A Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Átírás

1 A Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója 29-22

2 Készítették: Panyik Anita munkaszervezet-vezető, Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulásának Munkaszervezete Lajtosné Lécz Erzsébet intézményvezető, Aranykapu Kistérségi Humán Szolgáltató Központ Véleményezte: - A Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulásának Szociális Kerekasztala - Cigány kisebbségi önkormányzatok Jóváhagyta: A Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulásának Társulási Tanácsa a 25/29. (XI. 6.) határozatával A Heves Megyei Közgyűlés Egészségügyi és Szociális Bizottsága 5/2. (II. 9.) határozatával 2

3 Tartalomjegyzék Bevezetés Előzmények Alkalmazott módszerek I. A Pétervásárai kistérség bemutatása. Területi elhelyezkedés 2. Népesség, népsűrűség 3. Gazdaságföldrajzi jellemzők 4. Megközelíthetőség, gazdasági kapcsolatok 5. Demográfiai adatok 6. Oktatás, képzés 7. A kistérség foglalkoztatási helyzetének bemutatása II. A szociális szolgáltatások/ellátórendszer bemutatása. Jogszabályi előírások 2. A szociális ellátórendszer 3. A feladatok finanszírozása 4. A szociális ellátórendszer szereplői 5. Hiányok az ellátás területén 6. Az Aranykapu Kistérségi Humán Szolgáltató Központ által ellátott feladatok 6.. Családsegítő szolgálat 6.2. Támogató szolgálat 6.3. Házi segítségnyújtás 6.4. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 6.5. Gyermekjóléti szolgálat 6.6. Gyermekek átmeneti gondozása 7. Az Aranykapu KHSZK személyi feltételei 8. Az Intézmény jövője, tervezett fejlesztései 8.. Infrastrukturális fejlesztések 8.2. Szolgáltatásfejlesztés III. A Pétervásárai kistérség középtávú fejlesztési stratégiája. Stratégiai célok meghatározása 2. Fejlesztések meghatározása Minden település biztosítja lakosai számára a tv. által előírt alapellátási formákat 2.2. A települési szintű szakellátások teljesülési aránya 9 %-ra való növekedése az ellátási igények függvényében 2.3. A Társulás feladatkörében IV. Záró rendelkezések Táblázatok jegyzéke Ábrák jegyzéke Mellékletek

4 Bevezetés Szociális szolgáltatástervezési koncepciónk elkészítésének célja a szociális ellátások szervezésének, tervezésének kistérségi szintű összehangolása, középtávon egy olyan szolgáltató rendszer kialakításának az ösztönzése, mely a jogszabályi előírások teljesítésével elsősorban a lakossági igények kielégítésére törekszik. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 993. évi III. törvény (a továbbiakban: szociális törvény illetve Sztv.) nevesíti a fenntartó fogalmát, meghatározza feladataikat, a 92/B. () bekezdésének i) pontjában pedig előírja a szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését a az általa működtetett szociális szolgáltatások és intézmények vonatkozásában. A Sztv. 92. (3) bekezdése a szolgáltatástervezési koncepció elkészítését a megyei önkormányzatok, illetve a 2 lélekszám feletti települések számára írja elő. Amennyiben ezen települések egyes szociális feladataikat társulási keretek között látják el, úgy e szolgáltatások tekintetében a koncepciót a társulás készíti el, melyet kétévente felülvizsgál és aktualizál. Fentieknek megfelelően jelen koncepció elsődlegesen a Pétervásárai kistérség azon 5 településére kiterjedően készült, melyek a szociális alapszolgáltatásokat társulási formában látják el. Ez hozzávetőlegesen 5 ezer főt érint, a kistérség lakosságának 65 %-át. Ugyanakkor a szociális feladatra társulók közül kimaradó 5 település lakosságszáma is folyamatosan csökken, így a jövőre vonatkozóan érdemes alternatívákat vázolni a teljes kistérségre történő társulási feladatellátásra. Ezt erősíti a komplex térségfejlesztési szemlélet érvényesülése is. Mivel a térség jövedelmi viszonyai az országos átlagnál lényegesen rosszabbak, a szociális védőháló szerepe különösen fontos. Ez napjainkban több helyen foltozásra szorul, így különösen fontos a szociális szolgálatok és intézményrendszer mind mennyiségi, mind minőségi bővítése. Előzmények A Pétervásárai kistérség valamennyi komplex fejlesztési programjában szerepet kapott a szociális ellátórendszer fejlesztése, ugyanakkor az azokban megfogalmazott célok vagy általánosak voltak, vagy a hátrányos helyzetű csoportok rossz szociális helyzetének orvoslását, munkaerőpiacra való visszajuttatásukat helyezte előtérbe. Mindeközben a kistérség erősen elöregedett társadalmi szerkezetű, e csoport problémáival, jóléti helyzetének javításával is szükséges foglalkozni. A bentlakásos elhelyezésre keveseknek van lehetősége, így az önkormányzatokra, vagy társulására hárul a feladat, hogy megoldást kínáljon az életvitel megfelelő színvonalon tartásában. Emellett fontos a gyermekek és családok védelme, segítése is, különös tekintettel a hátrányos helyzetben lévők nagy számára. Ezért fontos egy olyan átfogó koncepció, mely a megyei szociális szolgáltatások fejlesztési lehetőségeit, a hiányzó ellátások megszervezésének módjait, az egyéb fenntartókkal, a szociális ellátás teljes körű megvalósítását elősegíteni szándékozó szervezetekkel, egyházakkal történő kapcsolattartás feladatait rögzíti. 4

