd, Lorenzovici Zsombor Intézmény megnevezése: Bolyai Farkas Elméleti Líceum Témavezető tanár neve: Szász Ágota Beosztása: Fizika Ha vasalják a szinusz-görbét Tartalomjegyzék

Részletesebben

Szójegyzék/műszaki lexikon

Szójegyzék/műszaki lexikon Tartalom Szójegyzék/műszaki lexikon Szójegyzék/műszaki lexikon Tápegységek Áttekintés.2 Szabványok és tanúsítványok.4 Szójegyzék.6.1 Tápegységek áttekintés Tápegységek - áttekintés A hálózati tápegységek

Részletesebben

Derékszögű karakterisztikájú kapcsolóüzemű

Derékszögű karakterisztikájú kapcsolóüzemű TÓTH MKKL SÁNDOR Derékszögű karakterisztikájú kapcsolóüzemű stabilizátor ETO 621.316.722.1 Az MKKL Optikai Mérések Osztályán néhány évvel ezelőtt kapcsolóüzemű stabilizátorokkal váltottuk fel azokat az

Részletesebben

Billenő áramkörök Jelterjedés hatása az átvitt jelre

Billenő áramkörök Jelterjedés hatása az átvitt jelre Billenő áramkörök Jelterjedés hatása az átvitt jelre Berta Miklós 1. Billenőkörök A billenőkörök pozitívan visszacsatolt digitális áramkörök. Kimeneti feszültségük nem folytonosan változik, hanem két meghatározott

Részletesebben

5. IDŐBEN VÁLTOZÓ ELEKTROMÁGNESES TÉR

5. IDŐBEN VÁLTOZÓ ELEKTROMÁGNESES TÉR 5 IDŐBEN VÁLTOZÓ ELEKTROMÁGNESES TÉR A koábbiakban külön, egymástól függetlenül vizsgáltuk a nyugvó töltések elektomos teét és az időben állandó áam elektomos és mágneses teét Az elektomágneses té pontosabb

Részletesebben

Irányításelmélet és technika I.

Irányításelmélet és technika I. Irányításelmélet és technika I. Elektromechanikai rendszerek dinamikus leírása Magyar Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék amagyar@almos.vein.hu

Részletesebben

Elektronika Előadás. Digitális-analóg és analóg-digitális átalakítók

Elektronika Előadás. Digitális-analóg és analóg-digitális átalakítók Elektronika 2 9. Előadás Digitális-analóg és analóg-digitális átalakítók Irodalom - Megyeri János: Analóg elektronika, Tankönyvkiadó, 1990 - U. Tiecze, Ch. Schenk: Analóg és digitális áramkörök, Műszaki

Részletesebben

Távolsági védelmek vizsgálata korszerű módszerekkel

Távolsági védelmek vizsgálata korszerű módszerekkel BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Villamosművek Tanszék Távolsági védelmek vizsgálata korszerű módszerekkel Danyek Miklós Gazdag Ferenc Handl Péter diplomtervező egyetemi hallgatók 2000.június 18.

Részletesebben

Orvosi Fizika és Statisztika

Orvosi Fizika és Statisztika Orvosi Fizika és Statisztika Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Természettudományi és Informatikai Kar Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet www.szote.u-szeged.hu/dmi Orvosi fizika

Részletesebben

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Villamosmérnöki Intézet Elektrotehnikai - Elektronikai Intézeti Tanszék

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Villamosmérnöki Intézet Elektrotehnikai - Elektronikai Intézeti Tanszék Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Villamosmérnöki Intézet Elektrotehnikai - Elektronikai Intézeti Tanszék 5/1. melléklet Villamosmérnöki szak Elektronikai tervezés szakirány Belsőégésű