5 Alkalmazott módszerek A Pétervásárai Kistérség Szolgáltatástervezési Koncepciójának elkészítéséhez alkalmazott munkamódszerek:. Adatgyűjtés/források: - KSH statisztikai évkönyvei - Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal népességadatai - TeIR/KSH-TSTAR adatbázis - Az Aranykapu Kistérségi Humán Szolgáltató Központ és az önkormányzatok kimutatásai - meglévő adataink - A Pétervásárai Kistérség megújított fejlesztési Terve (Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egyesület, 29.) - Aranykapu KHSZK szakmai beszámolói 26., 27., A szolgáltatásfejlesztési koncepció elkészítése szükségességének propagálása tanácsüléseken, a Kistérségi Fejlesztési Tanács-, valamint a Pétervásárai Kistérség Fejlesztési Bizottsága ülésein, az intézmény szakmai vezetőinek tartott értekezleteken Köszönjük mindazon önkormányzatoknak, szervezeteknek, akik a koncepció elkészítését közreműködésükkel segítették. 5

6 A PÉTERVÁSÁRAI KISTÉRSÉG SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA I. A Pétervásárai kistérség bemutatása. Területi elhelyezkedés A Pétervásárai kistérség az Északi-középhegységben, Heves megye északi részén helyezkedik el. A kistérséget alkotó 2 település öt természetföldrajzi kistáj találkozásánál fekszik: FelsőTarnai-dombság, Pétervásárai-dombság, Tarna-völgy, Parád- Recski-medence és a Mátralába. Az egyetlen városi rangú település, a kistérség északi részén elhelyezkedő Pétervására, a térség központja. A geopolitikai viszonyok által meghatározott déli terület központi települése Recsk.. ábra: A Pétervásárai kistérség települései Bodony Bükkszék Bükkszenterzsébet Erdőkövesd Fedémes Istenmezeje Ivád Kisfüzes Mátraballa Mátraderecske Parád Parádsasvár Pétervására Recsk Sirok Szajla Szentdomonkos Tarnalelesz Terpes Váraszó Az fő alatti kistelepülések jellemzően északon helyezkednek el, így ezen a területen Pétervására központi szerepe egyértelmű. A nagyobb, 2 fős lakosságszám feletti települések a déli részen találhatók, így a különböző települési funkciók eloszlása, a települési önkormányzatok között kiegyenlítettebb. 6

7 2. Népesség, népsűrűség A kistérség lakónépessége fő (29. január -jén), jellemzően aprófalvas, a települések hatvan százalékának lélekszáma ezer fő alatt marad. A megye legalacsonyabb népsűrűséggel rendelkező kistérségének 48 fő/ km2-es népsűrűsége nem éri el az országos átlag (9 fő/ km2) felét. Kiemelkedően magas népsűrűséggel rendelkezik Mátraderecske, de 2.35 fő lakosságszámával a település urbánus jellegűnek nem nevezhető. Magas népsűrűsége a viszonylagosan kisméretű közigazgatási területének köszönhető. 2. ábra: A Pétervásárai kistérség lakosságszámának változása között A P é te rv á s á ra i k is té rs é g la k o s s á g s z á m á n a k v á lto z á s a k ö z ö tt (fő ) fő Forrás: Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal A Kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 3/27. (XI. 7.) Kormányrendelet alapján a Pétervásárai kistérség társadalmi, gazdasági szempontból a 36. leghátrányosabb helyzetű térségnek számít az országban. A kistérségen belül nem mondható kiegyenlítettnek a települések helyzete. Összetett mutatók vizsgálatai alapján társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott településeknek számítanak Fedémes és Ivád. Bodony, Bükkszenterzsébet és Pétervására az országos átlagot legalább,75-szörösen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések közé tartozik. Szajla, Szentdomonkos, Tarnalelesz és Terpes települések pedig mindkét mutatóban hátrányosnak számítanak. 7

8 A Pétervásárai kistérség településeinek jogállása, népességi, népsűrűségi adatai, kedvezményezettsége (28...). táblázat Sorszám Kedvezményezett települések Település Jogállás Népesség (fő) Népsűrűség (fő/ km2). Bodony község Bükkszék község Bükkszenterzsébet község Erdőkövesd község Fedémes község Istenmezeje község Ivád község Kisfüzes község Mátraballa község Mátraderecske község Parád község Parádsasvár község Pétervására város Recsk község Sirok község Szajla község Szentdomonkos község Tarnalelesz község Terpes község Váraszó község 57 2 Társadalmigazdasági szempontból elmaradott Országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliség gel sújtott Forrás: TeIR/KSH-TSTAR és a 24/26. (XI. 3.) Korm. rendelet 3. Gazdaságföldrajzi jellemzők Az ipar fejlesztése szempontjából a bányászott ásványi nyersanyagok közül kiemelkedik a jó minőségű építőkő, a téglagyártásban használt agyag, valamint a sokcélúan felhasználható bentonit. A recski kőbányában kitűnő minőségű követ bányásznak. Istenmezeje térségben mélyműveléssel és külfejtéssel kitermelt bentonitot nyersanyagként és feldolgozott áruként értékesítenek. A bányák kapacitásai jelenleg nincsenek kihasználva, ezekre az ásványi erőforrásokra azonban hosszú távon építkezni lehet. A kistérségben a mezőgazdasági termelés az országos átlaghoz képest elenyésző. A szövetkezetek felbomlása után a bitokviszonyokra jellemzővé vált az osztatlan közös földtulajdon, amely a mezőgazdaság fejlődésének abszolút gátjává vált. 8

9 Az állattartás és szántóföldi termelés főleg a háztáji gazdaságokra jellemző, és zömében a takarmányfélékre korlátozódik. A kedvező természeti adottságok ellenére a nagy hagyományokkal rendelkező extenzív állattenyésztés (juh, kecske, húshasznú szarvasmarha, ló) és a vadgazdálkodás visszaszorult, lehetőségei nincsenek kihasználva. Szintén széles hagyományokkal rendelkezik a térségben a gyümölcstermesztés. Ma már inkább csak az alma és a bogyósok dominálnak. A térség talajtípusai, a kedvező hőmérsékleti és az országos átlagnál magasabb csapadékadatok, a változatos domborzati viszonyok gazdag és jó minőségű faállományt biztosítanak. A térség erdősültsége kiemelkedő, az összterület 58%-az erdőterület, ami több mint kétszerese a megyei átlagnak (28,3%), ugyanakkor majdnem háromszorosa az országos mutatónak (2%). A kistérség idegenforgalmi szerkezetében meghatározó az egészségturizmus és a természet közeli turizmus. Mátraderecske, Bükkszék és Parádfürdő a gyógyvizek, a gyógyászat, a horgásztavak és egyéb természeti értékek révén jelentős turisztikai potenciállal rendelkezik. A mátraderecskei mofetta szárazfürdő keringési és érrendszeri megbetegedések gyógyítását szolgálja és 3 beteg ellátására alkalmas. A bükkszéki Salvus termálstrand rekonstrukciójára és szolgáltatási színvonalának bővítésére is nagy szükség van a forgalombővülés érdekében. 4. Megközelíthetőség, gazdasági kapcsolatok A kistérség közlekedési szerkezetét, megközelíthetőségét földrajzi elhelyezkedése határozza meg. Pétervásárát a Bátonyterenye Szentdomonkos között húzódó 23. számú főút köti nyugaton a Hatvan Salgótarján közötti 2. számú főúthoz, míg keleten az Egert Ózddal összekötő 25. számú főúton keresztül kapcsolódik az M3-as autópályához. Az autópálya elérési ideje 52 perc. Meghatározó jelentőségű még a kistérség déli részén húzódó 24. számú főút, mely Recsket, Parádot és Sirokot köti össze Egerrel, valamint Gyöngyössel, s rajta keresztül az M3-as autópályával. Recsktől az autópálya elérési ideje 38 perc. A kistérség északi és déli része közötti összeköttetés nem biztosított. A kistérség dél-nyugati szélét metszi a Kisterenye Kál-Kápolna B2 jelű egyvágányú vasúti mellékvonal. Napjainkban ez a kevésbé jelentős, 6 km/h kiépítési sebességű vasúti összeköttetés Mátraballa, Mátraderecske, Recsk és Sirok településeket érinti. A kistérségen belül a közlekedési és földrajzi viszonyoknak megfelelően a gazdasági kapcsolatok is külön szerveződnek. A kistérség északi része főként Salgótarján-Ózd irányába rendelkezik gazdasági kapcsolatokkal, míg a déli területe inkább az Eger és Gyöngyös tengely mentén érintett gazdaságilag. 5. Demográfiai adatok A kistérség népességmegtartó ereje igen rossz. A magas elvándorlási egyenleg munkahely hiányában a magasan kvalifikált fiatal és a középkorú réteg térségből való kiáramlására enged következtetni. Ezzel párhuzamosan megjelenhetnek az olcsóbb megélhetési körülmények miatt, az ún. szociális bevándorlók. 9