Részletesebben

RC és RLC áramkörök vizsgálata

RC és RLC áramkörök vizsgálata dátum:... a mérést végezte:... RC és RLC áramkörök vizsgálata legalapvetőbb RLC áramkörök ellenállásból, induktivitásból (tekercs) és kapacitásból (kondenzátor) állnak. Ezek bemenetén és kimenetén mérhető

Részletesebben

I M P U L Z U S T E C H N I K A

I M P U L Z U S T E C H N I K A ELEKTRONIKAI TECHNIKUS KÉPZÉS 2 0 1 3 I M P U L Z U S T E C H N I K A ÖSSZEÁLLÍTOTTA NAGY LÁSZLÓ MÉRNÖKTANÁR - 2 - Tartalomjegyzék Impulzus fogalma...3 Impulzus megadása, impulzus jellemzők...3 Az impulzusok

Részletesebben

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM MŰSZAKI TUDOMÁNYI KAR RENDSZERELEMZÉS I.

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM MŰSZAKI TUDOMÁNYI KAR RENDSZERELEMZÉS I. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM MŰSZAKI TUDOMÁNYI KAR RENDSZERELEMZÉS I. Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás és a mű bővített, vagy rövidített változatának kiadási jogát is. A Szerző előzetes írásbeli

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI DÖNTÉS ELŐKÉSZÍTŐ

EGÉSZSÉGÜGYI DÖNTÉS ELŐKÉSZÍTŐ EGÉSZSÉGÜGYI DÖNTÉS ELŐKÉSZÍTŐ MODELLEZÉS Brodszky Valentin, Jelics-Popa Nóra, Péntek Márta BCE Közszolgálati Tanszék A tananyag a TÁMOP-4.1.2/A/2-10/1-2010-0003 "Képzés- és tartalomfejlesztés a Budapesti

Részletesebben

Analóg-digitális átalakítás. Rencz Márta/ Ress S. Elektronikus Eszközök Tanszék

Analóg-digitális átalakítás. Rencz Márta/ Ress S. Elektronikus Eszközök Tanszék Analóg-digitális átalakítás Rencz Márta/ Ress S. Elektronikus Eszközök Tanszék Mai témák Mintavételezés A/D átalakítók típusok D/A átalakítás 12/10/2007 2/17 A/D ill. D/A átalakítók A világ analóg, a jelfeldolgozás

Részletesebben

A stabil üzemű berendezések tápfeszültségét a hálózati feszültségből a hálózati tápegység állítja elő (1.ábra).

A stabil üzemű berendezések tápfeszültségét a hálózati feszültségből a hálózati tápegység állítja elő (1.ábra). 3.10. Tápegységek Az elektronikus berendezések (így a rádiók) működtetéséhez egy vagy több stabil tápfeszültség szükséges. A stabil tápfeszültség időben nem változó egyenfeszültség, melynek értéke független

Részletesebben

FRAKTÁLOK ÉS A KÁOSZ

FRAKTÁLOK ÉS A KÁOSZ FRAKTÁLOK ÉS A KÁOSZ Meszéna Tamás Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma, Pécs, meszena.tamas@gmail.com, az ELTE Fizika Tanítása doktori program hallgatója ÖSSZEFOGLALÁS A fraktálok olyan

Részletesebben

86 MAM112M előadásjegyzet, 2008/2009

86 MAM112M előadásjegyzet, 2008/2009 86 MAM11M előadásjegyzet, 8/9 5. Fourier-elmélet 5.1. Komplex trigonometrikus Fourier-sorok Tekintsük az [,], C Hilbert-teret, azaz azoknak a komplex értékű f : [,] C függvényeknek a halmazát, amelyek

Részletesebben

AKUSZTIKAI ALAPOK. HANG. ELEKTROAKUSZ- TIKAI ÁTALAKITÓK.

AKUSZTIKAI ALAPOK. HANG. ELEKTROAKUSZ- TIKAI ÁTALAKITÓK. AKUSZTIKAI ALAPOK. HANG. ELEKTROAKUSZ- TIKAI ÁTALAKITÓK. 1. A hang fizikai leírása Fizikai jellegét tekintve a hang valamilyen rugalmas közeg mechanikai rezgéséből áll. Az emberi fül döntően a levegőben

Részletesebben

Iványi László ARM programozás. Szabó Béla 6. Óra ADC és DAC elmélete és használata

Iványi László ARM programozás. Szabó Béla 6. Óra ADC és DAC elmélete és használata ARM programozás 6. Óra ADC és DAC elmélete és használata Iványi László ivanyi.laszlo@stud.uni-obuda.hu Szabó Béla szabo.bela@stud.uni-obuda.hu Mi az ADC? ADC -> Analog Digital Converter Analóg jelek mintavételezéssel

Részletesebben

Harmonikus zavarok, mint a villamosítás ellensége

Harmonikus zavarok, mint a villamosítás ellensége Túróczi József (1954) Okl. Erősáramú Villamos Mérnök Túróczi és Társa Erősáramú Mérnöki Iroda KFT Tulajdonos Túróczi Péter (1979) GAMF Üzemmérnök Túróczi és Társa Erősáramú Mérnöki Iroda KFT Ügyvezető

Részletesebben

PILÓTANÉLKÜLI REPÜLŐGÉP REPÜLÉSSZABÁLYOZÓ RENDSZERÉNEK ELŐZETES MÉRETEZÉSE. Bevezetés. 1. Időtartománybeli szabályozótervezési módszerek

PILÓTANÉLKÜLI REPÜLŐGÉP REPÜLÉSSZABÁLYOZÓ RENDSZERÉNEK ELŐZETES MÉRETEZÉSE. Bevezetés. 1. Időtartománybeli szabályozótervezési módszerek Szabolcsi Róbert Szegedi Péter PILÓTANÉLÜLI REPÜLŐGÉP REPÜLÉSSZABÁLYOZÓ RENDSZERÉNE ELŐZETES MÉRETEZÉSE Bevezetés A cikkben a Szojka III pilótanélküli repülőgép [8] szakirodalomban rendelkezésre álló matematikai

Részletesebben

Huroktörvény általánosítása változó áramra

Huroktörvény általánosítása változó áramra Huroktörvény általánosítása változó áramra A tekercsben indukálódott elektromotoros erő: A tekercs L önindukciós együtthatója egyben a kör önindukciós együtthatója. A kondenzátoron eső feszültség (g 2

Részletesebben

A műszaki rezgéstan alapjai

A műszaki rezgéstan alapjai A műszaki rezgéstan alapjai Dr. Csernák Gábor - Dr. Stépán Gábor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Műszaki Mechanikai Tanszék 2012 Előszó Ez a jegyzet elsősorban gépészmérnök hallgatóknak

Részletesebben

Fázisjavítás. Budapesti Műszaki és. Villamos Energetika Tanszék

Fázisjavítás. Budapesti Műszaki és. Villamos Energetika Tanszék Harmonikus jelenségek. Fázisjavítás Dr. Dán András egyetemi tanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi d á Egyetem Villamos Energetika Tanszék Harmonikus definíció Periódikus időfüggvény Legyen ω 1 az

Részletesebben

Fizika 11. osztály. 1. Mágneses mező szemléltetése és mérése, mágneses pörgettyű (levitron)... 2. 2. Lenz törvénye: Waltenhofen-inga, Lenz-ágyú...

Fizika 11. osztály. 1. Mágneses mező szemléltetése és mérése, mágneses pörgettyű (levitron)... 2. 2. Lenz törvénye: Waltenhofen-inga, Lenz-ágyú... Fizika 11. osztály 1 Fizika 11. osztály Tartalom 1. Mágneses mező szemléltetése és mérése, mágneses pörgettyű (levitron)............. 2 2. Lenz törvénye: Waltenhofen-inga, Lenz-ágyú......................................

Részletesebben