10 Az élve születések számát vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy 998 és 27 között összességében fővel, azaz 6 %-kal csökkent. Csúcspontját 2-ben érte el 229 fővel, ezt követően 24ig volt egy jelentős, 29%-os visszaesés, majd emelkedő értékek után 27-re 87 főre csökkent. 3. ábra Természetes szaporodás /fogyás és vándorlási különbözet a Pétervásárai kistérségben Forrás: TeIR/KSH-TSTAR adatai/pétervásárai kistérség megújított fejlesztési terve 4. ábra: Az élve születések száma a Pétervásárai kistérségben Forrás: KSH/TSTAR adatok - Pétervásárai kistérség megújított fejlesztési terve Az Európai Unió országaira jellemző kettős öregedés folyamata jól érzékelhető a Pétervásárai kistérségben. A lakónépesség számának csökkenésével párhuzamosan csökken a fiatalok aránya, s emelkedő tendenciát mutat a 6 év feletti korosztály részaránya.

11 A fiatal ( és 7 év közötti) korosztály aránya a kistérségben 999-ben 7,8% volt, majd 27-re 6,7%-ra csökkent. A települések közötti szóródás % (Bükkszék) és 26% (Terpes) között változik, de Szajla (24%), Tarnalelesz (22%), Szentdomonkos (2%) és Pétervására (2%) is meghaladja az országos átlagot (8,6%). A Pétervásárai kistérség Heves megye leginkább elöregedő térsége. Az időskorúak (6 év és a fölött) aránya 27. évben elérte a 27,5%-ot, mely érték lényegesen meghaladja az országos (2,34%), és a megyei (23,8%) átlagot. Kisfüzesen (4%), Fedémesen (4%) és Bükkszéken (37%) kiugróan magasak ezek az adatok. A Pétervásárai kistérség lakosságszáma, korcsoportonkénti megoszlása 2. táblázat Év -7 év (%) 8-59 év (%) 59 év felett (%) Összesen (fő) ,8 56,5 25, ,7 56,3 26, , 56,2 26, ,9 56, 27, ,7 55,8 27, ,5 55,7 27, Forrás: KSH/TSTAR adatok- Pétervásárai kistérség megújított fejlesztési terve Az eltartottsági és az öregedési index alakulása is fenti adatokat támasztja alá. Az öregedési index az országos értéknek (5,) több mint másfélszerese (57), s jóval meghaladja a megyei (3,4) és regionális (99,) adatokat. Az eltartott népesség rátáját vizsgálva is szembetűnőek a kedvezőtlenebb értékek. Az eltartottsági és az öregedési index alakulása táblázat Megnevezés Pétervásárai kistérség Heves megye ÉszakMagyarország Magyarország 25. 5,2 46,8 46,7 44, , 46,6 46,4 44, 27. 5,4 46,6 46,4 44, ,4 8,4 93,7, ,8,6 96,2 2, , 3,4 99, 5, Év Eltartott népesség rátája 2 Öregedési index Forrás: TeIR/KSH-TSTAR adatok Eltartott népesség rátája: a -4 éves, és a 64 év feletti népesség a 5-64 éves népesség százalékában. 2 Öregedési index: a 64 évfeletti népesség, a -4 éves népesség százalékában.

12 6. Oktatás, képzés Óvodai ellátás A kistérségben 5 településen működik óvoda (Bodony, Bükkszék, Bükkszenterzsébet, Erdőkövesd, Istenmezeje, Ivád, Mátraballa, Mátraderecske, Parád, Pétervására, Recsk, Sirok, Szajla, Tarnalelesz és Váraszó). 3 intézményt tart fenn önállóan az önkormányzat, 2 intézményegység intézményfenntartó társulásban működik, ebből 2 többcélú intézmény intézményegységeként (Mátraballa, Tarnalelesz). Tagintézményeként működő óvoda 7 van (Bükkszék, Erdőkövesd, Istenmezeje, Ivád, Mátraballa, Mátraderecske, Váraszó). Nincs intézmény 5 településen, a feladatot megbízásos társulási megállapodásban látják el (Fedémes, Kisfüzes, Parádsasvár, Szentdomonkos és Terpes). Így az önállóan fenntartott intézmények száma 2 (Bodony, Recsk), 7 társulásban, működik (székhely települések: Bükkszenterzsébet, Mátraderecske az iskola-, Parád, Pétervására, Sirok, Szajla és Tarnalelesz). A kistérség óvodáiban a férőhelyek száma: a gyermekek száma: 723 fő 637 fő ebből: bejáró: etnikai nevelésben részesül: étkezési kedv.-ben részesül: a férőhely kihasználtság: a gyermekcsoportok száma: az óvónők száma: a dajkák száma: 6 fő 37 fő 352 fő 87,4 % 29 db 6 fő 3 fő Az óvodákban az csoportra jutó átlaglétszám: 2,97 fő, országos átlag: óvónőre jutó gyermek:,62 fő, országos átlag: 22,5 fő,7 fő Általános iskolai ellátás A kistérség 2 települése közül -8. évfolyamos általános iskola a 28/29. tanévben 6 településen működött: Mátraderecskén, Parádon, Pétervásárán, Recsken, Sirokban és Tarnaleleszen. Ezek közül Recsken tartja fenn önállóan az intézményt az önkormányzat, a többi helyen intézményfenntartó társulásban működnek. 2

13 A Pétervásárai kistérségben működő iskolai intézményfenntartó társulások 4. táblázat Társulás székhelye Társult települések Tagintézmény Mátraderecske Társulás székhelye Társult települések Tagintézmény Bükkszék - Istenmezeje x Terpes - Bükkszenterzsébet x Sirok Mátraballa x Parád Bodony - Parádsasvár - Tarnalelesz Pétervására Erdőkövesd x Fedémes - Ivád - Szentdomonkos - Kisfüzes - Szajla Váraszó - 5 Nem működik helyben iskola tagintézményként sem: Bodonyban, Bükkszéken, Fedémesen, Ivádon, Kisfüzesen, Parádsasváron, Szajlán, Szentdomonkoson, Terpesen és Váraszón. Tagintézményként a településen maradt az -3. évfolyam Erdőkövesden, az -4. évfolyam Bükkszenterzsébeten, Istenmezején és Mátraballán. Az önállóan fenntartott recski iskolában 8 tanulócsoport van. A kistérség általános iskoláinak legfontosabb mutatói: Általános iskolai tanulók száma: Osztályok száma: Férőhelyek száma: Pedagógusok száma: Férőhely kihasználtság: osztályra jutó tanulók száma: pedagógusra jutó tanulók száma: 628 fő 8 db (26-ban még 94!) fő 59,9 % 2,35 fő, országos átlag: 9,7 fő,38 fő, országos átlag:, fő (Megjegyzés: az országos adat a 25/26-os tanév adata.) Középiskolai ellátás A kistérségben élő tanulók többsége a megyeszékhely Eger intézményeiben, illetve Gyöngyösön tanul. 3

14 Pétervására városban működik a térség egyetlen középfokú oktatási intézménye, az FVM Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium. Az intézmény 962-ben került Pétervásárára, és 963-ban kezdte meg működését. A festői környezetben lévő Keglevich kastély épületében található intézmény a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartásában működik. A recski Jámbor Vilmos Általános Iskolában felnőttoktatás és képzés is működik: Balassi Bálint Gimnázium recski tagintézménye, Angol-informatika tanfolyam, Talentum Vendéglátó-ipari tanfolyam 7. A kistérség foglalkoztatási helyzetének bemutatása A leghátrányosabb helyzetű mikro térségek egyikében, a Pétervásárai kistérségben nem csak a gazdasági, hanem a társadalmi leszakadás is megfigyelhető. Népességének gazdasági aktivitás szerinti összetétele az elmúlt közel három, de különösen az utóbbi két évtized során alapjaiban átrendeződött. A foglalkoztatottak aránya 2-ben 98-hoz viszonyítva közel 2%-kal, 99-hez képest 2,7 %-kal volt alacsonyabb. A népesség gazdasági aktivitás szerinti megoszlása 98, 99, 2 5. táblázat Pétervásárai kistérség Foglalkoztatott Év Munkanélküli Eltartott Inaktív kereső foglalkoztatottra jutó nem foglalkoztatott Összesen (%) ,5 28,4 25, , 4,8 24, 33, ,3 23,4 2,8 44,8 254 Foglalkoztatott Munkanélküli Eltartott Inaktív kereső foglalkoztatottra jutó nem foglalkoztatott Heves megye Összesen Év (%) ,5 3, 22, ,6 4, 28,5 27, ,8 7, 26,3 35,8 96 Foglalkoztatott Munkanélküli Eltartott Inaktív kereső foglalkoztatottra jutó nem foglalkoztatott Magyarország Összesen Év (%) ,3 2,6 32, ,6,2 25,6 29, ,2 4, 32,4 27,3 76 Forrás: KSH - Népszámlálási adatok 4

15 Az 5. táblázat adatai jól mutatják megyei, és országos szinten is a két és fél évtized alatt végbement jelentős átrendeződést, bár a visszaesés mértéke ezekben a téregységekben kevésbé volt drasztikus. Heves megyében 98-ról 2-re a foglalkoztatottak arányának csökkenése 2,7%-os volt, míg a magyarországi érték,%. A kistérség foglalkoztatottsági szintjének jóval nagyobb mértékű visszaesését magyarázza, hogy az itt élő emberek többsége a rendszerváltozást megelőzően Borsod-, Nógrád és Heves megyék körzeteibe települt iparvidék bejáró munkásai voltak, valamint a térség jelentős erdősültségének köszönhetően megélhetést biztosított az erdőgazdálkodás. A 9-es évek elején a helyi és a környező ipari létesítmények (bányák, üzemek, gyárak) részben vagy egészben bezártak, a bejáró munkásokat legelőször elbocsátva. 5

16 II. A szociális szolgáltatások/ellátórendszer bemutatása. Jogszabályi előírások A törvény a települési önkormányzatok részére a szolgáltatási kötelezettséget az alábbiak szerint határozza meg: 5. ábra: Kötelezően ellátandó szociális feladatok Település nagysága, lélekszám Ellátási forma 2 fő alatt 2 fő felett 3 fő felett fő felett 2 fő felett 3 fő felett Étkeztetés Házi segítségnyújtás Családsegítés Fogyatékosok nappali int. Szenvedélybetegek nappali int. Pszichiátriai betegek nappali int. Nappali melegedő Idősek klubja Idősek gondozóháza Fogyatékosok gondozóháza Szenvedélybetegek gondozóháza Pszichiátriai betegek gondozóháza Hajléktalanok éjjeli menedéke Forrás: Sztv. 2. Szociális ellátórendszer A szociális törvény a település lakosságszámától teszi függővé az önkormányzat által kötelezően biztosítandó ellátások körét. Ezen feladatok rendszere átalakulóban van, új prioritások kerültek megfogalmazásra az Sztv. módosításaikor. Az eltérő lakosságszám gyakran jelentősen eltérő szolgáltatási színvonalat eredményez. A hatékonyabb gazdálkodás érdekében egyes szolgáltatások tekintetében a lakosságszám-határok módosítását, egyes feladatok tekintetében pedig a kötelező jelleget szüntették. A változások a Pétervásárai kistérség tekintetében a támogató szolgáltatást érintették, amely 29. január -jétől pályázati finanszírozással, a tényleges ellátási szükséglet alapján valósul meg. Nem társulási feladatellátás, azonban a térséget érintette, hogy az idősek klubját 3 fő feletti településeken szükséges biztosítani. Ezt a lélekszámot a 29. január -jei lakosságszám adatok alapján egyik kistérségi település sem éri el, így az idősek klubjának működtetése önként vállalt feladatnak tűnik a továbbiakban, és önkormányzati finanszírozhatóság függvénye a további fenntartás. Lakosságszám alapján az alábbi szolgáltatásokat kell a települési önkormányzatoknak kötelező feladatként ellátniuk: 6

17 Minden önkormányzatnak biztosítania kell: a) étkeztetést b) házi segítségnyújtást kétezer főnél több állandó lakos esetén, c) családsegítést háromezer főnél több állandó lakos esetén, d) idősek nappali ellátását. A gyermekvédelmi törvény ugyancsak lakosságszámhoz köti a kötelező feladatok ellátását, melyek a tízezer lakosságszám alatt az alábbiak a) gyermekjóléti szolgálat b) gyermekek átmeneti gondozása önálló helyettes szülővel A megyei önkormányzat köteles gondoskodni azoknak a szakosított ellátásoknak a megszervezéséről, amelyek biztosítására az Sztv. alapján a települési önkormányzat nem köteles. A helyi önkormányzat a feladat-ellátási kötelezettségét az alábbiak szerint teljesítheti: a) Szolgáltató, intézmény fenntartásával, vagy b) Szolgáltatót, intézményt fenntartó önkormányzati társulásban való részvétellel, vagy c) Szolgáltatót, intézményt működtető fenntartóval létrejött megállapodás, illetve ellátási szerződés megkötésével. Az intézményfenntartó társulások létrehozásának lehetőségével, a kistérség aprófalvas jellegét tekintve célszerűnek tetszett az alapvető szolgáltatások közös ellátására történő társulás. A családsegítő- és a gyermekjóléti szolgálat tekintetében ez már 999. évben megtörtént, 2 településre kiterjedően. A többcélú kistérségi társulások megalakulásával, a többletfinanszírozásuk kínálta lehetőségeket is szem előtt tartva a szolgáltatások kínálata megnőtt, és az ellátási terület is növekedett valamennyi szolgáltatás tekintetében. Ez leginkább Pétervására és a körzetébe tartozó 4 települést érinti valamennyi vállalt feladat tekintetében. A támogató szolgáltatás és a gyermekek átmeneti gondozása (önálló helyettes szülővel) a kistérség mind a 2 településére kiterjed, több szolgáltatás tekintetében a jogszabályi előírások, megkötések hátráltatják a feladatok területi kiterjesztését. Az idősek nappali ellátásának kivételével, a fent nevezett szolgáltatások működtetése érdekében, valamint önként felvállalt feladatokat is megoldva, a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása, intézményfenntartó társulásként 27. július 3-i határozatával létrehozta az Aranykapu Kistérségi Humán Szolgáltató Központot, gesztortelepülésként Pétervásárát megjelölve. Az intézmény által működtetett alapszolgáltatásokat, és ellátási területét az alábbiakban ismerhetjük meg: 7

18 Intézményi társulás keretében működtetett szociális és gyermekjóléti szolgáltatások táblázat Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások Működési terület. Családsegítő Szolgálat Pétervására, Bükkszék, Bükkszenterzsébet, Erdőkövesd, Fedémes, Istenmezeje, Ivád, Kisfüzes, Mátraballa, Mátraderecske, Szajla, Szentdomonkos, Tarnalelesz, Terpes, Váraszó, 2. Gyermekjóléti Szolgálat 3. Házi segítségnyújtás 4. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 5. Támogató szolgálat Pétervására, Bodony, Bükkszenterzsébet, Bükkszék, Erdőkövesd, Fedémes, Istenmezeje, Ivád, Kisfüzes, Mátraballa, Mátraderecske, Parád, Parádsasvár, Recsk, Sirok, Szajla, Szentdomonkos, Tarnalelesz, Terpes, Váraszó 6. Gyermekek átmeneti gondozása Forrás: A Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása adatai Az alábbi táblázat segítségével az önkormányzati fenntartású intézmények, szolgáltatásaival ismerkedhetünk meg: A helyi önkormányzatok fenntartásában működő szociális és gyermekjóléti szolgáltatások 27. évben 7. táblázat Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások Fenntartó helyi önkormányzatok Férőhelyszá m. Étkeztetés Bükkszék, Bükkszenterzsébet, Erdőkövesd, Istenmezeje, Mátraballa, Mátraderecske, Parád, Parádsasvár, Pétervására, Recsk, Sirok, Szajla, Tarnalelesz, Terpes, 2. Házi segítségnyújtás Parád, Recsk, Sirok, 3. Falugondnoki szolgáltatás Parádsasvár 4. Családsegítő Szolgálat Parád, Recsk, Sirok 5. Gyermekjóléti Szolgálat Bodony, Parádsasvár, Parád, Recsk, Sirok 6. Bölcsőde Sirok férőhely Időskorúak nappali ellátása Parád Recsk Sirok Tarnalelesz 2 férőhely 2 férőhely 6 férőhely 2 férőhely 7. Szociális szakellátások. Idősek Otthona Pétervására 33 férőhely 2. Idősek Otthona Tarnalelesz 26 férőhely Forrás: TeIR/KSH-TSTAR adatok A fenti adatok 29. évben sem változtak. A Pétervásárai kistérségben szép számmal működnek egyéb fenntartók által biztosított szolgáltatások is, melyekről az alábbiakban nyújtunk betekintést: 8

19 A kistérség területén más fenntartók által nyújtott szociális és gyermekjóléti szolgáltatások 27. évben 8. táblázat Fenntartó Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás, és szakellátás Ellátási hely Férőhely. Heves Megyei Önkormányzat Idősek Otthona Parád 6 férőhely 2. Heves Megyei Önkormányzat Gyermekotthon Pétervására 48 férőhely 3. Heves Megyei Önkormányzat Lakásotthon Istenmezeje 2 férőhely 4. Heves Megyei Önkormányzat Lakásotthon Pétervására 2X2 férőhely 5. Heves Megyei Önkormányzat Lakásotthon Recsk 2 férőhely 6. Közhasznú társaság Gesztenyés Idősek Otthona Recsk 49 férőhely 7. Autista Alapítvány Támogató Szolgálat Tarnalelesz 8. Autista Alapítvány Fogyatékosok nappali ellátása Tarnalelesz 8 férőhely Forrás: TeIR/KSH-TSTAR adatok 29. január -jétől a feladatot átadta az Aranykapu KHSZK támogató szolgálatának A fenti adatokból megállapítható, hogy Bodony nem működteti szociális alapszolgáltatási feladatait. Hiányzik az étkeztetés Bodonyon kívül Fedémes, Ivád, Kisfüzes, Szentdomonkos és Váraszó településeken. Pétervásárának lakosságszáma alapján működtetni kellene az idősek nappali ellátását, önként vállalt feladatként azonban idősek otthonát tart fenn. Szintén önként vállalt feladatai körében biztosítja Parád, Recsk és Sirok az idősek nappali ellátását, illetve Sirok a bölcsőde működtetését. Tarnalelesz is önként vállalta fel az idősek nappali és bentlakásos ellátásának működtetését. A kistérségben működő idősek otthonainak férőhely kihasználtságát szemlélteti az alábbi táblázat. Jól látható, hogy a férőhelyek számának növekedésével kihasználtságuk csökken. 22 és 24 között 95,8 és 98,9% között mozgott a férőhelyek kihasználtsága, majd számuk 36%-kal való megemelkedését követően, 27-ben a férőhelyek kihasználtsága több mint %-kal csökkent. Az egy férőhelyre jutó 6 év és a fölöttiek számán is jól mérhető a férőhely túlkínálat, hiszen a 28-as kistérségi mutató, 46%-kal marad alatta az országos átlagértéknek (4). Idősek otthona férőhelyek kihasználtsága 9. táblázat Év Idősek otthona férőhelyek száma Férőhelyek kihasználtsága Egy férőhelyre utó 6 év és a felettiek száma , , , , , ,7 28 Forrás: TeIR/KSH-TSTAR adatok 9

20 3. A feladatok finanszírozása Az egyes szociális ellátások pénzbeli finanszírozását, fedezetét a központi költségvetés biztosítja, 3. számú mellékletében az állami hozzájárulások, a 8. számú melléklet I. és IV. fejezeteiben pedig a normatív, kötött felhasználású támogatások érhetők el. Kivételt képez ez alól a támogató szolgáltatás, amely 29. január -jétől pályázati finanszírozás alapján működik. A 8. számú melléklet IV. fejezetében a többcélú kistérségi társulások által fenntartott vagy a TKT-k tagönkormányzatai által létrehozott intézményfenntartó társulások fenntartásában lévő szociális- és gyermekjóléti intézmények illetve azok szolgáltatásai után igényelhető ún. kiegészítő normatív támogatás. A Pétervásárai kistérségben társulásban fenntartott szociális- és gyermekjóléti intézmény az Aranykapu Kistérségi Humán Szolgáltató Központ, amely az alábbi feladatok után igényelt normatív hozzájárulást 29. évben: Családsegítés Házi segítségnyújtás Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Gyermekjóléti szolgálat Gyermekek átmeneti gondozása (önálló helyettes szülővel) Támogató szolgáltatás: A Szociális és Munkaügyi Minisztérium a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 9/28. (VII. 3.) Kormányrendelet alapján hirdetett pályázatot a 3 éves finanszírozási keret elnyerésére. 2. évtől hasonló formában működhetnek tovább a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást biztosító intézmények, egyúttal megszűnik a többcélú kistérségi társulások hármas szociális feladatellátási kötelezettsége a kiegészítő támogatások elnyeréséhez (kettős feladatellátás lesz szükséges). A központi költségvetésből származó támogatások csak részben fedezik egy-egy szolgáltatás biztosítását, így az önkormányzatok részéről intézményi hozzájárulás befizetése szükséges (családsegítés, gyermekjóléti szolgálat). A többi feladat esetében térítési díjat fizetnek az ellátottak. 4. A szociális ellátórendszer szereplői a) A települések szociális feladatvállalása A pénzbeli és természetbeni juttatások mellett a települési önkormányzatok a szociális szolgáltatások terén különböző mértékben tesznek eleget törvényi kötelezettségeiknek. 2